udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 17 találat lapozás: 1-17
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Erdelyi Figyelõ (Szekelyudvarhely)

1991. október 12.

A szászrégeni Kemény János Társaság okt. 12-én a helyi művelődési otthonban emlékezett a névadóra, az íróra, a Helikon marosvécsi házigazdájára. A társaság elnöke, dr. Török Béla tartotta a megnyitót. Többek között Szépréti Lilla, az Erdélyi Figyelő (Marosvásárhely) szerkesztője beszélt Kemény Jánosról, dr. Peris Teréz színháztörténész Kemény Jánosról, a színházi ember portréját rajzolta meg. Okt. 13-án, Kemény János halálának 20. évfordulóján Marosvécsre, az író sírjához zarándokolt a népes gyülekezet, ahol énekkarok léptek fel az emlékműsorban. Az író síremléke Szőke József szobrászművész alkotása. A sírnál Markó Béla költő-szenátor méltatta Kemény János jelentőségét, akit az erdélyi magyar irodalom egyik legtisztább alakjának nevezett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./

1992. március 27.

Hosszú szünet után megjelent az Erdélyi Figyelő idei első száma. 1991-ben 24 számot terveztek /kéthetenkénti megjelenéssel/, de csak 10 szám látott napvilágot, az utolsó novemberben. Azóta papírhiány akadályozta a megjelenést. Az Erdélyi Figyelő a jövőben folyóirat lesz. /Erdélyi Figyelő (Marosvásárhely), 1. sz./

1992. május 15.

Elhunyt Szépréti Lilla /Brassó, 1937. márc. 14.- Marosvásárhely, 1992. máj. 15./ írónő, az Erdélyi Figyelő (Marosvásárhely), szerkesztője. /Népújság (Marosvásárhely), máj. 19./

1992. október 29.

Bukarestből érkezett a hír, megszűnt a romániai magyar falvak lapja, a Falvak Népe. Nem jelenik meg az Erdélyi Figyelő sem. Veszélyben vannak más magyar lapok is, így például az A Hét /Bukarest/ hetilap. /Népszabadság, okt. 29./

1996. május 6.

Keresztes Dénest, az Erdélyi Figyelő főszerkesztő-helyettesét, a Custos Könyvkiadó igazgatóját az utcán ismeretlenek bestiálisan bántalmazták. Keresztes koponyasérülést szenvedett, eltört a bal karja, de az életveszélyen túl van. Előreláthatóan több plasztikai műtétet kell végrehajtani rajta. Mivel készpénze nem tűnt el, nem rablótámadásról volt szó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./

1996. május 16.

Az 50 éves Keresztes Dénest, a marosvásárhelyi Erdélyi Figyelő főszerkesztő-helyettesét lakása közelében megtámadták és félig agyonverték. Szeme súlyosan megsérül, homlok- és arccsontját, alsó és feslő állkapcsát összetörték olyan mértékben, hogy beszélni sem tud. Sürgős arc- és szájsebészeti, valamint szemműtétre szorul. Kollégái - köztük az ebben az ügyben Budapestre érkezett Lázok János - elsősorban a kiváló, Marosvásárhelyről Debrecenbe áttelepült dr. Sukó Ildikó idegsebészre szeretnék bízni. Keresztes állapota olyan súlyos, hogy csak helikopteren szállítható. Magyarországra szállításáért az Agrocaritas 250 ezer forintot kér. Lázok János elmondta. hogy Keresztes Dénest nem rabolták ki. /Magyar Hírlap, máj. 16./ Előzmény: 892. sz. jegyzet.

1996. június 25.

Keresztes Dénest, a marosvásárhelyi Custos Kiadó igazgatóját, az Erdélyi Figyelő főszerkesztő-helyettesét ismeretlenek összeverték. A súlyosan sérült újságírót Budapestre vitték, ahol már három műtéten esett át, túl van az életveszélyen. Kezeltetése eddig többszázezer forintba került, amit főleg a Segítő Jobb Alapítvány és az újságíró Magyarországon élő volt osztálytársa és barátja, dr. Losonczy Béla fedezett. A tetteseket nem találta meg a rendőrség. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

1996. szeptember 20.

Ioan Rus, Kolozs megye prefektusa közleményt bocsátott ki a Funar polgármester, pártelnök által szervezett, szept. 16-i gyászmenetről. Bíróság elé terjesztik az ügyet, mivel osztja a kolozsváriak véleményét, amelyek elítélik ezt a cselekményt. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./ Keresztes Dénes /1945, Csíkszerda - 1996. szept. 20., Budapest/ gyógypedagógus-pszichológus 1990 májusától a marosvásárhelyi Erdélyi Figyelő szerkesztőségében dolgozott, a lapot megjelentető Custos Kiadó vezetője volt. 1993-tól jelentős szerepe volt a MÚRE /Magyar Újságírók Romániai Egyesülete/ marosvásárhelyi irodájának létrehozásában, 1994-től pedig az Értesítő /a MÚRE kiadványa/ megjelentetésében. Máig ismeretlen tettesek 1996. ápr. 28-án bestiálisan bántalmazták. Súlyos sérüléseket szenvedett, melyből hosszas kezelés után sem sikerült felépülnie. Szept. 20-án a sérülésekből származó szövődmények következtében Budapesten elhunyt. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./ Előzmény: Súlyos sérüléseinek gyógykezelése céljából vitték Budapestre: 753, 824, 1065. sz. jegyzet.

2001. március 7.

Marosvásárhelyen a Kereskedelmi és Iparkamara által visszaigényelt épületből a múlt héten kiköltözött az egykori Erdélyi Figyelő szerkesztősége, Lázok János szerkesztő szerint ezzel a lap végérvényesen megszűnt. Gálfalvi György, a Látó főszerkesztő-helyettese a Krónikának elmondta, egyelőre úgy tűnik, a szépirodalmi folyóirat az épületben maradhat.kadt el, a megyei tanács részéről is megnyugtatták, hogy nem történhet meg a kilakoltatás.. "Virág György megyei tanácselnök megígérte, hogy mi is és a Vatra szerkesztősége is kapunk három-három szobát. Nekem változatlanul az a véleményem, hogy nem mozdulunk addig, amíg nem kapunk cserébe valamit" - tájékoztatott Gálfalvi György. /Antal Erika: Még nem rúgták ki. Egyelőre nem költözik a Látó szerkesztősége. = Krónika (Kolozsvár), márc.

2002. november 22.

A nyolcvanas évek végén nem volt ajánlatos tiltott könyvet, kiadványt olvasni és terjeszteni, de ez mégis megtörtént, mégis volt. A rendszerváltás rövidesen meghozta a közlések nyilvánosságát, és úgy tűnik, a szamizdat kiadványok bátor, kockázatot vállaló értelmiségei a háttérbe szorultak, már a széles olvasóközönség megfeledkezett róluk. A Teleki László Alapítvány kiadásában (Budapest, 2001) megjelent egy több mint 400 oldalas gyűjtemény, amelynek szerkesztői Nóvé Béla és Szűcs György. A könyv címe: Határ/idő/napló 1987-89. - A Határ/idő/napló - erdélyi figyelő 1987-1989 márciusa között az egyetlen olyan cenzúrázatlan magyar nyelvű folyóirat volt, amely kizárólag e célra alapítva rendszeresen hírt adott a terror és nyomor sújtotta Románia megpróbáltatásairól a Ceausescu-diktatúra utolsó éveiben. A Budapesten szerkesztett, Magyarországon, Erdélyben s a nyugati magyarság körében egyaránt terjesztett, és esetenként 3-5 íves lap e két év alatt összesen 9 számot ért meg - az első 150, az utolsó 2000 példányban készült fénymásolatban, illetve nyomtatásban - olvasható a bevezető írásban. A könyv gazdag anyagot sorakoztat fel, a függelékben az S.O.S. Transsylvania szolidaritási mozgalom és a Pro Domo Dei műemlékmentő akció dokumentumait olvashatjuk, az In memoriam fejezet pedig emléket állít Gyurkó Jánosnak és a homoródalmási Tódor Albertnek. /Ferencz Imre: Volt egyszer egy szamizdat... = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 22./

2003. január 11.

Sütő András, az egykori Erdélyi Figyelő /Marosvásárhely/ főszerkesztője és Lázok János, a lap egykori főmunkatársa a megmaradt szerkesztőségi könyvtár állományának nagy részét (3000 cím) a marosvásárhelyi vártemplomi egyházközségnek, a Kántortanító-képző Főiskola használatára adományozza. Az ünnepi átadás jan. 12-én lesz. Az ünnepi rendezvény keretében bemutatják Kurta József az Öreg Graduál századai Erdélyben, Kolumbán Vilmos József Törvényhozó egyház, Árva Bethlen Kata levelei, Birtalan József Dicsérjétek az Urat (Négyszólamú énekfeldolgozások) és egy orgonáról szóló kézikönyvet. Mind az öt kötetet az Erdélyi Református Egyházkerület kolozsvári nyomdája adta ki. /Könyvadomány és vallásos könyvbemutató. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 11./

2003. január 13.

Jan. 11-én Marosvásárhelyen az EMKE és a történelmi egyházak szervezésében a Deus Providebit Házban a Don-kanyarban pusztult magyar katonákra emlékeztek. A megemlékezésre eljöttek budapesti történészek, ott voltak Don-kanyart járt frontkatonák. Délután a katolikus temetőben jelképesen a majdani emlékmű alapkövét helyezték el. És egy szelencét, a Maros megyéből származott áldozatok névsorával. Jan. 12-én Marosvásárhelyen a diakóniai központban a Művészet, majd jogutódja, az Új Élet - rendszerváltás után Erdélyi Figyelő hetilap - szerkesztőségének tulajdonában álló könyvtárát adták át használatra és megőrzésre a Kántor-tanítóképző Főiskolának. A mintegy 3800 kötetes könyvtár adományozásáról kiállított oklevelet Sütő András egykori főszerkesztő, Lázok János főmunkatárs és Nagy Pál szerkesztő, valamint a főiskolát képviselő Barabás László igazgató írta alá. "Meggyőződésem, harminc éven át jól válogattam, mert a kerti törpék helyett Petőfi Sándort, Adyt, Szilágyi Domokost, Kányádi Sándort, a klasszikusokból pedig azokat válogattam, akiket nagyon hosszú időn át tiltottak, bélyegeztek, kategorizáltak, vagy csak nagyon ritkán adtak ki. A könyvtárat úgy próbáltuk őrizgetni, hogy azt mások el ne hordják, azt más intézmény ne vegye tulajdonába, és ne jusson arra a sorsra, hogy hozzá nem értők, a nyelvünket sem értők rendelkezzenek vele. - mondta az ünnepélyes átadáson Sütő András író. Barabás László igazgató reméli, olyan könyvtárat hoznak létre, ami a későbbiekben egy hungarológiai központ szerepét is betöltheti. /(lokodi): Névsor egy majdani műemlék alapkövénél. A Don-kanyarban pusztult áldozatokra emlékeztek. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 13./

2003. február 12.

Nemsokára új magyar nyelvű, erdélyi terjesztésű hetilap megjelenése várható: a brassói Nest Media Kft. ötezres példányszámban szándékozik kiadni az Erdélyi Figyelőt. A tizenhat oldalas, színes képes magazint ugyanaz a Monitorul de Brasov jelenteti meg, amely 1998- 2000 között adta ki átlagban ötezres példányszámban Kovászna megyében a Háromszéki Figyelő hetilapot, amely később napilapként működött. A Monitorul sajtótröszt egyetlen magyar kiadványát két évvel ezelőtt veszteségesnek ítélte és megszüntette a Nord Est Medianet Rt. Az Erdélyi Figyelőt most a sepsiszentgyörgyi Lucian Bitai szervezi, a Kovászna Medianet Rt. volt igazgatója, akit 2000 őszén a Háromszéki Figyelő szerkesztősége azzal vádolt, hogy a kiadvány bevételének nagy részét elsajátította. Egy román nyelvű hetilap kiadására is készülnek Kovászna megyében. Az ortodox húsvéti ünnepekre időzíti megjelenését az Observatorul de Covasna hetilap a sepsiszentgyörgyi Idmix Kft. vagy egy kolozsvári vállalkozás kiadásában. /Domokos Péter: Új lapok indulnak. Két kiadvánnyal gazdagodik Kovászna megye. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./

2008. június 21.

1958 áprilisában indult el útjára, de csupán a következő esztendő szeptemberéig látott napvilágot szülőhelyén, Marosvásárhelyt, havonként, a Művészet, ezzel az alcímmel: Színház, zene, képzőművészet, film. A beharangozó vezércikket a kinevezett főszerkesztő, Sütő András írta. A szerkesztőbizottságban ott volt Abodi Nagy Béla festőművész, Jagamas János zenetudós, Kovács György színművész és Tompa Miklós rendező-színigazgató. A színházi rovat vezetője jó ideig az a báró Kemény János volt, akit Sütő a mészégető kemencék mellől hozott be a szerkesztőségbe. A színház állt a lap érdeklődésének középpontjában. A Művészet munkatársai közé tartoztak azoknak az éveknek a legjobb tollú színházi, képzőművészeti, zenei kritikusai: Jánosházy György, Deák Tamás, Földes László, Oláh Tibor, Lőrinczi László, Páll Árpád, Halász Anna, Banner Zoltán, Lukácsy András, Ditrói Ervin, Gazda József és Pintér Lajos. Működött a cenzúra, kötelező volt a romániai és a szovjet „vívmányok” állandó népszerűsítése. Azután jött az átmeneti engedmények visszavonása, a Művészet felsőbb parancsra egyik napról riportlappá alakult át – Új Élet címen, így jelent meg – most már kéthetenként – egészen 1989 decemberéig, majd a kilencvenes években Erdélyi Figyelő címmel fejezte be pályafutását. (Nagy Pál: Volt akkor egy Művészet. Hitel /Budapest/, 2008. június). /B. D. : Egy kérészéletű folyóiratról. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 21./

2008. augusztus 8.

Haller István államtitkár, az Országos Diszkriminációellenes Tanács /CNCD/ vezetőségi tagja elmondta, a Pro Europa Liga /PEL/ lapjánál, a Gazeta de Muresnél dolgozott, s amikor 1993-ban az megszűnt, akkor létesült az emberjogi iroda, s oda került. Tizenhat évet dolgozott folyamatosan a PEL-nél. A kilencvenes évek végén több civil szervezet összefogott egy diszkriminációellenes törvény létrehozásáért. A PEL is közöttük volt. 2000-ben lépett életbe a törvény, s utána kialakult egy civil szervezeti csoport, amely a jogszabály folyamatos jobbításával foglalkozott. 2006 októberében végül sikerült a törvényt olyan szintre hozni, amely már kompatibilis az uniós elvárásokkal. Haller István folyamatosan bírálta a CNCD munkáját. Most hogy a szervezet vezetőségi tagja lett, szeretne új munkastílust meghonosítani. Próbálja betartani a törvénynek azt az előírását, hogy 90 nap alatt meg kell oldani az eseteket. Ösztönzésére létrehozták a marosvásárhelyi irodát. A romániai törvények tiltják a gyűlöletbeszédet, valamint a totalitárius rendszerek szimbólumainak a használatát, azonban ezt a törvényt nem alkalmazzák. Eddig egyetlen brassói személy ellen indult eljárás, náci szimbólumok használatáért. Első fokon elítélték, másodfokon felmentették. Jelenleg szélsőjobboldali szervezetek Romániában, a Legionárius Mozgalom és az Új Jobboldal, amelyek ellen eljárást kellene indítani. A PEL-től folyamatosan feljelentéseket küldtek ezek ellen, de választ nem kaptak. Haller István kijelentette: a magyar ajkú állampolgároknak joguk van ahhoz, hogy az orvosokkal anyanyelvükön értekezhessenek, ezt intézményi szinten meg kell oldani. Amikor megszületett a romániai romastratégia, a kormány egyetlen lejt sem rendelt a program mögé. Az EU-tól azonban Románia elvárja, hogy pénzelje a roma programokat. Haller István /sz. Marosvásárhely, 1962. aug. 7./ Kolozsváron szerzett geológusi képesítést. 1990-től a marosvásárhelyi Új Élet utódjánál, az Erdélyi Figyelőnél újságíróskodott, utána a Pro Europa Ligához (PEL) került, az emberjogi irodát vezette. /Máthé Éva: Robbanásveszélyes megkülönböztetés. = Krónika (Kolozsvár), aug. 8./

2008. augusztus 30.

Nagy László Mihály (sz. Kézdivásárhely, 1957. júl. 30.) operatőri tanfolyamot végzett Bukarestben, a magyar adásnál dolgozott, 1984-ben újságírói képesítést szerzett, majd tizenkét évi újságírás következett. Sepsiszentgyörgyre került a Megyei Tükör című laphoz, ott a rendszerváltásig az ifjúsági rovatot vezette. Alapító tagja a Háromszék napilapnak, aztán 1995-ben visszatért Marosvásárhelyre, és jó pár lapnak munkatársa, szerkesztője, igazgatója (Új Sport, Ötödik Kerék, Tabu Magazin, Erdélyi Napló, Erdélyi Futár, Erdélyi Hirdető, Erdélyi Figyelő). 2003-ban létrehozta a Magna Oktatási Központot, amely a felnőttoktatásban indított technikumokat a turizmus, kereskedelem, trénerképzés terén, egy évvel később pedig részt vett a Pannonforrás Kárpát-medencei Felnőttképzési Hálózat létrehozásában. Írásai az Ifjúmunkás irodalmi mellékletében, a Népújság Múzsájában jelentek meg. Kései jelentkezése nem ritkaság az erdélyi tollforgatók viszonylatában. Megjelent Nagy László Mihály: A csendestárs. Könyvcseppek a Könyvből. Novellák /Juventus Kiadó, 2008, Marosvásárhely/ című műve, melynek egyes darabjai "könyvcseppek egy olyan könyvből, amelyet minden ember megír az élete során, de nem mindenki teszi azt közszemlére. " Az előszóíró Nagy-Bodó Tibor szerint a közelmúltról nemcsak beszélni kell; írni is kell róla, hiszen a most felcseperedő nemzedékek nem tudják, nem is tudhatják, mi volt a kommunizmus. /B. D. : Nagy Laci könny(v)cseppjei. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 30./

2009. június 13.

Különösen gazdag tartalmat ígér a Székelyudvarhelyen megjelenő Erdélyi Figyelő képzőművészeti folyóirat 2009/1-es száma, melyben Murádin Jenő Kós Andrást köszöntötte a Kincses Kolozsvár Polgára emlékplakett átvétele alkalmából. Bölöni Domokos Bálint Zsigmond: Lélekőrző falvaim és Németh Júlia: Kolozsvár – Mű-hely-szín című köteteit mutatta be. A lapban olvasható még Bágyoni Szabó Istvánnak Árkossy Istvánnal készített interjúja. /Művészeti figyelő. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./


lapozás: 1-17




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998