udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 46 találat lapozás: 1-30 | 31-46
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Erdelyi Gazda

1993. november folyamán

Novemberben napvilágot látott a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének nagymúltú lapja, az újraindított Erdélyi Gazda (Kolozsvár).

1991. november 6.

Dr. Szász Pál /sz. Nagyenyed, 1881. máj. 11.- börtön, 1954/ életútját idézte fel egy olvasói levél. Dr. Szász Pál jogot végzett, Budapestre költözött, országgyűlési képviselővé választották. Az első világháború után hazajött Nagyenyedre. 1933-ban a Bethlen Kollégium főgondnokává választották, 1936-ban pedig az EMGE elnökévé. Az EMGE fejlesztésében kiváló eredményt ért el, elindította a vidéki gazdatanfolyamokat, saját költségén tehetséges falusi fiatalokat külföldi tanulmányútra küldött, Csombordon Kós Károly tervei lapaján felépítette a gazdasági iskolát. A harmincas évektől a román parlament szenátora lett. A bécsi döntés után a dél-erdélyi magyarság magára maradt, Szász Pál segítségükre sietett, hamarosan újjászervezte ezen a vidéken az EMGÉ-t, központi irodáit Nagyenyedre helyezte át, a meginduló Erdélyi Gazda szerkesztőjének meghívta Kacsó Sándort. Naptárakat, évkönyveket adott ki, nyomdát vásárolt a Bethlen Kollégium részére. 1949 márciusában családjával együtt Gyulafehérvárra vitték, majd 1949 nov. 3-án letartóztatták, még felesége sem látogathatta. 1951-ben Márton Áronnal, Venczel Józseffel és másokkal együtt hadbíróság elé állították és tíz évre ítélték. Egy sóbányában dolgoztatták, ahol 1954-ben meghalt. /Horváth Zoltán: Életút a sóbányáig. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

1994. október 29.

Az 1954. jan. 4-én a börtönben éhen halt dr. Szász Pálra emlékezett Vita Zsigmond. Dr. Szász Pál 1933-tól 1948-ig a nagyenyedi Bethlen Kollégium főgondnoka, emellett 1936-1949 között az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület elnöke volt. Teljesen újjászervezte az EMGE munkásságát, Csombordon téli gazdasági iskolát indított. Nagy szerepe volt abban, hogy 1941-ben megindult az Erdélyi Gazda folyóirat. 1950-ben ítélték el egy nagy koncepciós perben Márton Áronnal, Venczel Józseffel, Kurkó Gyárfással, Korparich Edével, Lakatos Istvánnal, Teleki Ádámmal és Bodor Bertalannal együtt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29-30./

1996. február 24.

Febr. 23-24-én Szovátán tartotta III. országos közgyűlés Romániai Magyar Gazdák Egyesülete /RMGE/, olvasható Lokodi Imre tudósításában. A közgyűlésen bel- és külföldi szaktekintélyek is részt vettek. Dr. Csávossy György, az RMGE elnöke elmondta, hogy a 147 gazdakörből több mint harminc Maros megyében működik, ugyanott hét RMGE-tagságú mezőgazdasági társulás. Siker, hogy az egyesület szaklapja, az Erdélyi Gazda folyóirat példányszáma nő, sikeresek voltak az RMGE szaktanfolyamai. Gondot jelent az RMGE anyagi nehézsége, egyetlen fizetett alkalmazottja van, az egyesület ügyvezető elnöke, Farkas Zoltán, az RMGE csak alapítványi segítséggel működhet. Beindult a faluturizmus, létrehoztak információs irodákat Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Marosvásárhelyen és Székelyudvarhelyen. A közgyűlésen - első alkalommal - megjelent Florea Parlogea mezőgazdasági minisztériumi növénytermesztési vezérigazgató. A tisztújító szavazás során újraválasztották dr. Csávossy Györgyöt az RMGE elnökének. A falu válsághelyzetben van, mondta az elnök, ennek orvoslására keresik a megoldásokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 29./

1996. október 14.

Gajzágó Márton volt a romániai fordulat után Sepsiszentgyörgy első polgármestere, ő kötötte meg Veszprémmel a testvérvárosi szerződést 1990. márc. 10-én, ez volt Romániával az első testvérvárosi szerződés. Gajzágó jelenleg a sepsiszentgyörgyi Trisedes Press Rt. elnök-igazgatója. Szinte a semmiből teremtette meg a városban a romániai méretekben is jelentős nyomdát. A Soros Alapítványnál megpályázták az ofszet-rotációs gépet. A négy egységből álló gépen egyszerre négy napilapot lehet nyomni. Jelenleg csak kettőre van megrendelésük, az egyik a Háromszék. A Trisedes, a kiadó és nyomda hetven embernek biztosít nyomdát. Itt adják ki a Cimbora gyermeklapot, a Moldvai Magyarságot, a Csernátoni Füzeteket, az Erdélyi Gazda könyvsorozatot, ezenkívül versesköteteket, könyveket. A Gazda-sorozatot az Illyés Alapítvány támogatja, a Moldvai Magyarságot az RMDSZ, a többit saját erőből adják ki. A Trisedes Magyarországon is terjeszteni akarja a Cimborát. /Napló (Veszprém), okt. 14./

1997. február 3.

Az 1991-ben indult Kertbarátok Lapja 1993 őszéig volt önálló újság, akkor megjelent az Erdélyi Gazda mezőgazdasági szaklap és annak lett a 8 oldalas melléklete. Később ezt a mellékletet beolvasztották a lapba. 1997 januárjától újraindult önálló, független kiadványként a Kertbarátok Lapja. Az RMGE helyesli a Kertbarátok Lapja újraindulását, de nem ért egyet azzal, hogy a lap külön folyóiratként lásson napvilágot, ezért felszólítja Tóthfalussy Bélát, a Kertbarátok Lapja főszerkesztőjét: ne állítsa azt, hogy az RMGE támogatja a lap megjelenését. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

1997. április 21.

A Szabadság interjút közöl Kovács Adorjánnal, a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium államtitkárával. Az RMDSZ-es politikus elmondja, hogy a mezőgazdasági struktúraváltás egy rövid és egy hosszú távú átalakítási programból áll. A rövid átalakítás keretében az óriási adósságok és veszteségek felhalmozását akarják megállítani. Ennek fontos része az állami mezőgazdasági vállalatok privatizációja. Kovács Adorján elmondja, hogy a közhiedelemmel ellentétben az állami agrártámogatási rendszer nem szűnik meg, hanem gyökeresen átalakul, olyan értelemben, hogy közvetlenül a termelők, a leendő farmerek fogják kapni a támogatást. A kormány mezőgazdasági törvényének kivitelezéséhez szükséges egy sor törvény módosítása. Ezek közé tartozik a bérleti, a földpiac felszabadítására vonatkozó, valamint a mezőgazdaságban dolgozó szakemberek törvénye. A hosszú távú tervek közé tartozik a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium átalakítása. Kovács Adorján szükségesnek tartja az információáramoltatást, melyet egyrészt a mezőgazdasági szakemberek, másrészt pedig a mezőgazdasági szaklapok valósíthatnak meg. A Mezőgazdasági Minisztérium az Erdélyi Gazda mezőgazdasági szaklapot annyiban tudja támogatni, hogy eljuttatja az eldugottabb helyekre. Az agrárpropagandára jutó központi támogatásból, melyet a megyei mezőgazdasági vezérigazgatóságoknak osztottak le, a magyar érdekeltségű gazdatanfolyamokra is jut ? tájékoztat az RMDSZ-es államtitkár. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./

1999. január 5.

A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete /RMGE/ országos elnöksége 1992-ben úgy látta, hogy szükség van egy olyan vállalkozás létrehozására, amely jövedelmi forrás lenne a szervezet számára, másrészt segítené a gazdatársadalmat bizonyos termékek megszerzésében. Így született meg a Gazda Kft., amelyet Marosvásárhelyen jegyeztek be. Évek múlva két kolozsvári kirendeltséget hozott létre a Gazda Kft. Az egyik az Erdélyi Gazda szaklap kiadását vállalta, ma 8000 példányban jelenik meg. A másik szaküzlet, ahol vetőmag, műtrágya kapható. Szilágysomlyón is nyitottak kirendeltséget. 1998. dec. 29-én pedig Marosvásárhelyen, az RMGE székházának pincéjében borkóstolót nyitottak. A rövidesen megnyíló borkóstoló engedélyezését most intézik. /Ilyén Attila: Ahol a zsíros kenyér kötelező. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 5./

1999. augusztus folyamán

Az 1948-ig létezett Hangya Szövetkezet jelentőségére hívta fel a figyelmet Guzs Ferenc, egyetértve a folyóirat előző számában megjelent, Máthé László RMGE-alelnöktől származó írással: Újraszervezni a Hangyaszövetkezetet! A mostani szövetkezeteket az emberek nem érzik magukénak. Ezeknek a szövetkezeteknek nincs közösségformáló erejük. A Hangya idejében viszont a szövetkezeti vagyon teljes egészében a faluközösségé volt. Érdemes lenne ezt a rendszert felújítani. /Guzs Ferenc: A százéves Hangya. = Erdélyi Gazda (Kolozsvár), aug./

1999. november 4.

Megjelent az Erdélyi Gazda /Kolozsvár/ novemberi száma, amely tájékoztat a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete múlt hónapban megtartott bővített elnökségi üléséről. /Megjelent az Erdélyi Gazda novemberi száma. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 5./

1999. december 27.

Megjelent az Erdélyi Gazda decemberi és a 2000. januári összevont száma. Olvasható benne írás a Besztercén lezajlott tanácskozásról, az aranyosegerbegyi második gazdanapról, továbbá tizenkét új minősítésű burgonyafajtát ismertet a lap. /Erdélyi Gazda. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 27./

2000. március 27.

Tavaszváró címlappal jelentkezett az Erdélyi Gazda, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének környezetvédelmi, turisztikai és tudományos lapjának márciusi száma. Az Erdélyi Gazda a közbirtokossági tudnivalókról is tájékoztatott. /Megjelent az Erdélyi Gazda. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 27./

2000. július 21.

Az Erdélyi Gazda júliusi száma az aratással foglalkozott, továbbá a környezetkímélő gazdálkodással, és segítséget nyújtott a pályázati űrlapok kitöltéséhez. /Tallózó. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 21./

2000. október 19.

Megjelent az Erdélyi Gazda (Kolozsvár) októberi száma, melyben bemutatták a folyóirat új főszerkesztőjét, Orbán Sándor mérnököt. A lap közölte, hogy az AGROM-RO Egyesület /Marosvásárhely/ fiatal gazdák jelentkezését várja háromhetes téli tanfolyamra. Akik a tanfolyamon a legjobb tanulmányi eredményeket érik el, svájci szakgyakorlaton, illetve a münsingeni mezőgazdasági iskola egyéves képzésén vehetnek részt. Tagjainak a szervezet rendszeresen kézbesíti AGROM-INFO nevű közlönyét. /Barazsuly Emil: Megjelent az Erdélyi Gazda októberi száma. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./

2001. február 2.

Megjelent a Bioterra idei első száma. A kisformátumú szaklapot a Mezőgazdasági és Élelmezési Minisztérium, valamint az Országos Mezőgazdasági Szaktanácsadási Ügynökség (ANCA) és a Romániai Biogazdálkodók Egyesülete adja ki. A Bioterra első évnegyedi terveiről, szemináriumairól Albert Imre, a szervezet elnöke írt. A jövőben Temesváron, Tenkében, Kalotaszentkirályon, majd Kolozsváron találkoznak a biotermelők. - Az Erdélyi Gazda kistestvére, a Bioterra színvonalas kiadvány. /Barazsuly Emil: Megjelent a BIOTERRA idei első száma. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

2001. február 8.

Megjelent az Erdélyi Gazda, az RMGE lapjának februári száma. A gazdák általános tájékoztatása mellett dr. Vincze Mária tájékoztatót közölt a SAPARD-programról. /Megjelent az Erdélyi Gazda februári száma. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti). febr. 8./

2001. július 18.

Az Erdélyi Gazda /Kolozsvár/ júliusi számában folytatódott a tájékoztató sorozat a SAPARD-programról, szerzője dr. Vincze Mária. Sebestyén Csaba az RMGE, valamint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium kapcsolatát tárgyalta. A növényvédelem jelentős helyet foglal el az Erdélyi Gazda júliusi számában. /T. J.: Erdélyi Gazda/július. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./

2001. augusztus 10.

Horváth Arany Magyarózdon született Horváth István, a közismert író leányaként. Egy ideig a Színiakadémia hallgatója volt, de tanulmányait abba kellett hagynia, mert Panek Zoltánnal kötött házasságából 1957-ben megszületett lánya, Panek Katalin Arany színművésznő. 1963-tól szabadúszó újságíróként tevékenykedett. Harminc évig, nyugdíjba vonulásáig a Művelődésnél dolgozott szerkesztőként, rovatvezetőként, később főszerkesztő-helyettesként. 1997-ig az Erdélyi Gazda főszerkesztője, jelen pillanatban a Transsylvania című folyóirat (Az Amerikai Erdélyi Szövetség Negyedévi Tájékoztatója) európai főmunkatársa. Újságírói tevékenysége mellett tévéjátékot, életrajzi elbeszélést és riportkönyveket írt. Horváth Arany minden évben Kézdivásárhelyre "költözik" egy hónapra, fogalmazása szerint hazajön, mert a céhes várost tartja második otthonának. " Elmondta, hogy annak idején kolozsvári otthonukban rengeteg író fordult meg. Kós Károly arra figyelmeztette a fiatalabb írókat, hogy minden nap lépni kell: senki és semmi másért, csak a magyarságért. Sütő Andrást 14 évesen ismerte meg, ő meghatározója volt életének. Édesapám után ő volt az az ember, akiben annyi szeretetet, tisztaságot és jóságot talált, mint senki másban. - Köztudott, hogy édesapját a belügyesek gázolták el. Horváth Arany egészen az igazságügyi minisztériumig elment az ügyével. Az egyik szekustiszt - aki most Izraelben kiképzőtiszt - azt mondta: "Vigyázz, mert te is a kerék alá kerülsz." Horváth Arany hívő református. - A mai irodalomról elmondta: jelenleg sok magyar tollforgató számára nevetséges, ha azt mondja: nép-, nemzeti irodalom. A globalizált irodalomra az jellemző, hogy mindegy mit ír, milyen nyelven írja a szerző. Ugyanez a tünet megtalálható a színházi rendezők törekvéseiben is. Fő céljuk: értse meg a holland, a svéd, az angol. Az nem baj, ha a mieink nem értik. Véleménye szerint nem lehet egy nemzetrészt megtartani egy olyan irodalommal amely tartalmában érthetetlen. - Horváth Aranyt szoros kapcsolatok fűzik Csernátonhoz, az ottani múzeumhoz, emellett nagyon szereti Kézdivásárhelyet. /Bartos Lóránt: Emberközelben Horváth Arany. "Szeretem szeretni az embereket". = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), aug. 10./

2001. augusztus 22.

A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke, Sebestyén Csaba és a magyarországi Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) politikai államtitkára, Kékkői Zoltán július utolsó hetében megállapodást írt alá egy RMGE-szakértő foglalkoztatásának feltételeiről - adta hírül az Erdélyi Gazda legutóbbi száma. A megállapodás értelmében e hónap elejétől a referensi tisztséget Sebestyén Katalin látja el, akivel az erdélyi gazdák és RMGE-tagok a magyarországi Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium székházában léphetnek kapcsolatba. /(K.F.): RMGE-képviselet a magyarországi Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 22./

2001. október 17.

A Magyar Professzorok Világtanácsa Agrártudományi Szekciójának legutóbbi konferenciáján szóvá tették, sajnálatos, hogy a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen nem indultak be az agrárgazdálkodáshoz közvetlenül kapcsolódó szakok, olvasható az Erdélyi Gazda októberi számában. Ezek szervezését és beindítását az MPV Agrártudományi Szekciójának professzorai a legfontosabb és legsürgősebb teendőknek tartják. A tanácskozáson úgy döntöttek, hogy a 2002-2003-as tanévben Marosvásárhelyen kertészeti, Csíkszeredában pedig általános agrármérnöki felsőfokú oktatás indul. /(ferencz): A jövő tanévben beindul az agrárszakember-képzés is a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 17./

2001. november 3.

A Bethlen Gábor Alapítvány Márton Áron-emlékéremmel tüntette ki Horváth Aranyt. " Horváth Arany, Horváth István lánya 1964-től 1994-ig szolgálta a Művelődést (a folyóiratot és az erdélyi magyar kultúrát), volt szerkesztője, rovatvezetője, főszerkesztő-helyettese, nyugdíjazásáig. 1995-től az Erdélyi Gazda című folyóiratnak is főszerkesztője volt. Kötetei: Ember a havason (tévéjáték, 1987); Fába faragott balladák (riportkönyv, 1983), Pontot, vesszőt nem ismerek, de a szó mind igaz (életrajzi elbeszélés, 1985), Kalodaének (ballada prózában, 1993), Kökény a hóban (riportkönyv, 1995), Elrabolt méltóság (1999). Horváth Arany az Egyesült Államokban megjelenő Transsylvania című negyedévi erdélyi tájékoztató erdélyi ügyvezetője, emellett a magyarózdi találkozók fáradhatatlan szervezője hangsúlyozta, hogy megőrizte nép-nemzeti gondolkodását. /Bölöni Domokos: Beszélgetés Horváth Arannyal. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 3./

2002. szeptember 14.

A Transindex internetes újságban az olvasók Kelemen Hunornak tettek fel kérdéseket, és közölték válaszát. Az egyik kérdés: tételesen melyik médiaorgánumoknak nem nyert a pályázata?; hogyan állt össze a sajtószaktestület?; kik döntötték el és milyen alapon, hogy az EMKE-től a Communitas átveszi a pénzosztás jogát? Kelemen Hunor válasza: A sajtóbizottság 1 milliárd 410 millió lejt osztott szét. A Hét 150 milliót, a Bányavidéki Új Szó 20 milliót, a Bemondó 10 milliót, a besztercei magyar elektronikus média 20 milliót, a Besztercei Híradó 60 milliót, a Brassói Lapok 10 milliót, a bukaresti Magyar Közlöny 30 milliót, a Cimbora 15 milliót, a Csernátoni Füzetek 10 milliót, a Csigalépcső 10 milliót, a Dalbimbó 7 milliót, az Erdélyi Gyopár 20 milliót, az Erdélyi Gazda 20 milliót, az Erdélyi Híradó - Szabadság 15 milliót, az Erdélyi Kórus 15 milliót, az Erdővidék 10 milliót, az Erdővidéki Lapok 10 milliót, a Filmtett 15 milliót, a Firka 12 milliót, a Függöny 10 milliót, a Helikon 80 milliót, a Hírhordó - Kovászna 10 milliót, a Hunyad Megyei Hírvivő 20 milliót, a Kalotaszeg 10 milliót, a Kellék 10 milliót, a Keresztmetszet-Temesvári Új Szó 15 milliót, a Kis Küküllő 10 milliót, a Korunk 100 milliót, a Közbirtokossági Hírvivő 5 milliót, a Kraszna 5 milliót, a Látó 60 milliót, az Lkkt 10 milliót, a Lugosi Hírmondó 10 milliót, a Matlap 30 milliót, a Moldvai Magyarság 15 milliót, a Művelődés 40 milliót, a Nagykároly és Vidéke 25 milliót, a Napsugár/Szivárvány 70 milliót, a Népújság-Múzsa 40 milliót, a Nyugati Jelen 20 milliót, a Perspektíva 8 milliót, a Pont 15 milliót, a Pulzus 10 milliót, a Református Szemle 15 milliót, a Hírlevél 10 milliót, a sepsiszentgyörgyi Egyházi Tudósító 10 milliót, Szászrégen és Vidéke 10 milliót, Szatmári Figyelő 15 milliót, Székelyföld 50 milliót, Szigeti Turmix 20 milliót, Szikulusz Rádió 30 milliót, Szilágyság 60 milliót, Tálentum 3 milliót, Tasnádi Tükör 5 milliót, Törvénytár 80 milliót, Udvarhelyszéki Tájékoztató 10 milliót, Unitárius Közlöny 10 milliót, Várad 15 milliót kapott. - A sajtószakbizottság tagjait erre a feladatra a Kuratórium elnöke kérte fel. Gondolom a többi szakbizottság esetében is így történt. - Az EMKE és az RMDSZ között volt megegyezés arról, hogy addig, amíg nem lesz más megoldás, a Kisebbségi Tanács pénzeinek a kezelésével az RMDSZ az EMKÉ-t bízza meg. Az EMKE közben ellátott és ellát más feladatokat is, például kezeli a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által nyújtott támogatásokat. Az RMDSZ vezetősége az EMKE vezetőségével megegyezett arról, hogy a pénzek kezelését, a pályázatok lebonyolítását átveszi a Communitas Alapítvány. Azt, hogy ki bonyolítja le a pályázatokat, és ki kezeli a támogatásokat, mely kezelés egyszerű pénzátutalást jelent, azt 2000 előtt is, és ma is az RMDSZ dönti el és javasolja a kormánynak. Ez minden bizonnyal ezután is így fog történni. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

2003. július 17.

A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) kolozsvári székházában júl. 16-án Sebestyén Csaba elnök meghívására látogatást tett a magyarországi Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium képviselője, dr. Solymos József miniszteri főtanácsadó. A találkozón részt vett az RMGE megyei szervezetének elnöke, Farkas Zoltán, Vákár István az Erdélyi Gazda főszerkesztője és Bódis András, a Bioterra folyóirat főszerkesztője is. A magyarországi vendég látogatásának célja felmérni, hogyan alakul Erdély agrárgazdálkodása, melyek azok a területek, ahol a magyarországi szakminisztérium hatékony segítséget nyújthat. A politikus ismertette azt a dokumentumot, amelyet néhány napja a magyar földművelésügyi miniszter és az RMGE elnöke írt alá Budapesten. A megállapodás szerint az elkövetkező években nagyobb hangsúlyt fektetnének a mezőgazdaságban dolgozó erdélyi fiatalok szakmai ismereteinek bővítésére, támogatni szeretnék a mezőgazdasági továbbképzés valamennyi formáját. Annak lehetőségét is vizsgálják, hogy használt mezőgazdasági gépeket, felszereléseket juttassanak el a szegényebb gazdálkodóknak. Agrárvállalkozók, gazdák közös fórumok, szakmai találkozók megszervezését kérték. Az RMGE állandó irodát működtet Budapesten, a földművelésügyi minisztériumban, a Kossuth téren, ahova magyarországi szervezetekkel, vállalkozókkal együttműködni akaró erdélyi gazdálkodók bármikor bizalommal fordulhatnak. /Barazsuly Emil: Magyarországi támogatás erdélyi gazdáknak. A szakminisztérium a továbbképzésre helyezné a hangsúlyt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17/

2003. október 25.

Az Erdélyi Gazda októberi számában az előző hónapban Aradon tartott, határokon átnyúló gazdatalálkozóról Vákár Andrea, a lap főszerkesztője számolt be: "A találkozó megható gondolata az volt, hogy az RMGE addig kell hogy hallassa a hangját, amíg a mai különös problémák megoldódnak. Mert nem kétmillióra van szükség egy hektár föld megművelésére, hanem egészséges piaci viszonyok megteremtésére." Máthé László RMGE szervezési alelnök arról írt, hogy szeptemberben székely gazdák egy csoportja részt vett a Budapesti Nemzetközi Vásáron, és 30 négyzetméteren mutatták be nép- és iparművészeti árucikkeiket. /Barazsuly Emil: Erdélyi Gazda - október. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

2003. november 27.

Nov. 22-én tartotta küldöttgyűlését az RMGE Beszterce-Naszód megyei szervezete Bethlenben, a református parókián. A megyei egyesület működése az utóbbi években akadozott, utoljára 1998-ban tartottak tisztújítást. A gyűlésen Sebestyén Csaba, az országos egyesület elnöke és Vákár István, az Erdélyi Gazda főszerkesztője is jelen volt. Dr. Szántó Árpád, leköszönő elnök beszámolójából kitűnt: a megyei egyesület 15 gazdakört tart nyilván, de a megyei és a helyi szerveződések nincsenek jogi személyként bejegyezve. A szórvány sajátos helyzetében nem lehet önállóan szervezkedni, kizárni a román vagy más nemzetiségű gazdákat. Sebestyén Csaba elnök kifejtette: jogi formába kell önteni az egyesületet, hivatalosan be kell jegyeztetni mint szabad társulási formát. A magyarországi szaktárcával kötött megállapodás alapján a támogatások csak az RMGE közvetítésével juthatnak el a gazdákhoz. Az utóbbi időben a román gazdák is szervezkedni kezdtek: megalakult az UNAR és a LAPAR. A közgyűlésen elfogadták az alapszabályzatot. Neve: a Besztere-Naszód megyei Magyar Gazdák Egyesülete lesz. Háromtagú ideiglenes megbízott elnökséget választottak: elnök Halász Ödön kertészmérnök, alelnök Móriczi Márton szentmátéi gazda, titkár Szabó Attila magyarnemegyei református lelkész. /Kresz Béla: Megújult a Beszterce-Naszód megyei RMGE. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./

2004. február 24.

Az Erdélyi Gazda /Kolozsvár/ februári számában Csávossy György és Gál Ödön emlékezett a Csíkszeredában január elején elhunyt György Antal egyetemi docensre. Vincze Mária a vidékfejlesztés időszerű kérdéseiről fejtette ki nézetét. /Lapról lapra. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./

2004. június 23.

Horváth Arany édesapja Horváth István költő /1909-1977/, akit egy szekus őrnagy halálra gázolt. Horváth Arany 1963-ban a Művelődés folyóirat szerkesztője lett. A Művelődés országos lap volt, így bebarangolhatta egész Erdélyt. Tizenegy éve minden esztendőben megrendezik a Horváth István Fórumot Magyarózdon, az író szülőfalujában. Horváth Arany a népért aggódó, építő irodalomszemléletben nőtt fel. Most már más irányzatok vannak, de hogy Erdélyben a magyarság ezt a 85 évet így kibírta, ezt Benedek Eleknek, Kós Károlynak, Tamási Áronnak, Bánffy Miklósnak és a hozzájuk hasonlónak kell megköszönnie, vallja Horváth Arany. A Művelődés kitűnő főszerkesztője volt András János, majd Kovács János is. Bátor folyóiratunkat megszüntette a diktatúra. Horváth Arany később, a rendszerváltás után az Erdélyi Gazda főszerkesztője lett, majd az Amerikai Erdélyi Szövetség erdélyi tájékoztatójának, a Transylvania című folyóiratnak az európai főmunkatársi tisztségére kérték fel. Most már egyedül végzi a főszerkesztői munkát is. /Sándor Boglárka Ágnes: Nehéz gyönyörűséggel élem a mindennapjaimat – vallja Horváth Arany. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

2004. november 6.

A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének országos vezetősége tanácskozott nov. 5-én Kolozsváron, az Erdélyi Gazda szerkesztőségében. Jelen volt Kerekes Gábor, az RMDSZ országos gazdasági alelnöke, Máté András Levente Kolozs megyei képviselőjelölt és dr. Csávossy György, az RMGE tiszteletbeli elnöke, valamint Vákár István, az Erdélyi Gazda főszerkesztője. Elhangzott: eddig 74 gazda vett részt magyarországi képzésen, év végéig további 147-en vesznek részt szakmai programokban határon túl. Budapesten, a Földművelésügyi Minisztériumban évek óta RMGE-tájékoztató iroda működik. A tanácskozáson született fontosabb döntések: erősíteni kell az RMGE súlyát az RMDSZ-en belül; a gazdatársadalmak mozgósítása az RMGE helyi önkormányzati képviseletének növelése érdekében; a törvényhozásban vegyék figyelembe az RMGE ajánlásait. /Barazsuly Emil: RMGE tanácskozás Kolozsváront. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./

2004. december 30.

A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) kolozsvári székházában tartotta az év utolsó bővített elnökségi ülését. A napirenden a Magyar Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) és az RMGE közötti megállapodás féléves kiértékelése, a jövő évi programtervezet és eseménynaptár összeállítása és jóváhagyása, valamint a gazdaképző tanfolyamok kiértékelése szerepelt. A gyűlésen Sebestyén Csaba, az egyesület elnöke, Vákár István, az Erdélyi Gazda folyóirat főszerkesztője és tíz erdélyi megye (csupán Beszterce-Naszód hiányzott) elnökségi tagjai vettek részt. Az ülésen az Erdélyi Gazda havilap támogatásáról, további szakmai és ismeretterjesztő könyvek kiadásáról döntöttek. Tizenkét megyében állandó jellegű mezőgazdasági szaktanácsadást működtetnek a jövőben. Az RMGE doktoranduszi, mesterképzői, posztlíceális képzésen tudományos fokozatok megszerzéséhez ösztöndíjakat osztanak ki. /Barazsuly Emil: Bővítik a szakmai továbbképzést a gazdák számára. RMGE elnökségi gyűlés Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./

2005. március 5.

Sinfalván Pető Márta, a helyi RMDSZ elnöke az unitárius lelkész hathatós segítségével gazdakör megalakításának céljával hívta össze a falu népét. A találkozó – melyen Vákár István, az Erdélyi Gazda folyóirat főszerkesztője, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke és Barazsuly Emil, a Kolozs megyei RMGE titkára is jelen volt – várakozáson felül sikerült. Az elmúlt év nehéz volt, mert a nehezen megtermelt zöldséget nem tudták elfogadható áron eladni. A gyűlésen Kövend, Bágyon és Szentmihály után Sinfalván is megalakult a gazdakör. Egyhangú szavazattal elnöknek Bencze Sándort választották. /Sinfalva. Megalakult a gazdakör – aggódnak a termelők. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./


lapozás: 1-30 | 31-46




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998