udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Erdelyi Hirugynokseg

1997. április 11.

Ara-Kovács Attilával /sz. Nagyvárad, 1953/ készített interjút Bíró Béla. Ara-Kovács Attila volt az egyik elindítója 1981-ben az Ellenpontok című erdélyi szamizdat folyóiratnak. 1983 óta Budapesten él, ahol először megalapította az Erdélyi Hírügynökséget. Évekig az Európa Kiadó, majd a Beszélő munkatársa, írásai újabban a Magyar Narancsban jelennek meg. Ara-Kovács Attila elmondta, hogy kezdettől a baloldali és liberális világ vonzotta. Gyermekkorában Nagyvárad még magyar város volt, az első teljes román mondatot tíz éves korában hallotta. Csak az egyetemen tanult meg jól románul. Mély baráti szálak fűzték a magyar ellenzékhez, Pethő Ivánhoz, Kis Jánoshoz, Demszky Gáborhoz. Demszky és Rajk László segített a technikai részt illetően, szellemmel már az erdélyiek töltöttek meg a folyóiratot, emlékezett az Ellenpontok keletkezésére. Ara-Kovács Attila fontosnak tartotta leszögezni, hogy Szőcs Gézának fontos szerepe volt az Ellenpontok ügyében, de csak egy cikket közölt benne, tehát eltúlozta szerepét. Aki valóban nagyon fontos szerepet játszott, az Tóth Károly volt, aki most Svédországban él. A szálak Ara-Kovács Attila kezében futottak össze. Szerinte széltében-hosszában beszélték Budapesten, hogy Szőcs Géza szerkeszti a lapot, amikor még teljesen titokban dolgoztak. A Securitate valószínűleg szintén hallott erről, erre egyszerűen követni kezdték Szőcs Gézát. - A Magyarországra áttelepültek közül sokan nem találtak önmagukra és a szélsőségesek fele mentek el, jobbra tolódtak, még fasiszta szervezeteknek is támogatói lettek. Ara-Kovács Attila kirohant Szervátiusz Tibor, Páskándi Géza és Czegő Zoltán ellen: "Ezek az emberek /Szervátiusz, Páskándi Czegő/ a megtestesítői mindannak a balkanizmusnak, ami Romániában és Szerbiában és másutt 1919 óta ellenünk érvényesül." Ara-Kovács Attila kifejtette, hogy számára "Magyarország mindig a világravaló kitekintést jelentette. Nem elsősorban az etnikai szempontjaim voltak azok, melyek Magyarországhoz kötöttek..." Ara-Kovács Attila Tőkés Lászlót is elítélte: "Tőkés László és a radikálisok gyengéjét abban látom, hogy mögöttük nincs helyzetteremtő képesség. A saját imázs megtartása, illetve az egykori vélt vagy valós befolyás visszaszerzésének görcse az, ami megbénítja őket." /Brassói Lapok (Brassó), ápr. 11./

2000. szeptember 25.

A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ erdélyi magyar közösségi hírügynökség felállítását tervezi. A hírügynökség létrehozásához és beindításához szükséges összeget a MÚRE főként magyarországi pályázatok elnyerésével és költségvetési támogatással szeretné előteremteni. Romániában magyar nyelven kilenc napilap, több mint 70 heti- és egyéb periodicitású lap jelenik meg. Napi egyórás országos magyar nyelvű adása van a román közszolgálati rádiónak, emellett 3 területi és 19 helyi rádióállomás működik magyarul. Magyar nyelvű műsorokat is készít a román állami televízió Bukarestben, Kolozsváron és Temesváron, helyi kereskedelmi tévék pedig nyolc városban működnek a román mellett magyar adással is. A MÚRE ügyvezető elnöke szerint bár minden központi magyar lapnak, a magyar közszolgálati tévéknek és a rádiónak, az MTI-nek tudósítója van Romániában - és a romániai magyar napilapok megkapják az Illyés Alapítványtól támogatásként az MTI teljes adását -, a romániai magyar sajtó kiszolgálására nem született intézmény, és a magyarországi sajtó is piaca lehetne a tervezett erdélyi hírügynökségnek. A MÚRE az első kétévi működés költségeit mintegy 60 millió forintra tervezte. Ebből hét fő- és hét mellékállású tudósítót, valamint nyolc alkalmi munkatársat foglalkoztatna Románia 16 erdélyi megyéjében és Bukarestben. /Új erdélyi magyar hírügynökség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 25./

2001. március 24.

Dorogi Sándor, a Magyar Távirati Iroda igazgatója Bukarestben tárgyalt a Mediafax és a Rompres hírügynökség vezetőivel. Hazafele tartva Dorogi Sándor márc. 22-én a Heltai Klubban találkozott a kolozsvári magyar média vezetőivel. A Magyarországon több intézmény bevonásával készülő kárpát-medencei hírügynökség létrehozásával kapcsolatban elmondotta: politikai döntéssel megteremthető egy új hírügynökség, de nem biztos, hogy erre a magyar médiapiacnak valóban szüksége van. Dorogi szerint a magyar kereskedelmi tévéadók híradói a mainál nem igényelnek több kárpát-medencei híranyagot. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete tervezi az erdélyi hírügynökség létrehozását, azonban a beszélgetés során kiderült, hogy ez csak ráfizetéses lehet. Csép Sándor, a MÚRE elnöke azonban hangsúlyozta, hogy ki kell építeni az erdélyi hírügynökséget. /Hírügynökségi vitaest a Heltai Klubban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998