udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 641 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 631-641
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Erdelyi Muzeum-Egyesulet /EME/

1990. szeptember 22.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület jogi és társadalomtudományi szakosztálya szept. 21-22-én munkaülést tartott Gyergyószárhegyen, megjelentek az ideiglenes elnökség tagjai, köztük Jakó Zsigmond professzor, az EME elnöke, Benkő Samu, Gáll Ernő és Dávid Gyula. /(Borbély László): Az Erdélyi Múzeum-Egyesület munkaülése. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./

1990. október 4.

Akik majd megírják az Erdélyi Múzeum-Egyesület történetének legújabb fejezetét, azoknak három dátumot kell majd kiemelkedő helyen rögzíteniük: gyászkeretben 1950. febr. 12-ét, amikkor az EME kényszer hatására kimondta feloszlását, 1990. márc. 22-ét, az újraalakuló közgyűlést és 1990. szept. 21-22-ét, amikor a jogi, közgazdasági és társadalomtudományi szakosztály Gyergyószárhegyen tartott értekezletével kezdetét vette a tudományos munka. Gyergyószárhegyen Jakó Zsigmond professzor, az EME ideiglenes elnöke nyitotta meg az értekezletet. Négy előadás hangzott el a romániai magyarság jelenlegi helyzetéről és a belőle következő jogtudományi feladatokról. Pillich László kolozsvári társadalomkutató, parlamenti képviselő: Demográfiai támpontok egy új kisebbségi közgondolkodáshoz, Nagy György kolozsvári egyetemi tanár: A kisebbségi kérdés a nemzetközi jogban, Király Ernő nagyváradi jogász: A romániai magyarság jogvédelmének időszerű kérdéseiről és Magyari Nándor László, a csíkszeredai Kommunikációs Antropológiai Munkacsoport tagja: Adalékok egy válságjelző társadalmi jelenség [kivándorlás] vizsgálatának problémaköréhez. /Dávid Gyula: Az első lépés ? negyven év után. = A Hét (Bukarest), okt. 4./

1990. október 27.

Okt. 27-én Kolozsvárott megtartotta évi közgyűlését az újjáalakult Erdélyi Múzeum-Egyesület, megválasztották a vezetőséget. Elnök: Jakó Zsigmond, alelnökök: Dóczi Pál, Benkő Samu, főtitkár: Kiss János, titkár: Sipos Gábor. A szakosztályok vezetőit is megválasztották. Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztály elnöke Antal Árpád, titkára Kovács András, Természettudományok, Matematika Szakosztály elnöke Kékedy László, titkára Nagy Tóth Ferenc, Jog-, Közgazdaság- és Társadalomtudományok Szakosztályának elnöke Nagy György, titkára Mócsy László, a Műszaki Tudományok Szakosztályának elnöke Jenei Dezső, titkára Jódal Endre. Az Orvostudományi Szakosztályt a végleges vezetőség megválasztásáig Puskás György vezeti. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 30., nov. 1./ Az Erdélyi Múzeum-Egyesület közgyűlésén Jakó Zsigmond, az EME elnöke nagyívű előadásában felvázolta az erdélyi magyar tudományosság múltját és jelenét. 1946. nov. 8-án, az EME utolsó közgyűlésén számba vette az erdélyi magyar tudományosság feladatait. 1947-ben az EME választott vezetőségét önkényesen leváltották, élére intéző bizottságot állítottak, majd 1950-ben megszüntették az EMÉ-t. Hagyományokkal rendelkező közösség tevékenységét azonban nem lehet hatalmi szóval megszüntetni, mert a közösség tovább él egykori tagjainak szellemi teljesítményében. Így történt az EME esetében is. Példaként elegendő Szabó T. Attila munkásságára, az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tárra hivatkozni. Jakó Zsigmond visszatekintett a múltra, bemutatta az Erdélyi Múzeum-Egyesület történetét, egyes fontos szakaszait. Jelenleg az EME kézikönyvtárának felállítása elengedhetetlen a szakosztályok tevékenységéhez. Máris többezer kötet várja a szakszerű feldolgozást. A magyar nyelvű egyetemi oktatás hiányában a szakosztályok munkája jelenti az egyetlen legális keretet a tudományművelés számára, akárcsak a két világháború közötti korszakban. A társadalom joggal várja el a mesterségesen elsorvasztott önismereti diszciplínák, így a magyar és erdélyi történelem, a magyar nyelv és irodalom, a néprajz, a szociológia és a nemzeti kisebbségek szempontjából lényeges jogtudomány, valamint a műszaki tudományok fejlesztését. Az EME sürgős teendőjének tartja Erdély népszerű történetének vagy helytörténeti lexikonának elkészítését. A korszerű tudományos kutatáshoz a kiegészítő kutatóintézeti háttér teljesen hiányzik. A végleges megoldást az újraindítandó magyar nyelvű felsőoktatás megfelelő tanszékeivel és intézeteivel szoros együttműködésben kell majd kimunkálni. A tudományos könyvkiadást is meg kell indítani. Indulásként az EME 1874-től kiadott központi folyóiratát, az Erdélyi Múzeumot akarják ismét megjelentetni. Ezt követik a szakosztályok évkönyvei. A nagy múltú Erdélyi Tudományos Füzetek folytatására is szükség van. Az EMÉ-nek szakcsoportokat kell létesítenie vidéki központokban. Lehetővé kell tenni, hogy az egyetemisták jelképes tagdíj fizetésével bekapcsolódhassanak az EME munkájába. /Jakó Zsigmond: Újjáéledt az erdélyi magyar tudományosság. = A Hét (Bukarest), nov. 8./

1990. október 27.

Okt. 27-én Kolozsvárott megtartotta évi közgyűlését az újjáalakult Erdélyi Múzeum-Egyesület, megválasztották a vezetőséget. Elnök: Jakó Zsigmond, alelnökök: Dóczi Pál, Benkő Samu, főtitkár: Kiss János, titkár: Sipos Gábor. A szakosztályok vezetőit is megválasztották. Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztály elnöke Antal Árpád, titkára Kovács András, Természettudományok, Matematika Szakosztály elnöke Kékedy László, titkára Nagy Tóth Ferenc, Jog-, Közgazdaság- és Társadalomtudományok Szakosztályának elnöke Nagy György, titkára Mócsy László, a Műszaki Tudományok Szakosztályának elnöke Jenei Dezső, titkára Jódal Endre. Az Orvostudományi Szakosztályt a végleges vezetőség megválasztásáig Puskás György vezeti. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 30., nov. 1./ Az Erdélyi Múzeum-Egyesület közgyűlésén Jakó Zsigmond, az EME elnöke nagyívű előadásában felvázolta az erdélyi magyar tudományosság múltját és jelenét. 1946. nov. 8-án, az EME utolsó közgyűlésén számba vette az erdélyi magyar tudományosság feladatait. 1947-ben az EME választott vezetőségét önkényesen leváltották, élére intéző bizottságot állítottak, majd 1950-ben megszüntették az EMÉ-t. Hagyományokkal rendelkező közösség tevékenységét azonban nem lehet hatalmi szóval megszüntetni, mert a közösség tovább él egykori tagjainak szellemi teljesítményében. Így történt az EME esetében is. Példaként elegendő Szabó T. Attila munkásságára, az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tárra hivatkozni. Jakó Zsigmond visszatekintett a múltra, bemutatta az Erdélyi Múzeum-Egyesület történetét, egyes fontos szakaszait. Jelenleg az EME kézikönyvtárának felállítása elengedhetetlen a szakosztályok tevékenységéhez. Máris többezer kötet várja a szakszerű feldolgozást. A magyar nyelvű egyetemi oktatás hiányában a szakosztályok munkája jelenti az egyetlen legális keretet a tudományművelés számára, akárcsak a két világháború közötti korszakban. A társadalom joggal várja el a mesterségesen elsorvasztott önismereti diszciplínák, így a magyar és erdélyi történelem, a magyar nyelv és irodalom, a néprajz, a szociológia és a nemzeti kisebbségek szempontjából lényeges jogtudomány, valamint a műszaki tudományok fejlesztését. Az EME sürgős teendőjének tartja Erdély népszerű történetének vagy helytörténeti lexikonának elkészítését. A korszerű tudományos kutatáshoz a kiegészítő kutatóintézeti háttér teljesen hiányzik. A végleges megoldást az újraindítandó magyar nyelvű felsőoktatás megfelelő tanszékeivel és intézeteivel szoros együttműködésben kell majd kimunkálni. A tudományos könyvkiadást is meg kell indítani. Indulásként az EME 1874-től kiadott központi folyóiratát, az Erdélyi Múzeumot akarják ismét megjelentetni. Ezt követik a szakosztályok évkönyvei. A nagy múltú Erdélyi Tudományos Füzetek folytatására is szükség van. Az EMÉ-nek szakcsoportokat kell létesítenie vidéki központokban. Lehetővé kell tenni, hogy az egyetemisták jelképes tagdíj fizetésével bekapcsolódhassanak az EME munkájába. /Jakó Zsigmond: Újjáéledt az erdélyi magyar tudományosság. = A Hét (Bukarest), nov. 8./

1991. február 23.

Marosvásárhelyen megtartotta közgyűlését az Erdélyi Múzeum Egyesület orvosi szakosztálya. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 28./

1991. május folyamán

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület szakosztályai aktívan működnek, ezt jelzi az Infomed című új kiadvány, alcíme: Orvosi tájékoztató, kiadja az EME Orvostudományi Szakosztálya. /Infomed (Székelyudvarhely), máj./

1991. augusztus 23.

Jordáky Lajos nagyértékű, tizenötezer kötetes tudományos könyvtárát, újság- és folyóiratgyűjteményét, levelezését, kéziratait özvegye végrendeletében az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek ajándékozta, a könyvtárnak helyet adó négyszobás lakásával együtt. Közben a lakást kiutalták egy román lakosnak. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület EME/ a végrendeletre hivatkozva kérte az ingatlankezelőtől és a minisztertől jogorvoslást, hogy az EME megkaphassa jogos tulajdonát. /Székely Raymond: Veszélyben a Jordáky-hagyaték. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./

1991. szeptember 20.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/, az EMKE és a székelyudvarhelyi Orbán Balázs Közművelődési Egyesület összefogásából született meg Széchenyi István emlékének szentelt tudományos rendezvény: Kolozsváron, szept. 21-én, valamint Székelyudvarhelyen szept. 22-én több előadás hangzik el Széchenyiről. Az előadók: Fábián Ernő, Benkő Samu és Nagy György. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./

1992. január 18.

Romániai magyar színházelméleti tudományos tanácskozást rendezett jan. 18-án az Erdélyi Múzeum Egyesület és a Színművészeti Akadémia Szentgyörgyi István tagozata a Soros Alapítvány támogatásával A drámai szöveg és az előadás címen. Az előadók között több magyarországi egyetemi tanár és kritikus is volt. /Erre is szükség van. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

1992. február 11.

Idén három nagy évforduló vár a romániai magyarságra: Arany János születésének 175., Kőrösi Csoma Sándor halálának 150., az első állandó magyar színtársulat megalakulásának 200. évfordulója Kolozsvárott - sorolta Horváth Andor művelődésügyi államtitkár. Öröm tapasztalni, hogy az olyan nagy hagyományú közművelődési intézmények, mint az EME és az EMKE, pontos, jól kidolgozott tervekkel indulnak az 1992. évnek. A jelzett eseményekre odafigyel az egész magyar szellemi élet, ugyanúgy a budapesti Művelődési és Közoktatási Minisztérium, képviselői jelen lesznek az ünnepségeken. /Cseke Gábor: Beszélgetés Horváth Andor művelődésügyi államtitkárral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./

1992. március 2.

Márc. 2-án ünnepélyesen bemutatták a Püski Könyvesházban, Budapesten az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ nagymúltú Erdélyi Múzeum című folyóiratának új, 1991-es évfolyamát. Az ünnepségen Jakó Zsigmond, az EME elnöke, Benkő Samu, az Erdélyi Múzeum szerkesztője, idősebb Entz Géza művészettörténész és R. Várkonyi Ágnes történész beszélt. A folyóirat 1946-ig jelent meg, az 1947-est /LII. kötet/ zúzdába küldték. A megmaradt példány alapján ezt a számot 1990-ben adták ki reprintben, Budapesten. /Új Magyarország, márc. 4./ Ruffy Péter felvázolta, mennyi kiválóságot adott Erdély /a Bolyaiak, Misztótfalusi Kis Miklós, Batthyány Ignác/. Az 1989-es változás után újraalakult a Erdélyi Múzeum-Egyesület, most pedig az EME újra kiadta évkönyvét. /Ruffy Péter: Erdélyi Múzeum. = Magyar Nemzet, márc. 5., Erdélyi kiadványok a Püskinél. = Új Magyarország, márc. 4./ A kiadvány: Erdélyi Múzeum LIII. Kötet, 1991. 1-4. füzet /Kolozsvár, 1991/ Ez az évkönyv felvázolta az EME újraalakulását: Kolozsvár, 1990. jan. 5.: Jakó Zsigmond professzor lakásán Nagy Jenő, az EME egykori titkára, Imreh István és Faragó József, az EME 1950-beli tagjai, valamint Balázs Sándor, Benkő Samu, Csetri Elek, Gáll Ernő, Kántor Lajos, Kiss András, Nagy György és Sipos Gábor elhatározták, hogy újrakezdik az EME tevékenységét. Új alapszabályt dolgoznak ki, és megteszik a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy az egyesületet jogi személyként bejegyezzék. Marosvásárhely, 1990. jan. 20.: Dr. Bérczes Judit, dr. Szabó István, dr. László József, dr. László János, dr. Péter Mihály, dr. Bedő Károly, dr. Szövérfy Ágnes, Dézsi József, dr. Feszt Tibor javaslatot tesznek az EME újraszervezésére. Kolozsvár, 1990. márc. 22.: Az EME újraalakuló közgyűlésének 35 résztvevője elfogadja az új alapszabályzatot. Kolozsvár, 1990. máj. 9.: Hivatalosan bejegyzik az EMÉ-t. Marosvásárhely, 1990. szept. 15.: Az Orvostudományi Szakosztály újraalakuló közgyűlése megválasztja a vezetőséget.

1992. március 2.

Márc. 2-án ünnepélyesen bemutatták a Püski Könyvesházban, Budapesten az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ nagymúltú Erdélyi Múzeum című folyóiratának új, 1991-es évfolyamát. Az ünnepségen Jakó Zsigmond, az EME elnöke, Benkő Samu, az Erdélyi Múzeum szerkesztője, idősebb Entz Géza művészettörténész és R. Várkonyi Ágnes történész beszélt. A folyóirat 1946-ig jelent meg, az 1947-est /LII. kötet/ zúzdába küldték. A megmaradt példány alapján ezt a számot 1990-ben adták ki reprintben, Budapesten. /Új Magyarország, márc. 4./ Ruffy Péter felvázolta, mennyi kiválóságot adott Erdély /a Bolyaiak, Misztótfalusi Kis Miklós, Batthyány Ignác/. Az 1989-es változás után újraalakult a Erdélyi Múzeum-Egyesület, most pedig az EME újra kiadta évkönyvét. /Ruffy Péter: Erdélyi Múzeum. = Magyar Nemzet, márc. 5., Erdélyi kiadványok a Püskinél. = Új Magyarország, márc. 4./ A kiadvány: Erdélyi Múzeum LIII. Kötet, 1991. 1-4. füzet /Kolozsvár, 1991/ Ez az évkönyv felvázolta az EME újraalakulását: Kolozsvár, 1990. jan. 5.: Jakó Zsigmond professzor lakásán Nagy Jenő, az EME egykori titkára, Imreh István és Faragó József, az EME 1950-beli tagjai, valamint Balázs Sándor, Benkő Samu, Csetri Elek, Gáll Ernő, Kántor Lajos, Kiss András, Nagy György és Sipos Gábor elhatározták, hogy újrakezdik az EME tevékenységét. Új alapszabályt dolgoznak ki, és megteszik a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy az egyesületet jogi személyként bejegyezzék. Marosvásárhely, 1990. jan. 20.: Dr. Bérczes Judit, dr. Szabó István, dr. László József, dr. László János, dr. Péter Mihály, dr. Bedő Károly, dr. Szövérfy Ágnes, Dézsi József, dr. Feszt Tibor javaslatot tesznek az EME újraszervezésére. Kolozsvár, 1990. márc. 22.: Az EME újraalakuló közgyűlésének 35 résztvevője elfogadja az új alapszabályzatot. Kolozsvár, 1990. máj. 9.: Hivatalosan bejegyzik az EMÉ-t. Marosvásárhely, 1990. szept. 15.: Az Orvostudományi Szakosztály újraalakuló közgyűlése megválasztja a vezetőséget.

1992. március 2.

Márc. 2-án ünnepélyesen bemutatták a Püski Könyvesházban, Budapesten az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ nagymúltú Erdélyi Múzeum című folyóiratának új, 1991-es évfolyamát. Az ünnepségen Jakó Zsigmond, az EME elnöke, Benkő Samu, az Erdélyi Múzeum szerkesztője, idősebb Entz Géza művészettörténész és R. Várkonyi Ágnes történész beszélt. A folyóirat 1946-ig jelent meg, az 1947-est /LII. kötet/ zúzdába küldték. A megmaradt példány alapján ezt a számot 1990-ben adták ki reprintben, Budapesten. /Új Magyarország, márc. 4./ Ruffy Péter felvázolta, mennyi kiválóságot adott Erdély /a Bolyaiak, Misztótfalusi Kis Miklós, Batthyány Ignác/. Az 1989-es változás után újraalakult a Erdélyi Múzeum-Egyesület, most pedig az EME újra kiadta évkönyvét. /Ruffy Péter: Erdélyi Múzeum. = Magyar Nemzet, márc. 5., Erdélyi kiadványok a Püskinél. = Új Magyarország, márc. 4./ A kiadvány: Erdélyi Múzeum LIII. Kötet, 1991. 1-4. füzet /Kolozsvár, 1991/ Ez az évkönyv felvázolta az EME újraalakulását: Kolozsvár, 1990. jan. 5.: Jakó Zsigmond professzor lakásán Nagy Jenő, az EME egykori titkára, Imreh István és Faragó József, az EME 1950-beli tagjai, valamint Balázs Sándor, Benkő Samu, Csetri Elek, Gáll Ernő, Kántor Lajos, Kiss András, Nagy György és Sipos Gábor elhatározták, hogy újrakezdik az EME tevékenységét. Új alapszabályt dolgoznak ki, és megteszik a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy az egyesületet jogi személyként bejegyezzék. Marosvásárhely, 1990. jan. 20.: Dr. Bérczes Judit, dr. Szabó István, dr. László József, dr. László János, dr. Péter Mihály, dr. Bedő Károly, dr. Szövérfy Ágnes, Dézsi József, dr. Feszt Tibor javaslatot tesznek az EME újraszervezésére. Kolozsvár, 1990. márc. 22.: Az EME újraalakuló közgyűlésének 35 résztvevője elfogadja az új alapszabályzatot. Kolozsvár, 1990. máj. 9.: Hivatalosan bejegyzik az EMÉ-t. Marosvásárhely, 1990. szept. 15.: Az Orvostudományi Szakosztály újraalakuló közgyűlése megválasztja a vezetőséget.

1992. június 20.

Jún. 20-a az erdélyi magyar tudományosság számvetésének napja volt, ekkor tartotta Kolozsváron, a Protestáns Teológia épületében éves közgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület. Az újjáalakult EME vállalta a Mikó Imre által 1859-ben alapított egyesület hagyományát: hozzájárulni az erdélyi magyar tudományműveléshez, előadások, vándorgyűlések szervezése, az Erdélyi Tudományos Füzetek kiadása, az Erdélyi Múzeum folyóirat megjelentetése, a tudományos kutatás ösztönzése. Az elmúlt évben havonta tartottak felolvasó üléseket. A kutatók nemzetközi szimpóziumokat tartottak. Megszülettek a tervek /az erdélyi magyarság rövid történetének kiadása, a romániai magyar nyelvjárások atlaszának, a helynevek gyűjteményének sajtó alá rendezése stb./. Fiatalok indultak külföldi tanulmányutakra. Az intézményesülésnek gondjai is vannak: székhely kellene a bővülő könyvtárnak kutató intézetekre is szükség lenne. /Kötő József: Erdélyi Múzeum-Egyesület. Az intézményesülés gondjai. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

1992. július 1.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület jún. 20-án Kolozsváron tartotta éves közgyűlését. Jakó Zsigmond elnöki megnyitójában beszámolt az 1990. okt. 27-én tartott, előző közgyűlés óta eltelt időszakról. A teljes politikai és jogi bizonytalanságban, az "ellenséges légkörben energiánk jelentős részét munka helyett a védekezésre pazarolva" csak vegetálni lehet. Anyanyelvű tudományosság nélkül nincs értelmiség. Az EME támogatására létrehozták a Gróf Mikó Imre Alapítványt. - Nemcsak kutatókban fogyatkoztak meg vészesen, hanem az emberek mentalitása is megváltozott. Meggyérült azok sora, akik saját érdekeinken túlmenően is dolgoznak a magyar tudományosság feltámasztásáért. Egyelőre kevés az aktív tudományos dolgozójuk. Remény lehet rá, hogy a Kemény Zsigmond Alapítvány pályázatain kiküldhető 15-20 ösztöndíjasból több esztendő alatt kialakítható a fiatal kutatói törzsgárda. Eredményes, korszerű tudományművelés nem képzelhető el intézményi keretek nélkül. Mindez csak állami költségvetésből fenntartott anyanyelvű felsőoktatási intézményekkel oldható meg. Szükség van nemzetiségi erőforrásokból működtetett kutatóintézetre, ehhez épület is kell. /Jakó Zsigmond: Az erdélyi magyar tudományosság jövőjéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

1992. október 1.

Jakó Zsigmond professzor, az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke ismertette az EME tevékenységét. Az EME öt szakosztályában rendszeres munka folyik, jelenleg 1300 felett van a taglétszám. A kiadványoknál némi lemaradás van. Folynak az Erdélyi Helytörténeti Lexikon előkészítő kutatásai. A román tannyelvűvé vált kolozsvári egyetem igyekszik beolvasztani az EME értékes két-háromszázezres könyvtárát azzal, hogy leszedik az ex libriseket a könyvekről, és kicserélik a sajátjukkal. /Új Magyarország, okt. 1./

1992. október 1.

Jakó Zsigmond professzor, az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke ismertette az EME tevékenységét. Az EME öt szakosztályában rendszeres munka folyik, jelenleg 1300 felett van a taglétszám. A kiadványoknál némi lemaradás van. Folynak az Erdélyi Helytörténeti Lexikon előkészítő kutatásai. A román tannyelvűvé vált kolozsvári egyetem igyekszik beolvasztani az EME értékes két-háromszázezres könyvtárát azzal, hogy leszedik az ex libriseket a könyvekről, és kicserélik a sajátjukkal. /Új Magyarország, okt. 1./

1992. október 2.

Balogh Edgár reagált Domokos Gergelynek a Magyar Népi Szövetséget /MNSZ/ elmarasztaló írására. Balogh Edgár védelmébe vette a szervezetet., amely a magyarság anyaszervezetévé vált. Balogh Edgár másképp látja a százas intézőbizottság szerepét is. Az MNSZ-nek 570 ezer /a csángókkal együtt 600 ezer/ szavazója volt a parlamenti választáson. A tisztító önvizsgálatról azt írja Balogh Edgár, hogy ezzel elébe mentek a támadásoknak és megvédték a magyar intézményeket, így például az EMGE-elnök Szász Pált vagy az EME /Erdélyi Múzeum-Egyesület/-elnök Jósika báró személyes meggyőzésével "elfogadhatóbb" személyeket kértek fel tisztségeik átvételére. Így került az EMGE élére Antal Dániel, az EME élére pedig Jakó Zsigmond professzor. Azután jöttek a letartóztatások, Balogh Edgárt is bebörtönözték. /Balogh Edgár: Múltunk vizsgálatában tárgyilagosságra van szükség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./ Domokos Gergely írása: szept. 16.

1992. október 5.

Az erdélyi magyar tudományosság, az Erdélyi Múzeum Egyesület támogatására létrejött Gróf Mikó Imre Alapítvány felhívását közölte a lap. /Magyar Nemzet, okt. 5./

1992. december folyamán

Az 1992. évben is több új magyar nyelvű lap, időszaki kiadvány jelent meg. Ezek között vannak a következők. Egy újabb csoportosulás lapja, a Csík-Platform /Csíkszereda/. Nagyváradon a Peceparti Párizs kulturális magazint a Kelet-Nyugat Társaság adta ki. Taekwon-Do címen sportlapot akartak indítani Marosvásárhelyen, de csak egyetlen szám látott napvilágot. A Tinivár Kiadó indította el a Diákabrak /Kolozsvár/ című folyóiratot. Az Apáczai Csere János Baráti Társaság tagsága tájékoztatására indította Remény (Kolozsvár) címmel a közlönyét. A Rhododentron Eco Club Rhododentron Hírek (Marosvásárhely) címmel közlönyt adott ki. Megjelentek tudományos közlönyök is. Az Erdélyi Múzem-Egyesület újraindította a Természettudományi és Matematikai Szakosztályának Közleményei (Kolozsvár) című kiadványát, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Műszaki Tudományi Szakosztálya ebben az évben elindította Műszaki Tudományos Füzetek (Kolozsvár) címen tanulmánysorozatát, az EME Orvostudományi Szakosztálya pedig az Orvostudományi Értesítőt (Kolozsvár). Székelyudvarhelyen a Matrica Rt. Műszaki Osztálya kiadta a Műszaki Tájékoztatót. Ugyancsak 1992-ben látott napvilágot a Műemlékvédő Hírek (Szatmárnémeti), a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társasághelyi csoportjának hírlevele. Az év során négy hírlevél jelent meg. Egyházi lapok is indultak ebben az évben. Megindult az Értesítő, az Erdélyi Református Egyházkerület hivatalos lapja /Kolozsvár/. Szeráf /Szatmárnémeti/ a címe a Ferences Világi Rend szatmárnémeti helyi közössége értesítőjének. Helyi lapok is születtek, például a Nagyernyei Híradó. A Szentegyházi Hírlap címen indított tájékoztatót a Gyermekfilharmónia Alapítvány Szentegyházán. Szórakoztató lapok indultak, például: Corvina Útitárs /Kéthetente megjelenő rejtvénymagazin, Kolozsvár/, Horoszkóp Füzetek /Csíkszereda/, Tromfmagazin /Csíkszereda/, a Tromf melléklapja Újabb diáklapok is születtek az év folyamán, például: Hétforrás /Zajzoni Rab István Középiskola, Hétfalu/, 2X2 Néha Több /Ady Endre Ált. Iskola VII. A. osztály diáklapja, Csíkszereda/, Kópé /12. sz. Ált. Iskola VII. A. osztály diáklapja, Arad/, Murokfőzelék /Mezőgazdasági Szakközépiskola lapja, Székelyudvarhely/, Suli Lapi /Baróti Szabó Dávid Középiskola, Barót/, Vándortarisznya /7. sz. Ált. Iskola VIII. o., Marosvásárhely/, Vidám Képek /Ady Endre Líceum, Bukarest/, Zizi /Unitárius hallgatók teológiai önképző köre, Kolozsvár/

1993. március 13.

Márc. 13-án tartotta Marosvásárhelyen évi közgyűlését az Erdélyi Múzeum Egyesület Orvostudományi Szakosztálya. Két önálló kiadványuk van, az Infomed szaklap és az Orvostudományi Értesítő, megjelentetésük nehézségekbe ütközik. Az eddig megbízott titkárt, dr. Péter H. Máriát megerősítették tisztségében, a szakosztály elnöke továbbra is dr. Puskás György. /Orvosk közgyűlése. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 17./

1993. március 20.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Kolozsváron, márc. 20-án tartott évi rendes közgyűlésén Kiss András főtitkár ismertette az elmúlt évi tevékenységet. Megindult végre a tudományos munka. Ezt bizonyítják a múlt évben meghirdetett honismereti pályázatra beérkezett igényes munkák. A beérkezett 77 pályaműre három első, kilenc második és tizenöt harmadik díjat adtak ki. Az első díjas pályamunkák szerzői Wolf Rudolf /Kolozsvár/, Csergő Bálint /Csíkszereda/ és Gyöngyösi János /Székelyudvarhely/. Az EME további kezdeményezései között szerepel a gazdag könyvtár létesítése, a szakosztályok régi folyóiratainak újraindítása, az Erdélyi Múzeum 54. száma. Az EME Hírlevele számos kiadásra váró munkát sorolt fel. /Sz. K.: Erdélyi Múzeum-Egyesület. Megindult végre a tudományos munka. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

1993. május 7.

Az 1990-benn újjáalakult Erdélyi Múzeum-Egyesület önállóan működő Orvostudományi Szakosztálya máj. 7-én Nagyváradon tartja meg III. tudományos ülésszakát. A szakosztály elnöke, dr. Puskás György elmondta, hogy 1990 tavaszán az Erdélyi Múzeum-Egyesülettel együtt alakult újra szakoszályuk. A szakosztály központja Marosvásárhelyen van, ez a város az erdélyi magyar orvoslás fellegvára. Együttműködnek a szintén Marosvásárhely központú Keresztény Orvosok Szövetségével és a Bolyai Társaság marosvásárhelyi szervezetével. Az elmúlt évek kivándorlása a szakosztályt érzékenyen érintette. Az Orvostudományi Szakosztály tudományos ülésszakot tartott Székelyudvarhelyen /1991/ és Kézdivásárhelyen /1992/. A székelyudvarhelyi vándorgyűlésen elhangzott előadások anyagát kiadták az EME Orvostudományi Értesítő 64. számában. Nagyváradon a vándorgyűlést együtt tartják a Keresztény Orvosok Szövetségének közgyűlésével. Dr. Brassai Zoltán, a külkapcsolatokkal megbízott elnöki tag beszámolt arról, hogy az anyaország lehetőséget biztosít posztgraduális képzésre. /Dr. Ábrám Zoltán: Az EME Orvostudományi Szakosztályáról a III. tudományos ülésszak előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./

1993. szeptember 3.

Szept. 3-án Budapesten harmadszor adták át a Genersich Antal Alapítvány díjait orvosoknak. 1992-ben három marosvásárhelyi orvos is részesült a díjban. Az alapítvány az elmúlt időben öt erdélyi orvos továbbképzését tette lehetővé. Az alapítvány vállalta a romániai magyar orvosok és gyógyszerészek 1919 és 1990 közötti munkásságát felölelő tanulmánykötet kiadását. A könyv a Generchich Alapítvány és az Erdélyi Múzeum Egyesület Orvostudományi Szakosztályának közös kiadása lenne. /(fazeksa-ruck): Generchich Alapítvány. Erdélyi orvosokért. = Magyar Nemzet, szept. 4./

1993. október 8.

A Magyar Tudományos Akadémia és a budapesti Európa Intézet okt. 7-8-án Budapesten nemzetközi konferenciát rendezett az 1568-as tordai országgyűlés emlékére. A magyarországi előadókon kívül felszólaltak Erdélyből érkezett német, román és magyar történészek is. Ezen az erdélyi országgyűlésen mondták ki - Európában először - a szabad vallásgyakorlatot. Az előadások sorát Benda Kálmán nyitotta meg. Sipos Gábor, az Erdélyi Múzeum Egyesület titkára elmondta, hogy a hivatalos román történelemszemléletben változásról nemigen lehet beszélni, azonban néhány fiatalabb román történész már nem annyira "ideologikus". /(r. berecz): A felekezetek együttélése az erdélyi fejedelemségben. = Magyar Nemzet, okt. 9./ Sipos Gábor elmondta, hogy Romániában növekszik a munkanélküliség, elsősorban a magyarokat küldik el. Üzlet- és földvásárlás esetén pedig a románokat részesítik előnyben. Óriási segítség, hogy erdélyiek munkát vállalhatnak az anyaországban. Sok embernek ez az egyetlen jövedelme. /A tordai országgyűlés emlékére. = Pesti Hírlap, okt. 9./

1993. október 9.

Sipos Gábor, az Erdélyi Múzeum Egyesület titkára, az erdélyi református egyházkerület levéltárosa, aki részt vett az 1568-as tordai országgyűlés emlékére Budapesten rendezett konferencián, elmondta, hogy növekszik a munkanélküliség, s elsősorban a magyarokat küldik el, az üzlet-és földvásárlásnál pedig a román nemzetiségűeket részesítik előnyben. Óriási segítség, hogy az anyaországban munkát vállalhatnak, hol feketén, hol legálisan az erdélyi falvak lakói. /Pesti Hírlap, okt. 9./

1994. március 17.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ elsődleges feladata az egyesületnek, a tagságnak az újjászervezése, tekintett vissza az eltelt négy évre Jakó Zsigmond professzor, az EME elnöke. Nullpontról kellett indulni, csaknem ötven évnyi szünet után. Konfliktusok is voltak, hiszen az emberi gyarlóság jelei mindig megmutatkoznak. Az EME programjában a tudomány művelése és annak népszerűsítése nem választható el egymástól. Ez így nem korszerű, de kisebbségi tudományos szervezetet másképpen nem lehet működtetni. Ma már több magyar tudományos szervezet működik. A gyakorlat fogja eldönteni, vajon nem szükséges-e ezeket összefogni, mert nincs elegendő szakember. - Az EME kiöregedett gárdáját fiatalokkal kell pótolni, ezért ő is lemond elnöki tisztségéről. A jelenlegi szakgárdával az erdélyi tudományt legfennebb hat-nyolc évig tudják még fenntartani. - Ahhoz, hogy a jövőről megalapozottabban szóljanak, több tudományosan ellenőrzött adatra lenne szükség. A mai erdélyi magyarság állapota minőségét tekintve erkölcsi szempontból romlott. Jakó professzor hiszi, hogy képesek lesznek megújulni. Leköszönve elnöki posztjáról vissza szeretne térni íróasztalához, hogy folytassa a középkori okleveles forrásanyag tudományos feldolgozását és kiadását. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./

1994. március 17.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ elsődleges feladata az egyesületnek, a tagságnak az újjászervezése, tekintett vissza az eltelt négy évre Jakó Zsigmond professzor, az EME elnöke. Nullpontról kellett indulni, csaknem ötven évnyi szünet után. Konfliktusok is voltak, hiszen az emberi gyarlóság jelei mindig megmutatkoznak. Az EME programjában a tudomány művelése és annak népszerűsítése nem választható el egymástól. Ez így nem korszerű, de kisebbségi tudományos szervezetet másképpen nem lehet működtetni. Ma már több magyar tudományos szervezet működik. A gyakorlat fogja eldönteni, vajon nem szükséges-e ezeket összefogni, mert nincs elegendő szakember. - Az EME kiöregedett gárdáját fiatalokkal kell pótolni, ezért ő is lemond elnöki tisztségéről. A jelenlegi szakgárdával az erdélyi tudományt legfennebb hat-nyolc évig tudják még fenntartani. - Ahhoz, hogy a jövőről megalapozottabban szóljanak, több tudományosan ellenőrzött adatra lenne szükség. A mai erdélyi magyarság állapota minőségét tekintve erkölcsi szempontból romlott. Jakó professzor hiszi, hogy képesek lesznek megújulni. Leköszönve elnöki posztjáról vissza szeretne térni íróasztalához, hogy folytassa a középkori okleveles forrásanyag tudományos feldolgozását és kiadását. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./

1994. március 19.

Kolozsváron márc. 19-én tartotta tisztújító közgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület. Elnöki jelentésében Jakó Zsigmond történészprofesszor számvetést készített a nehéz körülmények között működő EME munkálkodásáról. Megválasztották az EME új vezetőségét. Elnök: Benkő Samu, alelnökök: dr. Péter Mihály orvosprofesszor és Tonk Sándor történész, egyetemi előadótanár, főtitkár: Kiss András ny. oklevéltáros, titkár: Sipos Gábor történész. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

1994. március 26.

Tisztújítást tartott februárban az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ Orvosi Szakosztálya. A szakosztály élére a februári választások eredményeképpen dr. Pap Zoltán professzor, a marosvásárhelyi 2. Számú Gyermekklinika vezető orvosa került. A két alelnök: dr. László József professzor és dr. Balla Árpád székelyudvarhelyi főorvos. Titkár: Benedek István egyetemi tanársegéd. Dr. Pap Zoltán elnök elmondta, hogy idén Csíkszeredában tartják éves tudományos összejövetelüket máj. 27-29-e között. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 26./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 631-641




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998