udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 28 találat lapozás: 1-28
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Erdelyi Mûveszet (Szekelyudvarhely)

2000. augusztus 11.

A nemrég indult Erdélyi Művészet képzőművészeti folyóirat második számát veheti kézbe az érdeklődő. Szatmári László Plugor Sándorra, az 1999 februárjában elhunyt grafikusra emlékezett. Németh Júlia tanulmánya a Barabás Miklós Céh 1999-es kolozsvári kiállításáról szól. A festő, műkritikus, művészeti író, élsportoló, feltaláló stb. Vásárhelyi Ziegler Emilről Murádin Jenő írt hiánypótló tanulmányt. Ziegler 1945-ös Ausztráliába való emigrálása után teljesen feledésbe merült. /Erdélyi Művészet. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 11./

2000. augusztus 12.

Második lapszámánál tart a Székelyudvarhelyen Veres Péter főszerkesztésével, magánszemélyek támogatása révén megjelenő, képzőművészeti fórum, az Erdélyi Művészet /Az erdélyi képzőművészet fóruma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./

2001. december 4.

Az Erdélyi Művészet /Székelyudvarhely/ című folyóirat legújabb számában Miklósi-Sikes Csaba az első kolozsvári és erdélyi csoportos képkiállítás történetét elevenítette fel, Jánó Mihály a háromszéki szacsvai református templom tavaly feltárt középkori falfestményeiről írt, Szabó András a csíkzsögödi származású Nagy Imre festőművészről, Murádin Jenő pedig Teleki Bella festőnőről. December elsejétől az Erdélyi Művészet honlapján - www.erdelyimuveszet.ro - bármilyen művészeti és kulturális eseménnyel kapcsolatos hirdetést ingyen megjelenítenek. /N. I.: Ingyenes hirdetési lehetőség az Erdélyi Művészet honlapján. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 4./

2002. január 9.

Megjelent a Litera Kiadó /Székelyudvarhely/ Falufüzetek sorozatának 12. kiadványa, mely Nyárádgálfalvát mutatja be. Ez a sorozat az unitárius felekezetű faluközösségek monográfiáját, népességi mutatóit, a sorsfordulókat és a közösség meghatározó személyiségeit mutatja be. A kiadó két fontosabb év végi kiadványa egy gyerekek által illusztrált mesekönyv és Szigethi Gyula Mihály Székely Udvarhelynek, a Nemes Székely Nemzet Anya-Városának leírása, mely 1828-ban Kassán a Minerva Nemzeti Folyó-Írásban jelent meg. - Az Erdélyi Művészet negyedévente megjelenő folyóiratot szintén a Litera adja ki, Veres Péter szerkesztésében. Újdonság, hogy a kiadó nyitott egy internetes honlapot is, ahol a művészeti, kulturális eseményekről ad hírt. /Bágyi Bencze Jakab: Litera-könyvek Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 9./

2002. október 28.

Megjelent az Erdélyi Művészet (Székelyudvarhely) idei harmadik száma. A mostani lapszám Csáki Dénessel székelyudvarhelyi képzőművésszel készült interjúval kezdődik. A Festőnők az erdélyi képzőművészetben sorozatban a kolozsvári Murádin Jenő a dicsőszentmártoni születésű Gidófalvyné Pataky Etelkát (1898-1984) mutatta be az olvasóknak. Az interneten is olvasható folyóirat (www.erdelyimuveszet.ro) tizedik (2000 ősze óta jelenik meg negyedévente) száma magánszemélyek valamint az Illyés Közalapítvány támogatásával készült. /K. Z.: Portréinterjú egy udvarhelyi művésszel. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 28./

2003. április 11.

Az Erdélyi Művészet /Székelyudvarhely/ tizenkettedik számában Murádin Jenő kolozsvári művészettörténész Dóczyné Berde Amália (1886-1976) életútját, művészetét méltatta. A folyóirat Nagy Imre, csíkzsögödi festőművésszel is foglalkozott. Kiállításfigyelő is van a folyóiratban. /Nők az erdélyi festőművészetben. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 11./

2003. július 9.

Az Erdélyi Művészet /Székelyudvarhely/ legújabb, 13. számában Sümegi György budapesti művészettörténész Felezőidők - évtized-metszet címmel többek között az Ernst Múzeumban 2002 júliusában romániai magyar képzőművészek 1965-75-ös termését felölelő alkotásaiból megrendezett tárlatról írt és sürgette egy Romániai Magyar Művészeti Múzeum létrehozását. Festőnők az erdélyi művészetben című sorozatában Murádin Jenő Csoma Ilona (1868-1938) életéről és munkásságáról közölt tanulmányt. /Erdélyi művészetről az Erdélyi Művészetben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./

2004. augusztus 9.

Megjelent az Erdélyi Művészet /Székelyudvarhely/ legfrissebb 17. száma. A kiadványban Veres Péter beszélgetett Jakabovits Mártával a művészeti hitvallásáról. Németh Júlia Incze Ferencre emlékezett. /Erdélyi művészet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./

2004. december 14.

Az Erdélyi Művészet honlapjának Kataszter almenüjében (www.erdelyimuveszet.ro/kataszter) kutatható már néhány tanulmány, olvasmány, különféle információ: Miklósi-Sikes Csaba: Festőművészek, műtermek a 19. századi Kolozsváron, illetve Kortörténeti adatok a helyi sajtó tükrében témákban. A több mint 1200 névhez rövidebb-hosszabb életrajz tartozik. Olyan képzőművészeti adatbázisról van szó, amely az erdélyi képzőművészet és művészettörténet lehető legátfogóbb keresztmetszetét nyújtja. /(bb): Művészeti Kataszter. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 14./

2005. január 21.

Az Erdélyi Művészet /Székelyudvarhely/ című lap: on-line változata gazdag adatbázist kíván kiépíteni az erdélyi képzőművészetről, alkotókról, eseményekről. Veres Péter, a lap alapítója írja: „Az Erdélyi Művészet Kataszter című almenüje /www.erdelyimuveszet.ro/kataszter/ segítségével egy olyan képzőművészeti adatbázisba léphet be, amely igyekszik az erdélyi képzőművészet és művészettörténet lehető legátfogóbb keresztmetszetét nyújtani”. Egyelőre Miklósi-Sikes Csaba munkája érhető el: Festőművészek, műtermek a 19. századi Kolozsváron. /Sarány István: Erdélyi művészeti kataszter. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 21./

2005. január 29.

Öt éve, 2000-ben indította el és most is virágzik az Erdélyi Művészet /Székelyudvarhely/, Veres Péter egyszemélyes intézménye, rendre megjelennek az Erdélyi Művészet negyedéves lapszámai. A székelyudvarhelyi muzeológus felelős kiadó, főszerkesztő és mindenes friss fegyverténye, az Erdélyi Művészet internetes honlapja, s annak is elsősorban a Kataszter című almenüje. A www.erdelyimuveszet.ro honlapon találhatók az Erdélyi Művészet lapszámai is. /N.M.K.: Erdélyi Művészet. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 29./

2005. május 21.

Az Erdélyi Művészet /Székelyudvarhely/ idei első számában Jánó Mihály Középkori falképek Európa szívében címmel a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban megrendezett dokumentációs kiállításról számolt be. Sóvidéki és egyetemes a címe Tibori Szabó Zoltán Kusztos Endrét méltató cikkének. Olvashatunk továbbá a lapban az erdélyi kastélyokról, Bíró József tollából. /Művészek, művészeti események. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./

2005. augusztus 29.

Az Erdélyi Művészet, a Székelyudvarhelyen megjelenő időszakos kiadvány – főszerkesztője Veres Péter – 2005. évi 2. száma a 80 éves Kusztos Endrét köszöntötte. Lőrincz Ildikó a Korunk Galériában rendezett József Attila-emlékkiállításról írt. Murádin Jenő folytatta a Festőnők az erdélyi művészetben című sorozatát. Olvashatjuk továbbá a lapban Bíró József Erdélyi kastélyokat bemutató sorozatának II. részét, valamint az idei Communitas ösztöndíjasok névsorát. /Erdélyi Művészet. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./

2006. március 18.

Az Erdélyi Művészet, a Székelyudvarhelyen megjelenő művészeti folyóirat /főszerkesztője Veres Péter/ 22. számában Kincsek röjtökben címmel Kovács Árpád, a kortárs magyar művészet különböző műfajokkal kísérletező képviselője és a néhány évvel ezelőtt elhunyt budapesti Veress Pál festő- és grafikusművész életútját, művészi pályáját mutatja be. Szűcs György budapesti művészettörténész a Nagybánya-jelenséget elemezte. Kozma Erzsébet (1879–1973) „szobrásszá válásának és életútjának néhány biztosabb adatra támaszkodó földerítését” tűzte ki céljául Murádin Jenő. Öt kolozsvári festő, Fülöp Antal Andor, Incze János Dés, Miklóssy Gábor, Mohy Sándor és Szolnay Sándor munkáiból 2005 őszén Budapesten rendezett kiállításról Sümegi György művészettörténész írt. A lap közölte továbbá Bíró József erdélyi kastélyokat bemutató sorozatának IV. részét, valamint a 2005. évi EMKE-díjasok névsorát. /Művészsorsok az Erdélyi Művészetben. Kultpárlé. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

2006. május 4.

Megjelent az Erdélyi Művészet /Székelyudvarhely/ új száma. A folyóirat foglalkozott Bordi András emlékkiállításával, Gál Ferencné Sántha Júlia (1902–1953) által készített csíki festékessel, Veress Mátyás festővel. Megemlékeztek Andrássy Zoltán (1910–2006) grafikus- festőművészről. /(bb): Erdélyi Művészet – huszonharmadik. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 4./

2006. május 20.

A Székelyudvarhelyen megjelenő képzőművészeti szaklap, az Erdélyi Művészet – főszerkesztője Veres Péter – idei első számának címlapján Feszt László Hajnal című munkájának részlete látható. A Marosvásárhelyen megrendezett Bordi András emlékkiállításról Nagy Miklós Kund, a szecessziós szépségeket bemutató kolozsvári tárlatról pedig Murádin Jenő írt a folyóiratban. Veres Péter a 18. század neves festője, Veress Mátyás életét és munkásságát elemezte. A 2006 január elsején elhunyt Andrássy Zoltán festőművészt Németh Júlia búcsúztatta. /Képzőművészet Erdélyben tegnap és ma. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./

2007. január 20.

Megjelent az Erdélyi Művészet 25. száma. A lapindító Veres Péter sem remélte, amikor évekkel ezelőtt Székelyudvarhelyen létrehozta hiánypótló kiadványát, hogy elérkeznek a VII. évfolyam 3. számához. Művészettörténész, műkritikus, művészeti író munkatársak színvonalas írásaikkal tartják fenn az interneten is olvasható, sokfelé eljutó lapot. Ebben a számban Kovács Árpád a Kolozsvárról Magyarországra települt, de szülőföldjéhez azóta is sok szállal kapcsolódó Kádár Tibor festőművész „kalotaszegi” képeiről írt. Németh Júlia egy nemrég elhunyt keramikus, Szabó Bokor Márta hagyatékát méltatta. Incze László a kézdivásárhelyi múzeum képzőművészeti gyűjteményéről közöl összefoglalót. Folytatódik a lapban Biró József Erdélyi kastélyok sorozata, amely immár a VII. fejezeténél tart. /( nk ): Erdélyi Művészet 25. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 20./

2007. június 30.

A Székelyudvarhelyen megjelenő Erdélyi Művészet képzőművészeti folyóirat – főszerkesztő: Veres Péter – 25. számában Kovács Árpád a Kolozsvárról Magyarországra áttelepült Kádár Tibor festőművésznek a Duna Televízió székházában kiállított „kalotaszegi” képeiről írt. Németh Júlia a nemrég elhunyt jeles keramikus művészre, Szabó Bokor Mártára emlékezett és Jakobovits Márta nagyváradi képzőművész kolozsvári művészeti kerámia kiállítását méltatta. Incze László a kézdivásárhelyi múzeum képzőművészeti gyűjteményét mutatta be. /Erdélyi Művészet. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

2007. október 13.

Napvilágot látott a Székelyudvarhelyen megjelenő Erdélyi Művészet folyóirat 26. száma. Ebben interjú olvasható Jakobovits Miklós Munkácsy-díjas festőművésszel, a Barabás Miklós Céh elnökével. Lőrincz Ildikó a Minimum Party alkotótáborok célkitűzéséről fejtette ki nézetét. Közli a lap Bölöni Domokos és Németh Júlia Murádin Jenő Olasz földön című könyvével kapcsolatos gondolatait. /Erdélyi Művészet. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

2008. január 5.

A Székelyudvarhelyen megjelenő Erdélyi Művészet képzőművészeti folyóirat küllemében is igyekszik felzárkózni igényesen színes tartalmához. A múlt évben napvilágot látott 27. lapszám fedőlapján immár színesben tekinthető meg Maszelka János Lófürösztés című pasztellje. A folyóiratban Agyagba zárt hagyaték címmel Róth András Lajos és Vetró András László Károly kályhacsempe rekonstrukcióit elemezte. A marosvásárhelyi Damján B. Sándor a Cseke Péter szerkesztésében megjelent Buday György és Kolozsvár /Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, 2006/ című kötetről írt. Megjelent Kovács Árpád A székelyudvarhelyi ferences templom /Litera-Veres Kiadó, Székelyudvarhely, Pro memoria sorozat/ című könyve. /Az Erdélyi Művészet színváltozása. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./

2008. február 23.

Az Erdélyi Művészet című képzőművészeti folyóirat legújabb, 28. száma többek között a kolozsvári Gally A. Katalin művészi világába nyújt bepillantást és a kolozsvári Képzőművészeti Egyetem monumentális kerámia szakát végzett pályakezdő művész, Berze Imre Barabás Miklós galériabeli kiállítására reflektál. A székelyudvarhelyi akvarellista, Kalló László képeiről a lap főszerkesztője, Veres Péter írt. Lóránth László – Sümegi György: Nagy István című kötetét Bölöni Domokos méltatta. Folytatódik a lapban Biró József Erdélyi kastélyok című sorozata. A székelyudvarhelyi Litera-Veres Könyvkiadó gondozásában a folyóirattal együtt jelent meg a Pro Memoria sorozatban a Nagy István a magyar sajtóban című kötet, amelynek anyagát Sümegi György magyarországi művészettörténész válogatta. /Művészeti kalandozások térben és időben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./

2008. június 21.

Az Atelier művészeti folyóirat Szlovákiában. Tíz évvel ezelőtt alapította Révkomáromban akkori és jelenlegi főszerkesztője, Kopócs Tibor grafikusművész. A kerek évforduló megérdemel egy különszámot, összegzőt, betekintést nyújtva az alkotóművészek műtermébe. A határok átjárhatóságát a grafikus Deák Ferenc és a festő Gaál András bemutatásával jelezte. Nehéz művészeti folyóiratot fenntartani és működtetni, ezt Németh Júlia a hasonló profilú, Székelyudvarhelyen kiadott Erdélyi Művészet munkatársaként jól tudja. Nehéz körülmények között kell helytállni. Az Atelier párbeszédet és együttműködést kíván mindenkivel, írta Tóth László. Az Atelier érdekvédelmi feladatokat is ellát azért, hogy a szlovákiai magyar művészek ne szoruljanak ki a kiállítótermekből. /Németh Júlia: Atelier – műterem. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./

2008. október 10.

A marosvásárhelyi Súrlott Grádics irodalmi kör október 8-i rendezvényét a beszélő nevű Vár-Lakban, Kedei Zoltán festőművész műtermében tartotta. Csoóri Sándor, Bözödi György, Hajnal Anna, Komjáthy Jenő, Juhász Gyula versei hangzottak el, a versekhez Darabont-Horváth Éva gitárjátéka teremtett hangulatot. A házigazda Kedei Zoltán legújabb művéről, Főnix című nagyméretű festményéről a művész, majd Nagy Miklós Kund és Kuti Márta beszélt. A bensőséges hangulatot fokozta az „önkéntes” versolvasók szereplése. Elhangzott többek között Csoóri Sándor Ősz Erdélyben és Tompa László Lófürösztés című verse. A felolvasók és szavalók jutalma az Erdélyi Művészet című folyóirat friss száma, Komán János és Székely-Benczédi Endre verseskönyvei, Murádin László Ács Ferenc, az erdélyi impresszionizmus erdélyi úttörője című monográfiája, valamint egy-egy Kedei-rajz volt. A Súrlott Grádics irodalmi kör november 13-án a Kuti Márta tanárnő vezette Csütörtöki társalgó vendége lesz. /Damján B. Sándor: Hamvából újjászülető. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 10./

2009. január 6.

Megjelent az Erdélyi Művészet képzőművészeti folyóirat 31. száma, mely negyedévenként jelenik meg, a székelyudvarhelyi Litera Veres kiadásában. A folyóiratban zömmel erdélyi vonatkozású képzőművészeti eseményekről, kiállításokról van szó, de tanulmányok, művészportrék is helyet kapnak benne. Az Egy az igazak közül című írásában a 90 éves Abodi Nagy Bélát méltatta Német Júlia műkritikus. Zsögödi Nagy Imre magyarországi vándorkiállításáról Sümegi György írt. Tóth Ferencre Szabó András emlékezett. A kiadványban immár tizenharmadik alkalommal jelentkezik az Erdélyi kastélyok rovat. A most megjelent 31. számban többek közt Bölöni Domokos, Bálint Ágnes, Barabás Hajnalka és Deák Ferenc Lóránd is jelen van szerzőként. Ez a folyóirat az egyetlen romániai magyar nyelvű képzőművészeti témájú kiadvány. /Bágyi Bencze Jakab: Erdélyi Művészet – újratöltve. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./

2009. szeptember 2.

Megjelent a székelyudvarhelyi Erdélyi Művészet című folyóirat idei második száma. A tartalomból: Ama nemes harcot megharcoltam… – Szabó Vilmos képzőművész-pedagógus emlékére (Székely Géza); Megfestett lélek-emlékek – Finta Edit festményeiről (Szücs György); Figurativitás két és három dimenzióban – Az F-csoport kolozsvári kiállítása (Németh Júlia); Transzszilvanizmus a képzőművészetben – Pallos Sch. Jutta festészete kapcsán (Banner Zoltán); Erdélyi kastélyok XV. (Biró József). /b. d. : Erdélyi Művészet. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./

2009. szeptember 26.

A székelyudvarhelyi Erdélyi Művészet című képzőművészeti folyóirat új számában az idén elhunyt Szabó Vilmos képzőművész-pedagógusra emlékezik. M. Lovász Noémivel Lőrincz Ildikó készített interjút. Transzszilvanizmus a képzőművészetben címmel részletek olvashatók a folyóiratban Banner Zoltán Pallos Sch. Juttáról a közeljövőben megjelenő monográfiájából, és folytatódik Bíró József erdélyi kastélyokat bemutató sorozata. /Művészek, művészeti események Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./

2009. október 16.

Veres Péter székelyudvarhelyi muzeológus egyszemélyes szellemi műhelyének, könyvkiadójának neve a Litera-Veres. A jobbára történelmi, néprajzi, művelődéstörténeti, irodalmi és képzőművészeti témákat megjelentető, tíz éve működő kulturális intézmény szép eredményekkel büszkélkedhet létezése óta. Ízléses, olcsó zsebkönyveket jelentetett meg: Szent István király intelmei; Gróf Apponyi Albert trianoni beszéde; Adalékok a Wass Albert-dossziéhoz (dr. Szakács István Péter). A történelmi, néprajzi művek között van: Székelyhoni utazás a két Homoród mellett (Jánosfalvi Sándor István); Székely történeti kistükör (Hermann Gusztáv Mihály); Székely asszony, székely család (Kolumbán Zsuzsánna); Udvarhelyszéki famesterségek (Haáz Ferenc); Az erdélyi zsidókról (Gidó Attila). A közelmúltban két jelentős képzőművészeti tárgyú könyv látott napvilágot a Litera-Veresnél. A Kolozsvár művészeti életének egy bizonyos szakaszát vizsgáló vaskos, tekintélyes mű szerzője, Németh Júlia az Erdélyrészi Szépművészeti Társaság és a Barabás Miklós Céh megalakulásának, illetve újraalakulásának fényében tárja az olvasó elé mondanivalóját (Kolozsvár – Mű-Hely-Szín, képzőművészeti látlelet). A másik mű a jeles kolozsvári művészettörténész, Murádin Jenő tollából származik: Ács Ferenc, az impresszionizmus erdélyi úttörője. A szerző szerint Ács Ferenc (1876–1949) képviselte látványosan az erdélyi részek felé is utat nyitó plein air festészetet és az impresszionizmust. Tíz éve alapította, azóta szerkeszti és megjelenteti Veres Péter az Erdélyi Művészet képzőművészeti folyóiratot is. /Komoróczy György: Litera-Veres. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 16./

2009. november 7.

Barabás Miklós festőművész kézdimárkosfalvi szobra és a szülőház helyén állított kopjafa megkoszorúzásával kezdődött november 6-án a Barabás Miklós Céh 80. évfordulójának szentelt kétnapos ünnepségsorozat. Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum Gyárfás Jenő-képtára és az árkosi Művelődési Központ közös szervezésében megnyitották a Barabás Miklós Céh – 80 című nagyszabású kiállítást, amelyen az 1929-ben létrehozott, és 1994-ben újraalakított művészszervezet egykori és mai alkotó tagjainak művei láthatók. /80 éves a Barabás Miklós Céh. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 7./ Erdély, sőt, Románia minden sarkából összesereglett művészek tisztelegtek Barabás Miklós emléke előtt. A Gyárfás Jenő Képtárban megnyílt a kisebbségi lét kezdete óta legátfogóbb képzőművészeti tárlat: 159 képzőművész alkotásai sorakoztak, akik Vinczeffy László Munkácsy-díjas képzőművész, a kiállítás kurátora felkérésének eleget téve, hozzájárultak ahhoz, hogy a látogatók minél teljesebb képet kaphassanak az erdélyi magyar képzőművészetről. Vinczeffy László elmondta, az, hogy Barabás Miklós Céh éppen Sepsiszentgyörgyöt választotta az évforduló megünneplésére, nem véletlen: Kós Károly kezdeményezésére 1929 szeptemberében a Székely Mikó Kollégium négy termében állítottak ki az akkori erdélyi magyar képzőművészek, a tárlat sikerén felbuzdulva alakították meg kevéssel utána a Barabás Miklós Céhet. A mostani emlékkiállításon nem csupán a kortársak, de az alapítók is jelen lehettek, így került fel a falakra többek között Kós Károly, Szolnay Sándor, Jáni Dávid, Nagy Imre alkotása. Az 1994-ben újjáalakult Barabás Miklós Céh az összefogást jelenti. Vinczeffy László legfőbb céljuknak az erdélyi magyar képzőművészeti múzeum létrehozását és működtetését jelölte meg. A tárlatmegnyitón részt vett Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, kifejtette, a gazdasági válság mellett Magyarországon még erkölcsi válság is van, nem kellene sajnálni a kultúrára a pénzt. Ami az elmúlt húsz esztendőt illeti, azalatt sok minden történt, kiemelten két elvről beszélt: integráció és autonómia. Nem csupán az európai integráció fontos, de a magyar kultúrában is meg kellene teremteni az integrációt. Az erdélyi magyar képzőművészeti múzeum megvalósításával kapcsolatban megígérte: vállalja azt a részt, ami rá juthat. A tárlatmegnyitó zárásaként a szervezők meglepetést tartogattak: a Barabás Miklós Céh az erdélyi magyar művészet önzetlen pártolásáért kitüntette, tiszteletbeli tagjaivá fogadva egyúttal Veres Pétert, a Székelyudvarhelyen megjelenő Erdélyi Művészet folyóirat főszerkesztőjét, és Kopacz Attilát, a Cova Kiadó vezetőjét, számtalan igényes képzőművészeti album megjelentetőjét. Az ünnepségsorozat november 7-én az árkosi Művelődési Központban szervezett, A Barabás Miklós Céh múltja, jelene és jövője című konferenciával zárul. /Váry O. Péter: Lesz erdélyi magyar képzőművészeti múzeum (Nyolcvanéves a Barabás Miklós Céh). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 7./


lapozás: 1-28




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998