udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 10 találat lapozás: 1-10
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Erdelyi Magyar Allando Ertekezlet /ERMAERT/

2004. december 20.

Temesváron Tőkés László püspök, Barabás Zoltán az Egyházkerület tájékoztatási szolgálatának vezetője, valamint Balaton Zoltán fizikatanár beszámoltak a négynapos eseménysorozatról. Tőkés László püspök emlékeztetett, idejében figyelmeztette az RMDSZ vezetőit, hogy ne lépjenek szövetségre a szociáldemokratákkal, a hajdani kommunista párt jogutódjaival. Az RMDSZ az autonómia kérdését vegye komolyan. Tőkés László hangoztatta: ragaszkodik egy magyar állami egyetem alapításához, és a felekezeti oktatás állami szubvencionálását is javasolta. Tőkés László kijelentette: tervezik a különféle platformok együttműködését, sőt egy Erdélyi Magyar Állandó Értekezlet (ERMÁÉRT) létrehozását, amelybe az egyházi és civil szervezeteket is szívesen várják. /László Árpád: Összefoglaló a 15 éves megemlékezés után. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 20./

2005. december 14.

Alapvetően sikeresnek mondható az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak az erdélyi magyar közösségi önrendelkezésért folytatott kétéves küzdelme és munkája – áll abban a Tőkés László EMNT-elnök által aláírt nyilatkozatban, amelyet a szervezet létrehozásának második évfordulója alkalmából szervezett kolozsvári sajtótájékoztatón ismertettek. Az EMNT-nek meghatározó szerepe van abban, hogy „a romániai magyar közképviseletet magának kisajátító RMDSZ kénytelen lett változtatni az autonómia feladására irányuló addigi politikáján”, és hogy a kisebbségi törvénytervezet a román parlament napirendjén szerepel. A Székely Nemzeti Tanácsnak és az EMNT-nek közös erővel sikerült nemzetközi szintre emelniük a romániai magyarság autonómia-törekvéseit. A sajtótájékoztatón Tőkés László bejelentette: jövő év januárjára Egyeztető Autonómia-Kerekasztal összehívását kezdeményezik, különös tekintettel az RMDSZ kisebbségi törvénytervezetének folyamatban lévő parlamenti vitájára. Ezt az erdélyi magyar politikai, polgári és egyházi élet képviselőinek a reprezentatív részvételével és szakértők bevonásával tervezik. Az RMDSZ képviselőit is meghívják erre a tanácskozásra. Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke szerint, ha az RMDSZ nem vesz részt ezen a megbeszélésen, akkor azt jelenti, lemondott arról, hogy egészében képviselje a romániai magyarságot. Az EMNT hasonló célból ismételten szorgalmazza az autonómia érdekében való magyar–magyar összefogás megvalósítását az Erdélyi Magyar Állandó Értekezlet keretében. A Tőkés László püspök által vezetett Királyhágómelléki Református Egyházkerület 2003. február 1-jén Szatmárnémetiben tartott bővített ülésén kezdeményezte az autonómia-mozgalom beindítását, amely az EMNT 2003 decemberi és az SZNT ugyanazon év októberi megalakulásához vezetett. /B. T.: Autonómia-kerekasztal létrehozását kezdeményezi az EMNT. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

2006. január 3.

Fennállásának második évfordulóján sajtótájékoztatón értékelte az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács eddigi tevékenységét Kolozsváron az EMNT elnöke és két alelnöke. A sajtótájékoztatót megnyitó Szabó László, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet elnöke emlékeztetett: tizenhat éve robbantotta ki Tőkés László püspök a védelmére siető temesváriakkal a forradalmat. Tőkés László elnök is egy évfordulóra hívta fel a figyelmet: hatvan éve foglalt állást a Magyar Népi Szövetség – „az akkori RMDSZ” – SZKT-ja amellett, hogy Észak-Erdély ne térjen vissza Magyarországhoz. Ahogy nekik nem volt joguk az egész erdélyi magyarság nevében így dönteni, ugyanúgy az RMDSZ-nek sincs joga a mi ügyeinkről dönteni anélkül, hogy megkérdezzen, hiszen a három-négyszázezres tagságot magáénak tudó szervezeten kívül létezik az Erdélyi Magyar és a Székely Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Szövetség, a Magyar Ifjúsági Tanács vagy az Erdélyi Magyar Ifjak, s e szervezetek szintén jelentős tömegeket képviselnek, ám nem értenek egyet az RMDSZ politizálásával” hangoztatta Tőkés László. Sikeresnek nevezte az EMNT munkásságát az elnök. Kezdeményezésükre az autonómia ügye újból a figyelem középpontjába került, továbbá az SZNT-vel közösen sikerült nemzetközi szintre emelniük az autonómiatörekvéseket. Az EMNT következő lépésként egyeztető autonómia-kerekasztal összehívását kezdeményezi, az RMDSZ-nek ugyanis nem áll jogában figyelmen kívül hagyni az erdélyi magyar történelmi egyházaknak, a Magyar Civil Szervezetek Országos Szövetségének, a MIT-nek és az EMI-nek a véleményét, akárcsak az EMNT és az SZNT parlament előtt lévő másik két törvénytervezetét. „Ha az RMDSZ erre a megbeszélésre sem jön el, azzal beismeri, hogy nem képviseli az erdélyi magyarság egészét”, jelentette ki Szilágyi Zsolt alelnök. Kiadott nyilatkozatában az EMNT ismételten szorgalmazza az autonómia érdekében való magyar–magyar összefogás megvalósítását a létrehozandó Erdélyi Magyar Állandó Értekezlet (ERMÁÉRT) keretében, továbbá üdvözli a Magyar Tudományos Akadémia égisze alatt 2006. február 3–5. között rendezendő autonómiakonferenciát. Toró T. Tibor alelnök az elmúlt két év ellenzéki törvényjavaslatait ismertette, rámutatva, hogy az RMDSZ számos elemet átvett ezekből, de sajnos nem eleget, és nem törekedett nemzeti konszenzusra a fő kérdésekben. A sajtótájékoztatón jelen volt a Bolyai Kezdeményező Bizottság képviseletében Kovács Lehel is, ismertette a BKB küzdelmét a Bolyai újraindításáért, és hírül adta, hogy néhány órával azelőtt leszavazta a román többségű kari tanács a BBTE Matematika és Informatika Karán kérvényezett önálló magyar tanszék létrehozását. /Bagoly Zsolt: Kétéves az EMNT. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 3./

2006. január 27.

Az Erdélyi Magyar Állandó Értekezlet (ERMÁÉRT) létrehozásáról szóló szándéknyilatkozatot fogadtak el január 26-án Kolozsváron azon az Egyeztető Autonómia-Kerekasztalon, amelyet a Tőkés László református püspök által vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kezdeményezett. A tanácskozáson az erdélyi magyar történelmi egyházak zöme és jelentős civil szervezetek mellett jelen volt az RMDSZ képviselője is. Tőkés László gesztusértékűnek értékelte, hogy Markó Béla, az RMDSZ elnöke elküldte a szövetség képviselőjét a tanácskozásra. Székely István, az RMDSZ szakértője elmondta: az RMDSZ részvétele a kolozsvári megbeszélésen elsősorban a kerekasztal témáját képező autonómiának szól. Megállapította, ha valóban létrejön az erdélyi magyar politikai és civil szervezeteket, illetve egyházakat tömörítő ERMÁÉRT, akkor némi átfedés keletkezik az RMDSZ döntéshozó szerveként működő Szövetségi Egyeztető Tanács és az újonnan létrejött intézmény között. Az RMDSZ képviselője nem írta alá a tanácskozás végén a résztvevők által elfogadott szándéknyilatkozatot, mert – mint mondta – ő csak egy olyan megbeszélésre érkezett, amelynek témája az autonómia. Az EMNT elnöke kifejtette: azért van szükség egy ilyen testületre, mert jelenleg nem létezik az erdélyi magyarságon belül intézményes formája a párbeszédnek. Tőkés emlékeztetett, hogy ez csak egy szándéknyilatkozat, de reményét fejezte ki, hogy a meghívottak majd pozitívan reagálnak a meghívásra. /B. T.: Az ERMÁÉRT létrehozását kezdeményezték. Az új intézmény februárban alakulna meg. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./ A EMNT szervezte beszélgetésre meghívták a történelmi egyházak, a civil szféra és a politikum képviselőit is. A katolikus egyházon kívül mindenki elfogadta a meghívást. A vita azonban csekély érdeklődést váltott ki, alig tíz résztvevő jelent meg. /Debreczeni Hajnal: Szükség van párbeszédre az autonómiáról. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./

2006. március 21.

Borbély Zsolt politológus szerint az erdélyi magyarság autonomista szárnyát, az RMDSZ-szel szemben, a román hatalom nem tudja megvásárolni, viszont az RMDSZ-re nehezedő magyar és román nyomás hamarosan elvezethet az érdemi párbeszéd kialakulásához. Nagy szükség van arra, hogy az erdélyi magyarság egységesen álljon ki az autonómiáért, még Románia EU-felvétele előtt, hangsúlyozta Borbély Zsolt Attila. Március 15-én a formális legitimitású Markó Béla, valamint a magyar létérdekek mentén politizáló Tőkés László püspök egyaránt a nemzeti egység szükségességét hangoztatta. Tőkés László rámutatott: meg kell teremteni az erdélyi magyar társadalom sokszínűségét leképező egységet az Erdélyi Magyar Állandó Értekezletet, Markó Béla megmaradt az RMDSZ egységénél. A román politika már nem egyedül az RMDSZ-re kíván tenni. Valószínű, hogy diverziós céllal fogadják el az RMDSZ-en kívüli magyar erők létét. Azonban nem számolnak azzal, hogy az autonomista szárny nem megvásárolható. Tőkés László találóan mutatott rá Székelyudvarhelyen, hogy Markóék 1996 óta minden román kormányzatot kiszolgáltak, de az RMDSZ autonómiaprogramját elfogadó magyar testvéreikkel nem hajlandóak tárgyalni. Ha viszont a Magyar Polgári Szövetség megjelenik mint intézményes alternatíva az RMDSZ-szel szemben, akkor az RMDSZ kénytelen lesz asztalhoz ülni vetélytársával. S akkor az MPSZ eséllyel szoríthatja rá az RMDSZ-t egy közös autonómia-elképzelés megfogalmazására és képviseletére. /Borbély Zsolt Attila: A nemzeti egységről. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 21./

2006. augusztus 3.

Levelet juttatott el Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke Markó Bélához, az RMDSZ elnökéhez, melyben – tusnádfürdői találkozásukra hivatkozva – ismételten sürgeti az erdélyi magyar–magyar párbeszéd lehető legszélesebb körű folytatását. Az EMNT elnöke hasonlóképpen meghívót küldött mindazokhoz a szervezetekhez, melyek a Kolozsváron, január 26-án folytatott Egyeztető Autonómia-Kerekasztal szándéknyilatkozatát aláírták, ezzel fejezve ki szándékukat az erdélyi magyar párbeszéd intézményesített formában való folytatására az Erdélyi Magyar Állandó Értekezlet (ERMÁÉRT) keretei között. Levelében tájékoztatta a kerekasztal résztvevőit Markó Béla RMDSZ-elnökhöz intézett megkereséséről, és támogatásukat kérte a széleskörű párbeszéd folytatására. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 3./

2006. augusztus 9.

Duray Miklós, Tőkés László és Toró T. Tibor tartott előadást az 5. Kárpát-medencei Nyári Egyetem Nagyváradon. – Az idei parlamenti választásokon megváltozott Szlovákiában a politikai légkör, ma már az egyre fokozódó magyarellenesség a jellemző – tájékoztatta Duray Miklós, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának (MKP) alelnöke hallgatóit. A kormánykoalíció tagjai politikai nézetük alapján annyira különbözőek, hogy csupán két dolog kapcsolja össze őket: a magyarellenesség és a hataloméhség. „Jelenleg újraéledőben van a hétköznapi utcai magyarellenesség, amikor rászólnak az emberre, ha magyarul beszél, és lefestik a magyar nyelvű feliratokat, emellett pedig erősödnek a neonáci csoportok” – vázolta a felvidéki közállapotokat a politikus. Az előző években a felvidéki magyarság kormányzati szerepvállalásra ugyanazon okokból került sor, mint Romániában. Nem azért szorgalmazták Nyugaton, mert Washingtonban vagy Brüsszelben annyira szeretnék a magyarokat, hanem a Kárpát-medencei magyarság helyzetének rendezetlensége miatt, valamint azért, mert szükség volt az elszakított országrészek magyar politikájának ellenőrizhetőségére – fogalmazott. A magyar kormányzati szerepvállalás azért ért véget, mert az ország 2004-ben az EU tagjává vált, és már korábban, az MKP választási sikereit látva elkezdődött egy olyan folyamat, amely a magyar közösség politikai életből való kiszorítására irányult. Tőkés László királyhágómelléki református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a Duray által mondottakhoz kapcsolódva emlékeztetett, a romániai magyarságot is „domesztikálni” kellett, hogy ne képezzen akadályt a román nemzetstratégiai célok elérésében, ennek eredményeként jött létre a neptuni egyezmény az RMDSZ vezetői és az akkori román kormányerők között. Tőkés úgy vélte, az RMDSZ teljes mértékben föladta az önálló magyar politizálást. „Ennek legnagyobb áldozata az autonómia, amelyet módszeresen szőnyeg alá söpörtek” – szögezte le a püspök. Az állami magyar egyetem, illetve a kisebbségi törvény elmaradása miatt az RMDSZ-vezetőkben fölmerült a párbeszéd lehetősége is, és talán létrejöhet egy autonómia-kerekasztal, majd a dialógus állandósulhat is egy Erdélyi Magyar Állandó Értekezlet Keretében – hangoztatta a püspök. Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei parlamenti képviselője szintén intő példának minősítette a felvidéki fejleményeket, és leszögezte, az egyezkedésre alapuló kamarillapolitika kudarcot vallott Romániában és Szlovákiában is. /Balogh Levente: Növekvő magyarellenesség, stratégiai kudarc. = Krónika (Kolozsvár), aug. 9./

2006. szeptember 4.

Székelyföld autonómiája tárgyában kezdeményezett népszavazást a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága (SZNT ÁB). A Sepsiszentgyörgyön szeptember 2-án tartott ülés után kiadott közleményben az SZNT ÁB megerősítette a testület önállóságát szavatoló alapelveket. A közlemény szerint ,,az SZNT mindazoknak egyenrangú partnere, akik támogatják Székelyföld autonómiájának elnyerését, a székely nép önrendelkezését”. Az ÁB ,,kezdeményezi a székelyföldi népszavazás kiírását Székelyföld autonómiaigényének tárgyában, amelyet még Románia Európai Unióhoz való csatlakozása előtt szükséges lebonyolítani” – áll a dr. Csapó I. József elnök által aláírt közleményben. Az SZNT ÁB üdvözli az RMDSZ elnöke kezdeményezését, hogy ,,a magyar politikai szervezetek és a nemzeti tanácsok közösen szervezzenek megemlékezést Agyagfalván, és javasolják, hogy ennek kapcsán haladéktalanul kezdjék meg az egyeztetést. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökének kezdeményezésére válaszolva az SZNT ÁB akkor vesz részt a kerekasztal-egyeztetésen, ha a résztvevők az önállóságra vonatkozóan megfogalmazott alapelveket tiszteletben tartják, a javasolt Erdélyi Magyar Állandó Értekezletet pedig az erdélyi magyar szervezetek és intézmények fórumának tekintik, amelynek nem lehet döntéshozó hatásköre. /(Dánél): Népszavazást kezdeményeznek (Székelyföld autonómiája). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 4./ Erdélyi magyar népszavazást kezdeményez a Székely Nemzeti Tanács Székelyföld autonómiájának ügyében – jelentette ki Gazda Zoltán, az SZNT sepsiszéki szervezetének elnöke. Az állandó bizottsági ülés és a közlemény kiadása között eltelt időben olyan elektronikus levél keringett az interneten, amelyben Beke Gábor bejelentette Csapó József SZNT-elnök lemondását utóbbi szekusmúltja miatt. Az álhírrel kapcsolatban Gazda Zoltán elmondta: a szervezet vezető testületében nincs Beke Gábor nevű tag, és a hétvégi ülésen fel sem merült, hogy Csapó József valami miatt lemondana tisztségéről. /I. I. Cs.: Erdélyi magyar népszavazásra szólít a Székely Nemzeti Tanács. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 4

2006. szeptember 11.

Tőkés László az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke nyilatkozatában emlékeztetett, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács közel három évvel ezelőtti megalakulásakor célul tűzte ki az önrendelkezési jog gyakorlása alapján megvalósítható közösségi autonómiaformák kiépítését. Elvi támogatásukról biztosítják az Erdélyi Magyar Ifjak idei nyári táborában született indítványt, amely, egy egész Erdélyt, illetve a Kárpát-medencét átfogó akciót kezdeményez az önrendelkezéshez való jog tiszteletben tartása érdekében. Ennek eszközei lehetnek az aláírásgyűjtés és a népszavazás. Ezért az EMNT újból felhívja a figyelmet arra, hogy Erdélyi Magyar Állandó Értekezlet beindítása nem halasztható. Ezért indítványozzák az ERMÁÉRT összehívását még 2006 szeptemberében. /Tőkés László: Nyilatkozat. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 11./

2006. november 10.

Erdélyi magyar szolidaritási alap létrehozását kezdeményezte a Bihar megyei Magyar Polgári Egyesület (MPE), az Erdélyi Magyar Alap most készülő működési szabályzatát közvitára fogják bocsátani. „Azért hozzuk létre az alapot, hogy segítsünk magunkon, tegyünk valamit az erdélyi magyarság megmaradása érdekében, hogy ne csak a külföldi adományokért tartsuk a markunkat” – fejtette ki Csuzi István, a Bihar megyei MPE elnöke. /G. G.: Átlátható működésű támogatási alap létrehozását tervezi a Bihar megyei Magyar Polgári Egyesület. = Krónika (Kolozsvár), nov. 10./


lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998