udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 873 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 871-873
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Erdelyi Magyar Nemzeti Tanacs /EMNT/

2004. január 6.

December végén Sepsiszentgyörgyön tartott sajtótájékoztatóján Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács /SZNT/ alelnöke kijelentette, hogy a Csapó József és a Bakk Miklós kidolgozta tervezetek radikálisan különböznek egymástól. Az SZNT vezetői kifogásolják, hogy az EMNT vezetői által munkadokumentumként elfogadott regionális autonómia törvénycsomag három jogszabályból áll. Úgy vélik, hogy a parlamenti vitán, ha csak egy jogszabályt is elutasítanak a honatyák, az egész törvénycsomag értelmét veszti. – Az SZNT nem kapcsolja össze a statútum-tervezeteket, mert a hatáskörök és illetékességek különbözőek. Székelyföld autonómia statútum-tervezetét csakis a székelyek közképviselete illetékes képviselni, és a parlament elé terjeszteni – jelentette ki a Szabadságnak Csapó József, az SZNT elnöke. Módosították és kiegészítették Csapó tervezetét, amelyet az elképzelések szerint az SZNT vezető testülete is nemsokára megvitat. A kiegészítések egyrészt azért történtek, mert 1997-ben megjelent az Európa Tanács 1118-as határozata, amely jóváhagyta a regionális autonómia európai chartáját, emellett a helyi önkormányzatok, és a helyi választásokra vonatkozó törvények is megváltoztak. Az SZNT elnöke zokon vette, hogy a Bakk Miklós politológus vezette szakértői csoport nem kérte ki az SZNT véleményét. A két nemzeti tanács vezetősége még nem tárgyalt az autonómiatervezetekről. Az Erdélyi Nemzeti Tanács vezetőinek reménye szerint egyeztetik a Székely Nemzeti Tanáccsal az autonómiatervezeteket, majd törvénycsomagként terjesztik a román törvényhozás elé – jelentette ki Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, az EMNT alelnöke. /Borbély Tamás: Nézeteltérés az autonómiatervezetek körül. Zokon vette az SZNT, hogy megkerülték. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./

2004. január 8.

Több frissen alakult magyar politikai szervezet bejelentette, hogy saját jelölteket állít az önkormányzati választásokon. Marosvásárhelyen három magyar polgármesterjelölt indul, emellett Szilágy megyében négy településen, míg Szatmár megyében egy helységben kell választaniuk a polgároknak magyar jelöltek közül. Az eddigi jelek szerint Kolozs megyében nem hoznak létre magyar ellenszervezetet. Szilágy megyében, Zilahon két polgári kör is működik, de a két szervezet vezetői ellentétesen ítélik meg a polgári körök szerepét. – Nem tudnám elviselni, ha miattam kevesebb magyar tisztségviselő kerülne be a helyi és a megyei tanácsba Zilahon – nyilatkozta Sándor József zilahi bőrgyógyász, az egyik helyi polgári kör vezetője, aki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kezdeményező testületének munkájában is részt vállalt. Ezzel szemben a Szilágysági Magyar Polgári Egyesület, a Pécsi Ferenc parlamenti képviselő vezette Szatmári Polgári Egyesület fiókszervezete egyelőre négy településen, Zilahon, Szilágysomlyón, Debrenben és Szilágycsehben akar saját polgármester-jelöltet indítani. A Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester vezetésével alakult Magyar Polgári Szövetségen kívül – amelynek eltökélt szándéka, hogy Székelyföldön jelölteket állítson – Nagyváradon és Máramarosban is léteznek polgári körök. /Borbély Tamás: Az egység és az egységbontás dilemmája Kolozs megyében egyelőre nem vetődik fel a kérdés. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./

2004. január 9.

Tiltakozik az "RMDSZ pénzosztó monopóliuma" ellen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot kezdeményező testülete, írta a Transindex internetes erdélyi portál. Markó Béla szerint ez a nyilatkozat a "szaktestületekben tisztességesen dolgozó több mint száz értelmiségit sérti". "Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete javasolja a romániai magyar nemzeti közösségnek szánt támogatások jelenlegi elosztási rendszerének megváltoztatását. Mind a román, mind a magyar költségvetésből származó pénzügyi támogatások a hazai civil szervezetek, egyházak, szakmai egyesületek megkerülésével a belterjes politikai szervezetként működő RMDSZ vezetőiből létrehozott testületekhez érkeznek." – áll az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot kezdeményező testülete (kt.) nyilatkozatában, amely Szatmárnémetiben tartott polgári fórumon hangzott el. A kt. az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriuma és a Communitas Alapítvány gyakorlatát nehezményezi. Szilágyi Zsolt, a Reform Mozgalom elnöke kifejtette, a pályázatokról gyakran politikai és nem szakmai alapon döntenek. Példa erre a Bálványosi Szabadegyetem támogatásának akadályozása, amely szerencsére nem sikerült, vagy a dévai gyermekotthonnal és kollégiummal konkurens iskola felépítésének pénzelése. Magyarországi közalapítványok az oktatási támogatást leszámítva mintegy 1,2 millió, a román állam költségvetése 1 millió dollárral támogatja a romániai magyarságot. Erről az összesen 2,2 millió dollárnyi összegről nincs nyilvános elszámolás, de még belső egyeztetés sem! A jelenlegi egypártrendszer azt eredményezi, hogy a magyar civil társadalom szabad fejlődésére szánt pénz politikai szűrő alapján kerül elosztásra. A kuratóriumokba a csúcsvezetés nevezi ki a tagokat. – Szívesen látnék végre egy összefoglalót a csúcsvezetés pénzügy- és támogatáspolitikájáról – fűzte hozzá a szatmári nyilatkozathoz Szilágyi Zsolt. – Az a támogatás-osztás, amelyre az RMDSZ-nek rálátása van, az a lehető legnyitottabb módon történik – reagált Markó Béla RMDSZ-elnök a szatmári nyilatkozatra. Azonban Markó Béla vezeti az IKA alkuratóriumát és a Communitas Alapítványt is, jegyezte meg Sipos Géza. Markó erre megjegyezte, hogy nem a kuratóriumok, nem is az RMDSZ, hanem a szaktestületek bírálják el a pályázatokat. /Sipos Géza: Lej és forint ide, oda. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jan. 9./

2004. január 10.

A magyar kormány minden jel szerint nem fogja meghívni az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot (EMNT) a tervek szerint februárban sorra kerülő Magyar Állandó Értekezletre (MÁÉRT). – A romániai magyarság körében jelenleg egyedüli legitim partnernek az RMDSZ-t tekintjük. Ezért nem tervezzük az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács képviselőinek meghívását – mondta a Szabadságnak Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyarok ügyeivel foglalkozó politikai államtitkára. A magyar–magyar csúcson a parlamenti képviselettel rendelkező pártok mellett azok a határon túli pártok és szervezetek számíthatnak a részvételre, amelyek élvezik a magyar közösségek támogatását. /Tőkésék nem kapnak meghívót. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./

2004. január 10.

Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke párbeszédet kezdeményezett Markó Béla RMDSZ-elnökkel. A szövetségi elnökhöz intézett, az EMNT Állandó Bizottsága által jóváhagyott nyílt levelet Tőkés elnöki minőségében írta alá. Markó Béla elmondta, hogy Tőkés Lászlóval bármikor szívesen szóba áll püspökként vagy RMDSZ-tagként. A bizottság január 9-én Kolozsváron tartott ülésén Tőkés László református püspök, az EMNT elnöke javaslatára fogadta el a nyílt levelet. A párbeszéd elkezdésének lehetséges időpontjaiként január 19., 20., 21. és 24-ét javasolták. A kezdeményezők helyszínként a kolozsvári Szent Mihály plébánia vagy az Unitárius Püspökség épületére gondoltak. A dokumentum megfogalmazói felhívták Markó Béla figyelmét az 1992-ben a kolozsvári Szent Mihály plébániatemplomban letett eskü és az EMNT önkormányzati célkitűzései között létező szellemiségi értelemben vett szoros kapcsolatra. – Úgy ítéljük meg, hogy a romániai magyarság közös ügye, az autonómia szolgálatában szót kell értenünk egymással – áll a levélben. Az EMNT hasonló megkereséssel fordult az erdélyi polgári körökhöz is, amelyektől kedvező választ kaptak. Markó Béla megjegyezte: „Ami az EMNT-t illeti, elégtétellel látom nyílt levelükben az RMDSZ célkitűzéseit, ha pedig ez így van, akkor semmi akadálya nincs annak, hogy a szövetségen belül tevékenykedjenek. Tisztázniuk kell, hogy politikai csoportosulásnak tekintik-e magukat, s akkor helyük lehet az RMDSZ platformjai között. Ezt ezúton fel is ajánlom nekik. Ha pedig civil szervezetnek tekintik magukat, akkor a Szövetségi Egyeztető Tanácsban (SZET) szintén helyük lehet. Annak idején, amikor megalakult a SZET, felkértem Tőkés Lászlót, hogy vállaljon tagságot benne, de ő azóta is csak elodázó választ adott. Az RMDSZ-en belül bármikor leülünk, s meghallgatjuk a véleményüket, szövetségen kívüli politikai partnert azonban nem akarunk felhatalmazni, mert az erdélyi magyarság nem hatalmazott fel minket arra, hogy megosszuk a közösséget, és egységes politikai alakulat helyett több politikai szervezetet működtessünk Erdélyben.” /B. T., P. A. M.: Párbeszédet kezdeményezett Tőkés László. Markó Béla mint püspököt vagy RMDSZ-tagot bármikor fogadná. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./ Markó Béla szerint a meghívás elfogadása azt jelentené, hogy politikai partnernek tekintik az EMNT-t. „Az EMNT-t nem fogadjuk el politikai partnerként, mivel ez azt jelentené, hogy tudomásul vesszük az erdélyi magyarság politikai megosztottságát, és magunk cselekszünk a politikai egység ellen” – nyilatkozta a Krónikának Markó Béla. Toró T. Tibor EMNT-alelnök sajnálkozását fejezte ki a Markó Béla által tanúsított „elutasító magatartás” miatt. Toró azt várta volna a Markóval való első találkozástól, hogy egyfajta „munkamegosztásra” kerül sor, azaz amennyiben a szövetség a román baloldallal épített ki jó kapcsolatokat, ők hajlandóak lettek volna megkeresni azokat a román jobboldali erőket, amelyekkel elképzelhetőnek tartják az együttműködést. Az EMNT Állandó Bizottsága január 9-én tartotta alakuló ülését, amelyen Szilágyi Zsolt alelnök elmondása szerint elsősorban szervezési kérdésekkel foglalkoztak. Az EMNT titkárságát Nagyváradra helyezték, azzal indokolva a döntést, hogy Tőkés László EMNT-elnöknek és Csapó I. Józsefnek, a Székely Nemzeti Tanács elnökének ebben a városban van az állandó lakhelye. Az EMNT ÁB kilenc szakbizottság létrehozásáról is döntött, és elosztották a nyolc alelnök és ugyanannyi jegyző feladatkörét is. Szilágyi Zsolt EMNT-alelnök, RMDSZ-képviselő elmondta: február elején párbeszédet kezdeményeznek a román állami intézményekkel, pártokkal, valamint a civil szervezetekkel is. Tavasszal nemzetközi konferenciát szerveznek az autonómia kapcsán, ahol az Európa-szerte bevált autonómiamodelleket mutatják be és vitatják meg. Ide több külföldi meghívottat, köztük Andreas Grosst, az Európai Tanács Parlamenti Közgyűlésének alelnökét is várják. /Lázár Lehel, Lepedus Péter: Markó nem tárgyal. = Krónika (Kolozsvár), jan.10./

2004. január 12.

Az EMNT Állandó Bizottsága január 9-i kolozsvári gyűlésén napirendre tűzte a Bakk Miklós politológus és Csapó József által készített autonómiatervezetek egyeztetését. A Csapó József által kidolgozott székelyföldi autonómiastatútumot terjeszti a román törvényhozás elé a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), miután az Erdélyi Nemzeti Tanács (EMNT) Állandó Bizottsága elfogadta a székelyeket képviselő csoport forgatókönyvét, jelezte Toró T. Tibor parlamenti képviselő, az EMNT alelnöke. A személyi elvű autonómiáról szóló dokumentumot még nem véglegesítették. A szintén Csapó József által készített statútumot kiindulópontnak tekintik a szakértők, akik a hónap végéig megvitatják azt. /B. T.: Zöld utat kapott Csapó székelyföldi autonómiatervezete. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./

2004. január 13.

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kinyilvánítja igényét, hogy Románia EU-csatlakozásának előzetes feltételeként kezeljék Székelyföld autonómiájának kérdését – jelentette ki Csapó József, az SZNT elnöke január 12-én Budapesten, miután Németh Zsolt fideszes képviselővel tárgyalt. Az SZNT autonómiatörekvései nem különböznek az RMDSZ 1993-ban megfogalmazott hármas autonómiakoncepciójától – mondta Csapó József. Hozzátette: amióta az RMDSZ 1996 nyarán kormányzati szerepet vállalt, az autonómiatörekvéseket nem tudta kellőképpen képviselni. Mint elhangzott, legkésőbb február közepéig a román parlament elé terjesztik a székelyföldi autonómiáról szóló törvénytervezetet. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke közölte: támogatja, hogy a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) következő ülésére az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az SZNT képviselőit is hívják meg. "Január 17-re összehívtam a Székely Nemzeti Tanácsot a módosított és kiegészített autonómiastatútum jóváhagyására" – jelentette ki Csapó József, az SZNT elnöke. Csapó József elmondta: a román szenátus és képviselőház frakcióvezetői mellett a magyar parlament frakcióvezetőit egyaránt megkeresték az autonómia ügyének támogatása érdekében, és utóbbiak közül egyelőre csak a Fidesz reagált erre. "Az SZNT alkotmányos, a demokráciákra jellemző eszközöket használ és csakis azokat" – szögezte le a szervezet vezetője. Csapó József közölte, hogy az SZNT vezetői az RMDSZ parlamenti frakcióvezetőivel is találkoztak, és ismertették álláspontjukat az autonómiáról. Azzal kapcsolatban, hogy Kovács László külügyminiszter egy néhány héttel ezelőtti nyilatkozatában "veszélyesnek" tartotta, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az SZNT "bizonyos értelemben az RMDSZ belső ellenzékeként jött létre", Csapó József azt mondta: ha valaki meg akar maradni szülőföldjén őshonosként, tényleges egyenlőségben, akkor nem mondhat le arról, hogy saját kebeléből választott elöljárók révén saját sorsáról döntsön. "Az autonómiáért való küzdelmet nem szabad olyan politikai eszközként felhasználni, ami megoszthat egy közösséget" – fűzte hozzá. Németh Zsolt fontosnak nevezte, hogy a magyar kormányzat "világosan és egyértelműen kötelezze el magát az autonómia támogatása mellett". Egyben felajánlotta, hogy a Fidesz nemzetközi kapcsolatain keresztül támogatni fogja az autonómia ügyét. A fideszes képviselő azt is rendkívül lényegesnek tartja, hogy "a román hatalom szüntesse be mindazok zaklatását, akik Erdélyben kiállnak az autonómia mellett". Kitért arra, hogy az SZNT tavaly októberi megalakulását "olyan atrocitások kísérték, amelyek ellentétben állnak az alapvető európai normákkal". "Támogatjuk Románia EU-csatlakozását, Bukarestnek pedig meg kell felelnie az alapvető demokratikus európai normáknak, így például a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságának" – mondta Németh Zsolt. Megjegyezte, hogy az SZNT az európai szervezetek ajánlásai alapján jár el. Ennek kapcsán arra is kitért, hogy az Európa Tanácsban nemrég az európai autonómia charta kidolgozására tettek javaslatot. /Németh–Csapó megbeszélés Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./

2004. január 13.

Kovács László külügyminiszter néma maradt, amikor a kolozsvári magyar konzulátus zászlaját minősíthetetlen módon eltávolították, aki a magyar–román alapszerződés idején kijelentette, nem hajlandó feláldozni Magyarország tíz és fél millió lakosát a határon túli kétmilliós magyarság vélt érdekeiért, az idén viszont, amikor ismét fölmerült a kettős állampolgárság kérdése, meglepő módon előbb hárommillióra, majd gyorsan három és fél millióra emelte a határon túli magyarság számát! A magyar gazdaság nem bírná el, ha ezek, úgymond, mind Magyarországra telepednének át. Árva szót sem szólt, amikor 2001 decemberében az MSZP 23 millió román Magyarországra özönlésével rémisztette a hiszékeny polgárokat. Kovács aggódva óvta az erdélyieket az Erdélyi Nemzeti Tanács (EMNT) önkormányzati elképzelésétől, amelyek, úgymond, veszélyesek lehetnek. Amikor Kolozsvárt, az EMNT alakuló ülésén Kövér László arról szólt, hogy "Több mint 80 éve tűrjük, viseljük a megaláztatásokat, a nemzeti létünkre törő folyamatos támadásokat, és mindig csak alkotmányos, békés eszközökkel küzdöttünk, a nekünk emberi mivoltunkból fakadóan eleve járó jogokért, és azt látjuk, hogy akik nem voltak restek fegyverhez, az erőszak eszközéhez nyúlni, sokkal rövidebb idő alatt, sokkal többet is el tudtak érni, mint mi.", Kovács támadásba lendült: a Duna Tv Heti Hírmondó című adásában arról akarta meggyőzni a nézőket, hogy Kövér László nyilván az északírekre, a baszkokra, a korzikaiakra utalt, akik terrorista módszerekkel akarják elérni céljaikat, hogy ezzel nyilván hasonló cselekedetekre bujtogatja az erdélyi magyarságot. A külügyminiszter módszere pártja cégtáblacseréje előtt alkalmazott kommunista módszerével azonos: a lejáratásra kiszemelt szájába olyasmiket ad, amiket az soha nem mondott. A szélsőséges rendszerek, a fasiszta, a náci és a kommunista évtizedekig ezzel dolgoztak, ezt alkalmazták a koholt vádak alapján folytatott perekben. /Asztalos Lajos: Bolhából elefánt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./

2004. január 13.

Markó Béla kijelentése, miszerint nem hajlandó tárgyalni az RMDSZ és az EMNT közötti viszony rendezéséről, az RMDSZ VII. kongresszusa megszüntette Tőkés László tiszteletbeli elnöki funkcióját. A román sajtó örömmel idézte Markó Béla RMDSZ-elnök értékelését, miszerint az EMNT, illetve Tőkés püspök kétségbeesve keresi az RMDSZ általi elismerését, másképp nem lévén semmiféle legitimitása. Ugyanezek a lapok ugyancsak nagy kedvteléssel emlegették Toró T. Tibor képviselő véleményét, miszerint az RMDSZ jelenlegi vezetősége pimasz és balkáni módszerekkel operál. A román lapok örömmel adtak hangot Borbély Zsolt véleményének is, aki szerint az RMDSZ nem csak antidemokratikus, hanem a kommunizmushoz visszaforduló párt is. Sylvester Lajos reméli, hogy az RMDSZ-vezetők túlzó magabiztossága csak tüneti jelenség. Bauer Tamás budapesti volt SZDSZ-es képviselő szerint a konfrontáció helyett a kompromisszumok politikáját kell követni, akárcsak az RMDSZ-vezetés, és integrálódni kell a nemzetállamba. /Sylvester Lajos: A tét: a magyarság sorsa. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 13./

2004. január 15.

Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke nem ért egyet Markó Béla szövetségi elnöknek azon javaslatával, hogy az EMNT helyet kapjon az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsában (SZKT) működő platformok között, amennyiben politikai csoportosulásként határozza meg magát, vagy a Szövetségi Egyeztető Tanácsba (SZET) kerüljön, ha civil szervezetként szeretne tevékenykedni az elkövetkezőkben. Az EMNT Állandó Bizottsága (ÁB) párbeszédet ajánlott Markó Béla szövetségi elnöknek és az erdélyi polgári köröknek. Ezzel kapcsolatban Markó Béla, az RMDSZ elnöke azt nyilatkozta: Tőkés Lászlóval püspökként, az RMDSZ tagjaként, bármikor szívesen tárgyal, egyéb "minőségében" azonban nem. Tőkés László püspök leszögezte, hogy az elmúlt években Markó Bélának alkalma lett volna párbeszédet folytatni vele, de erre nem mutatott hajlandóságot. A püspök szerint Markó Béla ki akar bújni a párbeszéd erkölcsi kötelessége alól. Markó Béla ajánlata cinizmus és formalizmus. Ugyanis az RMDSZ-vezetősége elsúlytalanította a platformokat és az RMDSZ-en belüli nemzeti pluralizmust. „Az EMNT nem párt, nem platform, hanem az egész romániai magyarságra kiterjedő önkormányzati kezdeményezés, tehát nem lehet tagja egy partikuláris politikai alakulatnak.” – hangsúlyozta a püspök. Nem fogadják el Markó ajánlatát, ennek ellenére a püspök bizakodó, mert egyre erősebb Erdélyben az egységkeresésre, konszenzusra irányuló, alulról jövő nyomás. /Papp Annamária: Lesz-e vagy sem párbeszéd? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./

2004. január 15.

Január 14-én Székelyudvarhelyen ülésezett a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) vezetőtestülete. Az ülésről Szász Jenő, az MPSZ elnöke, Tőkés András, a szövetség Maros-megyei, valamint Tulit Attila a sepsiszéki szervezet vezetője tájékoztatta a sajtó képviselőit. Elmondták, az ülésen nyílt levelet fogalmaztak meg Medgyessy Péter magyar miniszterelnök részére, melyben kérték, hogy – az RMDSZ-szel együtt – az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács, illetve az MPSZ képviselői is kapjanak meghívást a Magyar Állandó Értekezlet soron következő ülésére. Ugyanakkor felkérték a miniszterelnököt, hogy támogassa a magyar kormányzat az erdélyi magyarság kettős állampolgárság iránt megfogalmazott igényét, illetve autonómia-törekvéseit. A vezetőtestület döntése értelmében január 31-én Székelyudvarhelyen kerül sor az MPSZ első kongresszusára. /Szász Emese: Levél Medgyessynek. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 15./ Szász Jenő kifejtette, hogy valamennyi olyan településen részt fognak venni a helyhatósági választásokon, ahol a magyarság a lakosság 15-20 százalékát képezi. Polgármester jelölésre ott kerül sor, ahol 50 százalék fölötti a magyar lakosság. A helyhatósági választásokra a jelöltállításokat áprilisig el fogják dönteni. Az MPSZ arra törekszik, hogy a romániai magyarságnak legyenek parlamenti jelöltjei is. /Bágyi: Udvarhelyen az MPSZ vezetősége. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 15./

2004. január 15.

A köztudatban a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács autonómia-tervezete él, de emellett a történelmi régiók (köztük a Bánság) területi önrendelkezési előirányzatának kidolgozása is folyik – jelentette ki Toró T. Tibor RMDSZ-es parlamenti képviselő, az EMNT egyik alelnöke. Elmondta, hogy az általa felkért szakértői csoport, Bakk Miklós politológussal az élen, egy kerettörvény tervezetén dolgozik, ami több, jelentős és hagyományos térségnek biztosítana területi-gazdasági autonómiát. ,,A mi esetünkben ez túlnyúlik a jelenlegi megyehatárokon, a történelmi Bánság Romániához tartozó részére vonatkozna, de ilyen történelmi régió lehetne, például, Dobrudzsa is. Szó sincs etnikai alapú autonómiáról, az adott területen élőkre nemzetiségi megkülönböztetés nélkül érvényes volna.” Ebben a törekvésben számítanak a román értelmiségiek, a politikai elit támogatására. Adódik a kérdés, hogy a polgári körök akár a szórványban is megjelenhetnek-e, de az EMNT alelnöke kizártnak nevezte ezt, sőt hibának tartaná. Szerinte a Temes megyei RMDSZ-szervezet ,,elvégezte az integrációt”, s mindenkinek igyekszik helyet biztosítani a közéletben. Úgy vélte, ha más megyék is így jártak volna el, nem lett volna szükség a polgári körök létrehozására. ,,De azokon a településeken, ahol nem vitás, hogy magyarok kerülnek az önkormányzatokba, jogos, hogy a helyhatósági választásokon a polgári körök jelöltjei alternatívát jelentsenek” – hangsúlyozta. /P. L. Zs.: Területi autonómia-tervezet a Bánságnak is. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 15./

2004. január 16.

Január 15-én a romániai magyar írott és audiovizuális sajtó vezetőivel találkozott Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke Marosvásárhelyen. Markó többek között a szövetség idei választási előkészületeiről szólt, hangsúlyozva, hogy 2004-ben mindennél fontosabb az összefogás az RMDSZ választási sikere érdekében. Az alternatív politikai szerveződésekről szólva úgy vélekedett: párbeszédet csak RMDSZ keretben tud elképzelni. Markó kifejtette: idén a tavalyinál lényegesen több pénz jut különféle sajtótámogatásokra, a Communitas Alapítvány által kiírt pályázatok révén. A Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakulására utalva úgy vélekedett, hogy ezzel a fajta politizálással az autonómia szempontjából éppen a cél ellenkezőjét érték el, vagyis nem kis lépésekkel, hanem bolhalépésekkel közelítenek az önrendelkezés felé. Markó Béla a magyarországi Élet és Irodalomban, illetve a Heti Válaszban egyazon időben megjelenő írásáról szólva elmondotta: a Kárpát-medencei magyarság boldogulásának egyetlen esélye a magyar–magyar egyetértés. Ez egyre inkább a kisszerű politikai harcok prédájává válik, a délvidéki választási vereséget hozta fel példaként. Ezért azokat a magyarországi politikai erőket is felelőssé tette, akik azt a látszatot akarják kelteni Magyarországon és a határon túli magyarságban, hogy amit nem sikerült nyolcvan év alatt rendezni, az most egy csapásra, egyik napról a másik megoldható. A szövetségi elnök szerint ez azért is hiú ábránd, mert a készülő Európai Alkotmány vaskos dossziéjában egy mondat erejéig említik a kisebbségek jogait, egy csoportba sorolva a szexuális kisebbségeket a nemzeti kisebbségekkel. /Makkay József: Legyen párbeszéd vagy sem? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./

2004. január 16.

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke január 15-i sajtótájékoztatóján kijelentette: kisebbségpolitikai és magyar szempontból áttörésre számít, és szerinte a tavalyi behódolás után az idei esztendő az autonómia éve lesz. Ezért kezdeményeztek dialógust a megosztottság leküzdésére. "Az erdélyi magyarság sorsa és jövője iránti aggodalomtól és felelősségtől indíttatva az EMNT Állandó Bizottsága párbeszédet kezdeményezett az RMDSZ vezetőségével. Megítélésünk szerint a romániai magyarság képviseletét egyoldalúan kisajátító, totalitárius párttá torzult szövetségünk kudarcpolitikájából egyedül az 1992. évi Kolozsvári Nyilatkozatban megfogalmazott közösségi önrendelkezés jelenthetne kiutat."– állapította meg az EMNT elnöke. A három szintű autonómia része az RMDSZ-programnak. Tőkés László sajnálatosnak tartja azt, hogy Markó Béla visszautasította a párbeszédet /Péter I. Zoltán (Bihari Napló): EMNT: 2004 az autonómia éve lesz. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./ Tőkés László emlékeztetett, egyik nyilatkozatában Takács Csaba ügyvezető elnök kijelentette, hogy: "Csak robbantásokkal lehet egyik napról a másikra autonómiát kivívni!" Markó Béla elnök a szerbiai választások rémképével igyekszik sokkolni az erdélyi magyarságot, nem kevesebbet állítva, mint azt, hogy "az ottani magyarság elsősorban azért veszítette el parlamenti képviseletét, mert nem lépett fel egységesen a választásokon". A valóság az, hogy a szerbiai választások elvesztése a Kasza József vezette Vajdasági Magyar Szövetség hatalombarát politikájának a csődjét jelenti. Tőkés László kiemelte: elfogadhatatlan, hogy az RMDSZ vezetősége jobban szót ért és inkább hajlandó tárgyalni az utódkommunista román Szociáldemokrata Párttal, mint saját nemzettársaival – az EMNT-vel. Hozzátette: érthetetlen, hogy az MSZMP jogutódjának, az MSZP-nek a pártelnöke, Kovács László miért fogja vissza a párbeszédtől az RMDSZ-t. Tőkés László kérte a magyar kormányt, hogy az RMDSZ-t ne tekintse a romániai magyarság "egyedüli legitim képviselőjének", hanem az EMNT képviseletét is hívja meg a Magyar Állandó Értekezlet rövidesen sorra kerülő tanácskozására. /Az EMNT nyilatkozata. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 16./ Az erdélyi magyar–magyar párbeszéd és összefogás megvalósulására szólította fel Tőkés László püspök, az EMNT elnöke az RMDSZ tagságát és választóit, valamint a helyi és területi RMDSZ-szervezeteket január 15-i sajtónyilatkozatában. Erre azt követően került sor, hogy Markó Béla szövetségi elnök kijelentette: csakis az RMDSZ-en belül képzeli el a párbeszédet. /Papp Annamária: Egyedüli megoldás: az RMDSZ keretében párbeszédet folytatni. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./

2004. január 16.

A Temes megyei RMDSZ elnöksége, a történelmi magyar egyházak és a civil szervezetek képviselői Takács Csabával, az RMDSZ országos ügyvezető elnökével és Porcsalmi Bálint szórványkérdésekért felelős alelnökkel folytattak megbeszélést január 14-én Temesváron. Toró T. Tibor Temes megyei parlamenti képviselő, az EMNT egyik alelnöke szerint az RMDSZ elvesztette monopolhelyzetét, és nem képviseli kellő eréllyel az autonómiát. Ugyanakkor kollégáival együtt biztosította Takácsot, hogy Temes megyében az önkormányzati elveket szem előtt tartva építkeznek, s nincs szükség alternatív listákra. Fórika Éva és Szász Enikő elmondták: RMDSZ-es tisztségviselőkként, városi, illetve megyei tanácsosként képviselik a magyarságot, de nem találják “összeférhetetlenségnek”, ha tagjai az EMNT-nek, ugyanis mindketten csakis az autonómiát tartják a romániai magyarság megmaradási esélyének. Bodó Barna és Marossy Zoltán megyei tanácsosok nehezményezték, hogy a szövetség gyakorlatilag egy szavazógépezet, a döntéseket ráerőszakolja a más véleményen lévőkre. /Pataky Lehel Zsolt: Takács: leleményesség és politikai helyzetfelismerés. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 16./

2004. január 17.

- Nem érdemelnek kommentárt Tőkés László és Csapó József abszurd kijelentései, miszerint Románia EU-csatlakozását Székelyföld autonómiájának feltételéhez kellene kötni – kommentálta az EMNT, illetve az SZNT elnökének kijelentéseit Vasile Puscas, Románia EU-főtárgyalója, SZDP-képviselő. – Az EU-hoz Románia egésze csatlakozik majd, nem egy kisebbség, egy megye, vagy egy tartomány. Az EU tagja lesz az egész ország valamennyi állampolgárával együtt, függetlenül vallási, etnikai vagy politikai hovatartozásától. /Puscas: Abszurd Tőkés és Csapó elképzelése. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

2004. január 17.

Kovács László pártelnök-külügyminiszter január 15-én a Magyar ATV-ben elutasította a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács részvételét a közeljövőben sorra kerülő budapesti MÁÉRT-értekezleten. A Tőkés László püspök vezette ,,erdélyi autonómiásokat” mint legitimációval nem rendelkező csoportosulásnak, RMDSZ-egységmegbontónak mondta. Kovács László figyelmen kívül hagyta azt, hogy az alkotmányban továbbra is szerepel az egységes román nemzetállam fogalma, amelyet – valahányszor valaki autonómiát emleget – a román politikai elit az alkotmányra szavazó magyarok orra alá dörgöl, emelte ki cikkében Sylvester Lajos, aki az SZDSZ-es Bauer Tamást idézte: ,,az RMDSZ pedig, Tőkés Lászlóékkal szemben, eltökélt támogatója volt annak a román alkotmánymódosításnak, amely, miközben fontos kisebbségi jogokat garantál, nem változtat Románia nemzetállami meghatározásán...” /Sylvester Lajos: Az autonómia szögletes kerekasztala. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 17./

2004. január 20.

Romániában csak olyan jellegű intézményeket lehet elismerni, amelyeket az ország alkotmánya rögzít – jelentette ki január 18-án Ioan Rus közigazgatási és belügyminiszter Kolozsváron tartott sajtótájékoztatóján. A miniszter a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által január 17-én Sepsiszentgyörgyön elfogadott székelyföldi autonómia-statútum kapcsán válaszolt újságírói kérdésre. – A magyar kormány semmilyen formában nem kívánja az egységbontó törekvéseket támogatni, ezért a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) februári ülésére nem tervezi meghívni sem az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot (EMNT), sem a Székely Nemzeti Tanácsot (SZNT), sem pedig az erdélyi Magyar Polgári Szövetséget – közölte Kovács László külügyminiszter. Kovács László külügyminiszter, az MSZP elnöke leszögezte: azok a romániai magyar politikusok, akik saját meggyőződésüket követve, vagy egyes magyarországi politikai körök ösztönzésére a magyar–román szembenállást helyezik előtérbe, az elmúlt években semmilyen eredményt nem tudtak felmutatni. /Az egyetlen partner az RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./

2004. január 22.

Alkotmányellenes Székelyföld autonómiatervezete, a területi autonómia, illetve a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartása pedig nem tévesztendő össze az etnikai alapon szerveződő területi autonómiával – áll a január 21-én Bukarestben ülésezett Legfelsőbb Védelmi Tanács sajtóközleményében. Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke szerint a testületnek az autonómiatervezet helyett egyéb sürgős teendőire kellene összpontosítaniaToró T. Tibor képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke /egyben a parlament védelmi szakbizottságának is tagja/ kifejtette: a Védelmi Tanács hatásköre a védelmi stratégiák kidolgozása, a különféle, nemzetbiztonsággal foglalkozó intézmények koordinálása, ezen a területen pedig elég nagy a zűrzavar, figyelmét ide kellene összpontosítania. Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint egyedül a parlament illetékes eldönteni a tervezet sorsát. A Legfelsőbb Védelmi Tanács döntéséről Markó Béla, RMDSZ elnök az MTI-nek nyilatkozva elmondta, nagy politikai baklövésnek tartja, hogy a tanács Ion Iliescu elnökletével foglalkozott az autonómiatervezet kérdésével. Markó hibásnak nevezte a Székely Nemzeti Tanács lépését is. Akik egy választási évben autonómiatervezetet akarnak benyújtani a román parlamentben – hangoztatta –, azok vagy rossz politikusok vagy pedig rosszhiszeműek, és feszültséget akarnak kelteni a román–magyar viszonyban. A Legfelsőbb Védelmi Tanács elégedetten állapította meg a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ és a Külföldi Hírszerző Szolgálat intézményi reformját, és elfogadta a további stratégiát /Sz. K.: Alkotmányellenes Székelyföld autonómiatervezete – állapította meg a Legfelsőbb Védelmi Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./

2004. január 23.

Jelenleg a helyhatósági választásokra készülés szerepel az RMDSZ, jelezte az RMDSZ január 22-i bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla szövetségi elnök. Az RMDSZ sürgeti a választási törvény véglegesítését, hogy a jövő heti bizottsági ülésen születő döntés után a törvénytervezet mihamarabb a parlament elé kerüljön. Markó Béla szerint az EMNT által kidolgozott autonómiatervezet félresikerült, szakmailag elhibázott dokumentum. Ugyanakkor negatívan értékelte, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanács egyáltalán napirendre tűzte az EMNT törekvéseinek kivizsgálását, hiszen ez sem jogilag, sem alkotmányosan nem megalapozott. Markó elmondta: az RMDSZ szerint a 2003-ra kötött szerződés, a protokollum nem tekinthető lezártnak, hiszen van néhány ígéret, amelyet a kormánypárt nem teljesített, a szövetségi elnök az aradi Szabadság-szobor, illetve a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem két magyar karának ügyét említette. – Először ezeket a kérdéseket szeretnénk rendezni, s csak utána döntünk arról, hogy legyen-e újabb szerződés 2004-re – mondotta Markó. Ő nem akarja megszakítani az együttműködést a kormánypárttal. /Helyhatósági választásokra készül a szövetség. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

2004. január 24.

Demény Péter idézte Kolumbán Gábor és Salat Levente korábban /Krónika, jan. 10./ megjelent írását az autonómiáról. A két írás hasonló megállapításokat tartalmazott. Kolumbán Gábor szerint: „Ami az EMNT és az MPSZ megjelenését illeti: nem látom a tartalmat. Nem látom a nézetek, stratégiák ütköztetését, nincs jelen ebben a folyamatban a szakmaiság és a nyilvánosság. Tulajdonképpen mi a munka tárgya? Ha az autonómia kivívása szerepel elsődleges célként, fenntartásaim vannak. Ha az RMDSZ szlogenje a Kis lépésekben menetelünk, de biztosan nem tudjuk, hogy merre lehetne, akkor a másik oldalé az, hogy Kikiáltjuk!, megszavaztatunk egy statútumot a román parlamenttel. Ennek semmi realitása nincs, nincsenek olyan politikai erők, amelyek rávehetnék Bukarestet, hogy egy autonómiastatútumot megszavazzon a magyarságnak.” Salat Levente ugyanerről: „…a romániai magyarság nevében eljáróknak és nyilatkozóknak azt kell belátniuk, hogy az autonómia nem panacea, és nem vívható ki egyoldalú politikai nyilatkozatok révén: létrehozásához és hatékony működtetéséhez önkorlátozásra, politikai bölcsességre és sok szakértelemre leend szükség – feltétlenül többre, mint amennyiről az erdélyi magyarság politikai elitje eddig tanúbizonyságot tett.” Demény hozzátette: Kolumbán Gábor kiszorult a nyilvánosságból, Tőkés László viszont az autonómiát kiáltók emblematikus alakja lett. Demény hibának tartja, hogy az EMNT a Bakk Miklós vezette politológuscsoport autonómiatervezete helyett Csapó I. Józsefét támogatja. Demény, a balliberális, MSZP-közelli Erdélyi Riport munkatársa szükségesnek tartotta, hogy kitérjen a „karrierista Bayer Zsoltra, aki szerint ha a bekeményítés nem eredményes, jöjjön a polgárháború. Kolumbán Gábor leszögezte, „a két szembenálló erdélyi magyar tábor úgy beszél, mintha nem lennének románok Erdélyben, mintha a Székelyföldön nem alakult volna ki egy párhuzamos román társadalom, mivel az itt élő románok nem tudtak beilleszkedni a mienkbe”. Demény az RMDSZ-t is hibáztatta: Az RMDSZ vezetősége persze nem szabadulhat attól a felelősségtől, amely azért hárul rá, mert a dolgok idáig fajultak. Az RMDSZ minden konfliktust el akart kerülni. Markó Béla és köre megsértődött és úgy mutogat az egykori tiszteletbeli elnökre és társaira, mintha mindenért kizárólag ők lennének a vétkesek. Markóék kijelentették, hogy nem tárgyalnak velük, ez nagy hiba. Közben pedig a szövetség elnöke Egy magyar–magyar egyetértés esélyeiről címmel levelet közölt a magyarországi és itthoni lapokban. Azonban a párbeszédre való felhívás nem elég hiteles. Demény úgy látja, hogy mindkét félnek szembe kell néznie a ténnyel: az egység éppúgy nem panacea, mint az autonómia. /Demény Péter: Egy szkeptikus elemzés. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./

2004. január 24.

Nyolc Szatmár megyei település képviseltette magát a polgári egyesületek január 23-i szatmárnémeti közgyűlésén. Elhatározták, hogy a helyhatósági választáson való részvétel érdekében egyesülnek az országosan bejegyzett Polgári Szövetséggel, megkezdik a választási program kidolgozását, illetve hozzáfognak a márciusra tervezett Történelmi Főutca című műsor megszervezéséhez. Februárban megnevezik a megyében az egyesület által állítandó összes polgármesterjelöltet. Pécsi Ferenc, a Szatmári Magyar Polgári Egyesület (MPE) elnöke az utóbbi hónapokban lezajlott, az egyesület életét is érintő eseményeket vázolta fel: december 13–án Kolozsváron megalakult az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, majd ez év január 9-én összeült az ott megválasztott Állandó Bizottság. Kádár Ferenc nagykárolyi egyesületi elnök szerint minden olyan településen meg kell méretkezni, ahol szövetségi jelölt is van. Számítanak a Német Demokrata Fórum támogatására is. /Princz Csaba: A nyilvánosság elé lépett a polgári oldal. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 24./

2004. január 27.

A Szociáldemokrata Párt (SZDP) Kolozs megyei szervezetének közleménye szerint Gheorghe Funar "titkos megállapodást köt a Székely Nemzeti Tanácsba (SZNT) tömörülő szélsőségesekkel, és az önmagát Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak (EMNT) nevező struktúrát alkotó Tőkés-hívekkel, a kölcsönös támogatás reményében". Tőkés László püspök, az EMNT elnöke nem kívánt nyilatkozni az ügyről, szóra sem érdemesítve a feltételezéseket. – Csak elmebetegek állíthatnak ilyesmit – reagált Gheorghe Funar az SZDP közleményére. /(köllő): Megállapodás a magyar radikálisokkal? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./

2004. január 27.

Dr. Kreczinger István /Budapest/, a Bocskai Szövetség elnöke írta meg gondolatait Markó Bélának Egy magyar–magyar egyetértés esélyeiről című esszéjéről. Kreczinger számára az erdélyi magyarság és az RMDSZ nem jelenti ugyanazt. Markó Bélánál szerencsétlenül összemosódik a cél és az eszköz, a távlati cél a rövid távú céllal, az RMDSZ célja az erdélyi magyarság céljával. Az eredmények felsorolásánál arra kell felelni: hol tart a román állam által finanszírozott Állami Magyar Tudományegyetem létrehozása, vagy hány százalékát adták vissza az egyházi és magyar közösségi vagyonnak, vagy hol tart az autonómiák megvalósításának ügye? Markó Béla azt írja: "Én nem hiszek abban, hogy van épeszű alternatíva arra, amit ma a határon túli magyar szervezetek csinálnak"? Aki tehát másként akar cselekedni, mint az RMDSZ, az nem épeszű? Markó Béla fenyegetőzött, Marosvásárhelyen kijelentette: "az RMDSZ keresztbe tesz azoknak, akik ártanak az erdélyi magyarságnak…" A "paktumpolitika", a "protokollpolitika" nem adhatja vissza az erdélyi magyarság hitét. Kreczinger igazat adott Markó Bélának: "nincs nemzetstratégiánk". Nemzetstratégia kidolgozása kizárólag szakmai műhelyekben képzelhető el. Kreczinger nem látja tragikusnak az egység hiányának veszélyét. Ha a parlamenten kívül maradás az RMDSZ megtisztulásához” vezet, ezt fel lehet vállalni. – Ellentmondásosnak tűnik Markó Bélának az alábbi gondolata: "Meg kell egyezni néhány alapelvben! Meg kell egyezni egy minimális közös platformban!" Közös platformok kialakítása nehezen képzelhető el úgy, hogy az RMDSZ vezetése kijelenti, nem tárgyal a Székely Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és más erdélyi szervezet képviselőivel. /Dr. Kreczinger István ügyvéd, a Bocskai Szövetség elnöke: Markó Béla levelét megírta. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 27./

2004. január 27.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom felháborítónak és érthetetlennek találja az MSZP elnökének, Kovács Lászlónak a Magyar Állandó Értekezlettel (MÁÉRT) kapcsolatban kifejtett álláspontját, miszerint azért nem kap helyet az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) valamint a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) a testületben, mert a szocialisták nem támogatnak egységbontó törekvéseket. Szerintük az MSZP elnöke és a magyarországi kormány nincs abban a helyzetben, hogy az erdélyi magyarság akaratát felülbírálva jogszerűen döntsön az egység kérdésében. A MÁÉRT a Kárpát-medencei magyarság politikai akaratát megjelenítő testület, s ahogy az anyaországban minden parlamenti párt jelen van benne, úgy természetes, hogy minden érdemi támogatással rendelkező határon túli magyar erő is képviseltesse magát a keretei között. A képviseletet nem lehet kizárólag a parlamenti jelenléthez kötni, annál is inkább, hogy sem a legerősebb kárpátaljai magyar szervezet, a KMKSZ, sem a délvidéki magyarság nem rendelkezik parlamenti képviselővel. Mindemellett a Jobbik elengedhetetlennek tartja, hogy a MÁÉRT tűzze napirendjére az autonómia kérdését, és alakítson ki erre irányuló Kárpát-medencei szintű nemzetstratégiát. /Nem értik az MSZP álláspontját. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./

2004. január 27.

Azoknak, akik nem adták fel" – ezzel a mottóval adja az olvasó kezébe a két szerző, Borbély Zsolt Attila és Szentimrei Krisztina azt a könyvet – Erdélyi magyar politikatörténet, 1989–2003, Budapest, 2003. –, amely ezekben a hetekben jelent meg Budapesten. A könyv azokhoz szól, akik nem adták fel a küzdelmet a magyarság útjának korrigálásáért, a helyes irány megtalálásáért. Tőkés László a mű bevezetőjében kidomborította, hogy a trianoni pszichózisból fakadó tudati-társadalmi-politikai öncsonkítás folytatódásának körülményei között ez a munka sokkal inkább egy olyan történelmi útikalauznak és kézikönyvnek számít, melyet nemcsak a "szakmának" vagy az érdeklődő olvasónak, hanem valamennyi, nemzeti sorsa és jövendője iránt elkötelezett magyar politikai és közéleti szereplőnek a napi használatára készült. Ez a könyv mintegy folytatása Mikó Imre a Trianon utáni erdélyi magyar politika történetét és tanulságait összegező Huszonkét év című kötetének – természetesen az 1940 és 1989 közötti időszakot kihagyva, hiszen ’45 után a kommunista korszakban aligha kerülhet szóba erdélyi magyar politika vagy magyar érdekképviselet. Az jelenleg RMDSZ protokollumokkal szegődik a kormányzó román Szociáldemokrata Párt irányvonalához. Hogy miként jutott ide, erre válaszolt a két szerző alaposan dokumentált munkája. Az RMDSZ válsága arra vezethető vissza, hogy annak csúcsvezetése fontosabbnak tartotta saját pozíciójának megőrzését, mint a szövetség demokratizálását. A szerzők számba vették a megjelent szervezeteket, pártokat és platformokat, végül felvázolták a szervezet távlatait. Itt figyelembe kell venni, hogy megalakult az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, amelynek elnöke, Tőkés László kifejtette: "A tavalyi év a behódolás éve volt, 2004 az autonómia éve lesz. Két alternatíva van: folytatni a behódolást, a visszarendeződést, vagy áttörést elérni kisebbségi és magyar szempontból, megteremtve az autonómia feltételeit. Nem akarjuk megosztani a magyarságot, nem lépünk ki az RMDSZ-ből, de ellenezzük a totalitárius pártegységet. Pártegységből célegységet kell alakítanunk." Borbély Zsolt Attila és Szentimrei Krisztina úttörő könyve ezt a távlatot egyengeti. /Mihálka Zoltán: Erdélyi magyar politikai látlelet. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 27./

2004. január 28.

- Azzal, hogy a parlamenti pártok egyetértettek a nemzeti kisebbségi szervezetek választási részvételének korlátozásában, Románia visszasüllyedt az Európa Tanács által monitorizálható országok sorába – kommentálta Szilágyi Zsolt képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke a választási törvények módosításával foglalkozó bizottság döntését, miszerint a választásokon induló kisebbségi szervezetek az általuk képviselt közösség 15 százalékát kitevő tagsággal, vagy legkevesebb 25 000 taggal kell hogy rendelkezzenek. – Nagyon szomorú volna, ha kiderülne, hogy az RMDSZ csúcsvezetése részese e döntés előkészítésének, s hogy a szövetség törvényi eszközzel, nem pedig a választások nyújtotta versenylehetőséggel élve kíván leszámolni esetleges ellenfeleivel – nyilatkozta a képviselő. A 25 000 aláírás összegyűjtésének kötelezettsége eleve kiirtja a választási kampányból a regionális pártok megjelenését, és a kisebbségi szervezetek körében gyakorlatilag megszünteti a verseny lehetőségét – mondotta. /Székely Kriszta: Egyesítik erőiket a polgári szervezetek? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./

2004. január 28.

Az elmúlt tizennégy esztendőben Romániában mintegy tucatnyi szó bűvszóvá fejlődött. Ilyen univerzális szó például a szeparatizmus, enklávé, alkotmányellenes, alkotmánysértő, irredenta, revizionista, elavult, nosztalgia stb. Ezek a szavak egyszersmind minősítő jelzőként is használhatók, már-már kizárólagosan a romániai magyarság törekvéseit, elvárásait "illeti" velük a román politikum. Kétségbe vonni igazságtartalmukat orcátlanság, de illojalitás, románellenesség, országveszély forrása lehet, s nyomban össze kell kürtölni a nemzetet és a hont védő tanácsot. Mostanában – a Székely Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a polgári egyesületek létrejötte óta a leggyakrabban használt bűvszó az alkotmánysértő, alkotmányellenes. Molnos Lajos áttanulmányozta az alkotmányt az autonómiatörekvéseket illetően. Nem benne cikkely arra nézve sem, hogy tiltott volna javaslatot tenni az ország közigazgatási átszervezésére, gazdasági vagy társadalmi struktúrájának módosítására. /Molnos Lajos: Kitépett irkalapok. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./

2004. január 28.

Fodor Sándor a múlt év november 13-án bizakodva írt a Szabadságban a Székely és a Magyar Nemzeti Tanácsokról. Bizakodva, mert nem szándékoztak a parlamenti választásokon az RMDSZ jelöltjeivel szemben önálló jelölteket állítani. Fodor azonban attól tart, hogy az említett, Székely, illetőleg Magyar Nemzeti Tanácsok előbb-utóbb párttá – pártokká szerveződnek, hogy a választásokon az RMDSZ ellen induljanak. Attól is tart, sok vezérember nem jut hozzá az RMDSZ többé-kevésbé jól fizetett pozícióiba, emiatt is van ellentét. Fodor megkérné a vezető politikusokat, mind Markó Bélát, mind pedig Tőkés Lászlót, hogy nyugdíjazzák közeli munkatársaik közül azokat, akik már a diktatúra asztalánál lakmároztak. „Nem kívánom én semmi módon sem a felelősségre vonását sem a Nagy Vegyésznő egykori munkatársának, se a Kárpátok Géniusza egyik (azóta alkotmányjogásszá nemesült) mezőgazdasági szakértőjének”, ők is a piacról éltek. /Fodor Sándor: Amitől félek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./ A Nagy Vegyésznő egykori munkatársa Verestóy Attila, aki Ceausescu felesége nevében írt vegyészeti szakkönyveket.

2004. január 29.

A Magyar Polgári Egyesület január 28-i nagyváradi ülésén eldőlt: a szervezet Szilágyi Zsoltot, az RMDSZ parlamenti képviselőjét, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) állandó bizottságának tagját indítja jelöltként a város polgármesteri székéért. Sárközi Zoltán, az MPE elnöke szerint azért volt szükség a saját jelölt állítására, mert ezzel el tudják venni az RMDSZ kedvét a „nemtelen alkuktól”, amelyet egy román párttal készültek megkötni, ahelyett hogy leültek volna tárgyalni az MPE-vel. Lakatos Péter, a Bihar megyei RMDSZ elnöke kijelentette: „Meggondolatlan, durva lépés az MPE részéről a saját polgármesterjelölt állítása.” Szilágyi Zsolt elmondta, jövőképpel és nem ellenségképpel vállalta a megtisztelő felkérést. Vannak idők – tette hozzá –, amikor „vállalni kötelező”. /Balogh Levente: Szilágyi Zsolt a nagyváradi jelölt. = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 871-873




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998