udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 1618 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 1591-1618
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Erdelyi Naplo

1991. május 24.

Erdélyi Napló címen megjelent egy új országos magyar napilap első száma máj. 24-én Nagyváradon, ez a második országos magyar napilap, emellett a Bihari Naplón kívül a második magyar napilap Nagyváradon. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 24./

1991. május 31.

Máj. 26-án Demján László tiszteletes a templomban emlékezett az áldozatokra, végső búcsút vett tőlük. Gyantán 1944. szept. 24-én a bevonuló román csapatok megöltek 42 magyar embert. Egyeseket az utcán, másokat a temető árkában végeztek ki. Fiatal lányok is voltak az áldozatok között, akiket még bajonétokkal összeszurkáltak. Puskatussal ütötték az embereket. Egy ember odament a katonákhoz és könyörgött, hagyják abba a vérengzést, erre őt is agyonlőtték. Volt, aki bebújt a szalmába, erre rágyújtották, az illető ott égett meg, elevenen. Az öreg Varga bácsit hazaküldték, hozzon pénzt, Az öreg odaadta nekik mindenét, mégis agyonlőtték. /Benke Péter: Magyarságukért életükkel fizettek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 31./

1991. május 31.

Marosvásárhelyen tiltakozó menetet tartottak, így tiltakozva azon döntés ellen, hogy az orvosi egyetemen 13 magyar professzort nyugdíjba küldenek. /Gáspár Sándor: Tiltakozó menet Marosvásárhelyen. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 31./

1991. május 31.

Tiltakozó menetre került sor az Marosvásárhelyen, az Orvosi Egyetem épülete előtt az egyetem szenátusának határozata ellen, hogy 13 professzort nyugdíjazni akarnak. Ezek a professzorok jelentették a magyar nyelvű oktatás gerincét. /Erdélyi Napló (Marosvásárhely), máj. 31./

1991. június 1.

A Maros megyei prefektúra két hete értesítette a polgármesteri hivatalokat, hogy le kell venni a kétnyelvű helységnévtáblákat és ki kell cserélni román nyelvűekre. Ezt a döntést az 1968-as Ceausescu-féle törvény alapján hozták. A falvak nem hajtották végre a határozatot, erre rendőri kísérettel eltávolították a kétnyelvű feliratokat. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./ Tófalvi Zoltán visszaemlékezett: 1990. január elején egy éjszaka Marosvásárhelyen a főtérről eltűntek a magyar feliratok, majd bemázolták a magyar utcanévtáblákat, a város határában a kétnyelvű feliratot. Márc. 19-én minden magyar felirat vandál támadás áldozatául esett, még a színházplakátok is. Eltűnt a Bolyai, Liszt Ferenc, Köteles Sámuel utcát, Petőfi teret jelző névtábla, összetörték, leszakították a Teleki-Bolyai Könyvtár egyébként román nyelvű tábláját is. Újabban pedig a Maros megyei prefektúra eltávolíttatta a magyar települések kétnyelvű feliratait. Markó Béla szenátor tiltakozott ez ellen. /Tófalvi Zoltán: A hatalom "színeváltozásai" Marosvásárhelyen. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 1./

1991. június 1.

Forró Ágnes egy éve vezeti a kultúrmunkát Bukarestben, a Petőfi Sándor Házban. Felléptek néptáncegyüttesek, a múlt évben Kilyén Ilka is a vendégük volt. Nagyon kevesen jönnek el az előadásokra. Elszoktak innen a magyarok és nehéz visszacsalogatni őket. Forró Ágnes elkeseredetten látja az érdektelenséget. /Bukarestben nem kell a magyar kultúra. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 1./

1991. június 2.

A Vatra Romaneasca Marosvásárhelyen országos értekezletet tartott /jún. 1-2./. A résztvevők egyperces néma felállással adóztak az 1946. jún. elsején kivégzett román fasiszta vezér, Ion Antonescu és az 1990. márciusi marosvásárhelyi tragikus események román áldozatai emlékének. Megválasztották az új vezetőséget, elnök: Zeno Opris, aki egyben a Románok Nemzeti Egységpártja tiszteletbeli elnöke /az eddigi elnök, Radu Ceontea, aki egyúttal a Román Nemzeti Egységpárt elnöke, tiszteletbeli elnök lett/, a másik tiszteletbeli elnök Iosif Constantin Dragan volt vasgárdista, az antiszemita, nacionalista Europa hetilap anyagi támogatója, alelnök: Iustinian Petrescu kolozsvári egyetemi tanár. A szóvivő továbbra is Carolina Ilica. A résztvevők beadvánnyal fordultak Iliescu elnökhöz, kérve, hogy "távolítassa el az országból a magyar múltra emlékeztető összes emlékművet". Hangsúlyozták, hogy küzdenek a Molotov-Ribbentrop paktum érvénytelenítéséért. Felszólították a román kormányt, hogy kényszerítsen ki a magyar kormánytól olyan nyilatkozatot, hogy nem tart igényt Erdélyre. A Vatra pontokba szedte követeléseit, ezek között szerepel, hogy utasítsanak el minden követelést a magyarság nagyobb kulturális autonómiájára és a magyar nyelvű oktatás kiszélesítésére vonatkozóan, ne engedjék a Bolyai Tudományegyetem megnyitását, ne engedélyezzék magyar konzulátus megnyitását, minden Hargita és Kovászna megyéből elüldözött románt telepítsenek vissza, amennyiben ezt megakadályozzák, az államelnök vizsgálja meg a két megyében a szükségállapot bevezetését. Biztosítsanak mindenütt székházat a Vatra Romaneascának. Az egyik Kovászna megyei Vatra-küldött követelte: a kormány tiltsa be a magyar nyelvet. - A Vatra a kettészakadás veszélyével néz szembe, nemrég ugyanis volt Kolozsváron is egy Vatra konferencia, amit ez a mostani marosvásárhelyi nem ismert el érvényesnek. /Tófalvi Zoltán: A Vatra Romanesca "határozat-csomagterve". = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 4., Bögözi Attila: Helyszíni tudósítás a VR országos konferenciájáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

1991. június 5.

Az RMDSZ kongresszusán emlegették a társnemzet státus kérdését. Molnár Gusztáv politológus, a Dunatáj Intézet munkatársa szerint ez fontos szemléleti változás. Amit valószínűleg elfogadnak: az erdélyi magyarság államalkotó szubjektum, a román nép egyenrangú társa. Molnár Gusztáv mindig is ellenezte a kisebbségi elnevezést. Az 1989-es fordulat után a Magyarország határain kívül élő magyarokban nemcsak kulturális, de erős politikai tudat is fellépett. Ezt úgy nevezhetjük, hogy egység. Vízválasztó lesz, hogy hogyan fogadja ezt a románság. Ki fog derülni, hogy a bukaresti elit ellenzék, például a Polgári Szövetség egy kicsit eltávolodik. "Hosszú távon viszont az erdélyi románság ma még hallgatag részét, remélem, megnyerjük." /Nagy Iván: Kisebbség vagy társnemzet. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 5./

1991. június 6.

Politikai menedékjogot kért Ausztriában Adrian Manolache szenátor, az Ökológiai Párt alapítója és vezetője, mivel bírósági eljárást indítottak ellene, a kormány nyilvános bírálata miatt. A kérés jóváhagyásának nagyok az esélyei, közölte a France Presse hírügynökség. /Indig Ottó: Román szenátor politikai menedékjogot kért Ausztriában! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 6./

1991. június 8.

A kisebbségellenes Romania Mare egyetlen számában a következő címek olvashatók: Magyarország bűnös keze; A honvédek el akarják foglalni Kolozsvárt; Ismét K.K. grófról; Erdély után a magyarok Bukovinát és Ukrajnát támadják; Újra magyar nyomás nehezedik Bukarestre. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 8./

1991. június 8.

Radu Ceontea szenátor, a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ elnöke fenntartja álláspontját, hogy az RMDSZ-t nem tartja legálisnak. Ez a párt stagnálásnak van ítélve, mondta, az Erdélyi Naplónak nyilatkozva. A vatrások kezdettől fogva hangoztatták, hogy az RNEP a Vatra Romaneasca politikai karja. Túlságosan gőgös az RMDSZ, az egyszerű magyarok majd megértik, hogy megtévesztették őket. A pártelnök nem lát érintkezési pontokat az RMDSZ és az erdélyi román nemzeti szervezetek között. Ceontea szerint egy párt, amely más nyelvet használ, mint az állam nyelve, más nemzet érdekeit szolgálja. A "magyarok a román nemzet részét képezik." Nem lehet nyelvi szeparatizmus a politikában., hangsúlyozta, szerinte a magyarok román nyelvű pártokban tevékenykedjenek. /Gáspár Sándor: "Magyar is kell a Vatrába". Beszélgetés Radu Ceontea szenátorral, a Román Nemzeti Egységpárt országos elnökével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 8./

1991. június 20.

Szabó Zsolt átveszi a Művelődés folyóirat szerkesztését, a szerkesztőség Bukarestből Kolozsvárra költözik. Szabó Zsolt a Kriterion néprajzi kiadványait gondozta évek óta. A Művelődési Minisztérium miniszterhelyettese, Horváth Andor nevezte ki Szabó Zsoltot főszerkesztőnek. 1989 után anyagi gondok miatt válságos helyzetbe került a Művelődés. A folyóirat elmaradt 1990/11-12-es és az idei számait pótlólagosan kiadják. Szabó Zsolt arról tájékoztatott, hogy folytatódik a Kriterion néprajzi sorozata. Kiadásra várnak a következő munkák: Nagy Olga szerkesztésében a Havadi falu társadalomnéprajzi monográfiája, a Torockói hímzőalbum, Palkó Attila-Zsigmond József Magyaró folklórkötete, Veresné Péter Ilona Mezőségi gyermekjátékok és Balázs Lajos Csíkszentdomokosi lakodalmas című kötete. /Fábián Imre: Jó napot, Művelődés. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 20./

1991. június 22.

Nem tud róla, hogy hazajövetele ügyében történtek-e lépések, nyilatkozta Kincses Előd. Ebben az RMDSZ-nek kellene lépnie. Az 1990 márciusi események miatt a hivatalos adatok szerint harminc magyar és cigány sínylődik börtönben, valójában több személy ellen folyik eljárás, többek között ellene is. Közben az a három román sofőr, akik akkor halálra gázolták Kiss Istvánt, Gyimes Istvánt és Czipor Antalt, szabadon sétálnak, semmi bántódásuk nem esett. Ismert azok neve is, akik Sütő András bal szeme világát kioltották, de egyetlen egyet nem ítéltek el közülük. /Fábián Imre: Kincses Előd emigrációban. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 22./

1991. június 29.

Újraindult az 1947-ben megszakadt kiadványsorozat, az Erdélyi Tudományos Füzetek, az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadványa. A folytonosságot a kötet sorszáma is jelzi /209./. Címe: Benkő Samu: Nagy Géza a literátor és művelődésünk mindenese. /Kolozsvár, 1991/. /Kozma Dezső: Művelődésünk mindenese. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 29./

1991. július 1.

Megnyílt az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet /EBEÉ/ nemzeti kisebbségekkel foglalkozó genfi szakértői tanácskozása, melyen három héten át vitatják meg a kisebbségek helyzetét és a teendőket. Július 2-án Entz Géza államtitkár, a magyar küldöttség vezetője hangsúlyozta, hogy tanúi vagyunk az etnikai türelmetlenség újjászületésének, ezért van szükség nemzetközileg elfogadott minimális szabályokra. Különös figyelmet kell szentelni a történelmi kisebbségek helyzetének. Az emberi jogok tiszteletben tartása szükséges, de nem elegendő a kisebbségek védelmére, mondta. /Entz Géza beszéde: Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./ Traian Chebeleu nagykövet, a genfi tanácskozáson a román küldöttség vezetője elutazása előtt interjút adott a Romániai Magyar Szónak. Elmondta, hogy Genfben a külügyminisztériumiak által összeállított Fehér Könyvet ismertetik, amely a kisebbségek Romániában élvezett jogait tartalmazza. Szerinte nincs szükség új normatívákra, a nemzetiségi kérdést nem kell dramatizálni, annak megoldása elsősorban a gazdasági fejlődéstől és a demokrácia előrehaladásától várható. A román küldöttség új magatartási kódex kidolgozását fogja javasolni, ebben szerepel, hogy minden állam tartózkodik a másik állam egységének megbontását célzó szeparatista akcióktól. Chebeleu szerint a nemzeti kisebbségek jogainak kérdése nem képezheti a kétoldalú megállapodások tárgyát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./ Románia küldöttségében nem lehettek jelen a kisebbségek képviselői. Tőkés László csak magánszemélyként, egy párhuzamos kisebbségi rendezvényen szólalhatott fel. /Erdélyi Napló /Nagyvárad), júl. 20./ Tőkés László beszéde: júl. 3-i jegyzet.

1991. július 5.

Tőkés László nagyváradi püspököt júl. 5-én fogadta a pápa. Tőkés László beszámolt a kisebbségek helyzetéről, támogatását kérte a moldvai csángók anyanyelvi-kisebbségi jogainak biztosítása és a gyulafehérvári püspökség érseki rangra emelése ügyében, majd átadta II. János Pálnak Tempfli József nagyváradi püspök levelét. Tőkés László beszámolt még a pápának a csángók beolvasztására irányuló törekvésekről és a román görög katolikusok elnyomásáról. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 10.; Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12.; Falvak Népe (Bukarest), 28. sz., júl. 13.; Csángó Újság (Sepsiszentgyörgy), jún./

1991. július 11.

A politika viharai nem kerülik el a tanügyet, állapította meg Gheorghe Stefan tanügyminiszter a Bihari Naplónak adott interjúban. Amint az RMDSZ tiltakozik valamiért, azonnal megjelenik a Vatra Romaneasca a miniszternél. Nem tud több helyi vitáról, például nem hallott arról, hogy Nagyváradon - helyhiányra hivatkozva - három román osztályt akartak a magyar középiskolában indítani, holott helyhiányról szó sem volt. Bogdán Ildikó megemlítette, hogy a miniszter nemrégiben Magyarországon járt, ahol egy interjúban azt nyilatkozta, hogy a magyar osztályokban Románia földrajzát és történelmét anyanyelven tanítják. Gheorghe Stefan ezt elismerte, a riporter pedig elmondta, hogy a tanárokat megfenyegették: állásukkal játszanak, ha nem románul tanítják az említett tárgyakat, a tanfelügyelők pedig minisztériumi utasításra hivatkoztak. A miniszter nem tudott ilyen utasításról. /Bogdán Ildikó: A tanügyminiszter keze nem ér el a megyékig? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 11./

1991. július 12.

Háromszéken az idei 1750 kilencedikes helyből 1230 jut magyar tanulóknak, szigorúan betartva, hogy a nyolcadikosok fele kerülhet középiskolába. A krónikus tanítóhiányt sikerült enyhíteni, az idén 90-nel több hely lesz a tanítóképzőkben, így sok képesítés nélkül tanító is szakképesítést szerezhet. A minisztérium jóváhagyta a középiskolák magyar elnevezését, végre hivatalosan is felvehették Gábor Áron /Kézdivásárhely/, Kőrösi Csoma Sándor /Kovászna/, Mikes Kelemen /Sepsiszentgyörgy/, Baróti Szabó Dávid /Barót/, Bod Péter /Kézdivásárhely/, Nagy Mózes /Kézdivásárhely/, és Puskás Tivadar /Sepsiszentgyörgy/ nevét. Az a rendelet, hogy románul kell tanítani a történelmet és földrajzot, azt jelenti, hogy tovább folytatódik román tanárok betelepítése Székelyföldre. Ráadásul ez a minisztériumi határozat alkotmányellenes. Nekünk nincs történelmünk? tette fel a kérdést Kovács András, hozzátéve. "Csak annyit kérünk, amit a moldáviai oktatásügyi miniszter, aki az orosz és a román nép történelmének elválasztásáról beszélt. A Mihai Viteazul román tannyelvű líceum /Sepsiszentgyörgy/ öt kilencedik osztályt kapott, holott nincs annyi román gyermek. Ezek szerint tovább tart a más megyékbeliek behozatala. Magyar részről sérelmezik, hogy a szakoktatás az összes iskolában románul folyik. /Kovács András: Tanügyi kérdések Kovászna megyében. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 12./

1991. július 18.

Traian Chebeleu Genfben, a román küldöttség képviseletében súlyosan elmarasztaló kijelentést tett a nagyváradi Bihari Napló, az Erdélyi Napló, a sepsiszentgyörgyi Európai Idő, a bukaresti Valóság lapokra, ezeket a szélsőséges, uszító bukaresti Romania Mare és a nagyváradi Phoenixhez hasonlította, azt állítva, hogy ezek a magyar lapok "útszéli hangnemben versengenek egymással Románia és a román etnikum rágalmazásában". Ezt a durva vádaskodást felháborodottan utasította vissza Iliescu elnöknek és Adrian Nastase külügyminiszterhez írt nyílt levelében a nagyváradi magyar lapokat /Bihari Napló, Erdélyi Napló/ megjelentető Analóg Kft nevében Stanik István főszerkesztő. /Nyílt levél. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 19./ Ehhez a tiltakozó nyílt levélhez csatlakozott többek között a Romániai Magyar Újságírók Egyesülete, a nagyváradi Gazeta de Vest és Familia szerkesztősége, az RMDSZ Bihar megyei szervezete, a Polgári Szövetség, a Demokrata és Keresztény Nemzeti Parasztpárt, a Nemzeti Liberális Párt megyei szervezete. /Genf: Hamis vádak sajtónk ellen! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 19./ A Valóság szerkesztősége is tiltakozott a vádak ellen: Valóság (Bukarest), júl. 26.

1991. július 19.

Botrányba fulladt a privatizálási törvénytervezet parlamenti vitája. Több politikai párt képviselői elhagyták az üléstermet. /Indig Ottó: Parlamenti csinn-bumm cirkusz. / Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 19./

1991. július 19.

Nagyváradon ünnepélyes keretek között bemutatták a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon második kötetét. Ez a könyv tíz éve várt a megjelenésre. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 19./

1991. július 19.

Az RMDSZ Udvarhelyszéki Választmánya a napokban ülésezett és állásfoglalást adott ki, melyben elismeréssel méltatta a Polgári Szövetség júl. 5-én Bukarestben kiadott nyilatkozatát a nemzeti, nyelvi, vallási kisebbségek jogairól. Ez az első alkalom, hogy egy román csoportosulás elfogadta a kollektív jogok megadásának szükségességét. A kormányzat, a katonai vezetés és a bukaresti televízió elfogadhatatlan kísérletet tett az Udvarhely széki RMDSZ-tagság megfélemlítésére. Több órán keresztül katonai repülőgépek, helikopterek gyakorlatoztak, zavarva az egyházi ünnepet. A Székelyföldről "elűzött" tanítók ügyében bizottság szállt ki, a tévében pedig a magyar nemzeti öntudatot sértő kijelentések hangzottak el. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 19./

1991. július 20.

Tőkés László püspök nyilatkozott a genfi konferenciáról. Az emberjogi konferencia román küldöttségében nem vehetett rész egyetlen magyar, egyetlen kisebbségi sem. Genfben párhuzamos rendezvények is voltak, erre volt hivatalos Tőkés László, Borbély Imre, Eckstein-Kovács Péter és Smaranda Enache. A hivatalos genfi konferenciát az óvatosság jellemezte. Tőkés László püspök úgy látja, hogy a kisebbségi kérdés terén nem érzékelhető nyitás az európai politikában, a világpolitikában, inkább óvatosság, kivárás érzékelhető. Genfben is mutatkozott az érdektelenség. Júl. 11-én a svájci Helsinki-bizottság tartott kisebbségi konferenciát, ezen vett részt és tartott előadást Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Előadásáról pozitív szellemű beszámoló jelent meg a Neue Züricher Zeitungban. Ugyanakkor a Rompres hírügynökség gyalázkodó értékelést tett közzé a magyar felszólalásokról. Tőkés László megjegyezte, hogy Stetiu kolozsvári egyetemi tanár a román küldöttség tagja a Vatra Romaneasca híve, a Bolyai Egyetem visszaállításának egyik ellenzője. Mit lehet várni egy ilyen küldöttségtől? - tette fel a kérdést. Tőkés Lászlóval több lap készített interjút Svájcban. A püspök Mihály volt román királlyal is találkozott. /Szilágyi Aladár: Tőkés László a genfi konferenciáról. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 20./

1991. július 25.

Adrian Nastase külügyminiszter júl. 25-én kétnapos hivatalos látogatásra Albániába érkezett. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 27./ Nastase tárgyalt Muhamed Kapllani albán külügyminiszterrel. Nastase Albániában megállapodott abban, hogy szeptemberben összeül a gazdasági együttműködési vegyes bizottság. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./

1991. július 27.

Szatmárnémetiben megszüntették a Kossuth Lajos, Vörösmarty Mihály, dr. Lütő Béla és Budai Nagy Antal utcákat. Az utóbbi Ion Budai Deleneau utca lett. /Utcanév-keresztelő. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 27.

1991. augusztus 1.

A kormány aug. 1-jén tiltakozott amiatt, hogy az amerikai képviselőház elítélte Románia belpolitikájának antiszemita és soviniszta jellegét. A román kormányt csalódással töltötte el az amerikai képviselőház július 29-i határozata a romániai antiszemitizmus és kisebbségellenességről, jelentette ki Mihnea Constantin kormányszóvivő. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 2., MTI/ Ugyanezen a napon Traian Chebeleu külügyi szóvivő egészen másképp ítélte meg /a kiadott közleményben/ az amerikai képviselőházi határozatot: elfogadta, hozzátéve, hogy az ilyen törekvések megegyeznek a román kormány törekvéseivel. Újságírói kérdésre Chebeleu azt válaszolta, nem tudott a kormány nyilatkozatáról. A külügyminisztérium másik közleménye beszámolt egy sajnálatos incidensről: júl. 28-án néhány személy kövekkel megdobálta Románia budapesti nagykövetségének épületét és hangoskodott. Az ilyen cselekmények az intolerancia légköréről árulkodnak, ez nem kedvez az együttműködésnek, mutatott rá a közlemény. Emellett Traian Chebeleu egy másik külügyi közleményt is ismertetett: az Erdélyi Magyarság /Budapest/ augusztusi száma "románellenes, revizionista véleményeknek" adott hangot, ugyanakkor "a román állam destabilizálására bujtogató, a román nép érzelmeit sértő felhívásokat" tesz közzé. Sajnálatos, hogy a magyar kormány megtűri, illetve támogatja az ilyen kiadványokat. A külügyminisztérium reméli, hogy a magyar kormány megteszi a szükséges intézkedéseket az ilyen kiadványok betiltására. Ismeretes, tette hozzá az újságíró, hogy a magyar küldöttség egyik tagja a genfi konferencián szélsőséges, magyarellenes és antiszemita propagandával vádolta meg a Romania Mare és a Phoenix című hetilapot. Válaszában Traian Chebeleu az említett romén lapokhoz hasonlónak nevezte a bukaresti Valóságot, a nagyváradi Bihari Naplót és Erdélyi Naplót, a csíkszeredai Tromfot, illetve a Sepsiszentgyörgyön megjelenő Európai Időt. Ugyanakkor Traian Chebeleu románellenesnek nevezte a Magyar Televízió néhány műsorát, továbbá a magyarországi lapok közül a Szent Koronát és az Erdélyi Magyarságot. /Kozma Kis Tibor: Külügyi sajtótájékoztató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 3-4./

1991. augusztus 1.

Az RMDSZ Bihar megyei szervezete júl. 19-i ülésén elítélte a nagyváradi Crisana napilapban júl. 9-én és 14-én megjelent, katonatisztek tollából származó magyarellenes cikkeket. Aggasztó, hogy a hadsereg szélsőséges képviselői ennyire durván beavatkoznak a politikai kérdésekbe. Bihar megye magyar lakosságának történelmi tapasztalatai vannak. A román hadsereg szélsőséges tisztjei által vezetett egységek 1919. ápr. 19-én Kőröstárkányban 93, 1944. szept. 24-én pedig Gyantán 41 magyar embert gyilkoltak meg. A vérfürdő ártatlan áldozatai között voltak nők, gyermekek, még karon ülő is. E rémtettek végrehajtói soha nem vonták felelősségre. A mai román politikai életben /a hadseregben is/ vannak fasiszta eszméket vallók. A román hadseregben diszkriminatív bánásmódban részesülnek a magyar fiatalok. A szülők, gyermekeiket féltve, nem mernek nyilatkozni erről. /Egykori szélsőségesek mai utódai? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 1./

1991. augusztus 1.

Bálványoson Napforduló után címmel egyhetes szabadegyetemet szervezett a FIDESZ Közép- és Kelet-Európa Csoportja, a Polgári Szövetség, a Pro Europa Liga és a MISZSZ /Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége/. A rendezvényre a hagyományteremtés szándékával másodszor került sor. Számos nyugati országból is érkeztek résztvevők. Az előadók a poszkommunista változásokról, valamint a kisebbségek problémáiról értekeztek. Schöpflin György londoni professzor a gazdasági kérdésekről, Tom Gallagher professzor /Breadford/ az interetnikus konfliktusokról. Smaranda Enache elmondotta, hogy az interetnikus konfliktusok megoldásához a mentalitás megváltoztatására, valamint az egyéni szabadság megvalósítására van szükség. Cs. Gyimesi Éva az etnikumok közötti párbeszéd lehetőségeit taglalta, Lőrincz Csaba /Dunatáj Intézet, Budapest/ a kisebbségi önkormányzatok szükségességéről szólt. Bíró Gáspár A diktatúra esélyei Közép-és Kelet-Európában címmel tartott előadást. Vitát váltott ki Molnár Gusztáv Integrációs és dezintegrációs folyamatok Kelet-Európában című előadása, melyben a társadalom elsődlegességt hangsúlyozta a kormánnyal szemben. A trilateriális együttműködésről szólt Németh Zsolt, a FIDESZ parlamenti frakcióvezetője. Magyar Nándor az erdélyi sajtó tanulmányozásáról volt le következtetéseket. Mivel az RMDSZ országos vezetősége Bálványoson tartotta ülését, Domokos Géza is üdvözölte a tábor előadóit és résztvevőit. Végül a Fiatalok Ligájának képviselője felolvasta a résztvevők közös nyilatkozatát a tábor hasznosságáról, amely nyílt lehetőséget teremtett a vitákra, beszélgetésekre a térséget érintő kérdésekben. Viszontlátásra 1992-ben, hangzott mindenütt. /Simon Judit: Napforduló után. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 1./

1991. szeptember 5.

Egy hónapi kényszerű szünetelés után újból megjelent az Erdélyi Napló, azonban mostantól nem napilap, hanem hetilap lesz, új számozást indítva. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 5./

1991. szeptember 5.

Szőcs Géza szenátor, RMDSZ alelnök bukaresti szállodai szobájában lehallgató készüléket találtak. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 5./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 1591-1618




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998