udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 64 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-64
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Erdelyi Nemzeti Tortenelmi Muzeum (Kolozsvar)

1994. június 21.

Funar, Kolozsvár polgármestere bejelentette, hogy jún. 22-én megkezdi az ásatásokat, ha az elégedetlenek tüntetnének, a vétkeseket őrizetbe veszik. A városi tanács nem szavazta meg a polgármester által kért 30 millió lejt a munkálatokra. Az Erdélyi Történeti Múzeum 10 millióval hozzájárul az ásatáshoz, mert Gheorghe Lazarovci múzeumigazgató szerint az a román nép kontinuitását hivatott bizonyítani. Kijelentette, hogy 20 évig is ásnak, hogy a bizonyítékokat előteremtsék. Czirják Árpád kanonok a kolozsvári Szabadság hasábjain felhívta Erdély magyarságának figyelmét arra, hogy a román nacionalisták Mátyás örökösei elleni végső leszámolásra készülnek, tudósít Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság főszerkesztője. /Népszabadság, jún. 22./

1994. június 28.

Jún. 28-án az Erdélyi Történelmi Múzeum igazgatója értesítette az RMDSZ vezetőségét, hogy megkezdik Kolozsváron az ásatásokat. A hírre a főtérre siettek az erdélyi magyar történelmi egyházak képviselői, az RMDSZ vezetői. Heves vita alakult ki, Lazarovici múzeumigazgató érvelt az ásatás mellett, de nem tudta meggyőzi az RMDSZ képviselőit. Az ásatást nem kezdték. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./

1994. július 7.

Kolozsváron júl. 7-én reggel 9-kor megjelentek az Erdélyi Történeti Múzeum emberei, hogy megkezdjék az ásatást. Megkondultak Kolozsvár harangjai, mire a város magyar lakósai a főtérre siettek. A szobor környékét mintegy 200 főnyi csendőrlánc vette körül és válogatás nélkül ütöttek mindenkit gumibottal, aki megpróbált a kijelölt ásatási helyszínre eljutni. A városi tanács egyik tagját, Herédi Gusztávot is megrugdosták. Az elsők között érkeztek a helyszínre az erdélyi magyar történelmi egyházak papjai és az RMDSZ vezetői. Nemsokára csatlakoztak hozzájuk a Bukarestből repülőgéppel hazatérő RMDSZ parlamenti tagok. A téren volt Doina Cornea is, aki értetlenségét fejezte ki a rendőrség brutális fellépése miatt. Délelőtt 10-kor Takács Csaba ügyvezető elnök aláírásával kiadott RMDSZ-közlemény felhívta a nemzetközi közvélemény figyelmét a Kolozsváron kialakult helyzetre. Este azután eltávolították a munkagépeket, elvonult a karhatalom, Gheorghe Lazarovci múzeumigazgató bejelentette, hogy ilyen körülmények között nem tudják folytatni a munkát, azonban nem mond le a munka folytatásáról. Közben Bukarestben Markó Béla elnök személyesen tájékoztatta a történtekről Iliescu elnököt és a belügyminisztert, az RMDSZ-szenátorok pedig a miniszterelnököt. Markó Béla ismételten kérte Cosmanca közigazgatási államtitkárt, hogy írásban rendelje el az ásatások leállítását, azonban Cosmanca ezt csak szóban tette meg. A magyar ügyvezető kormány állásfoglalása szerint elfogadhatatlan, hogy megbontsák Kolozsvár főterének arculatát. A kabinet tiltakozik az erőszak ellen. Júl. 8-án reggel újból meg akarták kezdeni a munkálatokat, de az ott őrködő kolozsváriak ezt magakadályozták. Délelőtt a kulturális miniszter elrendelte a munka leállítását és azt csak a rendkívüli bizottság döntése után kezdhetik meg. A rendkívüli bizottság régészekből, történészekből áll, akiknek az UNESCO nyújt segítséget. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9., Népszava, Népszabadság, júl. 8., Markó Béla nyilatkozata az MTI-nek: Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./

1994. július 16.

Az RMDSZ közleményben utasította el a júl. 13-i kormányközleményt, amely törvényszegőnek nevezte a kolozsvári polgárok júl. 7-i békés fellépését a törvénytelen, provokatív kezdeményezés ellen. A kormányközlemény nem említi, hogy az Erdélyi Történelmi Múzeum nem rendelkezett szakengedélyekkel az ásatáshoz. Az RMDSZ jún. 24-én levélben kérte a miniszterelnököt, hogy lépjen közbe a törvényesség védelmében, az RMDSZ elnöke júl. 6-án telefonon kérte a belügyminisztert, hogy a rendőrség ne támogassa a törvénytelen ásatásokat. A tiltakozó nyilatkozatok elég információt nyújtottak ahhoz, hogy a kormány időben intézkedjen. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./

1994. augusztus 1.

Az Erdélyi Történelmi Múzeum közleményben tudatta, hogy aug. 2-án megkezdi a város központjában az ásatásokat. Virgil Ardeleanu alezredes, Kolozsvár rendőrparancsnoka figyelmeztető közleményben bejelentette, hogy "ne engedjenek a provokációknak", felkészültek a leghatározottabb lépésekre. A tudósítóknak elmondta, hogy a felszerelés alatt könnyfakasztó gránátokat, vízágyúkat és gépfegyvereket ért. Ez a fenyegetés nem riasztotta vissza a magyar történelmi egyházak vezetőit, akik bejelentették, hogy ha szükséges, tiltakozni fognak az ásatások színhelyén. Az RMDSZ közleménye szerint az ásatásokat politikai diverziónak, magyarellenes provokációnak tartja, ezért a nemzetközi fórumokhoz fordul. /Népszabadság, aug. 2./

1995. július 7.

Értékes magyar pénzgyűjteményre bukkantak Kolozsváron az Erdélyi Történelmi Múzeum egyik raktárhelyiségében: 16 ezer darab XVI. századi ezüstdénárra. A muzeológusok szerint a gyűjtemény részét képezték tömörarany tárgyak is, de ezeknek nyomuk veszett. Ezt a numizmatikai gyűjteményt 1911-ben küldték Budapestről az Erdélyi Múzeumba. Nem lehet tudni, mi lesz a kollekció sorsa, visszaszolgáltatják-e Magyarországnak. /Magyar Hírlap, júl. 7./

1995. július 7.

Értékes magyar pénzgyűjteményre bukkantak Kolozsváron az Erdélyi Történelmi Múzeum egyik raktárhelyiségében: 16 ezer darab XVI. századi ezüstdénárra. A muzeológusok szerint a gyűjtemény részét képezték tömörarany tárgyak is, de ezeknek nyomuk veszett. Ezt a numizmatikai gyűjteményt 1911-ben küldték Budapestről az Erdélyi Múzeumba. Nem lehet tudni, mi lesz a kollekció sorsa, visszaszolgáltatják-e Magyarországnak. /Magyar Hírlap, júl. 7./

1995. július 8.

Az ásatásokat folytatják Kolozsvár főterén, mondotta Gheorghe Lazarovici, az Erdélyi Történelmi Múzeum igazgatója, hogy feltárják a románság latin eredetét. Az ásatások végén a látogatók nem a középkori magyar emlékeket, hanem a római kori leleteket tekinthetik meg. Júl. 7-én volt egy éve annak, hogy az RMDSZ a kolozsvári magyar lakossággal együtt fellépett a történelmi városközpontban az ásatások ellen. /Magyar Hírlap, júl. 8./

1995. július 14.

Gheorghe Lazarovici, a kolozsvári Erdélyi Történelmi Múzeum igazgatója júl. 14-én arról számolt be a bukaresti rádióban, hogy kiterjesztik a kolozsvári ásatásokat a főtéren, vízszintes irányban. /Új Magyarország, júl. 15./

1996. február 3.

Mircea Sfarlea, művelődési minisztériumi főtanácsos ellátogatott a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumba, amikor a Hargita és Kovászna megyei múzeumokat járta végig. Nehezményezte a román emlékek hiányát, szóba hozta a sepsiszentgyörgyi múzeum nevét: állítólag az itt élő románság érzékenységét bántja. Cserey Zoltán, a Székely Nemzeti Múzeum aligazgatója azt válaszolta, hogy a városban két román múzeum is van, a Román Szellemiség Múzeuma /amelynek berendezésében Sfarlea főtanácsos segített/ és a kolozsvári Történeti Múzeumnak is van itt részlege, amely az itteni románság történtét kutatja. Két munkatársa besszarábiai származású régész. A Székely Nemzeti Múzeumnak viszont az itt élő magyarság történetével kell foglalkoznia, mert ezt senki más el nem végzi helyette. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 3./

1996. február 28.

Gazdag évet zárt a két éve alapított Kovászna és Hargita megyei ortodox püspökség. Februári összejövetelükön beszámoltak arról, hogy negyven ortodox templomot tataroztak, négy újat építettek, elkészült egy újabb kolostor terve. Egyetlen év alatt húsz új papot iktattak be a két megyében. Két megyeszékhelyen berendezett helységeiben ún. kutató és dokumentációs központot nyitott. Sepsiszentgyörgyön befogadta a kolozsvári Történelmi Múzeum új fiókját. 1995-ben kiadta és világnyelveken is terjeszti az egyház A Kovászna és Hargita megyei püspökségekben élő románok című füzetet. A jövőben a görögkeleti egyház további huszonkilenc üres parókiát szeretne lelkésszel ellátni, továbbá arra törekednek, hogy valamennyi 1940 előtt épült ortodox templom felkerüljön a műemlékek listájára. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./

1996. február 28.

Gazdag évet zárt a két éve alapított Kovászna és Hargita megyei ortodox püspökség. Februári összejövetelükön beszámoltak arról, hogy negyven ortodox templomot tataroztak, négy újat építettek, elkészült egy újabb kolostor terve. Egyetlen év alatt húsz új papot iktattak be a két megyében. Két megyeszékhelyen berendezett helységeiben ún. kutató és dokumentációs központot nyitott. Sepsiszentgyörgyön befogadta a kolozsvári Történelmi Múzeum új fiókját. 1995-ben kiadta és világnyelveken is terjeszti az egyház A Kovászna és Hargita megyei püspökségekben élő románok című füzetet. A jövőben a görögkeleti egyház további huszonkilenc üres parókiát szeretne lelkésszel ellátni, továbbá arra törekednek, hogy valamennyi 1940 előtt épült ortodox templom felkerüljön a műemlékek listájára. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./

1997. május 16.

Ioan Piso, az Erdélyi Történelmi Múzeum /Kolozsvár/ frissen kinevezett igazgatója kijelentette, hogy folytatni kívánja a főtéri ásatásokat. Boros János, Kolozs megye RMDSZ-elnöke viszont elmondta, hogy Piso egyedül nem illetékes a döntés meghozatalában. A városi tanács nem fogja támogatni a munkálatok folytatását. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

1997. május 16.

Ioan Piso, az Erdélyi Történelmi Múzeum /Kolozsvár/ frissen kinevezett igazgatója kijelentette, hogy folytatni kívánja a főtéri ásatásokat. Boros János, Kolozs megye RMDSZ-elnöke viszont elmondta, hogy Piso egyedül nem illetékes a döntés meghozatalában. A városi tanács nem fogja támogatni a munkálatok folytatását. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

1997. június 4.

Ioan Piso professzor, a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum új vezetője nem ért egyet Bartolomeu Anania érsek javaslatával, hogy Kolozsvár főterén ortodox templomot építsenek, az ásatások folytatását viszont fontosnak tartja. Szerinte még legalább két évig kell folytatni a főtéri ásatást. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

1997. július 4.

Boros János, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke júl. 2-i nyilatkozatában amellett szállt síkra, hogy mielőbb fejezzék be a Kolozsvár főterén folyó régészeti ásatásokat, és állítsák vissza a tér eredeti arculatát. Erre vonatkozóan annak kapcsán foglalt állást Boros János megyei RMDSZ-elnök, hogy az Erdélyi Történelmi Múzeum új igazgatója nem látja valószínűnek, hogy a megkezdett főtéri ásatásokat még az idén be tudják fejezni, és visszaállítsák a főtér régi urbanisztikai arculatát, amire egyébként viszont megvan a hajlandóság. Hasonlóképpen sürgette a megyei elnök és városi tanácsos a kétnyelvű utcanevek és helységnévtáblák felállítását Kolozsváron, ahol a lakosság 22,8 százaléka magyar nemzetiségű. Erre a megye prefektusa, Alexadru Farcas ? Funar minden akadékoskodása ellenére ? ígéretet is tett, mihelyt megkapja a helyhatósági törvény alkalmazására vonatkozó illetékes minisztériumi rendelkezéseket. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 4., 1064. sz./

1997. július 30.

Alexandru Farcas, Kolozs megye prefektusa a kormány főtitkárságához írt levelében kifejtette, hogy a magyarok középkori, Habsburg-kori és Horthy-korabeli településnevek használatát követelik. Tibori Szabó Zoltán kérdésére elmondta, hogy szerinte csak a román neveket lehet lefordítani, így Kolozsvár csak Kolozs lehet. Szerinte nem léteznek magyar nevek, minden településnek egyetlen neve van: a hivatalos román. "Látja, ez egy román embernek az álláspontja." A vitás esetekben a kormánynak kell döntenie. - A főtéri ásatásokkal kapcsolatban az újságíró Ioan Piso professzort, az Erdélyi Történelmi Múzeum igazgatóját idézte, aki néhány napja kijelentette: több évre van szükség ahhoz, hogy az ásatásokat befejezzék. Piso az ásatásoknak a Szent Mihály templom felé történő kiterjesztése mellett kardoskodik. A prefektus véleménye az, hogy most konzerválni kell az eddig feltártakat, majd betömni a gödröket. Egyszer, amikor Románia gazdag ország lesz, folytatják az ásatást. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./

1997. július 30.

Alexandru Farcas, Kolozs megye prefektusa a kormány főtitkárságához írt levelében kifejtette, hogy a magyarok középkori, Habsburg-kori és Horthy-korabeli településnevek használatát követelik. Tibori Szabó Zoltán kérdésére elmondta, hogy szerinte csak a román neveket lehet lefordítani, így Kolozsvár csak Kolozs lehet. Szerinte nem léteznek magyar nevek, minden településnek egyetlen neve van: a hivatalos román. "Látja, ez egy román embernek az álláspontja." A vitás esetekben a kormánynak kell döntenie. - A főtéri ásatásokkal kapcsolatban az újságíró Ioan Piso professzort, az Erdélyi Történelmi Múzeum igazgatóját idézte, aki néhány napja kijelentette: több évre van szükség ahhoz, hogy az ásatásokat befejezzék. Piso az ásatásoknak a Szent Mihály templom felé történő kiterjesztése mellett kardoskodik. A prefektus véleménye az, hogy most konzerválni kell az eddig feltártakat, majd betömni a gödröket. Egyszer, amikor Románia gazdag ország lesz, folytatják az ásatást. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./

1998. április 23.

Kolozsváron a Mátyás szoborcsoport rossz állapotban van. A jobb szélen álló szoboralak /Bárhory István erdélyi vajda/ kardja leszakadt. Szerencsére nem tűnt el a kard, Szőke Annamária, az Erdélyi Történelmi Múzeum aligazgatója elmondta, hogy a múzeumba bevitték a kardot. /Szabadság (Kolozsvár), ápr.23./

2000. február 11.

Lassú leépülés történt a Kriterion Kiadónál, állapította meg Domokos Gézával a vele készült beszélgetésben. Tavaly novemberben privatizálták a Kriterion Könyvkiadót. A privatizálást Domokos rejtélyesnek találta, mert nem lehet most sem tudni, hogy ki vette meg a kiadót. és nem lehet tudni, hogyan alakul ennek a nagymúltú intézménynek a sorsa. - Domokos Géza tavaly kezdte el régen tervezett könyve megírását a Kriterion Könyvkiadónál töltött húsz évéről. A címe: Igéből várat. A cím egy Kós Károly mondatból, felhívásból inspirálódott, mely úgy szólt, hogy: Fából, kőből házat, igéből várat építeni. A könyv alcíme: Helyzetképek a Kriterion éveiből. Nem monográfia, nem intézménytörténet, de ilyen jellegű részei is lesznek. - Ami volt, feltámasztani már nem lehet. Próbálkozás történt például az Erdélyi Szépmíves Céh újraindítására is, de nem sikerült. - Domokos könyve a csíkszeredai Pallas-Akadémia és a kolozsvári Polis kiadó közös kiadásában jelenik majd meg és Dávid Gyula lesz a szerkesztője. - Domokos beszélt még az 1990 májusában alakult Kriterion Alapítványról. Az alapítvány 1992 óta Csíkszeredában működik. Akkor, 1991-92-ben fontosnak tartották, hogy nyomdát építsenek. Öt esztendeje dolgozik a csíkszeredai Alutus Nyomda, de hatalmas konkurenciával kell szembenéznie. Csíkszeredában működik a Kriterion ház, amelynek van egy állandó kiállítóterme, havonta váltakozó képzőművészeti kiállításokkal. A díszteremben könyvbemutatók, író-olvasó találkozók zajlanak. Meghívták a romániai kisebbségek képviselőit, értelmiségeit, politikusait. A Kriterion Alapítvány pályázatokat hirdet és támogatást is nyújt. Így a csíkszeredai, sepsiszentgyörgyi iskolákat támogatták. - Most, hogy Kolozsváron az EMKE gondozásával annak lerakták az alapjait az Erdélyi Magyar Történelmi Múzeumnak, ehhez szeretne az alapítvány is hozzájárulni. /Kriteriontól Kriterionig. Beszélgetés Domokos Gézával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./

2000. április 20.

Kolozsváron a Történelmi Múzeumban megnyílt ásvány- és ékszerkiállítás különösen sok látogatót vonzott, ez elsősorban Szőke Annamária aligazgató hozzáértésének és ügybuzgóságának köszönhető. Ebben a rangos környezetben kaptak helyet az egyetlen kortárs művész, a fiatal Kolumbán Árpád alkotásai. Leginkább az ősi motívumokat kedveli, a vándornépek motívumkincse áll hozzá a legközelebb. A művész sajnálattal állapította meg, hogy az iparművészet mind a szakemberképzés, mind pedig a potenciális vásárló közönség szempontjából korunk mostohagyermekévé vált. /Németh Júlia: Dialógus az anyaggal. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./

2000. június 1.

Máj. 8-án elhunyt dr. Ferenczi István régész-történész. Apját, Ferenczi Sándor régészt követhette testvérével, Ferenczi Géza régésszel együtt az erdélyi tudomány szolgálatában, egyetemen dolgozott, a kolozsvári Történelmi Múzeumban, az Erdélyi Múzeum-Egyesületben, és még két évvel ezelőtt is népszerűsítő előadásokat tartott. Az utóbbi években az erdélyi gyepükkel kapcsolatban végzett régészeti feltárásokat, szakfolyóiratokban és napilapokban ismertette elért eredményeit. Ferenczi sokat beszélt László Gyuláról, akit a magyar honfoglalás érdekelt a legjobban. Nem volt könnyű a marxista világban magyar régésznek lenni Romániában, de ő vállalta. Részt vett a kolozsvári és Kolozsvár környéki ásatásokban (Óvár, Hója-erdő, Kisbács, Szászfenes) is. /Kovács Ferenc: Búcsú dr. Ferenczi Istvántól. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./ Dr. Ferenczi István /Kolozsvár, 1921. ápr. 15. - Kolozsvár, 2000. máj. 8./ a Bolyai Tudományegyetem előadója, adjunktusa, tanára 1959-ig, majd a Történeti Intézet, utána a Történeti Múzeum munkatársa. Tavaly jelent meg Besenyő szállások a Nagy-Szamos-Sajó mentén /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 1999/ című munkája.

2000. június 1.

Máj. 8-án elhunyt dr. Ferenczi István régész-történész. Apját, Ferenczi Sándor régészt követhette testvérével, Ferenczi Géza régésszel együtt az erdélyi tudomány szolgálatában, egyetemen dolgozott, a kolozsvári Történelmi Múzeumban, az Erdélyi Múzeum-Egyesületben, és még két évvel ezelőtt is népszerűsítő előadásokat tartott. Az utóbbi években az erdélyi gyepükkel kapcsolatban végzett régészeti feltárásokat, szakfolyóiratokban és napilapokban ismertette elért eredményeit. Ferenczi sokat beszélt László Gyuláról, akit a magyar honfoglalás érdekelt a legjobban. Nem volt könnyű a marxista világban magyar régésznek lenni Romániában, de ő vállalta. Részt vett a kolozsvári és Kolozsvár környéki ásatásokban (Óvár, Hója-erdő, Kisbács, Szászfenes) is. /Kovács Ferenc: Búcsú dr. Ferenczi Istvántól. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./ Dr. Ferenczi István /Kolozsvár, 1921. ápr. 15. - Kolozsvár, 2000. máj. 8./ a Bolyai Tudományegyetem előadója, adjunktusa, tanára 1959-ig, majd a Történeti Intézet, utána a Történeti Múzeum munkatársa. Tavaly jelent meg Besenyő szállások a Nagy-Szamos-Sajó mentén /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 1999/ című munkája.

2000. június 28.

Rövidesen megkezdik Kolozsváron a főtéri gödrök eltüntetését, erre Ioan Piso, a Történelmi Múzeum igazgatója elmondta, hogy Országos Régészeti Hivatal hivatalos átiratban kérte a város közepén éktelenkedő gödrök betömését. Ezzel egyidőben újabb próbaásatásokat végeznek, hogy megállapítsák, hol találhatók feltárásra érdemes értékek. /Nánó Csaba: Hamarosan betömik a főtéri gödröket - biztat Ioan Piso, a történelmi múzeum igazgatója. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./

2000. július 19.

Júl. 18-án Kolozsváron, a Történelmi Múzeumban megnyitották azt a tárlatot, amely az egykori Erdélyi Múzeumhoz tartozó XVII-XIX. századi európai metszeteket: portrékat, tájképeket, jeleneteket mutat be német, olasz, francia, brit, magyarországi és erdélyi szerzőktől. Az erdélyi művészetet Szabó János, Lehnhardt Sámuel, Magyari Lajos, Marastoni József, Barabás Miklós képviselik. /Ördög I. Béla: Rendkívüli metszettárlat a történelmi múzeumban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./

2000. augusztus 18.

Aug. 14-én Bitay Levente, a megyei RMDSZ ügyvezető elnöke, Boros János alpolgármester, Csetri Elek, Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter, Elkán György műépítész, Kerekes Sándor, a megyei tanács alelnöke, Kónya Hamar Sándor, a megyei RMDSZ elnöke, illetve Sebesi Karen Attila megbeszélést tartott a Kolozsvár főterén levő gödrök betömésének lehetőségéről. A román közvélemény egy része máris a Főtér eredeti arculatának visszaállítása mellett van: a Clujeanul folyóirat aláírásgyűjtést szervezett ennek érdekében. Ioan Piso, a Történelmi Múzeum igazgatója ismét kifejtette: szerinte a gödröket még ebben az évben betömik. Emlékezetes, hogy tavaly, az éj leple alatt a Liviu Medrea vezette Közterület Fenntartó Vállalat munkásai hordták el a gödrök betömésére szükséges földet. /Kiss Olivér: Visszaállítják a Főtér eredeti arculatát? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./

2000. október 20.

Okt. 19-én polgármesteri hirdetőtábla jelent meg Kolozsvár főterén. A tábla román és angol nyelven tájékoztat arról, hogy itt "régészeti rezervátum" található. Az ásatások "Napoca dák-római város történelmi fejlődését" hivatottak felszínre hozni. A tábla szerint a munkálatokhoz a Munkaügyi és Területrendezési Minisztérium is hozzájárult. Borbély László államtitkár elmondta: semmit sem tud az ügyről. A minisztérium nem bocsát ki építkezési engedélyeket. Arra a kérdésre, hogy mennyibe került a tábla, Dan Brudascu, a városháza szóvivője kijelentette: "Aljas kérdés. Nem a pénz számít, hanem az, hogy végre tárgyilagosan tájékoztatjuk a közvéleményt, mi található a Főtéren." Ioan Piso, a Történelmi Múzeum igazgatója elmondta: a polgármesteri hivatal nem egyeztetett a múzeummal a táblák elhelyezéséről, illetve ezek szövegéről. A táblák törvénytelenül kerültek a Főtérre, de bennünket már semmi sem lep meg - tette hozzá Ioan Piso. /Kiss Olivér: "Régészeti rezervátum" Kolozsvár központjában. Kétnyelvű felirat a Főtéren. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

2001. április 7.

Ápr. 6-án ünnepélyes keretek között megnyitották Kolozsváron az Egyetemi Múzeumot, amelyet a Babes-Bolyai Tudományegyetem történelem tanszéke hozott létre az Erdélyi Történelmi Múzeummal karöltve. A múzeum a kolozsvári egyetem korszakairól adnak képet az 1579-ben alapított kolozsmonostori jezsuita kollégiumtól napjainkig. /Balázsi-Pál Előd: Megnyílt az Egyetemi Múzeum. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

2001. június 15.

Dr. Dorin Alicu, az Erdélyi Történelmi Múzeum osztályvezetőjének vezetésével jún. 11-e óta folytatódnak Kolozsváron a főtéri ásatások. A tervek szerint a terjeszkedés nyugat felé fog történni. Először a konzerválási munkálatok következnek. Amennyiben szükséges, a jövőben feltörik a második világháborús víztároló medencét is. /Szabó Csaba: Hétfőtől újra ásnak a Főtéren. A terjeszkedést nyugat felé tervezik. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./

2001. december 14.

A Német Kulturális Napok keretén belül dec. 13-án a Történelmi Múzeumban megnyitották a Német jelenlét Kolozsváron című kiállítást. Petru Iambor történész főkutató az erdélyi szászokról beszélt. A Német Kulturális Központ vezetője, Stefan Straub röviden ismertette a központ történetét, a kezdeti nehézségektől egészen napjainkig. (benke): Német jelenlét Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-64




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998