udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 17 találat lapozás: 1-17
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Erdelyi Reformatus Egyhaz Misztotfalusi Kis Miklos Sajtokozpontja

1999. december 10.

Molnár József nyugalmazott református lelkipásztor megírta Magyarlapád történelmi monográfiáját. A könyvbemutatóra megtelt a templom, dr. Csiha Kálmán erdélyi református püspök igehirdetése után Tonk Sándor, a kötet lektora, valamint Tonk István, az Erdélyi Református Egyházkerület Misztótfalusi Kis Miklós sajtóközpontjának igazgatója, kiadói minőségében méltatta az elvégzett munkát és annak értékét. A könyv előszavát Csiha püspök írta. /Győrfi Dénes: Magyarlapádi történelem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

1999. december 10.

Molnár József nyugalmazott református lelkipásztor megírta Magyarlapád történelmi monográfiáját. A könyvbemutatóra megtelt a templom, dr. Csiha Kálmán erdélyi református püspök igehirdetése után Tonk Sándor, a kötet lektora, valamint Tonk István, az Erdélyi Református Egyházkerület Misztótfalusi Kis Miklós sajtóközpontjának igazgatója, kiadói minőségében méltatta az elvégzett munkát és annak értékét. A könyv előszavát Csiha püspök írta. /Győrfi Dénes: Magyarlapádi történelem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

2000. június 28.

A Magyar Reformátusok I. Világtalálkozója 1938-ban volt, a második 1991-ben, a harmadik 1996-ban, Erdélyben. A millennium alkalmából a 2000. évet a hazatérés esztendejének nyilvánították és nemzeti zarándoklatot hirdetett az anyaország és az utódállamok területére. Ehhez kapcsolódik a Magyar Reformátusok Világszövetsége azzal, hogy a negyedik világtalálkozót a 2000. esztendőben tartja, jún. 3. - júl. 15-e között. - A Magyar Reformátusok Világszövetsége a több, mint negyven országba szétszóródott magyar reformátusságot tizennégy helyen működő területi rész segítségével fogja össze. Ezek a következők: Dunamellék, Dunántúl, Tiszáninnen, Tiszántúl, Erdély, Királyhágómellék, Szlovákia, Kárpátalja, a Jugoszlávia felbomlása után kialakult államok, Nyugat-Európa, Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Dél-Amerika és Ausztrália. A Szövetséghez mintegy háromezer közösség, gyülekezet tartozik. - A Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinata (MRETZS) a világtalálkozóra kiadja az egységes Magyar Református Énekeskönyvet, elkészül az énekeskönyv fontos tartozéka, a Korálkönyv is. Erre az ünnepre jelenik meg Románia protestáns egyházait ábrázoló térképe is. A térkép tartalmazza az iskolákat, a jelentősebb református városok (Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely) térképeit, de a magyar evangélikus és az unitárius egyházközségeket is. Megjelenik továbbá a kolozsvári Misztótfalusi Kis Miklós Sajtóközpont nyomdája által készített könyv, amely a Kárpát-medence református szeretetintézményeit tartalmazza, valamint a Budapesten összeállított Tíz év múltán című emlékkönyv, amely a Tanácskozó Zsinat tagegyházainak 1990-től eltelt tíz esztendejét mutatja be. A világtalálkozó megnyitója jún. 30-án Budapesten, az FTC Stadionban lesz. Előtte a Kálvin téri református templomban ünnepi istentisztelet lesz, igét hirdet dr. Hegedűs Lóránt püspök, az megjelenteket Orbán Viktor miniszterelnök köszönti. Istentisztelet után a téren felavatják Kálvin János szobrát (Búza Barna szobrászművész alkotását). A Dunamelléki Egyházkerület zárórünnepélyét júl. 6-án, Ópusztaszeren tartja, ezután lesznek a különböző egyháztestek (erdélyi, felvidéki, kárpátaljai stb.) ünnepségei, rendezvényei. A központi zárórendezvény júl. 15-én lesz a Kálvin téri református templomban. A világtalálkozó utórendezvényeként az egyháztestek vezetői a svájci Genf városába zarándokolnak, ahol találkoznak a helyi székhelyű Református Világszövetség képviselőivel, a genfi Magyar Protestáns Gyülekezettel, a svájci és a nyugat-európai magyar reformátusokkal. /Somogyi Botond: Reformátusok Világtalálkozója. Június 3. - július 15. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./

2000. június 28.

A Magyar Reformátusok I. Világtalálkozója 1938-ban volt, a második 1991-ben, a harmadik 1996-ban, Erdélyben. A millennium alkalmából a 2000. évet a hazatérés esztendejének nyilvánították és nemzeti zarándoklatot hirdetett az anyaország és az utódállamok területére. Ehhez kapcsolódik a Magyar Reformátusok Világszövetsége azzal, hogy a negyedik világtalálkozót a 2000. esztendőben tartja, jún. 3. - júl. 15-e között. - A Magyar Reformátusok Világszövetsége a több, mint negyven országba szétszóródott magyar reformátusságot tizennégy helyen működő területi rész segítségével fogja össze. Ezek a következők: Dunamellék, Dunántúl, Tiszáninnen, Tiszántúl, Erdély, Királyhágómellék, Szlovákia, Kárpátalja, a Jugoszlávia felbomlása után kialakult államok, Nyugat-Európa, Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Dél-Amerika és Ausztrália. A Szövetséghez mintegy háromezer közösség, gyülekezet tartozik. - A Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinata (MRETZS) a világtalálkozóra kiadja az egységes Magyar Református Énekeskönyvet, elkészül az énekeskönyv fontos tartozéka, a Korálkönyv is. Erre az ünnepre jelenik meg Románia protestáns egyházait ábrázoló térképe is. A térkép tartalmazza az iskolákat, a jelentősebb református városok (Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely) térképeit, de a magyar evangélikus és az unitárius egyházközségeket is. Megjelenik továbbá a kolozsvári Misztótfalusi Kis Miklós Sajtóközpont nyomdája által készített könyv, amely a Kárpát-medence református szeretetintézményeit tartalmazza, valamint a Budapesten összeállított Tíz év múltán című emlékkönyv, amely a Tanácskozó Zsinat tagegyházainak 1990-től eltelt tíz esztendejét mutatja be. A világtalálkozó megnyitója jún. 30-án Budapesten, az FTC Stadionban lesz. Előtte a Kálvin téri református templomban ünnepi istentisztelet lesz, igét hirdet dr. Hegedűs Lóránt püspök, az megjelenteket Orbán Viktor miniszterelnök köszönti. Istentisztelet után a téren felavatják Kálvin János szobrát (Búza Barna szobrászművész alkotását). A Dunamelléki Egyházkerület zárórünnepélyét júl. 6-án, Ópusztaszeren tartja, ezután lesznek a különböző egyháztestek (erdélyi, felvidéki, kárpátaljai stb.) ünnepségei, rendezvényei. A központi zárórendezvény júl. 15-én lesz a Kálvin téri református templomban. A világtalálkozó utórendezvényeként az egyháztestek vezetői a svájci Genf városába zarándokolnak, ahol találkoznak a helyi székhelyű Református Világszövetség képviselőivel, a genfi Magyar Protestáns Gyülekezettel, a svájci és a nyugat-európai magyar reformátusokkal. /Somogyi Botond: Reformátusok Világtalálkozója. Június 3. - július 15. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./

2001. augusztus 14.

Aug. 12-én ünnepelt Póka. Bemutatták Szöllősi Árpád és Tolvaly Ferenc falumonográfiáját. A szerzők már a címlapon arra utalnak, hogy rendhagyó monográfiáról van szó. Nem csupán száraz, tényszerű adatok felsorakoztatására szorítkozik a monográfia, hanem érdekes, olvasmányos írást vehetünk a kezünkbe. Könyvükkel a szerzők Póka első okleveles említésének 675. évfordulóját köszöntötték. Szöllősi Árpád a levéltári tudományos kutatómunkát végezte, Tolvaly Ferenc pedig az élményszerű, fordulatos elbeszéléseket írta. A könyv megjelenése az Erdélyi Református Egyházkerület Misztótfalusi Kis Miklós Sajtóközpontjának lelkiismeretes munkáját dicséri. A könyv részletesen foglalkozik a 450 lelket számláló református gyülekezettel, de fölvázolja az 54 főnyi görögkeleti (ortodox), a 28 főnyi adventista és 14 lelket számláló római katolikus gyülekezetek történetét is. A tanulók létszáma az utóbbi évtizedekben aggasztóan csökkent. Míg 1960-ban 140 gyermek tanult a pókai iskolákban, addig 1980-ban számuk 50-re, 1990-ben 40-re, 2000-ben pedig 10-re csökkent. A faluban a fiatalok részaránya ijesztően megcsappant. 1992-ben 507, 2000-ben pedig csak 469 állandó lakosa volt Pókának. /Jung János: Egy mezőségi falu a történelem sodrában. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 14./

2001. augusztus 14.

Aug. 12-én ünnepelt Póka. Bemutatták Szöllősi Árpád és Tolvaly Ferenc falumonográfiáját. A szerzők már a címlapon arra utalnak, hogy rendhagyó monográfiáról van szó. Nem csupán száraz, tényszerű adatok felsorakoztatására szorítkozik a monográfia, hanem érdekes, olvasmányos írást vehetünk a kezünkbe. Könyvükkel a szerzők Póka első okleveles említésének 675. évfordulóját köszöntötték. Szöllősi Árpád a levéltári tudományos kutatómunkát végezte, Tolvaly Ferenc pedig az élményszerű, fordulatos elbeszéléseket írta. A könyv megjelenése az Erdélyi Református Egyházkerület Misztótfalusi Kis Miklós Sajtóközpontjának lelkiismeretes munkáját dicséri. A könyv részletesen foglalkozik a 450 lelket számláló református gyülekezettel, de fölvázolja az 54 főnyi görögkeleti (ortodox), a 28 főnyi adventista és 14 lelket számláló római katolikus gyülekezetek történetét is. A tanulók létszáma az utóbbi évtizedekben aggasztóan csökkent. Míg 1960-ban 140 gyermek tanult a pókai iskolákban, addig 1980-ban számuk 50-re, 1990-ben 40-re, 2000-ben pedig 10-re csökkent. A faluban a fiatalok részaránya ijesztően megcsappant. 1992-ben 507, 2000-ben pedig csak 469 állandó lakosa volt Pókának. /Jung János: Egy mezőségi falu a történelem sodrában. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 14./

2002. április 29.

Halálának 300. évfordulóján emlékeztek Misztótfalusi Kis Miklósra Kolozsváron ápr. 26?28-a között. A rendezvény három védnöke dr. Hámori József és Jakó Zsigmond akadémikus, illetve Molnár József müncheni irodalomtörténész volt. A Romániai Magyar Református Egyház Zsinata, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete, az Erdélyi Múzeum-Egyesület, valamint a Református Egyház Misztótfalusi Kis Miklós Sajtóközpontja által szervezett rendezvénysorozat emlékkonferenciával kezdődött. Az előadássorozatot Pap Géza, az Erdélyi Reformárus Egyházkerület püspöke nyitotta meg. Pomogáts Béla négy, Gergely István kolozsvári képzőművész készítette Misztótfalusi Kis Miklós-emlékplakettet adott át azoknak, aki az ünnepelt emlékét méltón ápolták: Molnár József irodalomtörténésznek, a Dávid Gyula irodalomtörténésznek, Kiss István és Fodor Kornél budapesti nyomdászoknak. A rendezvénysorozat a Romániai Református Egyház Zsinatának Misztótfaluban szervezett ünnepi ülésével zárult. /Kónya Klára: "Kitépték szárnyamat, hogy jobban repülhessek". = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

2002. április 29.

Halálának 300. évfordulóján emlékeztek Misztótfalusi Kis Miklósra Kolozsváron ápr. 26?28-a között. A rendezvény három védnöke dr. Hámori József és Jakó Zsigmond akadémikus, illetve Molnár József müncheni irodalomtörténész volt. A Romániai Magyar Református Egyház Zsinata, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete, az Erdélyi Múzeum-Egyesület, valamint a Református Egyház Misztótfalusi Kis Miklós Sajtóközpontja által szervezett rendezvénysorozat emlékkonferenciával kezdődött. Az előadássorozatot Pap Géza, az Erdélyi Reformárus Egyházkerület püspöke nyitotta meg. Pomogáts Béla négy, Gergely István kolozsvári képzőművész készítette Misztótfalusi Kis Miklós-emlékplakettet adott át azoknak, aki az ünnepelt emlékét méltón ápolták: Molnár József irodalomtörténésznek, a Dávid Gyula irodalomtörténésznek, Kiss István és Fodor Kornél budapesti nyomdászoknak. A rendezvénysorozat a Romániai Református Egyház Zsinatának Misztótfaluban szervezett ünnepi ülésével zárult. /Kónya Klára: "Kitépték szárnyamat, hogy jobban repülhessek". = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

2002. május 20.

Nyomdavilág nyomda és nyomdai előkészítés címmel rendezett máj. 17-én az Erdélyi Magyar Műszaki Társaság /EMT/ szakmai találkozót Kolozsváron a nyomdai műszaki kérdéseinek megbeszélésére és a magyar szaknyelv ápolásáért. Égly János EMT kiadói elnökhelyettes köszöntője után Tonk István, a Misztótfalusi Kis Miklós Sajtóközpont nyomdájának igazgatója a kolozsvári nyomdatörténetből adott ízelítőt. Hoch Sándor folytatta Kolozsvár nyomdatörténetét a "gépesítés" korszakától, a Bonaventura és a Minerva nyomdák szerepét külön kiemelve. /Y. Szabó Gyula: Nyomdavilág nyomda és nyomdai előkészítés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./

2002. május 20.

Nyomdavilág nyomda és nyomdai előkészítés címmel rendezett máj. 17-én az Erdélyi Magyar Műszaki Társaság /EMT/ szakmai találkozót Kolozsváron a nyomdai műszaki kérdéseinek megbeszélésére és a magyar szaknyelv ápolásáért. Égly János EMT kiadói elnökhelyettes köszöntője után Tonk István, a Misztótfalusi Kis Miklós Sajtóközpont nyomdájának igazgatója a kolozsvári nyomdatörténetből adott ízelítőt. Hoch Sándor folytatta Kolozsvár nyomdatörténetét a "gépesítés" korszakától, a Bonaventura és a Minerva nyomdák szerepét külön kiemelve. /Y. Szabó Gyula: Nyomdavilág nyomda és nyomdai előkészítés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./

2003. október 11.

A Vetés és Aratás című evangéliumi folyóirat negyedévenként lát napvilágot. Egerben szerkesztik, de újabban Kolozsvárott nyomják a Református Egyház Misztótfalusi Kis Miklós Sajtóközpontjának nyomdájában. Mindenkinek költségmentesen megküldik, aki azt írásban kéri. A terjesztés mehet a lelkészi hivatalokon keresztül, de családokhoz is eljuttatják. A protestáns vallásos evangéliumi irodalmi és bibliatudományi népszerűsítő lap minden száma nemzetközi anyagból áll össze. A kis elbeszélések, vallásos versek mellett a bibliaföldrajz, bibliai állattan, növénytan, ásványtan, az énekes oldal, a gyermekoldal, elődeink története, az igemagyarázat jellemző a kiadványra. /(Makay): Vetés és Aratás. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./

2003. október 11.

A Vetés és Aratás című evangéliumi folyóirat negyedévenként lát napvilágot. Egerben szerkesztik, de újabban Kolozsvárott nyomják a Református Egyház Misztótfalusi Kis Miklós Sajtóközpontjának nyomdájában. Mindenkinek költségmentesen megküldik, aki azt írásban kéri. A terjesztés mehet a lelkészi hivatalokon keresztül, de családokhoz is eljuttatják. A protestáns vallásos evangéliumi irodalmi és bibliatudományi népszerűsítő lap minden száma nemzetközi anyagból áll össze. A kis elbeszélések, vallásos versek mellett a bibliaföldrajz, bibliai állattan, növénytan, ásványtan, az énekes oldal, a gyermekoldal, elődeink története, az igemagyarázat jellemző a kiadványra. /(Makay): Vetés és Aratás. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./

2003. november 18.

Megjelent Kolozsváron az Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület Stockholm című, stockholmi Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesületet s tevékenységét bemutató könyv. Tamás György 1987-ben családjával Erdélyből Svédországba emigrált, s magával vitte Macskássy József 18 festményét, hogy leendő lakását otthonosabbá tegyék. Amikor Macskássy 1989-ben meglátogatta, egy kiállítást szervezett e képekből a stockholmi Magyar Házban, s a magyarok nagy érdeklődést tanúsítottak irántuk. Így merült fel: megteremteni az ottani magyarság számára a magyar képzőművészettel való megismerkedés lehetőségét. Tamás György kezdetben magánszemélyként, 1994-től az EMKES vezetőjeként rendezett különböző kiállításokat, közben kapcsolatokat tart(ott) fenn szlovéniai, ukrajnai, magyarországi és romániai magyar művészekkel. A svédországi magyarok a SMOSZ (Svédországi Magyarok Országos Szövetsége) nevű szervezetbe tömörültek. Svédországban kb. 35.000 magyar él, ebből pedig mintegy 10.000 Stockholmban. Az egyesület könyvkiadással is foglalkozik. Ide sorolható a bukaresti Gazdovits Miklósnak az örmény nép történelmét feldolgozó könyve. Gazdovits Miklós első könyve 1996-ban az Ararat kiadónál jelent meg, Bukarestben, Istoria armenilor din Transilvania címmel. Romániai viszonylatban ez az első könyv az erdélyi örményekről; a térképek mellett kétnyelvű (román és magyar) magyarázatokat tartalmaz. Második könyve ennek magyar nyelvű kivonata, mely Szamosújvár (örmény város) fennállása 300 éves jubileumára jelent meg 2000-ben, az EMKES támogatásával. A harmadik könyv, melynek ő csak társszerzője, Történelem és művészet Szamosújváron címmel jelent meg idén májusban Kolozsváron, a Misztótfalusi Kis Miklós Sajtóközpont nyomdájában. Ez történelmi, művészeti albumszerű munka, bemutatja a valamikori városi múzeum anyagát, melyet 1944-ben Magyarországra menekítettek. A magyarok a két ország közti, háború utáni egyezség értelmében 1953-ban visszaküdték azt, de Bukarestbe, ahonnan csak bizonyos tárgyakat küldtek tovább - Kolozsvárra a megyei kultúrintézménynek. A kolozsváriak is csak azt küldték Szamosújvárra, amit nem tartottak érdemesnek megtartani. Így a szamosújvári múzeumban a régi, az örmények történelme szempontjából fontos tárgyak mindössze nagyon kis hányada látható, de fennmaradt az eltűnt tárgyak listája, s más adatok a különböző levéltárakban, e könyv mindezeket tartalmazza. /Gáspár Hajnal: Egy könyv (megjelenésének) margójára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./

2003. november 18.

Megjelent Kolozsváron az Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület Stockholm című, stockholmi Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesületet s tevékenységét bemutató könyv. Tamás György 1987-ben családjával Erdélyből Svédországba emigrált, s magával vitte Macskássy József 18 festményét, hogy leendő lakását otthonosabbá tegyék. Amikor Macskássy 1989-ben meglátogatta, egy kiállítást szervezett e képekből a stockholmi Magyar Házban, s a magyarok nagy érdeklődést tanúsítottak irántuk. Így merült fel: megteremteni az ottani magyarság számára a magyar képzőművészettel való megismerkedés lehetőségét. Tamás György kezdetben magánszemélyként, 1994-től az EMKES vezetőjeként rendezett különböző kiállításokat, közben kapcsolatokat tart(ott) fenn szlovéniai, ukrajnai, magyarországi és romániai magyar művészekkel. A svédországi magyarok a SMOSZ (Svédországi Magyarok Országos Szövetsége) nevű szervezetbe tömörültek. Svédországban kb. 35.000 magyar él, ebből pedig mintegy 10.000 Stockholmban. Az egyesület könyvkiadással is foglalkozik. Ide sorolható a bukaresti Gazdovits Miklósnak az örmény nép történelmét feldolgozó könyve. Gazdovits Miklós első könyve 1996-ban az Ararat kiadónál jelent meg, Bukarestben, Istoria armenilor din Transilvania címmel. Romániai viszonylatban ez az első könyv az erdélyi örményekről; a térképek mellett kétnyelvű (román és magyar) magyarázatokat tartalmaz. Második könyve ennek magyar nyelvű kivonata, mely Szamosújvár (örmény város) fennállása 300 éves jubileumára jelent meg 2000-ben, az EMKES támogatásával. A harmadik könyv, melynek ő csak társszerzője, Történelem és művészet Szamosújváron címmel jelent meg idén májusban Kolozsváron, a Misztótfalusi Kis Miklós Sajtóközpont nyomdájában. Ez történelmi, művészeti albumszerű munka, bemutatja a valamikori városi múzeum anyagát, melyet 1944-ben Magyarországra menekítettek. A magyarok a két ország közti, háború utáni egyezség értelmében 1953-ban visszaküdték azt, de Bukarestbe, ahonnan csak bizonyos tárgyakat küldtek tovább - Kolozsvárra a megyei kultúrintézménynek. A kolozsváriak is csak azt küldték Szamosújvárra, amit nem tartottak érdemesnek megtartani. Így a szamosújvári múzeumban a régi, az örmények történelme szempontjából fontos tárgyak mindössze nagyon kis hányada látható, de fennmaradt az eltűnt tárgyak listája, s más adatok a különböző levéltárakban, e könyv mindezeket tartalmazza. /Gáspár Hajnal: Egy könyv (megjelenésének) margójára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./

2005. március 26.

Megjelent Kozma Zsolt Teológiai idegen szavak, kifejezések, szólások szótára című könyve Kolozsváron, a Misztótfalusi Kis Miklós Sajtóközpont gondozásában. A 3500 szócikket tartalmazó szótár nem csupán a teológiai tudományokban jártasok és egyházi műveltségűek számára készült, hanem azoknak is segítséget kíván nyújtani, akik más tudomány területén kutatnak. /Somogyi Botond: Beszéljünk magyarul! Kozma Zsolt könyve a teológiai idegen szavakról. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 26./

2005. április 5.

Megjelent Csiha Kálmán A börtöntől a püspökségig című könyve a Misztótfalusi Kis Miklós Sajtóközpont gondozásában. Az önéletírásnak is beillő, Egy diktatúra virágzása és halála alcímet viselő könyv előszavában írta a szerző: „…voltam földönfutó osztályellenség, érvényes igazolványok nélkül tanuló diák és teológus, segédlelkész, gyülekezetszervező, parókiát építő fiatal lelkipásztor, gyermeket váró boldog férj, tíz év nehézbörtönre ítélt »ellenforradalmár«, lelkipásztor Gógánváralján, Marosvásárhelyen s végül az Erdélyi Egyházkerület püspöke… Még fiatalon megéltem a háború elvesztését, a számomra felejthetetlen világ megsemmisítését, egy diktatúra születését és összeomlását, a láthatatlan Isten látható beavatkozását a történelembe… Ezt a könyvet azért is írtam, hogy egy lelkipásztori élet ablakán át lehessen belátni annak a világnak belső életébe, amelynek könyörtelen hatalmát és összedőlt romjait maga mögött hagyta már a történelem.” Ez a könyv folytatása a Fény a rácsokon címűnek, amelyben Csiha Kálmán nehéz börtönéveit tárta az olvasók elé. Mostani könyvében Csiha Kálmán, aki 1990-ben marosvásárhelyi esperes volt, visszaemlékezett a fekete márciusra, a magyarellenes pogromra, (amelynek szervezőit a most kormányon levő RMDSZ meg sem próbálja törvény elé állítani). /Somogyi Botond: Csiha Kálmán: A börtöntől a püspökségig. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 5./

2007. december 11.

Idén ősszel a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet melletti épületben beindult az Apafi Mihály Református Egyetemi Kollégium. Az elitképző intézet létrejöttéről Kató Béla főjegyző elmondta, még nincs kész az épület, de az intézmény már elkezdte tevékenységét. Az Apáczai Közalapítvány és a Szülőföld Alap nem támogatta őket, annak ellenére, hogy céljuk egybecseng az említett két alapítvány állítólagos céljával: a határon túli oktatás, nevelés segítése, szakkollégium létrehozásának támogatása. A szakkollégium igyekszik az individualista életet élő ifjúságot egy épületben közösséggé formálni, hogy vállalják önazonosságukat. Az alapelv: akik ide jelentkeznek, azoknak teljesíteni is kell. Első kritérium a rendkívül jó tanulmányi eredmény. A másik, hajlandóság legyen bennük arra, hogy a kollégiumban más jellegű képzésben is részesüljenek. Meg kell tanulniuk, hogyan kell egy közösséget vezetniük. Kolozsváron több mint tízezer egyetemista van, ebből kb. 100-at tudnak felvenni. Természetesen fizetni is kell, de kevesebbet, másrészt a körülmények is mások. Az egyház a plusz költségeket magára vállalja a jövő egyháza érdekében. Bármilyen szakról jelentkezhetnek a hallgatók. A jövőben szeretnék ide költöztetni az egyházi levéltárat, amely nehéz körülmények között működik a Farkas utcai templom kerengőjében. Szeretnék a Romániai Református Egyház közös intézményeit is átköltöztetni: a pedagógiai intézetet vagy akár a nyugdíjintézetet. Szintén ebben az épületben kellene helyet kapnia a Misztótfalusi Kis Miklós Sajtóközpont nyomdájának is, amely jelenleg a teológia garázsában működik. /Somogyi Botond: Közösségformálás, továbbképzés. Beindult a kolozsvári Apafi Mihály Egyetemi Kollégium. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 11./


lapozás: 1-17




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998