udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 266 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 241-266
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Erdelyi Reformatus Egyhazkerulet /ERK/

2004. január 22.

Új református egyház létrehozásával fenyeget a szászrégeni egyházközség papja. A 65 éves Nemes Árpád úgy véli, Pap Géza református püspök vezetése miatt egyre több parókia érzi szükségesnek az Erdélyi Református Egyházkerületből való kiválást és egy új, a Presbiteri Református Egyház megalakítását. A tiszteletes, aki a zsinatnak is tagja, erre a veszélyre egy karácsonykor küldött körlevélben hívta fel lelkésztársai figyelmét. Ebben Pap Géza püspököt és Kató Béla püspökhelyettest „diktatórikus vezetéssel” vádolta. Elmondása szerint az egyházkerület jelenlegi vezetése egy szűk kör érdekeit szolgálja, „melyet anyagi érdekek hajtanak”. Nemes úgy véli, a püspök megszegte a kánonokat azzal, hogy a 65 évnél idősebb papoknak megtiltotta a szolgálatot. Pap Géza püspök az új egyház létrehozásával kapcsolatban röviden nyilatkozott: „Nemes Árpád felvetését meggondolatlan fenyegetőzésnek tartom, az egyházkerület lelkészei nem osztják véleményét.” /Lázár Lehel: „Engedetlen” református papok. = Krónika (Kolozsvár), jan. 22./

2004. január 23.

Nemes Árpád nem gondolt arra, hogy gyülekezetével együtt kiválni szándékozna az Erdélyi Református Egyházkerületből. Diktatúra és terror az erdélyi református egyházban – ez a címe a Nemes Árpád magyarrégeni református lelkipásztor által számos gyülekezethez szétküldött levélnek. A levélben ez áll: „Félek rágondolni, de úgy érzem, napról napra közelebb van az az idő, amikor a gyülekezetek kénytelenek lesznek kilépni az episzkopális egyházi szervezetből, és meg fogják alapítani a maguk Presbiteriánus Református Egyházát, ahol hitéletünk zsinórmértéke újra egyedül a Szentírás lehet”. Nemes Árpád január 22-én úgy nyilatkozott, szó sincs kiválásról. Nemes Árpád levelére eddig mintegy ötven bátorító választ kapott, és mint mondta, legalább még ennyien hívták telefonon. Ötvös József, az egyházkerület generális direktora elutasította azt az állítást, miszerint a kolozsvári püspökségen diktatúra uralkodna. Mint mondta, ez már csak azért sem lehetséges, mivel az egyházkerületet 18 tagú testület vezeti. Ötvös továbbá furcsának találta, hogy az 512 erdélyi gyülekezet közül – tudomása szerint – csak a magyarrégeni akar kiválni. /Lázár Lehel, Szucher Ervin: Nincs szó egyházszakadásról. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./

2004. január 27.

Január 23-án megtartotta idei első munkaülését az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását felügyelő országos bizottság. Az 78 ügyében pozitív elvi döntést hoztak. A 78 elfogadott kérésből 52 a magyar történelmi egyházakra vonatkozik. A visszajuttatandó ingatlanok megoszlása a történelmi magyar egyházak között a következő: 7 ingatlan a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, 5 ingatlan a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség, 2 ingatlan a Temesvári Római Katolikus Püspökség, 9 ingatlan az Erdélyi Református Egyházkerület, 22 a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, 1 ingatlan a Kolozsvári Evangélikus Püspökség tulajdonába kerül vissza. A Szatmári Római Katolikus Püspökségnek első ízben ítéltek vissza 6 ingatlant. Összesítve az eddig visszaszolgáltatott egyházi ingatlanok száma 277-re emelkedett, amelyek közül 181 a magyar történelmi egyházak tulajdonába kerül vissza. A magyar történelmi egyházaknak, valamint többi kisebbségi egyháznak (szász, zsidó, örmény, stb) visszaítélt ingatlanok száma jelen pillanatban több mint kétszáz. /Folytatódnak a visszaszolgáltatások. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./

2004. január 29.

Napokon belül indul az erdélyi magyar televíziót működtető alapítvány létrehozása, közölte Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, politikai és közéleti személyiségek lesznek az alapítók. Sem az RMDSZ, sem a civil szervezetek, sem az egyházak nem vesznek majd részt jogi személyekként az alapításban. Az erdélyi magyar történelmi egyházak korábban jelezték: igényt tartanak arra, hogy a tévé létrehozásában helyet és szerepet kapjanak. Az erdélyi magyar történelmi egyházak egyszersmind arra is figyelmeztettek: a leendő televízió ne legyen RMDSZ-tévé, sem politikai, sem az erdélyi magyarságot megosztó eszköz. Markó Béla elmondta: a televízió esetében nem lesz semmilyen háromlábú pillér, az egyházak sem vesznek majd részt intézményesen az alapítványban. „A szakma dolga lesz, hogy a leendő televíziót menedzselje” – jelentette ki Markó Béla. A Krónika értesülése szerint Markó Béla mellett a kezdeményezők számítanak Gálfalvi Zsolt, a Román Televíziótársaság igazgatótanácsának tagja, A Hét nyugalmazott főszerkesztője, Gáspárik Attila színművész, az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke, Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke, Vetési László református lelkész, az Erdélyi Református Egyházkerület szórványmissziójának vezetője, valamint Jakab Gábor római katolikus pápai káplán, szentszéki tanácsos személyére. /Benkő Levente: Verbuválják a csapatot. Alakul az erdélyi magyar tévé alapítványa. = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./

2004. február 4.

A sajtóban vitát váltott ki, hogy vállalkozhatnak-e politikai szerepre a lelkészek vagy sem. A romániai egyházak álláspontja nem egyértelmű ebben a kérdésben. Az ortodox egyház noha elhatározta, hogy a papok nem politizálhatnak, később visszatáncolt, és közölte: a megfogalmazott elvárás csak egy javaslat. A görög katolikusoknál és az unitáriusoknál az egyház vezető testületei bírálják el, ki lehet világi tisztségviselő. Az erdélyi református egyházkerületek eltérően ítélik meg a lelkészek politikai szerepvállalásának a kérdését. Az Erdélyi Magyar Református Egyházkerület igazgatótanácsa tavaly áprilisi rendeletében megtiltotta a politikai tisztségvállalást lelkészeinek. A Tőkés László által vezetett Királyhágómelléki Református Egyházkerületben nem létezik hasonló tiltó rendelkezés. /Borbély Tamás: Hány urat szolgálhat a lelkész? Ellentmondások a papok politikai szerepvállalásáról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

2004. február 17.

Ellentmondó véleményeket szült a leendő erdélyi magyar televízió alapító és döntéshozó testületének személyi összetétele. RMDSZ-televízió kialakulása körvonalazódik, fogalmazta meg Tőkés László püspök. Tőkés véleményével Jakubinyi György érsek álláspontja is összecseng. Az érsek nem kívánta kommentálni a testületek személyi összetételét. Jelezte: az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökeinek március 11-ei, kolozsvári egyeztetését követően foglal állást, de tekintettel híveikre, az egyházak hivatalos helyet kérnek maguknak az új intézményben. Az érsek helyeselte Vetési László református lelkész és Jakab Gábor római katolikus pápai káplán szakemberként és nem az egyház képviselőiként történő beválasztását a kuratóriumba, és leszögezte: mindaddig, amíg az erdélyi magyar történelmi egyházak igényeit mellőzik, a leendő erdélyi magyar televízió RMDSZ-tévé lesz. Két lelkész jelenléte az alapítvány kuratóriumában még nem elégíti ki az erdélyi magyar történelmi egyházak igényeit – erősítette meg az erdélyi magyar püspökök közös álláspontját Tőkés László. A püspök szerint cinizmusra vall Nagy Zsolt RMDSZ ügyvezető alelnök nyilatkozata, miszerint a kuratórium valamennyi képviselője tagja valamely magyar egyháznak. Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök sem ért egyet azzal, hogy mellőzzék az egyházakat a tévé létrehozásában és működtetésében. Csép Sándor ötletgazda arra panaszkodik, mintha mellőzni akarnák a televízió létrehozásában. A Magyar Polgári Szövetség elnöke, Szász Jenő kijelentette: az ilyen intézmény létrehozói között mindenekelőtt az egyház, a civil szféra és a szakma kell hogy szerepeljenek, legkevésbé a politikum: ha az RMDSZ jelen akar lenni, mint politikai szervezet, akkor az MPSZ-nek is jogában áll helyet kérni magának az intézményben. Markó Béla nem kívánta kommentálni sem a kuratórium személyi összetételét, sem a leendő televízióval kapcsolatos egyéb kérdéseket. Nagy Zsolt közölte, az alapító testület, valamint a kuratórium személyi összetétele már nem fog változni. Az erdélyi magyar történelmi egyházak igénylésére reagálva Nagy Zsolt úgy látja: az egyház jelen van a kuratóriumban. Nagy Zsolt nem érzi, hogy személyi összetételét illetően a testületben túlsúlyban lenne az RMDSZ. A Janovics Jenő Alapítvány kuratóriumának összetétele: Béres András filozófus, a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem rektora, korábban az RMDSZ színeiben oktatási államtitkár, Bíró Zoltán szociológus, Hargita Megye Tanácselnökének tanácsadója, a csíkszeredai Kulturális Antropológiai Műhely vezetője, Hatházi András színművész, író, rendező, Jakab Gábor római katolikus pápai káplán, a Keresztény Szó főszerkesztője, Kovács András Ferenc marosvásárhelyi költő, Marosi Barna író, szerkesztő, korábban az RMDSZ javaslatára volt a Duna Televízió alelnöke, Márton Árpád színművész, jogász, az RMDSZ parlamenti képviselője, az alsóház művelődési bizottságának titkára, Nagy Ágnes közgazdász, az RMDSZ javaslatára a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja, Nagy Zsolt mérnök, az RMDSZ ügyvezető alelnöke és kampányfőnöke, Tibori Szabó Zoltán újságíró, a kolozsvári Szabadság című. napilap munkatársa, a Népszabadság című napilag erdélyi tudósítója, Varga Gábor író, az RMDSZ javaslatára az Országos Szabadalmi Hivatal elnöke, Vetési László református lelkész, az Erdélyi Református Egyházkerület szórványmissziójának vezetője, a Duna Televízió kuratóriumának tagja, Ungvári Zrínyi Imre filozófus, egyetemi adjunktus, az RMDSZ etikai bizottságának elnöke. /Benkő Levente: RMDSZ-tévére utal a névsor? = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./

2004. február 24.

Az egyházi ingatlanok bérleti díjáról döntött a kormány. Alacsonynak érzik az egyházi vezetők azt a kényszerbérleti díjat, amelyet a természetben visszaadott, de közintézménynek otthont adó épületeik után fizet az állam. A havi díj általában ötezer lej lesz négyzetméterenként. A jogszabály ugyanakkor 10 ezer lejes bérleti díjat szab meg a kutatási intézményeknek otthont adó épületekre, és 15 ezer lejes bérleti díjat a pártszékházként használt ingatlanokra. Külön tárgyalja a jogszabály a jogcím nélkül elkobzott ingatlanok bérletét. Az ide sorolt oktatási és egészségügyi létesítmények bérleti díja 6000 lej, a szociális létesítményeké (öregotthonoké, árvaházaké) pedig 2000 lej. A kormányhatározat kibocsátása szerepelt a Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ együttműködési megállapodásában. Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke azt nyilatkozta, hogy a határozat tervezetét korábban elküldték az egyházfőknek, és egyikük sem jelezte, hogy elégedetlen lenne az összeggel. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke a Krónikától értesült a kormányhatározatról. Az összeg alacsonynak tűnik. Sem ő, sem az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője, Kató Béla, sem a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye általános helynöke, Potyó Ferenc nem tudott arról, hogy a kormány előzőleg konzultált volna erről az egyházakkal. /Gazda Árpád: Kényszerbérlet aprópénzért. = Krónika (Kolozsvár), febr. 24./

2004. február 28.

Az egyházi ingatlanok restitúcióját végző bizottság február 27-i ülésén újabb 71 ingatlan visszaszolgáltatásáról született döntés. Ezek közül ezúttal 41 az erdélyi magyar történelmi egyházak tulajdonába kerül vissza: 20 ingatlan az Erdélyi Református Egyházkerület, 10 a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, 8 a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség és további 3 ingatlan a Szatmári Római Katolikus Püspökség tulajdonába. Az említett ingatlanok között található a romániai magyarság számára nagy jelentőséggel bíró nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium épületcsoportja, amely az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdonába kerül vissza. /Visszaadták a Bethlen-kollégiumot. Újabb ingatlanokat kaptak vissza a magyar egyházak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

2004. március 4.

Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáért felelős bukaresti bizottság döntése értelmében a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium épületcsoportja az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdonába került vissza. Simon János igazgató elmondta: módosítani kell a tanügyi törvényt az új alkotmány szellemében, hogy a felekezeti iskolák is ugyanolyan támogatásban részesüljenek, mint az államiak, mert a magyar tanulók szülei is adófizetői ennek az országnak. A kollégium épülete rossz állapotban van, felújítás szükséges. /Ferencz L. Imre: Örömhír Nagyenyeden. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./

2004. március 9.

Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a vele készített interjúban emlékeztetett, hogy a 2000. decemberi egyházkerületi közgyűlésen történt megválasztása előtt munkatársaival, az egyházkerületi főjegyzővel és a missziói előadóval együtt, akik lelkipásztorok, úgy vállalták a jelölést, hogy csapatban fognak dolgozni, megosztva az egyházi vezetés különböző területeiért való felelősséget. Ez azóta így történik. Tapasztalniuk kellett, hogy több területen alábbhagyott az egyházi fegyelem. Romániában a kommunista rendszerben sem alakult ki olyan szekularizáció, mely aláásta volna az értékrendet. Pap Géza abban látja a veszélyt, hogy a Nyugat felől beáramló vallásos mozgalmak és tanítások bomlasztóan lépnek fel. A két romániai református egyházkerület, az erdélyi és a királyhágómelléki közös törvényhozó testülettel /Zsinattal/ működik, de igazgatásában önálló és egyik sem avatkozik be a másik sajátos ügyeibe. A zsinati elnökséget évenként váltakozva tölti be a két egyházkerület vezetősége. A két kerület viszonya jó, jobb mint bármikor volt az elmúlt évtizedek folyamán.. A lelkészképzés terén legnagyobb gond a Teológiai Intézet anyagi fenntartása. A lelkész-utánpótlás területén semmilyen gondjuk sincs. Az erdélyi egyházkerületben a 90-es években gyakran öt-hatszoros volt a felvételre jelentkezők száma a szükség szerint megállapított helyekhez képest. A rendszerváltás után az akkor még bőven áramló külföldi támogatással építési hullám indult. Új templomok, gyülekezeti központok, házak és termek, parókiák és más épületek gomba módra jelentek meg. Az erdélyi egyházkerületben több mint harminc templom épült. Jelenleg is folyamatban van néhány templom építése. A 90-es évek elején az erdélyi egyházkerületben hat református gimnázium nyílt meg hosszas utánajárás eredményeként: Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Nagyenyeden, Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen. Ezek az intézmények állami iskolák, részben a volt református kollégiumok épületeiben működtek és működnek ma is. Eddig csupán a sepsiszentgyörgyi Mikó Kollégium és a kolozsvári régi Református Kollégium épülete került újra egyházi birtokba. Kolozsváron és Marosvásárhelyen egészségügyi posztliceális iskola, ugyancsak Marosvásárhelyen kántor-tanítóképző főiskola nyílt. Az egyházkerülethez tartozik még egy általános iskolai tagozat Sepsiszentgyörgyön, valamint két óvoda Sepsiszentgyörgyön, illetve Kolozsváron. Ezeken kívül működik még négy egyházközségi óvoda, valamint 16 diákotthon, szórványiskolai bentlakás egyházkerületi, egyházközségi és alapítványi kezelésben. Egyetemi szinten a Teológiai Intézeten kívül a Babes–Bolyai Tudományegyetem keretében református Tanárképző Kar működik. Eddig elenyésző számú iskolaépület került vissza egyházi tulajdonba, de csak a két említett kollégium működik régi helyén. Az igazgatótanács nem tiltja ugyan, hogy a lelkipásztorok politikai vagy érdekvédelmi szervezet tagjai legyenek, de megtiltja, hogy helyi, megyei vagy országos szervezetben választott tisztségviselőként vagy fizetett tisztviselőként feladatot végezzenek. /Takács Éva: A közélet minden területe Isten Igéjének ítélete alatt áll. Interjú Pap Gézával, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökével. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 9./

2004. március 25.

Tőkés Elek, aki tizennégy esztendeje tanintézetek szervezésével, vezetésével, működésével foglalkozik, kifejtette véleményét a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemről. 1999 augusztusában az Országgyűlés jóváhagyott kétmilliárd Ft költségvetési támogatást az erdélyi magyar egyetem létrehozására. A Fidesz-kormány egyházi hátterű alapítvány létrehozása mellett döntött. Tőkés Elek akkoriban az Erdélyi Református Egyházkerület tanügyi tanácsosa és a bukaresti Vallásügyi Államtitkárság osztályvezetője volt, az egyházi vezetők felkérésére 2000 februárjáig elkészítette a Sapientia Alapítvány statútumtervezetét. Az egyházi hátérre azért volt szükség, hogy az erdélyi magyarság közintézménye biztonságos legyen. 2000-ben az alapítók közgyűlésén közmegegyezéssel, az adományozók jelenlétében kinevezték a kuratórium tagjait. Tőkés Eleket beválasztottak az alapítvány vezető testületébe. 2000 márciusában–áprilisában feláll a kuratóriumi iroda Kolozsváron. A HTMH képviselői minden ülésen jelen voltak, sokszor vezető szerepet töltöttek be a vitákban, mindig több szakértővel, anyaországi intézményvezetővel, kutatóval érkeztek. 2000 május-júniusában Tőkés értesült arról is, hogy Erdély különböző városainak tudós emberei, közösségei, civil szervezetei pályázni fognak az alapítványnál, hogy hol és milyen szakokat, karokat indítanának az eljövendő egyetemen. Tőkés Elek javasolta, hogy részletes egyetemtervet kell kidolgozni a megvalósíthatósági ütemtervvel együtt. Ezeket a terveket kell elfogadtatni a közvéleménnyel. Egyetemterv nem volt – kivéve Tonk Sándor, azóta elhunyt professzor, kuratóriumi elnök és rektor vázlatos tervét –, de megvalósíthatósági ütemterv nem született. 2000. aug. 31-én Tőkés Elek levélben fordult az egyházi vezetőkhöz, amelyben jelezte, hogy rossz irányba haladnak az ügyek. A kormányváltás után, 2002 novemberében minden kurátort Budapestre hívott Bálint-Pataki József HTMH-elnök. Tőkés Elek nem ment el. Tonk Sándort megfélemlítették, mindig szorongott. Tőkés szerint erre ment rá az egészsége, ezért kellett meghalnia! Tőkés Elek nem érti, miért kell annyi vendégtanár, amikor van erdélyi tanár is, miért kell szakvéleményezéseket drágán elvégeztetni Magyarországon, miért kell a pénzügyi átvilágítását elvégezni az alapítványnak több tízezer dollárért? Tőkés Elek mindezek miatt lemondott 2002. december 31-i hatállyal. /Tőkés Elek: Szegény Sapientia…. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24., folyt.: márc. 25./

2004. április 8.

Az Erdélyi Református Egyházkerület igazgatótanácsa már a kilencvenes évek elején határozott arról, hogy ahol nem létezik állami magyar nyelvű oktatás, a lelkésznek kell magyarul írni-olvasni tanítania a gyermekeket. Erre a határozatra épül rá parokiális iskolaterv, amelynek lényege, hogy a szórványban levő parókiákban biztosítanak lehetőséget a magyar nyelvű tanulásra. Vetési László szerint az országban, ahol erre akarat és lehetőség volt, a helységek több mint háromnegyedében sikerült újraindítani a magyar nyelvű iskolát, tagozatot vagy osztályt. Pontos képet csak az RMDSZ oktatási és egyházügyi főosztályával egy hónapja elindított felmérés után lehet alkotni. Kötő József, az RMDSZ oktatási és egyházügyi főosztályvezetője korábbi közlése szerint országszerte 1200 helységben létezik állami magyar nyelvű oktatás. Vetési szóvá tette, hogy a szórványban sok olyan helység van, ahol a magyar szülők nem adják magyar iskolába gyermekeiket. A Lámpás program keretében működő kezdeményezés lényege, hogy a magyar lelkészeket és pedagógusokat meghatározott időre, 5–10 évre a szórványban maradásra és a magyar nyelvű oktatásra ösztönzik. „Erre a célra 2004-ben 7,1 millió forintos támogatást kap az egyházkerület a magyar államtól, de természetesen más források is léteznek, Svájcból és az Amerikai Egyesült Államokból is jelentkeztek már segíteni akarók” – tájékoztatott Vetési László. Ősztől Uzdiszentpéteren indul az első parokiális iskola. Nagysármáson olyan szórványközpont létrehozását tervezik, amely a mezőségi magyar gyermekek számára mind szállást, mind anyanyelű oktatást biztosít. /Magyarul olvassák a kátét. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 8./

2004. április 16.

Az egyház illetékes fórumainak meg kell vizsgálniuk, hogy Kusztos Tibor bánffyhunyadi református lelkipásztor, aki a Magyar Polgári Szövetség helyi szervezetének tiszteletbeli elnöke, megsérti-e az Erdélyi Magyar Református Egyházkerület azon rendelkezését, miszerint tilos a lelkészeknek a politikai szerepvállalás – jelentette ki Kató Béla az egyházkerület főjegyzője. A főjegyző szerint valószínű, hogy Kusztos nem töltheti be ezt a tisztséget. /B. T.: Kató Béla: Kusztos nem lehet az MPSZ tiszteletbeli elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./

2004. április 30.

Ápr. 27-én, kedden ülésezett az Országos Restitúciós Bizottság. Markó Attila, a Bizottság alelnöke elmondta: az ülésen 146 ingatlan ügyében született döntés, amelyek közül 94 a magyar történelmi egyházakat érinti. Ennek értelmében a kolozsvári Unitárius Egyház tulajdonába 16, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház tulajdonába 3, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tulajdonába 24, az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdonába 13, a Szatmárnémeti Római Katolikus Püspökség tulajdonába 4, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség tulajdonába 7, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség tulajdonába pedig 27 ingatlant szolgáltatnak vissza. A Bizottság mindeddig 494 iratcsomó ügyében döntött, ezek közül 314 a magyar történelmi egyházakra vonatkozik – tájékoztatott Markó Attila. A legutóbbi ülés döntésének értelmében olyan patinás épületek kerülnek visszaszolgáltatásra mint például: a székelykeresztúri Orbán Balázs Általános Iskola épülete, valamint az Orbán Balázs Líceum bentlakása (Unitárius Egyház), a nagylaki Tajovsky iskolacsoport (Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház), Szatmárnémetiben a Kölcsey Ferenc Gimnázium és a Művészeti iskola (Királyhágómelléki Református Egyházkerület), a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum, illetve a székelyudvarhelyi Református Kollégium (Erdélyi Református Egyházkerület), a máramarosszigeti múzeum épülete (Szatmárnémeti Római Katolikus Püspökség) valamint a nagyváradi Partenie Cosma iskolacsoport (Nagyváradi Római Katolikus Püspökség). /Ülésezett az Országos Restitúciós Bizottság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./

2004. május 5.

Csató Béla római katolikus főesperes, a marosvásárhelyi Unirea, volt II. Rákóczi Ferenc Fiú Főgimnázium, illetve a Művészeti Líceum, volt Római Katolikus Leánygimnázium jövőbeni sorsáról leszögezte, hogy nem az egyházi iskolákat szolgáltatták vissza, csupán az iskolák épületét, vagyon nélkül. A törvény értelmében az egyház köteles 5 évre szóló szerződést kötni az épületben működő tanintézménnyel, amely bérleti díjat fizet majd az egyháznak. A római katolikus egyháznak újra működtetnie kell egy testületet, az iskolaszéki testületet, amelynek végig kell gondolnia, mi lesz öt év múlva. Ötvös József, az Erdélyi Református Egyházkerület generális direktora a jelenlegi Bolyai Farkas Líceumról kifejtette: céljuk, hogy a Marosvásárhelyi Református Kollégiumban keresztény szellemben minőségi oktatás folyjon. Jelenleg öt kollégium az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdona. Az első hármat – a kolozsvárit, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumot és a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumot – már régebb visszaszolgáltatták. A marosvásárhelyit és a székelyudvarhelyit csak most sikerül visszaszerezni. /Mezey Sarolta: Mi lesz a visszaszolgáltatott iskolákkal? = Népújság (Marosvásárhely), máj. 5./

2004. május 15.

Máj. 14-én Déván szórványkonferenciát tartottak, melyen Hunyad megye magyar civil szervezeteinek jelentős hányada képviseltette magát. Winkler Gyula parlamenti képviselő, Vetési László, az Erdélyi Református Egyházkerület szórványügyi előadója és Gáll László, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség tanfelügyelője vitaindító előadásait követően a szórványban élő Hunyad megyei magyar kisközösségek képviselői számos helyi gondot vetettek fel, kezdve a csernakeresztúri Tájház elé állítandó székely kapuhoz szükséges anyagi támogatás hiányától a megyei érdekeltségű oktatási és kulturális központ kialakításáig. Murvai László, az Oktatási Minisztérium vezérigazgatója megfogalmazta: egy közösség sorvadása akkor kezdődik, amikor az iskolája tagozattá válik. A tagozatokon tanuló diákoknak nem csupán számuk csökken, hanem lelki struktúrájukban is visszafejlődés tapasztalható, kisebbségi gátlások alakulnak ki és elvesztik identitástudatukat. Ezért nagyon fontos az önálló intézmények megtartása, illetve megteremtése. Varga Károly, a Geszthy Ferenc Társaság /Déva/ elnöke a dévai oktatási és művelődési központ kialakításáról beszélt. /Gáspár-Barra Réka: Helytállás a szórványban. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 15./ Átfogó szórványstratégiát kívántak kialakítani a Déván rendezett szórványkonferencián jelen lévő civil szervezetek és az RMDSZ képviselői. „Szórványvidéknek tekinthető Romániában minden olyan régió, ahol a magyarság számaránya nem éri el a tíz százalékot” – szögezte le Murvai László. Ide tartozik a Hunyad megyei magyarság is, amelynek egy része a szociális gondokkal küzdő Zsil völgyében él. /Lepedus Péter: Anyanyelv és ingatlanok. = Krónika (Kolozsvár), máj. 17./

2004. május 20.

Az Erdélyi Református Egyházkerület felszólította lelkészeit: válasszanak a papi hivatás és a politika között, a Királyhágómelléki Egyházkerület csak az RMDSZ-színekben való politizálást tiltja, azt is csak Bihar és Szilágy megyében. A gyulafehérvári és szatmári katolikus egyházmegye eltiltotta papjait a politikai szerepvállalástól, a váradi és a temesvári nem. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület tiltó határozata ellenére, az RMDSZ Bihar megyei listájára három tiszteletes is felkerült: Gavrucza Tibor székelyhídi, Borzási Gyula szalárdi és Kállay László fugyivásárhelyi lelkipásztor. Jó néhány lelkipásztor a helyi önkormányzatokba szeretne bejutni, így például Borson, Belényesújlakon, Hegyközújlakon és Nagyszalontán. Nagyszalontán az RMDSZ-listát Mikló Ferenc tiszteletes vezeti, aki jelenleg az RMDSZ önkormányzati frakcióvezetője. Brassai Zsombor székelykövesdi lelkész, az RMDSZ Maros megyei ügyvezető elnöke méltánytalannak tartja az Erdélyi Református Egyházkerület igazgatótanácsának döntését, hogy választaniuk kell a papi, illetve a politikai szerep között. A székelykeresztúri RMDSZ tagjaként Antal Zoltán, a Székelyudvarhelyi Református Egyházmegye vezetője vállalt tanácsosi munkát. Antal Zoltán közölte, az idei helyhatósági választásokon nem indul. A Nagyváradi Római Katolikus Püspökség két papja jelöltette magát a közelgő helyhatósági választásokon. Fodor József püspöki helynök az RMDSZ megyei listáján szerepel, míg Albert Augustin sólyomkővári pap a Demokrata Párt színeiben kel versenyre a szlovákok lakta hegyi község polgármesteri székéért, mindketten a püspök jóváhagyásával. /Pengő Zoltán, Szucher Ervin, Zilahi Imre: Tanácsosjelölt papok – tiltó rendeletek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 20./

2004. május 22.

Az RMDSZ döntése, miszerint a helyhatósági választásokon Ioan Rust, a Szociáldemokrata Párt polgármesterjelöltjét támogatja Kolozsváron, világos, fejtette ki Markó Béla máj. 21-i kolozsvári sajtóértekezletén. Eckstein-Kovács Péter szenátor, a megyei RMDSZ elnöke korábban nem értett egyet Máté András polgármesterjelölt visszaléptetésével, valamint a kormánypárti jelölt kizárólagos támogatásával. Markó Béla hangsúlyozta: az RMDSZ kiemelt céljai között szerepel Kolozsvár jelenlegi polgármesterének leváltása. Markó Béla találkozott Pap Gézával, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökével is. /Köllő Katalin, Borbély Tamás: Az RMDSZ egyértelműen Ioan Rust támogatja. Markó Béla a mai polgármestertől mentes várost kíván minden kolozsvárinak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

2004. május 22.

A szórványnak meg kell találnia  a tömb felé vezető utat – állítja Vetési László, az Erdélyi Református Egyházkerület szórványelőadója. A napokban zajlott dévai szórványkonferencia alkalmával Vetési László fogalmazta meg, hogy a szórványban a kultúrélet sorvadóban van. Vetési tapasztalta az egyik helyen, hogy a presbiterek románul beszélnek egymás között. Az egyik presbiter megokolta: évtizedek óta alkoholista papjak voltak és ötven éve nincs iskolájuk. Vetési elmondta, filmekkel, írásokkal népszerűsítik a szórványt, ennek ellenére a szórványmentés érdekében legalább annyit kellett járnia a tömbben, mint a szórványban. Nem tudja felrázni az embereket. Nem tudta elérni, hogy testvériskolai kapcsolatok alakuljanak ki. – Székelyudvarhelyen tartott előadást a szórványról. Azután kiderült, a hallgatóság mind egy szálig Magyarországról érkezett, egyetlen székelyudvarhelyi ember volt közöttük. Mert Székelyudvarhelyen ez a téma senkit sem érdekel. /Gáspár-Barra Réka: Szórványsors. – Interjú Vetési Lászlóval, az Erdélyi Református Egyházkerület szórványelőadójával. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 22./

2004. május 24.

Tizenegy ország harminchat képviselője vesz részt az Európai Egyházak Internetes Konferenciáján (ECIC), melyet máj. 22–26. között tartanak a kolozsvári Bethlen Kata Diakóniai Központban. A kilencedik alkalommal sorra kerülő konferencia szervezését az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) vállalta. A konferencia kezdőnapján előadásokat hallhattak az erdélyi magyar reformátusság történetéről és a régió demográfiai folyamatairól. /Nemzetközi keresztény internet-konferecia. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

2004. május 24.

A Párbeszéd a jövőért konzultációsorozat keretében Kolozsváron máj. 21-én Markó Béla szövetségi elnök és Kötő József oktatási és egyházügyi ügyvezető alelnök Pap Gézával, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökével és Kató Béla főjegyző-püspökhelyettessel tanácskozott. Pap Géza felvetették, hogy elfogadhatatlanul hosszú az illetékes kormánybizottság döntésének meghozatala, kézbesítése és az ingatlanoknak az egyház nevére történő telekkönyvezése közötti időszak. Markó Béla jogosnak ítélte a felvetést, és ígéretet tett arra, hogy az RMDSZ közbelép a folyamat felgyorsításáért. /Párbeszéd a jövőért. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 24./

2004. május 25.

Az Üzenet, az Erdélyi Református Egyházkerület gyülekezeti lapja májusi számában Ötvös József generális direktor Végvári krónika címmel a Hunyadi Egyházmegyében tartott püspöki vizitációról írt. „Elárvult templomok, elhagyott udvarházak, omladozó kőfalak” sok helyen. „Reformáció ideje előtti templomok Őraljaboldogfalván vagy Nagyrápolton, erdélyi fejedelem szülőháza Marosilyén”, de ott már nincs magyar lakos. A folyóiratban beszámoló olvasható az első hitvalló püspök, Tordai Sándor András szobrának Déván történt felavatásáról. /Üzenet. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 25./

2004. május 26.

A Szászrégen melletti Kisfülpösön járt máj. 23-án Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, abból az alkalomból, hogy a templomot teljesen felújították. Az istentiszteleten mintegy négyszáz lélek vett részt. /b. d.: Templomszentelés Kisfülpösön. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 26./

2004. június 4.

Pap Géza püspök az Erdélyi Református Egyházkerület híveihez intézett felhívásában arra kért minden szavazati joggal rendelkező református egyháztagot, hogy feltétlenül éljen állampolgári jogával, menjen el szavazni, és szavazzon azokra a jelöltekre, akik akár polgármesterként, akár helyi, vagy megyei tanácsosként méltóképpen képviselhetik a közösséget. /Felhívás az Erdélyi Református Egyházkerület híveihez. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

2004. június 17.

Harmincegy lelkészt szenteltek fel az Erdélyi Református Egyházkerület közgyűlésén, a Farkas utcai református templomban jún. 15-én megtartott ünnepi istentiszteleten. Dr. Fazekas Sándor dicsőszentmártoni nyugdíjas orvost választották a Tonk Sándor elhunytával megüresedett harmadik főgondnoki tisztségbe. A másnap folytatódó közgyűlés meghallgatta Pap Géza püspöki jelentését. Nagy teret kapott a jelentésben az egyházi ingatlanok kérdése is. Határozatot hoztak a lelkészek politikai szerepvállalásának tiltásáról. /Moldován Árpád Zsolt: Éves közgyűlését tartotta az Erdélyi Református Egyházkerület. Lelkészeket szenteltek, főgondnokot választottak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./

2004. június 21.

Marosvásárhelyen a Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központban működő Református Asszisztensképző Főiskola vezetősége és tanárainak a zöme búcsúzni készül az intézettől, melynek a profilja megváltozik. Dr. Nagy Attila tüdőgyógyász-főorvos, az intézmény igazgatója szerint betelt a pohár, vele együtt távozik Mezei Ilona főasszisztensnő is, aki amolyan mindenese volt az intézetnek: oktatott, nevelt, titkárnőként intézte az adminisztrációt. Az igazgató és az Erdélyi Református Egyházkerület vezetősége, személyesen Papp Géza püspök közötti ellentét főként abból származik, hogy a Bod Péter Diakóniai Központot a korábbi püspök, dr. Csiha Kálmán építtette – adományokból, éppen az Asszisztensképző Főiskola számára. Nagy doktor szervezte meg az oktatást, 1992 novemberében kezdődött el a magyar nyelvű általános asszisztensképzés. Nagy Attila máig önkéntesen, ingyenesen vezette az intézményt. Nemrég egy mindössze érettségivel rendelkező fiatalembert neveztek ki „föléje" intézményvezetőnek, akivel nem tud szót érteni. Nagy Attila az évzárón elmondta: az utóbbi időben rágalmazó leveleket küldöztek ellenfeleik a püspökségre, és „a püspök úr véleményét rólunk a rágalmak alapján alkotta meg." Ezek után az eddigi vezetőség menni készül. A főiskolán a most záruló tanévben 69-en tanultak, közülük 24-en ballagtak. A 13 tanév alatt 324-en nyertek itt szakképzést. Egy idei kormányhatározat szerint az egészségügyi általános asszisztensképzés a posztliceális szakiskolákban megszűnik, ez csak orvosi egyetemen folyhat tovább, a marosvásárhelyi Főiskola is átalakul, ezután szociális, közegészségügyi, gyógyszerészeti, fizikoterápiás vagy öregek ápolásához értő asszisztenseket képezhetnek. Ezzel a lépéssel felszámolják a magyar nyelvű általános asszisztensképzést, miközben például a marosvásárhelyi kórházakban egyre kevesebb a magyarul értő orvos. A marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen ősztől valószínűleg magyar nyelvű bábaképzés indul. /Máthé Éva: Ballagási ünnepség – szemrehányásokkal. Megszűnik a magyar általános asszisztensképzés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./

2004. június 24.

A Romániai Magyar Szó jún. 21-én „Ballagási ünnepség – szemrehányással, Megszűnik a magyar általános asszisztensképzés" címmel beszámolót közölt a marosvásárhelyi Református Posztlíceális Asszisztensképző Iskola ballagásáról. Az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) a hiányos információkat, szándékosan csúsztatott állításokat pontosította. Dr. Nagy Attila munkaviszonya az Erdélyi Református Egyházkerülettel jún. 20-án megszűnt, ugyanis az EREK Igazgatótanácsa közös irányítás alá vonta a marosvásárhelyi Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központban folyó diakóniai, oktatói, nevelői és egyéb tevékenységeket. Nagy Attila áldozatos szakmai munkáját megköszönték. Jún. 20-tól az intézet élén egy vezérigazgató működik – dr. Ábrám Zoltán –, aki egyben a Diakóniai Központban működő Református Posztlíceális Asszisztensképző Iskola tanulmányi igazgatói tisztségét is betölti. Az államilag elismert Református Posztlíceális Asszisztensképző Iskola hivatalos igazgatója a Református Kollégium mindenkori igazgatója – jelenleg Székely Emese. Dr. Nagy Attila nyugalmazott főorvost, az egyházkerület 1992-ben nevezte ki az asszisztensképző szakmai irányítójának. 2001. aug. 1-jén pedig szakigazgatónak, közvetlen főnöke a Bod Péter Diakóniai Intézet igazgatója. Dr. Nagy Attila előbb László Zoltán igazgatóval, majd ennek utódjával, Nagy Gáborral sem tudott összhangban együtt dolgozni, autoritásukat kétségbe. /Pontosítások egy ballagási „beszámolóhoz". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

2004. július 9.

Újra kiadták dr. Tavaszy Sándor (1888–1951) Erdélyi tetők című könyvét, mely először 1938-ban jelent meg az Erdélyi Szépmíves Céh kiadásában. A 2003-as kiadást az Erdélyi Református Egyházkerület tette lehetővé, magyarországi támogatással. A kötet szerzője szerint "Úti élmények és természeti képek" gyűjteménye, több ennél: hitvallás, tiszteletet a szülőföld és lakói iránt. Dr. Tavaszy Sándor teológiai tanár 1937 és 1942 között elnöke, majd 1942-től tiszteletbeli elnöke volt az Erdélyi Kárpát-Egyesületnek. Ebben az időben a román nacionalizmus egyre jobban támadta az erdélyi magyar egyesületeket és szervezeteket. Az Erdélyi Kárpát-Egyesület elveszítette a Mátyás király szülőházában rendezett értékes tájmúzeumát (Kárpát-múzeum), könyv- és térképtárát, valamint irodáit. Az elkobozott múzeumi tárgyak az Erdélyi Néprajzi Múzeumba kerültek, és ma is ott vannak. Tavaszy hangoztatta, hogy a turistaságot a honismeret tudományának tekinti. Az Erdélyi tetők című könyv ennek szellemében született. Tavaszy a sanyarú kisebbségi létben képes volt megfogalmazni a derült jövőbe tekintő bizakodást: "Kívülről talán nem lesz szebb, de belülről e személet által kétségtelenül szebbé válik itt minden, (gondoljunk Erdélyre!) mígnem egyszer csak a belső szépségnek átsugárzó fénye áttöri ennek a világnak borús árnyait." Már a harmincas években megfogalmazódott benne a természetvédelem gondolata és igénye. /Ajtay Ferenc: Egy értékes honismereti könyv margójára (I.). = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6., II., júl. 7., III., 8., IV., 9./

2004. augusztus 10.

Somogyi Botond, az Erdélyi Református Egyházkerület gyülekezeti lapjának, az Üzenetnek /Kolozsvár/ főszerkesztője elmondta, hogy minden olyan cikket, amelyik erdélyi magyarság sorskérdéseivel foglalkozik, megjelentetnek. De helyet kap az Üzenetben az irodalom, a történelem vagy a tudomány is. Az 1989-es változás után könnyű volt lapokat indítani, nagy példányszámban kiadni és eladni. A kezdeti lelkesedés egyre csökken: minden újság (nemcsak az egyháziaké) példányszáma csökken, sokszor drasztikus módon.  A kezdeti 15 ezres példányszám (akkor Marosvásárhelyen nyomták az Üzenetet) mára jóval tízezer alá esett. Az Üzenet egyik napról a másikra él.  A főszerkesztő szerint egyre fokozódik az apátia, közömbösség az egyházi sajtó iránt. A magyarországi egyházi sajtóval kevés a kapcsolatuk. Évek óta mondják, hogy szükség lenne egy kárpát-medencei református újságíró szervezetre. Ehhez képest tavaly csupán Magyarország protestáns újságíróira fókuszáló szervezet alakult.    /Fábián Tibor: Üzenet. Református és magyar. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 10./

2004. szeptember 11.

Hatvan évvel az első kiadás után az Erdélyi Református Egyházkerület megjelentette Tavaszy Sándor Erdélyi tetők című kötetét, melyet szept. 9-én mutattak be Kolozsváron. A neves teológus, filozófus, természetvédő munkáját dr. Juhász Tamás elsősorban a teológus szemszögéből méltatta. /Ördög I. Béla: Erdélyi tetők – Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 241-266




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998