udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 23 találat lapozás: 1-23
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Erdelyi Reformatus Puspokseg (Kolozsvar)

1999. május 14.

Ismeretes, hogy a kormányrendelettel 15 ingatlant juttat vissza a romániai magyar történelmi egyházaknak. A gyulafehérvári érsekség visszakapja azt a csíksomlyói iskolaépületet, amelyben jelenleg a járványkórház működik. El is készült már a részben használt épület átadási-átvételi protokollja. Gyulafehérváron a katolikus teológia visszakapja a Képzőművészek Szövetsége használta épületet; megvan hozzá a prefektúra beleegyezése. Déván visszakerül eredeti tulajdonosához a ferencrendiek kolostora; jelenleg árvaház működik benne ferencrendi szerzetesek irányításával. A szatmári katolikus püspökség két épületet kap vissza: Nagykárolyban a Szent László konviktust, amely jelenleg használatlan; valamint Szatmárnémetiben a római katolikus konviktust, jelenleg az Unio szaklíceuma működik benne nagyon kevés diákkal. A váradi római katolikus püspökség tulajdonába visszajut Nagyváradon a Szent József kórház használatlan épülete, valamint a misericordiánus kórház épülete, amelyet jelenleg a megyei egészségügyi igazgatósága használ. A temesvári római katolikus püspökség Temesváron visszakapja a katolikus líceum épületét, amelyet részben az egyetem Elektrotechnika Kara használ, valamint a Miasszonyunk kolostort, amelyben jelenleg javítóműhelyek vannak. A Királyhágó környéki református egyházkerület tulajdonába kerül újra a zilahi református művelődési ház, jelenleg a városi művelődési ház; valamint Barátkán a református egyház tanácsterme a helyi kórház használatából. Az erdélyi református püspökség visszakapja Kolozsváron a Farkas utcai Református Kollégium régi, megrongálódott, s csak részben használt épületét, valamint Marosvásárhelyen a református leánylíceum épültét; a marosvásárhelyi városi tanács gondoskodik az épületben működő jogi személyek elköltöztetéséről. Az unitárius egyház visszakapja Kolozsváron a püspöki székhelyt; az evangélikus egyház pedig Nagyváradon a parókia könyvtárának épületét. /Zsehránszky István: A 15 visszaadott ingatlan. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

1999. október 9.

Az Algyógyi Pihenő Központot a kolozsvári református püspökség egy régi, viharvert parókia épületéből alakította ki. Ide nyaranta több csoportban járnak szórványfiatalok turnusos anyanyelvi táborokba. Algyógy szórványmagyarságunk leggroteszkebb képlete. Három árva, utolsó szórványlélekre jut két egész templom, írta Zsiskú János a szórványgondozó lelkészek algyógyi találkozójáról tudósítva. Algyógyon, Magyarigenben, Marosszentimrén, és még sok szórványtelepülésen: néptelen, gazdátlan, sorsukra hagyott templomok, parókiák, nullaszaldós magyarság. A beolvadás egyre aggasztóbbá válik: Küküllőalmás, Medgyes környéke, Bereck, Oroszfalu, Kissármás, bánsági szórványvidék, Nagyenyed környéke, újabban és egyre hangsúlyozodóbban Szatmár környéke is. Hetente tűnnek el ifjaink magyarországi munkavállalásra, sokszor végleges kitelepedésre, mondta az egyik tiszteletes. Egyre több fiatal keres boldogulást Kanadában. Elhangzott az is, hogy megjelentették a Zarándi Zarándok című szórványlapot. /Zsiskú János: Szórványgondozó lelkészek találkozója. Algyógy, 1999. augusztus 30-31. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1999. október 9./

2000. szeptember 5.

Mariana Dragomir Kolozs megyei tanfelügyelő kijelentette, hogy azt a szerződést, melynek értelmében a kolozsvári Gheorghe Sincai Líceum egyik épületét át kellene adni a Református Kollégiumnak, semmissé fogják nyilvánítani. Gheorghe Funar polgármester közölte: a Gheorghe Sincai Líceum a helyi tanács alárendeltségébe tartozik, a 30/2000-es sürgősségi kormányrendelet értelmében pedig ebben az ügyben ki kellett volna kérni a tanács véleményét. Funar azzal fenyegetőzött, hogy amennyiben az szerződést nem nyilvánítják semmissé, bűnvádi eljárást indít az aláírók ellen. A Tanügyminisztérium ezzel kapcsolatban sajtóközleményt adott ki: "Az egyetem előtti oktatási intézmények vagyonalapja a helyi hatóságok hatáskörébe került át, ők döntenek ebben az ügyben. A kolozsvári gondok kizárólag helyi gondok, és a jelenlegi törvények értelmében a Tanügyminisztérium nem javasolhat semmit, de nem is dönthet egyes tantermek vagy iskolaépületek kiosztásáról". /Mégse kapja vissza épületét a Kolozsvári Református Kollégium? = Nyugati Jelen (Arad), szept. 5./ Szept. 4-én a református püspökségen tartott sajtóértekezleten Tőkés Elek, az Erdélyi Református Egyházkerület tanügyi tanácsosa, Gyenge János jogtanácsos, Székely Árpád, a Református Kollégium igazgatója közölték: a polgármester által kezdeményezett szept. 2-i tiltakozó gyűlés eredményeképpen a tanfelügyelőség és a Sincai-líceum vezetősége hétfőn semmisnek nyilvánították azt a jegyzőkönyvet, amelynek értelmében az ideiglenesen a 16-os Általános Iskolában székelő Református Kollégiumnak helyet kellett volna cserélnie a líceumban működő Viitorul Sportklubbal. Ugyanakkor egy újabb jegyzőkönyvet állítottak össze, amely szerint addig, amíg nem születik törvényszéki döntés a tulajdonjog kérdésében az iskolák jelenlegi helyükön maradnak. Székely Árpád, a Református Kollégium igazgatója nem írta alá ezt a jegyzőkönyvet. Elmondta, hogy az ingatlan telekkönyvileg a református egyház tulajdonát képezi, és tízévi száműzetés után itt az ideje rendezni a kérdést. A tavaly kiadott sürgősségi kormányrendelet szerint a kommunisták által 1948-ban államosított iskolaépületet visszaszolgáltatták a református egyháznak. Mivel hosszas tárgyalások után nem sikerült megegyezni a Gheorghe Sincai Elméleti Líceummal, az egyház pert indított azzal a céllal, hogy érvényt szerezzen tulajdonjogának.. A következő tárgyalásra szeptember 18-án kerül sor. A református egyház a nemzetközi szerveket, a református testvéregyházakat, az egyházak világszövetségét, az Európa Tanácsot és a Fehér Házat is értesíti a kialakult helyzetről. A média rendelkezésére bocsátott közleményében az egyházkerület vezetősége többek közt leszögezi: a Református Kollégium és a sportklub cseréje során csupán egyszerű adminisztratív intézkedésre kellett volna sor kerülnie. A megyei tanfelügyelőség félrevezette az igazságszolgáltató szerveket, amikor a kolozsvári törvényszékhez küldött átiratban azt állította, hogy a 30/2000 sürgősségi kormányrendelet értelmében az ingatlan az önkormányzat tulajdonába került. - Amennyiben a törvényeket mégsem tartják tiszteletben, akkor ez azt jelenti, hogy az utóbbi tíz évben nem változott semmi Romániában - szögezte le Tőkés Elek. /Papp Annamária: Holtvágányon a Református Kollégium ügye. A református egyház a nemzetközi szervek segítségét kéri. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./

2002. február 6.

Három felekezet vallástanárképző karának építene közös otthont a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE). Megtörténhet, hogy az ortodox, görög katolikus és református vallástanárokat képző fakultások számára tervezett ingatlan az ortodoxok tulajdonába kerül, mivel az egyetem bizonyos feltételekhez kötötte a beköltözést az új épületbe. A BBTE adminisztratív bizottságának jan. 29-i határozata szerint a felsőoktatási intézmény a helyi önkormányzathoz nyújtja be igénylését, a tervezett ingatlan felépítéséhez szükséges telek kijelölésére. Kása Zoltán rektorhelyettes elmondta: "A karok egyre bővülnek, ugyanakkor növekvőben van a diákság létszáma is". A felépülő és korszerűen felszerelt ingatlan azonban az ortodox fakultás tulajdonába kerülhet, ha a római katolikus és a református püspökség visszakapja a kormányhatározatban megjelölt – egykor elkobzott – ingatlanjait. Az egyetem és a református püspökség közötti egyezség alapján, abban az esetben, ha a püspökség visszakapja a már évek óta követelt Bocskai téri épületegyüttesét, azt a református vallástanárképző kar rendelkezésére bocsátja. Hasonló helyzetben van a BBTE görög katolikus vallástanárképző kara, amelynek az egyetem adminisztratív bizottságának határozata szerint szintén nem marad helye az ingatlanban, ha a Kolozsvár–Szamosújvár Görög Katolikus Püspökség visszakapja azt az egykor elkobzott épületét, amelyben jelenleg a Gheorghe Dima Zeneakadémia székel. /Lázár Lehel: Fonák helyzetben a hittantanárképzők. Új épületet kapnak a BBTE-től. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./

2002. május 7.

A Kolozs megyei RMDSZ vezetője, Kónya-Hamar Sándor képviselő azt nyilatkozta, hogy a szövetség helyi vezetői egy követeléssel kiegészítették azt a listát, amelytől függővé teszik a Szociáldemokrata Párttal való protokollum aláírását. A követelés: a dési Andrei Muresanu Gimnáziumban hozzanak létre egy magyar tannyelvű osztályt, és Kolozsváron leplezzék le Márton Áron püspök szobrát. A képviselő kijelentette: a szobor elhelyezését a városi tanács már jóváhagyta, úgyhogy már csak a jóváhagyás gyakorlatba ültetésére van szükség. Kónya-Hamar kifejtette: ugyanakkor, elégedetlen azzal, hogy az ingatlant, amelytől a protokollum aláírása tulajdonképpen függ, nem akarják a református püspökségnek visszaadni. Rámutatott, az ingatlan egy részét már egy osztrák cég nevére iktatták, pedig az RMDSZ ennek az épületnek a visszaadásától tette függővé a protokollum aláírását. A protokollum RMDSZ ajánlotta szövegét már megfogalmazták, és aláírására akkor kerül sor, mikor az említett ingatlant visszaadják. /Magyar osztály a dési Andrei Muresanuban? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

2002. augusztus 28.

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke exkluzív interjút adott a Romániai Magyar Szónak. Kifejtette, hogy a Diszkrimináció Ellenes Országos Tanácsba csak most sikerült bejuttatni az RMDSZ szakértőjét Asztalos Csaba személyében. A belügyminisztériumi illetékesek végre aláírták az egyezséget a kolozsvári református püspökséggel egy olyan ingatlan átadásáról, amely az egyik korábbi sürgősségi kormányrendeletben már szerepelt. Végre megjelent azon további helységek lajstroma, amelyekben az érvényes rendelkezések szerint használható a magyar nyelvű feliratozás. Hatvan valahány településről van szó, amelyek eddig kimaradtak a listáról. Az alkotmány módosításával kapcsolatban Markó éles vitákra számít. Markó leszögezte, hogy figyelmüket a tulajdonnal kapcsolatos ügyekre összpontosítják. Az RMDSZ területi szervezeteitől pontos adatokat fognak kérni a föld- és az erdővisszajuttatás, a birtokba helyezés ügyében. Elkészítettek egy tervezetet az egyházi ingatlanok visszaszármaztatásáról szóló törvény végrehajtási utasításait tartalmazó kormányrendeletre. Markó kiemelte: Tőkés László püspök tapasztalhatta: a nyugati egyházak képviselői nem voltak érzékenyek a kisebbségi kérdéssel kapcsolatban. /Gyarmath János: Exkluzív interjú MARKÓ BÉLA szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

2003. április 24.

Az Erdélyi Református Egyházkerület számára negatív törvényszéki határozat született a volt Református Fiúgimnázium épületeinek visszaszolgáltatása ügyében. Az ítélet értelmében az egyházkerület csupán a Farkas utca 16. szám alatti ingatlanra, a kollégium régi épületére, az ehhez tartozó telekre, illetve az udvarra jogosult. A Kolozs megyei főtanfelügyelő szerint a Petőfi (ma Avram Iancu) utcai, újabbik épület sohasem volt az egyházé. Az egyházkerület fellebbez. Az 1999-ben született 83-as számú sürgősségi kormányrendelet mindkét ingatlant visszaítélte korábbi tulajdonosának, az egyháznak. A törvényszék úgy döntött, a líceum jelenlegi vezetőségének jegyzőkönyvet kell aláírnia az egyházkerülettel, amelyben a Farkas utca 16. szám alatt található ingatlant, telket és az udvart átadják a református egyháznak. Marosán Tamás jelezte, hivatalos iratokkal igazolhatják, hogy az összes épület ugyanazon helyrajzi számon találtató, és valamennyi a tulajdonukban van. Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor, a szóban forgó sürgősségi kormányrendelet kezdeményezője szerint a tulajdonjog nem vitatható. /Kiss Olivér: Kedvezőtlen törvényszéki határozat kollégiumügyben. A református püspökség él a felfolyamodás lehetőségével. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./

2003. július 17.

Medgyessy Péter kormányfőnél járt júl. 15-én Pap Géza református püspök. A magyar miniszterelnök hangsúlyozta: a magyar kormány számára meghatározó fontosságú a határon túli magyarság boldogulása, a szülőföldön maradás elősegítése. Medgyessy kiemelte az erdélyi magyarság egységes fellépésének szükségességét, "amelynek egyik nélkülözhetetlen eleme, hogy parlamenti képviselete a jövőben is folyamatosan biztosított legyen". A kormányfő megerősítette, hogy az oktatási és a munkavállalási lehetőségek javításában kiemelkedő jelentőségű a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem zavartalan működésének biztosítása. A miniszterelnök hasonlóképpen fontosnak nevezte a kolozsvári református teológia és a gyulafehérvári római katolikus teológia működési feltételeinek javítását. "Említettem a miniszterelnöknek, hogy a lelkészképzés nem kap támogatást a román államtól, a két felsőoktatási intézmény magánegyetem-státussal működik. A magyar kormánytól a teológiáknak a két egyház számára nehéz terhet jelentő fenntartásához kértem támogatást" - jelezte Pap Géza. A püspök elmondta, megítélése szerint a magyar kormányfő most látta elérkezettnek az időt, hogy a határon túli magyar egyházak képviselőivel egyeztessen, és alighanem úgy képzelte ezt el, hogy az egyházkerületek vezetőit egyenként invitálja Budapestre. "Gondolom, a miniszterelnök az Erdélyi Református Püspökséget a legnagyobb határon túli magyar egyházkerületként hívta meg elsőnek" - tette hozzá Pap Géza. /Kormánypénz az egyházaknak. = Krónika (Kolozsvár), júl. 17./

2003. július 22.

Iliescu elnök kitüntette Adrian Paunescut Románia csillaga lovagkereszti fokozatával, kijelentve, hogy a költő-politikust tiszteli és csodálja. Iliescu boldognak látszott, hogy - bevallása szerint - három és fél évtizede megszakítás nélkül együttműködhetett ezzel "a vulkanikus szellemmel". Paunescu nemzeti szocialista húrokat pengetve szolgálta ki a diktatúrát. Olyannyira, hogy 89 decembere után még a szakállát is levágatta, hogy fel ne ismerje és meg ne lincselje a dühöngő tömeg, s hónapokig bujkált. Most pedig többszázan ünnepelték-éltették a frissen felkent lovagot, köztük Razvan Theodorescu művelődési miniszter és Mircea Geoana külügyminiszter. Ion Iliescu azt is kilátásba helyezte: ha a "szén hajnalcsillaga", Miron Cozma megfelelő érvekkel alátámasztott kegyelmi kérelmet nyújt be, esetleg szabadlábra helyezi a bányászvezért. Mindenki tudja, hogy ki hívta a bányászokat Bukarestbe rendet teremteni, s ki dicsérte meg őket és vezérüket azért, hogy miközben feldúlták a pártszékházakat, szétzúzták az egyetemet, a tévét. /Németh Júlia: Lovagi torna a Cotroceni-ben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./ Tudvalevő, hogy Iliescu hívta a bányászokat Bukarestbe.A gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, az Erdélyi Református Püspökség és a Romániai Unitárius Egyház Jakubinyi György érsek, valamint Pap Géza és Szabó Árpád püspökök kézjegyével ellátott nyilatkozata értelmében a Gold Corporation Társaság júliusban közölte az erdélyi történelmi egyházakkal abbeli szándékát, hogy felvásárolná a tulajdonukat képező verespataki templomokat, egyházi épületeket és temetőket. Az említett egyházi vezetők júl. 21-én tartott megbeszélésükön leszögezték, hogy a verespataki tervezett beruházás a természeti és az épített környezetre egyaránt katasztrofális következményekkel járna, és a helybeli lakosságot sem hagyná érintetlenül. A verespataki terv már eddig is mérhetetlen és pótolhatatlan kárt okozott az említett egyházaknak: a kártalanítással egybekötött kitelepítés hangoztatásával olyan légkört teremtett, amely bomlasztólag hatott az ottani közösségre. Az egyházfők közölték, hogy mindennemű anyagi kártérítés dacára is csak a legvégső esetben hajlandók lemondani templomaikról, egyházi épületeikről és temetőikről: akkor, amikor az illetékes hivatalos szervek már minden engedélyt megadtak a kitermelés megkezdésére. /Az egyház nem alkuszik. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./

2003. szeptember 3.

Szept. 2-án ülésezett az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról rendelkező bizottság. Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának helyettes államtitkára elmondta: a közel 70 ingatlanból a kormánybizottság határozatával 49 a történelmi magyar egyházakhoz kerül vissza.A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség most már természetben és azonnal visszakapja a petrozsényi római katolikus plébániát, míg az orvosi egyetemnek és a zeneiskolának otthont adó kolozsvári és nagyszebeni épületekben még öt évig működhetnek az intézmények. A törvény szerint ebben az időszakban az egyház bért kap a használótól, viszont ezekre az épületekre nem kell ingatlanadót fizetnie. Az érsekség visszakapja tulajdonjogát a fogarasi városházának és óvodának otthont adó épületre, a kolozsvári egykori ferences kolostorra, valamint nyomdára, továbbá a nagyszebeni polgármesteri hivatalnak és óvodának, gimnáziumnak, a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatalnak és kollégiumnak otthont adó épületekre - ezekre szintén 5 éves bérleti szerződést kell kötnie a bennük működő intézményekkel. Az Evangélikus Püspökség hasonló feltételek mellett kap tulajdonjogot a nagylaki lelkészi hivatalra és könyvtárra, a középiskolának, líceumi műhelynek, illetve óvodának otthont adó épületeire. Természetben és azonnal visszakapja a nagylaki szövetkezetnek otthont adó ingatlant. Az Erdélyi Református Püspökség természetben kap vissza ingatlanokat a háromszéki Angyaloson, a Kolozs megyei Désaknán és Cegén. Sepsiillyefalván és Nagyenyeden szintén tulajdonjogot kap az egyházkerület. A Temesvári Római Katolikus Püspökség természetben - 5 évre szóló bérleti szerződés megkötésével - visszakapja egyik ingatlanát Temesváron, Székudvaron, Facsádon, valamint Nagyszentmiklóson. Az Unitárius Püspökség természetben és azonnal visszakap egy ingatlant a Maros megyei Makfalván, természetben 5 éves bérlettel épületeket a háromszéki Nagyajtán, Kökösben és Bölönben. Tulajdonjogot 5 éves bérleti szerződéssel a háromszéki Árkoson, Kőröspatakon és Dicsőszentmártonban kap vissza az egyház. A Nagyváradi Római Katolikus Püspökség természetben és azonnal visszakap egy ingatlant a Bihar megyei Telegden, 5 éves bérlettel természetben Élesden, Szilágysomlyón és Szentjobbon, tulajdonjogot több nagyváradi ingatlanra. A Királyhágómelléki Református Püspökség természetben 3-5 éves bérlettel kap vissza ingatlant Szilágysámsonban, Szilágyballán és Szilágyfőkeresztúron, valamint azonnal és természetben visszakapja egy ingatlanát Szilágynagyfaluban. /Benkő Levente: Restitúció: kezdődhet a telekkönyvezés. = Krónika (Kolozsvár), szept. 3./ A Királyhágómelléki Református Püspökség tulajdonába 4, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség tulajdonába 11, az Unitárius Püspökség tulajdonába 7, a Temesvári Római Katolikus Püspökség tulajdonába 4, az Erdélyi Református Püspökség tulajdonába 8, az Evangélikus Püspökség tulajdonába 5, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség tulajdonába pedig 10 ingatlan kerül vissza azonnal vagy a közeljövőben. Arról nem tettek említést, hogy a tulajdonbahelyezés folyamata elkezdődik-e az idén. /Újabb egyházi ingatlanokat adnak vissza. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

2003. december 10.

Dec. 9-én Kolozsváron találkoztak a magyarországi Teleki László Alapítvány képviselői a műemlékvédelmi támogatások erdélyi haszonélvezőivel. Eljött dr. Diószegi László, a Teleki László Alapítvány ügyvezető igazgatója, Sebestyén József, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma műemléki szakosztályának főtanácsosa és Barabás Béla az alapítvány munkatársa. A magyar kormány a Teleki László Alapítványon keresztül 1999 óta évente támogatja a határon túli műemlékek állagmegóvását, felújítását. Az évi 90 millió forintból a műemlékek restaurálására szánt támogatások mellett az épületek állapotát feltáró kutatási programokat is segítik. Diószegi László elismerte, hogy az évi 90 millió forint csak gesztus értékűnek tekinthető, ehhez a helyi közösségeknek is hozzá kell járulniuk, mind anyagilag, mind munkával. Idén mintegy tizenöt épület felújítására juttatnak pénzt. Ezek között szerepel a hadadi református templom, a miklósvári Kálnoky-kastély, az alvinci református templom, a csíkrákosi római katolikus templom, a csíksomlyói Salvator kápolna és a marosillyei Bethlen-kastély. A bonchidai Bánffy-kastély felújítását azonban nem tudták támogatni, mivel itt nagyon sok pénzre lenne szükség. Emellett a Bánffy-kastély esetében a tulajdonjogi viszonyok sem tisztázottak. /Pap Melinda: Erdélyi műemlékeket támogatnak. Megbeszélés a református püspökségen. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./

2003. december 24.

Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását felügyelő bizottság évzáró mérlege szerint a történelmi magyar egyházak által visszaigényelt ingatlanok közül az elmúlt hat hónapban a bizottság 129 épület visszaszolgáltatásáról hozott pozitív és végleges elvi döntést (amiből 38 az Erdélyi Református Püspökség, 30 a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, 17 a Királyhágómelléki Református Püspökség, 13 a Temesvári Római Katolikus Püspökség, 12 az Unitárius Püspökség, 11 a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség, 8 pedig a Kolozsvári Evangélikus Püspökség által kérvényezett egykor egyházi tulajdonban lévő ingatlanra vonatkozik), ebből 49 ingatlan visszaszolgáltatásáról szól határozatot már kézhez is kaptak a kérvényező egyházak, jelezte Markó Attila helyettes államtitkár. /(Szász Attila): Mérleg az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./

2004. szeptember 30.

Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásával megbízott Országos Restitúciós Bizottság összefoglalta az eddig elfogadott elvi döntéseket, illetve a kikézbesített határozatokat. Az összesítés szerint a magyar történelmi egyházakat illetően az Evangélikus Püspökség 12, az Erdélyi Református Püspökség 88, a Királyhágómelléki Református Püspökség 69, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség 61, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség 40, a Temesvári Római Katolikus Püspökség 15, a Szatmári Római Katolikus Püspökség 13, valamint az Unitárius Püspökség 28 ingatlan-visszaigénylési kérelme ügyében hozott az Országos Restitúciós Bizottság elvi döntést. A bizottság RMDSZ-es alelnöke, Markó Attila elmondta, hogy országos viszonylatban a kérelmek száma 7500, melyből mintegy 2000 (azaz 26 százalék) a magyar történelmi egyházakra vonatkozó. Az elvi döntések számának aránya a magyar történelmi egyházak javára billenti a mérleget, hiszen az összesen 574 elvi döntésből 326, – azaz a döntések 57 százaléka – magyar ingatlanokra vonatkozik. A bizottság legutóbbi ülését követően kézbesítették többek között a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium épületére és melléképületeire vonatkozó határozatokat, valamint a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum, illetve a szintén Marosvásárhelyen található Művészeti Líceum, az Unirea Líceum ügyében is. /(Márton Adél Evelin): A magyar történelmi egyházak javára billent a mérleg. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./

2004. október 1.

Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásával megbízott Országos Restitúciós Bizottság a magyar egyházak által benyújtott 2000 kérésből 326-ot bírált el: az Evangélikus Püspökségnek 12-öt, az Erdélyi Református Püspökségnek 88-at, a Királyhágómelléki Református Püspökségnek 69-et, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekségnek 61-et, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökségnek 40-et, a Temesvári Római Katolikus Püspökségnek 15-öt, a Szatmárnémti Római Katolikus Püspökségnek 13-at, az Unitárius Püspökségnek pedig 28-at adott vissza. Az egész országból összesen 7500 ingatlant kérnek vissza, amelyből mintegy 2000 a magyar történelmi egyházak államosított épületei. Az eddigi 574 elvi döntésből 326 vonatkozik magyar ingatlanokra. /Alig 324 magyar egyházi ingatlant szolgáltattak vissza a 2000-ből – elvileg. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

2004. október 13.

Okt. 12-én ülésezett az Országos Restitúciós Bizottság (ORB), és 20 elvi döntést hozott, ezek közül 12 a magyar történelmi egyházakra vonatkozik. A legfontosabb a szatmári Hám János Líceum épületére vonatkozik, amely a Szatmári Római Katolikus Püspökség tulajdonába kerül vissza. Az épület visszaszolgáltatásáért az RMDSZ évek óta küzd. Mostani ülésén az ORB további 35 végleges határozatot is jóváhagyott, amelyek közül 20 a magyar történelmi egyházakra vonatkozik – közölte Markó Attila, a testület alelnöke. A határozatok többek között olyan ingatlanokra vonatkoznak, mint például a kolozsvári Iuliu Maniu utca (volt Szentegyház) 1., 3. és 5. szám alatt levő három státuspalota, amelyek döntő fontosságúak a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség számára, valamint a dési kultúrház épülete, amely szintén az említett egyházkerület tulajdonát képezte. Jóváhagyták ugyanakkor a nagylaki Tajovski Líceumra és annak könyvtárára (erdélyi magyar evangélikus püspökség), a Királyhágómelléki Református Püspökség tulajdonát képező fugyivásárhelyi kultúrházra, az Erdélyi Református Püspökség tulajdonát képező magyarnemegyei (Beszterce-Naszód megye) iskolára és művelődési otthonra vonatkozó végleges határozatot is. /Visszaszolgáltatták a státuspalotákat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

2005. április 9.

Tom Lantos rámutatott, hogy az eddigi erőfeszítések az elkobzott egyházi ingatlanok visszaszerzésére nem sok eredményt hoztak. A New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítványa (HHRF) április 8-i tájékoztató közleményében rámutatott: a mostani nem az első eset, hogy az amerikai törvényhozás figyelmet szentel a kérdésnek. Tom Tancredo képviselő az előző ciklusban is kezdeményezett határozati javaslatot a romániai egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról. Tom Lantos már a NATO bővítését megelőző, 2002. októberi kongresszusi vitában is bírálta Romániát és Szlovákiát a jogtalanul elkobzott tulajdonok visszaszolgáltatásának lassúsága miatt. 360 fölé emelkedett az elvi döntések és 280-at is meghaladja a végleges határozatok száma az egyházi ingatlanok restitúciójának ügyében, tájékoztatott Markó Attila, a restitúciós bizottság elnöke, a legutóbbi gyűlésen nyolc egyházi ingatlan dossziéját tárgyalták meg. A bizottság emellett húsz végleges határozatot fogadott el, amelyekből tíz a magyar történelmi egyházakra (három a Gyulafehérvári Római Katolikus Püspökségre, hét pedig az Erdélyi Református Püspökségre) vonatkozik. Az egyházak gyakorlatilag csak a végleges döntés után, a telekkönyv elkészítése után jutnak egykori ingatlanjuk birtokába. A végleges határozatok értelmében visszaszolgáltatandó ingatlanok között olyan jelentős épületek vannak, mint például a Gyulafehérvári Római Katolikus Püspökség tulajdonába tartozó nagyszebeni Andrei Saguna Kollégium, a szászmedgyesi Városi Múzeum, az EREK tulajdonába pedig visszakerült a nagyenyedi Bethlen Gábor utca 6. és 8. száma alatti két ingatlan, amelyek a tavaly visszaszolgáltatott Bethlen Gábor Kollégium épületegyüttesének részét képezték. Szintén az EREK tulajdonába került vissza a tordai iskola. /Tom Lantos restitucio in integrumot kér. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./

2005. november 23.

Ősszel szülők, véndiákok felháborodottan tiltakoztak, mert két szakosztály is indult a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban. Az előzmények miatt jogosnak is nevezhető a tiltakozás, hisz 1989 előtt a nagy múltú iskolát ipari líceummá fokozta le a hatalom, s szinte megszűnt a magyar nyelvű oktatás. Szőcs Ildikó főigazgató kifejtette: a háromlépcsős, EU-normáknak is megfelelő építőipari, illetve turisztikai-közélelmezési szakosztály elsősorban a gyermekek, de a kollégium javát is szolgálja. A szakosztályok indulásának az az előzménye, hogy a nyári kisérettségin román nyelv és irodalomból a nyolcadikosok zöme megbukott, s nem folytathatta a tanulást az elméleti osztályokban. Innen eredt a szakosztályindítás ötlete. A szakosztályok beindításának is köszönhetően idén százhúsz tanuló kezdhette el a IX. osztályt, szemben a tavalyi hetvennel. Az anyanyelven való továbbtanulás lehetőségének iskolapéldája is ez. Nyolcszáz diákja van a kollégiumnak. Az épületen málladozik a vakolat, a több mint százéves tetőszerkezet és fedél átereszti a vizet, a tornaterem Borbély László miniszter ígéretének megvalósulására vár. A kolozsvári református püspökség támogatásának köszönhetően felújították a bezárással fenyegetett étkezdét, a fiúbentlakásként szolgáló Bagolyvárban korszerűsítették a nyílászárókat. A Bethlen Gábor dokumentációs könyvtár visszaadása már folyamatban van, de miként az egykori tanári lakásoké, az sem zökkenőmentes. Újabban anyaországi befektetőket is keres a püspökség. /Ferencz L. Imre: Megőrzi elméleti jellegét a skóla. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./

2006. október 7.

A közeljövőben Kolozsvár városa új térplasztikával gyarapszik, Márton Áron püspök szobrával. A monumentális alkotást a Szent Mihály-templom főbejárata melletti templomkertben helyezik majd el. Márton Áron szobra Bocskay Vince szobrászművész alkotása. Elmondta, hogy a szobor elkészítésére a római katolikus plébánia 2001-ben írt ki pályázatot. A bemutatott makett után az első díjat neki ítélték. 2002-ben fogott a szoborhoz, dolgozott az agyagmintán. Nem sokkal befejezése előtt a szobor váza megroppant és eldőlt, újra kellett kezdenie az egészet. Kilenc hónapot dolgozott rajta, hogy újból elkészüljön. Karcagon öntette, mert jó minőségű a munkájuk. Eddig négy szobrát öntötték Karcagon: Mikó Imre szobrát, amelyet Sepsiszentgyörgyön állítottak fel, Apor Vilmos szobrát, amely Gyulán van, Patasics Ádám kalocsai érsek szobrát, amit Kalocsán helyeztek el, és most a Márton Áron szobrát. Csíkszeredában készítik a talapzatot Márton Áron szobrához, andezitből, amit tükörsimára csiszolnak. Bocskay Vince jelenleg egy 1956-os emlékművön dolgozik. A Kolozsvár Társaság elnökeként Kántor Lajos hirdette meg egy 1956-os emlékmű pályázatát, amit Kolozsváron, a sétatéren szeretnének felállítani. A zsűri három díjat ítélt meg, az első díjat Szakáts Béla szobrászművész, a második díjat ő kapta. Az első díjas szobrot helyezik el a kolozsvári Sétatéren, de a kerek évforduló tiszteletére úgy döntöttek, hogy a második és harmadik díjas szobrot felajánlják annak, aki még szeretne 1956-os emlékművet felállítani. Amikor ez kiderült, akkor az Erdélyi Református Püspökség részéről jelezték, hogy szeretnék ezt a szobrot felállítani a Protestáns Teológia belső udvarán. /Takács Gábor: Márton Áron – a Szent Mihály-templom fenyőfáinak árnyékában. Látogatás Bocskay Vince szobrászművész szovátai műtermében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

2006. október 26.

Visszakéri az államtól a kolozsvári református püspökség a marosvásárhelyi Teleki Tékát, melynek feljavítására 600 ezer lejt utalt ki a megyei tanács. – Azt szeretnék, ha a könyvtár egységében itt maradna, mondta Spielmann Mihály osztályvezető könyvtáros. Szerinte a könyvtár tulajdonjoga a Teleki családot illetné meg, ők voltak a könyvtár fenntartói, tulajdonosai, létesítői. A Teleki család megkereste a református egyházat, de egyelőre nincs megegyezés a két igénylő között. A Teleki család azt szeretné, ha a könyvtár az eddigi formájában működhetne tovább. A család 1995-től folyamatosan támogatja a könyvtárat anyagilag, erkölcsileg és a tudományos munkák beszerzésében. /Lokodi Imre: Kié legyen a Teleki Téka? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./

2007. január 26.

Hiába utazott Marosvásárhelyre Pap Géza református püspök, hogy Csegzi Sándor alpolgármesterrel aláírják a püspökség tulajdonába átkerült Bolyai Farkas Főgimnázium átadási-átvételi jegyzőkönyvét valamint az öt évre szóló bérleti szerződést az épület használatára. Dorin Florea polgármester ugyanis nem írta alá Csegzi Sándor alpolgármester felhatalmazását a szerződéskötésre. Pap Géza másfél órát várakozott, hogy találkozzon a polgármesterrel, akivel több mint egyórás beszélgetést folytattak. Florea azt kifogásolta, hogy a vonatkozó kormányhatározat túl nagy összeget ír elő az egyházaknak visszaszolgáltatott épületek bérlői számára, amit nem hajlandó elfogadni. A polgármester kijelentette, a püspökkel való megbeszélésén tisztázta azokat a rosszindulatú nyilatkozatokat, amelyeket a Népújság neki tulajdonított az iskola rendeltetésével kapcsolatosan, de nem pontosította, melyek voltak ezek a rosszindulatú írások. /(bodolai): Elmaradt az aláírás. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 26./ A törvényesen kötelező házbér felét ajánlotta Dorin Florea polgármester a református egyháznak a Bolyai Farkas Gimnázium épületéért. A polgármester helyettesétől, Csegzi Sándortól is megtagadta az aláírás jogát. /Szucher Ervin: Fölösleges püspöki látogatás. = Krónika (Kolozsvár), jan. 26./

2007. március 17.

Az 1848-as szabadságharc idején a románok vérengzése sok magyar áldozatot követelt. Kisenyeden 140 magyart mészároltak le. Andrei Saguna román ortodox püspök körlevelében felszólította híveit, fegyverkezzenek fel. 1848 októberében Gerendkeresztúron meggyilkolták a környéken összegyűjtött 200 magyar nemest, Kocsárdon 60 magyart mészároltak le, méghozzá – miként Domokos Pál Péter írta – „oly kegyetlen vandalizmussal […], hogy a jegyző családjának három tagja, látva a borzalmakat, fölakasztotta magát”. Október 23-án pedig Zalatna mellett játszódott le az addigi legborzalmasabb esemény. Kacziány Géza Magyar vértanúk könyve – Alsó-Fehér megyei tömegmészárlás című könyve szerint Zalatnán Petre Dobra kiadta a jelszót, hogy a magyarokat le kell gyilkolni. „Vadállati kínzásokkal ölték meg a védteleneket. Némely magyar férfi, nő és gyermek húsz-harminc sebet is kapott, s még élt; mások a fájdalomtól megtébolyodva, meztelenül futkostak, a hörgés, a sikoltás, rémes kiáltozás a fegyverek ropogásával vegyült, s mindaddig tartott, amíg a szerencsétlenek mozogni bírtak. ” A vérengzés folytatódott, Borosbocsárd, Sárd, Magyarigen, Boroskrakkó, Körösbánya, Topánfalva, Hegyalja, Borbánd, Kis- és Nagyhalmágy következett. Egyedül Balázsfalva körzetében 1848 októberének legvégén már 400 halottat emlegetnek a források. (A magyar áldozatok számát csak ebben az időszakban és csak ebben a megyében 2000 és 2500 közé teszik óvatos becslések.) Mindennek híre eljutott az ekkoriban mintegy hatezer lakosú, színmagyar iskolavárosba, Nagyenyedre is. Negyvenkilenc januárjának első napjaiban alig több, mint a lakosság fele tartózkodott ott: a helybéli férfiak nagy része a honvédségnél volt. 1949. január 8-án Axente Sever vezetésével felfegyverzett román csapatok rárontottak a város védtelen magyar lakóira. Szörnyű kegyetlenséggel gyilkolták az embereket, a házakat felgyújtották. A minorita rendházba menekült 300-400 nőt és gyermeket meztelenre vetkőztetve kihajtották a piactérre, és végignézték, hogyan fagynak meg a mínusz húsz fokos hidegben. Kisgyermekeket lábuknál fogva vertek a falhoz, az anyja keblére borult csecsemőt, a férje tetemét testével védelmező asszonyt dárdákkal, lándzsákkal szögezték szeretteik testéhez. A nemi erőszak, a rablás mindezek kísérője volt. A vérengzés egészen január 17-éig tartott, a rettenetes hidegben a hegyek közé menekültek után folytatódott az embervadászat, és több környező települést is elpusztítottak. Nagyegyeden leégett a 33 ezer kötetes könyvtár, az éremgyűjtemény, az erdélyi református püspökség és a megye levéltára. A halálos áldozatok számát egyesek 700-800-ra, mások ezerre teszik. Azonban ha azt vesszük, hogy hiteles források szerint körülbelül kétezren menekültek a hegyekbe, s nagy részük a körülmények és a napokig tartó üldözés miatt nyilván elpusztult, a szám megduplázható. Dél-Erdély és Nagyenyed magyarsága a mai napig nem heverte ki az 1848–49-es magyarirtások következményeit: az etnikai arányok döntő mértékben megváltoztak, sok falu egyszerűen kihalt. Ma Nagyenyeden a kollégiummal szemközt, a vár falán, észrevétlenül, szinte beleolvadva a kövekbe kicsinyke kőtábla áll, rajta mindössze ennyi: „1849. január 8. ” /Domonkos László: Kegydíj. Román vérengzés Enyeden ezernyolcszáznegyvenkilencben. = Magyar Nemzet, márc. 17./

2008. május 5.

Boros János nyolc éve Kolozsvár alpolgármestere. Amikor megválasztották, Gheorghe Funar nacionalista expolgármester azt mondta: ez a legsötétebb nap az életében. Most a megyei tanácsosi tisztséget pályázza meg. Úgy érzi, rendelkezik megfelelő kapcsolatokkal ahhoz, hogy a városi és megyei döntéshozó testület között elősegítse az együttműködést. Boros János /sz. Kolozsvár, 1948. jan. 24./ a Műszaki Egyetem építészmérnöki karán szerzett diplomát, később a Gyulafehérvári Római Katolikus Teológiai Intézetben folytatott tanulmányokat. 1976–1990 között főmérnök, fejlesztési-beruházási főosztályvezető volt a Vízgazdálkodási Hivatalnál, 1990–1995 között fejlesztési-beruházási főosztályvezető a Szamos-Tisza Vízügyi Igazgatóságnál; 1995-2001 között főelőadó az RMDSZ Ügyvezető Elnökségénél; 1996–1997 között építkezési ellenőr az Erdélyi Református Püspökségen. 1992–2000 között kolozsvári városi tanácsos, 2000-től alpolgármester. /Kiss Olivér: Bemutatjuk jelöltjeinket. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

2009. június 10.

Tőkés Elek 1955. szeptember 28-án született Bánffyhunyadon református lelkészi családban. Édesapját az 1950-es évek elején kényszermunkára a Duna-csatornához hurcolták, a család támasz nélkül maradt. Tízéves korában Kolozsvárra került a nagyszülőkhöz. 1988-tól a 3-as számú Matematika-Fizika Líceum (mai Báthory) magyartanára. A rendszerváltást követően kollégái felkérték a magyar szakos tanárok tanfelügyelői tisztségének a betöltésére (1990–1995). Lemondását követően az Erdélyi Református Püspökség tanügyi tanácsosa volt, s ugyancsak a református egyház megbízásából a Vallásügyi Államtitkárságon képviselte a magyarság ügyét. 2000 novemberétől a Báthory István Elméleti Líceum igazgatója. Karizmatikus és perspektívában gondolkodó, meghatározó személyiség volt. Az iskola tanári közössége fájdalmasan búcsúzik váratlanul elhunyt igazgatójától. /A Báthory István Elméleti Líceum tanári közössége: In memoriam Tőkés Elek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./


lapozás: 1-23




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998