udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Esti Hirlap

1993. május 13.

Az ukrán-magyar alapszerződés vitájával kapcsolatban az Esti Hírlap körkérdésére válaszolva Markó Béla RMDSZ elnök leszögezte, hogy nem szabad analógiát teremteni az Ukrajnával és Romániával kötött alapszerződés között. Számunkra fontos a kisebbségekkel folytatott konzultáció, mondta. A magyar-román alapszerződés cikkelye tartalmazza azokat a garanciákat, amelyekre a romániai magyar kisebbségnek szüksége van. "Mi személyi és kulturális autonómiában fogalmaztuk meg igényeinket, s programunkban szerepel a helyi és területi önigazgatás elve is." ? jelentette ki Markó Béla. /Udvardy Zoltán: Kárpát-medencei körkérdés. = Esti Hírlap, máj. 13./

1993. augusztus 2.

Cseke Péter, a Korunk szerkesztőségi főtitkára nyilatkozott a folyóirat helyzetéről: költözködnek, két szobát kaptak, Kolozsvár másik végén. Arra a kérdésre, hogy a Korunk melyik korszakát kívánják folytatni, Cseke Péter Dienes Lászlóét, a polgári liberális irányt jelölte meg. /H. B.: Magyar beszéd európai módra. = Esti Hírlap, aug. 2./

1993. augusztus 7.

Aug. 7-én Budapesten megrendezték a határon túli magyar lapok szemléjét. Mintegy hatvan lap szerkesztői jöttek el. Felolvasták Göbcz Árpád köztársasági elnök hozzájuk intézett levelét, Czine Mihály mondott beszédet. Bencsik Gábor, a Magyar Újságírók Szövetségének főtitkára és a velük szemben álló szervezet, a Magyar Újságírók Közösségének elnöke, Kósa Csaba is hangsúlyozta, hogy történelmi pillanat részesei, hiszen Trianon óta először van így együtt az összmagyar publicisztika. Sajnos nagyon kevesen jöttek el, a magyarországi sajtó képviselői sem érdeklődtek kellőképpen. /Mindössze négy magyarországi lap munkatársai voltak jelen. Csalódottan, keserűen számoltak be az érdektelenségről a megjelent szerkesztők. /Bokor András: Kéregmagyarok. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 10./ A kisebbségi sajtófesztivál visszhangtalanságáról számoltak be a lapok. Az Esti Hírlap munkatársa, Udvardy Zoltán megjegyezte, hogy ő is jelen volt, annak ellenére, hogy lapja nem kapott meghívót. Elképzelhető, hogy más laphoz sem jutott el a meghívó. /Udvardy Zoltán: Kárpát-medencei sörparti. = Esti Hírlap (Budapest), aug. 10./

1993. szeptember 10.

Funar polgármester szerint Jeszenszky Géza külügyminiszter azért utazik Bukarestbe, hogy az RMDSZ kérésének eleget téve "megzsarolja" a román vezetést. Funar, a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ vezetője szerint a magyar fél Románia felvételéről való ET ülésről kivonulással fenyegetőzik arra az esetre, ha a román kormány nem teljesíti az RMDSZ "követeléseit" a kétnyelvű feliratokra és az autonómiára vonatkozóan. Bodó Barna, az RMDSZ alelnöke leszögezte, az RNEP szerint a magyarság veszélyt jelent a románokra. A két ország közötti tárgyalás feszültségoltó lenne, ez nem kívánatos az RNEP koncepciójában. /Udvardy Zoltán: Bukaresti tányéraknák. Zsaroló nyilatkozat a "zsarolásról". = Esti Hírlap, szept. 10./

1994. január 20.

Magyarország és a magyarságtudat volt a témája annak a vitának, melyet Gödöllő polgármesteri hivatala, a Magyar Televízió és az Esti Hírlap rendezett. Az estre meghívták Csapody Miklós /MDF/ és Tabajdi Csaba /MSZP/ országgyűlési képviselőt, a harmadik székbe meghívták Konrád Györgyöt és Eörsi Istvánt, de ők nem vállalták a nyílt színi megmérettetést, jelezte Franka Tibor, az Esti Hírlap főszerkesztője. Csapody méltatta az ellenzék körében vihart kavart Nemzeti Tájékoztatási Hivatal jelentését, Tabajdi szerint viszont elég lenne társadalmi mozgalom formájában megvalósítani Magyarország külső képének javítását célzó kezdeményezéseket. A találkozón elmarasztalták Eörsi Istvánt a ZDF német televíziónak adott nyilatkozatáért. Eörsi István ugyanis ebben a nyilatkozatában a kommunistákat reformkommunistákká szelídítette és sajnálkozásának adott hangot a jobboldali erők ha nem is testi, de szellemi kiirtásának elmulasztása miatt. /Albert Attila: Magyarságkép, némi szeplővel. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 20./

1994. november 28.

Határon túli és hazai ifjúsági szervezetek és iskolák részvételével szervezte meg az Ifjúsági Kereszténydemokrata Unió /IKU/a konferenciát Kisebbségek szerepe az önkormányzatokban címmel a Lakiteleki Népfőiskolán. Lezsák Sándor házigazda, MDF-képviselő és Surján László, a KDNP elnöke nyitotta meg a háromnapos /nov. 25-27./ tanácskozást, melyen Tabajdi Csaba államtitkár is részt vett. Előadást tartott - többek között - Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke. A résztvevők nov. 27-én zárónyilatkozatot adtak ki, amely síkraszáll a nemzetiségi fiatalok társadalmi, gazdasági és kulturális, illetve tájegységi önrendelkezése mellett. A dokumentum felhívja a figyelmet arra, hogy a határon túli magyar ifjúsági szervezetek nem kapják meg azokat a jogokat, amelyeket a helsinki egyezmény garantál számukra. /Népszabadság, Magyar Nemzet, Esti Hírlap, nov. 28., Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

1995. március 8.

Hazai és külföldi értelmiségiek átnyújtották az Országgyűlésnek Nyilatkozat a Magyarok Világszövetsége megújításáért című javaslatukat. A nyilatkozat aláírói szerint az MVSZ nem felel meg hivatásának, nem az összmagyarságot tömörítő szervezet, hanem egyetlen politikai irányzat "világszövetsége". Az MVSZ a maga világnézetén kívül semmilyen más felfogást nem tűr meg. A nyilatkozatban Pomogáts Bélára, az Anyanyelvi Konferencia elnökére is hivatkoznak, aki szerint álszervezetek kaptak a magyarországi tagozat felépítésénél vezető szerepet. Az aláírók kifogásolták azt, hogy ha kisebbségi szervezetek anyagi támogatásért az MVSZ-hez fordultak, az Illyés Alapítványhoz küldték őket. Az aláírók az Országgyűlést kérték arra, hogy vizsgálja meg az MVSZ működését. Az 1995. január 20-án kelt nyilatkozat ötvenhárom aláírója között van többek között: Ágoston Vilmos író, újságíró, Beke Kata, Bodor Pál újságíró, Cs. Gyimesi Éva /Kolozsvár/, Donáth László lelkész, országgyűlési képviselő, Eörsi István, Faludy György, Fejtő Ferenc, Győrffy Miklós újságíró, Halász Péter író /München/, Jancsó Miklós filmrendező, Kende Péter, Kenedi János, Lőcsei Pál, Méray Tibor, Nagy Csaba /Zürich/, Nagy Pál költő /Párizs/, Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság (Kolozsvár) napilap főszerkesztője, Ungvári Tamás. /Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, márc. 8./ Sajnálatos, hogy az MVSZ-t támadó nyilatkozat ilyen széles nyilvánosságot kapott a magyar sajtóban, a szervezet tevékenységéről azonban kevés szó esik, jelentette ki Bakos István, az MVSZ főtitkára. A levelet Nagy Csaba küldte szét a világ számos MVSZ-szervezetéhez. Bakos István elmondta, hogy már korábban is tudomásuk volt a levélről, de nem akartak reagálni a fejléc és aláírás nélküli papírra írt vádaskodásokra. Furcsának tartotta, hogy az aláírók nem az MVSZ 1992-es kongresszusán mondták el véleményüket. /Cáfol a világszövetség főtitkára. = Esti Hírlap, márc. 9./ A világ negyven országából mintegy 850 ezer tagot összefogó MVSZ főtitkára, Bakos István alattomos támadásnak minősítette a nyilatkozatot. Ismertté vált az, hogy a szerző Nagy Csaba, aki már korábban hírhedtté vált a határon túli magyarok körében, Zürichben etikátlan magatartása elhatárolódtak tevékenységétől. A támadás beleillik a nemzeti intézmények, a Duna TV vagy a Nemzeti Színház elleni támadássorozatba. /Népszabadság, márc. 8./ Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára problematikusnak érzi az MVSZ-ben az anyaország társadalmi képviseletét. A levél valós problémákat feszeget, ugyanakkor úgy tűnik, folytatta az államtitkár, hogy a nyilatkozók nem tájékozódtak a szövetség belső munkájáról. Közvetlenül a nyilvánossághoz fordultak anélkül, hogy az MVSZ-szel konzultáltak volna a problémák orvoslásáról. /Népszabadság, márc. 10./ Az Országgyűlés házbizottsága állást foglalt a levélírók nyilatkozatával kapcsolatban: társadalmi szervezetek alkotmányban rögzített autonómiáját sértené, ha a törvényhozás beleavatkozna az MVSZ ügyeibe. /Magyar Hírlap, márc. 11./

1996. szeptember 17.

Az országos napilapok olvasótáboráról készített összesítő elemzést a Szonda Ipsos. Az 1996. első félére vonatkozó adatok: első a Népszabadság /808 ezer/, második egy bulvárlap /!/, a Mai Nap /256 ezer/, a többi lap sorrendje: Népszava /243 ezer/, Nemzeti Sport /207 ezer/, Blikk /szintén bulvárlap - 206 ezer/, Kurír /bulvárlap - 167 ezer/, Magyar Hírlap /139 ezer/, Expressz /hirdetési lap - 108 ezer/, Magyar Nemzet /101 ezer/, Pesti Riport /bulvárlap - 74 ezer/, Új Magyarország /68 ezer/, Esti Hírlap /39 ezer/. /Mai Nap, szept. 17./ Ez a felmérés tehát nem az eladott példányszámot tartalmazza, hanem a közvélemény-kutató társaság felmérését.

1998. január 30.

Leváltották a Napi Magyarország főszerkesztőjét, Szalai Attilát, a jan. 30-i szám impresszumában már az új főszerkesztő neve /D. Horváth Gábor/ szerepel. Horváth D. Gábor a lap főmunkatársa, az Esti Hírlap főszerkesztő-helyettese volt abban az időszakban, amikor a Mahír Kft. adta ki a lapot. /Népszava, jan. 31./ A Napi Magyarország az egyetlen ellenzéki napilap.


lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998