udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 13 találat lapozás: 1-13
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Europa Haz

1993. április 25.

Az EMKE, a Mikes Kelemen Egyesület, a bukaresti Magyar Kulturális Központ és a budapesti Európa Ház szervezésében ápr. 22-25-e között zajlott le Illyefalván a Hatalom, demokrácia, civil társadalom című szeminárium elméleti és gyakorlati szakemberek részvételével, akik a hazaikon kívül Magyarországról, Szlovákiából, Kárpátaljáról érkeztek. /RMDSZ Tájékozató (Bukarest), ápr. 26./

1993. június 8.

Dr. Octavian Buracu részt vett az ausztriai Neumarktban egy konferencián és újból érezhette, milyen elszigetelt országa. Az elszigeteltséget a szélsőséges-nacionalista politika exponensei okozzák, miközben álhazafias megnyilvánulásaikkal mérhetetlen károkat okoznak Romániának. Az Európai Közösségbe való beilleszkedés kontextusában ő maga, egyre több román képviseletében tiltakozott a "szélsőséges nacionalista helyhatóságok által gyakorolt etnikai tisztogatás, vagy különösen a magyar etnikum kulturális, szellemi, gazdasági, oktatási és társadalmi életébe való állandó beavatkozás ellen." /Dr. Octavian Buracu: Román szól a magyarhoz. Az Európa Ház. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./

1995. szeptember 28.

A calugareni "ütközet" négyszázadik évfordulóján színes áltörténelmi dáridóra hívta a nemzetet a koalícióban részt vevő Nagy-Románia Párt szenátora, Adrian Paunescu, aki már Ceausescu idején is rendezett hasonló emlékező ünnepeket. Az ünnepelt győzelem valójában vereség volt, az új korban Vitéz Mihályra keresztelt olténiai vajda menekült a törökök elől, nemhogy üldözőbe vette volna őket. A felmentő seregként érkező Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem székelyeivel a Duna felé fordította a törököket. Erről az ünnepségen nem esett szó, a célzásokban magyarok inkább megtestesítői voltak az ellenségnek, mint a törökök. A párhuzamosan szervezett másik monstre rendezvény a bécsi döntés 55. évfordulója volt. Korábban is igyekeztek minél több magyarellenes könyvet kiadni, a külügyminisztérium elöntötte velük a világ könyvtárait, nagyvonalú összegek ösztönözték a nagy nyugati lapok munkatársait, hogy segítsék hozzá a szóban forgó műveket a halhatatlansághoz. Ilyen könyv a nemrég született Meghurcolva saját hazájában című, amely angolul, németül és franciául látott napvilágot. Kiadója a bukaresti polgármesteri hivatal, pénzt a magyar honvédséggel békepartnerséget vállaló hadügyminisztérium biztosított. A kötet az 1989-90-es periódust ismerteti, a székelyföldi népítéleteket és a marosvásárhelyi eseményeket, bemutatva a magyarság románellenességét, agresszivitását. 1990-ben is megjelent egy összefoglaló a magyar revizionizmus történetéről A magyar impérium fantazmagóriája és az Európa Ház címmel. A szerző, Raul Sorban közismert volt erdélyi értelmiségi körökben, nem annyira művészettörténészként, hanem besúgói minőségében. - Iliescu elnök "Románia az igazság óráján" című memoárkötete a hazai kiadás után gyorsan megjelent külföldön is, nyelvenként ötvenezer példányban, terjesztését a román diplomáciai testületek vállalták, ajándékozás formájában. Iliescu kötetében románosítani akarja az 1989-es eseményeket, a magyarokat alig említi, inkább szerepük anarchisztikus jellegét emeli ki. /Ara-Kovács Attila: Románia: új könyvek. = Magyar Narancs, szept. 28./

1999. január 16.

Jan. 15-17-e között tartották meg Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban a nemkormányzati szervezetek konferenciáját. Civil szféra az ezredfordulón címmel. A jan. 15-én elhangzott előadások után jan. 16-án párhuzamos kerekasztal-megbeszélések zajlottak a tudomány és környezetvédelem, művelődés és oktatás, gazdaság és szociális kérdések, műemlékvédelem, illetve ifjúsági kérdések témakörben. Kulcsár László (Magyarország, Pro Professione Alapítvány) a civil szervezetek szerepéről értekezett. Gyarmathy György (Svájc) A nyugati magyarság szerepe a civil szervezetekben címmel tartott előadást. Nyugat-Európában jelenleg megközelítőleg háromszáz magyar civil szervezet működik, ezek szakosodási megoszlása: 60% kultúra, 20% egyház, 10-10% politika és szociális. Valamennyien az önazonosság megtartásán fáradoznak. Kötő József EMKE-főtitkár a romániai magyar civil szervezetek működési feltételeiről szólva kiemelte, hogy az alkotmány adta joggal élve több mint tízezer alapítvány és egyesület fejt ki tevékenységet. Annak ellenére, hogy Romániában a civil társadalom nem képes teljes mértékben fedezni feladatait, hogy a vállalkozói réteg lassú kialakulásával a polgári társadalom reformja várat magára, a magyar önszerveződés mégis jó irányba halad. Megteremtődtek a civil társadalom csírái és, dacolva a politika gáncsoskodásával, a higgadt építkezést folytatni kell. Kató Béla, a legendássá vált illyefalvi LAM Alapítvány elnöke, arról beszélt, hogyan lehetünk sikeresek a civil szférában. Szerinte az alapítványi munka egyik nehézsége, hogy a lakosság negatív tapasztalatokat szerzett erről. Meghatározó, hogy milyen emberi kvalitások állnak az ilyen szervezetek mögött. Vissza kell adni az embereknek a közösségi munkában való hitet. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője előadásában a magyar állam és a civil szféra támogatási stratégiájával foglalkozott. Magyarországon hatvanezer civil szervezetet tartanak számon, és ez a térségben kiemelkedő eredmény. Minden híresztelés ellenére a magyar állam az utóbbi években költségvetésének alig 0,5 ezrelékét (!) fordította a határon túli magyarok támogatására, és erre az sem mentség, hogy utóbbiak szervezettsége meglehetősen gyenge. A hatékonyság fokozása érdekében a mostani kormány szeretné, ha a már ismert közalapítványok mellett EU-s támogatásban is részesülnének az anyaországon kívül élő nemzetrészek. "A jövőben, ahelyett, hogy a kisszámú, kevés vállalkozó szájába halat adnánk, inkább hálót próbálunk adni a kezükbe, inkább a vállalkozói közeget, a vállalkozói képességet igyekszünk feljavítani" - ígérte Szabó Tibor. A hivatalos látogatáson Kolozsváron tartózkodó Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár kiemelte a polgári kezdeményezések jelentőségét, azt, hogy a politikának és a polgárságnak egymásért kell dolgozniuk. Az erdélyi magyarság megmaradásának feltétele a polgárságnak, azaz a felelős, cselekvőképes emberekből álló középosztálynak a kialakulása. A magyar kormány egész nemzetben gondolkodik, ösztönzi a szülőföldön való maradást. Németh Zsolt szerint az erdélyi magyarság önszerveződése az utóbbi kilenc évben dicséretesen fejlődött. - A finanszírozó és információs szervezetek fórumán részt vett az Illyés Közalapítvány, Románia Kisebbségi Minisztériuma, az Új Kézfogás Közalapítvány, Romániai Nyílt Társadalomért Alapítvány, az EUROTIN, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Pro Professione Alapítvány, az AIDRom, Az Európa Ház, a Szatmárnémeti Vállalkozásfejlesztési Központ, a Mocsáry Lajos Alapítvány és más szervezetek képviselői. A délután a szekcióüléseké volt. A Tudomány, környezetvédelmi szekció vezetője, Pungor Ernő akadémikus, vitaindítójában a Magyar Mérnökök és Építészek Világszövetségének a műszaki és szakmai szervezetek együttműködésében vállalt szerepéről szólt. Benkő Samu Magyar tudományosság Erdélyben című előadását Havass Miklós és dr. Gyarmathy György referátumai, továbbá más hozzászólások követték. Művelődés, oktatás szekció /vezető: dr. Kötő József/. Dáné Tibor Kálmán vitaindítóját /Művelődés-szervezés/ Tavaszi Hajnal és Nagy Júlia referátumai, más hozzászólások egészítették ki. Általános konklúzió, hogy a közművelődés és az oktatás terén is meg kell tanulni profi módon végezni az intézménymegtartást, az önellátó modell kialakítását. Somai József vitaindítója /A civil szervezetek pénzügyi menedzsmentje és kötelezettségei/ vezette be a Gazdaság, szociális szekció (vezetője dr. Kerekes Jenő) munkálatait, majd Farkas Mária, Kemény Bertalan és Várhegyi Júlia referátumai, hozzászólások következtek. A Műemlékek, emlékművek, gyűjtemények szekció /vezető: dr. Entz Géza/ ülését Balogh Ferenc indította /A civil szféra lehetőségei a műemlékvédelem és a helyi gyűjtemények létrehozásában/, majd dr. Szabó Bálint, Dukrét Géza és dr. Pozsony Ferenc referátuma, vita alakította ki a következtetést: Erdélyben már beszélhetünk a teendők felméréséről, van tudományos alap (a minden évben megrendezett tusnádfürdői tanácskozás nemzetközi mércével is ritka értékű), alakulóban az oktatás, a szakemberek utánpótlása. Szorgalmazni kell viszont a honismereti mozgalmat, a műemlékvédelmi propagandát, a helyi mecénások bevonását. Romániában az idén először nyílik lehetőség arra, hogy a helyhatóságok segíthessék a restaurálást, a műemlékvédelmet. Jan. 17-re, vasárnapra is maradt az Ifjúsági kérdések szekció munkálataiból. A vitaindítók (Egri István, Makkai Zsolt, Lőrincz Ildikó) olyan témákkal foglalkoztak, mint a megélhetés és itthonmaradás; a magyar nemzetstratégia és az abortusszal kapcsolatos rendelkezések; az ifjúság szerepe a civil szférában. Referátumokkal járultak hozzá a vita kibontakoztatásához Soós Ágnes, Szigeti Annamária, Nagy László, Horváth László, Kányádi Kati, Magyari Tivadar és Veres Valér. A fiatalok hasznos "kovászfélének" tekintették ezt a fórumot, amelyből a jövőben tovább kell és, úgy tűnik, tovább lehet lépni. - A rendezők nevében Nagy Károly azt a következtetést vonta le, hogy a kétnapos tanácskozás bebizonyította: a romániai magyar civil szervezetek előtt álló sokrétű és sürgős tennivalóknak akkor lehet eredményesen eleget tenni, ha a jövőben kapott támogatások nem felaprózódva, hanem egy közös szervezetbe, az Erdélyi Magyar Szervezetek Fórumába érkeznek be. Az erre vonatkozó alapszabályzat tervezetét a konferencia részvevői tanulmányozás végett magukkal vitték, végleges formájáról, elfogadásáról a későbbiekben születik döntés. /Ördög I. Béla: Civil szféra az ezredfordulón: lehetőségek és kihívások. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./

2000. március 1.

Február 24-28-a között a magyarországi Dobogókőn rendezett nemzetközi konferenciát az Európa Akadémia /Budapest/, az Európa Centrum Egyesület, az Európa Házak Nemzetközi Szövetsége (FIME) és a Konrad Adenauer Alapítvány. Témaként szociálpolitikai, gazdasági és szociális kohéziós kérdések, az Európai Szociális Charta és az eurorégiós együttműködés érdekében jelentkezett kárpát-medencei feladatok szerepeltek. Őry Csaba, a Magyar Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára, azokat a jogharmonizáció szempontjából integrációs feltételként ismert EU-s elvárásokat sorolta, amelyeket Magyarország már bőven túlteljesített: a munkához való jog, az igazságos munkafeltételekhez való jog, a biztonságos és egészséges munkához való jog, szervezetek alakításához való jog, a dolgozó nők védelméhez való jog, az egészségvédelemhez való jog, a szociális és egészségügyi ellátáshoz való jog, a szociális jólléti szolgáltatásokhoz való jog, az anyák és gyermekek védelméhez való jog. Éliás István, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság igazgatója és Dobos András, az Új Kézfogás Közalapítvány igazgatója szintén az anyaország határain túl élő magyarsággal való együttműködés szorosabbá tételét szorgalmazták. A konferencián Erdélyből hatvanan, közülük tízen a kolozsvári Rajka Péter Vállalkozók Szövetsége szervezésében vettek részt. Az utóbbi elnöke, Farkas Mária, előadásában azt feszegette: miért nem vállalkoznak képességeikkel és lakossági létszámukkal arányos mértékben a romániai magyarok. A statisztikai adatok elgondolkodtatóak: 1000 lakosra Erdélyben 32,6, egész Romániában 33,2 vállalkozás jut, 1000 aktív lakosra számítva pedig 72,6 Erdélyre és 72,5 Romániára. A többségükben magyar lakosú megyék lemaradnak az átlagtól: Hargitában 1000 lakosra 24,2 vállalkozás jut, Kovásznában 29,6, Marosban 28,2; az aktív lakosságot nézve pedig 1000 emberre 56,6 vállalkozás esik Hargitában, 68,9 Kovásznában, 64,5 Marosban. Az országos toplistát a következő megyék vezetik: 1. Kolozs (1000 lakosra 96,1 vállalkozás), 2. Máramaros (88,8), 3. Arad (84,2), Brassó (81,2). Kolozs megyében az összvállalkozók száma megközelíti a 30 ezret, de ebben aránytalanul kevés a magyarok száma. Az okok között említhető az elöregedés, a kivándorlás, de a vállalkozói készség hiánya is. A cél nem a valamiféle elszigetelődés, a "magyar vállalkozói elgettósodás", hanem egy egészséges kisvállalkozói szellem meghonosítása. /Ördög I. Béla : Romániában aránytalanul kevés a magyar vállalkozók száma. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

2000. április 22.

Temesváron ápr. 20-án tartottak nyílt vitanapot a román-magyar kis- és középvállalkozók jövőbeli szerepéről. A rendezvényt az Amerikai Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség finanszírozta az Eurolink Európa Ház elnevezésű program keretében, amely kezdettől célul tűzte Arad és Temes megyék bevonását a határ menti együttműködésbe. Jelen volt Magyarország, Szlovákia és az Amerikai Egyesült Államok nagykövetsége, jelen volt az Európa Bizottság küldöttsége és természetesen az érintettek, azaz a már létező DKMT Eurorégióban tevékenykedő kis- és középvállalkozók egy csoportja. /Nyílt vitanap a román-magyar határ menti együttműködésről. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 22./

2000. május 23.

A Békés megyei magyar vállalkozók véleménye szerint az exportnak gátat szabnak a magas román védővámok, a szerződések hosszú előkészítése, a fizetési teljesítés késleltetése, továbbá a lej folyamatos leértékelődése miatt befektetéseik értékromlása. Sever Avram, a bukaresti Európa Ház képviselője elmondta: a Békés, illetve az Arad és Temes megyei gazdasági kapcsolatok erősödését gátolja a tőkehiány, a kevés határátkelőhely és vasúti összeköttetés, valamint a határtérségbe vezető gyorsforgalmi utak hiánya. /Magyar-szlovák-román régiós együttműködés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

2000. június 2.

Trianon megtörtént nemzeti tragédia, függetlenül attól, hogy beszélünk róla vagy sem, állapította meg Makkay József. A békediktátumot követő 20. századi magyar történelem az utódállamokba került magyarság kisebbségi jogaiért folytatott anyaországi és helyi közelharc krónikája lehetne. Az új nemzetállamok prioritása a helyi magyar kisebbség beolvasztási, felszámolási kísérlete lett. "A sokat hangoztatott Európa Ház évtizedek reménytelensége után határmódosítás nélküli magyar egységet jelenthet, ahogyan azt a Magyarok V. Világkongresszusán Orbán Viktor miniszterelnök megfogalmazta." "A Trianon előtti Magyarország határainak visszaállításáról álmodozni értelmetlen, esélytelen és ugyanakkor káros is. De az egészséges nemzettudat kialakítása szempontjából legalább ugyanolyan káros elfelejteni a történteket." /Makkay József: Nyolcvan év. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./

2000. november 17.

Az Európa Akadémia Budapest és az Európa Házak Nemzetközi Szövetsége (FIME), a Konrad Adenauer Alapítvánnyal együttműködve november 2-4-én Gyulán rendezte meg a XII. nemzetközi eurórégiós konferenciát. Ezen két fő téma szerepelt: a mezőgazdaság és a vidék fejlesztésének, valamint a kis- és középvállalatok fellendítésének a lehetőségei az eurórégiós határokon átnyúló kapcsolatok révén. - Farkas Mária (a kolozsvári Rajka Péter Vállalkozók Szövetsége elnöke) arra hívta fel a figyelmet, hogy Erdély középső és keleti tájai mennyire indokolatlanul fehér foltnak számítanak az eurórégiós együttműködési térképen. Bónis Lajos, a magyar Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium határon túli koordinációja főtanácsosa bejelentette, hogy jövőre lehetőség nyílik mezőgépek, vetőmagok, vegyszerek beszerzésének a támogatására is. - Nov. 6-10-én Budapesten tartották meg Kultúra és turizmus 2000 című II. nemzetközi konferenciát és szakmai vásárt. Az Új Kézfogás Közalapítvány támogatásával, a RPVSZ szervezésével Kolozsvárról négy, a falusi turizmusban tevékenykedő kisvállalkozó vehetett részt. Erdélyből összesen húszan éltek a kínálkozó lehetőséggel, rajtuk kívül vajdasági, felvidéki, kárpátaljai, sőt nyugat-európai és amerikai szakemberek cseréltek véleményt és állítottak ki. /Ördög I. Béla: Erdélyiek két vidékfejlesztési régiós rendezvényen. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./

2003. november 28.

A kolozsvári székhelyű Európa Ház Egyesület, valamint a Kolozsvár kormányzása a kibővült Európában című terv partnerei (az Octavian Goga Megyei Könyvtár, a Kolozs Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Kolozs Megyei Tanács, a Prefektúra, a helyi tanács, a Szabadság, az Adevarul de Cluj, a Kolozsvári TV, a Kolozsvári Rádió és a kolozsvári AEGEE diákszervezet) nov. 27-én indították útjára a kolozsvári politikai pártoknak címzett Tíz kérdés Kolozsvár európai kormányzásáról elnevezésű kérdőívet. A sajtóértekezleten jelen volt az Európa Ház Egyesület elnöke, Dan Luca, valamint több partnerszervezet - így a Szabadság napilap - képviselője is. Dan Luca, aki kolozsváriként pillanatnyilag Brüsszelben él, és az EurActiv médiatársaság marketingfelelőse, a tájékoztatón ismertette az Európa Ház Egyesületet, amelyet 1996-ban maga alapított. Mint mondta, az Európa Ház olyan apolitikus, nem egyházi jellegű, anyagi szempontból független nemkormányzati szervezet, amely azt a célt tűzte maga elé, hogy reális kapcsolatot teremtsen Kolozsvár közössége és az Európai Unió között. 2004 júniusában kerül sor a helyi választásokra, amelynek során a lakosság megválasztja a helyi és megyei tanács tagjait, valamint a város polgármesterét. A választóknak fontos tudniuk, mit gondolnak a politikai pártok és a jelöltek az elkövetkező négyéves időszakról. A pártoknak 2004. febr. 2-ig kell elküldeniük a válaszokat, majd feldolgozzák, és a lakosság tudomására hozzák a válaszokat. A pártoknak ki kell fejteniük, hogyan lehet fejleszteni Kolozs megyében a befektetéseket, melyek Kolozsvár legfontosabb szociális problémái, hogyan értékelik Kolozsvár multikulturális, többnyelvű és többnemzetiségű összetételét. /Köllő Katalin: Mikor lesz Kolozsvárnak európai kormányzata? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

2004. március 31.

Az Európa Háza nevű kolozsvári civil szervezet és partnerei Kolozsvár európai szintű kormányzásának tízparancsolata címmel tíz kérdést intéztek a romániai pártok helyi képviselőihez, a város jövőjével kapcsolatos elképzelésekről. A Kolozs megyei RMDSZ álláspontját Kónya-Hamar Sándor megyei elnök ismertette. Kolozsvár gazdasági fellendülése csak úgy valósulhat meg, ha a helyi vezetés nem csak formailag vállalja az európai csatlakozás megkövetelte reformokat. Kolozsvárnak a bankrendszer megerősítésében, a közép és hosszú lejáratú hitelezési rendszer kiszélesítésében, a nyugati befektetések ösztönzésében, a helyi és regionális gazdasági potenciál feltérképezésében és alkalmazásában lehet szerepe. Szükséges feltérképezni Kolozsvár és környéke turisztikai adottságait. /Kolozsvár európai szintű kormányzásának tízparancsolata. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./

2006. március 23.

Tavaly októberben létrejött a Kolozs Megyei Tanács brüsszeli képviseleti irodája, melynek célja a megye és az Európai Unió közötti kapcsolatok kiépítése és fejlesztése. Létrehozzák a Kolozsvári Európai Bizottságot (KEB), a KEB első ülése március 30-án lesz.. A KEB-nek nincs magyar tagja, ezt Dan Luca, az Európa Ház elnöke azzal magyarázta, hogy nemzetiségi hovatartozás nem jelentett szempontot a tagság összeállításánál, de meghívják megfigyelőként a testületbe Balló Áront, a Szabadság főszerkesztőjét, továbbá az alakuló ülésre Kónya-Hamar Sándor európai parlamenti megfigyelőt, képviselőt és Kerekes Sándor megyei tanácsi alelnököt is. /B. Á.: Kolozsvári Európai Bizottság alakul. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./

2006. november 4.

Az Európa Háza (Casa Europei – House of Europe) elnevezésű kolozsvári civil szervezet fennállásának tizedik évfordulója alkalmából tartott ünnepségen a szervezet kitüntetett több kolozsvári üzletembert, politikust, sajtóintézményt, köszönetet mondva ezáltal az európai szellem népszerűsítéséért. A sajtónak járó díjak átadása előtt a résztvevők egy perc néma csenddel áldoztak Balló Áron, a Szabadság tragikus körülmények között elhunyt főszerkesztője emlékére. A sajtóintézmények közül Az európai tömegtájékoztatás csillaga díjat kapott az Adevarul de Cluj, a Városházi Közlöny, a Kolozsvári Rádió, a Szabadság és a Kolozsvári Televízió szerkesztősége. /(-s. -r.): Európai kitüntetés a Szabadságnak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./


lapozás: 1-13




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998