udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Europa-Magyar Haz (Beregszasz)

2008. szeptember 27.

Szeptember 26-án ünnepélyesen megnyitották Beregszászon az anyaországi támogatással létrehozott Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézetet (KMMI), és felavatták a székhelyéül szolgáló Európa-Magyar Házat. Avatóbeszédében Gajdos István, Beregszász polgármestere, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke hangsúlyozta: a Kárpátalján hiányt pótló KMMI, amely a határon túli magyarlakta területeken létesült rokon intézmények hálózatába illeszkedik, hozzájárul az ukrajnai magyarság intézményrendszerének erősödéséhez. A frissen felújított épületben kiállítótermeket, könyvtárszobákat, konferenciatermet alakítottak ki, helyet kaptak benne több magyar érdekvédelmi és szakmai szervezet irodái is. /Kárpátaljai magyar művelődési intézetet avattak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 27./

2008. december 31.

A kárpátaljai magyarság 2008-ban kapott hideget-meleget, történtek vele kedvezőtlen dolgok, de voltak életében pozitív fejlemények is – írta december 30-i számának évértékelő vezércikkében az ungvári Igazi Kárpáti Igaz Szó című lap. Kőszeghy Elemér, az újság főszerkesztője a kárpátaljai magyarságot kedvezőtlenül érintő idei események között említette az év eleji ungvári magyarellenes tüntetést és a nemzetiségi iskolák oktatási nyelvének ukránosítását célzó miniszteri rendelet megjelenését. Pozitív fejleményként értékeli a honfoglalási emlékmű felavatását a Vereckei-hágón, a turulmadaras emlékoszlop visszahelyezését a munkácsi várba, továbbá Petőfi Sándor szobrának felállítását ugyanott. Pozitívum, hogy ősszel Beregszászon megnyílt az Európa-Magyar Ház, amely rövid fennállása alatt tucatnyi jeles rendezvénynek adott otthont. Fontos volt a kárpátaljai magyarság szempontjából a magyar mesterképző akadémia alapkőletétele a Beregszász melletti Makkosjánosiban és a magyar kar megnyitása az Ungvári Nemzeti Egyetemen. /Felemás évet zár a kárpátaljai magyarság. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 31./

2009. április 28.

Brüsszeli székhelyű, magyar újságíró-egyesületeket tömörítő nemzetközi civil szervezet létrehozását szorgalmazta a Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciója (KMÚEK) hétvégi, Ungváron tartott negyedik közgyűlésén. Az új civil szervezet összefogná és képviselné a magyar újságírók érdekeit, ugyanakkor lehetővé tenné a közös pályázást, a sajtóintézmények és újságírói érdekek melletti európai lobbit. Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke a romániai magyar, Krivánszky Miklós, a Kassai Figyelő brüsszeli tudósítója pedig a felvidéki magyar média helyzetéről értekezett. Tóth Lívia, a Hét Nap szerkesztője a vajdasági, Zver Ilona, a Szlovén RTV vezérigazgatójának magyar műsorokért felelős helyettese a muravidéki médiáról adott körképet. Kárpátalja helyzetképét Kőszeghy Elemér, a szervező Magyar Újságírók Kárpátaljai Szövetségének elnöke, az ungvári Kárpáti Igaz Szó főszerkesztője vázolta. A magyarországi szakmai szervezet jelen lévő képviselői is kifejtették véleményüket a konferencián. Az erdélyi, vajdasági, kárpátaljai, horvátországi, szlovéniai és felvidéki újságírókat tömörítő szakmai-érdekvédelmi szervezet, a KMÚEK négyéves múltra tekint vissza, ezalatt kiépültek és fejlődtek a kapcsolatok az anyaországon kívüli magyar újságíró-egyesületek, szerkesztőségek, újságírók közt. A megbeszéléseket követően az újságírók ellátogattak több kárpátaljai híres településre – a munkácsi várba, a Szolyvai Emlékparkba –, többek között útba ejtve a legmagyarabbnak tartott várost, Beregszászt, illetve az ott működő Európa – Magyar Házat. Az újságírók zárónyilatkozatukat szimbolikusan a Vereckei-hágónál fogadták el. /Újságírói összefogás a válság ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./

2009. május 28.

Hivatalba lépése óta először május 28-án külhoni kisebbségi vezetőkkel találkozik Bajnai Gordon miniszterelnök. A találkozón várhatóan nagy teret kapnak a szomszédos országokban élő magyar közösségek problémái. Ezek között szerepel az anyaországi támogatások kérdése: a kormány a gazdasági válság ellenére az anyanyelvű oktatást, kultúrát és művelődést segítő idei juttatások szinten tartását ígéri. Idén a csaknem tízmilliárdos keretösszeg negyven százaléka a romániai magyarságnak jut. A magyar nyelven tanuló diákok számára nyújtott oktatási támogatások 2,7 milliárdot tesznek ki. Kiemelt program a magyar állam által létrehozott és fenntartott erdélyi Sapientia Egyetem finanszírozása. Az elmúlt években mind nagyobb figyelem irányult a szórványban élők anyanyelvű oktatására – ezt jelzi, hogy az idén már 58 millió forint jut a moldvai csángók iskolán kívüli magyar nyelvi képzésére, valamint 25 millió a szórványkollégiumok működtetésére. A pályázatok révén szétosztható 756 millióra 11 ezernél is több munkát bíráltak el a szakmai kollégiumok. A romániai magyar színházak húszmillió forinthoz juthatnak az év végéig. A szlovákiai magyarság esetében egymilliárd forintot tesznek ki az oktatási-nevelési támogatások. A Selye János Egyetem harmincmilliót kap a magyar költségvetéstől. A népességi arányoknál valamelyest magasabb támogatási hányad jut a Kárpátaljára és a Vajdaságra; ezt az ott élő magyarok nehéz helyzete indokolja. A Vajdaságban a Szülőföld Alapból segített legjelentősebb idei projekt a délvidéki magyar művelődési házak felújítása-berendezése, ilyen célokra csaknem 20 millió forint jut. Az Újvidéki Tanítóképző működtetésére hasonló összeget szán Budapest. Tízmilliót kap két magyarul sugárzó helyi tévéadó, míg a református Apáczai Kollégium bővítését 10 millióval segítik. Kárpátalján a beregszászi Magyar Főiskolát 20 millió forinttal támogatják. Hasonló összegre számíthat a beregszászi Európa-Magyar Ház is. Horvátországban a támogatások zömét a pélmonostori Magyar Egyesületek Szövetsége kapja, Szlovéniában pedig a Muravidéki Nemzetiségi Művelődési Egyesület. Az ausztriai magyar szervezetek ez évben mintegy 20 millió forint pályázati pénz elnyerését remélhetik a Szülőföld Alapnál. /K. T. : Szinten tartja a kormány a kisebbségi pénzeket. = Népszabadság (Budapest), máj. 28./ Emlékeztető: 2005-ben 12,8 milliárd volt a támogatás összege. /Csinta Samu, Kiss Csaba: Zsugori a Gyurcsány-kormány. = Krónika (Kolozsvár), 2005. okt. 6./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998