udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 32 találat lapozás: 1-30 | 31-32
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Europai Beruhazasi/Ujjaepitesi es Fejlesztesi Bank /EBRD/

1991. április 14.

Iliescu elnök ápr. 14-én Londonba utazott, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank megalakulására, ahol megjelentek az európai államfők. Iliescu ápr. 15-én beszédet mondott, majd ápr. 16-án több találkozót tartott állam- és kormányfőkkel, így John Major brit miniszterelnökkel, Francois Mitterrand elnökkel és másokkal, az Antall József miniszterelnökkel lezajlott találkozón kölcsönösen hangsúlyozták, hogy munkálkodni kívánnak a kétoldalú kapcsolatok javításán. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./

1993. július 20.

Júl. 19-20-án Budapesten tárgyalt Misu Negrioiu román államminiszter, a Gazdasági Stratégiai és Reform Koordinációs Tanács elnöke Kádár Bélával, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszterével. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal /ERDB/ közösen tervezik magyar-román bank létesítését. Előrehaladott tárgyalásokat folytat a román Agricola és a magyar Kereskedelmi és Hitelbank közös, Nagyváradon létesítendő bank alapításáról. Kádár Béla felvetette magyar kereskedelmi képviselet megnyitását Kolozsváron. /Román-magyar gazdasági tárgyalások. = Pesti Hírlap, júl. 20./

1994. december 20.

Tanügyi reform Romániában. A magyar nyelvű oktatás reformtörekvéseinek kapcsolódási lehetőségei címmel rendezett tanácskozást Kolozsváron a Collegium Transsylvanicum Alapítvány, melyen a Tankönyvtanács, a magyar tanerők és a bukaresti Neveléstudományi Intézet képviselői vettek részt. Crisan Alexandru, a Neveléstudományi Intézet osztályvezetője nem tudott válaszolni arra, hogy lehetnek-e a magyar tanulóknak eleve anyanyelven írt tankönyveik és kik fogják azokat felülbírálni. A román tanügyi reform tervére, bevezetésére az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank 23 millió dolláros támogatást ad. Jelen volt Berki Anna, a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium képviselője és a Soros Alapítvány megbízottja is. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

1995. január 6.

A jövőben az infrastrukturális beruházásokra összpontosítja tevékenységét az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank /EBRD/, jelentette ki Stanel Ghencea, Románia EBRD-delegátusa. /Világgazdaság, jan. 6./

1995. január 6.

A jövőben az infrastrukturális beruházásokra összpontosítja tevékenységét az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank /EBRD/, jelentette ki Stanel Ghencea, Románia EBRD-delegátusa. /Világgazdaság, jan. 6./

1995. április 8.

A londoni székhelyű Európai Beruházási és Fejlesztési Bank /EBRD/ 28 millió dolláros hitelt nyújt Brassó, Craiova, Temesvár, Marosvásárhely és Iasi közműveinek fejlesztéséhez. /Vocea Romaniei (Bukarest), ápr. 6., ismerteti: Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./

1996. december 9.

Dec. 8-án Debrecenben az Alapszerződések és regionális gazdasági együttműködés című konferencia megnyitásakor Tabajdi Csaba politikai államtitkár kifejtette: az alapszerződések nem csodaszerek, de nem is a nemzetárulás dokumentumai. A magyar, ukrán, szlovák, román és jugoszláv részvétellel kezdődött kétnapos /dec. 8-9./ konferenciát levélben köszöntötte Horn Gyula miniszterelnök. Az előadások témakörei: régiók közötti együttműködés, bankok szerepe a két- és sokoldalú együttműködésben, a nemzeti kisebbségek lehetőségei az együttműködésben. Bod Péter Ákos, a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank /EBRD/ kelet-közép-európai országokat képviselő igazgatója elmondta, hogy "elégtelen intenzitású kapcsolatok léteznek a kelet-közép-európai térségben". A tanácskozás szervezői - Miniszterelnöki Hivatal, határon Túli Magyarok Hivatala és az Új Kézfogás Alapítvány - abból indultak ki, hogy a térség államai között létező politikai viszony és a határokon átnyúló gazdasági együttműködés minősége szorosan összefügg egymással. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 7., Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10., Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 11./

1997. április 21.

Ápr. 12-15. között Borbély László, a területrendezési minisztérium államtitkára Londonban részt vett az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) évi közgyűlésén. Ebből az alkalomból az EBRD és Románia Kormánya egyezményt írt alá egy 45 millió dolláros hosszú lejáratú kölcsönre, amelynek felhasználásáért a területrendezési minisztérium felel. Borbély László londoni tartózkodása során nemzetközi pénzügyi szakértőkkel, bankok képviselőivel, különböző országokból jelen lévő kormányzati tisztségviselőkkel folytatott megbeszélést. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 21., 1012. sz./

1997. április 21.

Ápr. 12-15. között Borbély László, a területrendezési minisztérium államtitkára Londonban részt vett az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) évi közgyűlésén. Ebből az alkalomból az EBRD és Románia Kormánya egyezményt írt alá egy 45 millió dolláros hosszú lejáratú kölcsönre, amelynek felhasználásáért a területrendezési minisztérium felel. Borbély László londoni tartózkodása során nemzetközi pénzügyi szakértőkkel, bankok képviselőivel, különböző országokból jelen lévő kormányzati tisztségviselőkkel folytatott megbeszélést. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 21., 1012. sz./

2000. április 21.

A román Tanügyminisztérium 70 millió dolláros kölcsönt kapott a Nemzetközi Fejlesztési és Újjáépítési Banktól, 14 millióst az Európa Tanács Fejlesztési Alapjától , a kormánytól pedig 46 millió dollár értékben. Az összeg egy részét a felújítási program keretében kívánja felhasználni. /Iskolák felújítása - jórészt külföldi kölcsönből. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 21./

2000. november 30.

Emil Constantinescu államelnök aláírta a Románia és az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD) által megkötött, a romániai magánszféra támogatását célzó hitelegyezmény ratifikálására vonatkozó törvényt. A hitelegyezményt 1999. július 17-én írták alá Washingtonban. Az egyezmény értelmében az EBRD 300 millió dolláros hitelt nyújt Romániának a magánszféra több területének támogatására, mint például a bankrendszer átalakítása, a privatizáció, az üzleti lehetőségek és a szociális költségek csökkentése, áll a közleményben. /Constantinescu aláírta az EBRD-vel kötött hitelegyezmény törvényét. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 30./

2000. november 30.

Emil Constantinescu államelnök aláírta a Románia és az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD) által megkötött, a romániai magánszféra támogatását célzó hitelegyezmény ratifikálására vonatkozó törvényt. A hitelegyezményt 1999. július 17-én írták alá Washingtonban. Az egyezmény értelmében az EBRD 300 millió dolláros hitelt nyújt Romániának a magánszféra több területének támogatására, mint például a bankrendszer átalakítása, a privatizáció, az üzleti lehetőségek és a szociális költségek csökkentése, áll a közleményben. /Constantinescu aláírta az EBRD-vel kötött hitelegyezmény törvényét. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 30./

2001. március 6.

Mircea Geoana külügyminiszter márc. 5-én Berlinbe, majd márc. 6-án Londonba látogat, ahol miniszterekkel, parlamenti képviselőkkel és üzletemberekkel folytat megbeszéléseket. Mircea Geoana Berlinben találkozik Joschka Fischer német külügyminiszterrel, a Bundestag tagjaival és részt vesz egy, a romániai befektetésekkel foglalkozó kerekasztal-megbeszélésen. Londonba utazik, ahol megbeszéléseket folytat Keith Vas brit Európa-ügyi miniszterrel, Jean Lemierre EBRD-elnökkel, brit üzletemberekkel és Irvine of Lairg lordkancellárral, majd "Az európai biztonság és az EBESZ szerepe: a román perspektíva" címmel előadást tart a Nemzetközi Ügyek Királyi Intézetében. Geoana találkozik Robin Cook brit külügyminiszterrel, Geoffrey Hoon védelmi államtitkárral, a londoni kormány más képviselőivel és a román közösség tagjaival. A román külügyminiszter londoni látogatásának végén megbeszélést folytat Emma Nicholson bárónővel, az Európai Parlament romániai jelentéstevőjével. /Külügyminiszteri látogatás. = RMDSZ Sajtófigyelő, márc. 6. - 44. sz./

2002. április 9.

Mircea Geoana külügyminiszter ápr. 10-én kétnapos hivatalos látogatást tesz az Egyesült Királyságban, ahol találkozik Jack Straw brit külügyminiszterrel. A román diplomácia vezetőjét meghallgatja a brit parlament alsóházának védelmi és külügyi bizottsága. A látogatás során Mircea Geoana találkozik Adam Ingram katonai ügyekkel foglalkozó államtitkár-miniszterrel. A brit parlament alsóházának külügyi és védelmi bizottságaiban a román külügyminiszter bemutatja a román euro-atlanti csatlakozási folyamat fejleményeit, valamint az ország gazdasági, törvényhozási eredményeit, a korrupció elleni intézkedéseket, az államilag gondozott gyermekek helyzetét. Mircea Geoana találkozik Jean Lemierre-rel, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank elnökével is, akivel a nemzetközi pénzintézetek által Romániának nyújtott támogatásokról folytat megbeszélést. A román külügyminiszter előadást tart a Királyi Stratégiai Tanulmányok Intézetében. /Nagy-Britanniába látogat Geoana. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./

2002. május 16.

Máj. 19-én négy nagy horderejű pénzügyi-banki esemény színhelye lesz Bukarest. Az egyik az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (BERD) kormányzóinak évi tanácskozása, a második az ugyancsak a BERD által szervezett üzletember-találkozó, a harmadik a Román Beruházási Fórum, és végül az EU-tagjelölt országok pénzügyminisztereinek a találkozója. A rendezvényekre 62 országból több mint 3000 meghívottat várnak. – A BERD a legnagyobb külföldi befektető Romániában. Az állami, illetve a magánszektorba mintegy 2 milliárd eurót ruházott be. Az utóbbi 12 évben Görögország 2,5 milliárd dollárt fektetett be Romániában. /Mózes Edith: Jelentős pénzügyi események Bukarestben. A BERD itt tartja éves ülését. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 16./

2002. május 21.

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EUFB, EBRD) 150 millió dolláros kölcsönt nyújt a román állami olajvállalat, a Petrom SN privatizációjának előkészítéséhez. A bukaresti közgyűlés idején három további megállapodást írtak alá összesen 26,5 millió euró értékben. Az EBRD a legjelentősebb külföldi tőkeberuházó Romániában. A bank adatai szerint 1990 és 2001 között a közvetlen külföldi tőkebefektetések nagysága megközelítette a 8 milliárd dollárt Romániában, ennek az összegnek közel negyedét teszi ki az EBRD részesedése. Egyes vélemények szerint Románia gazdasága jelenleg nem kompatibilis az Európai Unió tagállamainak gazdaságával, a csatlakozási tárgyalások tekintetében pedig az ország jóval a többi tagjelölt mögött van - jelentette ki máj. 20-án Willem Buiter, az EBRD vezető közgazdásza. /EBRD-kölcsön a Petromnak. További megállapodások 26,5 millió euró értékben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./

2002. május 21.

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EUFB, EBRD) 150 millió dolláros kölcsönt nyújt a román állami olajvállalat, a Petrom SN privatizációjának előkészítéséhez. A bukaresti közgyűlés idején három további megállapodást írtak alá összesen 26,5 millió euró értékben. Az EBRD a legjelentősebb külföldi tőkeberuházó Romániában. A bank adatai szerint 1990 és 2001 között a közvetlen külföldi tőkebefektetések nagysága megközelítette a 8 milliárd dollárt Romániában, ennek az összegnek közel negyedét teszi ki az EBRD részesedése. Egyes vélemények szerint Románia gazdasága jelenleg nem kompatibilis az Európai Unió tagállamainak gazdaságával, a csatlakozási tárgyalások tekintetében pedig az ország jóval a többi tagjelölt mögött van - jelentette ki máj. 20-án Willem Buiter, az EBRD vezető közgazdásza. /EBRD-kölcsön a Petromnak. További megállapodások 26,5 millió euró értékben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./

2003. május 27.

Világbank érdekeltségébe tartozó Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD) 60 millió dolláros hitelt nyújtott Romániának a vidéki oktatási rendszer fejlesztési tervezetének finanszírozására. Az erről szóló megállapodást máj. 23-án írták alá Bukarestben. MIhai Tanasescu pénzügyminiszter elmondta, a projekt összértéke 91 millió dollár, ebből 60 milliót a Világbank, 30 milliót a román kormány, egymilliót pedig a helyi közösségek biztosítanak. A projekt keretében 1.500, egyenként maximálisan 7.000 dollár értékű vissza nem térítendő hitelt biztosítanak a helyi közösségek és az iskolák közös tevékenységének fejlesztésére. A nemzetközi pénzintézet negyedszer nyújt támogatást a romániai oktatás fejlesztésére, az első három hitel összértéke 170 millió dollár volt. /A Világbank 60 millió dolláros hitelt nyújt a romániai oktatásnak. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 27./

2003. november 20.

Határozatot fogadott el a kormány, amelynek értelmében a szállításügyi tárca 2,521 milliárd eurós hitelt szerződtethet az Ártánd-Kolozsvár-Brassó autópálya kivitelezésére. A Nagylak-Arad -Temesvár-Lugos-Déva-Nagyszeben-Pitesti-Bukarest-Konstanca útvonal megépítését az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD), illetve az Európai Unió finanszírozza. Az Ártánd-Nagyvárad-Zilah-Kolozsvár-Marosvásárhely-Segesvár-Brassó autópálya egépítésének számláját szintén az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank, illetve az amerikai egyesült államokbeli Bechtel cég fizeti. /T. SZ. Z., K. O.: Állami garanciával épül az erdélyi autópálya. EBRD-hitelből korszerűsítik a kolozsvári vasútállomást. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./

2003. november 20.

Határozatot fogadott el a kormány, amelynek értelmében a szállításügyi tárca 2,521 milliárd eurós hitelt szerződtethet az Ártánd-Kolozsvár-Brassó autópálya kivitelezésére. A Nagylak-Arad -Temesvár-Lugos-Déva-Nagyszeben-Pitesti-Bukarest-Konstanca útvonal megépítését az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD), illetve az Európai Unió finanszírozza. Az Ártánd-Nagyvárad-Zilah-Kolozsvár-Marosvásárhely-Segesvár-Brassó autópálya egépítésének számláját szintén az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank, illetve az amerikai egyesült államokbeli Bechtel cég fizeti. /T. SZ. Z., K. O.: Állami garanciával épül az erdélyi autópálya. EBRD-hitelből korszerűsítik a kolozsvári vasútállomást. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./

2004. február 6.

Az Európai Unió kifogásolja a kormány és a Bechtel közötti szerződést A Financial Times szerint személyesen Günter Verheugen EU-bővítési biztos vizsgálja szerződést. Az amerikai Eximbank 800 millió dollárt ad a Bechtel-féle beruházáshoz, de a román közlekedési minisztérium közölte, hogy a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az EU tulajdonában lévő Európai Beruházási Bankkal (EIB) is tárgyal a további finanszírozásról. Bírálta a Bechtellel kötött szerződést a Demokrata Párt (PD) elnöke is. Traian Basescu volt szállításügyi miniszteri minőségében nyilatkozott. Mint mondta, hiba lenne felépíteni a Brassó–Nagyvárad sztrádát, mert ez az útvonal nem esik egybe egyetlen jelentősebb európai korridorral sem.. A kormány szóvivője kijelentette: a Bechtellel kötött szerződés a Nastase-kabinet és az amerikai adminisztráció egyezménye alapján született meg, „teljes mértékben” törvényes körülmények között. Az Észak-Erdélyt átszelő sztráda hossza 415 kilométer, a munkálatok pedig hozzávetőlegesen 2,5 milliárd dollárba kerülnek. /Cseke Péter Tamás: Bántja az EU-t a sztráda? = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./

2004. június 2.

Bulgária aláírta az Európai Beruházási Bankkal azt a 20 millió eurós szerződést, amelynek segítségével új hidat építenek a Dunán a bulgáriai Vidin és a romániai Calafat között. A beruházás fontos része annak az európai közlekedési folyosónak, amely Drezdát köti össze Isztambullal. Az építés 2005 második felében kezdődik el, a tervek szerint a két kilométer hosszú híd 2008-ban lesz kész. Jelenleg a két ország közötti Duna-szakaszon egyetlen híd van, amely a bolgár Ruszét köti össze a romániai Giurgiuval. /S. M. L.: Drezdától Isztambulig. = Krónika (Kolozsvár), jún. 2./

2005. március 7.

Dr. Kötő József egyetemi tanárt egy hónappal ezelőtt nevezték ki az Oktatási és Kutatási Minisztérium államtitkárává. Ugyanabba az irodába tért vissza, ahol 1996 és 2000 között, a Demokrata Konvenció kormányzása idején ugyanezt a munkakört töltötte be. A 2000. évi választásokat követő hatalomváltás után visszatért Kolozsvárra tanítani a Babes–Bolyai Tudományegyetemre, miközben az RMDSZ oktatási és egyházügyi alelnökének tisztségét is betöltötte. Kötő József irányítása alá tartozik a kisebbségi oktatás (ennek végrehajtó szerve a dr. Murvai László vezette főigazgatóság), a minisztérium külkapcsolatainak koordinálása, valamint az iskolaépületek felújításának, újjáépítésének országos programja. Mindenki tudja, melyek voltak az évenként menetrendszerűen visszatérő botrányok az oktatásban, amelyek sok szülőt elriasztottak a magyar iskolától. Kezdődött a beiskolázási számokkal: hol induljanak magyar osztályok, milyen profillal, mit engedett és mit nem engedett a megyei tanfelügyelőség stb. Most Kötő feladatkörében szerepel, hogy jóváhagyhatja a kisebbségi oktatás hálózatát. Eddig vitatott kérdés volt, hogy a felekezeti líceumoknak csak a teológiai profilt hagyták jóvá. Jogkörével élve, már megszületett a rendelet: a felekezeti iskolák a teológiai mellé más profilú osztályokat is indíthatnak. Eddig probléma volt a kisebbségi iskolák vizsgatételeinek összeállítása, most szabályozta ezt is: március 20-ig minden megyéből, ahol van magyar nyelvű oktatás, a pedagógiai körök beküldenek a minisztériumba tíz-tíz javaslatot, a szakos tantervbizottság ezekből kiválaszt tíz tételt, amelyet titkosítanak, és a vizsga napján kisorsolják az öt tételt. A vizsgázók végre anyanyelvükön kapják a tételt, nem kell órákig tétlenül ülniük a padban, amíg megjön a hivatalos fordítás. A tankönyvellátás is a hatáskörébe került, és már mutatkozik is eredmény. Alapvető gond az volt, hogy nem lehetett anyanyelven írott tankönyveket benyújtani. Kötő elfogadtatta, hogy a versenytárgyalásokra a harmadik osztály számára lehet magyar eredeti tankönyvet benyújtani, bármilyen tantárgyból, és sorra következnek a többi osztályok is. Az általános demográfiai fogyás maga után vonja az iskolahálózat újragondolását. Ttörvénybe foglalták, hogy kisebbségi iskolák indokolt esetben a kétszázas létszám alatt is megőrizhetik jogi személyiségüket, és külön koefficiens alapján számítják ki a nekik járó pénzt. Ebben az évben elkezdik az Európai Beruházási Bank kétszázmillió dolláros hitelének „beépítését” kétezer iskolába. A szatmárnémeti Kölcsey Gimnázium kiesett a keretből, mert közben a református egyház visszakapta tulajdonát. Kötőék a pénzt átutalták Szatmárhegy iskolájának felújítására. /Barabás István: Kedvező változások várhatók. Beszélgetés Kötő József államtitkárral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./

2005. március 25.

Tariceanu miniszterelnök az Európai Befektetési Bank elnökével, Philippe Maystadttal találkozott Brüsszelben. A felek megegyeztek a következő négy év finanszírozási ütemét monitorizáló munkabizottság létrehozásáról. „Romániának kötelező módon azokat a projekteket kell előnyben részesítenie, amelyek az európai infrastrukturális fejlesztési tervekbe illeszkednek – szögezte le a kormányfő. Ez azt jelenti, hogy Brassó–Marosvásárhely–Kolozsvár–Nagyvárad–Bors nyomvonalon haladó észak-erdélyi autópálya építését kizárólag a román költségvetésből lehet majd finanszírozni. A Adevarul szerint ez azt is jelentheti, hogy a munkálatokat leállítják. /Stratégiaváltás autópálya-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

2005. március 26.

Eugen Nicolaescu liberális képviselő, a PNL szóvivője sajtótájékoztatón kijelentette: az észak-erdélyi autópálya ügyét a kormány az idén levette napirendről, mivel nincs pénz rá. Legkorábban 2006-ban beszélnek majd róla. A képviselő elmondta, hogy Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök Brüsszelben tárgyalt Philippe Maystadttal, az Európai Beruházási Bank (BEI) igazgatójával ebben az ügyben, illetve arról, hogy csökkent a pénzintézet által Romániának folyósított kölcsönök volumene. Az észak-erdélyi autópálya az RMDSZ választási programjának része volt, Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke azóta is több nyilvános szereplésen hangsúlyozta, hogy az RMDSZ ragaszkodni fog a dologhoz, és mint legutóbb Marosvásárhelyen is mondta: „lesz erdélyi autópálya”. /Mózes Edith: Veszélyben az észak-erdélyi autópálya ügye! = Népújság (Marosvásárhely), márc. 26./

2005. július 22.

Eddig 14 ország és több nemzetközi intézmény ígért árvíz miatt segítséget Romániának, a kormány múlt heti nemzetközi felhívása nyomán. Németország ivóvizet, élelmiszert, gyógyszereket, Csehország áramfejlesztő berendezéseket, Lengyelország egy repülőgép-rakomány humanitárius segélyt adott, Magyarország 12 ezer euróval, egy egészségügyi csoporttal, vízkezelő berendezésekkel, sátrakkal és áramfejlesztővel segít. Az ENSZ fejlesztési programja (UNDP) 230 ezer eurót utal ki, a Világbank 10 millió dollárra mutat készséget a kockázatcsökkentő programja keretében, az Európa Tanács Fejlesztési Bankja (CEB) még ezután dönt a kiutalandó összegről. /Segélyek, segélyígéretek. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 22./

2005. október 11.

Együttműködési megállapodást írt alá Kolozs és Szilágy megye önkormányzata az Európai Fejlesztési és Beruházási Bank (BERD) vezetőségével, hogy a SAMTID program révén mindkét megyében felújíthassák a víz- és csatornahálózatot. A SAMTID pályázat összértéke eléri a 12 millió eurót, ebből 7,2 millió eurót a BERD, míg a fennmaradó 4,8 millió eurót a két megyei önkormányzatnak kell előteremtenie. E program révén Zilah, Zsibó, Szilágycseh és Szilágysomlyó, valamint Szamosújvár, Dés és Bánffyhunyad víz- és csatornahálózatát újítják fel. /Összefogott Kolozs és Szilágy megye. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

2006. január 14.

Az Európai Beruházási Bank (EBI) továbbra sem hajlandó finanszírozni az észak-erdélyi autópályát, jelentette ki Wolfgang Roth, az EBI elnöke Bukarestben. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök megerősítette, hogy Romániának a negyedik európai közlekedési folyosó nyomvonalán haladó dél-erdélyi autópálya jelent prioritást. A miniszterelnök és az európai bank vezetője találkozójukon megállapodtak, hogy erre a projektre az EBB 250 millió eurós kölcsönt biztosít Romániának. A dél-erdélyi autópályára az idei költségvetésből még 104 euró van elkülönítve. /Nem kap európai pénzt az észak-erdélyi autópálya. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

2006. május 25.

Gondokban van a gyergyószentmiklósi Batthyány Ignác Műszaki Középiskola igazgatója, Farkas Zoltán. A jól haladó munkálatok megtorpantak, az építők átadták az eddig elvégzett munkát. A tetőtér beépítése nem kezdődhetett el. Az új épület felhúzásához kormánytámogatás is érkezett, az iskola bekerült az Európai Fejlesztési Bank által finanszírozott beruházások közé. Az eredetileg ide szánt összegből lefaragtak. Szeretnék a tetőteret is kihasználni, hogy ne kelljen két váltásban tanítani. /Bajna György: Sokan vernék a mellüket. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 25./

2007. november 28.

Az évtized végéig vadonatúj épületegyüttes állhat Bihar megyében a székelyhídi Petőfi Sándor Gimnázium, Érmellék legnagyobb magyar középfokú oktatási intézménye rendelkezésére. A tervek szerint 2008 nyarán átadják az új iskolát. Hegyesi Viktor, az iskola igazgatója közölte, az épület 22 tantermes szárnyának felépítését a kormány az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól felvett hitelből fedezi. A Petőfi Sándor Gimnázium 5–12. osztályos diákjai jelenleg életveszélyes körülmények között tanulnak. /Gyergyai Csaba: Kastélyból iskolába készülnek. = Krónika (Kolozsvár), nov. 28./


lapozás: 1-30 | 31-32




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998