udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 354 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 331-354
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Europai Biztonsagi es Egyuttmûkodesi Ertekezlet/Szervezet /EBEE/EBESZ/

1990. november 20.

Az EBEÉ párizsi csúcstalálkozója nov. 19-én kezdődött, ezen felszólalt Iliescu elnök is. Hangsúlyozta, hogy az EBEÉ-országoknak ragaszkodni kell az emberi jogok tiszteletben tartásához, ide sorolta a nemzeti kisebbségek jogait is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./ Iliescu elnök találkozott Mitterand elnökkel. A megbeszélések középpontjában a két ország közötti kapcsolatokra vonatkozó problémák álltak. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./ A román küldöttség tagjaként Domokos Géza, az RMDSZ elnöke is elutazott. Az RMDSZ vezetősége tisztában volt vele, hogy jelenléte kirakatjellegű is lehet, de arra gondoltak, hogy Domokos Géza a francia fővárosban szót ejthet az RMDSZ-ről, a romániai magyarságról. /(K.N.K.): Miért ment Párizsba Domokos Géza? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./

1991. június 13.

Jún. 13-án magyar külügyi delegáció tárgyalt Bukarestben a nemzeti kisebbségek kérdésével foglalkozó, Genfben július elsején megnyíló EBEÉ-konferencián képviselendő elvekről. A magyar delegációt vezető Bába Iván főosztályvezető nyilatkozott a tárgyalásról a bukaresti magyar nagykövetségen: kölcsönösen ismertették álláspontjukat, a román fél jelezte, hogy a kollektív jogokkal nem tud egyetérteni. Szintén nyilatkozott a román delegáció vezetője, Traian Chebeleu nagykövet, külügyminisztériumi igazgató. /Székely László: Román-magyar szakértői tanácskozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

1991. június 20.

Június 19-én Berlinben megkezdődött az EBEÉ kétnapos külügyminiszteri tanácskozása. Adrian Nastase külügyminiszter ez alkalomból találkozott James Baker külügyminiszterrel, a kétoldalú kapcsolatokról tárgyaltak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./

1991. június 29.

Christopher Dodd szenátor szerint "a genfi Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezleten /EBEÉ/ elsőbbséget kell adni a romániai kisebbségek gondjainak, mert Európában ott a legsúlyosabb a kisebbségi jogok megsértése." /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 29./

1991. július 1.

Megnyílt az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet /EBEÉ/ nemzeti kisebbségekkel foglalkozó genfi szakértői tanácskozása, melyen három héten át vitatják meg a kisebbségek helyzetét és a teendőket. Július 2-án Entz Géza államtitkár, a magyar küldöttség vezetője hangsúlyozta, hogy tanúi vagyunk az etnikai türelmetlenség újjászületésének, ezért van szükség nemzetközileg elfogadott minimális szabályokra. Különös figyelmet kell szentelni a történelmi kisebbségek helyzetének. Az emberi jogok tiszteletben tartása szükséges, de nem elegendő a kisebbségek védelmére, mondta. /Entz Géza beszéde: Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./ Traian Chebeleu nagykövet, a genfi tanácskozáson a román küldöttség vezetője elutazása előtt interjút adott a Romániai Magyar Szónak. Elmondta, hogy Genfben a külügyminisztériumiak által összeállított Fehér Könyvet ismertetik, amely a kisebbségek Romániában élvezett jogait tartalmazza. Szerinte nincs szükség új normatívákra, a nemzetiségi kérdést nem kell dramatizálni, annak megoldása elsősorban a gazdasági fejlődéstől és a demokrácia előrehaladásától várható. A román küldöttség új magatartási kódex kidolgozását fogja javasolni, ebben szerepel, hogy minden állam tartózkodik a másik állam egységének megbontását célzó szeparatista akcióktól. Chebeleu szerint a nemzeti kisebbségek jogainak kérdése nem képezheti a kétoldalú megállapodások tárgyát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./ Románia küldöttségében nem lehettek jelen a kisebbségek képviselői. Tőkés László csak magánszemélyként, egy párhuzamos kisebbségi rendezvényen szólalhatott fel. /Erdélyi Napló /Nagyvárad), júl. 20./ Tőkés László beszéde: júl. 3-i jegyzet.

1991. július 3.

Traian Chebeleu nagykövet, külügyminisztériumi igazgató vezeti a Genfben az EBEÉ nemzeti kisebbségek kérdéskörében szervezett szakértői konferencián a román küldöttséget. A konferencia júl. 1. és 19. között zajlik. A vele készített interjúban Chebeleu elmondta, hogy a genfi tanácskozáson az első napirendi pont az eddigi tapasztalatok, a nemzetiségekkel kapcsolatos törvények áttekintése, Erre a román vezetés Fehér Könyvet készített, ez bemutatja a nemzetiségek helyzetét. A román küldöttségnek nincs nemzetiségi tagja, Chebeleu ezt megfelelőnek tartja, mert "nem akarják túlpolitizáni" a napirenden szereplő kérdéseket. Chebeleu említette, hogy román tervezetet fognak előterjeszteni Genfben a következő címmel: Az államok magatartási kódexe a kisebbségek kérdéseiben folytatandó nemzetközi együttműködés ügyében. /Székely László: Túlpolitizálás nélkül. Exkluzív interjú Traian Chebeleu nagykövettel, külügyminisztériumi igazgatóval. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

1991. július 6.

Kolozsváron júl. 6-án tartották meg az RMDSZ Küldöttek Országos Tanácsának alakuló ülését. Somai Józsefet nevezték ki az RMDSZ országos titkárának. Tőkés László javaslatára a Küldöttek Országos Tanácsa felhívást intézett a román kormányhoz, a Nemzeti Megmentési Fronthoz és az ellenzéki pártokhoz az interetnikus problémákat tárgyaló kerekasztal létrehozására. Ugyancsak felhívást fogadtak el az EBEÉ genfi konferenciájához címezve, a kisebbségi kérdés egész Európára való érvényességét hangsúlyozva. - A küldöttek Bukarestben politikai titkárnak és egyben szóvivőnek Mag Pétert jelölték. Somai József bemutatta a titkárság többi tagját, Farkas Mária gazdasági titkárt, Kötő József társadalomszervezési titkárt és Mózes Pál szervezési titkárt. A Küldöttek Országos Tanácsa határozatokat hozott a következőkre vonatkozóan. Az RMDSZ elismeri a horvát és szlovén nemzet önrendelkezési jogát és elítéli a katonai megoldást, aggodalmát fejezi ki a Romániában erősödő zsidóellenes megnyilvánulások miatt, támogatja egy kisebbségi fórum megalakítását a Kárpátmedence térségében. Az RMDSZ felhívást intézett az EBEÉSZ genfi kisebbségi konferenciájához, jelezve, hogy a konferencián megjelent román delegációban a kétmilliós magyar kisebbség egyetlen tagja sem vehet részt, emiatt nem volt módjuk álláspontjuk kifejtésére. Romániában nem szűntek meg a kisebbségellenes, jogfosztó, diszkriminatív törekvések. A jugoszláviai tragikus konfrontáció mutatja, hogy a kisebbségek helyzete nem tekinthető pusztán egyes országokat érintő kérdésnek, hanem Európa ügyének. Eljött az ideje annak, hogy igazságosan rendezzék az etnikai viszonyokat. /Népújság (Marosvásárhely), júl. 9., Közlemény: Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10., határozatok: Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./

1991. július 9.

Gabriel Gafita ismertette az EBEÉ kisebbségekkel foglalkozó genfi konferenciáján a romániai kisebbségek helyzetét, a román alkotmánytézisekkel dokumentálva, hogy tiszteletben tartják a nemzetközi előirányzatot. - A román küldöttség nyilvánosságra hozta a külügymisztérium fehér könyvét a romániai kisebbségek etnikai, nyelvi és vallási jogaira vonatkozóan. /Népújság (Marosvásárhely), júl. 10./

1991. július 15.

Az EBEÉ genfi kisebbségi szakértői konferenciáján a magyar küldöttség egyik tagja, Zalatnay István júl. 15-én ismertette a magyar küldöttség nyilatkozatát. A magyar küldöttség elégedetlen, nem realizálódott annak áttekintése, hogy a részt vevő államokban miként tesznek eleget az EBEÉ keretében vállalt kötelezettségeknek. Kitért a csehszlovákiai és a romániai magyar kisebbség helyzetére. Csehszlovákiában az új szlovák nyelvtörvény nem a kisebbségi, hanem a többségi nyelv érdekeit szolgálja. A csehszlovákiai magyarságot 1945 és 1948 között tömegesen megfosztották jogaiktól. Törvényesen azóta sem rehabilitálták őket teljes mértékben. A romániai magyarság helyzete a koppenhágai értekezlet óta lényegesen rosszabbodott. A nemzetbiztonsági törvény a "szeparatizmust" jelölte meg bűncselekményként. Ez a jogilag nem meghatározható kategória a törvény önkényes alkalmazásához vezethet. Romániában a nemzeti kisebbségeket nyilvánvaló megkülönböztetésnek vetik alá az igazságszolgáltatás terén. 1990 márciusában a Vatra Romaneasca nevű szervezet véres pogromot indított a marosvásárhelyi magyarság ellen. Sütő András írót szinte megölték a magyarellenes erőszakcselekmények során, fél szeme világát elvesztette. Több mint egy év eltelte után még mindig nem állítottak bíróság elé egyetlen tettest sem, csupán magyar és roma személyeket ítéltek el. Egyetlen románt sem találtak bűnösnek, közben a kormány nem hajlandó felülvizsgálni az igazságtalanul elítéltek ügyét. - Halogatják a helyhatósági választásokat. A vezető tisztségekbe kinevezett nemzetiségek aránya. - A Bolyai Egyetem megnyitását nem engedélyezik. Uszító, antiszemita lapok jelennek meg. Csökkentették a magyar tévéműsort. A magyar iskolák elleni támadások. /A magyar küldöttség Zalatnay István által ismertetett nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./ Traian Chebeleu román küldöttségvezető erre reagálva, júl. 17-én mondott beszédében, mindent visszautasított. A szeparatizmus még csak törvénytervezetben szerepel. Az 1990. márciusi marosvásárhelyi események nem "a magyarok elleni véres pogrom", Chebeleu szerint az az előzménye, hogy márc. 15-én több mint tízezer magyar állampolgár átkelt a határon, magatartásuk sértette a románok nemzeti érzelmeit. Azt, hogy történetesen magyarokat és cigányokat állítottak bíróság elé, azzal magyarázta, hogy ellenük voltak bizonyítékok. A cigányellenes incidensekről elmondta, hogy a vétkesek ellen eljárást indítottak. Kijelentette: a Bolyai Egyetemen magyarul is lehet tanulni, erről kiadványuk, a Fehér könyv tartalmaz adatokat. Azt állította, hogy több romániai magyar lap hasonló hangnemű, mint az uszító Romania Mare. Chebeleu szerint Petre Roman miniszterelnök csak autogramot adott a Phoenix antiszemita lapnak. Visszautasította, hogy csökkentették a magyar tévé műsoridejét, ugyanígy elutasította a felvetett oktatásügyi problémákat. /Traian Chebeleu román küldöttségvezető válasza a magyar küldöttség nyilatkozatára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25., 26./

1991. július 18.

Teodor Melescanu külügyi szóvivő júl. 18-i sajtóértekezletén elítélte az EBEÉ kisebbségi szakértőinek genfi tanácskozásán kifejtett magyar álláspontot: "A romániai kisebbségek valós helyzete egyáltalán nem jogosítja fel Magyarországot arra, hogy a kérdésben ítélőbíróként lépjen föl." /Bukarest kifogásolja a genfi magyar álláspontot. = Magyar Nemzet, júl. 20./

1991. július 23.

Traian Chebeleu román küldöttségvezető Genfben, az EBEÉ nemzeti kisebbségekkel foglalkozó konferencia záróülésen kifejtette, hogy a konferencia sikeres volt. Chebeleu szerint a találkozón "sikerült ellenállni bizonyos tendenciáknak", amelyek olyan politikához való visszatérésre irányultak, amelyek az első világháborút követő időszakra irányult. "Meggyőződésünk, hogy államainknak mindent meg kell tenniük azért, hogy a kisebbségek harmonikusan integrálódjanak a társadalmakba, amelyekben élnek. Ez volt javaslatunk lényege" /Traian Chebeleu román küldöttségvezető beszéde az összejövetel záróülésén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./

1991. augusztus 2.

Genfben júl. 1. és 19. között rendezte meg az EBEÉ a nemzeti kisebbségek kérdéskörében a szaktalálkozót. A konferencia kezdete előtt Christopher Dodd amerikai szenátor a Helsinki Bizottsághoz írt levelében elmarasztalta Románia kisebbségi politikáját, hangsúlyozva, hogy a genfi EBEÉ-találkozón elsőbbséget kell adni a romániai kisebbségi problémának, mert abban az országban sértik meg Európában a legsúlyosabban a kisebbségek jogait. Romániában gyarapodnak az antiszemita, a magyarellenes csoportok és kiadványok. Szükség van arra, hogy kidolgozzák a nemzeti kisebbségek chartáját. A nemzeti kisebbségeknek jogot kell biztosítani arra, hogy megtarthassák saját kultúrájukat, közösségüket, hagyományaikat. Ebből semmit sem biztosítanak a mai Romániában, ahol a 2-2,5 millió magyarság a legnagyobb kisebbség. A román kormány késlelteti a Ceausescu-rendszerben bezárt magyar iskolák és a kolozsvári Bolyai Egyetem megnyitását. Levelében végül Christopher Dodd síkraszállt azért, hogy a romániai magyar református, katolikus egyház visszakapja kisajátított tulajdonát. Egy évvel ezelőtt száznál több amerikai képviselő írta alá az Iliescu elnökhöz küldött levelet az erdélyi magyarság védelmében, majd a képviselőház emberjogi bizottsága szeptemberben sürgette az emberi jogok, köztük kisebbségi jogok tiszteletben tartását. A levelekre nem érkezett válasz. /Dodd szenátor leveléről a Népszabadság jún. 29-i száma tudósított, ezt vette át a Szabadság./ Bodor Pál Traian Chebeleuval, a román és Entz Gézával, a magyar küldöttség vezetőjével készített interjút. Traian Chebeleu leszögezte, hogy Románia nem ismeri el a kollektív jogok fogalmát. Entz Géza beszámolt arról, hogy a magyar küldöttség igyekezett aktívan részt venni a konferencia minden munkacsoportjában. A magyar felvetések, állásfoglalások a résztvevők többségében pozitív visszhangot váltottak ki. Kritikus helyzet alakult ki Jugoszláviában, ami rányomta bélyegét a tanácskozásra. Az utolsó pillanatban előremutató határozatot fogadtak el a küldöttek. Az emberi dimenzióknak szentelt moszkvai tanácskozáson föltétlenül tovább kell lépni a kisebbségi kérdésben is. A lap részleteket közölt a genfi találkozó záródokumentumából. Ebben szerepel, hogy a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos témák, valamint az ezzel kapcsolatos nemzetközi egyezmények betartása nem tekinthető az illető állam kizárólagos belügyének. A nemzeti kisebbségeknek joguk van ahhoz, hogy saját oktatási, kulturális és vallásos intézményeket hozzanak létre. /Genf, 1991. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./

1991. szeptember 9.

Adrian Nastase külügyminiszter szept. 9-én Moszkvába érkezett a szept. 10-én kezdődő EBEÉ emberi jogokkal foglalkozó konferenciájára. A TASZSZ-nak adott nyilatkozatában kijelentette: a kisebbségek kérdésével a genfi konferencia foglalkozott, úgy véli, hogy most nem ez a kérdés lesz a középpontban. /MTI, TASZSZ/

1992. január 31.

Prágában ülésezett az EBESZ külügyminiszteri konferenciája. Adrian Nastase külügyminiszter kifogásolta, hogy a helsinki folyamat indokolatlanul nagy hangsúlyt helyezett a kisebbségi problémákra. Felhívással fordult a kormányokhoz annak érdekében, hogy elkerülhető legyen minden olyan kezdeményezés, amely az európai feszültségeket bátorítaná. /MTI/

1992. február 1.

Prágában ülésezett az EBESZ külügyminiszteri konferenciája. A konferencián most az ázsiai országok képviselői is jelen voltak, számolt be Adrian Nastase külügyminiszter. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1-2./

1992. február 29.

Az RMDSZ vezető testülete, az Országos Elnökség és a KOT /Küldöttek Országos Tanácsa/ febr. 28-29-én Nagyváradon ülésezett. Elhatározták, hogy az RMDSZ rendkívüli kongresszusát máj. 29-31-e között tartják, Brassóban. A megfelelő előkészítés érdekében létrehoztak egy program- és egy alapszabály-módosító bizottságot Béres András, illetve Kolumbán Gábor vezetésével. Az RMDSZ javasolja a népfőiskolai hálózat kialakítását, együttműködik az EMKÉ-vel, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetséggel. Az Országos Elnökség elemezte a helyhatósági választásokat. Megállapították, hogy a második fordulót érzékenyen érintette: a parlament diszkriminatív határozata a Hargita-Kovászna jelentés ügyében, Vacaru szenátor Tőkés László püspök, illetve az RMDSZ elleni gyalázkodó támadása és a román Külügyminisztérium magyarellenes uszításra alkalmas jegyzéke. Emiatt a választási harc több helyen etnikai harccá fajult. Ebben együttműködött a Románok Nemzeti Egységpártja és a kormányzó párt, a Nemzeti Megmentési Front. Az Országos Elnökség ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy a kétmilliós romániai magyar kisebbség több mint ezer éve él ezen a tájon és meghatározó tényezője az ország politikai, gazdasági és társadalmi életének. Az EBEÉ 1990. jún. 20-án elfogadott okmánya szerint a nemzeti kisebbségek egymással, valamint más államok azon polgáraival, akikkel közös etnikai vagy nemzeti származásuk, illetve azonos kultúrájuk vagy vallásuk, korlátok nélküli kapcsolatot létesíthetnek és tarthatnak fenn. Az Országos Elnökség felkéri a magyar kormányt, hogy támogassa azokat a román állampolgárságú magyar diákokat, akik tanulmányaik befejezése után visszatérnek szülőföldjükre. /Az RMDSZ Országos Elnökségének nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

1992. március 3.

Adrian Nastase külügyminiszter Genfben részt vett az Emberi Jogok ENSZ-bizottsága ülésén. A román rádiónak adott interjút, melyben úgy értékelte, hogy márc. 3-án az Emberi Jogok ENSZ-bizottsága Genfben Magyarország kivételével minden felszólaló pozitívan értékelte az emberi jogok helyzetét Romániában. Románia az elfogadott európai elvek alapján áll és Magyarországnak is el kell fogadni az EBEÉ és az Európa Tanács dokumentumaiban megfogalmazott elveket. Szerinte nincs szó szándékos félremagyarázásról, ahogy Magyarország külügyminisztériumának szóvivője nevezte a román külügyminisztérium nyilatkozatát a két kormánytag /Für Lajos és Entz Géza/ állásfoglalásával kapcsolatban. Nastase szerint Magyarországon azért beszélnek rendszeresen a magyar kisebbség jogfosztásáról, hogy ezzel álcázzák a területi revizionizmus igényét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7-8./

1992. március 5.

Adrian Nastase külügyminiszter márc. 5-én a román rádiónak adott interjút, melyben úgy értékelte, hogy márc. 3-án az Emberi Jogok ENSZ-bizottsága Genfben Magyarország kivételével minden felszólaló pozitívan értékelte az emberi jogok helyzetét Romániában. Románia az elfogadott európai elvek alapján áll és Magyarországnak is el kell fogadni az EBEÉ és az Európa Tanács dokumentumaiban megfogalmazott elveket. Nastase szerint egyes magyarországi erők olyan nemzetközi helyzet kialakítására törekednek, amely "indokolttá" tenné a határ "békés" módosítását. Azt a benyomást akarják kelteni, hogy az erdélyi magyar kisebbség üldözésnek van kitéve. Szerinte nincs szó szándékos félremagyarázásról, ahogy Magyarország külügyminisztériumának szóvivője nevezte a román Külügyminisztérium nyilatkozatát a két kormánytag /Für Lajos és Entz Géza/ állásfoglalásával kapcsolatban. Nastase szerint Magyarországon azért beszélnek rendszeresen a magyar kisebbség jogfosztásáról, hogy ezzel álcázzák a területi revizionizmus igényét. Nastase szerint "olyan helyzettel van dolgunk, amelyek az ország területi integritását teszik kockára" és ilyenkor világosan állást kell foglalni. /Adrian Nastase külügyminiszter rádióinterjúja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7-8./

1992. március 24.

Márc. 24-én kezdődik a Helsinki II. néven emlegetett EBEÉ összejövetel és a júl. 9-11-e között állam- és kormányfők részvételével zárul. A megnyitón részt vesz Adrian Nastase külügyminiszter is, aki elmondta, hogy az 1975 óta bekövetkezett európai fejlemények nyomán újra kell fogalmazni az EBEÉ szerepét. A tanácskozáson szó lesz az emberi dimenzió további bővítéséről, az emberi jogokról is. Nastase közölte, az összejövetelen ismertetni fogja a román álláspontot. /Ma kezdődik a Helsinki II. összejövetel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./

1992. március 25.

Adrian Nastase külügyminiszter felszólalt Helsinkiben, az EBEÉ miniszteri értekezletén. Ellenezte az a javaslatot, hogy a kisebbségi problémák kezelésénél javítani kell az EBEÉ mechanizmusát. Kétségbe vonta azt, hogy a kisebbségi kérdés megoldása az európai biztonság része. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./ Nastase a Rompresnek nyilatkozott: a kisebbségi kérdést belügynek kell tekinteni, ezenkívül - ebben a kérdésben - viselkedési kódex bevezetését javasolta. /Romániai Magyar Szó (Budapest), márc. 28-29./

1992. április 4.

Az amerikai képviselőház száznál több tagja határozati javaslatban igényelte, hogy a román kormány tartsa tiszteletben a kisebbségek jogait. A képviselők felhívták George Bush elnököt és James Baker külügyminisztert, hogy vitassák meg az erdélyi magyarság emberi, kulturális és önrendelkezési jogait a román és más érintett kormányokkal, valamint az EBEÉ-vel. Az amerikai képviselőház emberjogi bizottsága a bizottság társelnökei, Tom Lantos és John Porter által aláírt levelet köröz a képviselők között, amelyet később elküldenek Iliescu elnöknek. A képviselők "legmélyebb aggodalmuknak" adnak kifejezést Tőkés László püspök és családja sorsa miatt. A román parlament jobboldali tagjai azt követelték, hogy a titkosszolgálat vizsgálja ki Tőkés László tevékenységét, s a püspököt utasítsák ki az országból. Az amerikai képviselők elítélik ezt az akciót. /Levélféle a román elnökhöz. = Új Magyarország, ápr. 6./

1992. május 21.

Az Egyesült Államok Képviselőháza 415. számú határozata az erdélyi magyarság jogainak Románia kormánya általi tiszteletben tartásával kapcsolatban: az Erdélyben élő 2,5 millió magyarnak az elnemzetlenítés jutott osztályrészül az elmúlt rendszerekben. Meg kell szüntetni a nemzeti feszültségeket. Az amerikai Képviselőház sürgesse Románia kormányát, hogy tartson be minden, az emberi jogokra vonatkozó egyezményt és biztosítsa a kisebbségek biztonságát, valamint kérje fel az elnököt és a külügyminisztert, hogy vitassák meg az erdélyi magyarok emberi, kulturális és önrendelkezési jogaival kapcsolatos kérdéseket Románia kormányával, más érintett kormányokkal és az EBEÉ-vel. /A Képviselőház határozata. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 21./

1992. május 25.

Nyílt levelet intézett máj. 25-én Stolojan miniszterelnökhöz, Mihai Golu tanügyminiszterhez, Grigore Zanc Kolozs megyei prefektushoz, Gheoghe Funar kolozsvári polgármesterhez Szőcs Judit, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége kolozsvári szervezetének elnöke és Buchwald Péter, az RMDSZ kolozsvári szervezetének elnöke. A levélben a régi kolozsvári egyházi középiskolák /Báthory Líceum a római katolikus, a Brassai Sámuel Líceum az unitárius, az Apáczai Csere János Líceum a református egyházé volt/ visszaadását, a történelem magyar nyelven való tanításának engedélyezését, a magyar történelem oktatásának bevezetését és a vallásoktatás biztosítását követelték, hivatkozva az EBEÉ határozatára. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 30., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6-7./

1992. május folyamán

Az Egyesült Államok képviselőházának több dokumentumát közölte a Közlöny. Az elsőt képviselőház emberi jogokkal foglalkozó kongresszusi bizottságának társelnökei, Tom Lantos és John Porter írták alá. Ebben felkérték a képviselőket, hogy aláírásukkal csatlakozzanak a mellékelt levélhez, melyet Ion Iliescunak, Románia elnökének küldenek Tőkés László püspök ügyével kapcsolatban. 1990. márciusa óta a püspököt halálos fenyegetések érték, emellett a nacionalista támadja őt. 1991. októberében a román parlamentben az RNEP /a Vatra Roamneasca szélsőjobboldali csoportosulás politikai szárnya/ árulással vádolta Tőkés László püspököt, mert az erősödő nacionalizmust és a nemzetiségekkel kapcsolatos feszültséget bírálta. A következő dokumentum az Iliescunak elküldött levél, melyet a képviselőház 103 tagja írt alá. Ebben kérték az elnököt, ítélje el a Tőkés püspök elleni támadásokat, valamint garantálja biztonságát. A képviselők levelükben emlékeztettek arra, hogy Tőkés László püspök nagy népszerűségnek örvend az Egyesült Államokban. George Bush elnök és James Baker külügyminiszter 1990-ben találkozott Tőkés püspökkel és mindketten elismerésüket fejezték ki bátorságáért és vezető szerepéért. A harmadik dokumentum a képviselőház 415. számú határozata az erdélyi magyarság jogainak Románia kormánya általi tiszteletbentartással kapcsolatban. A nemzeti feszültségeket meg kell szüntetni, még mielőtt az 1990. márciusában Marosvásárhelyen kirobbant összetűzésekhez hasonló vérontáshoz vezetnének. A képviselőház sürgeti Románia kormányát, hogy tartson be minden, az emberi jogokra vonatkozó egyezményt és határozatot, és biztosítsa a Romániában élő kisebbségek biztonságát, továbbá a képviselőház kérje fel Bush elnököt és James Baker külügyminisztert, hogy vitassák meg az erdélyi magyarok emberi, kulturális és önrendelkezési jogaival kapcsolatos kérdéseket Románia kormányával, valamint az EBEÉ-vel. /Dokumentum. = Közlöny (Nagyvárad), május ? 6. sz./

1992. június 11.

A Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete jún. 11-én ülésezett Nagyváradon. Románia vezetőihez, a Vatikánhoz, az ENSZ-hez, az Európa Tanácshoz, az EBEÉ-hez intézett felhívásukban megállapították, hogy a tanügyi törvénytervezet kisebbség- és egyházellenes. Az utóbbi időben megszaporodtak a visszaélések, törvénytelenségek és bűncselekmények, melyeknek nyilvánvaló célja nyomást gyakorolni a kisebbségekre. 1992. márc. 19-én etnikai-vallási célzatú házkutatásokat tartottak Tordaszentlászlón és Magyarlétán, majd Szatmárnémeti központi református templomát és a római katolikus püspöki palotát több rendben ismeretlenek megrongálták. Brutális terror-támadás érte a belényesi RMDSZ-székház egyik alkalmazottját. A kolozsvári és nagybányai szélsőséges nacionalista polgármesterek alkotmányellenesen betiltották a kétnyelvű táblákat, Temesváron egy fasiszta hátterű kiadóvállalat kisajátította a volt Magyar Házat. Nagyváradon nacionalista-kommunista bírói kollektíva megfosztotta a református püspökséget saját székházától. Kolozsváron saját üzlethelyiségek rendelkezési jogának gyakorlásában akadályozza a polgármester a magyar, illetve egyházi intézményeket. 1990. márc. 25-én a bélbori katolikus kápolnát ismeretlenek felgyújtották és porig égették, a zabolai templom szintén gyújtogatás tárgya volt. Pál Sándor gyergyóhodosi katolikus papot helybéli románok súlyosan megverték és halálosan megfenyegették. Az egyházak felemelik szavukat a bemutatott jogtipró gyakorlat ellen és a nemzetközi közvéleményhez fordulnak. Tiltakoznak az ellen, hogy a zsidók százezreit halálba küldő Ion Antonescuról utcát neveztek el Nagyváradon. A román parlamentben nyíltan elhangzott olyan indítvány, hogy a magyarok deportálására internáló táborokat kell nyitni. /Egyházaink felemelik szavukat = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./ Kiadott Állásfoglalásukban felemelik szavukat a vajdasági magyarság érdekében, akiket végveszély fenyeget: diszkrimináció, erőszak, pusztulás vagy szülőföldjükről való elűzés az osztályrészük. /Állásfoglalás./

1992. augusztus 21.

Adrian Nastase külügyminiszter találkozott az EBEÉ-tagországok Bukarestbe akkreditált nagyköveteivel, és ismertette Románia álláspontját a Magyarok Világtalálkozója rendezvényeiről. A találkozóra nem hívták meg Magyarország bukaresti nagykövetét. A bukaresti rádió közlése szerint elsősorban a román külügyminiszter Jeszenszky Gézához intézett levelében foglalt, a világtalálkozóval kapcsolatos aggodalmát ismertette. A tudósításból nem tűnt ki, miként reagáltak a nagykövetek Nastase értékelésére. Az elnöki hivatalhoz közel álló Dimineata az eddigi legdurvább magyarellenes támadást közölte, ugyanakkor a Cotidianul vezércikke elítélte a román sajtóban az utóbbi napokban tapasztalt nacionalista uszítást. /MTI/

1992. augusztus 24.

Adrian Nastase külügyminiszter levélben fordult Catherine Lalumiére asszonyhoz, az Európa Tanács főtitkárához, illetve az emberi jogokkal foglalkozó EBEÉ-iroda varsói igazgatójához, azt írva, hogy a budapesti összejövetelek beavatkozást jelentenek a romániai választási kampányba. /MTI, Magyar Hírlap, aug. 27./

1993. január 20.

Az RMDSZ kongresszusa utáni első sajtóértekezleten a Libertatea című román napilap azt szerette volna tudni, hogy bátrabb lesz-e az RMDSZ vonalvezetése. Markó Béla elnök nem mérséklődést vagy radikalizálódást ígért, hanem világosabb programot, és ehhez fontos lépést jelentett a Kolozsvári Nyilatkozat. Tokay György leszögezte, hogy az RMDSZ az autonómiával kapcsolatos terminológiánál ahhoz a dokumentumhoz igazodik, melyet az EBEÉ tett közzé 2992. nyarán. Markó Béla szerint az autonóm törekvésektől nem kell rettegni. Borbély Imre az európai modelleket sorolta fel: a dél-tiroli németeke, a finnországi svédek, a belgiumi németek példáját. /(máthé): A sajtó támadásba lendül. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 20./

1993. január 29.

Entz Géza, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke nyilatkozott a nemzetközi jogrendszer kisebbségekkel kapcsolatos hatóköréről. Felvázolta a múltat, a bécsi szakértői utókonferencia, ezt követően Koppenhágában és Genfben a szakértői értekezleten eredmények születtek a kisebbségekkel kapcsolatos nemzetközi normákban. Az ENSZ Genfben működő szervezete, az emberjogi bizottság a kisebbségi kérdésekkel is tud foglalkozni. Az EBEÉ keretein belül kineveztek 1992. decemberében egy kisebbségi főbiztost Van der Stoel személyében. Az Európa Tanácsban foglalkoznak a kisebbségi normarendszerrel, ennek eredménye a Nyelvi Charta, amelyet már tíz ország aláírt. Az a tendencia, hogy a nemzetközi dokumentumok kötelező érvényű normákká váljanak. A német-román alapszerződésben például szerepel, hogy az EBEÉ-dokumentumok kisebbségi vonatkozásait magukra nézve kötelezőnek tartják. - Az RMDSZ kongresszusa után kiérleltebb szervezettségi szintre jutott el. Az RMDSZ erős politikai támogatottsága, "a választások során megmutatkozó egymilliós nagyságrendű szavazat is azt bizonyítja, hogy a romániai magyarság " politikai entitás is. Erő, amely létezni akar és amely természetesen együtt akar működni az ország más népeivel. Ehhez viszont alkotmányos keretek szükségesek." Természetesnek tartja, hogy a szomszédos országokban élő magyar nemzeti közösségekkel tartsa a kapcsolatot, ugyanakkor értelemszerűen az illető kormányokkal is. "A kormányzati kapcsolatokat arra kívánjuk felhasználni, hogy ezzel a magyar nemzeti közösségek helyzete javuljon." Az RMDSZ, a romániai magyarság legitim képviselője az európai normák között keresi a megoldási lehetőségeket, partnere kell, hogy legyen a román kormányzatnak. Föltétlenül szükséges, hogy ez a dialógus érdemi szinten történjék. /Béres Katalin: A térségbeli feszültségek méregfoga a megoldatlan kisebbségi helyzet. Vendégünk Entz Géza, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. = Orient Expressz (Bukarest). jan. 29./

1993. március 11.

Csapó József /Nagyvárad/ szenátor az erdélyi magyar autonómia elképzelésről beszélt, mint a kérdés kiváló szakértője. A kiindulópont az 1992. okt. 25-én megfogalmazott Kolozsvári Nyilatkozat, melyben az RMDSZ kinyilvánította a belső önrendelkezési jogot. A belső önrendelkezés utal arra, hogy a romániai magyarság korlátozott önrendelkezésre törekszik. Az RMDSZ kongresszusán a nemzeti kisebbség önminősítést fogadták el. Az erdélyi magyarság él szórványban, viszonylagos többségben és tömbökben is. Ennek megfelelően az RMDSZ háromszintű autonómiaformában gondolkodik. Az összes erdélyi magyarra vonatkozik a kollektív személyi autonómia. A nyelvhasználat, kultúra, oktatás, információáramlás és társadalmi szerveződés területén lenne belső önrendelkezés. Ahol a magyarság egyszerű többségben él, ott a helyi autonómiát igénylik. A helyi autonómia lényegében azonos az EBEÉ 1990. évi genfi dokumentumában foglaltakkal. A tömbmagyarság területén a területi autonómia lenne megfelelő, itt Székelyföld jön számításba. /Csapó József: A magyarság belső önrendelkezést kíván. = Magyar Nemzet, márc. 11./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 331-354




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998