udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 10 találat lapozás: 1-10
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Europai Gazdasagi Kozosseg /EGK/

1990. október 21.

Luxemburgban okt. 21-én Petre Roman miniszterelnök írta alá az EGK és Románia közötti együttműködési egyezményt, majd a román kormányfő Párizsba ment, ahol Francois Mitterand elnök fogadta. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./ Petre Roman találkozott Manfred Wörner NATO-főtitkárral is. /MTI/

1991. május 30.

Frans Adriessen, az Európai Közösségek Bizottságának alelnöke és Eugen Dijmarescu romám államminiszter nyitotta meg Brüsszelben az EGK-román vegyes bizottság első ülését. /MTI/

1991. június 4.

Közös közleményt adtak ki az Európai Gazdasági Közösség /EGK/ és Románia kereskedelmi és gazdasági együttműködésének első - Brüsszelben tartott - vegyes bizottsági tárgyalásáról. Az EGK támogatja a romániai reformfolyamatot, Románia megelégedéssel nyugtázta bizonyos megszorító intézkedések megszüntetését. - Az AFP szerint Románia kérte az EGK-hoz való társulását, de az EGK óvatosan válaszolt erre. Az eső vegyes bizottsági ülés célja az volt, hogy hatályba lépjen az együttműködési szerződés, amelyet a romániai ellenzék elfojtása miatt leállítottak. Eugen Dijmarescu államminiszter elmondta, hogy Románia súlyos válságban van, az infláció hat hónap alatt 228 %-ot ért el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

1991. június 4.

Közös közleményt adtak ki az Európai Gazdasági Közösség /EGK/ és Románia kereskedelmi és gazdasági együttműködésének első - Brüsszelben tartott - vegyes bizottsági tárgyalásáról. Az EGK támogatja a romániai reformfolyamatot, Románia megelégedéssel nyugtázta bizonyos megszorító intézkedések megszüntetését. - Az AFP szerint Románia kérte az EGK-hoz való társulását, de az EGK óvatosan válaszolt erre. Az eső vegyes bizottsági ülés célja az volt, hogy hatályba lépjen az együttműködési szerződés, amelyet a romániai ellenzék elfojtása miatt leállítottak. Eugen Dijmarescu államminiszter elmondta, hogy Románia súlyos válságban van, az infláció hat hónap alatt 228 %-ot ért el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

1991. június 5.

Eugen Dijmarescu államminiszter, aki Brüsszelben tárgyalt az Európai Gazdasági Közösség képviselőivel, elmondta, hogy most tárgyalnak a Románia részére adandó egymilliárd dolláros kölcsönről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

1991. augusztus 21.

Adrian Nastase külügyminiszter aug. 21-én Párizsba, majd Brüsszelbe látogatott. Párizsban Rolan Dumas külügyminiszterrel tanácskozott, majd fogadta Mitterrand államelnök, akinek Nastase átnyújtotta Iliescu elnök üzenetét. Brüsszelben Nastase találkozott Manfred Wörner NATO-főtitkárral, az Európa Parlament székházában megbeszélést folytatott Hans van der Broek holland külügyminiszterrel, az EGK soros elnökével. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24-25./

1991. november 20.

Iliescu elnök és Mitterrand elnök nov. 20-án Párizsban aláírta román-francia baráti együttműködési szerződést. A szerződésben Franciaország kötelezi magát arra, hogy elősegíti Romániának az Európai Gazdasági Közösséggel való társulási szerződését, Románia pedig leszögezi, hogy új, demokratikus társadalmat teremt meg. A két ország rendszeresen tanácskozni fog a kétoldalú kapcsolatokról, a két külügyminiszter legalább évente egyszer találkozik.- Iliescu elnök Párizsban, a frankofon országok találkozóján megbeszélést folytatott Hamed Karui tunéziai elnökkel, René Felberrel, svájci külügyminiszterrel és francia politikusokkal.- Adrian Nastase külügyminiszter az ENSZ Gazdasági, Együttműködési és Fejlesztési Szervezetének /OECD/ tisztségviselőivel tanácskozott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

2007. március 24.

Az Európai Unió egyik alapítója, Jean Monnet (1888-1979) francia politikus, közgazdász nevét vette fel március 23-án ünnepélyes keretek között a sepsiszentgyörgyi Puskás Tivadar Szakközépiskola uniós konferenciaterme. Az Európai Gazdasági Közösség létrehozását célzó római szerződés aláírásának ötvenedik évfordulója (március 25.) tiszteletére az ország ötven tanintézete kapott európai iskola megnevezést azáltal, hogy egy-egy EU-alapítóról nevezték el egy termét. A kormány stratégiai bizottsága azért választotta a Ravasz Erzsébet igazgatása alatt működő Puskás-iskolát Háromszékről, mert ez írta és nyerte a legtöbb pályázatot a megyéből, ami a műhelyektől az étkezdéig, a számítógépteremtől a különböző szaktermekig mindenütt meglátszik. /Fekete Réka: Háromszék első európai iskolája (Puskás Tivadar Szakközépiskola). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 24./

2007. október 19.

Húsz évvel ezelőtt a lakiteleki mozgalom tette nyilvánossá a magyarság esélyeinek kérdését. Az 1987. szeptember 27-i alapítás után az 1988. március 6-i és 21-i budapesti tanácskozáson már a határon túli kisebbségekről készült állásfoglalás: „A magyarságnak érdeke a térség országainak és népeinek együttműködése, a határok jelentőségének csökkentése, a nemzeti érdekek kölcsönös tiszteletben tartása, a nyelvi és kulturális egyenjogúság elismerése minden kisebbség számára. (…) A magyar alkotmányban kapjon helyet az az alapelv, hogy a magyar állam nemcsak szolidáris, hanem kötelezettséget is vállal a magyarokért, éljenek bárhol. ” A kitűzött irány érvényesnek bizonyult, és ma is érvényesnek bizonyul. 1989-90-ben felbomlott a közép-európai kommunista pártállami övezet, benne a még trianoni egyensúlyt őrző Csehszlovákia és Jugoszlávia, majd a Szovjetunió maga. Ezzel megszűnt a kétpólusú világrend. A demokráciát és piacgazdaságot vállaló tizenkilenc önálló állam megjelenésével az addigi nyugati kötődésű Európai Közösség 1993-ban Európai Unióvá alakult. Magyarország és a kelet-közép-európai magyar kisebbségi közösségek ebbe az új politikai, szellemi, gazdasági térbe kerültek bele. Európa természetes újraegyesüléséről van itt szó. Ezen a szilárd alapon most már a magyarság természetes újraegyesülésének kell végbe mennie, írta Székelyhidi Ágoston. A természetes nemzeti újraegyesülés nem területileg és politikailag teljesedhet ki, hanem a nyelv, a hagyományápolás, az oktatás, a kultúra, a kisebbségi nemzeti közösség önszerveződése, az érdekképviselet, a helyi önkormányzatiság és az emberi kapcsolatok szintjén, a kettős állampolgárságig. A Romániában, Erdélyben élő másfél milliónyi magyar 1541 óta bizonyítja nemzetépítő és államalkotó képességét. 1990-től a nemzeti kisebbségi önrendelkezés programjával és egy ideje kormányzati képviselettel vállal szerepet az Európai Unióhoz való csatlakozásban. Ukrajna és azon belül Kárpátalja százhatvanezres magyarsága az 1992-es független ukrán államalapítás óta szerény országos és helyi képviselettel érvényesíti sajátos törekvéseit. Ukrajna és benne Kárpátalja azonban 2008. január 1-jétől kívül reked az Európai Unión. Ezt a magára maradó magyar kisebbséget az ukrán többségi nemzet valósággal beszippanthatja. Erdély magyar lélekszáma a romániai lakosság tizenöt százalékával azonos. Ez a szellemi és közösségi alkotóerő saját országán kívül az egyetemes magyarságot és egész Európát gazdagítja. A természetes kiteljesedést természetellenes csonkítás töri meg. Hiányzik az arányos jogkör, önkormányzatiság, mindenoldalú intézményrendszer és gazdasági forrás. Kárpátalja magyar közössége viszont mentésre, megmentésre szorul. Ez a két példa arra figyelmeztet, hogy a magyarság esélyeinek meghatározásában csak a teljességet fogadhatjuk el. Ezekben a napokban Magyarországon a szocialista–liberális kormányzat nemzeti érdekérvényesítésből rosszul vizsgázott. Megint rosszul vizsgázott – a 2004-es népszavazáson a kettős állampolgárság elleni uszítás óta sokadszor. A kárpátaljai magyarság védelmére nem készített megelőző intézkedési tervet. A kormányzatot irányító szocialisták közben saját magukat ünneplik a párt tizennyolcadik születésnapján. A nemzet nem ünnepel. Veszteséget nem szokás ünnepelni. /Székelyhidi Ágoston, az 1956-os Kárpát-medencei Emlékbizottság elnöke: A magyarság esélyei. = Magyar Hírlap, okt. 19./

2008. október 14.

A sáromberki Patronus Pro Sarumberg Egyesület pályázatot nyújtott be A sáromberki kulturális örökség turisztikai potenciáljának az értékesítése címmel az Európai Gazdasági Térség civil alapjához. A Teleki-kripta teljes renoválására, a Teleki-emléknap megszervezésére, valamint a grófi család nevéhez fűződő népszerűsítő tevékenységek végzésére pályáznak. Az egyesület és partnerei, a Nagyernyei Polgármesteri Hivatal és a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület több mint 53. 000 eurót pályázott meg, továbbá az önkormányzat 6. 000 eurós önrésszel járul hozzá a munkálatokhoz, közölte Bakó Levente, a Patronus Pro Sarumberg elnöke. /A Teleki-kripta felújítására pályáztak. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 14./


lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998