udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 131 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-131
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Europai Idõ (Sepsiszentgyorgy)

1990. január 21.

Jan. 20-21-én Nagyváradon ifjúsági találkozóra került sor, harmincegy küldöttség érkezett, jelezve, hogy Máramarostól Kézdivásárhelyig, Nagyszebentől Petrozsényig, Balánbányáig mindenütt létezik MADISZ vagy hozzá hasonló szervezet. Szükség van egy radikális program összeállítására, hangzott el. A MADISZ együttműködik az RMDSZ-szel, de csak addig, amíg érdekeik megegyeznek. Országos küldöttgyűlés megszervezéséről döntöttek. Jelenleg 12 új magyar lap működik Erdélyben állami szubvenció nélkül, legtöbbjüket a fiatalok ügyszeretete tartja fenn. A lapok a következők: Arad és Vidéke, Enyedi Újság, Európai Idő /Sepsiszentgyörgy/, Hídfő /Székelyudvarhely/, Jelenlét /Kolozsvár/, Máramarosszigeti Napló, Szabadság /Székelyudvarhely/, Szamosmente /Dés/, Székely Újság /Kézdivásárhely/, Tanú /Temesvár/, Visszhang /Nagybánya/, Válaszúton /Csíkszereda/. /Székely Újság (Kézdivásárhely), jan.27./ Megjegyzés: Az Arad és Vidéke és a Tanú lapot nem láttam, a helybeliek sem hallottak róla. Megjelentek más lapok is, így a Vétó (Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet lapja, Temesvár, Temesvári Új Szó melléklete), továbbá egyházi lapok, például januárban indult a Szeretet (Nagyvárad), a romániai magyar baptisták folyóirata. A Válaszúton (Demokrata Magyar Ifjak Szövetségének kiadványa, Csíkszereda) hetilap.

1990. január 27.

Jan. 27-én napvilágot látott egy új sajtótermék, az Európai Idő /Sepsiszentgyörgy/ hetilap.

1990. március 4.

Újabb gyermeklap látott napvilágot, a Tik-Tak, az Európai Idő folyóirat adta ki. /Tik-Tak (Európai Idő gyermeklap, Sepsiszentgyörgy), márc. 4. - 1. sz./

1990. június 2.

A csíksomlyói pünkösdi búcsún hatalmas tömeg, mintegy 150-200 ezer ember vett részt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./ A csíksomlyói búcsúra jelent meg Tánczos Vilmos A csíksomlyói kegyhely története /Európai Idő, Sepsiszentgyörgy. 1990/ című összeállítása.

1990. október 17.

Tánczos Vilmos statisztikai adatsorral szemléltette azt, hogy a Ceausescu-rendszerben Hargita megyében hogyan nőtt évről évre a román iskolába járó magyar gyermekek száma. A hatóságok mindent megtettek a románosításért, miközben a magyar végzősöket erőszakkal román vidékekre nevezték ki, tömegesen hoztak román tanárokat Székelyföldre. 1985-1989 között Hargita megyébe 434 tanárt neveztek ki, közülük 382-en /88 %/ románok voltak, akiket a magyarlakta vidékre helyeztek. Ezek után érthető, hogy 1990-ben 226 román anyanyelvű tanár távozott a megyéből és 130 magyar tanár hazatérhetett tanítani. /Tánczos Vilmos: Adalékok az oktatás románosításának történetéhez. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), okt. 17./

1991. január 16.

Az alkotmánytervezet tézisei kimondják, hogy Románia egységes nemzetállam. Ezt cáfolja Kádár Gyula írásában: nem lehet nemzetállamról beszélni, amikor több mint kétmillió magyar, több millió cigány, többszázezer német és több kisebbség él az országban. /Kádár Gyula: Hozzászólás a Front alkotmánytervezetéhez. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), jan. 16./

1991. február 18.

Idén elmaradt a nov. 10-re Pusztinában tervezett Csángó Fesztivál. A helyi hatóságok az összejövetelt nem engedélyezték, és a faluban olyan légkört teremtettek, hogy a szervezők jobbnak látták lemondani a rendezvényről. Egyesek nem ok nélkül gyanakodnak a titkosszolgálat /SRI/ Bákó megyei embereinek közreműködésére. Gál Balázs Pusztinán több emberrel beszélgetett. Egy asszony elmondta, hogy köveket hajigáltak udvarukra és közben kiabálták: Jos udemereul! vesszen az RMDSZ, mert az asszony leánya Székelyudvarhelyen jár iskolába. Áradt a panasz a megkérdezettekből. A magyarok segélyszállítmányban színes televíziót és hangszereket hoztak a pusztinaiaknak. Azonban a tanácsi titkár elvette tőlük és pénzért eladta az ingyenes ajándékot. /Gál Balázs: Az elmaradt Csángó Fesztivál margójára. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), dec. 18./

1991. július 18.

Traian Chebeleu Genfben, a román küldöttség képviseletében súlyosan elmarasztaló kijelentést tett a nagyváradi Bihari Napló, az Erdélyi Napló, a sepsiszentgyörgyi Európai Idő, a bukaresti Valóság lapokra, ezeket a szélsőséges, uszító bukaresti Romania Mare és a nagyváradi Phoenixhez hasonlította, azt állítva, hogy ezek a magyar lapok "útszéli hangnemben versengenek egymással Románia és a román etnikum rágalmazásában". Ezt a durva vádaskodást felháborodottan utasította vissza Iliescu elnöknek és Adrian Nastase külügyminiszterhez írt nyílt levelében a nagyváradi magyar lapokat /Bihari Napló, Erdélyi Napló/ megjelentető Analóg Kft nevében Stanik István főszerkesztő. /Nyílt levél. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 19./ Ehhez a tiltakozó nyílt levélhez csatlakozott többek között a Romániai Magyar Újságírók Egyesülete, a nagyváradi Gazeta de Vest és Familia szerkesztősége, az RMDSZ Bihar megyei szervezete, a Polgári Szövetség, a Demokrata és Keresztény Nemzeti Parasztpárt, a Nemzeti Liberális Párt megyei szervezete. /Genf: Hamis vádak sajtónk ellen! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 19./ A Valóság szerkesztősége is tiltakozott a vádak ellen: Valóság (Bukarest), júl. 26.

1991. augusztus 1.

A kormány aug. 1-jén tiltakozott amiatt, hogy az amerikai képviselőház elítélte Románia belpolitikájának antiszemita és soviniszta jellegét. A román kormányt csalódással töltötte el az amerikai képviselőház július 29-i határozata a romániai antiszemitizmus és kisebbségellenességről, jelentette ki Mihnea Constantin kormányszóvivő. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 2., MTI/ Ugyanezen a napon Traian Chebeleu külügyi szóvivő egészen másképp ítélte meg /a kiadott közleményben/ az amerikai képviselőházi határozatot: elfogadta, hozzátéve, hogy az ilyen törekvések megegyeznek a román kormány törekvéseivel. Újságírói kérdésre Chebeleu azt válaszolta, nem tudott a kormány nyilatkozatáról. A külügyminisztérium másik közleménye beszámolt egy sajnálatos incidensről: júl. 28-án néhány személy kövekkel megdobálta Románia budapesti nagykövetségének épületét és hangoskodott. Az ilyen cselekmények az intolerancia légköréről árulkodnak, ez nem kedvez az együttműködésnek, mutatott rá a közlemény. Emellett Traian Chebeleu egy másik külügyi közleményt is ismertetett: az Erdélyi Magyarság /Budapest/ augusztusi száma "románellenes, revizionista véleményeknek" adott hangot, ugyanakkor "a román állam destabilizálására bujtogató, a román nép érzelmeit sértő felhívásokat" tesz közzé. Sajnálatos, hogy a magyar kormány megtűri, illetve támogatja az ilyen kiadványokat. A külügyminisztérium reméli, hogy a magyar kormány megteszi a szükséges intézkedéseket az ilyen kiadványok betiltására. Ismeretes, tette hozzá az újságíró, hogy a magyar küldöttség egyik tagja a genfi konferencián szélsőséges, magyarellenes és antiszemita propagandával vádolta meg a Romania Mare és a Phoenix című hetilapot. Válaszában Traian Chebeleu az említett romén lapokhoz hasonlónak nevezte a bukaresti Valóságot, a nagyváradi Bihari Naplót és Erdélyi Naplót, a csíkszeredai Tromfot, illetve a Sepsiszentgyörgyön megjelenő Európai Időt. Ugyanakkor Traian Chebeleu románellenesnek nevezte a Magyar Televízió néhány műsorát, továbbá a magyarországi lapok közül a Szent Koronát és az Erdélyi Magyarságot. /Kozma Kis Tibor: Külügyi sajtótájékoztató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 3-4./

1991. augusztus 15.

Az Ellenpontok magyarországi értékelésének erdélyi visszhangjával foglalkozott a Szabadság, több rádióadást és cikket felidézve. A Kossuth Rádió Gondolat-jel című, júl. 14-i adásában Lantos Gabriella beszélgetett Molnár Jánossal. Molnár János szerint azok kezdték az ellenzéki tevékenységet, akiket kisemmiztek a hatalomból. Így történt ez Erdélyben is. A filozófiát végzett Ara-Kovács Attila munkanélküli volt, Tóth Károly tanár másként gondolkodása miatt nem tudott bejutni a köztudatba. Maga Molnár a kulturális élet peremén élt. Szőcs Géza akkor kapcsolódott be, amikor elvesztette állását. Molnár hangsúlyozta másságukat. Szerinte Király Károly és Sütő András is nagyon sokáig talán csak a reformkommunizmusig mentek el. Sütő végül elvileg támogatta a lapot, de tevőlegesen nem akart benne részt venni. Molnár János még azt is megállapította, hogy az RMDSZ-t mindinkább ugyanazok az emberek vezetik, akik korábban. Marosi Barna cikkében visszautasította azt, hogy az Ellenpontok egykori munkatársa, Molnár János elítélte Sütő András szemléletét. Sütő András maga is elutasította Molnár János értékelését, a Népújság hasábjain. Kozma Szilárd a sepsiszentgyörgyi Európai Időben készített interjút Molnár Jánossal, aki családjával együtt Szegeden él és a Soros Alapítvány támogatásával dolgozik az Ellenpontok történetét feldolgozó könyven. /Az Ellenpontok ürügyén? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15. - Marosi Barna írása: 652. sz. jegyzet.

1991. augusztus 16.

Óriási az érdeklődés Orbán Balázs Székelyföld leírása című, 1868 és 1873 között megjelent, hatkötetes műve iránt. A néhány éve Magyarországon megjelent hasonmás kiadásból kevés került át Erdélybe. A sepsiszentgyörgyi Európai Idő Kiadó nem könyvalakban, hanem füzetenként kiadja Orbán Balázs életművét. Az első füzet megjelent, 35 ezer példányban, ebből 30 ezer a sorozatra előfizetőké. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

1991. szeptember 20.

A József Attila Alapítvány /Budapest/ döntött a lapok támogatásáról. Az erdélyi lapok közül az Erdélyi Híradó /Kolozsvár/ 5 millió Ft-os támogatásban részesült, viszont elutasították az Európai Idő /Sepsiszentgyörgy/, Ezredvég /Temesvár/, Falvak Népe /Bukarest/ és a tervezett RMDSZ /Kolozsvár/ pályázatát. /MTI/

1991. szeptember 25.

Cs. Gyimesi Éva Himnusz a kisebbséghez címmel kifejtette, hogy elfogadja a kisebbségi megnevezést, fő az, hogy véleménye mássága számon tartassék. Németh Lászlót idézte: "A kisebbség joga az élethez az, hogy különb." Cs. Gyimesi Éva elvetette a társnemzet kifejezést. /Magyar Hírlapból átvette: Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), szept. 25./

1991. december 18.

Idén elmaradt a nov. 10-re Pusztinában tervezett Csángó Fesztivál. A helyi hatóságok az összejövetelt nem engedélyezték, és a faluban olyan légkört teremtettek, hogy a szervezők jobbnak látták lemondani a rendezvényről. Egyesek nem ok nélkül gyanakodnak a titkosszolgálat /SRI/ Bákó megyei embereinek közreműködésére. Gál Balázs Pusztinán több emberrel beszélgetett. Egy asszony elmondta, hogy köveket hajigáltak udvarukra és közben kiabálták: Jos udemereul! vesszen az RMDSZ, mert az asszony leánya Székelyudvarhelyen jár iskolába. Áradt a panasz a megkérdezettekből. A magyarok segélyszállítmányban színes televíziót és hangszereket hoztak a pusztinaiaknak. Azonban a tanácsi titkár elvette tőlük és pénzért eladta az ingyenes ajándékot. /Gál Balázs: Az elmaradt Csángó Fesztivál margójára. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), dec. 18./

1992. február 18.

Az RMDSZ Székelyföldi Politikai Csoportja sorravette az autonómia ellenzőinek érveit és kitért az egységbontásra. Az ellenérvek: 1. a románságot nem készítették fel az autonómiára. A "magunk követeléseinek megfogalmazása ránk tartozik". Referendum útján kell megkérdezni a székelységet, akarja-e az önrendelkezést. 2. Az idő alkalmatlanságának érve. A román kormány egyre kevesebb megértést tanúsít: alkotmányban megfogalmazták, hogy nem tekintik politikai tényezőnek az erdélyi magyarokat, az alkotmány nem ismeri el a kollektív jogokat, nem ismeri el, hogy Románia többnemzetiségű állam. Tudnivaló volt, hogy a "Kovászna-Hargita jelentés" közzétételével magyarellenes gyűlölethullám indult el. Nos, ekkor lett volna időszerű előállni az autonómiával? 3. A törvénytelenség érve. Ez már megdőlt az RMDSZ Küldöttek Országos Tanácsa 1991. okt. 5-i ülésén. Az autonómia kialakítását az új helyhatósági törvény nem teszi lehetővé. Ezért lett volna szükség a referendumra. 4. A politikai kényszert ellenző érv szerint ajánlatos a jugoszláv példából tanulni. Valójában a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége /VMDK/ referendum révén kinyilvánított véleményét a katonáskodásról. Kárpátalja magyarsága területi autonómiát követel. 5. A parlamenti-szenátusi érv: a székely autonómia ügye megnehezítette az RMDSZ-képviselők és szenátorok munkáját. Valójában az új alkotmány, az új helyhatósági törvény nem az autonómia-követelés miatt született meg. 6. A külföldi elutasítás érve: nem felel meg a valóságnak, hogy az USA hivatalos külpolitikája elutasította volna az agyagfalvi kísérletet, mint ahogy nem utasította el az Európa Tanács vagy Magyarország kormánya sem. Persze Magyarországon a szabad demokraták /SZDSZ/ és a neokommunisták táborából egyesek kifejezték nemtetszésüket. Viszont a szomszédos országok magyar érdekvédelmi szervezetei kiálltak az autonómiát kezdeményezők mellett. Az autonómia-válság tetőzésekor Agyagfalván egymást érték a harckocsik, a kormányfő pedig betiltotta a szabadtéri agyagfalvi megemlékezést, ezért a Székelyföldi Politikai Csoport lemond a népgyűlésről, helyette közölték az agyagfalvi népgyűlés résztvevőinek küldött üdvözletet, amelyet a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nevében Dupka György, az Együttélés Politikai Mozgalom nevében Duray Miklós, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége nevében Hódi Sándor írt alá. - Az RMDSZ több vezetője elítélte, felelőtlennek, szerencsétlennek nevezte a Székelyföldi Politikai Csoport autonómia-törekvését. A Székelyföldi Politikai Csoport nem az RMDSZ nevében, hanem minden alkalommal a maga nevében fogalmazta meg véleményét. /Az RMDSZ Székelyföldi Politikai Csoportjának epilógusa az autonómiáról és az egységbontásról. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), febr. 18. - márc. 3. - 7-8. sz./ Amikor Agyagfalva környékén harckocsik voltak, megjött a sorstársak üzenete:

1992. február 18.

A hollandiai frízek és a hollandiai magyarok jan. 25-én nyilatkozatot adtak ki Katona Ádám védelmében: az Erdélyi Fríz Bizottság támogatja Katona Ádámnak a múlt ősszel a székelyföldi autonómia ügyében kifejtett nézetét. Katona Ádám korszerű gondolata komoly európai támogatásra számíthat. Jan. 14-én az Európai Közösség a horvátországi szerbek autonómia-követelését jóváhagyta, amely biztosítja a saját iskolarendszer kiépítését és a saját nemzeti jelképek használatát. E döntéssel az EK precedenst teremtett. A bizottság a Hollandiai Magyar Szövetséggel hamarosan memorandumban fordul a holland kormányhoz a székelyföldi autonómia ügyében. /Nyilatkozat. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), febr. 18. - márc. 3. - 7-8. sz./

1992. április 30.

Az Európai Idő (Sepsiszentgyörgy) ápr. 15-i száma jelezte, hogy összegyűlt a szükséges előjegyzési minimum, lesz tehát teljes Jókai életmű sorozat Erdélyben. Az Európai Idő a budapesti Jókai Irodalmi és Művészeti Egyesület támogatásával fogja kiadni az 1925-1930 között napvilágot látott centenáriumi kiadás száz kötete fakszimile kiadásban Jókai Mór Összes Művei Erdélyben sorozatcímmel jelenik meg. A tervek szerint 1992-ben tíz, a következő években /1997-tel bezáróan/ 18-18 kötet jelenik meg. /Lesz Jókai-sorozat Erdélyben! = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 30./

1992. május 29.

1989 decembere új fejezetet nyitott a romániai magyar sajtó és könyvkiadás történetében. Egymás után születettek új magyar lapok. Megkezdte műsorait a bukaresti tévé magyar adása. A Kriterion Könyvkiadó megkezdte a korábban betiltott könyvek kiadását. Azonban hamar bebizonyosodott, hogy a romániai nemzetiségpolitikában nem történt lényegi változás. A bukaresti tévé magyar adását a felére csökkentették és felét az Erdély nagyobbik részén nem fogható csatornán sugározzák, foglalta össze Beke Mihály András a helyzetet. A Kriterion idén csak egy könyvet tudott kiadni. A romániai könyvterjesztés összeomlott, a magán könyvterjesztés akadozva működik. A papírárak gyors növekedése miatt a lapok a létükért küzdenek. Néhányuk már megszűnt. A Jóbarát utódjaként kiadott és nemrég megszűnt Cimbora főszerkesztője, Csire Gabriella nyilatkozott a Szabadságnak: "A Cimbora meghalt, mint annyi más magyar és román lap. S nemcsak a rendkívül magas papír- és nyomdai árak, hanem a posta szabotázsa miatt is. Hónapokig visszatartják a lappéldányokat, s így lehetetlenné teszik, hogy az előfizetőkhöz jussanak." Különösen nehéz helyzetben vannak a korábban valamelyik központi szervezet által kiadott lapok, a Napsugár gyermeklap vagy a hajdani Nőszövetség hetilapja, a Családi Tükör. Az Írószövetség kolozsvári fiókjának hetilapja, az Utunk utóda, a Helikon már csak kéthetente jelenik meg. A marosvásárhelyi Igaz Szó utóda, a Látó csak alapítványok támogatásával tudja biztosítani havi megjelenését. Horváth Andor művelődési államtitkár azt nyilatkozta márciusban, hogy a még mindig hiányzó költségvetés elfogadása miatt késnek a kulturális beruházások, de mindenképpen kisebb lesz a pénzügyi keret. A magyar sajtónak mással is meg kell küzdenie, mutatja ezt a nagyváradi prefektúra által kisajátított Erdélyi Napló kálváriája. A magyar lapok igyekeznek talpon maradni. Az 1989-es fordulatot követően Sepsiszentgyörgyön magánkiadásban megjelenő Európai Idő című kisebbségvédelmi hetilap hamarosan országos hírnévre tett szert. A kezdeti harmincezres példányszám után tavaly szeptemberben már csak ötezer kelt el a lapból. Tavaly októberben volt olyan idő, amikor péntekről hétfőre több mint száz százalékkal drágult a papír, továbbá drágult a postai díjszabás is. Az Európai Idő több változtatást hajtott végre, részben magazinná alakult. Áprilisra sikerült elérniük a tízezres példányszámot. Ezzel az eredménnyel egyedül vannak. A kiadó elindította Orbán Balázs A Székelyföld leírása című munkájának füzetenkénti kiadását: 25 füzetben kiadták a művet, 35 ezer példányban, ez a nagy mennyiség előfizetőkre talált. Idén elkezdik a Jókai-sorozat kiadását. Ebből akarják fönntartani a lapot. /Beke Mihály András: Lapok, könyvek sorsa Erdélyben. = Heti Magyarország, máj. 29./

1992. december 19.

Az Európai Idő /Sepsiszentgyörgy/ hetilapnak nyilatkozott Mihály Sándor, Cseresznyés Pál védőügyvédje: a Maros megyei törvényszék mindeddig nem indokolta meg ítéletét, holott azt a kihirdetést követő egy hónapon belül meg kellett volna tennie és felküldeni a Legfelsőbb Törvényszékhez. Csak ezután lehet fellebbezni. /A nyilatkozatot idézi: Pesti Hírlap, dec. 19./ Cseresznyés Pált 1992. júl. 7-én ítélték 10 évre, aug. 7-éig kellett volna elkészíteni az indoklást.

1993. január 13.

Fábián Ernő elemezte az oktatási törvénytervezetet. Romániában nem történt rendszerváltás, csak a hatalmi elit cserélődött ki. A tervezetben rendkívül magasfokú a centralizáltság. A magánintézetek csak minisztériumi ellenőrzéssel működhetnek, tantervüket jóvá kell hagyatni. Az egyházi iskolákról alig történik említés. A tanterv egységes, a minisztérium hagyja jóvá, ugyanígy a tankönyveket is ellenőriztetni kell. Központilag nevezik ki a középfokú intéztek igazgatóit és a tanfelügyelőket. A tervezet az egészségügyi, technikai, jogi, mezőgazdasági és közgazdasági oktatást csak államnyelven engedélyezi, ez súlyos diszkrimináció. /Fábián Ernő: Gondolatok az oktatási törvénytervezetről. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), jan. 13-26./

1993. február 10.

Szabófalva moldvai csángó faluból kért védelmet, segítséget Perka Mihály /Perca Mihai/ tanár. Szabófalván magyar szakkört akart létrehozni a tanulók egy csoportja, hogy anyanyelvüket tanulhassák. A megyei tanfelügyelőség képviselői a Securitate stílusában a gyermekeket egyenként hallgatták ki. A szülőket behívták az iskolába azzal, hogy olyan alkotmányellenes dolgokban vesznek részt, amely szerencsétlenséget hoz rájuk, az iskolára és az egész falura. Perka Mihály románul írt levelét közreadta Márton Árpád RMDSZ-képviselő. /Szabófalván a magyar nyelvkör alkotményellenes. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), febr. 10-23./

1993. március 24.

Verestóy Attila Tőkés László püspökkel kapcsolatban megjegyezte: ha az RMDSZ részéről valaki külföldre utazik, tartsa a kapcsolatot az otthoniakkal, számoljon be megnyilatkozásairól. /Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), márc. 24./

1993. március 24.

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke szerint opportunizmus jellemzi az RMDSZ két frakcióvezetőjét, Verestóy Attilát és Tokay Györgyöt. "Ők - a mérsékeltek még szépnek nevezhető vonalán nagyon könnyen tovább csúszhatnak ebben az irányban." "A visszarendeződés veszélye az RMDSZ-en belül is fennáll az "ebben a közegben így kell viselkedni" attitűdben. "Nem szabad újból járomba tennünk a nyakunkat" - figyelmeztetett. Az RMDSZ és az ellenzék viszonyáról is szólt Tőkés László: "A sokat vitatott" kijelentésemhez "való viszonyulás végül is próbája volt az ellenzék és az RMDSZ szövetségének. Kiderült. hogy kritikus helyzetben nem működik ez a szövetség. Nekik szükségük van ránk - eddig terjed a barátság. De ha mi kerülünk bajba, rájuk végképp nem számíthatunk." /Kocsis Károly: "Nem szabad újból járomba tennünk a nyakunkat". = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), márc. 24./

1993. március 24.

Az új társadalmi és gazdasági kihívásokkal szembeni válságmenedzselő tevékenység az RMDSZ egyik alapvető kötelessége, mondta Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Az RMDSZ stratégiai célkitűzése a belső önrendelkezés elfogadtatása mind belföldön, mind külföldön. Az RMDSZ másik törekvése, hogy a kisebbségi jogvédelmet felváltsa a kisebbségi önrendelkezési koncepció, tehát a jogvédelmet egy olyan önrendelkezési struktúra garantálja, amely az állam alaptörvényében jelenjen meg. Tőkés László etnikai tisztogatással kapcsolatos kifejezéséről szólva Takács Csaba emlékeztetett arra, hogy szövegkörnyezetéből kiragadott idézetről van szó, a román tévé manipulált ezzel. Nagyon szeretnék leválasztani Tőkés Lászlót a közösségétől, ne adjunk ehhez segítséget, mondta. /Lokodi Károly: Hit nélkül nem lehet társadalmaz építeni. Exluzív interjú az RMDSZ ügyvezető elnökével. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), márc. 24./

1993. április 13.

Bukarestben ismeretlen tettesek zsidó sírokat gyaláztak meg, adta hírül az Evenimentul Zilei (Bukarest), ápr. 13-i száma. A cikket átvette: Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), ápr. 21./

1993. április 21.

Bukarestben zsidó sírokat gyaláztak meg, írta a hetilap, idézve az Evenimetul Zilei ápr. 13-i számát. /Zsidó sírokat gyaláztak meg Bukarestben! = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), ápr. 21./

1993. április 21.

Horváth Alpár, az Európai Idő főszerkesztője lapjában szenvedélyes kirohanást intéz az árulókhoz, árulónak nevezve azokat, akik azt szorgalmazzák, hogy tiltakozásul mondjanak le Hargita és Kovászna megyében a magyar polgármesterek és tanácsosok. Nem írta ki Tőkés László nevét, de feltehetően őrá célzott, mondván: "Aki azt hiszi, hogy múlt időben szerzett /vitathatatlan!/ érdemei miatt jogában áll elvárni, hogy egyetlen szavára kétmillió magyar a kútba ugorjon, az ugorjon elsőnek!" A román ellenzékkel való párbeszéd nélkül nincs romániai magyar megmaradás. Aki ezt nem látja be, az álljon félre, ha nem akar árulóvá válni, ajánlotta Horváth Alpár. /Horváth Alpár: Az árulókhoz. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), ápr. 21./

1993. július 14.

Kádár Gyula felidézte az 1784-es parasztlázadást, melyet Benkő József történész /1740-1814/ "oláh zenebonának" nevezett. A román történetírás túlzott jelentőséget tulajdonít ennek a parasztlázadásnak. A Horea vezette lázadást gyakran mint az erdélyi románság nemzeti felszabadító harcát tálalják. A lázadás kezdetén, az eskütétel alkalmával Horea és Closca kereszttel a kezükben hirdették: "Az Isten akarja, a császár parancsolja, hogy a magyarok mind megölessenek." A lázadók elpusztították Verespatakot, majd lerohanták a védtelen Abrudbányát. A lázadók kihirdették: aki ortodox vallásra nem tér át, "és oláh köntösben nem jár, vagy nyársra húzzák vagy fejét veszik." /Kádár Gyula: Az 1784-es "oláh zenebona". = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), júl. 14./

1993. augusztus 25.

Kádár Gyula emlékezett a második bécsi döntésre. Az 1940. aug. 30-i bécsi döntéssel visszatért Észak-Erdély. Az 1941. januári magyar népszámlálás szerint ezen a területen 1.344 ezer magyar /52,1 %/ és 1.069 ezer /41,5 %/ román nemzetiségű élt. /Kádár Gyula: A második bécsi döntés. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), aug. 25./

1993. szeptember 8.

Az Európai Idő közölte az 1945-ös Nemzetiségi Statútum szövegét. Magyar fordítása megjelent A nemzetiségi politika három éve a demokratikus Romániában / A Nemzetiségi Minisztérium kiadása, Bukarest, 1948/ című füzetben. A ma már elfeledett statútum széles körű jogokat biztosított a nemzetiségeknek /például: azon községben, ahol a lakosság 30 %-a nemzetiségi, ott a törvényszék köteles a lakosság anyanyelvén kiállított beadványt elfogadni, anélkül, hogy román fordítást követelne, és a beadványokról ugyanazon nyelven határozni, ahol a lakosság 30 %-a nemzetiségi, ott a tanácsban a nemzetiségi képviselők anyanyelvükön szólalhatnak fel, ahol a lakosság 30 %-a nemzetiségi, ott az utcák nevét a nemzetiség nyelvén is fel kell tüntetni, stb./ A statútum büntette a nemzetiség ellen vétőket. /Az 1945-ös Nemzetiségi Statútum. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), szept. 8./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-131




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998