udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 14 találat lapozás: 1-14
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Europai Integracios Miniszterium (Romania)

2005. február 25.

RMDSZ a kormányban, a prefektúrákon és az országos intézményekben: Kormányban Markó Béla – a művelődési, az oktatási és az európai integrációs tevékenységeket felügyelő miniszterelnök-helyettes, Nagy Zsolt – távközlési és informatikai miniszter, Borbély László – közmunkaügyi és területrendezési megbízott miniszter, Winkler Gyula – kereskedelmi megbízott miniszter. Államtitkárok Cseke Attila Zoltán – Kormányfőtitkárság, Csutak István – Integrációs Minisztérium, Demeter Attila – Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium, Jakab István – Pénzügyminisztérium, Korodi Attila – Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium, Kötő József – Oktatási és Kutatási Minisztérium, Markó Attila – Etnikumok Közötti Kapcsolatok Hivatala, Niculescu Tóni – Külügyminisztérium, Székely Ervin – Egészségügyi Minisztérium. Prefektusok Szilágyi János – Beszterce, Böndi Gyöngyike – Máramaros, György Ervin – Kovászna, Madaras Lázár – Mehedinti. Alprefektusok Burckhárdt Árpád – Maros, Dézsi Zoltán – Hargita, Horváth Levente Ákos – Arad, Marossy Zoltán – Temes, Riedl Rudolf – Szatmár, Seres Péter – Krassó-Szörény, Szakál András – Brassó, Végh Sándor – Szilágy. Központi intézményekben Asztalos Csaba – Elnök, Diszkrimináció-ellenes Országos Tanács, Birtalan József – Elnök, Közalkalmazottak Ügynöksége, Péter Elek – Vezérigazgató, Országos Ásványvíz Társaság, Tánczos Barna – Vezérigazgató, Állami Mezőgazdasági-tulajdon Ügynökség, Varga Gábor – Elnök, Szabadalmi és Találmány Hivatal, Gáspárik Attila – Alelnök, Országos Audiovizuális Tanács, Neményi József – Alelnök, Országos Versenytanács. /RMDSZ a kormányban, prefektúrákon és az országos intézményekben. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 25./

2005. március 8.

Az integrációs tárca vezetője azt mondta, hogy a fejlesztési régiók átalakítása nem kormányzati prioritás. Csutak István, az integrációs tárca regionális politikákat felügyelő államtitkára viszont közölte, hogy a jelenlegi kormánykoalíció hivatalos kormányprogramja a romániai fejlesztési régiók átalakításának szükségességét mondja ki. /Sarány István: Itt a régió! Hol a régió? = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 8./

2005. március 8.

Román Győző, a lap munkatársa szerint az RMDSZ által frissen kormánytisztségekbe kinevezettek közül többen az RMDSZ vezéreinek csicskásai. Megjegyezte, látott már pálfordulást az RMDSZ-ben. Kelemen Atilla eleinte belső ellenzéki politikus volt. A szatmári Kereskényi Sándor, a néhai ellenzéki újságíró a szenátusba kerülve hirtelen elfelejtett mindent, amit addig írt. A valahai Orient Expressz számait olvasva pálfordulások tömegére bukkan az újságíró. Egyik cikk Borbély Lászlót és Frunda Györgyöt bírálta, a szerző: Csutak István. Évekig az RMDSZ belső demokratikus ellenzékének egyik meghatározó alakja volt. Jelenleg az Integrációs Minisztérium RMDSZ-es államtitkára. /Román Győző: Tiszta vizet a nyílt kártyákba. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 8.)

2005. október 14.

Az internetes Transindex.ro beszámolt arról, hogy Budapesten, a Határon Túli Magyarok Hivatalában /HTMH/ szeptember 28-án Alkotmányos kötelezők – 2007-től új lehetőségek a magyar támogatáspolitikában címmel tartottak konferenciát. A HTMH ülésterme és az előtér is zsúfolásig megtelt. „Miért kell foglalkozni a Magyar Nemzeti Fejlesztési Tervben a határon túli magyarokkal?” – olvasható a konferencián kapott dokumentációs anyagban, a feleletet: mert alkotmányos kötelesség. Minden uniós tagállam (illetve leendő tagállam) megalkotta a saját Nemzeti Fejlesztési Tervét, melyben természetszerűleg a határ menti kapcsolatok is hangsúlyosan megjelennek, és így szinte automatikusan is komolyabb pénzforrások is megteremtődnek a különböző együttműködési projektekre. Ezen lehetőségeket ismertette Baráth Etele, az európai ügyekért felelős miniszter. „Ez a második Nemzeti Fejlesztési Terv már az összmagyarság ügyét fogja szolgálni a határon átnyúló kapcsolatokban”, jelentette ki. Csutak István, a bukaresti Integrációs Minisztérium államtitkára, és Gyurovszky László szlovák régiófejlesztési miniszter a román és a szlovák nemzeti fejlesztési terveket vetette össze a magyar tervekkel. Mivel nincsen még szerbiai nemzeti fejlesztési terv, így a vajdasági autonóm gazdaságfejlesztési tervet Pásztor István miniszter mutatta be. A szakértők rámutattak azokra a közös pontokra, melyek mindkét országban elsőbbséget élveznek. Az októberi közös magyar-román közös kormányülésen ezen közös prioritásokat egyeztetik, és ezen egyezőség alapján dolgoznak ki közös cselekedési stratégiákat. Fontos cél, hogy a pályázók a direkt és indirekt európai alapokhoz kezdjenek pályázni nagyobb projektjeikkel, mert elsősorban ezen közös európai forrásokból tudnak alapvető stratégiai fejlesztéseket megvalósítani. Az európai pályázási rendszer sokkal bonyolultabb, szigorúbb. A pályázási technikák elsajátítása és a megfelelő projektmenedzsment kialakítása meghatározó a sikeres projektek végigvitelében. A nagy európai projektek és források közül az INTERREG programokat Márkus Ferenc irodavezető ismertette. A programban a határ két oldalán levő megyék vehetnek részt, különálló vagy tükör-projektekkel. Az alap 2003-ban kezdte el működését, és több mint 68 millió eurós kerettel 2005-ben írták ki az első pályázatokat, melyeket hamarosan értékelnek is. Ezen pályázati kiírások 4 programban lefedik Magyarország teljes határövezeteit, és elsősorban infrastruktúra fejlesztésre, közös határokon átnyúló együttműködésekre lehet pályázni. Jövőre újabb kiírások várhatók. Horváth Gyula, az MTA Regionális Kutatások Központjának igazgatója az EU-n belül a határokon átnyúló kapcsolatok rendszerére felépülő transznacionális régiók formálódását vázolta fel. Két nagyszabású EU-s forrásokat is felhasználó projekt bemutatása során (a bonchidai Bánffy-kastély felújítása és a hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Főiskolai Kar létrehozása) a projektvezetés nehézségeiről is szó volt. Az idén létrejött Szülőföld Alapot bemutatták a konferencián. Idén a magyar kormány elkülönített állami pénzalapot hozott létre a határon túli magyarság támogatására, a szülőföldön való megmaradás ösztönzésére, a kulturális és nyelvi identitás megőrzésére. Az alap 1,15 milliárd forint keretösszegű támogatást írhat ki még ebben az évben. Kiss Elemér, a Szülőföld Alap tanácsának elnöke vázolta az alap felépítését. A Szülőföld Alap Tanács a miniszterelnök által augusztus végén kinevezett 15 tagból álló szakmai testület, amely csak stratégiai döntéseket hoz, iránymutatást végez, konkrét pénzek felett nem kíván rendelkezni (kivéve a HTMH-nak juttatott 25 millió forintról). A Szülőföld Alap titkársága a HTMH épületében kap helyet, a pályázati adminisztrációt is innen intézik. A testületben hét határon túli személyiség képviseli a hét határon túli régiót, továbbá 8 magyarországi prominens személyiség is jelen van, akik többek között a határon túli magyarságot támogató közalapítványokat, hivatalokat képviselik. A határon túli támogatást biztosító közalapítványoknak (Illyés, Apáczai, Új Kézfogás) figyelembe kell venni a Szülőföld Alap prioritásait és a pályázati felhívásait. Fontos, hogy saját támogatási stratégiájuk is ehhez igazodjon. A konkrét pályázati kiírásokat a Szülőföld Alap három kollégiuma valósítja meg. (gazdaságfejlesztési, önkormányzati-vidékfejlesztési, valamint a kulturális-oktatási-egyházi-egészségügyi kollégiumok). A Tanács meghatározta a prioritásokat, viszont a konkrét pályázati felhívások csak a kollégiumok létrejötte után valósulhatnak meg. A határon túli régiós elosztások általában a régiókban élő magyarság számarányának megfelelően történt, Kárpátalja és a Vajdaság irányában pozitív korrekcióval élt a tanács. Az elnök reményét fejezte ki, hogy a 2005 évi pénzeket 2006 év elején kifizetik, talán a 2006 évi új pályázatokat még az év elején ki tudják írni. Több határon túli civil szervezet a Vajdaságból és Kárpátaljáról sérelmezte, hogy a Szülőföld Tanácsba delegált határon túli képviselőket nem konszenzus alapján jelölték ki, továbbá tiltakoztak amiatt is, hogy ezen személyek öncélúan, belső egyeztetések nélkül határozták meg a prioritásokat. Kiss ígéretet tett arra, hogy jövőre egyeztetés alapján jelölik ki a regionális stratégiákat. Hozzászólásában Kötő József, az RMDSZ oktatási államtitkára javasolta, hogy a közalapítványi forrásokból inkább a határon túli kis költségvetésű rendezvényeket, működési költségeket kellene finanszírozni. Az Alap felhasználásával pedig nagyobb stratégiai fejlesztéseket lehet támogatni. A konferencia nem nyújtott átfogó képet a kormányzati elképzelésekről. A kormányzat az EU-s alapokat és a Nemzeti Fejlesztési Tervet új struktúraként próbálja behozni a támogatási rendszerbe. Ez egyértelműen a nagy civil szervezeteket segíti, azokat, akik egy-egy nagyobb projekthez elő tudják teremteni a 10-50%-os önrészt. Kérdés, hogy a kis szervezetek hogyan tudnak megfelelni az új, szigorúbb kihívásoknak. A Szülőföld Alap alternatív forrásként jelenik meg, de ez sem tud a határon túli támogatási rendszer meglevő problémáira megoldást adni: nem tervezhető, a támogatások ad-hoc jellegűek, csak egy éves időszakra lehet tervezni, nincsenek visszacsatolások, a döntések mögött nincsen személyi felelősség. Félő, hogy ez az alap kiszolgáltatottá válik a politikának, klientúraépítésre használják, így a meglevő civil hálózati rendszert nem tudja hatékonyan felhasználni, befogadni. Nincs arra garancia, hogy a támogatások a leghatékonyabban a legszükségesebb helyre kerüljenek. Az értekezleten nem vett részt a magyar kormányzati főilletékes, Szabó Vilmos, a miniszterelnöki hivatal politikai államtitkára. /Alkotmányos kötelezők – 2007-től új lehetőségek a magyar támogatáspolitikában. = Transindex.ro, okt. 14./

2005. október 19.

Januártól már várhatóan nem vesztegelnek órákat a román–magyar határon áthaladó személyvonatok azért, hogy az útlevél-ellenőrzést és a vámvizsgálatot elvégezzék a román és a magyar hatóságok. Remélhetőleg egy erről szóló egyezmény kidolgozásában is megegyeznek a felek, nyilatkozta Borbély László középítkezési és területrendezési miniszter. Az ülés napirendjét egyébként mind Bukarestben, mind Budapesten csak október 19-re ígérték a kormányszóvivői irodában. A Krónika értesülései szerint a miniszterelnök az árvíz sújtotta székelyföldi települések felkeresésére készül. Látogatása helyszíneit és időpontjait azonban nem hozzák nyilvánosságra, hogy elkerüljék az ellenséges fogadtatás lehetőségét. Székelyföldön ugyanis tavaly általános megrökönyödést idézett elő Gyurcsány Ferenc és a Magyar Szocialista Párt elutasító álláspontja a magyar állampolgárság kiterjesztéséről tartott népszavazás kampányában. Csutak István, a román integrációs tárca államtitkára fontosnak tartotta, hogy a két fejlesztési tervben szövegszerűen is megegyező részek legyenek. Borbély László megerősítette, hogy az aláírásra váró megegyezések között ott lesz a csíkszeredai főkonzulátus megnyitásáról szóló dokumentum, és a magyar állam támogatásával létrehozott Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem román állami társfinanszírozásáról szóló egyezmény is. /Gazda Árpád: Román–magyar kormányülés: véget vetnek a veszteglésnek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 19./

2005. december 30.

Jelenleg Kovászna megye a 7-es Központi Fejlesztési Régió tagja, olyan gazdaságilag erős megyék társaságában, mint Brassó és Szeben. György Ervin, Kovászna megyei prefektus szerint, a mostani régiós felállítás miatt a kevéssé fejlett Háromszék csekélyebb pályázati támogatást élvez. György Ervin úgy véli, az uniós csatlakozás csökkenti a gazdaságfejlesztési régió átszervezésének esélyeit. Háromszék a megyei képviselőtestület révén több alkalommal is kinyilvánította a régió átszervezésre irányuló óhaját, mert csak a székelyföldi fejlesztési övezet létrehozásásában látja a garanciát a vidék gazdasági fellendülésére. Demeter János Kovászna megyei tanácselnök, a Romániai Megyei Tanácsok Országos Szövetségének alelnöke hozzátette: a szövetség már kétszer megfogalmazta és eljuttatta a kormánynak azt a nyilatkozatot, amelyben a régiók újrafelosztását kérik. Kovászna megye például a hat megyéből álló régióból többnyire csak Hargita és Maros megyével, nem pedig Brassó, Szeben vegy Fehér megyével végez közösen fejlesztési projekteket. Csutak István, az Európai Integrációs Minisztérium államtitkára európai uniós szakemberekkel is egyeztetett a kérdésben, akik óvatosan kezelik a témát. „Az elmúlt 15 év tapasztalatai is azt bizonyítják, hogy a politikai döntés alapján 1968-ban megrajzolt megyésítési térkép távolról sem a legszerencsésebb „ – nyilatkozta az államtitkár. /A régiókat is átszabják 2006-ban? = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./

2006. március 23.

A Romániai Városok Szövetsége idei országos értekezletén Érdemoklevéllel ismerte el Csutak István, az Európai Integrációs Minisztérium Regionális Politikákat felügyelő államtitkára tevékenységét. /Érdemoklevél Csutak Istvánnak. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

2006. május 11.

Május 10-én hivatalosan útjára indította a Mezőgazdasági Minisztérium a LEADER (Liaison Entre des Actions de DEveloppement Rurale) programot. Csutak István, az Integrációs Minisztérium regionális politikáit koordináló államtitkára elmondta, a LEADER célja a helyi kezdeményező csoportok, a kistérségi társulások megalakulásának támogatása. Első lépésben a földrajzi-kulturális-történelmi-társadalmi szempontból együvé tartozó térségek jelentkezését várják. /Felvirrad a kistérségi társulások napja. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./

2006. augusztus 4.

Megtartotta alakuló ülését a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) külügyi kérdésekben illetékes csoportja, a Nemzetközi Munkacsoport. Jelen volt Borboly Csaba a MIÉRT elnöke és az elnökség több tagja. A megbeszélésen Csutak István, az Európai Integrációs Minisztérium államtitkára és Korodi Attila, a Környezetvédelmi Minisztérium államtitkára vázolták fel azokat a lehetséges tevékenységi területeket amelyek révén a fiatalok „indítása” diplomáciai és külügyi közfeladatokra elkezdhető. /Üléseztek a MIÉRT „külügyesei”. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./

2007. január 26.

Horváth Anna személyében új államtitkára van az Integrációs Minisztériumnak. Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök január 25-én jóváhagyta az államtitkár kinevezését. Horváth Anna 33 éves, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen szerzett jogi oklevelet, Bukarestben pedig közgazdaságtant tanult. 1997 és 1999 között a kisebbségvédelmi miniszter tanácsosa volt, 1999-től pedig az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának kolozsvári irodáját vezette. /Horváth Anna az integrációs minisztérium új államtitkára. = Krónika (Kolozsvár), jan. 26./

2007. január 31.

Csutak István, az Európai Intergációs Minisztérium volt államtitkára új megbízatásáról, az uniós ügyekről, regionális politikákról, munkájáról beszélt. „Új? Régi? Jó?” címmel, megjelenés előtt áll egy majd másfélszáz oldalas tanulmánya a fejlesztési régiókról. A regionális politikák koordinátoraként eltöltött másfél év tapasztalatainak egy részét próbálta összesíteni. Csutak István jelenleg Markó Béla miniszterelnök-helyettes személyi tanácsadója. Elmondta, hogy hét éve foglalkozik az EU-hoz fűződő témákkal. Az Európai Bizottság romániai képviseletének független szakértői testületébe szakmai teljesítménye alapján került be. /Sarány István: Uniós ügyekről, másként. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 31./

2007. február 23.

Jó eséllyel pályázik az Európai Integrációs Minisztérium helyett létrejövő regionális fejlesztési tárca vezetésére Borbély László közmunkaügyi és területfejlesztési megbízott miniszter. A politikus február 22-én Marosvásárhelyen Kelemen Atilla parlamenti képviselővel, a Maros megyei RMDSZ elnökével együtt tartott sajtótájékoztatón nyilatkozott erről. Kelemen Atilla az európai parlamenti választások kapcsán bejelentette: az RMDSZ Maros megyei szervezete negyvenötezer aláírás begyűjtését vállalta és ennek nyolcvan százalékát már teljesítette is. Úgy értékelte, az RMDSZ az ország egyetlen politikai szervezete, amely nyílt kártyákkal, európai parlamenti képviselőjelöltjeit nevesítve kezd kampányba. Felhívta a figyelmet, hogy a Tőkés Lászlót támogató aláírásgyűjtők megnehezítik az RMDSZ dolgát és becsapják az embereket, mivel azt mondják nekik, hogy két jelöltlistát is aláírhatnak. /L. I. : Az RMDSZ-é lehet a régiófejlesztés. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

2007. március 23.

Markó Béla RMDSZ-elnök cáfolta Berceanu szállításügyi miniszter nyilatkozatát, miszerint Tariceanu kormányfőnyomást gyakorolna az RMDSZ-re. Markó ugyanakkor elismerte, hogy a teljes kormányátalakításról eddig nem tárgyalt Tariceanuval, viszont felvetettek már olyan problémákat, mint az integrációs minisztériumnak a területfejlesztési szaktárcába való beolvasztása, vagy a miniszterek számának csökkentése. /M. L. : Markó: nincs is nyomás. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

2007. április 6.

A Calin Popescu Tariceanu vezette új román kormányban az RMDSZ négy helyet kapott. Az egyik miniszter, Borbély László, aki az integrációs tárca átalakítása után létrehozandó fejlesztési, középítkezési és lakásügyi tárcát irányítja majd, elmondta: „Logikus volt e tevékenységek összekapcsolása, hiszen eddig is olyan tevékenységi területekkel foglalkoztam, amelyek óhatatlanul a régiófejlesztéshez kapcsolódtak”. Célkitűzései között a miniszter a lakásépítést és a vidéki infrastruktúra fejlesztését említette. Borbély szerint fontosak a határon átnyúló programok. Ezzel kapcsolatban említette, hogy jó kapcsolat alakult a magyarországi féllel, így a Lamperth Mónika által vezetett minisztériummal. Korodi Attila eddigi környezetvédelmi államtitkár a tárca irányítását veszi át első emberként. Szeretné folytatni azokat a megkezdett terveket, amelyeket 2005 elején már megfogalmaztak. A közvitát különösen fontosnak tartja olyan kérdésekben, mint például a génkezelt növények – mondta. A verespataki tervezett aranykitermeléssel kapcsolatosan leszögezte: ez ügyben mindenképpen be kell tartani a román törvényes kereteket. /Hatékonyabb fejlesztést, nagyobb lakossági szerepvállalást. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./


lapozás: 1-14




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998