udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 13 találat lapozás: 1-13
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Europai Kisebbsegi es Regionalis Nyelvû Napilapok Egyesulete /MIDAS/

2004. június 7.

Európa több mint 60 millió lakosát képviselte a kisebbségi nyelvű napilapok egyesülete, az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Egyesülete /MIDAS/ évi közgyűlése, amelyet idén a spanyolországi Baszkföld egyik legjelentősebb városában, Donostiában (spanyol nevén: San Sebastianban) rendeztek meg. A MIDAS tagjává vált a Szabadság után Erdélyből másodikként a nagyváradi Bihari Napló. – A MIDAS további lépéseket tesz az EU hirdetéseinek a kisebbségi lapokhoz történő eljuttatásáért. A találkozón Slezákné Kovács Edit, a pozsonyi Új Szó kiadó igazgatója és Balló Áron, a Szabadság főszerkesztője az EU-csatlakozás hatásáról beszélt a szlovákiai és romániai magyar sajtó vonatkozásában. /Balló Áron: Az európai kisebbségi napilapok fokozott összefogása MIDAS közgyűlés Baszkföldön bővülő erdélyi részvétellel. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

2005. június 1.

Németországban, Bautzenben tartotta közgyűlését a mintegy 45 milliónyi európai kisebbségit szolgáló napilapok egyesülete, a MIDAS. /Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Egyesülete/. 2002 óta a Szabadság napilap is tagja az eddig harminc lapot magába foglaló egyesületnek. Bautzen várost szellemi központjának tekinti a helyi szorb kisebbség, nyelvükön a város: Budysin. A szorbok 60 ezren vannak, őrzik nemzeti önazonosságukat, nyelvüket. Nem volt külön államiságuk, mégis megmaradtak. Szászország kormánya azt tervezi, hogy a csökkenő gyermeklétszámra hivatkozva megkurtítja a szorb nyelvű iskolák és óvodák fenntartására szükséges pénz folyósítását. A MIDAS közgyűlésén résztvevők tiltakoztak ez ellen. A MIDAS soraiban ott találhatók a belgiumi németek, horvátországi olaszok, dániai németek, finnországi svédek, németországi dánok és szorbok, olaszországi németek és szlovénok, lettországi oroszok, észak-írországi írek, romániai és szlovákiai magyarok, spanyolországi katalánok, baszkok és galegók és svájci réto-románok napilapjai. Mintegy napi 740 000 összpéldányszámmal, tizenhárom nyelven, Európa 45 millió kisebbségi lakosának a szolgálatában. Sokan nem értik, miért csak a Szabadság meg a Bihari Napló vált eddig a MIDAS tagjává Románia tizenkét magyar napilapja közül. /Balló Áron: Szorbok és még 45 millió európai. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./

2005. november 30.

Baján november 10–12-e között rendezték meg az Európai Konferenciát Európai uniós integráció és a kisebbségek – fejlődhetünk együtt? címmel. A konferencia társszervezésében az Európai Bizottság budapesti képviselete mellett a Konrad Adenauer Alapítvány, a Hanns-Seidel Alapítvány és az Antall József Alapítvány is kivette részét, csakúgy, mint az Eötvös József Kollégium, az Alsó-Ausztriai European House, valamint az ausztriai Pán-európai Unió és az EALIZ. A Magyarországon élő kisebbségek helyzetét Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman ismertette, Christoph Pann professzor a Dél-tiroli Volksgruppen Institute képviseletében pedig az európai kisebbségek jogi helyzetéről beszélt. Előadást tartott Dr. Günther Rautz, a boseni (bolzanói, Dél-Tirol, Olaszország) Európai Akadémia (EURAC) kisebbségi autonómiákkal foglalkozó osztályának képviselője is, aki az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Egyesülete (MIDAS) főtitkára is. A második világháború előtt és alatt a magyarországi németek száma elérte a félmilliót, azóta azonban folyamatosan csökken. 1947-ben 250 000 magyarországi németet telepítettek ki az országból. Akik maradtak, az asszimiláció veszélyének voltak kitéve. A legutóbbi, 2001-es népszámlálási alkalmával a lakosoknak négy kérdésben kellett választ adniuk: anyanyelv, nemzetiség, a nemzeti kultúrához való kötődés, és a családban, illetve baráti körön belüli nyelvhasználat. A négyből legalább egy kérdés alapján 120 ezren vallották magukat német nemzetiségűnek, A legutóbbi, 2002-es helyhatósági választásokat követően Magyarországon a kisebbségi önkormányzatok száma 1853-ra nőtt. A magyarországi németek a maguk 341 kisebbségi önkormányzatával és 35 polgármesterével a romák után a második helyen állnak. /Günther Rautz: Tudósítás a bajai kisebbségi konferenciáról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./

2006. február 3.

– Minden tizedik uniós állampolgár anyanyelve az úgynevezett kisebbségi nyelvek közé tartozik – hangsúlyozta Tabajdi Csaba (MSZP) európai parlamenti képviselő azon a találkozón, amelyre kezdeményezésére került sor az EP brüsszeli épületében február 2-án a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Napilapjainak Szervezetét képviselő illetékesekkel. Toni Ebner, a szervezet elnöke elmondta, hogy 1998-ban Triesztben tartották a kisebbségi nyelven megjelenő lapok főszerkesztőinek első találkozóját. Szervezetüket, a MIDAS-t 2001-ben alapították bolzanói központtal. Huszonkilenc tagjuk van, közöttük két erdélyi (a kolozsvári Szabadság és a Bihari Napló) és egy felvidéki (Új Szó) magyar napilap. /Együttműködés a kisebbségi médiával. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

2006. május 8.

Az Európai Unió érdeke, hogy kommunikációs stratégiájába illessze a több mint 50 millió kisebbségi nyelven beszélő európait megszólító sajtót is – figyelmeztetett az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Egyesülete (MIDAS) május 6-án, elfogadott közleményében. A dél-dániai Apenradéban (Aabenraa) rendezett évi közgyűlésén a 30 napilapot átfogó szervezet új tagokkal bővült, a kisebbségek mellett kiálló újságírói munkássága miatt a szervezet egyik évi díját Nagy Iván Zsolt budapesti újságírónak juttatta. Az európai kisebbségi napilapok szövetsége idei közgyűlésének a Jütland-félsziget egyik kikötővárosa, a helyi németek által Apenradénak nevezett Aabenraa nyújtott otthont. Dél-Dániának ezen a részén mintegy 20 000 német él kisebbségben körülbelül 250 000 dánnal együtt. A határ túloldalán hasonló arányban találhatók dánok is Németországban, Dél-Schleswigben. A határsávban a többség kétnyelvű. Holger Rosendal a Dániai Lapkiadók Egyesületének a képviseletében méltatta a szervezetükhöz tartozó dán, német, grönlandi és faröeri lapokat. Ma mindkét viszonylag szerény számú kisebbség óvodától középiskoláig terjedő anyanyelvű oktatással, könyvtárakkal és állami támogatást élvező saját napilappal rendelkezik. A megjelentek ellátogattak a közeli németországi Flensburgba (dánul: Flensborg), a helyi dán napilap, a Flensborg Avis szerkesztőségébe. Bjarne Lonborg főszerkesztő közölte, hogy a lap évi 6 millió euró (!) támogatást élvez a dán parlamenttől. A Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Egyesülete (MIDAS) tagjainak száma 33-ra nőtt. Az egyesület rendelkezik spanyolországi katalán, baszk és galego, olaszországi szlovén, olaszországi, belgiumi és dániai német, németországi dán, észak-írországi ír, finnországi svéd, svájci réto-román, horvátországi olasz, németországi szorb, lettországi orosz, szlovákiai és romániai magyar lapokkal is. A MIDAS-t ezentúl bevonják megfigyelőként az Európai Parlament (EP) Nemzeti Kisebbségi Intergroupjába, a különböző országok EB-küldöttségeinél részt kaphat újságai számára az uniós tájékoztató kampányokból. A jelenlegi és jövőbeni EU-tagállamok közül csak Máltának nincs kisebbsége, az EU állampolgárainak már ma az egytizede, mintegy 50 millió ember, valamely kisebbségi nyelvet vallja anyanyelvének, az uniós információs kampányokból, főleg azok fizetett változatából pedig kihagyják a kisebbségi lapokat. A MIDAS következő évi közgyűlését a kolozsvári Szabadság rendezi meg május 3–6. között a nagyváradi Bihari Napló támogatásával. /Balló Áron: Méltánytalan EU-s pénzstop a kisebbségi lapoknak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

2006. május 27.

Az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Egyesülete (MIDAS) Dániában, Apenradéban (Aabenraa) tartott közgyűlésén örömmel vette tudomásul, hogy a regionális és helyi lapokat sajtótényezőnek ismerik el az európai gondolat tudatosításának kampánya szempontjából. A MIDAS kéri az Európai Bizottságtól, hogy arányos mennyiségben közöljön közérdekű felvilágosító anyagot a kampány során az EU-ról a kisebbségek napilapjaiban is. A Habsburg Ottó-díjat Nagy Iván Zsolt, a budapesti Magyar Hírlap publicisztikai rovatvezetője kapta. /A MIDAS Közgyűlésének Határozata. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

2007. május 3.

Kolozsvár május 3-tól – bizonyos értelemben – a kontinens figyelme középpontjában áll, az itt megrendezett A kisebbségi és regionális nyelvű napilapok és a többnyelvűség az Európai Unióban című nemzetközi konferencia miatt. A rendezvényt a Szabadság a román kormány Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalával, valamint a dél-tiroli székhelyű Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Egyesületével (MIDAS) közösen szervezi. A konferencián többek között a szlovákiai, németországi, spanyolországi, olaszországi, litvániai, írországi, horvátországi és finnországi kisebbségi és regionális nyelvű napilapok kiadóinak vezetői, főszerkesztői, illetve képviselői vesznek részt. Néhány évvel ezelőtt a Szabadság Balló Áron néhai főszerkesztő kezdeményezésére vált a MIDAS teljes jogú tagjává, s neki köszönhető az is, hogy a civil szervezet Kolozsváron tartja idei soros közgyűlését. Szükség van arra, hogy a Szabadság napilap bemutatkozzon európai társainak a közös érdekek képviselete érdekében. Európában a legtöbb kisebbségi és regionális nyelven íródott napilap nem részesül semmiféle kormányzati szubvencióban. A rendezvényre meghívták a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE), valamint a Romániai Magyar Nyelvű Helyi és Regionális Lapkiadók Egyesületének képviselőit is. Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió tiszteletbeli elnöke is jelen lesz a konferencián. Európában csaknem ötven millióan élnek kisebbségben. /Kiss Olivér: Kolozsváron – az európai nemzeti kisebbségekért. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./

2007. május 5.

Május 4-én megnyílt Kolozsváron a kisebbségi és regionális nyelvű napilapok és a többnyelvűség az EU-ban témájú konferencia /MIDAS/ megnyitója, melyen Európa minden tájáról csaknem 30 kisebbségi kiadvány képviselője jelent meg. A megnyitón a MIDAS elnöke, Toni Ebner, majd annak főtitkára, Günther Rautz is üdvözölte a résztvevőket. Ezek után a rendezvény illusztris vendége, a Páneurópai Unió tiszteletbeli elnöke, Habsburg Ottó tartott előadást. /Habsburg Ottó: Ne ismételjük meg a múltbéli hibákat. Kolozsváron elkezdődött az idei MIDAS konferencia és közgyűlés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./ A MIDAS konferencián a romániai magyar és német kisebbség politikai és kulturális perspektívái című programponton Markó Béla RMDSZ-elnök, Románia miniszterelnök-helyettese a kormányülés miatt nem lehetett jelen, helyette Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke értekezett a témában. A német kisebbséget Zeno Pinter, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának államtitkár-helyettese képviselte. Az RMDSZ a parlamenti demokráciában látta a konfliktuskezelés legfontosabb eszközét, szögezte le Takács Csaba. Kitért arra, hogy a Babes–Bolyai Egyetemen még katedrai szinten sincs biztosítva az önállóság. Az RMDSZ továbbra is küzd a felsőoktatás önállóságáért. /Köllő Katalin: Kisebbségi politikai és kulturális perspektívák. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./ Eckstein-Kovács Péter szenátor, a jogi bizottság elnöke előadásában felvázolta mindazt, ami a kisebbségi jogérvényesítés terén az elmúlt 17 évben történt. Az anyanyelven történő oktatást szabályozó tanügyi törvényt és anyanyelvhasználatot a közigazgatásban szavatoló helyhatósági törvény jelentőségét emelte ki. A tanügyi törvény továbbra is megszorító intézkedéseket tartalmaz /Románia történelmének és földrajzának román nyelven történő oktatása, az állami magyar egyetem ügye/. A kisebbségi törvényre parlamenti elfogadására nincs politikai akarat. Markó Attilára államtitkár, a Kisebbségi Hivatal vezetője kifejtette, a gyakorlat nem követi minden esetben a törvényt, Románia adós a kisebbségi jogok érvényesítésével. A közigazgatásban például 70-80 százalékban helyezték ki a nemzeti kisebbségek számára szimbolikus jelentőséggel bíró két- vagy háromnyelvű táblákat. Kolozsváron ezek hiányoznak, a helyi vezetés még mindig ellenségesen viszonyul a többnyelvűséghez. /Székely Kriszta: Kisebbségi jogok: hiányosságok az alkalmazás terén. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./ Bemutatkozott a MIDAS konferencia résztvevői előtt a Romániai Magyar Nyelvű Helyi és Regionális Lapkiadók Egyesülete, valamint a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE). A két szervezet ismertette alakulásának körülményeit, célkitűzéseit. Kiderült, hogy Romániában eddig csak a magyar sajtóban létesültek ilyen kiadói, illetve szakmai szervezetek. A szervezetek után röviden bemutatkozott még a romániai német kisebbség lapja, a Deutsche Allgemeine Zeitung für Rumänien, illetve két megyei napilap, a Maros megyében megjelenő Népújság, és a Sepsiszentgyörgyön kiadott Háromszék. /E. -R. F. : Bemutatkozott az erdélyi kisebbségi sajtó. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

2007. május 7.

Az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Egyesülete (MIDAS) kolozsvári közgyűlésén szóba került a nemzetközi szervezetekkel való együttműködés kérdése is. A testület elfogadta a Szabadság által javasolt Balló Áron újságírói ösztöndíj létrehozását. A csaknem harminc európai kisebbségi kiadvány képviselői megkoszorúzták az elhunyt főszerkesztő, Balló Áron sírját, majd megtekintették az Europa Nostra-díjjal kitüntetett Torockó települést és a kalotaszegi Tordaszentlászlót. /Véget ért az európai kisebbségi napilapok konferenciája. Balló Áron újságírói ösztöndíjat létesíthet a MIDAS. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

2008. május 17.

Május 16-án kezdődött a spanyolországi Santiago de Compostelában a „Kisebbségi nyelvű napilapok és többnyelvűség az Európai Unióban” nemzetközi konferencia, valamint a Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Európai Egyesületének (Midas) idei közgyűlése. A 31 kisebbségi nyelven megjelenő európai napilapot tömörítő egyesület rendezvénye a helybeli galegó médiabirodalom székhelyén tett látogatással kezdődött. Itt készül a harmincezres példányszámú galegó nyelvű napilap, továbbá galegó rádió és televízió is működik. A konferencián szó volt a kétnyelvű (spanyol és galegó) helyi egyetemről is. A Habsburg Ottó díjat ebben az évben Marius Cosmeanu, a bukaresti Cotidianul újságírója kapta. A marosvásárhelyi születésű, többek között a magyar nyelvet is nagyon jól ismerő Cosmeanu a Szekuritáté 1990-es marosvásárhelyi diverziójáról írt tanulmányt, 2000–2003 között a Provincia kétnyelvű havilap szerkesztője volt, jelenleg a Pro Európa Liga kiadásában negyedévenként megjelenő Altera főszerkesztője, 2004 óta a Cotidianul munkatársa. Laudációjában Kovács Lehel, a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke hangsúlyozta: 2006-ban, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen többnyelvű feliratokat elhelyező Kovács Lehel és Hantz Péter menesztésével járó botrány kapcsán, Marius Cosmeanu többször is tájékoztatta a román sajtót a magyar kisebbséggel szemben, a romániai tanügyi rendszerben, megnyilvánuló diszkriminációról, a magyar nyelvű állami felsőoktatási intézmény létrehozásának szükségességéről. /Kerekes Edit: Kisebbségei nélkül Európa nem lenne Európa. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

2008. május 21.

A nemzeti kisebbségek elnyomására irányuló cselekedetek leleplezésére Újságírói Hálózat létrehozását javasolta az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Egyesületének (MIDAS) Hantz Péter tudományos kutató, az EMNT alelnöke és Kovács Lehel egyetemi tanár, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) alelnöke. Indoklásuk szerint erre azért van szükség, mert „több európai hagyományos nemzeti kisebbségnek már sikerült a nyelve és kulturális identitása megőrzését szolgáló valamilyen autonómiaformát kiharcolnia, másoknak viszont még mindig küzdeniük kell kisebbségi jogaikért. ” A kisebbségellenes megnyilvánulások megfékezésének leghatékonyabb eszköze a nemzetközi sajtó. A MIDAS úgy döntött, elfogadja ezt a javaslatot. /K. E. : Nemzetközi sajtó a kisebbségek elnyomása ellen. A MIDAS elfogadta Hantz Péter és Kovács Lehel javaslatát. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./

2009. május 21.

A múlt héten Barcelonában tartotta éves közgyűlését az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Egyesülete (MIDAS), amelynek a romániai magyar napilapok közül a Szabadság és a nagyváradi Bihari Napló is tagja. A közgyűléssel párhuzamosan zajlott a MIDAS rendezésében az a nemzetközi konferencia, amely a Többnyelvűség és a sajtó az Európai Unióban címet viselte. Leszögezték: a 4 milliós olvasótáborral rendelkező kisebbségi napilapoknak könnyebb úgy túllépni a súlyos problémákon, ha közösen lépnek fel érdekeikért, megmaradásukért. A kisebbségi sajtó állami vagy EU-s alapokból való támogatása a kisebbségek kultúrájának fennmaradását szolgálja. Az európai kisebbségi sajtó komoly veszélyben van a válsághelyzet miatt, sőt, a MIDAS egyik tagja, a korábban is anyagi nehézségekkel küzdő észak-írországi Lá anyagi nehézségei miatt megszűnt. Ugyancsak megszűnés fenyegeti a vilniusi Kurier Wilenski lengyel nyelvű napilapot, amelyet Toni Ebner, a barcelonai közgyűlésen immár harmadik alkalommal újraválasztott MIDAS-elnök biztosított arról, hogy az általa vezetett szervezet mindent megtesz annak érdekében, hogy a lap EU-s vagy állami támogatáshoz jusson, és ezáltal fennmaradhasson. A cikk szerzőjét, a Szabadság munkatársát beválasztották a MIDAS háromtagú döntőbíróságába, amelynek a szervezet nyolcéves fennállása óta először van magyar tagja. /Balázs Bence: Nehéz helyzetben az európai kisebbségi sajtó. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./

2009. december 12.

Kolozsváron indult 1989. december 23-án a Szabadság, mint „a demokratikus közvélemény napilapja”, 1994. január 4-től „kolozsvári közéleti napilap”; jelenlegi alcíme (2007. január 16-tól): „erdélyi közéleti napilap”. Alapító-munkatársi gárdája a diktatúra bukásáig a Kolozsváron megjelent Igazság belső munkatársainak egy csoportja volt, amelyhez december 22-én spontánul a város több ismert magyar értelmiségije csatlakozott. Kiadója a Szabadság Kft., kiadótulajdonosa a Minerva Kulturális Egyesület. A Szabadság 2002 augusztusában kérelmezte felvételét, és 2003. február óta tagja az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Szövetségének (MIDAS), amely 2007. május 3–6. között Kolozsváron tartotta meg éves konferenciáját és közgyűlését. /(t.): Szabadság. Laptörténeti adatok. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./


lapozás: 1-13




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998