udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 106 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-106
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Europai Nepcsoportok/Nemzetisegek Foderativ Unioja /FUEN/

1991. május 11.

A FUEV /Európai Népcsoportok Föderális Uniója/ Budapesten tartott kongresszusán, máj. 11-én felvette tagjai sorába az RMDSZ-t. Erről Szőcs Géza adott tájékoztatást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./

1991. május 11.

A FUEV /Európai Népcsoportok Föderális Uniója/ Budapesten tartott kongresszusán, máj. 11-én felvette tagjai sorába az RMDSZ-t. Erről Szőcs Géza adott tájékoztatást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./

1991. június 7.

A FUEV Budapesten tartott kongresszusán felvette tagjai sorába az RMDSZ-t, számolt be a történtekről Szőcs Géza és Eckstein-Kovács Péter. A FUEV /Európai Népcsoportok Föderális Uniója/ 1942-ben alakult, székhelye Flensburg. A FUEV az Európa Tanács mellett szakértői szerepet játszik, kisebbségszakértőkből álló jogász csoportja van. Jelentkezett a szlovákiai Együttélés és a KMKSZ /Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége/ is, de ők még nem kaptak a felvételhez elégséges szavazatot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./

1991. június 7.

A FUEV Budapesten tartott kongresszusán felvette tagjai sorába az RMDSZ-t, számolt be a történtekről Szőcs Géza és Eckstein-Kovács Péter. A FUEV /Európai Népcsoportok Föderális Uniója/ 1942-ben alakult, székhelye Flensburg. A FUEV az Európa Tanács mellett szakértői szerepet játszik, kisebbségszakértőkből álló jogász csoportja van. Jelentkezett a szlovákiai Együttélés és a KMKSZ /Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége/ is, de ők még nem kaptak a felvételhez elégséges szavazatot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./

1992. március 17.

Szőcs Géza az RMDSZ külpolitikájáról nyilatkozott: az RMDSZ, illetve az erdélyi magyarság nem képviseltetheti érdekeit a modern társadalmakban megszokott módon, a román külügyi apparátusban például nincsenek magyar diplomaták. A közelmúltban az EDU, a konzervatív pártok uniója pozitívan reagált az RMDSZ felvételi kérelmére, a FUEV-hez pedig már csatlakozott az RMDSZ. Szőcs Géza Strasbourgban több alkalommal felszólalt az Európa Tanács ülésein. Legutóbbi, februári felszólalása után a román parlament külügyi bizottsága felvetette, hogy vonják meg tőle a strasbourgi küldöttségben való részvételi jogát, sőt szenátori mandátumát is. Az RMDSZ el akarja érni, hogy mielőtt Románia elnyeri az Európa Tanácsban a teljes jogú tagságot, adja meg a garanciákat, amelyek lehetővé teszik a romániai magyarság számára identitásának megőrzést. /Ring, márc. 17./

1992. május 29.

Az Európai Népcsoportok Szövetsége /FUEV/ Cottbusban tartott kongresszusán felvette a szövetségbe az RMDSZ-t és a szlovákiai Együttélést. /MTI/

1993. február 23.

Az Európai Népcsoportok Föderációs Uniójának /FUEV/ küldöttsége /Carl Mitterdorfer elnök, Christopher Pan, a szervezet jogi tanácsadója és Komlóssy József, a magyar kisebbségek képviselője/ Budapesten járt és febr. 22-én találkozott Kelemen András külügyi államtitkárral. A megbeszélés célja az volt, hogy megnyerjék a magyar fél támogatását az Európa Tanács ajánlásához kapcsolódó kiegészítő javaslataikhoz. A kiegészítő javaslatokkal szeretnék megakadályozni, hogy olyan demográfiai és adminisztratív változásokat eszközölhessenek az államok területükön, melyek a kisebbséget hátrányos helyzetbe hozzák. Példaként a készülő szlovák közigazgatási törvényt hozták fel. A FUEV javaslatait az ajánlások átdolgozásakor nagymértéken figyelembe vették. /M. Cs.: A Európai Népcsoportok Föderációs Uniójának küldöttsége a Bem rakparton. = Magyar Hírlap, febr. 23./ Ötven európai kisebbség javasolja elfogadásra a nemzeti kisebbségek jogaival foglalkozó, az Európa Tanács ajánlásához kapcsolódó kiegészítő javaslatokat, tájékoztatott Zalatnay István, Határon Túli Magyarok alelnöke. /Varjú Mária: Támogatópartnerek: a kisebbségek. = Népszabadság, febr. 23./

1993. február 23.

Az Európai Népcsoportok Föderációs Uniójának /FUEV/ küldöttsége /Carl Mitterdorfer elnök, Christopher Pan, a szervezet jogi tanácsadója és Komlóssy József, a magyar kisebbségek képviselője/ Budapesten járt és febr. 22-én találkozott Kelemen András külügyi államtitkárral. A megbeszélés célja az volt, hogy megnyerjék a magyar fél támogatását az Európa Tanács ajánlásához kapcsolódó kiegészítő javaslataikhoz. A kiegészítő javaslatokkal szeretnék megakadályozni, hogy olyan demográfiai és adminisztratív változásokat eszközölhessenek az államok területükön, melyek a kisebbséget hátrányos helyzetbe hozzák. Példaként a készülő szlovák közigazgatási törvényt hozták fel. A FUEV javaslatait az ajánlások átdolgozásakor nagymértéken figyelembe vették. /M. Cs.: A Európai Népcsoportok Föderációs Uniójának küldöttsége a Bem rakparton. = Magyar Hírlap, febr. 23./ Ötven európai kisebbség javasolja elfogadásra a nemzeti kisebbségek jogaival foglalkozó, az Európa Tanács ajánlásához kapcsolódó kiegészítő javaslatokat, tájékoztatott Zalatnay István, Határon Túli Magyarok alelnöke. /Varjú Mária: Támogatópartnerek: a kisebbségek. = Népszabadság, febr. 23./

1993. április 28.

A FUEV /Európai Népcsoportok Föderalisztikus Uniója, a KENF /Közép-európai Népcsoportok Fóruma/ és a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ közösen elkészíti a kisebbségben élő magyarok közös autonómiatervezetét. Borbély Imre, az RMDSZ alelnöke a mostani tanácskozás részvevője más az RMDSZ harmadik kongresszusa előtt közzétette az önrendelkezés megvalósítására vonatkozó javaslatát. Minderről Neumann Ottó ironikusan írt, az egészet Nagy Tervnek nevezte, hozzátéve, a szomszédos országok úgysem egyeznek bele. Szerinte ez elfordulás a romániai valóságtól. /Neumann Ottó: A Nagy Terv. = Magyar Hírlap, ápr. 28./

1993. április 28.

A FUEV /Európai Népcsoportok Föderalisztikus Uniója, a KENF /Közép-európai Népcsoportok Fóruma/ és a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ közösen elkészíti a kisebbségben élő magyarok közös autonómiatervezetét. Borbély Imre, az RMDSZ alelnöke a mostani tanácskozás részvevője más az RMDSZ harmadik kongresszusa előtt közzétette az önrendelkezés megvalósítására vonatkozó javaslatát. Minderről Neumann Ottó ironikusan írt, az egészet Nagy Tervnek nevezte, hozzátéve, a szomszédos országok úgysem egyeznek bele. Szerinte ez elfordulás a romániai valóságtól. /Neumann Ottó: A Nagy Terv. = Magyar Hírlap, ápr. 28./

1993. május 25.

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége máj. 25-én Kolozsváron tartott ülést. Takács Csaba beszámolt az RMDSZ-küldöttség máj. 16-23 között Fiensburgban tett látogatásáról és részvételéről a FUEV kongresszusán, ahol az RMDSZ-t felvették a teljes jogú tagok közé. /Az RMDSZ a FUEV teljes jogú tagja. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 28./

1993. május 29.

Máj. 28. és jún. 1-je között Erdély több városába látogat el az Európai Népcsoportok Föderatív Uniójának /FUEV/ küldöttsége. A küldöttség vezetője Karl Kring, a FUEV alelnöke, tagjai között van dr. Felix Ermacora bécsi professzor, dr. Christop Pan dél-tiroli professzor és Komlóssy József, a FUEV elnökségi tagja. A küldöttség Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és más városokban találkozik önkormányzati képviselőkkel, oktatókkal, egyházi méltóságokkal, az RMDSZ és a Német Demokrata Fórum képviselőivel. A FUEV Európának az egyetlen, egész térségére kiterjedő kisebbségi tömörülése. /FUEV-küldöttség Erdélyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29-30./

1993. május 29.

Máj. 28. és jún. 1-je között Erdély több városába látogat el az Európai Népcsoportok Föderatív Uniójának /FUEV/ küldöttsége. A küldöttség vezetője Karl Kring, a FUEV alelnöke, tagjai között van dr. Felix Ermacora bécsi professzor, dr. Christop Pan dél-tiroli professzor és Komlóssy József, a FUEV elnökségi tagja. A küldöttség Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és más városokban találkozik önkormányzati képviselőkkel, oktatókkal, egyházi méltóságokkal, az RMDSZ és a Német Demokrata Fórum képviselőivel. A FUEV Európának az egyetlen, egész térségére kiterjedő kisebbségi tömörülése. /FUEV-küldöttség Erdélyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29-30./

1993. május 30.

A FUEV delegációja máj. 30-án Székelyudvarhelyen tárgyalt erdélyi oktatási szakemberekkel az oktatásügyről, máj. 31-én pedig Gyulafehérváron, az érsekségen az egyházak vezetőivel találkoztak, ezután Nagyszebenben a Romániai Németek Demokrata Fórumának vezetőivel folytattak megbeszélést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./

1993. június 1.

Tényfeltáró körúton járt Erdélyben a FUEV küldöttsége, tárgyalt az RMDSZ képviselőivel is. /Tényfeltáró úton járt. = Népszava, jún. 1./

1993. június 5.

Az RMDSZ parlamenti csoportja sajtótájékoztatót tartott Bukarestben. A képviselők elmondták, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ tevékenységét szabályozni kellene. Bodó Barna, az RMDSZ politikai alelnöke beszámolt arról, hogy az RMDSZ a FUEV teljes jogú tagja. /Ferencz L. Imre: Egy frakcióvezető álma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

1993. július 23.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung négy részes cikksorozatban számolt be az erdélyi kisebbségi sorsról, elkísérve a FUEV küldöttségét. Először a csángókról olvashattunk Egy elfeledett népcsoport: a csángók alcímmel. Az RMDSZ és a csángók képviselői a moldvai katolikus papságot a csángók elnemzetlenítésének támogatásával vádolják. - A kétmilliós erdélyi magyarság azonosságtudatának megőrzésében segítettek a magyar történelmi egyházak, ugyancsak segített az ökumenizmus. - A kisebbség harcol az anyanyelvi oktatásért. - Különösen szembetűnő a biztonsági erők jelenléte a magyarlakta területeken. /Frankfurter Allgemeine Zeitung, jún. 7.,8.,12.,19., átvette: Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20.,21.,22.,23./

1993. december 15.

Késik a kisebbségi kérdés átfogó európai rendezése, némi reményt a Balladur-terv jelent, amelynek célja a kisebbségek jogainak szabályozása, garantálása. A terv bizonyos kollektív jogokat is említ. Az Európa Tanács kedvezően értékelte Európai Népcsoportok Föderális Uniója /FUEV/ által 1992-ben kidolgozott tervezetet a kisebbségek jogairól. /Szigeti László: Késik a kisebbségi kérdés átfogó európai rendezése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

1993. december 15.

Késik a kisebbségi kérdés átfogó európai rendezése, némi reményt a Balladur-terv jelent, amelynek célja a kisebbségek jogainak szabályozása, garantálása. A terv bizonyos kollektív jogokat is említ. Az Európa Tanács kedvezően értékelte Európai Népcsoportok Föderális Uniója /FUEV/ által 1992-ben kidolgozott tervezetet a kisebbségek jogairól. /Szigeti László: Késik a kisebbségi kérdés átfogó európai rendezése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

1994. október 24.

Okt. 24-én tartotta a FUEV /Európai Népcsoportok Föderális Uniója/ Népcsoportvédelem Európában című tanácskozását Budapesten. Az egyik központi téma az autonómia volt. Kísértet járja be Közép- és Kelet-Európát, az autonómia kísértete, hangzott el Tabajdi Csaba államtitkár megnyitójában. A rangos konferenciát az EBEÉ Budapesten ülésező utókonferenciájához kapcsolva rendezte meg a FUEV. A FUEV Európa 30 országának 65 népcsoportját reprezentálja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26., MTI/

1994. október 24.

Okt. 24-én tartotta a FUEV /Európai Népcsoportok Föderális Uniója/ Népcsoportvédelem Európában című tanácskozását Budapesten. Az egyik központi téma az autonómia volt. Kísértet járja be Közép- és Kelet-Európát, az autonómia kísértete, hangzott el Tabajdi Csaba államtitkár megnyitójában. A rangos konferenciát az EBEÉ Budapesten ülésező utókonferenciájához kapcsolva rendezte meg a FUEV. A FUEV Európa 30 országának 65 népcsoportját reprezentálja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26., MTI/

1995. január 7.

Az RMDSZ megalakulásának ötödik évfordulójának ünnepi rendezvényét Kolozsvárott tartották, jan. 7-én, amely A közösségi érdekvédelem és önkormányzat című tudományos tanácskozással kezdődött. Jelen voltak a szomszédos országokban élő magyarság érdekvédelmi szervezetei és az anyaországi kormányszervek képviselői is. Dr. Christoph Pan professzor, a FUEV elnöke A FUEV és a kisebbségi autonómia címen tartott előadást. Rámutatott arra, hogy a kisebbségvédelem már régen nem az illető ország belügye, viszont idő kell az erre vonatkozó nemzetközi alapelvek életbe ültetéséhez. A kisebbségvédelem alapvető eszköze az önkormányzat és autonómia. Markó Béla az RMDSZ autonómia-programjának kialakulását részletezte. Tartalmas eszmecsere következett, amelyen mód nyílt a vajdasági, kárpátaljai és szlovákiai magyarság álláspontjának ismertetésére. Este az Állami Magyar Színházban ünnepelték az RMDSZ fennállásának ötödik évfordulóját. Ünnepi beszédet mondott Markó Béla, Domokos Géza, Tőkés László és Takács Csaba. A beszédek értékelték az RMDSZ létrejöttét, munkáját, harcát, céljait, de szó volt az ellentétekről is. Felolvasták Göncz Árpád köztársasági elnök üdvözletét is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./ Megjelentek a magyarországi parlamenti pártok küldöttségei /MDF: Für Lajos elnök, Kelemen András, Herényi Károly, Fidesz: Orbán Viktor elnök, Várhegyi Attila, Németh Zsolt, SZDSZ: Mács Imre, Hajdú Zoltán, FKGP: István József, Tóth Mátyás László, KDMP: Semjén Zsolt, MSZP: Szűrös Mátyás. /Új Magyarország, jan. 7./ Markó Béla a tudományos tanácskozáson arról beszélt, hogy a második világháború után megszakadt egy megoldáskeresési folyamat, 1989 után először ezeket az elszakadt szálakat kellett újból összekötni. Ugyanakkor egy másfajta kapcsolatot is meg kellett teremteni a múlttal, felidézni azt a történelmi hagyományt, amely a hajdani Erdélyt a tolerancia földjévé tette. Föl kellett eleveníteni a székely és a száz autonómia egykori rendszerét. - Az RMDSZ 1992. októberi Kolozsvári Nyilatkozatában a belső önrendelkezés fogalmát használta. A szervezet 1993. januári brassói kongresszusa kimondta, hogy a kisebbségi társadalom önszervezését autonómiák teszik lehetővé, a helyi és regionális, személyi és kulturális autonómia. A kisebbségi törvénytervezetében az RMDSZ az autonóm közösség meghatározást fogadta el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

1995. január 19.

A kisebbségi autonómia nem károsítja a többségi nemzet érdekeit, hangoztatta dr. Christoph Pan, a FUEV elnöke, aki előadást tartott jan. 7-én Kolozsváron "A FUEV és a kisebbségi autonómia" címen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./

1995. január 28.

Jelen kell lenni a nemzetközi fórumokon, nyilatkozta Markó Béla, az RMDSZ ezért tagja az EDU-nak, a konzervatív kereszténydemokrata pártok szövetségének, az Európai Népcsoportok Szövetségének, a FUEV-nek és tavaly óta az UNPO-nak, a hágai központú az ENSZ-ben Nem Képviselt Nemzetek és Népek Szervezetének. Markó Béla az UNPO negyedik közgyűlésén vett részt Hágában, ahol egyúttal találkozott a holland külügyminisztérium főosztályvezetőjével, a kormány különmegbízottjával. Hazatérve tárgyalt Alfred Moses amerikai nagykövettel, majd a Romániába látogató Felipe Gonzales spanyol miniszterelnökkel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28-29./Az RMDSZ-t 1994.júl. 31-én vette fel tagjai sorába az UNPO /Unrepresented Nations and Peoples Organization/. /Szabadság (Kolozsvár), 1994. aug. 12./

1995. április 21.

Dr. Christoph Pan professzor, a FUEV /Európai Népcsoportok Szövetségének Uniója/ elnöke sajtóközleményben hozta nyilvánosságra a szlovákiai 600 ezres magyar népcsoport kifogását, hogy a szlovák-magyar alapszerződés kidolgozásába nem vonták be őket. Ehhez a kifogáshoz a magyar ellenzéki pártok is csatlakoztak. A FUEV álláspontja szerint a népcsoportoknak meg kell adni az együttműködési jogot. /Magyarország, ápr. 21./

1995. június 8.

Máj. 24-28-a között St. Moritzban tartotta 40. kongresszusát az Európai Népcsoportok Föderatív Uniója /FUEV/. A központi téma: a népcsoportok védelme jogi alapjainak biztosítása a különböző országokban. Az RMDSZ-t Pillich László képviselte, aki felszólalásában a jogok biztosításához szükséges belső politikai akarat hiányát hangsúlyozta, a magyarellenes romániai megnyilvánulásokra utalva. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./

1995. június 8.

Máj. 24-28-a között St. Moritzban tartotta 40. kongresszusát az Európai Népcsoportok Föderatív Uniója /FUEV/. A központi téma: a népcsoportok védelme jogi alapjainak biztosítása a különböző országokban. Az RMDSZ-t Pillich László képviselte, aki felszólalásában a jogok biztosításához szükséges belső politikai akarat hiányát hangsúlyozta, a magyarellenes romániai megnyilvánulásokra utalva. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./

1995. július 27.

Júl. 27-én Debrecenben, a Református Nagytemplomban tartották meg a környező országok nyelvtörvényei elleni tiltakozó nagygyűlést, melyet a Magyarok Világszövetsége, a Magyar Reformátusok Világszövetsége, a Magyar Katolikus Püspöki Kar és az Anyanyelvi Konferencia rendezett. Mintegy négyezren jelentek meg, a szomszédos államokból ezren érkeztek. Csoóri Sándor mondta a bevezetőt. "Ha a sok tantárgyra kiterjesztett államnyelvvel még az eddiginél is alacsonyabb sorsba kényszerítik az anyanyelvet, a kulturális genocídium is elkezdődhet" - mondta. Hangsúlyozta, hogy csak futó lelkiismeret-furdalásként ismerjük fel néha, hogy a magyarság szétszórtsága a jelenleginél erősebb összetartó erőt kívánna. A magyarság mára a felejtés népe lett. Tőkés László püspök kijelentette: "Az új nacionalista törvények merényletet jelentenek az egész magyarság ellen. E demokratikusnak álcázott törvények hosszú távon a magyarság létét veszélyeztetik." "Iskoláink és anyanyelvünk használatának szabadsága nem pusztán romániai vagy szlovákiai belügy és semmiképpen nem képezheti alku tárgyát..." - hangsúlyozta a püspök. Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés elnöke arra utalt, hogy az oly sokszor előrevetített nemzethalált éppen 1100 éves jelenlétünk cáfolja. Soha nem törtek oly elszántsággal a magyarság ellen Szlovákiában, mint ma. "Központi nyelvőrséget" kívánnak felállítani, amely a nyelvtörvény betartását lesz hivatott ellenőrizni. Markó Béla, az RMDSZ elnöke arról szólt, hogy a kövek elmozdíthatók, néha a szobrok is, de a nyelv megmarad. De megmarad-e tényleg? - tette fel a kérdést, ennek érdekében kell most tenni. Felszólalt még Sütő András, Kovács László leváltott somorjai iskolaigazgató, Orosz Ildikó kárpátaljai pedagógus, Csörgits József, a Horvátországi Magyarok Szövetségének elnöke, Dudás Károly vajdasági író és Beke György, az Anyanyelvi Konferencia képviseletében. Ismertették Christoph Pannak, a FUEV elnökének üzenetét, valamint magyar egyházi vezetők és különböző szervezetek /Ausztráliából, Új Zélandról is/ tiltakozó nyilatkozatát. A debreceni nagygyűlés Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök imájával, a magyar és a székely himnusszal zárult. A magyarországi politikai élet több ismert személyisége is megjelent, köztük Für Lajos, az MDF elnöke, Jeszenszky Géza /MDF/ Pozsgay Imre, az MNSZ társelnöke, Surján László és Latorczai János /MKDP/, Szűrös Mátyás /MSZP/, a HTMH is képviseltette magát. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 2./ Tőkés László beszédének szövegét nem hozta a Romániai Magyar Szó, sem az Erdélyi Napló, ellenben az újvidéki lap közölte: Magyar Szó (Újvidék), júl. 30., aug. 1./ A nagygyűlésen nyilatkozatot fogadtak el a magyar nyelv, a magyar műveltség és az egyetemes emberi jogok védelmében. A nyilatkozat megállapítja, hogy a "Kárpát-medence többségi nemzetei nyelvi egyeduralom biztosítására törnek." Romániában az elfogadott tanügyi törvény "a román nyelv törvényesített hegemóniáját, béklyóját jelenti a magyar nyelvhasználatnak." Szlovákiában az alternatív oktatási rend bevezetését erőszakolják. Vajdaságban a magyarságot az elvándorlás, az asszimiláció apasztja, jelentkezik a kétnyelvűség kísértése. Kárpátalján az ukrán-magyar kisebbségvédelmi nyilatkozat erősíti a magyar nyelvhasználat helyzetét. Horvátországban a jogrend európai szintű, azonban a háború szétzilálta a magyar iskolákat. Ma már csak tagozatos kétnyelvű oktatás folyik. Szlovéniában az iskolák kétnyelvűek. - "A Szlovákiában és Romániában hozott rendeletek megalázzák a magyar nemzetet." A szlovák, román és szerb hatalmi érdekek szövetkeznek, egyeztetnek. Szlovákiában, Romániában és Szerbiában a magyar autonómiatervek megfelelő megoldást kínálnak. "Javasoljuk, hogy a magyar parlament hozzon törvényt a magyar nyelv védelméről. E törvény teremtsen programot a határon kívüli magyar közösségek anyanyelvének megóvására." A Magyarok Világszövetsége és az Anyanyelvi Konferencia dolgozza ki a nemzeti nyelvvédelem részletes stratégiáját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31., Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 2./

1995. július folyamán

A Besztercei Híradó folytatásokban közli Cristoph Pannak, a FUEV elnökének Népcsoportvédelem Európában című tanulmányát. /Besztercei Híradó (Beszterce), júl./

1995. október 2.

A FUEV /Európai Népcsoportok Föderatív Uniója/ főtitkára, Armin Nickelsen Temesváron tartózkodik, a jövő évi, Temesváron tartandó FUEV-kongresszus előkészítése céljából. Találkozott Markó Béla RMDSZ-elnökkel is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-106




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998