udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 32 találat lapozás: 1-30 | 31-32
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Europai Stabilitasi Egyezmeny/Megallapodas/Paktum/

1993. október 25.

Entz Géza címzetes államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke okt. 24-én tért haza angliai látogatásáról. Balladur francia miniszterelnök kezdeményezésére született meg az Európai Stabilitási Egyezmény gondolata. A fő probléma a kisebbségi kérdés rendezetlensége. Magyarország elvárása, hogy a tárgyalási folyamatokba vonják be a kisebbségek képviselőit. /Jotischky László: A kisebbségeket ismerjék el tárgyalópartnernek. = Új Magyarország, okt. 25./ Az elmúlt napokban Entz Géza címzetes államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke Nagy-Britanniában tárgyalt. Fogadta őt Douglas Hogg külügyi államminiszter, találkozott kisebbségi és emberi jogi csoportok vezetőivel. Entz Géza tárgyalásai a kisebbségek európai perspektívába helyezésére összpontosított. Nagy teret szenteltek a Balladur-terv néven ismert koncepciónak, amely azzal az igénnyel lép fel, hogy a különböző nemzetközi erőfeszítéseket közös csatornába egyesítse. /A kisebbség ne legyen feszültségforrás. Entz Géza londoni megbeszélései. = Népszabadság, okt. 25./

1993. október 27.

A szlovákiai Együttélés küldöttsége okt. 21-24-e között az RMDSZ meghívására Romániába látogatott. A küldöttség találkozott Markó Béla elnökkel, Takács Csaba ügyvezető elnökkel, az RMDSZ kolozsvári parlamenti képviselőivel, valamint az RMDSZ Bihar, Maros és Szatmár megyei vezetőségével. Az RMDSZ és az Együttélés közös nyilatkozatot adott ki. A közös nyilatkozat szerint az RMDSZ és az Együttélés célkitűzéseik alapján érdekazonos szervezetek. Az európai biztonság elsődleges feltétele a társadalmi béke és a jogállamiság megteremtése. Ennek megkerülhetetlen része a kisebbségben élő őshonos nemzeti közösségek közösségi státusának megteremtése, önkormányzati autonóm jogainak elismerése, a többségiek és kisebbségiek közötti egyenrangú partneri viszony kialakítása. Az európai politikában a kisebbségben élő nemzeti közösségek kérdését a nemzetközi biztonság alapvető elemének tekintik. Ezt mutatja a francia miniszterelnök által javasolt Európai Stabilitási Egyezmény-tervezet /Balladur-terv/ is. A két szervezet közös nyilatkozatában javasolta, hogy a kisebbségi nemzeti közösségek képviselői kezdjenek tárgyalásokat az adott kormányokkal. Ez képezze ezen országoknak az Európai Közösségbe való integrálásának feltételét. A közös nyilatkozatban kifejezték aggodalmukat amiatt, hogy Románia és Szlovákia közötti kapcsolatokban megjelenik a kisantant szelleme. Ugyancsak nyugtalanító, hogy a két kormány egyeztetni kívánja a magyar kisebbséggel szembeni politikáját. /A Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a szlovákiai Együttélés Politikai Mozgalom közös nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./

1994. február 11.

Febr. 11-én Budapesten Boross Péter miniszterelnök fogadta a határon túli magyar szervezetek vezetőit. A találkozáson részt vett Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Duray Miklós, az Együttélés, Bugár Béla, az MKDM, Ágoston András, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége /VMDK/, Fodó Sándor, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége /KMKSZ/, Pasza Árpád, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, Pozsonec Mária, a Muravidéki Magyar Nemzetiségi Önigazgatási Közösség elnöke, továbbá Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége elnöke. Boross Péter leszögezte, hogy a kárpát-medencei őshonos magyarság vonatkozásában Antall József néhai miniszterelnök felfogását kívánja követni. A magyar kormány 1992. aug. 18-i nyilatkozatának megfelelően továbbra is támogatja a határon túli magyarság mindazon törekvését, melyeket azok legális képviselői szavaznak meg és összhangban állnak az európai integrációs eszmékkel. A tárgyaló felek leszögezték, hogy ez a kapcsolat már eddig is nagyban hozzájárult a közép-európai térség stabilitásának megerősítéséhez. Megállapították: ez a politika teremtette meg annak alapját, hogy térségünkben a XX. század folyamán felhalmozódott megoldatlan problémák, az ebből szármató válságjelenségek, a nemzeti kizárólagosságra irányuló törekvések, a türelmetlenség, a magyarellenesség és a politikai visszarendeződési folyamatok ellenére a határon túli magyarság megőrizhette politikai józanságát, elkötelezettségét a pluralizmus és a parlamenti demokrácia mellett. A határon túli magyar vezetők kifejtették, továbbra is tárgyalásos úton igyekeznek érvényesíteni nemzeti közösségként való elismerésüket, a szubszidiaritás elvén alapuló területi, illetve közösségi önkormányzati jogaikat és a partneri kapcsolatok megteremtését az egyes országok számbeli többségben lévő nemzeteivel. Ennek érdekében demokratikus eszközökkel kívánják érvényre juttatni politikai alanyiságukat, mindenekelőtt szabadon választott saját képviseletei testületeiken keresztül, amelyek a közösséget, illetve az általa lakott területeket érintő kérdésekben önálló döntési joggal bírnak. Boross Péter miniszterelnök kifejtette: a legitim magyar szervezetek által megfogalmazott elvek teljes mértékben összhangban állnak az európai integráció alapeszméivel és a maastrichti szerződésben megfogalmazottakkal. Az érintett közösségek helyzetének rendezésére kidolgozott konkrét tervezetekhez hasonló modellek számos esetben bizonyultak működőképesnek Európában, ezért a Magyar Köztársaság kormánya a határon túli magyarok ezen jogos törekvéseit teljes egészében, minden rendelkezésre álló legitim eszközzel támogatja. A találkozó résztvevői értékelték az európai közösségek által tett eddigi erőfeszítéseket az Európai Stabilitási Egyezmény létrehozására. Megállapították, hogy az ilyen egyezmény csak akkor töltheti be küldetését Közép- és Kelet-Európa stabilizálásában, ha az egyes országok kormányai és az érintett közösségek legitim képviselői között jön létre megegyezés az adott közösségek jogállását illetően. A Magyar Köztársaság kormánya úgy ítéli meg, hogy ez megteremthet megfelelő feltételeket a térségben a stabilitás hosszú távon biztosítani hivatott kétoldalú egyezményekre irányuló tárgyalásokra is. Az érintettek megállapították, hogy mind a kormányok és a magyar közösségek szervezetei, mind a Magyarország és az illető ország közötti kapcsolatokban jelentős pozitív lépések történtek Horvátország, Szlovénia és Ukrajna vonatkozásában. A találkozó résztvevői szükségesnek tartják, hogy a határon túli magyar közösségek szociális és kulturális természetű igényeit a magyar állam a legitim célkitűzésekkel összhangban anyagilag is támogassa. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16., Új Magyarország, Magyar Nemzet, febr. 12., Kormányszóvői Iroda közleménye/

1994. április 11.

Tőkés László püspök Boross Péter miniszterelnökhöz intézett levelében a magyar kormány és az anyanemzet további segítségét kérte a romániai magyar népközösség fennmaradása érdekében. A Balladur-terv lehetőséget nyújt a kollektív kisebbségi jogok nemzetközi kodifikációjára. Magyarország számára nemzetpolitikai prioritást kell hogy jelentsen az európai stabilitási egyezmény. Az anyaország és a romániai magyar népközösség kapcsolatait kötelező erejű, kétoldali egyezményben kellene szabályozni. A magyar kormánynak tárgyalni kellene az RMDSZ képviselőivel a kivándorlás, a magyarországi munkavállalás, kórházi kezelés, oktatás és kárpótlás ügyéről. "Segítsenek nekünk, hogy itthon maradhassunk" - írja Tőkés László. /Magyar Nemzet, ápr. 11./

1994. május 4.

Az RMDSZ-nek jelen kell lennie az Európai Stabilitási Egyezmény máj. 25-26-i párizsi nyitókonferenciáján, hogy ne távollétében, a feje felett döntsenek a közösséget érintő kérdésekben, hívta fel a figyelmet Katona Ádám az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-patform legutóbbi, Gyergyószentmiklóson tartott ülésén. Csapó József szerint az RMDSZ felkészületlenül várja a párizsi eseményt, meg kell fogalmazni a követelményrendszert, hogy a határok sérthetetlenségének ellentételezéseként az erdélyi magyarság a megfelelő autonómiaszinteket a belső önrendelkezés alapján megkapja. /Új Magyarország, máj. 4./

1994. május 10.

Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés ápr. 30-án Gyergyószentmiklóson tartotta soros ülését. Dr. Csapó József szenátor a területi autonómia és az önkormányzati autonómia viszonyáról tartott előadást. Felhívta a figyelmet az Európai Stabilitási Egyezmény konferenciájának fontosságára és kérte, hogy az általa kidolgozott autonómia memorandumot fogadja hivatalosnak az RMDSZ. Patrubány Miklós, aki hat hónappal ezelőtt a Nemzetközi Menekültügyi Bizottság konferenciáján képviselte a székelyföldi elítéltek ügyét, elmondta, hogy a Magyarok Világszövetségén belül országos tanácsok alakultak és az Egyesült Államok magyar tanácsa az erdélyi magyar tanáccsal hosszú távú együttműködést irányzott elő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./

1994. május 17.

Boross Péter miniszterelnök máj. 17-én fogadta a szomszédos országok magyar kisebbségi szervezeteinek vezetőit, így Markó Bélát, az RMDSZ, Ágoston Andrást, a VMDK, Duray Miklóst, az Együttélés és Bugár Bélát, az MKDM elnökét. A megbeszélés tárgya az európai stabilitási egyezménnyel összefüggő álláspont kialakítása volt. /Népszabadság, máj. 18./

1994. május 17.

A párizsi Európai Stabilitási Konferencia a magyar kisebbségek ügyének szentel egy kerekasztalt. Théodorosz Pangalosz görög európaügyi miniszter szerint problémát jelent, hogy Románia és Magyarország még nem tudott közös nevezőre jutni a kisebbségvédelem mértékében. /Magyar Hírlap, máj. 17./

1994. május 20.

Az Európai Stabilitási Egyezménnyel kapcsolatban az RMDSZ-állásfoglalás kérte, hogy az RMDSZ-t fogadják el az előkészítő tárgyalások résztvevőjének, ezenkívül az RMDSZ Franciaország kormányát, mint vendéglátót és szervezőt kérte, tegye lehetővé az RMDSZ részvételét a nyitókonferencián és a tárgyalásokon. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./

1994. május 20.

Az RMDSZ SZKT /Szövetségi Képviselők Tanácsa/ máj. 20-án ülésezett Marosvásárhelyen. Az Európai Stabilitási Egyezmény nyitókonferenciájára az RMDSZ-állásfoglalást dolgozott ki. Az SZKT tiltakozott Antonescu mellszobrának Marosvásárhelyen történő fölállítása ellen. Az Ügyvezető Elnökség főosztályai beszámoltak az elvégzett munkáról. A Politikai Főosztály beszámolt a Tusnádon tartott román-magyar civil társadalmi dialógusról, az önkormányzatiságra épülő belső választások tervéről, a Művelődési- és Egyházügyi Főosztály a több mint 300 egyesület és alapítvány életéről, intézményesült a Sajtókuratórium, az Országos Könyvtanács /a pályázatra beérkezett 208 kéziratot bírált el/, az Erdélyi Közművelődési Kuratórium. Az Oktatás- és Ifjúságügyi Főosztály elkészítette oktatásügyi memorandumot, a tanügyi törvénytervezettel kapcsolatos állásfoglalása eljutott az Európa Tanácshoz. A Szervezési Főosztály az Egyeztető Tanács létrehozását készítette elő. Az Önkormányzati- és Reformügyi Főosztály önkormányzati konferenciákat rendezett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./

1994. május 23.

Máj. 20-23-a között a KMKSZ /Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség/ küldöttsége az RMDSZ meghívására Romániába látogatott. Közös közleményükben /Kolozsvár, máj. 23./ leszögezték, hogy az Európai Stabilitási Egyezménynek szavatolnia kell a kisebbségek autonómiaformáinak jogi garanciáit. A szövetségek reményüket fejezik ki, hogy a mindenkori magyar kormány fontos kérdésnek tekinti a magyarság határokon kívülre került egyharmadának sorsát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./

1994. május 25.

Teodor Melescanu külügyminiszter máj. 25-én Párizsba utazott, az Európai Stabilitási Egyezmény máj. 26-án kezdődő nyitókonferenciájára. Párizsban csak államok vesznek részt a konferencián, reagált Simona Miculescu asszony, külügyi szóvivő máj. 25-i sajtóértekezletén az RMDSZ nyilatkozatára, amely az RMDSZ részvételét is szorgalmazta. A szóvivő hozzátette, hogy Melescanu kapcsolatban áll a pártok, köztük az RMDSZ képviselőivel. Ugyanezen a napon Markó Béla elmondta, hogy a párizsi értekezlettel kapcsolatban találkozót kért a külügyminisztertől, de erre csak a többi párttal együtt került sor, nem külön megbeszélés formájában. /Új Magyarország, máj. 26./

1994. május 27.

Melescanu Párizsban, az Európai Stabilitási Értekezleten máj. 27-én elmondott beszédében elvetette a kisebbségek bekapcsolódását a nemzetközi tárgyalásokba. Melescanu Párizsban tárgyalt Jeszenszky Géza külügyminiszterrel. Jeszenszky elmondta, hogy román kollégája nem zárkózott el attól, hogy a román kormány párbeszédet folytasson az RMDSZ-szel. /Magyar Nemzet, máj. 28./

1994. május 30.

Melescanu külügyminiszter máj. 30-án fogadta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét. Markó Béla a találkozót a párizsi európai stabilitási konferencia előtt kérte. Az RMDSZ szerint az Európai Stabilitási Egyezménnyel kapcsolatban meg kell hallgatni az érintett kisebbségek véleményét. A külügyminisztériumi álláspont ismeretes: nem fogadja el ezt az alapelvet, de konzultációra hajlandó. Markó Béla kifejtette, hogy az oktatási törvénytervezet jelenlegi formájában elfogadhatatlan /kötelezően románul tanítandó tantárgyak, szakmai oktatás stb./ Provokatív intézkedések történnek, például Marosvásárhelyen az Antonescu-szobor ügyében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./

1994. június 7.

Boross Péter miniszterelnök Tőkés László püspöknek írt válaszában megerősítette, hogy a magyar kormány négy esztendővel ezelőtt meghirdetett politikája ez ideig nem módosult, síkraszállnak azért, hogy a kisebbségben élő magyar közösségek jogai maradéktalanul érvényesüljenek. Olyan körülményeket kell megteremteni, hogy a kisebbségek ne kényszerüljenek szülőföldjük elhagyására. Éppen ezért a magyar kormány a nemzetközi normák tiszteletben tartása mellett támogatta a kisebbségi közösségeket és jó kapcsolatokra törekedett a szomszédos országokkal. Boros Péter csatolta a kormány álláspontját /Értelmező állásfoglalás/ az Európai Stabilitási Egyezménnyel kapcsolatban. Ennek a tárgyalássorozatnak fontos tényezője, hogy az érintett kisebbség és a kormány között, az EU közvetítőjének jelenlétében a vitás kérdések rendezése céljából folyamatos párbeszéd kezdődjön. A magyar kormány "formálisan nem képviselheti más országok magyar nemzetiségű állampolgárait, de elengedhetetlennek tartja, hogy az érintett kisebbségek képviselői véleményüket megjeleníthessék és az elért megállapodásokról véleményt nyilváníthassanak." A magyar kormányfő levelében leszögezte, hogy minden fórumon törekedni kell a kisebbségek politikai alanyiságának elfogadtatására. Közvetlen tárgyalási képviseletük első lépés lehet közösségi jogaik elismertetésére. Boross Péter reméli. Hogy a választások eredményeképpen létrejövő új kormány sem fog elfeledkezni a határon túli magyarsággal szembeni kötelezettségéről, értük minden lehetséges eszközzel fellép és politikai lépéseit előzetesen egyeztetni fogja a határon túli magyarság szervezeteivel. /Boross Péter levele Tőkés Lászlóhoz. = Magyar Nemzet, jún. 7./

1994. október 31.

Nov. 2-án, Bécsben, az Európai Stabilitási Egyezmény újabb tárgyalásán várhatóan Németország közvetítői szerepet vállal a magyar-román alapszerződés kidolgozásában, jelentette be Kovács László külügyminiszter okt. 29-én Kaposvárott elmondott beszédében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./ Németország fontosnak tartja, hogy Európa minden térségében rendezett viszony alakuljon ki, és ebben kész segíteni, közvetíteni, közölték okt. 31-én Bonnban az MTI tudósítójával. Az Európai Stabilitási Egyezményt előkészítő bécsi regionális konferencián Ausztria, Bulgária, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna és Svájc képviselője vesz részt. A megbeszéléseket Németország irányítja, mint az Európai Unió soros elnöke. /Magyar Nemzet, nov. 1./ A román diplomáciát meglepte Kovács László bejelentése, adta hírül az Evenimentul Zilei okt. 31-i száma. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2., Magyar Nemzet, nov. 1./ Kovács László pontosított: Nem arról van szó, hogy Németország közvetítene. Németország ajánlatot tett, hogy a bécsi tárgyaláson háromoldalú magyar-román-EU megbeszélést folytassanak, melynek tárgya a román-magyar alapszerződés is. Ezt mondta el Szentiványi Gábor magyar külügyi szóvivő nov. 1-jén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1., Magyar Hírlap, nov. 1./

1995. március 2.

Az alapszerződéseket a magyar kormány köti és nem a magyar parlament, nem is a magyar ellenzéki pártok és nem a határon túli magyarság, nyilatkozott a BBC-nek Kovács László külügyminiszter. A nyugati országok azért sürgetik az alapszerződés megkötését, mert akkor az beépülne az európai stabilitási egyezménybe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./

1995. március 16.

Melescanu külügyminiszter márc. 16-án Budapestre érkezett és tárgyalt Kovács László külügyminiszterrel, majd közös sajtóértekezletükön bejelentették, hogy márc. 20-ig nem készül el az alapszerződés, azonban tovább folytatják a tárgyalást. Kovács László felsorolta a nyitott kérdéseket, amelyekben még nem tudtak megegyezni: az ET 1201-es ajánlása /a román fél szerint elegendő a kisebbségi keretegyezmény szerepeltetése/, második az anyanyelv használatának értelmezése, a harmadik az egyesülési jog értelmezése, a politikai pártok létrehozásának kérdése, további vitás kérdések között van a belső törvények tiszteletben tartásának kötelezettsége, az egyházak kárpótlása és a kétoldalú ellenőrző mechanizmus formája. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17., Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, márc. 17./ Melescanu hazaérkezésekor a repülőtéren kijelentette, hogy Románia nem fogadhat el olyan dokumentumokat, amelyek az etnikai alapú autonómiára vonatkoznak. Az európai stabilitási konferencián politikai nyilatkozattal jelenik meg a két ország. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./

1995. március 20.

Az Európai Stabilitási Értekezlet zárókonferenciáján, márc. 20-án Edouard Balladur francia kormányfő után Nicolea Vacaroiu miniszterelnök szólalt fel. Hangsúlyozta, hogy az Európai Stabilitási Egyezmény célkitűzése, a jószomszédi kapcsolatok, a regionális együttműködés előmozdítása egybeesik a román külpolitika legfontosabb célkitűzéseivel és Románia eltökélt szándéka, hogy alapszerződést kössön minden szomszédjával, szilárd elhatározása a magyar-román tárgyalások sikeres befejezése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22., Új Magyarország, márc. 21./

1995. március 24.

Márc. 24-én Vacaroiu miniszterelnök tájékoztatta a parlamenti pártokat a román küldöttségnek az európai stabilitási paktum párizsi értekezleten való részvételéről. Az RMDSZ-t Tokay György képviselte. A miniszterelnök kifejtette, hogy nem fogadják el az ET 1201-es ajánlását. Vacaroiu érvelése mellett a Liberális Párt`93 és az RMDSZ kivételével valamennyi párt felsorakozott. Tokay György kifejtette, hogy Románia ezzel a merev állásponttal távolabb került az euroatlanti integrációtól. Két éve a román kormány és a pártok elfogadták az 1201-est, ez a román külpolitika szavahihetőségét befolyásolja. - A vezető kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja közleményében felhívást intézett az MSZP-hez: vállalják fel ők is a történelmi felelősséget annak érdekében, hogy a két ország közötti kapcsolatok megszilárduljanak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

1999. június 15.

Megkezdte újabb romániai látogatását Max Van der Stoel, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa, akit jún. 15-én Markó Béla szövetségi elnök látott vendégül munkareggelin. A megbeszélésen Markó tájékoztatta a kisebbségügyi főbiztost a romániai belpolitika legújabb fejleményeiről és ezen belül a romániai magyar nemzeti közösség helyzetéről. A szövetségi elnök részletesen kitért a tanügyi, illetve a helyhatósági törvény módosításának jelenlegi stádiumára, és ismertette az RMDSZ álláspontját az önálló magyar egyetemmel kapcsolatban. A szövetségi elnök szerint a most tervezett Délkelet-Európai Stabilitási Paktum megfelelő kerete lehetne a kisebbségi kérdés általános rendezésének. A kisebbségi főbiztost fogadta Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter is. Max Van der Stoel június 16-án látogat el az RMDSZ fővárosi székházába, majd Kolozsvárra utazik. Max Van der Stoel úgy nyilatkozott: a tanügyi törvény jelenlegi - a két ház egyeztető bizottsága által előterjesztett - változata nem tartalmaz korlátokat az anyanyelvi oktatás számára, tehát elég jó. Az EBESZ-főbiztos reményét fejezte ki, hogy a törvénynek ezt a változatát mind a képviselőház, mind pedig a szenátus elfogadja. /Max Van der Stoel: Elég jó a tanügyi törvény jelenlegi változata Újabb romániai látogatáson az EBESZ főbiztosa. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

2000. március 21.

Az EU külügyminiszteri értekezletén, márc. 20-án Günter Verheugen, az Európai Bizottság bővítési ügyekben illetékes tagja jelentést adott Bulgária és Románia gazdaságának tavalyi fejlődéséről - Bulgáriáról egészében véve biztató, Romániáról súlyos gondokat jelző képet. Bulgáriáról Verheugen elmondta, hogy az ország tartotta magát a szigorú adópolitikai keretekhez. Az állami vállalatok magánosítása nagy léptekkel haladt, s az iparban idén be is fejeződhet. Romániában tavaly immár harmadik éve csökkent a nemzeti össztermék, és a makrogazdasági stabilizációt nem sikerült elérni. Nem történtek meg a lényegi strukturális átalakítások. /Verheugen a bolgár és román gazdaságról. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./ Az Európai Unió tagállamai fontosnak tartják, hogy Románia és Bulgária folytassa azokat a reformokat, amelyek gazdaságuk szerkezetének megváltoztatásához szükségesek. Bulgáriával és Romániával az EU egy hónappal ezelőtt kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat. Az EU külügyminiszteri értekezletének megállapításairól az Európai Bizottság vezetői márc. 20-án tájékoztatták a Brüsszelben tartózkodó Mugur Isarescu kormányfőt és Petre Roman külügyminisztert is. - Az EU és Románia márc. 22-én miniszteri szintű találkozót tart a társulási tanács keretében. Mugur Isarescu miniszterelnök tárgyalt Bodo Hombachhal, a Délkelet-európai Stabilitási Paktum fő irányítójával is. A felek abban egyeztek meg, hogy elsőként a Zsil-völgye felé, a Kárpátokon áthaladó autópálya, illetve országút építésének munkálatait fogják finanszírozni /EU: Romániának megtorpanás nélkül kell folytatnia a reformokat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

2000. június 16.

Románia gazdasága növekedőben van, és ez kedvező feltételeket teremthet a délkelet-európai stabilitási megállapodás terveinek megvalósítására - jelentette ki jún. 14-én Bukarestben Bodo Hombach, a stabilitási megállapodás koordinátora, miután megbeszéléseket folytatott Mugur Isarescu román miniszterelnökkel. Hombach hangsúlyozta: a stabilitási megállapodás Romániára vonatkozó egész csomagja, amihez az Európai Unió biztosítja a finanszírozás egyharmadát, megvalósítható. Meg kell kezdeni az ezzel kapcsolatos versenytárgyalásokat. /Biztatás Romániának. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./

2000. szeptember 23.

A PER /Project on Ethnic Relations/ amerikai nemkormányzati szervezet ügyvezető elnöke, Livia Plaks asszony New York-ban él, de Nagybánya szülötte, Elie Wiesel Nobel-díjas író unokahúga, aki románul és magyarul is beszél. A Romániai Magyar Szó munkatársának, Máthé Évának nyilatkozva elmondta, hogy a PER működését az Egyesült Államok négy legnagyobb alapítványa finanszírozza, ezek mind privát alapítványok, például a New York-i Carnegie Corporation alapítványa, a Hewlett Packard elektronikai cég William and Flora Hewlett nevű alapítványa, a világ legnagyobb biztosító társasága által fenntartott Charles Stewart Mott Fundation és újabban az Európa Tanács. A nagy cégek azért áldoznak konfliktusmegelőző, -kezelő programokra, hogy béke legyen, hogy, biztonságosan megtehessék befektetéseiket. Elmondta, hogy a Plaks a férje neve, az ő lányneve Pasch, és hozzátette: ő zsidó. Máthé Éva megjegyezte, hogy általában a zsidó emberekben van egy belső indíttatás egyrészt arra, hogy máson segítsenek, másrészt arra, hogy az ellentéteket elsimítsák. Livia Plaks egyetértett: a "zsidó nép tapasztalata, sok szenvedése vezetett oda, hogy a zsidó emberek békét szeretnének mindenkinek." - A PER 1993, és különösen 1997 óta sokat foglalkozott a szerb-albán kérdéssel. A PER volt az első abban, hogy párbeszédet szervezett a szerb és a koszovói albán vezetők között. Erre 1997 áprilisában New York-ban került sor. Akkor volt az utolsó pillanat, amikor még el lehetett volna kerülni a fegyveres konfliktust. Az albánok készek voltak a párbeszédre. Arról volt szó, hogy a párbeszéd Jugoszláviában folytatódik. Azonban Milosevics addig halasztotta az időpontját, míg kimondta, nincs értelme a tárgyalásnak. - Idén áprilisban ismét volt egy albán kérdéssel kapcsolatos rendezvényük - arról, hogy a koszovói helyzetnek milyen hatása lehet az egész régióra. Az összes albán vezetőt meghívták, nemcsak Koszovóból, hanem Albániából, Montenegróból, Macedóniából. Találkozójukra Budapesten került sor, a Dél-Kelet-Európai Stabilitási Egyezmény rendezvényeként, és "nagyon forró párbeszéd alakult ki Koszovó jövőjéről, Nagy Albániáról. Addig ilyen témájú rendezvény nem létezett." Ennek folytatása december elején lesz. A koszovói albánok csakis önállóan tudják elképzelni a sorsukat. A szerbiai választási eredményeket nem ismerik el. - Koszovó státusa most is nagyon kétértelmű. Egyelőre sem az USA, sem a nyugat-európai nagyhatalmak nem akarnak tovább haladni a tartomány státusának meghatározása terén. - A PER szerint várni kell még a végső megoldásokkal. - A másik sarkalatos kérdés, amivel foglalkozik a PER: a romakérdés. Livia Plaks szerint a kérdés megoldása az egyik feltétele annak, hogy valamely kelet-európai ország EU-tag legyen. "Romániában ez is nehezebben megy, mint a szomszédos országokban. Ez számomra meglepő." A PER szeretné a roma szervezeteket közös nevezőre hozni. Livia Plaks most Marosvásárhelyről Bukarestbe utazik, ahol Emil Constantinescu elnökkel, Petre Roman külügyminiszterrel, Valeriu Stoicával, Markó Bélával, Adrian Nastaseval, Melescanuval és másokkal találkozik. /Máthé Éva: Lívia asszony, a béke "nagykövete". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./

2000. október 21.

A Zilahi Napok keretében a vállalkozók fórumára került sor, melynek házigazdája Seres Dénes szenátor volt, s meghívott előadókként jelent meg Árgyelán György, a bukaresti magyar nagykövetség kereskedelmi attaséja, Nicu Cehan, az amerikai befektetők ösztönzéséért alakult kolozsvári iroda vezetője, Birtalan József államtitkár, Kerekes Gábor, a Regionális Fejlesztési Ügynökség alelnöke, Vida Gyula parlamenti képviselő. Ez utóbbi szerint az elmúlt tíz esztendőben nem volt határozott vállalkozásfejlesztési akarat Romániában. Árgyelán György arról tájékoztatott, hogy Magyarország kivitelének 83 százaléka irányul a fejlett ipari államokba, a külföldi befektetés összege elérte a 21,8 milliárd dollárt az eltelt évtizedben, a további beruházásokat hivatott ösztönözni a jelenleg létező 75 ipari park; a kis- és közepes vállalatokra jellemzően nyolcszázezer vállalkozás termeli meg a GDP 45 százalékát és foglalja magába a foglalkoztatottak 70 százalékát. Romániából vegyipari cikkeket, fűrészárut, személygépkocsikat szállítanak Magyarországra. Ipari kooperáció keretében a magyar fél beszállítana a Daewoonak, erről már tárgyaltak. Magyarország Romániában a külföldi befektetők listájának a 10-12. helyén áll 160 millió dollárral. Zilah számára értékes hír volt, hogy a délkelet-európai stabilitási paktum keretében indított hitelprogram révén a szilágysági székhely és más helységek vízellátásának javítására a magyar kormány 43 millió dollár kedvezményes kamatú hitelt ajánlott fel. /Fejér László: Továbbra is a vállalkozásfejlesztés a cél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./

2001. május 2.

Máj. 1-jén Ion Iliescu és Bodo Hombach együtt nyitották meg a Délkelet-Európai Stabilitási Paktum (DESP) regionális bukaresti irodáját, amelynek élére Razvan Ungureanu volt külügyi államtitkárt nevezték ki. Hombach, aki a DESP rendkívüli megbízottja, rámutatott: bár a DESP ez idáig mintegy 360 millió eurót hozott Romániának, igazán a magánbefektetésekben bízik. - Ion Iliescu kijelentette: a DESP-iroda Bukarestbe helyezése azt mutatja, hogy Hombach Romániában látja szívesen a DESP térségbeli központját /Bukarestben megnyílt a Stabilitási Paktum irodája. Az intézmény élére a volt külügyi államtitkár került. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 2./

2001. május 4.

Máj. 3-án Szlobodan Krapovics jugoszláv védelmi miniszter Bukarestben tárgyalásokat folytatott Ioan Mircea Pascu román védelmi miniszterrel. A jugoszláv védelmi miniszter hivatalos bukaresti látogatásán a Balkán politikai-katonai helyzetének áttekintése, a Délkelet-európai Stabilitási Megállapodás megvitatása, valamint a kétoldalú kapcsolatok áttekintése szerepelt. Krapovics szerint a jövőben nem a NATO lesz az európai biztonság egyetlen kulcseleme, mivel már vizsgálják egy európai biztonsági struktúra kialakításának lehetőségét. A jugoszláv védelmi miniszter szerint hazája jónak és korrektnek tartja a Koszovóban lévő nemzetközi katonai erőkkel való együttműködést, ami kezdetét jelenti az európai gazdasági és politikai struktúrákba való jugoszláv integrálódásnak. Krapovics hangsúlyozta, hogy Jugoszlávia szeretné megőrizni régi barátait. Úgy vélekedett, hogy Jugoszlávia és Románia a térség két olyan jelentős állama, amelyeknek kétoldalú együttműködése az egész térség hasznára válik. /Nem a NATO az európai biztonság kulcseleme? Román-jugoszláv katonai tárgyalások. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

2001. június 18.

Eugen Nicolaescu, Maros megye liberális képviselője sajtótájékoztatón jelentette be, hogy két RMDSZ-es, egy liberális és egy kormánypárti kollégájával tárgyalásokat folytattak a magyar Országgyűlés képviselőivel, azért, hogy közös lobbizást folytassanak a román félnél az autópálya ügyében. Az említett képviselők azt próbálják elérni, hogy a pálya átszelje a Nagyvárad-Kolozsvár- Marosvásárhely-Brassó vonalat, ne Szegedtől Nagylak, illetve Déva felé menjen, mert nem szeretnék, ha Erdélyt kihagynák az útvonalból. Nicolaescu bejelentette, hogy jún. 23-ára Félixfürdőre hívták a magyar, illetve a román gazdasági, a turisztikai, valamint a szállítási minisztereket, hogy nézzék át a terveket. A képviselő szerint a magyar fél egyetért a projekttel, és ha a román kormány illetékeseit nem sikerül meggyőzniük, az Európai Stabilitási Értekezlethez és az Európai Bizottsághoz fordulnak. Emellett bejelentette, hogy a nem régi országos tanácskozásukon elfogadták a Nemzeti Liberális Párt álláspontját a nemzeti kérdésről. /Közös lobbi az erdélyi autópályáért. = Krónika (Kolozsvár), jún. 18./

2001. szeptember 4.

A szegedi Értelmiség Szabadegyetem a rendszerváltást követő esztendőkben minden nyáron megszervezte egy hetes rendezvényét. A megnyitón dr. Besenyi Sándor, az egyetem igazgatója elmondta: az utóbbi 11 évben a határon túlról érkező mintegy ezer magyar ajkú ösztöndíjas értelmiségi hallgatta végig az előadásokat, és részt vettek az azokat követő vitákban. Idén ez a szabadegyetem összekapcsolódott egy BANNET (Banat Network for Intercultural Citizenship Education) nevű programmal, melynek keretében mintegy 60-70 szerb, román, szlovák, magyarországi fiatal több helyszínen tanulta azt, hogy mit jelent a másság elfogadása, a tolerancia. A BANNET program a Dél-kelet-európai Stabilitási Egyezmény keretében valósul meg, és azt az Amerikai Egyesült Államok finanszírozza. Az elődók között volt Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Tabajdi Csaba országgyűlési képviselő, Ágh Attila politológus, Lengyel László politológus, Szabó Gábor helyettes államtitkár, Tamás Pál, a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének igazgatója, Réz András budapesti esztéta és sokan mások. /(Máthé Éva): Értelmiség 2001 Szabadegyetem. Nemzedékek párbeszéde Nyugat-Európa kapujában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

2001. szeptember 21.

Adrian Severin, az EBESZ Parlamenti Közgyűlésének elnöke kijelentette: a délkelet-európai Stabilitási Egyezmény eddigi tevékenysége hatástalan volt. Severin szerint a kudarc fő oka az, hogy a tagállamok képtelenek regionális fejlesztési programokat kidolgozni. Az elnök szerint a paktum tevékenységét azzal lehetne fellendíteni, ha a térség országai átértékelnék eddigi hozzáállásukat, és előnyben részesítik a regionális programokat. Severin olyan munkacsoportok létrehozását javasolta, amelyek a régió kormányainak ilyen irányú tevékenységeit monitorizálná. Az elnök elmondta: igen hasznosnak találna egy olyan kormányközi értekezletet is, amely során a délkelet-európai országok biztosítanák egymást arról, hogy nem fogják a határok megváltoztatását követelni. /Bukaresti béke kell a Balkánra - véli Adrian Severin, az EBESZ PK elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./


lapozás: 1-30 | 31-32




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998