udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 16 találat lapozás: 1-16
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Europai Szocialistak Partja /Europai Szocialistak es Demokratak Progressziv Szovetsege/

2000. szeptember 25.

A Román Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) országos tanácsa megvitatta a párt alapvető választási dokumentumait, programját. Kimondták, hogy Romániát egységes és oszthatatlan nemzetállamnak tekintik, s ezt az elvet "szentül védeni és a jövendő nemzedékeknek átadni kell". Az RTDP elutasítja azokat a kísérleteket, amelyek "a helyi autonómia elvének ürügyén az etnikai alapon szerveződő autonómiát bátorítja" és elítéli azt az álláspontot, amely támogatja azokat a törekvéseket, hogy egyes történelmi területeket, illetve egyes pártok "hűbéres választókörzeteit" önálló egységekké változtassák. Az RTDP erős szociális védelemmel kiegészített piacgazdaságot akar megvalósítani Romániában, a román társadalomban pedig a középosztályt akarja megerősíteni. A párt véleménye szerint a gazdaságban a magánszektoroknak kell döntő szerepet játszania. Az RTDP a Szocialista Internacionálé tagja kíván lenni és szeretne csatlakozni az Európai Szocialisták Pártjának tevékenységéhez. A választások után a párt egyesülni akar az Alexandru Athanasiu vezette Román Szociáldemokrata Párttal, amelyik már tagja a Szocialista Internacionálénak. /RTDP: A helyi autonómia ürügy Románia egységének megbontására. Iliescu pártja a Szocialista Internacionálé tagja kíván lenni. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

2004. március 2.

Magyarországon felháborodást váltott ki az ellenzékből és a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjából, hogy Kovács László, az MSZP elnöke február 25-én Budapesten fogadta a szlovák soviniszta Robert Ficót, az ellenzéki Smer párt elnökét. Robert Fico azért lobbizott Kovács Lászlónál, a Szocialista Internacionálé alelnökénél, hogy a magyar szocialisták támogassák a Smer csatlakozását az Európai Szocialisták Pártjához és a Szocialista Internacionáléhoz. Sajátos színezetet ad mindennek, hogy a szlovák kormánykoalíció részét képező Magyar Koalíció Pártja nevében Duka Zólyomi Árpád kijelentette: a találkozó létrejötte nem volt szerencsés, s hogy óva intették az MSZP-t annak megszervezésétől. Az MKP-nyilatkozatot az MSZP nem kívánta kommentálni. /Pápaffy Endre: Otthon történt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 2./

2004. június 15.

Magyarországon a Fidesz nyerte az európai parlamenti választásokat Orbán Viktor nagy győzelemként értékelte pártja eredményét. „Bár már máskor is győztünk, ilyen nagyon még sohasem” – jelentette ki a Fidesz elnöke. Szlovákiában a kormánykoalícióban részt vevő Magyar Koalíció Pártja a szavazatok 13,24 százalékával két képviselői helyzet szerzett meg az Európai Parlamentben. A választási eredmények alapján azonban nemcsak a felvidéki Bauer Edit és Duka Zólyomi Árpád lesz a kisebbségi sorban élő magyarság szószólója a parlamentben. A Fidesz-listán bejutott Gál Kinga személyében erdélyi származású képviselője is lesz az európai törvényhozásnak. Gál Kinga Kolozsváron született, általános iskolai tanulmányait Nagyváradon végezte. Szüleivel 1984-ben telepedett ki Magyarországra, de ezt követően sem veszítette el kapcsolatát az erdélyi magyarsággal. 1994-ben Markó Béla RMDSZ-elnök külpolitikai tanácsadójaként tevékenykedett Bukarestben, a Fidesz-kormány idején pedig a Határon Túli Magyarok Hivatalának alelnöke volt. Gál Kinga az MTI-nek elmondta: részt kíván venni a Románia csatlakozásával foglalkozó bizottságban. Jelentős kisebbségpolitikai tapasztalattal utazik Brüsszelbe a szocialista Tabajdi Csaba is, aki a Horn-kormányban a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekben illetékes politikai államtitkára volt, és a fideszes Schöpflin György, a londoni egyetem politológiaprofesszora, aki a Bálványosi Nyári Szabadegyetem állandó résztvevője. – Az Európa-szerte lezajlott választások nyomán az Európai Parlamentben az Európai Néppárt alkotja a legnagyobb képviselőcsoportot 269 mandátummal. Második helyre került az Európai Szocialisták Pártja 199 képviselővel, a harmadikon a liberálisok képviselőcsoportja 63 képviselővel. /Gazda Árpád: Erősödhet a kisebbségi lobbi. = Krónika (Kolozsvár), jún. 15./

2005. május 20.

Az Európai Szocialista Párt (ESZP) május 19-én Párizsban ülésező elnöksége egyhangúlag jóváhagyta a Szociáldemokrata Párt (SZDP) teljes jogú tagságát. /Teljes jogú ESZP-tag az SZDP. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./

2005. június 27.

Június 25-én tartotta a Demokrata Párt kongresszusát, Emil Bocot a párt elnökévé választották. Boc “Virágzó Románia. Demokrata Románia” című programtervezetét a rendkívüli kongresszusán jelenlevő küldöttek túlnyomó része elfogadta. Jóváhagyták, hogy a DP kilépjen a Szocialista Internacionáléból és lemondjon a társult tagsági státusról az Európai Szocialista Párt keretében. /“Virágzó Románia”. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 27./ A kongresszuson kimondták, hogy búcsút mondanak a szociáldemokrata doktrínának, mától fogva ők néppártiak. Hol van már Petre Roman időszaka, vagy az Iliescu köpenyegéé, ahonnan a párt annak idején kibújt? Kimondták, hogy jobbközép párt lesz a jövőben, és csatlakozni fognak az Európai Néppárthoz, az Európai Unió legnagyobb, legbefolyásosabb csoportjához. – Egy párt ilyen gyors metamorfózisára nincs példa Európában, írta Kilin Sándor, a lap munkatársa. Az RMDSZ-szel a népiekké vált demokraták jelenleg együtt kormányoznak, a magyarok iránti bizalmuk nem teljes, bár addig rendben van, amíg “az alkotmányos előírásokat alkalmazzák és nem fogják vitatni”. Már nemcsak az RMDSZ-t irányítják Marosvásárhelyről, a parasztpártot Temesvárról, hanem a Demokrata Pártot is Kolozsvárról. /Kilin Sándor: Pártkalap. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 27./

2005. szeptember 20.

A teljes jogú tagság helyett kétéves megfigyelői státust javasolt a csatlakozni kívánó Demokrata Pártnak (PD) az Európai Néppárt szeptember 19-én tartott brüsszeli vezetőségi ülésén. A döntésről Orbán Viktor, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnöke, az európai alakulat alelnöke számolt be, kifejve, ez idő alatt „szigorú vizsgálat alá veszik mindazt, ami történik”. A DP a nyáron döntött úgy, hogy kilép az Európai Szocialista Pártból, és kéri felvételét a kereszténydemokrata és konzervatív erőket tömörítő Európai Néppártba (EPP). A volt magyar miniszterelnök elmondta, a mérlegelendő szempontok közé tartozik a titkosszolgálati hálózatok, kapcsolatok kérdése is. A felmerülő problémák közül Orbán Viktor kiemelte az egyházi ingatlanok visszaadásának vontatottságát – „amely közösségi jogi gondokat is felvet” –, illetve a választójogi törvényt, „amely diszkriminálja a kisebbségek indulási jogát”. Beadta jelentkezését a néppárti csoportba a Román Humanista Pártból (PUR) átalakult Konzervatív Párt (PC), ezzel kapcsolatban a vezetőség úgy foglalt állást, hogy felvételét nem támogatja, sőt semmilyen hivatalos kapcsolatot nem kíván létesíteni a jövőben a szintén kormánykoalíciós alakulattal. /EPP: a demokraták megfigyelők, a PC-vel nem tárgyalnak. = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./

2005. szeptember 27.

Az Európai Szocialista Párt (ESZP) elnöksége nyilatkozatban adott hangot aggodalmának a romániai politikai helyzet miatt. Az elnökség felkérte Traian Basescu elnököt és Calin Popescu Tariceanu kormányfőt, hogy mindenekelőtt az ország reális gondjaira figyeljenek és biztosítsák az európai uniós feltételek betartását. A közlemény szerint a nehéz gazdasági, politikai, szociális helyzet ellenére a román hatalom értelmetlen harcot folytat az alkotmánybírósággal és az ellenzékkel. A parlament két házának elnökét akarják leváltani és módosítani akarják a helyi közigazgatási törvényt is, hogy leválthassák a megyei tanácsok elnökeit. Az ESZP elítéli a kormánypártokat, a Nemzeti Liberális Pártot és a Demokrata Pártot, mivel a folyamatos politikai bizonytalanság fenntartásával veszélyeztetik Románia EU-csatlakozását. /(mózes): Az ESZP elítéli a DA Szövetséget. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 27./

2006. május 3.

Romániával szemben ugyanazokat a követeléseket kell támasztani a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartását illetően, mint a többi európai ország esetében, jelentette ki Poul Nyrup Rasmussen, az Európai Szocialisták Pártja elnöke május 2-án Bukarestben. Azonban a vitatott kisebbségi törvénytervezetről nem volt hajlandó beszélni, illetve azokról a törekvésekről sem, miszerint a jogszabály elfogadását az EU-csatlakozás feltételeként szabják meg. /Európai szintű kisebbségi jogokat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./

2006. július 7.

Az új szlovákiai kormánykoalícióval kapcsolatos aggodalmait tette szóvá strasbourgi ülésén az Európai Parlament kisebbségügyi csoportja. Michl Ebner dél-tiroli képviselő előzetesen az EP összes tagjához eljutatta Ján Slota szlovák nacionalista pártvezér antiszemita, cigányellenes, magyarellenes kijelentéseit tartalmazó összeállítást. A csoport – Gál Kinga, Tabajdi Csaba és Szent-Iványi István közös javaslatára – határozott hangvételű közleményben ítélte el a szlovák kormánykoalíció összetételét, és felszólította Robert Fico miniszterelnököt, hogy határolódjon el koalíciós partnere, Slota gyűlöletbeszédétől, kisebbségellenes kijelentéseitől. Ezt megelőzően Robert Fico maga is járt Strasbourgban, ahol az etnikai kisebbségek jogainak teljes tiszteletben tartását ígérte az EP szocialista frakciójával történt megbeszélésen. Poul Nyrup Rasmussen, az európai szocialisták vezetője közölte: elkerülhetetlen, hogy felfüggesszék a szlovák kormánykoalíciót irányító szociáldemokrata párt, a Fico vezette Smer tagságát az Európai Szocialisták Pártjában, mivel az szövetségre lépett a nacionalista pártokkal. /Slota gyűlöletbeszédétől való elhatárolódásra szólították fel Ficót. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./

2006. szeptember 20.

Lezajlott Budapesten a Szabadság téri csata, több mint 125-en – köztük 113 rendőr – sérültek meg, több autó kiégett. A támadók elfoglalták az MTV budapesti székházát, fél három körül átadták petíciójukat Kert Attilának, az MTV hírigazgatójának. Hajnali négykor a már csendesebb, és alig néhány száz főre olvadt tömeget előbb a székházból, majd a Szabadság térről is kiszorították a rendőrök. Nyakó István, az MSZP szóvivője az ÚMSZ-nek kifejtette: a felelősség nemcsak a randalírozóké, hanem azoké is, akik már hosszú ideje törekednek arra, hogy a politikai vitákat a parlament helyett az utcára vigyék. Torockai László, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnöke – aki egyike volt azoknak, aki a tömeg élén a Magyar Televízió székházához vonultak – az ÚMSZ-nek elmondta: a tüntetés békés demonstrációként indult, de aztán elszabadultak az indulatok. „Én a tömegre nem tudtam hatni, csupán egy részük hallgatott rám” – magyarázta a HVIM elnöke, aki hajnalban már forradalomként emlegette az akciót. Gyurcsány Ferenc szerint a köztársaság nemzeti intézményét érte támadás. A miniszterelnök a harmadik Magyar Köztársaság történetének „leghosszabb és legsötétebb” éjszakájaként minősítette a Magyar Televíziónál történteket. A Fidesz megtartja szeptember 23-ra tervezett nagygyűlését Budapesten – közölte Szijjártó Péter kommunikációs vezető Orbán Viktor Fidesz-elnök szeptember 19-én tartott sajtótájékoztatóján. Az SZDSZ a leghatározottabban elítéli az éjszaka történt erőszakos cselekményeket, és ugyanerre szólítja fel a Fideszt – közölte Kuncze Gábor pártelnök. – Azt javasoljuk, hogy Gyurcsány Ferenc kérjen bocsánatot, aztán távozzon a közéletből, a Fidesz pedig szólítsa vissza az embereket az utcáról – nyilatkozta Dávid Ibolya, az MDF elnöke. Lemondásra szólította fel a magyar kormányt az Európai Néppárt. A nyilatkozat szerint a magyar kormány elvesztette minden szavahihetőségét és politikai legitimációját, mert kirívó és szervezett politikai hazugságok alapján választották meg. Poul Nyrup Rasmussen, az Európai Szocialisták Pártjának (ESZP) elnöke viszont kijelentette, Gyurcsány Ferenc a legmegfelelőbb személy a magyarországi reformok irányítására. /Guther M. Ilona: Magyarország legsötétebb éjszakája. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./

2006. november 25.

A szlovák Nemzeti Párt (SNS) polgárjogi perben akar elégtételt venni Duray Miklóson, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) ügyvezető alelnökén, akitől bocsánatkérést és tízmillió koronát vár azért, mert fasiszta pártnak minősítette az SNS-t, a kormányzati pozícióba került Ján Slota pártját. Az SNS elhatározását Anna Malíková Belousová, a Ján Slota vezette párt és a parlament alelnöke jelentette be november 23-án, jóllehet az SNS korábban már tucatnyi esetben kezdeményezett büntetőjogi eljárást az MKP és Duray ellen, s az ügyészség egyszer sem találta megalapozottnak a feljelentést. Ján Slota legkülönfélébb magyarellenes kirohanásainak Európa-szerte ismert gyűjteménye az európai intézmények szemében oly mértékben szalonképtelenné tette a Szlovák Nemzeti Pártot, hogy az Európai Szocialisták Pártja (ESP) a Slota pártját kormányzati szerephez juttató miniszterelnök, Robert Fico szociáldemokrata pártjának (Smer-SD) tagságát felfüggesztette. /Az SNS bocsánatkérésért és tízmillió koronáért pereli Durayt. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 25./

2007. augusztus 17.

2007 júniusában a magyar kormány egy héten belül két jelentős szomszédságpolitikai lépést tett, egyiket Románia, másikat Szlovákia irányában. Június 13-án a Külügyminisztérium – engedve a Romániában kormányzati tényezőként működő Romániai Magyar Demokratikus Szövetség (RMDSZ) felszólításának – hivatalosan magyarázatot kért a román féltől a román kormány magyar nemzetiségű informatikai és távközlési minisztere, Nagy Zsolt június 11-én bekövetkezett felmentése, valamint néhány egyéb, kisebbségpolitikai természetű kérdés tárgyában. Június 15-én Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, eleget téve szlovák partnere, Robert Fico meghívásának, Pozsonyba látogatott. A magyar és szlovák közlemények eltérőek a tekintetben, hogy a találkozón szó esett-e a tavaly augusztusban Nyitrán megvert magyar nemzetiségű diáklány, Malina Hedvig ügyének kivizsgálásáról, azonban a magyar fél ezt nem úgy vetette fel, mint a kétoldalú kapcsolatok egyik súlyponti, problematikus elemét. A magyar kormány a romániai magyar miniszter ügyében keményen, a szlovákiai magyar diáklány esetében engedékenyen lépett fel. Az RMDSZ vezetői indokoltnak látták, hogy a magyar kormány diplomáciai fellépését szorgalmazzák Nagy Zsolt ügyében. Ennek Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szlovákiai látogatása előestéjén eleget is tett. Robert Fico a posztkommunista gyökerű, Smer nevű politikai formáció vezetője egy évvel ezelőtt alakított kormányt, koalíciós partnerül fogadva Vladimír Meciar pártját, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalmat (LS-HZDS), valamint a kisebbségellenes, nacionalista Szlovák Nemzeti Pártot (SNS). Mivel az Európai Szocialista Párt saját elveivel ellentétesnek ítélte a koalíciós partnerek ilyetén megválasztását, felfüggesztette a Smer tagságát az európai szervezetben. Alig egy hónappal a kormányprogram kiadása után Nyitrán egy magyar nemzetiségű diáklány, Malina Hedvig rejtélyes körülmények között inzultust szenvedett magyarsága miatt, majd az ügy kivizsgálása során egyértelmű eljárási mulasztásokat tanúsító rendőrséget, illetve ügyészséget a kormány látványosan védelmébe vette. A magyar közvéleményben meglepetést keltett, hogy Gyurcsány az ügy megnyugtató lezárása előtt meglátogatta szlovák partnerét és a Malina Hedvig ügyében tapasztalható ellentmondásokról nem tett említést Pozsonyban. A kisebbik magyarországi kormánypárt, a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) több kétoldalú találkozót is tartott az RMDSZ-szel, jóllehet az európai politikai táborok szerint az RMDSZ-nek nem a magyarországi kormánypártok, hanem az ellenzék lenne a természetes szövetségese. /Budapest Analyses: A magyar kormány legújabb szomszédságpolitikai lépései. = Krónika (Kolozsvár), aug. 17./

2007. október 17.

Öt magyar párt közösen emlékezik Strasbourgban az 1956-os forradalomra: az MSZP (Európai Szocialisták), az SZDSZ (Európai Liberálisok), az MDF (Európai Néppárt), a szlovákiai MKP (Európai Néppárt) és az RMDSZ (Európai Néppárt) képviselői Tabajdi Csaba MSZP-s képviselő kezdeményezésére együtt ünnepelnek október 23-án Strasbourgban az Európai Parlament épületében. A Fidesz EP-küldöttsége arra hivatkozva utasította el részvételét, hogy a magyar igazságszolgáltatás szervei nem zárták még le a tavalyi tüntetések során megsérült tüntetők ügyeit. Tabajdi szerint ez álszent érvelés, amellyel a Fidesz megkérdőjelezi a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét, az ügyészség, a bíróságok és a rendőrség munkáját, és rossz hírét kelti. /Magyar kormánypártokkal ünnepel az RMDSZ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 17./

2008. január 5.

„Szlovákiában nem élnek magyarok, csak szlovákok, akik magyarul beszélnek” – jelentette ki Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke. A hivatalos népszámlálási adatok szerint a félmilliónál nagyobb lélekszámú magyar nemzetiséget valló közösség tagjait a kormánykoalícióhoz tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke nem először próbálja „egy csapásra” elszlovákosítani. „Én azt állítom, hogy ezek nem magyarok, hanem szlovákok, akik magyarul fejezik ki magukat” – így a magyarellenes kijelentéseit folyton felülmúlni igyekvő nemzeti pártelnök. A kormányfő, Robert Fico Irány – Szociáldemokrácia (Smer-SD) nevű pártját az Európai Szocialisták Pártja (ESZP) több mint egy éve nem tartja számon a tagjai között. A Smer tagságának felfüggesztését épp az indokolta, hogy Fico közösséget vállalt a szélsőséges magyargyűlöletét nem leplező Ján Slotával. Az ESZP hosszú ideje azt várja, hogy Fico előbb vagy utóbb elhatárolódik koalíciós partnerétől, de ennek a kormányfő eddig egyetlen jelét sem adta. Ellenkezőleg: a héten, Szlovákia önállóságának évfordulós ünnepségén Fico olyan hazafias programot hirdetett meg, és olyan, tekintélyes történészek által ostobaságnak nevezett kijelentéseket tett, amelyek hátterét az elemzők Ján Slota buzdításával magyarázzák. /Slota és a magyarok. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 5./

2008. január 8.

Az MDF szerint a szlovák kormánykoalíció tagadja a szlovákiai magyar közösség létét, az ellenzéki párt ezért felszólítja Gyurcsány Ferenc kormányfőt, hogy védje meg a felvidéki magyarokat – hangsúlyozta Csapody Miklós MDF-es politikus. Csapody Miklós szerint a szlovák kormánykoalíció a történelem programszerű meghamisítására törekszik. Az MDF felszólítja Gyurcsány Ferenc kormányfőt, hogy a hallgatás helyett tegye meg a megfelelő lépéseket a szlovákiai magyar közösség védelmében – fogalmazott közleményében Csapody Miklós. Hozzátette: az MDF felkéri az Európai Parlament képviselőit, ítéljék el a szlovák kormányt az európai elvekkel ellentétes magatartása miatt. Egyben reményünket fejezzük ki, hogy az Európai Szocialisták Pártja a Smer felfüggesztését nem csupán fenntartja, de a pártot ki is zárja abból a politikai közösségből, amely a szociáldemokrácia elveit vallja magáénak – áll a közleményben. Ján Slota, a kormánykoalícióhoz tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke kijelentette, hogy ,,Szlovákiában nem élnek magyarok, csak szlovákok, akik magyarul beszélnek. ” /Gyurcsány védje meg a szlovákiai magyarokat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8./

2009. július 16.

A szlovákiai államnyelvtörvény ellen emelték fel szavukat az Európai Parlament magyar képviselői július 15-én, az EP Strasbourgban zajló plenáris ülésén. Kósa Ádám (Fidesz) felhívta a figyelmet arra, hogy Pozsonyban nemrégiben olyan szabályt fogadtak el, amely súlyosan korlátozza a kisebbségi nyelvhasználati jogokat. Közleményében felszólította a soros elnökséget jelenleg ellátó svéd kormányt is, hogy határozottan álljon ki az európai nyelvhasználati jog szabadsága mellett. Tabajdi Csaba (MSZP) bejelentette, levélben fordultak frakciójuk, az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége képviselőcsoport tagjaihoz, hogy támogatásukat kérjék a törvény elfogadhatatlan részeinek megváltoztatásában. Sógor Csaba, az RMDSZ európai parlamenti képviselője hangoztatta: a nyelvtörvény módosító indoklása egy ponton kimondja, hogy az államnyelv védelme bizonyos esetekben felülírhatja a szólásszabadság és a magánélet szabadságát. „Az az Európai Unió, amely befogad egy ilyen törvényt, immár nem a szabadság Európája” – hangsúlyozta. /Felszólalások a szlovák nyelvtörvény ellen az EP-ben. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 16./


lapozás: 1-16




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998