udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 38 találat lapozás: 1-30 | 31-38
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Europai Tanulmanyi Kozpont /Szekelyfoldi Fejlesztesi Kutatasok Intezete es Europai Unios Kepzõ­kozpont/ (Arkos)

2004. február 18.

Elkezdheti a munkát a Székelyföldi Fejlesztési Régió alapjául szolgáló civil szervezet. A Székelyföldi Fejlesztési és Kutatási Intézet létrehozását tűzte ki elsődleges célul a frissen bejegyzett Prosperitas Egyesület. A Székelyföldi Fejlesztési Régió alapjául szolgáló civil szervezet bejegyzéséhez szükséges minisztériumi engedélyekre több hónapon át vártak az alapítók. A Prosperitas Egyesületet tavaly tavasszal hozta létre Maros, Hargita és Kovászna megye önkormányzata közéleti személyiségek és a történelmi egyházak támogatásával, bejegyzését február 13-án hagyta jóvá a sepsiszentgyörgyi Városi Bíróság. – A munka neheze csak most kezdődik – fogalmazott a lebonyolítást vállaló Kovászna megyei tanács elnöke, Demeter János. Az első feladat a Prosperitas Egyesület közgyűlésének mielőbbi összehívása lesz, amelyen megválasztják majd a végleges vezetőséget, és döntenek a stratégiáról. A Székelyföldi Fejlesztési és Kutatási Intézet a Székely Nemzeti Múzeumban rendezi be sepsiszentgyörgyi irodáját, a Properitas háromszéki központja a megyei könyvtárban lesz. /Farkas Réka: Bejegyezték a Prosperitas Egyesületet. = Krónika (Kolozsvár), febr. 18./

2004. november 8.

A Bákó Megyei Levéltár a moldvai római katolikusokkal foglalkozó konferenciát szervezett. Vilica Munteanu igazgató sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a rendezvényen egyedül Varga Andrea budapesti kutató képviselte a magyar tudományosságot. Kallós Zoltánt és Pozsony Ferencet is meghívták, ők azonban nem tudtak eljönni. Gheorghe Hura prefektus írásban elküldött üzenetében a demokrácia megcsúfolásaként értelmezte, hogy akadnak olyanok is, akik magyarságukról akarják meggyőzni a csángókat. Rafael Chelaru bukaresti levéltári kutató arról értekezett, hogy miként változott a moldvai katolikusok jogi státusa az évszázadok során. Amint előadásából kiderült, egymást váltogatták azok az időszakok, amikor az ortodox vallásúakkal egyenrangúak, illetve hátrányosan megkülönböztetettek voltak. Hegyeli Attila, a csángó oktatási program vezetője egy 1938-as rendeletet olvasott fel: egy csángó falu polgármestere a prefektus írásos utasítására hivatkozva elrendelte, hogy szigorúan büntessék meg azokat, akik nyilvános helyeken a romántól eltérő nyelven beszélnek. Gheorghe Bejan, a magukat románnak valló katolikusok érdekvédelmi szervezete, a Dumitru Martinas Egyesület elnöke kijelentette, a hatóságok hibát követtek el azzal, hogy megengedték a magyar nyelv tanítását a moldvai iskolákban. Ioan Lacatusu, a Hargita–Kovászna Európai Tanulmányi Központ vezetője pedig azáltal látta bizonyítottnak a csángók románságát, hogy a székely megyékbe áttelepedett moldvai római katolikusok többsége a magyar közegben is a román identitást választja. /Gazda Árpád: Meghaladott elméletek? Csángókonferencia Bákóban jelképes magyar részvétellel. = Krónika (Kolozsvár), nov. 8./  

2005. július 12.

Július 11-én elkezdődött marosfői nyári szabadegyetem „A határokon kívüli román közösségek és az uniós csatlakozás” címmel. A Hargita és Kovászna Megyei Európai Tanulmányok Központja, valamint a Határon Túli Románok Alapítványa nyolcadik alkalommal szervezte meg tanácskozását. Eugen Popescu, a Határon Túli Románok Alapítványának elnöke előadásában felrótta a hazai politikusoknak, hogy felelőtlenül viszonyulnak a határon túli románokhoz, a román állam nem állt ki határozottan az ország határain kívül élő románok jogfosztása ellen. „Bulgáriában a román iskolákat felszámolás veszélyezteti, mivel az itt oktató pedagógusok már fél éve nem kaptak fizetést. A Vajdaságban elárverezik a román közösségek javait, Szerbia-Montenegróban pedig arra is volt már példa, hogy a szerb rendőrség román ortodox misét akadályozott meg.” – mondta Eugen Popescu. A szabadegyetemen mintegy százan vesznek részt a szomszédos országokból, illetve az Egyesült Államokból. /D. Balázs Ildikó: Románia megfeledkezett a határon túli románokról? = Krónika (Kolozsvár), júl. 12./

2005. augusztus 6.

Marosfőn július 10–16-a között zajlott a román történelemnek és civilizációnak szentelt VIII. Nyári Egyetem. Itt néhány nap alatt tisztáznak szaktekintélyek által kétszáz éve vitatott kérdéseket. Példának okáért A román történelem és civilizáció a Kárpát-kanyarban témájú eszmecsere szereplői visszamentek a történelem előtti időkbe, és megállapították: a román földet – beleértve Hargita és Kovászna tájait – a Cucuteni, vagyis a korai Európa legelőrehaladottabb kultúrája uralta, ebből fejlődött ki a dák, majd a román civilizáció, amelynek szószólói most Marosfőn találkoztak. A román nemzet kialakulására dr. Dorinel Ichim bákói muzeológus dolgozott ki elméletet: erdélyi, moldvai, havasalföldi románok a régmúlt idők folyamán vásárokban, majálisokon találkoztak, ismerkedtek, majd házasodtak, apa-, illetve anyatársakká váltak, és kész, így alakult ki Európának egy magas kultúrájú népe! Dr. Ioan Lacatus egykori sepsiszentgyörgyi pártaktivista, jelenleg a hangzatos elnevezésű Kovászna–Hargita Európai Tanulmányi Központ igazgatója határozottan elvetette Székelyföld autonómiájának gondolatát. A felszólalók súlyos hibának tartották a magyar iskolák különválását. Különösen súlyos a helyzet Udvarhely – Székelykeresztúr vidékén – jelezték a marosfői tudósok: itt a román gyermekek magyarul beszélnek. Gheorghe Bejan mérnök, a Moldvai Katolikusok Egyesületének elnöke felháborodva közölte, hogy Moldvában újra indulnak magyar osztályok. Egyetlen magyar szakember sem kapott meghívást Marosfőre, ahol mindenki mindenkivel egyetértett. Codrin Munteanu, az újszülött Hargita–Kovásznai Románok Társadalmi Fórumának elnöke kifejtette: „A román államnak tizenöt éve nincs stratégiája az itteni románság számára.” /Barabás István: Elemista egyetem. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 6./

2005. augusztus 24.

Jelképesen letették az árkosi volt Agronó­musházban létesítendő Székelyföldi Fejlesztési Kutatások Intézete és Európai Uniós Képző­központ alapkövét. A magyaror­szági Heves testvérmegye küldöttsége a helyszínen átadta hárommillió forintos adományát. Sós Tamás, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke fontosnak tartja, hogy Kovászna megye felkészüljön az uniós csatlakozásra. Az ő közvetítésükkel jött létre a svéd Värmland tartománnyal kötött hármas együttműködés. Ennek folytatásaként a Kovászna–Heves–Värmland Kereskedelemfejlesztési Egyesület létrehozásán munkálkodnak. /Szekeres Attila: Letették az alapkövet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 24./

2006. június 17.

Június 16-án a Kovászna megyei Árkoson felavatták az Európai Tanulmányi Központot Markó Béla miniszterelnök-helyettes az RMDSZ számos parlamenti képviselője és szenátora, a megyei tanács több vezetője, valamint a magyarországi és svédországi testvérmegyék képviselőinek jelenlétében. Az intézményt a román és a magyar kormány, valamint a testvérmegyék jelentős anyagi támogatásával hozták létre. Markó úgy vélte, a globalizációs folyamatok miatt az európai nemzeteknek szükségük van az együttműködésre. Éles versenyhelyzet alakul ki a különböző régiók, települések között az uniós források felhasználásáért, ebben a versenyben azok nyernek, akik korszerű, európai tudás birtokában vannak. /Ki kell használni az uniós csatlakozás előnyeit. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 17./

2006. június 17.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke, háromszéki látogatása során részt vett az árkosi Európai Tanulmányi Központ avató ünnepségén, ahol kijelentette: a kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetet el lehetne fogadtatni rendkívüli ülésszakon, őszig. Hangsúlyozta, hogy a kulturális autonómiáról nem mondanak le. /Kisebbségi törvény őszig? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./

2006. július 24.

Kovászna megye szerteágazó testvéri kapcsolatokat ápol több magyarországi megyével is. A testvérmegyei kapcsolatok kézzelfogható eredményességét sokszor megkérdőjelezik, de – amint az Kékes Ferenc, a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése elnökének legutóbbi háromszéki látogatásakor kiderült – a dél-magyarországi megyék aktívan hozzájárulnak ahhoz, hogy a Székelyföld versenyképes maradjon a jövő évi romániai EU-csatlakozás után. Baranya és Kovászna megye tavaly áprilisban, Pécsett írta alá a testvérviszonyt szentesítő dokumentumot. Átadják tapasztalataikat stratégiai és operatív programokhoz, pályázat-készítésekhez. Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke, az árkosi Európai Tanulmányok Központja létrehozását említette elsőként a testvérmegyei (ezen belül Baranyai) kapcsolatok sorában. A Baranya megyeiek adománya mellett a Pécsi Tudományegyetem biztosít oktatókat a központnál zajló képzésekhez. Áprilisban Egerben történt kapcsolatfelvétel kulturális, oktatási és művelődési szakemberek között. Májusban Sepsiszentgyörgyön és Egerben került sor Ki mit tud-típusú diákvetélkedőre. /Domokos Péter: Az együttműködés hozadéka. Gazdagítják Háromszéket a magyarországi testvérmegyékkel ápolt kapcsolatok.= Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

2006. október 17.

Együttműködési szerződést írtak alá a múlt héten Kovászna megye tanácsának és az Európai Régiók Közgyűlésének (ARE) képviselői Brüsszelben. Ennek nyomán a jövő évtől régiópolitikai és európai fejlesztési szakemberek tartanak képzéseket székelyföldi és romániai önkormányzati elöljáróknak az árkosi Európai Tanulmányok Központjában. Háromszék az 1990-es évek derekától tagja a több mint 250 európai régiót tömörítő ARE-nak. A Demeter János megyei tanácselnök vezette delegáció a szerződés aláírása mellett ismertette a vidék befektetési lehetőségeit a brüsszeli magyarok egyesületével. /Brüsszelben lobbizott Kovászna megye tanácsa. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./

2006. október 17.

A polgármesterek nézeteltérései miatt nem sikerül kistérségi társulásokat alapítani Háromszéken. A tervek szerint a megyében 10–12 mikrorégiót alakítanának, azt azonban a polgármestereknek kell eldönteniük, hogy mely településekkel kívánnak szövetkezni. Demeter János Kovászna megyei tanácselnök közölte, mindeddig csupán a Barót környéki települések határoztak kistérségi társulás alapításáról. Emellett még Gelence, Zabola és Szentkatolna, illetve Torja, Csernáton, Dálnok és Maksa polgármesterei mutatnak hajlandóságot az együttműködésre. Nyáguly Vilmos, Mikóújfalu polgármestere elmondta, a mikóújfalui, sepsibükszádi, bodoki és gidófalvi elöljárók megállapodtak abban, hogy létrehozzák a társulást. Nyáguly szerint eddig azért nem történt előrelépés, mert a megyei tanács azt ajánlotta, hogy minden Olt menti település tömörüljön egy nagy társulásba. Van más gond is, például Nagyborosnyóval egyetlen környékbeli település sem kíván társulni. Bartha László polgármester kifejtette, tárgyalásokat folytatnak Zágonnal és Barátossal, ám egyelőre egyetlen település elöljárójával sem sikerült megegyezniük. – Együttműködési szerződést írtak alá az Európai Régiók Szövetsége és az Árkosi Európai Uniós Képzőközpont képviselői, amelynek értelmében februárban brüsszeli fejlesztési szakértők látogatnak Háromszékre. Az RMDSZ elképzelése szerint többek között Kovászna, Hargita és Maros megyében kellene önálló régiókat kialakítani. – Elkészült a Székelyföldi Önkormányzati Társulás statútuma, legkésőbb jövő hónap közepéig pedig megszervezik az alakuló közgyűlést is – jelezte Demeter János. /Kovács Zsolt: Nem tudnak egyezségre jutni a polgármesterek a kistérségi szövetségeket ügyében. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./

2006. november 10.

Székelyföldi fejlesztési régió létrehozása 2013 előtt lehetetlen – derült ki a Kis régiók – nagy tervek című, a Horizont Egyesület és a megyei tanács által az árkosi Európai Tanulmányi Központban tartott tudományos tanácskozáson. Ugyanis az ilyen gazdasági régiók átalakítása az Európai Unió tervezési időszakában – azaz 2007 és 2013 között – lehetetlen. Azt az új időszak kezdése előtt két évvel kezdeményezni kell Brüsszelben – fejtették ki a magyarországi szakemberek. A tanácskozás Háromszék két testvérmegyéje, a magyarországi Heves és a svédországi Värmland tartomány területfejlesztési szakemberei bevonásával zajlott. /Szekeres Attila: Ezt a vonatot lekéstük (Székelyföld mint régió). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 10./

2006. december 11.

Fiataloknak tartott képzést a múlt hét végén a sepsiszentgyörgyi Könczey László Egyesület az Árkosi Európai Tanulmányok Központjában. A felkészítő-sorozatot Demeter János, Kovászna megyei közgyűlési elnök nyitotta meg székelyföldi regionális politikáról szóló előadásával. /Közösségépítés: képzés fiataloknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./

2006. december 12.

Uniós strukturális alap-lehívási képzés indult december 11-én – brit szakemberek közreműködésével – az Árkosi Európai Tanulmányi Központban, leendő háromszéki önkormányzati gazdaság- és idegenforgalom-fejlesztési szakemberek számára. /Domokos Péter: Brit gazdaságfejlesztési képzés. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./

2007. január 19.

Gőzerővel folyik a készülődés az augusztus 17-20-a közötti Háromszéki Magyarok Világtalálkozója nagyszabású eseménysorozatra, melynek a maksai Óriáspince-tetőn tartandó központi rendezvényére mintegy százezer főt várnak. A szervezők január 18-án a háromszéki magyar polgármesterekkel találkoztak az árkosi Európai Oktatási Központban, és a helyi önkormányzatok közreműködését kérték a szervezésben-lebonyolításban, illetve a létesítendő emlékhely elkészítésében kalákával. Az ötletgazda Demeter János megyeitanács-elnök elmondta, a rendezvénysorozatnak szellemi üzenete van, újra birtokba kell venni a szülőföldet. Imreh-Marton István, a főszervező Kovászna Megyei Művelődési Központ igazgatója kifejtette: a háromnapos esemény célja a háromszéki öntudat erősítése, az elszármazottak és itthon élők közötti kapcsolatok ápolása. Az ismertetett program szerint első nap, augusztus 17-én, pénteken megyeszerte minden egyes település saját rendezvényekkel köszönti hazatérő és otthon élő fiait, lányait, valamint vendégeit. Szombaton a kistérségek ünnepeit tartják a régióközpontokban: Baróton, Kézdivásárhelyen, Kovásznán és Sepsiszentgyörgyön. Vasárnap a megye ünnepe lesz. A központi rendezvény helyszíne a Maksa fölötti Óriáspince-tető, ahonnan Erdővidék és Kommandó kivételével teljes Háromszék belátható. Délután felavatják az alkalomra létesítendő emlékhelyet, kiosztják a Pro Comitatu Covasnae-díjakat, majd reprezentatív kultúrmaraton keretében Háromszék kiemelkedő művészei lépnek fel. Este a Szörényi Levente négy történelmi rockoperájából összeállított Egy a nép, egy a magyar című produkció zárja a programot. Hétfőn, augusztus 20-án, nemzeti ünnepünkön a közönség figyelmébe ajánlják a perkői búcsút, este pedig az egykori lármafákra emlékeztető rendezvénnyel zárják a Háromszéki Magyarok Világtalálkozóját: az összefogás jelképeként minden település magaslatain őrtüzeket gyújtanak. Az Óriáspince-tetőn kialakítandó emlékhely látványtervét Damokos Csaba képzőművész ismertette. A tervet Zakariás Attila építésszel közösen készítették: egyfajta napábrázolás, bronzkori sírhalom körül a napkorongot jelképező tizenkét oszloppal, melyektől kifelé kőösvények rajzolják ki a lángnyelveket (ezek megközelítőleg Háromszék térképét vetítik a terepre), végeiken egy-egy kőoszlop jelképez egy-egy települést. Az oszlopokra a falu vagy város jeles szülötteinek nevét vésik fel. Úgy képzelik, hogy minél több településről származó anyagból állítsák össze: az emlékhelyet. /Szekeres Attila: Kalákával a világtalálkozóért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 19./

2007. június 19.

Hat éve gáncsolja a román állam az árkosi kastély visszaszolgáltatását a család örököseinek, azonban a bukaresti Legfelső Bíróság hamarosan a felpereseknek ad igazat, állítja a Kovászna megyei önkormányzat. Az önkormányzat a kastéllyal, az Európai Tanulmányok Központjával, valamint a hozzá tartozó étkezdével együtt képzel el egy egységes komplexumot. Eddig a román állam a Művelődési Minisztérium révén és az Árkosi Művelődési Központ sorozatosan megfellebbezték az örökösöknek kedvező igazságszolgáltatási ítéleteket. A Szentkereszty-kastély körülbelül 1890-ben épült új barokk stílusban. 1945-től árvaház, mezőgépész-képző iskola, lerakat, majd a mezőgazdasági termelőszövetkezet székhelye volt. 1968–1982 között az Agronómusok Házaként működött, majd a megyei pártbizottság leltárába került, és protokollvillává alakították Nicolae Ceausescu államfő és pártfőtitkár számára. 1974–1982 között a kastély területén szobrásztábor működött. 1990-ben a bukaresti művelődésügyi tárca átvette az ingatlant. Ettől kezdve a művelődési központ szervez benne kulturális rendezvényeket. /Domokos Péter: Kultúrernyős túlélés. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

2007. szeptember 4.

Az árkosi Európai Tanulmányok Központjában dr. Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke köszöntötte azokat, akik megtervezték, kivitelezték vagy támogatták a Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának lebonyolítását. A családias összejövetelen megyei tanácsi képviselők, polgármesterek, a rendezvény támogatói, a sajtó képviselői vettek részt. Demeter János a díszoklevelek, emléklapok és a tanácstagok számára átadott millenniumi kiadvány, a Háromszék vármegye reprint kiadású kötetének átadása közben kiemelte Damokos Csaba formatervező és Zakariás Attila műépítész alkotó munkáját, Imreh-Marton Istvánnak, a Kovászna Megyei Művelődési Központ igazgatójának és csapatának a tevékenységét. A Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának mérlege egyértelműen pozitív. A hatalmas érdeklődés, a páratlan mértékű jelenlét, az egész térséget átfogó rendezvényözön olyan lelki, kulturális és történelmi dimenziójúvá bővítette a találkozót, amilyenre összességében 1940 óta aligha volt példa, állapíthatta meg Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: A tűz nem alhat ki (Díszoklevelek átadása Árkoson). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 4./

2007. október 3.

Az Árkosi Európai Tanulmányi Központ volt a nyitóállomása az október 2-án Erdélyben bemutatkozó Kexport-roadshow nevű magyarországi környezetvédelmi programnak. Dióssy László, Magyarország környezetvédelmi tárcája szakállamtitkára a környezetvédelmi technológiák jelentőségét hangsúlyozta, melyhez ma már Magyarország felzárkózott. /Illyés Judit: „Környezettudat” Árkoson. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./

2007. október 6.

Harminckét hallgatóval kezdi meg működését a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Karának Háromszékre kihelyezett csoportja. Az árkosi Európai Oktatási Központban berendezkedett felsőoktatási fiókegységben október 5-én tartották a tanévnyitót, azt megelőzően a Pécsi Tudományegyetem és a Kovászna Megyei Tanács között együttműködési megállapodást írt alá dr. Koltai Dénes egyetemi docens, dékán és Demeter János, a megyei tanács elnöke. A felnőttképzés /andragógia/ célja olyan szakemberek képzése, akik széles körű társadalomtudományi, pedagógiai és pszichológiai alapozás mellett ismerik a felnőttképzés történetét, sajátosságait, intézményes és intézményen kívüli formáinak működését és az emberierőforrás-fejlesztés kapcsolatát. Tavaly indult Kolozsváron és most Sepsiszentgyörgyön andragógusképzés, amelynek koordinátora az erdélyi származású Pályi Péter, a sepsiszentgyörgyi csoport oktatási felelőse Orosz Attila, a megyei tanács alkalmazottja. /Fekete Réka: Tanévnyitó a Pécsi Tudományegyetem háromszéki műhelyében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 6./

2007. november 30.

A romániai régiók struktúráját kritizálta Klaus Klipp, az ARE – Európai Régiók Gyűlésének főtitkára Árkoson. „Nem hiszem, hogy valaki, aki Bukarestben ül, jó döntést tud hozni más tartományokra vonatkozóan” – mondta. Románia folyamatosan veszít, és eddig is veszített amiatt, hogy a döntéseket nem azokon a szinteken hozták meg, amelyeken kellett volna. Az árkosi Európai Tanulmányok Központban régiós politikusok és köztisztviselők számára szervezett akadémiai képzés indult, a rendezvény megnyitóján vett részt Klaus Klipp is. Az általa képviselt szervezet – az Európai Régiók Gyűlése – tagjai 33 országból kerülnek ki, az unión kívüli országokban is vannak tagjai. Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke szerint fontos, hogy Románia számára is világossá váljon, a jelenlegi berendezkedés több szempontból sem jó: először is lassú, másodsorban nincs döntésképesség – a döntések Bukarestben születnek. Romániában jelenleg nem létezik a megyék szakszerű átvizsgálása. Demeter János elárulta: alávetik magukat az ARE szakemberei átvilágításának. /Illyés Judit: „A régiók okosabbak” = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./

2008. január 8.

1990-ben nagy lendülettel kezdődött el az erdélyi magyarság szimbolikus rehabilitációja. Kezdetét vette az „intézményalapítási” munkaverseny is, ilyen volt például a színházalapítási láz. Mindezek az önmagukban véve igen fontos intézmények a különböző térségek, székek egymással szembeni elkeseredett küzdelmének voltak eszközei, írta Csutak István miniszteri tanácsos. A cikkíró szerint kiderült: székelyföldi színházi élet nincs. Még a szomszédba sem igen mozdulhatnak ki. Magára valamit is adó székely (kis)város egyetemmel is büszkélkedik. Mire akkreditálják őket, alaposan megcsappan a diáklétszám. Valójában még a frissen végzettek elhelyezkedése sem könnyű. A számtalan egyetemecske nem alakult át szellemi műhelyek hatékony hálózatává. A csíkszeredai Régizene fesztivált sikerült a teljes jelentéktelenségbe süllyeszteni. A kovásznaiak Árkoson létrehozták az „Európai Tanulmányok Központját”. Csíkszeredában is rittyentettek egy „Hargita Megyei Fejlesztési Ügynökséget”, biztosítva, hogy középtávon Székelyföld fejlesztési koncepciójával foglalkozó intézet Székelyföldön ne lehessen. Egységes székelyföldi jövőkép, összehangolt akcióterv nincs. Az egyetemet végzettek közül egyre kevesebben akarnak visszatérni szűkebb pátriájukba. Beszélni kell a székelyföldi elit felelősségéről. Alternatívákat kellene megfogalmazni. Mik legyenek a célok? Milyen időzítéssel? Az öt (mellesleg „székelymagyar”) városi önkormányzat által megvalósítható regionális ivóvíz szolgáltató terve megbukott. Pedig EU-s pénz lett volna rá. Nem kellett, mert a helyi (törzs)főnökök nem tudtak megegyezni, hangsúlyozta Csutak István. A székek marakodása a megyék szintjén reprodukálódik. A székely székek közigazgatási struktúrája elavult. A 18 évvel ezelőtt feltámasztott „törzsi széki” berendezkedés a politikailag Európához csatlakoztatott térségben teljességgel kontraproduktív. Anakronisztikus a székek tradícióira intézményeket alapítani és működtetni. Leszámolni ezzel a berendezkedéssel és egy korszerű, életképes rendszerrel helyettesíteni azt, az elit felelőssége. Létezik egy modernizációs kényszer, Székelyföldnek egységes és következetes jövőkép kell. /Csutak István miniszteri tanácsos, volt integrációs államtitkár: Székek földje – Székelyföld? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8., ugyanezt közölte: Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 8., Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8., Népújság (Marosvásárhely), jan. 11. . Krónika (Kolozsvár), jan. 18./

2008. április 29.

A Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) és a Háromszéki Ifjúsági Tanács (Hárit) első közös rendezvénye zajlott a hét végén Árkoson az Európai Tanulmányi Központban. A téma az ifjúsági alapok felhasználása volt, érintették azonban a fiatalok közéleti szerepvállalását is. Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester örvendetesnek nevezte, hogy a fiatalok nem utasítják el a közéleti szerepvállalást, Tóth Birtan Csaba, az RMDSZ városi szervezetének elnöke a szervezett ifjúsági élet fontosságát hangsúlyozta. /Farcádi Botond: Hagyományteremtés a cél (Ifjúsági konferencia Árkoson). = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 29./

2008. május 19.

Nem csak szakmai érvek mentén kell a hazai közvélemény elé bocsátani Románia fejlesztési régióinak és adminisztratív felosztásának újraszervezését, a megértést akadályozó előítéleteket is meg kell szüntetni – ezért szervezett konferenciát az árkosi Európai Tanulmányok Központja és az Új Magyar Szó, elsősorban a román sajtó képviselői számára. A találkozón a Romania Libera és Gardianul napilap, a román közszolgálati televízió és rádió, a Ziarul Financiar gazdasági napilap, a Mediafax és a NewsIn hírügynökségek újságírói előadásokat hallgathattak meg a régióátszervezés problémájáról. Markó Béla, az RMDSZ elnöke elmondta, az RMDSZ kidolgozott egy javaslatot, de egyelőre ennek elfogadtatásában nincs érdemi partnerük a román politikai palettán. Komplexebb lesz a régiópolitika az Európai Unió szintjén, mutatott rá Winkler Gyula EP-képviselő. Csutak István, az RMDSZ regionális politikai szakértője elmondta, a jelenlegi régiós felosztás az elmaradott térségek helyzetén nem javított. „Miközben regionális fejlesztésről beszélünk, gyakorlatilag egyetlen fejlesztési projekt sem született, amely legalább két vagy három megyét átfogott volna” – mondta. A Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem részéről Telegdy Balázs oktató, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem részéről Cziprián Lóránd, a Politika és Közigazgatástudományi Kar sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozatának tanulmányi igazgatója tartott előadást. A sajtó képviselőinek szinte semmilyen információjuk nem volt az RMDSZ projektjéről. A bukaresti román szerkesztőségvezetőket hiányolták az árkosi konferenciáról. A konferencián az “Egy anakronisztikus autonómia” című kötetet kezdték osztogatni, mely a székelyföldi románság elleni “etnikai tisztogatás” fölött tört pálcát. A Ioan Lacatusu és Ioan Solomon által írt kötet szerint a magyarok által többségben lakott régiókban a románokat hátrányos megkülönböztetés éri a munkavállalásban, és a román nyelv kiszorult nemcsak a köztérből, hanem a közigazgatásból is. /Illyés Judit, Isán István Csongor: Régiók román szemmel. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

2008. augusztus 15.

Árkosra költözik az Erdélyi Magyar Írók Ligája /E-MIL/ hagyományosan Zetelakán megrendezett írótábora, amely idén a kritika és az irodalmi forgatókönyv műfajait járja körül. Király Zoltán költő, a szervezet ügyvezető elnöke szerint a rendezvény ideális helyszíne az E-MIL saját – még csak tervezett – fordítóháza lenne. Idén tartják az E-MIL hetedik táborát, augusztus 21–24. között Árkoson. Szakmai fórum, ahol évente egyszer beszélgetni lehet a fontosnak tartott kérdésekről. Tavaly szó esett a könyvterjesztés hiányosságairól, az irodalmi szervezetek pályázati lehetőségeiről, az irodalmi folyóiratok támogatási rendszeréről, ezek olyan témák, amelyek érdeklik az E-MIL több mint 150 fős tagságát. Az új helyszín, az árkosi Európai Tanulmányi Központ sokkal megfelelőbb egy ilyen jellegű rendezvénynek. /Bonczidai Éva: Ki, kit, miért kritizál? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./

2008. augusztus 22.

Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) idei írótáborát augusztus 21–24-e között Árkoson, az Európai Tanulmányi Központban szervezi, témája: mai magyar irodalomkritika. Az irodalomkritikáról tart előadást Pécsi György, Páll Zita, Fried István, Fekete Vince és Elek Tibor, az irodalmi forgatókönyvekről beszél Felméri Cecília és Lakatos Róbert filmrendező, esténként filmvetítésekre kerül sor, és ezúttal az E-MIL megtartja közgyűlését. /Váry O. Péter: Írótábor Árkoson. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 22./

2008. november 20.

Értelmiségiek és szakmai csoportok dolgoztak november 19-én „Székelyföld újjászületésén”, közös Kovászna és Hargita megyei szakpolitikák kidolgozásán. A Székelyföld másképp konferenciának az árkosi Európa Tanulmányi Központ adott otthont; Markó Béla RMDSZ-elnök, Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke és Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke nyitotta meg a Székelyföld felzárkózásának témakörét elemző rendezvényt. Előadások hangzottak el a székelyföldi közművelődés-, oktatás- és egészségügyi ellátás témákban, de Székelyföld helye az erdélyi társadalom szerkezetében, illetve a székelyföldi romák társadalmi integrációjának irányai témákban is voltak előadások. Végül bemutatták a Székelyföld, mint turisztikai márkanév kutatási tervet. /Kovács Zsolt: Székelyföld újjászületésén dolgoznak. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./ Hangsúlyt kell fektetni a székely önazonosság és öntudat erősítésére, ki kell alakítani a közös fejlesztési stratégiát, és regionális fejlesztési intézetet kell létrehozni – hangzott el többek közt a Székelyföld másképp című konferencián. /Bíró Blanka: Bizonyíték a Székelyföld létezésére. = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./

2009. január 14.

Nagyobb bérezés reményében kezdeményez törvénymódosítást a Művelődési Központok Országos Egyesülete – döntötték el január 12-én a Kovászna megyei Árkos Európai Tanulmányi Központjában szervezett találkozónImreh István, a találkozó szervezője, a Kovászna Megyei Művelődési Központ igazgatója elmondta, a kétnapos találkozón a hazai művelődési központok vezetői abban állapodtak meg, hogy javaslatot tesznek a kulturális intézmények alkalmazottainak bérezéséről szóló kormányrendelet megváltoztatására is. Gondot jelent, hogy a művelődési intézmények nem alkalmazhatnak kutatókat, így egy doktori oklevéllel rendelkező szakembert csak tanácsadói vagy referensi munkakörben lehet foglalkoztatni, alacsonyabb fizetésért. Emiatt nem kapnak szakembereket, Háromszéken például nincs néprajzos, kevés pénzért ugyanis a doktorit végzettek nem nagyon vállalnak munkát. /K. Zs. : Nagyobb bérért módosítanának törvényt. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

2009. március 20.

Hivatalból indított eljárást az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) amiatt, hogy Codrin Munteanu, Kovászna megye prefektusa statisztikát készít a közintézmények alkalmazottainak etnikai hovatartozásáról. Albert Álmos szenátor, az RMDSZ háromszéki szervezetének elnöke panaszt tesz. Codrin Munteanu azt nyilatkozta, hogy ezt az információt a Ioan Lacatusu által vezetett Hargita–Kovászna Európai Tanulmányi Központ kérte a prefektúrától; jómaga gyakorlatilag csak közvetített, amikor elküldte a körlevelet, és az intézményvezetők belátására bízta, válaszolnak-e rá. Nem igaz, hogy az intézményvezetőkre bízta a döntést, hiszen a körlevél felszólító módban volt, sőt táblázatot is mellékelt, amit ki kell tölteni – mondta Albert Álmos, aki arra kérte az igazgatókat, ne válaszoljanak a prefektusi levélre. Kifogásolható, hogy a kérdést feltevő csak magyarokra és románokra kíváncsi. A Hargita megyei prefektus, Constantin Strujan fürgébb volt Kovászna megyei kollégájánál: elismerte, hogy az említett román civil szervezet kérésére már begyűjtötte az adatokat, és továbbította is a kérelmezőnek. A prefektus hivatalában cáfolták a fenti információt. /Benedek Sándor, Bágyi Bencze Jakab, Kovács Zsolt: Ki a magyar hivatalnok? A prefektusok a közintézményi alkalmazottak nemzetiségére kíváncsiak. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./ Létezik egy pár éve alapított hatóság, amely a személyes adatok védelmét felügyeli. A Személyes Adatok Feldolgozását Felügyelő Országos Hatóság éppen márciusban hozta meg újabb határozatát, amely több kategória mellett épp a faji, etnikai, politikai, vallási, filozófiai meggyőződésre vonatkozó személyes adatok védelmét szolgálja. Az az intézmény, amely ilyen információkra kíváncsi, köteles ettől a hatóságtól engedélyt kérni. A prefektus – a törvényesség őre – az inkriminált körlevélben öt napot adott az intézményeknek, hogy szolgáltassák a személyes adatokat. A prefektus körlevele nemcsak diszkrimináció, hanem törvénytelen intézkedés. /Ferencz Csaba: Törvénytelen érdeklődés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 20./

2009. április 11.

Kisebbségtörténeti képzést szervez jövő héten az árkosi Európai Tanulmányok Központjában és a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban a Jakabffy Elemér Alapítvány, Kovászna Megye Tanácsa, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Történelem–Filozófia Kara és a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézete. A képzés célja a romániai magyar kisebbség történetére vonatkozó kutatások ismertetése, a helyi kutatómunkák segítése. Az előadások témái a romániai magyar kisebbség történetével kapcsolatosak, szó esik egyebek mellett az 1867-es uniós és Erdély integrációjának nehézségeiről, a 20. század gazdaságszervezési törekvéseiről, a szász gazdaságépítésről Erdélyben, a zsidóság útkereséséről, a második világháború utáni magyar–román kapcsolatokról, a Magyar Autonóm Tartomány történetéről, a Ceausescu-rezsim magyarságpolitikájáról, a budapesti kormányzatok Erdély-politikájáról. Az előadások mellett a négynapos rendezvény alatt bemutatkozik az Örökségünk folyóirat. /Farcádi Botond: Kisebbségtörténeti képzést tartanak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 11./

2009. április 16.

A Jakabffy Elemér Alapítvány, a Kovászna Megyei Tanács, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Történelem–Filozófia Kara és a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézete április 15–18. között az árkosi Európai Uniós Tanulmányi Központban konferenciát tart a romániai magyar kisebbség történetére vonatkozó kutatásokról. A konferencia első napján Hermann Gusztáv A székely virtuális történelem problémái, Pál Judit Az 1867. évi unió és Erdély integrációjának nehézségei, Bárdi Nándor Töréspontok és törésvonalak a romániai magyar kisebbség történetében (1918–1989) címmel tartott előadást. Este a Címerek golgotája és a Nyílt kártyákkal – Király Károly portréja című történelmi dokumentumfilmeket mutatták be. Az április 16-i programban Hunyadi Attila (Magyar gazdaságszervezési törekvések Erdélyben a XX. század első évtizedében), Egry Gábor (A szász gazdaság és nemzetépítés Erdélyben a XX. század első felében), Gidó Attila (Az erdélyi zsidóság útkeresése a XX. század első felében), Bárdi Nándor (Az Országos Magyar Párt és a Magyar Népközösség) előadásai hangzanak el. Este megtekinthető Zágoni Balázs Képzelt forradalom című dokumentumfilmje. Április 17-én Egry Gábor és Oláh Sándor Erdély 1940–1944 között, Lönhart Tamás A Magyar Népi Szövetség címmel tart előadást, Gagyi József és Novák Zoltán a Magyar Autonóm Tartományról értekezik, Vincze Gábor A román–magyar kapcsolatok a második világháború után címmel tart vitaindítót, este lesz Ablonczy Balázs Tévhitek, mítoszok és legendák Trianonról című előadása. Április 18-án Novák Zoltán A Ceausescu-korszak magyarságpolitikája, Bárdi Nándor A budapesti kormányzatok Erdély-politikája című előadása után könyvbemutatók lesznek. Bemutatják többek között Egry Gábor: Nemzeti védgát vagy szolid haszonszerzés? Az erdélyi szászok pénzintézeti rendszere és szerepe a nemzeti mozgalomban (1835-1914) (Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2009) és Nagy Mihály Zoltán, Olti Ágoston: Érdekképviselet vagy pártpolitika? – Iratok a magyar népi szövetség történetéhez 1944-1953 (Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2009) című könyvet. /Sylvester Lajos: Kisebbségtörténeti konferencia Árkoson. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 16./

2009. április 17.

A romániai magyar nemzeti kisebbség történetére vonatkozó újabb kutatási eredmények átadása az egyik célkitűzése annak a kisebbségtörténeti képzésnek, mely az árkosi Európai Tanulmányok Központjában zajlik a napokban. Az első két előadás témája kissé eltért a meghirdetettől, de fontosnak tartották beszúrni, hiszen ezekkel kapcsolatban tévhitek forognak közszájon. Hermann Gusztáv Mihály székelyudvarhelyi történész a székely eredet körül fennforgó tévhiteket igyekezett eloszlatni, előadása a Csíki Székely Krónika hamisságának bizonyításával. A sepsiszentgyörgyi származású Pál Judit kolozsvári történész, docens Magyarország és Erdély 1867-ben bekövetkezett egyesülése körülményeinek hátterére világított rá. Bárdi Nándor, az MTA Kisebbségkutató Intézetének munkatársa a romániai magyar kisebbség történetében bekövetkezett töréspontokat járta körül. Bárdi Nándor Trianon után a párhuzamos nemzetépítések közé záródott közösség különböző korszakokbéli lehetőségeiről, eredményeiről vagy eredménytelenségeiről nyújtott vázlatot. Előadása érintette, 1996–98 között az RMDSZ-ben a kulturális elit helyét átvették a vidéki gazdasági érdekcsoportok, vagy az RMDSZ a kampányokban nem szólítja meg a munkásságot, pedig Marosvásárhelyen is, Kolozsváron is ez a réteg teszi ki a nemzeti közösség zömét. Bárdi a történelemtanárok figyelmébe ajánlotta a romániai magyar adatbankot, mely a világhálón elérhető. Kolumbán Zsuzsanna, a Hargita Megyei Kulturális Forrásközpont által kiadott negyedéves folyóiratot, az Örökségünket mutatta be. /Szekeres Attila: A virtuális székelyektől az RMDSZ-ig (Kisebbségtörténeti képzés). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 17./


lapozás: 1-30 | 31-38




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998