udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3002 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 3001-3002
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Europai Unio /EU/

1991. április 3.

Adrian Nastase külügyminiszter német kollégája meghívásának eleget téve Bonnban tárgyalt Hans-Dietrich Genscherrel az európai helyzetről és a kétoldalú kapcsolatokról. A román külügyminiszter németországi látogatásával országa elszigeteltségén próbált enyhíteni, írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Nastase kifejtette, írja a lap, hogy mivel a NATO-val szemben vákuum keletkezett, Kelet-Európának fontolóra kellene venni egy regionális struktúra létrehozását. Talán létrejöhetne egy közép-európai unió, úgyis, mint a Nyugat-Európai Unió partnere, konzultatív fórum lenne megfigyelőkkel a Nyugat-Európai Unió, az Egyesült Államok és a Szovjetunió részéről, átmeneti láncszem a páneurópai biztonsági mechanizmus megteremtéséig. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6-7./

1991. november 6.

Ion Iliescu elnök és Theodor Stolojan miniszterelnök is fogadta a Nyugat-európai Unió Bukarestben tartózkodó küldöttségét, élén dr. Wim van Eekolen főtitkárral. A vendégek megbeszélést folytattak a szenátus külügyi és védelmi bizottságával. Román részről hangsúlyozták a nyugati támogatás szükségességét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

1992. június 5.

Vacaru szenátor Párizsban járt, részt vett a Nyugat-európai Unió által rendezett tanácskozáson. Adrian Nastase külügyminiszter Oslóba utazott, részt vett az Észak-Atlanti Együttműködési Tanács ülésén. Kanada katonai küldöttsége Bukarestben Iliescu elnökkel és Spiroiu hadügyminiszterrel tárgyalt, Romániának a balkáni konfliktust illető álláspontjára voltak kíváncsiak. /(indig): Jövés-menés. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 5./

1993. április 6.

Az előző héten a Nyugat-Európai Unió küldöttsége járt Bukarestben, hogy tájékozódjon Románia ET-felvételével kapcsolatban. Találkoztak a parlamenti pártok frakcióvezetőivel is. Az RMDSZ-t Verestóy Attila képviselte, aki elmondta, hogy a román képviselők sorban biztosították a küldöttséget: nincs semmiféle kisebbségi probléma. Verestóy Attila megjegyezte, hogy ismét a többség mondja el azt, hogy mi jó a kisebbségnek. Romániában ki kell építeni a megfelelő intézményrendszert. Verestóy nem folytathatta, mert a protokollfőnök bezárta a megbeszélést: be kell fejezni, késő van. /Demeter J. Ildikó: Beszélgetés Verestóy Attila szenátorral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./

1993. május 20.

Nagyváradon a másodszor megrendezett Varadinum Napok máj. 9-től 16-ig tartottak. A Varadinumra eljött Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke, az Európai Parlament társelnöke is, aki beszédet mondott. Megjelent Sinkovits Imre is, aki elszavalta a Szózatot. Az első napon Tempfli Imre püspök celebrálta a szentmisét a bazilikában, melyet körmenet követett. Délután a várad-olaszi templomban Tőkés László püspök mondott beszédet, majd a debreceni Kodály-kórus lépett fel. Máj. 10-e volt a sajtó napja. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete meghívására eljöttek a romániai magyar lapok főszerkesztői. A rendezvény a Tavaszi Hajnal által szervezett sajtótörténeti kiállítással kezdődött, képet adott a 125 éves nagyváradi újságírásról. A főszerkesztők a romániai magyar sajtó helyzetéről tanácskoztak. A harmadik napot, máj. 10-ét az etnikumok közötti közeledésnek szentelték, román és magyar értelmiségiek találkoztak, a díszvendég dr. Octavian Buracu volt. Buracu kiállt Tőkés László etnikai tisztogatásra utaló kijelentése mellett, ezután Buracut és családját megfenyegették, munkahelyén lefokozták, ideutazáskor ketten is követték. A következő napokat a művészeteknek szentelték a Varadinum rendezői. Tőkés László kezdeményezésére jött létre A zsidóság és a nagyváradi magyar kultúra rendezvény, melyen Vezér Erzsébet irodalomtörténést tartott előadást Ady és a zsidókérdés címen, Mózes Teréz nagyváradi néprajzkutató pedig bemutatta frissen megjelent Bevérzett kőtáblák című, a deportálásról szóló könyvéből olvasott fel részleteket. Kányádi Sándor pedig a máramarosi zsidó népköltészetet bemutató kötetéről beszélt. Jakobovits Márta és Jakobovits Miklós képzőművészek rendeztek tárlatot 24 művész alkotásaiból. Az Ady Múzeumban pedig a Nagyváradi Ady Társaság rendezvényeként a század eleji Nagyvárad irodalmi arculatát mutatták be. Morvay László grafikusművész - akinek tűzzománc-stációit a múlt évi Varadinumon szentelték meg a Vártemplom falain - most újabb munkáival jelentkezett, ezeken a magyar nemzet stációit örökítette meg. Este Városa vagy a jövőnek című, a 85 éves Holnap-mozgalomra emlékező előadást rendeztek a Szigligeti Társulat művészei. A továbbiakban sor került még Demény Lajos előadására is. /Simon Judit, Marán Antal: Varadinum 1993. Szent László városa ünnepelt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 20./

1993. augusztus 20.

A Nyugat-Európai Unió /WEU/ közgyűlésének főtitkára. Henri Burgelin hivatalos látogatásra Romániába érkezett. Románia még ebben az évben megkapja a WEU melletti állandó megfigyelői státust, azután, hogy létrehozzák ezt a státust. /A WEU és Románia. Még az idén állandó megfigyelői státus. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./

1993. szeptember 2.

Szept. 2-án a képviselőházban a Románok Nemzeti Egységpártja javasolta: vitassák meg az RMDSZ-nek az Európa Tanácshoz eljuttatott memorandumát Románia felvételével kapcsolatban. A pár szerint a memorandum alkotmányellenes megállapításokat tartalmaz és elleni az ország felvételét az EU-ba. /Parlamenti vita az RMDSZ-ről. = Pesti Hírlap, szept. 3./

1993. október 25.

A Duna medence biztonsági kérdéseiről és az új Európa megteremtésének problémaköréről tartottak nemzetközi szemináriumot Sinaián, együttműködve a Nyugat-európai Unió /WEU/ biztonsági kérdésekkel foglalkozó intézetével. Magyarországi kormányszakemberek is megjelentek a szemináriumon. A kisebbségi kérdést a kockázati tényezők közé sorolták. Megvitatták a Balladur-tervet, elsősorban azt az elképzelést, hogy a határok szavatolását egybe kell kötni a kisebbségi jogok biztosításával. /Magyar Hírlap, okt. 25./

1993. december 2.

Liberális világkonferenciát rendeztek Budapesten, nov. 26-28-a között. Az RMDSZ-t Markó Béla elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök képviselte a konferencián. Markó Béla emellett Budapesten megbeszélést folytatott Jeszenszky Géza külügyminiszterrel és Entz Gézával, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetőjével. Kodolányi Gyula címzetes államtitkár az Új Magyarország munkatársa kérésére elmondta, hogy ezeken a megbeszéléseken áttekintették a két felet közösen érdeklő kérdéseket, Jeszenszky romániai látogatásának eredményeit. Mark beszámolt arról, hogy az RMDSZ kialakítja szakértői intézményeit. Szó esett a Duna Televízió szerepéről, az Európai Unióról és a NATO-ról. /G. Fehér Péter: Telefoninterjú Kodolányi Gyulával. = Új Magyarország, dec. 2./

1993. december 7.

Bukarestben különös aggodalommal tekintenek a korábbi Szovjetunióban végbement folyamatokra, nyilatkozta Teodor Melescanu külügyminiszter a La Libre Belgique dec. 6-i számában. A NATO "félig kinyitotta ajtaját", jellemezte a NATO által kilátásba helyezett Partnerség a békéért formulát. Románia számít a Nyugat-Európai Unió támogatására abban, hogy az ország a NATO tagja lehessen. /Melescanu-nyilatkozat. = Magyar Nemzet, dec. 7./

1994. január 4.

Molnár Gusztáv tanulmányában kifejtette, hogy Antall József az MDF kül- és nemzetpolitikáját alakító munkatársaival, Für Lajossal, Jeszenszky Gézával, Kodolányi Gyulával, Nahimi Péterrel, Entz Gézával és Csoóri Sándorral összhangban szerves egységben fogta fel a nemzet és az ország ügyének szolgálatát. Álláspontjuk szerint a nemzet és az összmagyarság ügye csak akkor szolgálható megfelelő hatékonysággal, ha az ország újból a nyugati világ szerves részévé válik. Magyarországnak be kell kerülnie az Európai Unióba. Az MSZP balról szeretné korrigálni a magyar külpolitikát /egyezzünk ki szomszédainkkal, kössük meg gyorsan az alapszerződéseket/, Csurkáék pedig követelik, hogy ne kössük meg a határokra vonatkozó cikkelyt. Molnár Gusztáv szerint a magyar külpolitika nem hallgathat erre a két követelésre, mert a nyugati magyar geopolitikai orientáció az elsődleges. /Molnár Gusztáv: Geopolitika és nemzettudat. = Új Magyarország, jan. 4./

1994. március 1.

Borbély László RMDSZ-képviselő négytagú román delegáció tagjaként négy napig az Európai Unió vendége volt. Találkoztak az Európa Parlament Romániáért felelős bizottságával, ahol Borbély László ismertette a romániai magyarság problémáit, átadta az RMDSZ dokumentumait a megoldatlan kérdésekről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./

1994. április 6.

A NATO európai szövetséges erőinek főparancsnoka, Georges Joulwan ápr. 6-án Bukarestben megkezdte megbeszéléseit. Ugyanezen napon érkezett a román fővárosba Willy Claes belga miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter. A közép-európai országoknak nincs sok esélyük arra, hogy belátható időn belül csatlakozzanak az Európai Unióhoz, mondta Claes. /Magyar Hírlap, ápr. 7./

1994. május 16.

Az Európai Unió máj. 16-án Brüsszelben összeült pénzügyminiszterei elhatározták, hogy Romániának 125 millió ECU-t kitevő kölcsönt folyósítanak, ebből 90 milliót azonnal átutalnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./

1994. június 7.

Boross Péter miniszterelnök Tőkés László püspöknek írt válaszában megerősítette, hogy a magyar kormány négy esztendővel ezelőtt meghirdetett politikája ez ideig nem módosult, síkraszállnak azért, hogy a kisebbségben élő magyar közösségek jogai maradéktalanul érvényesüljenek. Olyan körülményeket kell megteremteni, hogy a kisebbségek ne kényszerüljenek szülőföldjük elhagyására. Éppen ezért a magyar kormány a nemzetközi normák tiszteletben tartása mellett támogatta a kisebbségi közösségeket és jó kapcsolatokra törekedett a szomszédos országokkal. Boros Péter csatolta a kormány álláspontját /Értelmező állásfoglalás/ az Európai Stabilitási Egyezménnyel kapcsolatban. Ennek a tárgyalássorozatnak fontos tényezője, hogy az érintett kisebbség és a kormány között, az EU közvetítőjének jelenlétében a vitás kérdések rendezése céljából folyamatos párbeszéd kezdődjön. A magyar kormány "formálisan nem képviselheti más országok magyar nemzetiségű állampolgárait, de elengedhetetlennek tartja, hogy az érintett kisebbségek képviselői véleményüket megjeleníthessék és az elért megállapodásokról véleményt nyilváníthassanak." A magyar kormányfő levelében leszögezte, hogy minden fórumon törekedni kell a kisebbségek politikai alanyiságának elfogadtatására. Közvetlen tárgyalási képviseletük első lépés lehet közösségi jogaik elismertetésére. Boross Péter reméli. Hogy a választások eredményeképpen létrejövő új kormány sem fog elfeledkezni a határon túli magyarsággal szembeni kötelezettségéről, értük minden lehetséges eszközzel fellép és politikai lépéseit előzetesen egyeztetni fogja a határon túli magyarság szervezeteivel. /Boross Péter levele Tőkés Lászlóhoz. = Magyar Nemzet, jún. 7./

1994. július 28.

Értésünkre adták, hogy a román-magyar kapcsolatok javítása előfeltétele úgy Románia, mint Magyarország bekapcsolódásának a nyugat-európai struktúrákba. Bár "ez nemigen tetszik nekünk, és gyakran zavar is: Románia útja az Európai Unió felé Budapesten át vezet", ugyanígy Magyarország útja Bukaresten keresztül, nyilatkozta Melescanu külügyminiszter. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28., Magyar Hírlap, júl. 28./

1994. július 30.

Tabajdi Csaba, a kisebbségekkel foglalkozó politikai államtitkár két terjedelmes interjút adott a Népszabadságnak /Kis Tibor/ és a Magyar Nemzetnek /Kocsi Margit-Nagy Iván Zsolt/. Népszabadság: Tabajdi megállapította: a "magyar társadalomban ma lényegesen kisebb a szolidaritás", mint például 1989-ben. Tabajdi ezt az általános elszegényedésre, a munkanélküliség megjelenésére és az elmúlt évek kormánypolitikájára vezette vissza: azt az érzést kelthette "bizonyos mértékig joggal", hogy fontosabb a kisebbségek ügye, mint a hazaiaké. - "Jó lenne a társadalmi szolidaritás érzését általában erősíteni" - tette hozzá. - Az alapszerződéseket azért kell megkötni szomszédainkkal, hogy senki se mondhassa: Magyarország azért emeli fel szavát a határon túli magyarok jogainak védelmében, mert valami hátsó szándéka is van. "Épp azért van szükség a határklauzulára, hogy végre szabaddá tegyük a magyar külpolitika és kisebbségvédelem kezét." Az alapszerződésben viszont szomszédainknak el kell fogadniuk, hogy náluk olyan kisebbségi csoportok élnek, amelyek közösségként kívánnak megmaradni, hogy teljeskörű legyen az anyanyelvi képzés, létrejöjjenek kisebbségi önkormányzatok, használhassák anyanyelvüket a közigazgatásban. Elképzelhetőnek tartja, hogy népszavazás döntsön az alapszerződésről. /Népszabadság, júl. 30./ Magyar Nemzet: A délszláv háború mutatta meg, mennyire nincs felkészülve az Európai Unió, az ENSZ arra, hogy hatékony kisebbségvédelmi rendszert teremtsen. Magyarországnak minden lehetséges módon elő kell segíteni az európai kisebbségvédelmi rendszer létrejöttét. Szeretné Európa kisebbségi szakértőit rendszeresen meghívni, hogy közösen tisztázzák, mi is a "kollektív jog", a "pozitív diszkrimináció", magyarul kedvezményes bánásmód. - Az alapítványok egy része most válik közalapítvánnyá, így az Illyés Alapítvány, a Teleki Alapítvány, a Kézfogás Alapítvány és a Mocsáry Alapítvány. A közalapítványok kuratóriumaiba a hat párt képviseletét is biztosítani kell. /Magyar Nemzet, júl. 30./

1994. augusztus 5.

Aug. 5-én kezdődött az Európai Régiók Kisebbségi Folklórfesztiválja Jászberényben. Az immár negyedszer összehívott találkozó célja a Kárpát-medencében élő kisebbségek kulturális hagyományainak, valamint a határon túli magyarság értékeinek bemutatása. A fővédnökök: Göncz Árpád köztársasági elnök és Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke. A program Hodorog Luca moldvai csángó énekes emlékére tartott szentmisével kezdődött. Kiállításokat tartottak és kerekasztal-beszélgetés folyt a Kárpát-medence magyar népművészetéről, ahol többek között Andrásfalvy Bertalan, Csoóri Sándor és Kallós Zoltán szólalt fel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./

1994. augusztus 30.

Autonómia most címmel szervez mozgalmat Eva Maria Barki Bécsben élő jogásznő. Az autonómiához való jog lehet a szilárd alap, hangsúlyozta és emlékeztetett a már működő európai modellekre, így az Európai Unió által 1991. dec. 16-án leszögezett vezérelvekre, melyet első ízben Szlovénia és Horvátország nemzetközi elismerésénél alkalmaztak. Az elismerés előfeltétele az önkormányzathoz és autonómiához való jog, ezen belül külön státushoz való jog mindazokon a területeken, ahol a nemzetiségek többséget képeznek. /Új Magyarország, aug. 30./

1994. szeptember 3.

Kovács László külügyminiszter kifejtette: "kormányomnak az az álláspontja, hogy a valós vagy vélt sérelmeket mindkét oldalon félre kell tenni és megfelelő politikai akarattal meg kell teremteni a kölcsönös bizalom légkörét." " A megkötendő magyar-román alapszerződést a magyar kormány nyitánynak tekinti, olyan eszköznek, amely keretet adhat a kétoldalú kapcsolatok teljes skálája fejlesztéséhez." A magyar kormány nem kíván a kisebbségek feje fölött dönteni, ezért rendszeresen konzultál a romániai a romániai magyarság legitim képviselőivel. Ez véleménycserét jelent és nem egyeztetést, "mert a magyar kormány senkinek sem kíván vétójogot biztosítani abban, hogy milyen szerződést köthet meg." Az ET jelentéstevői észrevételeiből kiderül, hogy a "kisebbségi jogok európai szintű biztosításával még sok probléma van Romániában." "Magyar részről ezeket a kérdéseket - a román kormány nemzetközi fórumokon tett ígéreteinek végrehajtását - nem tekintjük bilateriális ügynek." Az ígéretek teljesítésében azonban mi is érdekeltek vagyunk. Melescanu külügyminiszter a Magyar Nemzetben hangsúlyozta, hogy intézményesíteni szeretné a párbeszédet. Az Európai Unió is bátorítja az alapszerződés megkötését. Úgy véli, hogy "inkább szövegezési problémák maradtak függőben, a tartalmiakkal ellentétben." Melescanu szerint az alapszerződésnek általános előírásokat kell tartalmaznia. Szerinte Romániában most fog megszületni a tanügyi törvény, a kisebbségi törvény, kérdés, szükség van-e még valami kiegészítésre. A kisebbségekkel tanácskozik az alapszerződésről, de nem a tárgyaláson való részvételre gondol, mert ezek kormányszintű tárgyalások, magyar részről is csak előzetes tanácskozás történt. Hajlandó a határátkelőkről is tárgyalni. A konzulátusok megnyitásával szemben nem létezik elvi kifogás. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3., Magyar Nemzet, szept. 3./

1994. szeptember 9.

Az Európai Unió PHARE programja keretében 21 millió ECU segítséget kap Románia, hogy korszerűsítse a román-magyar és román-jugoszláv határ felé vezető útjainak egy részét. Karen Fogg asszony, az Európai Unió bukaresti irodájának vezetője és Aurel Novac közelkedési miniszter által szept. 9-én aláírt megállapodás értelmében a Szászsebestől Déván, Aradon át Nagylakig, illetve Aradtól Temesváron át Temesmóráig korszerűsítik ebből a hitelből az úthálózatot. További 43 millió ECU térítéssmentes segélyt biztosítanak a határállomások korszerűsítésére. A felsorolásban Bors, Nagylak, Giurgiu és Calafat szerepel. /Népszabadság, szept. 10./

1994. szeptember 30.

Douglas Hogg brit külügyi államtitkár befejezte bukaresti tárgyalásait. Kifejtette, hogy országa támogatja Románia kapcsolatait az Európai Unióval, kifejezte reményét, hogy létrejön a magyar-román alapszerződés. Brit vélemény szerint az emberi jogok alapvetően egyéni jogok, de ezek közül egyeseket kollektíven kell gyakorolni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./

1994. október 13.

Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke meghívására okt. 13-án Budapestre látogattak az RMDSZ parlamenti képviselői és szenátorai. Találkoztak meghívójukkal és Tabajdi Csaba államtitkárral, valamint a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetőivel, továbbá a szenátusi és képviselőházi frakció vezetői Pető Ivánnal, az SZDSZ elnökével és Tompa Sándorral, az MSZP frakcióvezető-helyettesével. A megbeszéléseken az alapszerződés, a határátkelők megnyitása, a diplomák honosítása, az egyházi vagyon visszaadása és a Duna Televízió helyzete szerepelt. Az RMDSZ delegációja találkozott az Országgyűlés külügyi bizottságával, a megbeszélésen a román-magyar kapcsolatokról volt szó, továbbá arról, hogy az EBEÉ budapesti konferenciáján Magyarországnak lehetősége nyílik arra, hogy fellépjen a romániai magyarság érdekében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15-16., RMDSZ Tájékoztató, 390. sz., okt. 14./ A tárgyalás után Tokay György, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője kijelentette, hogy az alapszerződés megkötése az alapja annak, hogy mindkét ország az Európai Unió tagja legyen. Tokay György a problémák között felsorolta az anyanyelvi oktatás nehézségeit, a kétnyelvű feliratok kérdését. Egyetértenek azzal, hogy a magyarság támogatási rendszerét úgy kell átalakítani, hogy ellenőrizhető legyen. Verestóy Attila, a szenátusi frakció vezetője fontosnak tartja, hogy a szakbizottságok legalább kéthavonta, a parlamenti bizottságok félévente egyeztessenek. /Új Magyarország, okt. 14./

1994. október 25.

A kölcsönös egyetértés szellemében kezdődtek meg az Európai Unió-Románia vegyes bizottsága keretében folyó tárgyalások Bukarestben, a bizottság román elnöke Cristian Ionescu kereskedelmi miniszter, az EU részéről pedig Horst Krenzler. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 25./

1994. október 25.

A kölcsönös egyetértés szellemében kezdődtek meg az Európai Unió-Románia vegyes bizottsága keretében folyó tárgyalások Bukarestben, a bizottság román elnöke Cristian Ionescu kereskedelmi miniszter, az EU részéről pedig Horst Krenzler. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 25./

1994. október 31.

Nov. 2-án, Bécsben, az Európai Stabilitási Egyezmény újabb tárgyalásán várhatóan Németország közvetítői szerepet vállal a magyar-román alapszerződés kidolgozásában, jelentette be Kovács László külügyminiszter okt. 29-én Kaposvárott elmondott beszédében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./ Németország fontosnak tartja, hogy Európa minden térségében rendezett viszony alakuljon ki, és ebben kész segíteni, közvetíteni, közölték okt. 31-én Bonnban az MTI tudósítójával. Az Európai Stabilitási Egyezményt előkészítő bécsi regionális konferencián Ausztria, Bulgária, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna és Svájc képviselője vesz részt. A megbeszéléseket Németország irányítja, mint az Európai Unió soros elnöke. /Magyar Nemzet, nov. 1./ A román diplomáciát meglepte Kovács László bejelentése, adta hírül az Evenimentul Zilei okt. 31-i száma. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2., Magyar Nemzet, nov. 1./ Kovács László pontosított: Nem arról van szó, hogy Németország közvetítene. Németország ajánlatot tett, hogy a bécsi tárgyaláson háromoldalú magyar-román-EU megbeszélést folytassanak, melynek tárgya a román-magyar alapszerződés is. Ezt mondta el Szentiványi Gábor magyar külügyi szóvivő nov. 1-jén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1., Magyar Hírlap, nov. 1./

1994. november 7.

Nov. 7-én a Nyugat-Európai Unió vezetői és Iliescu államelnök jelenlétében felavatták Bukarestben a NYEU romániai tájékoztató és dokumentációs központját. Sir Dudley Smith, a NYEU közgyűlésének elnöke, Wim van Eekelen, a NYEU főtitkára és más vezetői tárgyaltak Iliescu elnökkel, Melescanu külügyminiszterrel és Gheorghe Tinca védelmi miniszterrel. Ugyancsak nov. 7-én Bukarestben nemzetközi szeminárium nyílt "Közép-Európa egy európai biztonsági rendszerben" címmel. Magyarországról Eörsi Mátyás, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke és Rockenbauer Zoltán, a bizottság tagja érkezett a szemináriumba. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./

1994. november 8.

Eörsi Mátyás, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Bukarestben részt vett a Nyugat-európai Unió által rendezett, biztonsági kérdésekkel foglalkozó szemináriumon, felszólalásában javasolta egy "kisebbségi minimum" kidolgozását. A konferencia alkalmat adott a NYEU küldöttségének, hogy találkozzon Iliescu elnökkel. A román diplomácia hatékonyan dolgozik, a román vezetők nagy súlyt helyeznek arra, hogy az európai országok politikusait Románia mellé állítsák. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

1994. november 9.

Miguel Angel Martinez, az ET parlamenti közgyűlésének elnöke Bukarestben részt vett a Nyugat-európai Unió tájékoztatási és dokumentációs központjának avatásán. Martinez elszánt Bukarest-párti, a kormánykörökhöz közel álló Curierul Nationalnak nyilatkozott: bízik benne, hogy Románia képes modellértékűen megoldani a kisebbségi problémákat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./ Ugyanezt várja el Magyarországtól is: segítse hozzá Romániát a megoldáshoz, anélkül, hogy beleszólna az ügyeibe, s izgatná a magyar kisebbséget. /Magyar Nemzet, nov. 9./

1994. november 10.

Nov. 3-án Chisinauban felavatták Magyarország ottani nagykövetségének új székházát. Ebből az alkalomból Szent-Iványi István külügyi államtitkár járt Moldovában. Örültünk volna, mondta, hogy ha az EU-trojka - tehát nem német közvetítés -kezdeményezésére Bécsben folytatott tárgyaláson Románia is részt vett volna, mondta az államtitkár /EU-trojka: Németország, Franciaország, Görögország/. Az alapszerződésben a magyar fél átfogó, részletező kisebbségi megállapodásra törekszik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 3001-3002




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998