udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Europai Unio Birosaga

2007. július 11.

A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) megsértette Dinu Patriciu magánélethez való jogát, amikor lehallgatta az olajmágnás telefonbeszélgetéseit – döntött a Bukaresti Törvényszék. Ugyanakkor 50 ezer lej erkölcsi kártérítésre kötelezték a hírszerző szolgálatot. Dinu Patriciut, a Rompetrol kőolajipari társaság tulajdonosát különböző gazdasági bűncselekmények elkövetésével vádolják. A vádirat a liberális olajmágnás lehallgatott telefonbeszélgetésit is tartalmazza. Dinu Patriciu azonban a törvényszékhez fordult a lehallgatások ügyében, a bíróság pedig helyt adott az üzletember keresetének. A SRI az 1991/51-es törvényre hivatkozva hallgatta le az olajmágnás telefonbeszélgetéseit. Az említett jogszabály a nemzetbiztonságra veszélyes bűncselekményekről rendelkezik. A bírák emlékeztetnek, hogy az Európai Bíróság döntései alapján a hatóságok csakis akkor hallgathatják le titokban az állampolgárok telefonbeszélgetéseit, ha ez elengedhetetlenül szükséges a demokratikus intézmények védelméhez. /Farcádi Botond: Törvénytelenül hallgatott le a SRI. = Krónika (Kolozsvár), júl. 11./

2007. november 30.

„A román hatóságoknak garantálni kell a pénz visszaadását azoknak, akik a regisztrációs adót jelenlegi formájában fizették ki” – jelentette ki Kovács László brüsszeli adóügy biztos. Az Európai Bizottság előtt halmozódnak a papírcsomók, az adóval elégedetlen román állampolgárok panaszai, állítja a biztos. Az RFI-nak nyilatkozó brüsszeli politikus elmondta, hogy jól ismeri a helyzetet, mert Magyarország is átment ezen a folyamaton, végül az Európai Törvényszékre került az ügy, és ez elítélte Magyarországot. A Románia elleni jogsértési eljárás a második fázisába lépett, a pénzügyminisztérium vezetői azonban ragaszkodnak ahhoz, miszerint az adót fenn kell tartani. /I. I. Cs. : Kovács megrótta Romániát. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./

2009. július 2.

Káosz uralkodik a szlovákiai államnyelvtörvény körül, mert az elfogadott módosítások következtében nincs teljesen egységes értelmezése a jogszabály rendelkezéseinek. Bíró Ágnes, a Magyar Koalíció Pártja parlamenti képviselője szerint a most elfogadott törvény néhány része szigorúbb, mint az 1995-ben elfogadott ‘nemzeti’ nyelvtörvény, hiszen az csak a hivatali nyelvhasználatra vonatkozott. Szlovákul kell a nyilvános érintkezésben használni a szlovákiai földrajzi elnevezéseket is. A kórházakban, egészségügyi és szociális intézményekben csak olyan helységekben beszélhet a kiszolgáló személyzet magyarul a pácienssel, ahol legalább 20 százaléknyi magyar él. A kisebbségi iskoláknak két nyelven kell vezetniük az összes dokumentációt. Aki helytelenül használja a szlovák nyelvet, vagy más módon megsérti a törvény rendelkezéseit, pénzbüntetést kap. Az emléktáblákon szlovák feliratnak is kell szerepelnie. A kulturális és az oktatási-nevelési rendezvényeket két nyelven kell felvezetni, akkor is, ha ezt a közönségből senki sem igényli. /Káosz a szlovák nyelvtörvény módosítása miatt. = Krónika (Kolozsvár), júl. 2./ „A Szlovák Köztársaságnak védelmeznie kell saját érdekeit, és biztos, hogy az államnyelv is ezen érdekek közé tartozik. Rossz állam lennénk, rossz ország lennénk, ha nem védenénk államnyelvünket. Ilyen körülmények között örülök, hogy a Nemzeti Tanács ezt a törvényt elfogadta” – mondta Robert Fico szlovák a miniszterelnök.,,A törvény olyan hátrányokat jelent a magyar kisebbség számára, amelyek Európában példa nélküliek” – nyilatkozta a törvénymódosítás elfogadását követően Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke.,,Nagyon fontosnak tartom, hogy álláspontunkat a nemzetközi szervezeteknek is tolmácsoljuk” – mondta Szili Katalin. Hozzátette: levelet küldött Pavol Paska szlovák házelnöknek, illetve az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet kisebbségügyi biztosának. Idejét múltnak és kisebbségellenes hangulatot keltőnek nevezte a szlovákiai nyelvtörvényt Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti delegációjának kisebbségi és emberi jogi szakértője közleményében.,,A szlovák nyelvtörvény nyíltan szembemegy az Európa Tanács kisebbségvédő dokumentumaival, és ellentétes az uniós alapelvekkel” – hangsúlyozta Gál Kinga.,,Ez a törvény hátrányos helyzetbe hozza a kisebbségi nyelven beszélőket Szlovákiában, így különösen a szlovákiai magyar közösséget. ” ,,Ha a törvény jelenlegi formájában kerül alkalmazásra a kisebbségek, illetve a szlovákiai magyarok sérelmére, a luxemburgi székhelyű Európai Bíróság előtti fellépés is megfontolandó” – tette még hozzá Gál Kinga. Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főbiztosa szerint ezeket a kérdéseket az EU szabályai alapján kell megoldani.,,Vannak bizonyos védett értékeink, például a kisebbségek tisztelete, illetve az ország önállóságának tisztelete. Mindennek az EU szellemében kell történnie” – nyilatkozta a szlovákiai látogatáson tartózkodó Solana. /Szlovák igen, magyar nem, EU-s mellébeszélés (Ellentmondó vélemények az államnyelvtörvényről). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 2./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998