udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 244 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 241-244
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Evenimentul Zilei

1992. július 13.

Az Erdélyi 4. Hadsereg tábornoka, Cheler nyíltan támogatja a Vatra Romaneasca szervezetet. Júl. 13-án Marosvásárhelyen katonai teherautóval szállíttatta a nyomdai papírt a Vatra Romaneasca városi székházába. /Evenimentul Zilei (Bukarest), júl. 15., MTI/

1992. szeptember 1.

Iliescu elnök nyilatkozott az UPI hírügynökségnek, az interjú szövegét az Evenimentul Zilei aug. 31-i száma tette közzé. A magyar állam nem követelheti, hogy magyar egyetemet létesítsenek Kolozsvárott. Kifejtette, hogy Erdély ősi román föld, a románok hamarabb voltak itt és mindig többségben voltak. A román állam régebbi, mint a magyar. A magyarok világtalálkozóján revizionista álláspont is elhangzott, mondta. /Magyar Hírlap, szept. 1./

1992. szeptember 18.

Milan Knazko szlovák külügyminiszter Bukarestben tárgyalt román kollégájával, Adrian Nastaséval. Knazko szerint Románia nemzetiségi politikája helyes, összhangban áll a nemzetközi rendelkezésekkel. "Kisebbségi önrendelkezés nem létezik és nem is lesz a jövőben sem", fejtette ki Knazko az Evenimentul Zilei bukaresti napilapnak. /Magyar Hírlap, szept. 21./

1992. szeptember 19.

Ion Cristoiu főszerkesztő az Evenimentul Zilei szept. 18-i számában ostobaságnak nevezte a magyar veszély állandó emlegetését. Ezzel csak elvonják a választók figyelmét a fontosabb kérdésekről. /A cikk ismertetése: Magyar Hírlap, szept. 19./

1992. október 13.

A bukaresti Evenimentul Zilei napilap okt. 13-i száma szerint az RMDSZ titkos tárgyalást kezdett a kormányban való részvételről. Az RMDSZ sajtóirodája okt. 13-án tiltakozó közleményben cáfolta a bukaresti lap hírét: nem titkos találkozó történt, hanem egyszerű véleménycseréről volt szó. /Az RMDSZ sajtóirodájának tiltakozása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./

1992. október 24.

Csutak István korábban /okt. 12-én/ a bukaresti Evenimentul Zilei napilaphoz fordult, hogy sürgősen nyilvánosságra hozza: Verestóy Attila és néhány "kormánypárti", Domokos Géza körül csoportosuló RMDSZ-szenátor és képviselő okt. 8-án titkos tárgyalást folytatott Ovidiu Sincai úrral, a Nemzeti Megmentési Demokrata Front alelnökével az RMDSZ esetleges részvételéről az új kormány megalakításáról. A titkos tanácskozást Domokos Géza és Verestóy Attila kezdeményezte, részt vettek a szenátorok közül: Markó Béla, Szabó Károly, Csiha Tamás, Buchwald Péter /jelölt/, a képviselők közül pedig Madaras Lázár, Nagy Benedek, Borbély László, Tokay György, Kerekes Károly és Antal István /jelölt/. Csutak István feltette a kérdést: ha valóban nyilvános megbeszélés volt, miért nem tudott róla mindegyik RMDSZ-képviselő, illetve szenátor vagy az RMDSZ két alelnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24-25./

1992. október 24.

Szőcs Géza, az RMDSZ alelnöke az Evenimentul Zileinek tett nyilatkozatában kijelentette: ha bebizonyosodik, hogy az RMDSZ egyes vezetői tárgyaltak a Nemzeti Megmentési Demokrata Fronttal, akkor az illetőket el fogják távolítani az RMDSZ-ből. /Evenimentul Zilei (Bukarest), okt. 23, idézi: Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24-25./

1992. október 24.

Csutak István az RMDSZ elnökségéhez intézett nyílt levelében kifejtette: azért fordult az Evenimentul Zileihez, mert sürgősnek ítélte, hogy nyilvánosságra kerüljön a titkos tárgyalás. Több kérdést tett fel: 1990 nyarán, a véres marosvásárhelyi események és a bukaresti tragikus június után Domokos Géza Iliescu elnököt elkísérte Párizsba. Domokos Géza az RMDSZ melyik testületével konzultált erről? Az alkotmánytervezet vitájában Domokos Géza lemondott a kollektív jogokról. Kivel tanácskozta meg ezt? A legnagyobb kedvezmény megadásának vitájában Domokos Géza az Iliescu mellett kiálló Richard Schifterrel tárgyalt. Milyen testület határozott erről? Okt. 8-án Verestóy irodájában titkos tanácskozás volt. Verestóy szerint véletlenül kialakult eszmecsere volt, Madaras Lázár szerint nyílt eszmecsere történt. - Az Evenimentul Zileiben megjelent hírt a titkos tanácskozásról az "RMDSZ sajtóirodája" cáfolta. Milyen sajtóirodáról van szó? Az RMDSZ szóvivője, Csapó József miért nem értesült minderről? /Csutak István: Levél az RMDSZ Elnökségéhez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24-25./

1992. október 24.

Az RMDSZ mérsékelt és radikális szárnya közötti feszültséget jelzi a Verestóy Attilával, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetőjével készült interjú. Ebben a szenátor cáfolta, hogy titkos tárgyalást folytatott volna okt. 8-án a Nemzeti Megmentési Demokrata Front képviselőjével, csupán kötetlen beszélgetés történt. Éppen ezért "meglepő és káros az a hamis hír, hogy enyhén fejezzem ki magamat, ami az Evenimentul Zileiben látott napvilágot, mely szerint az RMDSZ parlamenti csoportjának egy része titkos tárgyalásokat folytatott a hatalommal.". A parlamenti munkából kiesett Csutak István és Borbély Ernő szenzációszámba menő hírt fabrikált. Verestóy szerint "ennek a diverziónak a motivációja nem több, mint személyes bosszú, elkeseredettség a szereplésből való kiesés miatt, és nevezzük úgy, hogy sajnos, butaság." /Gyarmath János: Az RMDSZ-nek nem kell újrafogalmaznia magát. Beszélgetés Verestóy Attilával, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetőjével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24-25./

1992. november 28.

Tőkés László püspököt az RMDSZ belső önrendelkezésről szóló kolozsvári nyilatkozatáról kérdezte az újságíró, mert annak elfogadásában nagy szerepe volt a püspöknek. Romániában hiányoznak a demokrácia alapismeretei. Az ellenzék elutasítása feltételes reflex, nem tehetik meg, hogy tapsoljanak az RMDSZ-nek. Nem fogadta el Cristoiu, az Evenimentul Zilei főszerkesztőjének a minősítését, hogy ő az RMDSZ radikálisainak a vezére, inkább módszertani radikalizmusról van szó. /Pesti Hírlap, nov. 28./

1993. január 14.

Funar polgármester a Román Nemzeti Egységpárt elnökeként követelte az RMDSZ törvényen kívül helyezését, mivel az RMDSZ szerinte Budapestről irányított szervezet. Az RMDSZ és a magyar kormány titkos munkája nyomán megalakult Erdély Vezetésének Tanácsa. Funar kérte, ezügyben hívják össze a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot, a parlament rendkívüli ülésszakát, továbbá szüntessék be a rádióban és a tévében az RMDSZ-re vonatkozó adásokat. /Funar követeli.= Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./ Gheorghe Funar kolozsvári polgármester, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke Románia elnökéhez, kormányához, valamennyi politikai pártjához szóló üzenetében ismét a "magyar veszélyre" figyelmeztetett: az RMDSZ programja, kongresszusa a "román nép egysége és méltósága meggyalázása", az RMDSZ Erdély elszakítására készül. Ezért az RMDSZ-t be kell tiltani, törvényen kívül kell helyezni. Funar nyilatkozatának részleteit az Evenimentul Zilei napilap közölte. /Kiss Zsuzsa, Bukarest: Funar-hisztéria az RMDSZ harmadik kongresszusának előestéjén. = Magyar Nemzet, jan. 14./ Funar nyilatkozatát a bukaresti rádió kommentár nélkül sugározta jan. 12-én. /MTI/

1993. január 19.

Először adott interjút román lapnak Mihai Pacepa, volt román kémfőnök, a Securitate hajdani vezérezredese, aki 1978-ban az Egyesült Államokba távozott és politikai menedékjogot kapott. Nyugaton napvilágra hozta a kémhálózat névsorát, 1987-ben megjelent Vörös horizontok című könyvében leleplezte Ceausescu rendszerét, a diktatúra működését. Most az Evenimentul Zilei kezdte közölni nyilatkozatát. A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ rákos daganatként behálózza az országot, a lehallgatás, a levelek felbontása folytatódik, az új kormányban legkevesebb nyolc olyan tag van, akik hajdan a Securitateval együttműködtek. Pacepa szerint az új román titkosszolgálat a régi Securitate több ezer tisztjét alkalmazza. Őket terheli Ion Culianu történész meggyilkolása Chicagóban, 1991-ben. Egy hónappal korábban Dumitru Mazilut támadta meg genfi otthonában két románul beszélő álarcos férfi, elvéve tőle Ellopott forradalom című, Iliescu elnök és Moszva kapcsolatait tárgyaló könyve kéziratát. Romániában ismét titkos listákat állítanak össze azokról a személyekről, akiket egyszer majd le kell tartóztatni. /Evenimentul Zilei (Bukarest), jan. 19: I. rész, ismerteti: Magyar Nemzet, Pesti Hírlap, jan. 21./

1993. január 22.

Az Evenimentul Zilei bukaresti napilap különleges készülékkel azt kutatja, hol vannak lehallgató berendezések. A Demokratikus Konvenció épületében már találtak ilyen készüléket, ugyanúgy az ellenzéki December 21. Egyesületnél. /Bogdán Tibor: Lehallgatókészülékek a Demokratikus Konvenció üléstermében. = Magyar Hírlap, jan. 22. /

1993. január 29.

Az Evenimentul Zilei bukaresti lap saját vizsgálatával megállapította, hogy a román képviselőházban számos telefont lehallgatnak, köztük az RMDSZ irodájában levő készülékeket és az ellenzéki Demokratikus Konvenció egyes vezetőinek telefonjait. Az ellenzék vezetői tiltakoztak a lehallgatás ellen. A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ cáfolta, hogy közük lenne a lehallgatáshoz. /Lehallgatják a képviselők telefonjait. = Népszava, jan. 29./

1993. március 18.

Néhány bukaresti lap beszámolt arról, hogy Funar tiltása ellenére Kolozsváron márc. 15-én mégis elénekelték a magyar himnuszt. Szőcs Géza az Evenimentul Zilei lapnak nyilatkozva kijelentette: "Gheorghe Funar a magyar himnusz betiltásával csak provokálni akart, de függetlenül attól, hogy mit határozott Funar, ezt sosem fogjuk tiszteletben tartani. A magyarok mindig fogják énekelni himnuszukat." /(botos): Március 15. romániai utóhangjai. = Új Magyarország, márc. 18./

1993. március 18.

Az Evenimentul Zilei átvette a Vilcea megyében megjelenő Reporter című lap márc. 13-i számában közölt, Antonescu marsall nevét viselő, egyelőre ismeretlen paramilitáris szerezetnek a cigányokhoz intézett "felhívását": ha nem hagyják abba "szégyentelen is istentelen életüket", házaikkal együtt a tűz martalékává válnak. Nyomatékul felsorolják azokat a községeket, ahol a lakosság felgyújtotta a cigánytelepeket. /Kiss Zsuzsa, Bukarest: Romániai cigányok fenyegetettsége. = Magyar Nemzet, márc. 18./

1993. április 2.

Az Evenimentul Zilei szerint 1500, a Rompres szerint viszont 10 ezer fős volt a tüntetés Székelyudvarhelyen. Az Evenimentul Zileinek nyilatkozva Adrian Casuneanu, az új prefektus kijelentette, hogy hazafias megnyilatkozásoknak tekinti Adrian Paunescu és Corneliu Vadim Tudor szélsőséges felszólalásait. /Román lapok a prefektusügyről. = Pesti Hírlap, ápr. 3./

1993. április 13.

Bukarestben ismeretlen tettesek zsidó sírokat gyaláztak meg, adta hírül az Evenimentul Zilei (Bukarest), ápr. 13-i száma. A cikket átvette: Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), ápr. 21./

1993. április 23.

A Göncz Árpád-Ion Iliescu találkozóról az Evenimentul Zilei az MTI híre alapján számolt be, az Adevarul már Göncz úr feltételeket szab címmel tudósított. /MTI/

1993. május 11.

Gheorghe Florica vezérőrnagy, a pénzügyi ellenőrző gárda nemrégiben leváltott főbiztosa parlamenti meghallgatásán azt állította, hogy román vezetők feketézésben vettek részt. Florica 18 nevet tartalmazó listáján szerepel a Florian Georgescu pénzügy- és George Dunaescu belügyminiszter, Viorel Hrebenciuc, a kormány főtitkára /aki megfenyegette a főbiztost, ne forduljon az ügyészséghez/ és több magas rangú katonatiszt. Florica a névtelen, fenyegető telefonok miatt kénytelen volt rejtekhelyre vonulni. /Bogdán Tibor, Bukarest: Dagad a romániai korrupciós botrány. = Magyar Hírlap, máj. 11./ Florica az Evenimentul Zilei lapban közölte a megvesztegetéssel, korrupcióval vádolt vezetők névsorát, köztük van a minisztereken kívül Costica Voicu tábornok, a román rendőrség gazdasági ügyosztályának parancsnoka, Andronic, a kormány által pénzelt Libertatea lap főszerkesztője, Marcu és Agache főtisztek a Román Hírszerző Szolgálattól, az SRI-től, Ioan Popa államtitkár, Gheorghe Badescu, a Vámhatóság aligazgatója.../Szondy Zoltán, Csíkszereda: Korrupciós botrány Romániában. = Pesti Hírlap, máj. 12./

1993. május 17.

Iliescu elnök máj. 17-én Zágrábba érkezett. Mit keres a román államfő a "délszláv darázsfészekben"? - találgatja a román sajtó. Az Evenimentul Zilei szerint a látogatás csak ürügy arra, hogy Iliescu nem hivatalosan találkozhasson Edgar Bronfmannal, a Zsidó Világkongresszus elnökével. /Mag Péter, Bukarest: Bukarest közvetíteni akar? = Népszabadság, máj. 18./

1993. június 3.

Octavian Buracu, az Interetnikai Párbeszéd Egyesület elnöke az Evenimentul Zilei című lapnak adott interjújában egyetértett Tőkés László püspök etnikai tisztogatásra utaló kijelentésével. "Teljes felelősséggel állítom, hogy Kolozsvárott etnikai tisztogatás folyik." 1989 decembere után Kolozs megye tanácselnöke volt és akkor még az egyik alpolgármester és a polgármesteri hivatal titkára magyar volt, az állami vállalatoknál vezető beosztásban szintén számos magyar volt. Jelenleg a polgármesteri hivatalban, illetve vállalatok vezető állásaiban egyetlen magyar sincs, etnikai tisztogatás történt. Buracu nyilatkozata után szervezett kampány indult ellene, névtelen telefonálók halállal fenyegették nemcsak őt, hanem családját is, munkahelyén lefokozták. Romániában az államhatalom nem ítéli el a nacionalizmust. "Funar és a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ vezetőségének többi tagja az ország törvényeit egyszerűen semmibe veszi." Olyan ún. kultúremberek, mint Romulus Vulpescu, Petre Turlea, Gavra, Motiu professzor, Iustinian Petrescu professzor és mások konjuktúra lovagokká váltak, hogy megvalósítsák terveiket, "a legaljasabb módszerekhez folyamodnak." "A szélsőséges csoportosulások - és ide elsősorban az RNEP és a Nagy-Románia Párt tartozik, de ide sorolható a Szocialista Munka Pártja és a Nemzeti Megmentési Demokrata Front is - a magyar veszély jelszavával igazolják politikai létüket." /Simon Judit: Szervezett kampány indult ellene. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 3./

1993. június 7.

A jún. 7-i bukaresti lapok, köztük az Evenimentul Zilei beszámoltak arról, hogy a Nagy-Románia Párt hatalomra jutása esetén 177 ellenzéki író, politikus, értelmiségi félreállítását, megsemmisítését tervezi. A feketelistán szerepel - többek között - Doina Cornea, Emil Constantinescu, Corneliu Coposu, Mihály volt román király, Moses Rosen főrabbi, Petre Roman, Theodor Stolojan, Gheorghe Florica volt pénzügyi főbiztos, aki kirobbantotta a korrupciós botrányt. Magyar név nincs a listán, mert "az RMDSZ-eseknek nincs hazájuk, tehát nincs mit eláruljanak." /Gyarmath János: 177 ellenzéki a Nagy-Románia Párt feketelistáján. = Magyar Nemzet, jún. 8./

1993. június 8.

Az Evenimentul Zilei jún. 8-i számában látott napvilágot a Nemzeti Megmentési Front korábbi első alelnöke, egykori parlamenti képviselő, a neves ellenzéki politikus, a temesvári Claudiu Iordache Iliescu elnökhöz írt nyílt levele. Ebben Iordache Iliescut tette felelőssé a kialakult helyzetért, ahol a szabadság illúzió, a jogállam színjáték. A tisztségére méltatlan államelnököt el lehet távolítani, olvasható a levélben. /Menjen Iliescu! = Magyar Hírlap, jún. 9./

1993. június 21.

Petre Roman volt miniszterelnökkel az élen hat demokratapárti /NMF/ képviselő kész letenni az 1989-es forradalomban való részvételét igazoló oklevelet és kitüntetést, mert kiderült, hogy sok arra méltatlan is kapott kitüntetést, olyan, aki a fegyveres elfojtást szorgalmazta. A botrány akkor pattant ki, amikor az Evenimentul Zilei közölte a névsort. /Új Magyarország, jún. 21./

1993. június 25.

Fey László visszatért az etnikai tisztogatás kérdéséhez, mondván, ez hibás szóhasználat, Romániában erről nem beszélhetünk, inkább hátrányos megkülönböztetésről, negatív diszkriminációról, jogtiprásról, elnyomásról, gyűlöletkeltésről, uszításról. Ez a konok túlzás még a demokratikusan gondolkodó románokban is ellenérzést kelt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./ Fey László korábban is írt Tőkés László ellen, a brassói kongresszus előtt azt bizonygatta, hogy a püspök nem alkalmas az RMDSZ vezető posztjára /Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./ Fey ítéletét cáfolja, hogy dr. Octavian Buracu, az Interetnikai Társaság elnöke több írásában kifejtette, hogy etnikai tisztogatásról beszélhetünk, így a magyarországi /Népszabadság, ápr. 6., Pesti Hírlap, ápr. 21./, a romániai magyar /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./ és a román nyelvű sajtóban /Evenimentul Zilei, az itt megjelent cikke ellenséges fogadtatásáról: Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 3./.

1993. június 26.

Virgil Magureanu, az SRI /Román Hírszerző Szolgálat/ vezetője jún. 24-én 50 oldalas jelentést adott át az általa vezetett intézményt ellenőrző parlamenti bizottság tagjainak. Ez az első eset, hogy nem szóbeli tájékoztatás alapján vitatják meg a honatyák a titkosszolgálat tevékenységét. A szupertitkos jelentésről beszámolt az Evenimentul Zilei jún. 25-i száma, megállapítva, hogy többnyire általánosságokat tartalmaz. Szerepel benne például, hogy 1989 után az ország a külföldi kémek valóságos paradicsoma volt, de egyetlen ügynök leleplezéséről sem számol be. Az SRI első ízben beismerte, hogy az 1990. júniusi bányászjárásról tájékoztatást küldött Petre Roman akkori kormányfőnek és Iliescu elnöknek. /B. T.: Bukarest: Románia a kémek paradicsoma. = Magyar Hírlap, jún. 26./

1993. július 15.

A román sajtó a jövőben nem vesz tudomást a kormányról, hasábjain nem tükrözi tevékenységét, ez a romániai újságírók bizalmatlansági szavazata, olvasható a Román Újságírók Szövetségének közleményében. A sajtó tiltakozását a korrupciós ügyek váltották ki. Vacaroiu miniszterelnök ugyanis azt állította, hogy a sajtó feltárásai kormányellenes forgatókönyvnek minősíthetők. Több nagy lap csatlakozott a felhíváshoz, így a Romania Libera, az Adevarul, az Evenimentul Zilei és a Romániai Magyar Szó. /Gyarmath János, Bukarest: A román sajtó bizalmatlanságot szavazott a kormánynak. = Magyar Nemzet, júl. 15./

1993. július 23.

Az Evenimentul Zilei szerint a Román Nemzeti Bank tartaléka mindössze 50 millió dollár, az esedékes törlesztés pedig 340 millió dollár. Amennyiben nem sikerül a Nemzetközi Valutaalappal megállapodni a készenléti hitelről, akkor Románia fizetésképtelenné válik. - A dollár napi árfolyama május elejétől 600-ról 780 lejre nőtt. /Románia, Fizetésképtelenség? = Új Magyarország, júl. 23./

1993. július 29.

A romániai cigányok elleni rasszista sajtókampányról beszéltek a Cigányok Pártja sajtótájékoztatóján. A cigányellenességben élen járó kiadványok között említették a Romania Mare, az Ora és az Evenimentul Zilei című bukaresti lapokat, hasonló szerepet játszik a televízió is, melynek elnöke, Paul Everac is cigányellenes hangulatot kelt. /Bogdán Tibor, Bukarest: Romániában (is) félnek a cigányok. = Magyar Hírlap, júl. 29./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 241-244




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998