udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Feny Televizio (Gyergyoszentmiklos)

2004. február 6.

A napokban a gyergyószentmiklósi városi RMDSZ-szervezet két alelnöke, György Sándor politikai alelnök és Bereczky Szilárd ifjúsági alelnök benyújtották lemondásukat az RMDSZ-ben betöltött tisztségeikről. Lemondásukat azzal indokolták, hogy nem értenek egyet a jelenlegi elnök vezetési módszereivel, aki mindenről egyedül dönt, megválasztása óta még egyszer sem hívott össze elnökségi ülést, s a március 28-i RMDSZ előválasztás dátumáról sem tájékoztatta az elnökséget és a választmányt. „Lemondásunkkal tiltakozunk a dr. Garda Dezső parlamenti képviselő úr ellen indított lejáratási kampánysorozat ellen (Új Kelet, Fény Televízió) – nyilatkozták –, amelyből világosan látszik, hogy a helyi, de főleg a területi RMDSZ vezetőségének hallgatólagos beleegyezésével, sőt, támogatásával történik. Megkérdőjelezni a képviselő úr magyarság iránti érzelmeit? Ez felháborító! Mit tett a képviselő úr a székelyföldiekért? Szeretnénk, ha minden jelenlegi RMDSZ-tisztségviselő annyit tenne mint ő!" György Sándor a 90-es években városi elnökségi tisztséget is ellátott, s egykori állomásfőnökként a nevéhez fűződik az első magyar helységnévtábla kitétele az országban. /(Gál Éva Emese): Lemondott két RMDSZ-es alelnök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./

2004. február 20.

Néhány napja megjelent az újabb gyergyószentmiklósi helyi tévéadó, az Objektív tévéstúdió. Nem rögzítették szerződésben a használandó csatornát, a műsor most a 40-es csatornán fogható, de Gyergyószentmiklóson a lakosok 20–25 százalékának van korszerűbb készüléke. Ennek következtében az idősek és a kevésbé tehetősek nem követhetik az Objektív adásait. Egyenlő esélyt kellene biztosítani mind a Fény tévéstúdiónak mind az Objektív tévének. Az RMDSZ Gyergyó Területi Szervezetének egyik alelnöke, Hodgyai Géza médiatulajdonos (a Fény tévét, az Új Kelet hetilapot és két helyi rádióadót is működtet) bizonyára készségesen segít majd ebben. /Bajna György: Az esélyegyenlőségért. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 20./

2004. április 7.

Dr. Kercsó Attila Gyergyószentmiklóson él, a Népújság régi munkatársa. Elmesélte, hogy a helyi Salamon Ernő Irodalmi Kör kéthetente ülésezik. Nagyrészt helyi vagy közeli szerzőkkel beszélgetnek. Új és főként fiatal tagokat nem sikerül toborozni. Két helyi újság is megjelenik hetente, az Új Kelet és a Gyergyói Kis Újság. Az egyik inkább az RMDSZ mellett, a másik inkább ellene van. A helyi televízió is kettéhasadt. Van egy Fény TV és egy Objektív TV. Ez a szakadás még friss, nem körvonalazódott egyik-egyik álláspontja. Dr. Kercsó Attila írt három forgatókönyvet videofilmek számára. Így elkészült a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyról egy kisfilm, a következők pedig a Gyergyóremete és Gyergyóalfalu című kazetták. Most adta le egy verseskönyv kéziratát a Pallas-Akadémiának, és egy járványtani könyvecske anyagát. Most írják a Gyergyói-medence irodalmi életének történetét – a maroshévízi Kemény János Egyesület Helytörténeti Füzetek című kiadványsorozatának következő száma erről fog szólni. Gyergyószentmiklóson létrehozták a Dr. Csiki János Egyesületet, amelynek célja a kisnyugdíjasok orvosi ellátásának megkönnyítése. /(bölöni): Csak a gödrök pártatlanok. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 7./

2004. április 15.

Gyergyószentmiklóson elindult az Objektív Televízió adása. A Fény TV mellett ez város második televíziója. Az új televízió szerkesztőségének jelenleg 7 munkatársa van. /(Gál Éva Emese): Beindult az Objektív televízió. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./

2004. szeptember 30.

Szept. 28-án sajtótájékoztatót tartott dr. Garda Dezső parlamenti képviselő Gyergyószentmiklóson, ismertette 1997-től kezdődő korrupcióellenes tevékenységét. A kivizsgálások során bebizonyosodott, hogy az állami erdészet egy szűk csoportjának közreműködésével zajlik Gyergyó térségében az erdőirtás, ami olyan kaotikus állapotok kialakulásához vezetett, hogy a falopások megfékezhetetlenné váltak. Ugyanezeket a törvénytelenségeket tapasztalta a pénzügyőrség és az erdőügynökség, ezért az állami erdőügynökség Ion Micu, Laczkó Terézia és Melles Előd erdészeti vezetők leváltásáról hozott határozatot. A megyei rendőrség Ion Negrusa rendőrparancsnok idején akadályozta a törvénytelenségek kivizsgálását, leváltása után az új rendőrparancsnok teljesítette kötelességét. Az esetek súlyosságát igazolja, hogy a Marosvásárhelyi Táblabíróság melletti ügyészség foglalkozik a bűnügyi dossziékkal, amelyekben a fővádlott Melles Előd. gyergyószentmiklósi Új Kelet hetilap tavaly november óta kampánysorozatot indított Garda ellen. Hasonlóképpen járt el a helyi Fény Televízió is: őt rágalmazva próbálták menteni, tisztázni Melles Elődöt. Dr. Garda Dezső megtudta, hogy Péter Csabát, az Új Kelet főszerkesztőjét először a gyergyószentmiklósi bíróság ítélte hét hónap börtönbüntetésre minősített lopás miatt, a büntetés letöltése alól elnöki amnesztia mentette fel. Bartalis Máriát, a Fény Televízió főszerkesztőjét a Budapesti Fővárosi Bíróság 2001-ben jogerősen három év börtönre ítélte lopás, csalás, üzletszerű titkos kéjelgés elősegítése, közokirat- és magánokirat-hamisítás büntette miatt. /Gál Éva Emese: Akik besározzák a képviselőt, mert a törvényességért küzd. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./

2006. július 25.

Garda Dezső parlamenti képviselő évek óta harcol az illegális fakitermelés, az erdőmaffia ellen. Tulajdon-visszaadással kapcsolatos ellenőrzés volt ez elmúlt héten Hargita megyében. A kivizsgálás alapját a panaszok, illetve a parlamenti vizsgálóbizottsághoz érkezett feljelentések képezték. Ezeket sem a helyi, sem a megyei földosztó bizottságok nem orvosolták, de a prefektúra sem segített a tulajdonosokon, nem támogatta ügyüket. Több száz ilyen panasz gyűlt össze az elmúlt időszakban, de az ellenőrök mostani székelyföldi útjukon csak a legsúlyosabb panaszokat, visszaéléseket vizsgálták ki. A Gyergyószentmiklósi Polgármesteri Hivatalban kezdődött az ellenőrzés, a Mátis-birtoknál több súlyos visszaélést is tapasztaltak. 2000-ben a megyei földosztó bizottság negyven hektár területet juttatott vissza az örökösöknek, ezt azonban a helyi földosztó bizottság felülbírálta, és nem adta vissza a területet. Más is történt: 2004 őszén birtokba helyeztek több legelő- és kaszálótulajdonost, miközben a földosztó bizottság ilyen irányú döntése csak 2005-ben született meg, tehát a sorrendet törvénytelenül megváltoztatták. Az ilyen ügyek súlyos visszaélésnek minősülnek. Gyergyószárhegyen az emberek megkapták a tulajdonjogot, ellenben nem helyezték őket birtokba. Közben az erdőket folyamatosan lopják. A helyi földosztó bizottság nem akarta vétkességét elismerni. A gyergyószárhegyi kolostor útját mindenképpen községi úttá akarták nyilvánítani, holott az egyházi birtokon belül található. Ezen az úton hordják el az illegálisan kivágott fákat, ehhez pedig nem akarták az egyház beleegyezését kérni. Gyergyóalfaluban a helyi földosztó bizottság a közbirtokossági erdőkből mért ki jogtalanul magánembereknek. Gyergyócsomafalván a polgármester nem akarta aláírni a birtokba-helyezési papírokat, a tulajdonosok kiszolgáltatottak, nem tudnak szerződést kötni az erdészettel, az erdők pedig fogyatkoznak. Ugyancsak súlyos visszaélés, hogy az erdészeti igazgatóság nem hajlandó visszaadni az erdőtulajdonosoknak a törvény által előírt épületeket, erdészházakat. A helyzet azért súlyos, mert a tulajdonba helyezéskor az erdőmaffia törvénytelenséget követett el, hogy a jogos tulajdonosokat megfosszák az erdőrészektől. A képviselő megállapította, az illegális fakitermelés mozgatórugója a minisztérium által meghatározott kvótarendszer. Romániában nincs a szakmai szabályokat megtartó erdőgazdálkodás. Az erdészetek vezetői között sok a közönséges bűnöző. Ezeket az embereket magas szinten védik, mindenkit lepénzelnek, ők az erdőmaffia kulcsfigurái. A magánerdészetekbe jórészt azok az erdészek kerültek, akik állami fennhatóság alatt már kiirtották az erdők jelentős részét. Nem működnek ésszerűen a közbirtokossági erdők sem. Ezek vezetői gyakorta visszaélnek helyzetükkel. Nem működik a választott vezetőkkel szembeni számonkérés. Hosszabb távon a székelyföldi erdők eltűnnek, az igazságszolgáltatás, a rendőrség hallgatólagos beleegyezésével. A kommunizmus ötven esztendeje kiirtotta az emberekből a magántulajdon iránti felelősséget. A legtöbb erdőtulajdonos nem jár el a közgyűlésekre, nem tájékozódik, nincs alapos ellenőrzés. A tulajdonosok feje fölött egy szűk réteg dönt. Becslések szerint 1999-ig hatmilliárd dollárnyi kár keletkezett a romániai erdőállományban, az utóbbi hat évben pedig további 5 milliárd eurónyi erdőnek veszett nyoma. Garda nem hiszi, hogy az európai uniós csatlakozással lényegi változás állna be. RMDSZ-politikusként Garda az egyetlen képviselő, aki folyamatosan szót emel a Székelyföld jövőjét veszélyeztető erdőirtások ellen. Legtöbbször magyar erdészeti vezetőkkel, RMDSZ-es tisztségviselőkkel, polgármesterekkel kell hadakoznia. Sok székelyföldi jelölt azért vállalja a polgármesteri vagy alpolgármesteri tisztséget az RMDSZ színeiben, hogy az erdőkből meggazdagodhasson. Tisztségük elején a legtöbbnek nincs erdeje, későbbi vagyonnyilatkozatukban már több tíz hektár erdő szerepel. Visszatérő jelenség, hogy nem írják alá az erdők tulajdonba helyezéséről szóló döntéseket, közben az erdőket illegálisan kivágatják. Az RMDSZ felső vezetése nem akar tudomást szerezni erről a súlyos helyzetről. Kiközösítik Gardát, mert egyedül harcol az erdőmaffia ellen. Azzal vádolják, hogy RMDSZ-képviselőként RMDSZ-tagokat jelentget fel a hatóságnál. Sajtókampány indult ellene a gyergyószentmiklósi Új Kelet című újságban, illetve a helyi tévében, a Fény tévében. Ezt a médiát hivatalosan támogatja az RMDSZ Communitas Alapítványa. A törvénytelen fakitermelés miatt Székelyföld hosszabb távon halálra van ítélve. /Makkay József: Az erdőlopás Székelyföld vesztét okozza. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 25./

2007. február 21.

A tavasszal induló Gyergyó TV-hez igazolt át a gyergyószentmiklósi Fény Televízió teljes stábja. Zsigmond Attila főszerkesztő jelenleg 12 munkatárssal dolgozik, napi 70 perces és kizárólag saját készítésű műsorban gondolkodnak. Újdonság lesz a gyergyói tévézés történetében a reggeli élő magazinműsor, este híradóval jelentkezik a tévé, majd félórás műsorral. Tetemes adóssága miatt bezárt Gyergyószentmiklós második televíziója, az Objektív Tv. Viszont Bajkó Tibor helyi vállalkozó új névvel rajtoló kereskedelmi adójával továbbra is két magyar nyelven sugárzó, kábeltelevíziós csomagban nézhető tévéje marad Gyergyónak. A stáb nélkül maradt Fény Televízió stúdió jelenleg munkatársakat keres. /Gergely Edit: „Elhappolt” a GyergyóTV. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./

2008. május 8.

Egyes hírek szerint Ferenczy Károly székelyudvarhelyi üzletember, Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor sógora az elmúlt napokban megvásárolta a Gyergyó Tv-t. Ferenczy Károlyt nem volt hajlandó konkrét választ adni, a hírt nem erősítette meg, de nem is cáfolta. Az 1990-es évek elején indult Syn Tv-t először egy brassói befektetői csoport, majd Hodgyai Géza, a Kabelkon Kft. tulajdonosa vásárolta meg. Hodgyai Fény Tv néven indított új adót, ami a mai napig sugároz. A szerkesztőség néhány kivált tagja létrehozta az Objektív Tv-t. Ez utóbbit megvásárolta Bajkó Tibor, a Tigard System Kft. tulajdonosa, átvéve a stúdiófelszerelést és az engedélyek jogát. A nagy tervekkel induló Gyergyó Tv 2007 márciusában kezdte el a műsorszórást. /Jánossy Alíz: Gazdát cserél a Gyergyó Tv? = Krónika (Kolozsvár), máj. 8./

2008. november 13.

Az Academia Catavencu című román lap nyilvánosságra hozta a kétes hírű képviselő-, illetve szenátorjelöltek lajstromát. A listán szerepel Borbély László, mert nem hozta nyilvánosságra, ki mindenki kapott állami lakásokat, s emlékeztet arra, hogy jó két évvel ezelőtt veje, Kovács Attila (ugyancsak az RMDSZ képviselőjelöltje Brassó megyében) protekciót keresett feleségének a Transilvania Egyetem egyik vizsgáztató tanáránál. A lap szerint Boros János, Kolozs megye egyik képviselőjelötje, jelenleg alpolgármester több korrupciógyanús ügyben főszereplő, Riedl Rudolf volt Szatmár megyei alprefektust, jelenlegi képviselőjelöltet pedig azzal vádolták meg annak idején, hogy csakis RMDSZ-es polgármestereknek juttatott bizonyos állami pénzekből. A Catavencu azt írta, keveset tud a magyar jelöltek viselt dolgairól, mert a magyar nyelvű sajtó zöme a magyar politikusok tulajdonában van. Ide sorolta a Hargita Népét, is, emlékeztetve, hogy Verestóy Attila az Új Magyar Szó napilap és az Erdélyi Riport hetilap tulajdonosa, Kelemen Hunoré a Transindex internetes hírportál, irányítása alatt áll a Communitas Alapítvány által működtetett Erdély FM rádió is. A képviselői mandátumért száll versenybe Hodgyai Géza, az Új Kelet lap, valamint a FényTV, K-TV és az Extra Rádió tulajdonosa. A román lap kiegészíthető: Tamás Sándoré, a Székely Hírmondó hetilap, s Antal Árpáddal együtt birtokolják a Háromszék megyében működő rádiók zömét. Frunda György a Gaga Rádió résztulajdonosa, Eckstein-Kovács Péter szenátoré a Paprika Rádió. A Marosvásárhelyi (állami) Rádió magyar nyelvű műsorának főszerkesztője Borbély Melinda, Borbély László felesége, míg a bukaresti közszolgálati televízió munkatársa Kós Anna, Markó Béla felesége. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 13./


lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998