udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 28 találat lapozás: 1-28
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Fuggetlen Allamok Kozossege /FAK/

1992. január 20.

Stolojan miniszterelnök nemzetközi sajtóértekezletén a súlyos gazdasági helyzetről nyilatkozott. Nem zárta ki, hogy Románia belépjen a Független Államok Közösségébe. /Népszabadság, jan. 21./

1992. március 25.

Romániában román politikusok, a kimondottan egyesüléspárti szervezetek egyre gyakrabban nyilatkoznak arról, hogy a Pruton túli testvéreikkel való egyesülés szükségszerű, sőt történelmi igazságtétel. Amikor a Moldváviai Köztársaság a Független Államok Közösségének tagja lett, Mircea Snegur köztársasági elnököt a román nemzet árulójának nevezték. Éltették viszont a moldáviai unionista erők vezéralakját, Mircea Druckot. A tansznisztriai fegyveres összetűzés hírére minden román párt felháborodott, Adrian Nastase külügyminiszter Moszkvába utazott, a konfliktus békés rendezése ügyében. A román pártok közötti nézetkülönbségek főként az egyesülés időpontjában különböznek. Iliescu elnök, akárcsak a kormánypárt, még nem tartja elérkezettnek az időt. /Kiss Zsuzsa, Bukarest: A "két Románia" egyesülése idő kérdése. = Magyar Nemzet, márc. 25./

1992. május 12.

Mircea Snegur moldovai elnök táviratban követelte Borisz Jelcin elnöktől a Moldova Dnyeszter menti részén állomásozó 14. hadsereg kivonását, előzőleg pedig bejelentette, hogy nem vesz részt a FÁK államfőinek taskenti csúcstalálkozóján, "amíg Oroszország brutálisan beavatkozik Moldova belügyeibe." /AFP, MTI/

1992. június 12.

Traian Chebeleu külügyi szóvivő Kozirev orosz külügyminiszter interjújára reagált. Kozirev a FÁK keretében elképzelhető államhatárok megváltoztathatóságának lehetőségét említette, továbbá Kozirev nem értette, hogy Moldovának miért kell mindenáron egységes államnak lennie, amikor történelmi és demográfiai szempontból egymástól annyira különböző területeket foglal magába, mint Transznisztria és Gagauzia. Erre Traian Chebeleu kijelentette: "A történelmi hivatkozást sehol a világon nem ismerik el jogi hivatkozási alapnak. Elsősorban azért, mert soha sem lehetne megállapítani, meddig kell visszamenni a történelemben (...). Bárki valószínűleg ott állna meg a történelemben, ahol éppen neki kedvez." /Chebeleu: a történelmi jog nem hivatkozási alap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

1992. december 30.

A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ közleményben cáfolta, hogy titkosszolgálati feladat lenne az ország és Moldova egyesítése. Teodor Melescanu külügyminiszter a Meridian bukaresti lap dec. 29-i számában elfogadhatatlannak mondta, hogy Moldova csatlakozzon a FÁK-hoz, ez sértené a román külpolitikát. - Bukarestben dec. 28-án bejegyezték a Besszarábiáért és Bukovináért Nemzeti Újraegyesítési Pártot. Ez az új párt ellenzi a népszavazást Moldova függetlenségéről. /Magyar Hírlap, dec. 30./

1993. január 7.

A román hatóságok a Független Államok Közössége és Grúzia állampolgárait érintő utazási korlátozásokat léptettek életbe, jelentette be jan. 6-án a román külügyminisztérium szóvivője. Az intézkedés Moldova polgáraira nem vonatkozik. A rendelkezés szerint az érintett országok lakosai akkor kaphatnak román beutazó vízumot, ha egy román állampolgár közjegyzővel hitelesített meghívólevelét fel tudják mutatni, illetve igazolják, hogy menettérti jegyük van. /AFP, MTI/

1993. július 17.

Júl. 17-én egynapos látogatásra Bukarestbe érkezett a Mircea Snegur elnök vezette moldáviai küldöttség. Mircea Snegur ez alkalommal is cáfolta a két ország elhidegülését. Moldova számára nyugati támogatás hiányában nélkülözhetetlen a csatlakozás a FÁK-hoz, de ha a helyzet úgy kívánja, kiléphet a szervezetből, mondta Snegur. Készül a román-moldovai alapszerződés. /Készül a román-moldovai alapszerződés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./

1993. július 24.

Mircea Snegur moldovai elnök a parlament hozzájárulását kérte a FÁK-hoz való társulás ratifikálására. Alecu Reneta, a Moldovai Népfront képviselője, Moldova és Románia egyesítésének híve a leggyalázatosabb árulásnak nevezte Snegur kérését. /"A leggyalázatosabb árulás". = Népújság (Marosvásárhely), júl. 24./

1993. augusztus 4.

Moldova Köztársaságban a parlament aug. 4-én elutasította a FÁK-hoz való csatlakozást, annak ellenére, hogy azt Mircea Snegur elnök, Andrei Sangheli kormányfő támogatta és az elnök 1991-ben Alma Atában aláírta a csatlakozást. A román sajtó örömmel üdvözölte a történteket. Moldovában a csatlakozás-pártiak népszavazás kiírását követelik. /Moldova nem csatlakozik a FÁK-hoz. = Magyar Nemzet, aug. 7./

1993. augusztus 9.

Mircea Snegur moldovai elnök nem tud belenyugodni abba, hogy leszavazták a parlamentben a FÁK-hoz való csatlakozást. Népszavazás kiírását szeretné elérni, de erre nincs lehetőség. Snegur csak két módon érhetné el célját: a parlament feloszlatásával vagy elnöki diktatúra bevezetésével. /Gyarmath János: Előrehozott választások Moldáviába? = Magyar Nemzet, aug. 9./

1993. augusztus 12.

Iliescu elnök aug. 12-én nyilatkozatot tett közzé: Moldova parlamentje nem ratifikálta a FÁK-kal kötött egyezményt, kinyilvánítva, hogy szuverén állam. Nehéz helyzetében segíteni kell a Moldovai Köztársaságot, az üzemanyaggal való ellátásban, a betakarításban, ezt a testvéri szolidaritás indokolja, áll Iliescu nyilatkozatában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14-15./

1993. augusztus 16.

Váratlannak tűnő munkalátogatást tett Bukarestben a Moldáviai Köztársaság miniszterelnök-helyettese, Nicolae Andronati. Vacaroiu kormányfővel történt megbeszélése után a két ország tárcaközi bizottságai ültek az asztalhoz. A román fél konkrét segítséget ajánlott fel Moldova üzemanyag-ellátására, áruszállítások ellenében. A látogatás az után történt, hogy Moldova döntött, nem lép szorosabb integrációra a FÁK-kal. /Román-moldáv együttműködés. = Új Magyarország, aug. 16./

1993. augusztus 26.

Andrei Sagheli miniszterelnök vezetésével aug. 23-án a Moldovai Köztársaság kormányküldöttsége utazott Moszkvába, ahol többnapos látogatáson a két ország közötti gazdasági kapcsolatokról tárgyaltak. A tárgyalásról visszatérve Andrei Sagheli kijelentette, hogy "minden megvitatott kérdésben teljes az egyetértés". Megegyezés született az áru- és energiacseréről, Moldova tagja lesz a FÁK gazdasági uniójának. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 26./

1993. szeptember 28.

Moszkvában a FÁK csúcstalálkozóján aláírták a Független Államok Gazdasági Közösségének alapító dokumentumait, ezzel a Moldovai Köztársaság is a FÁK teljes jogú tagja lett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./

1993. november 5.

Amennyiben csak a visegrádi országok kerülnek be a NATO-ba, akkor a kívülmaradtak az Oroszország uralta FÁK-hoz csatlakoznak - írta Ion Ratiu képviselőházi alelnök az International Herald Tribunban. Dr. Jonathan Eyal, a londoni Királyi Biztonságtudományi Intézet igazgatója úgy vélekedett a Meridian című bukaresti lap nov. 4-i számában, hogy Romániában fennáll a kommunista restauráció megkísérlésének a veszélye. /Bogdán Tibor: Románia Moszkvával fenyegetőzik. = Magyar Hírlap, nov. 5./

1993. december 3.

Andrei Sangheli moldovai kormányfő dec. 1-jén Moszkvában tárgyalt, ahol megállapodott a FÁK-tagállamoknak, köztük Moldovának történő hitel folyósításáról. - Chisinauban eredménytelenül záródtak a tiraszpoliakkal kapcsolatos /orosz közvetítéssel folyó/ tárgyalások, mert a Dnyeszteren túliak nem hajlandók felszámolni önhatalmúlag kikiáltott köztársaságukat. /Eredménytelen chisinaui tárgyalások. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./

1994. április 11.

Mircea Snegur moldovai elnök a múlt hét végén tárgyalt Igor Szmirnovval, a Moldovai Köztársaság területén levő Dnyeszteren túli szakadár övezet elnökével Transznisztria sajátos státusáról. Egyetértettek abban, hogy a FÁK, illetve Oroszország legyen a közvetítő. /Új Magyarország, ápr. 11./

1994. április 12.

A Moldovai Köztársaság parlamentje ápr. 8-án ratifikálta a FÁK-hoz csatlakozást. A Petre Roman vezette Demokrata Párt ezt a döntést úgy értékelte, hogy akadályozza az újraegyesülést. A Kereszténydemokrata Parasztpárt vezetősége ápr. 11-i nyilatkozatában keserűségének adott hangot és a moldovai vezetést Moszkva "undorító cinkosának" nevezte. /Népszava, ápr. 12./

1994. május 3.

Tiraszpolban Mircea Snegur moldovai államfő és Igor Szmirnov, a Dnyeszteren túli terület elnöke aláírta a moldovai és transznisztriai vezetők közös nyilatkozatát. Megegyeztek abban, hogy Transznisztriát különleges státussal kell felruházni. A tárgyaláson jelen volt Oroszország és a FÁK képviselője is. /Új Magyarország, máj. 3./

1994. szeptember 27.

A gyárosok és vállalkozók nemzetközi bukaresti tanácskozásán megfogalmazták, hogy Romániának a FÁK-hoz kell közeledni, írta a Romania Libera. Az értekezleten elfogadott dokumentum szerint létre kell hozni a volt szocialista országok közös, regionális piacát. A rendezvény alkalmával Arkagyij Volszkij, az orosz hadiipar szakembere titkos eszmecserét folytatott Nicolae Vacaroiu miniszterelnökkel. A román napilap szerint már elkészítették a FÁK-hoz történő csatlakozás forgatókönyvét. /Magyar Hírlap, szept. 27./ Előzmény, a tanácskozás: /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 22./

1995. december 28.

A szakadár Dnyeszter menti Köztársaság választópolgárainak nagy többsége a dec. 24-én népszavazáson jóváhagyta a terület függetlenségét kimondó alkotmányt. A választópolgárok 52 %-a vett részt a népszavazáson és 90 %-uk erre az új alkotmányra, illetve a Független Államok Közösségébe /FÁK/ önálló államként való belépésre voksolt. A moldovai hatóságok törvénytelennek tartják a népszavazást. Az egyidejűleg tartott parlamenti választás eredményét később hozzák nyilvánosságra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./

1995. december 28.

A szakadár Dnyeszter menti Köztársaság választópolgárainak nagy többsége a dec. 24-én népszavazáson jóváhagyta a terület függetlenségét kimondó alkotmányt. A választópolgárok 52 %-a vett részt a népszavazáson és 90 %-uk erre az új alkotmányra, illetve a Független Államok Közösségébe /FÁK/ önálló államként való belépésre voksolt. A moldovai hatóságok törvénytelennek tartják a népszavazást. Az egyidejűleg tartott parlamenti választás eredményét később hozzák nyilvánosságra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./

1998. április 25.

Molnár Gusztáv, a Közép-Európa Intézet munkatársa adott interjút a Bihari Naplónak. Molnár Gusztáv a térség helyzetét elemezte. Kelet-Európában, a volt kommunista országokon belül belső határvonal körvonalazódott. Az egyik kategóriába tartoznak az ún. visegrádi országok - Lengyelország, Magyarország, Csehszlovákia - , ebbe a csoportba visszakerülhet Szlovákia, ha az ottani politikai helyzet megváltozik. Ezek az országok gyakorlatilag már bent vannak a NATO-ban és néhány év múlva bekerülnek az Európai Unióba. Van egy másik oldal, Molnár Gusztáv újfajta választóvonalat említett. Ettől a vonaltól keletre egyfajta "szürke zóna" keletkezett. Románia jobb helyzetben van, mint Ukrajna vagy Jugoszlávia, de nincs annyira jó helyzetben, mint ahogy azt a román politikai elit elképzeli. Irreális az a román elképzelés, hogy 1999 áprilisában meghívást kap az ország a második körbe. Romániának be kell rendezkedni öt-tíz évre a határon kívüli létre. Molnár Gusztáv szerint az erdélyi magyarságnak nincs ok a kétségbeesésre. A kettős állampolgárságot nem tartja megfelelőnek, inkább a tíz évre szóló vízum híve, ezt magyarok és románok is megkapnák. - Van egy komoly probléma, ezzel Romániában nem nagyon foglalkoznak, ez pedig egyfajta belső dezintegrálódás veszélye. A nyugati kapcsolatrendszer Erdélyben hangsúlyozott, a kelet-európai, a FÁK-országok felé Moldvában, a balkáni tájékozódás Munténia, Olténia vidékén erős. Bukarest tele van arab meg török kereskedőkkel, cégekkel. Ezt a kérdést regionális decentralizálással lehetne megoldani, mégpedig felülről jövő kezdeményezéssel. /Wagner István: Jövőfürkészés, politológiai elmélet és mindennapi gyakorlat. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 25-26./

1999. szeptember 4.

Ion Sturza, Moldova Köztársaság miniszterelnöke a vele készült interjúban elmondta, hogy számunkra a legfontosabb az erősen leromlott gazdasági helyzet stabilizálása. Javult az inflációs mutató, a nemzeti valuta árfolyama, nőnek a valutatartalékok, kiegyensúlyozódott a valutapiac és a külkereskedelem export-import mérlege. Sikerült elérniük az adósság átcsoportosítását. Szigorú energetikai politikát folytatnak. Sturza szerint a média és a politikusok katasztrofálisnak értékelik az ország helyzetét, valójában azonban nőtt a közvetlen külföldi tőkeberuházás. - A Dnyeszter menti erőmű a legnagyobb Európa ezen térségében, és gyakorlatilag egyetlen piaca van: Moldova. Sturza szerint tehát nem Moldova függ az erőműtől, hanem fordítva. A múlt hetekben, amikor a transznisztriaiak kikapcsolták az áramszolgáltatást, két nap alatt készen álltak arra, hogy a moldovai áramellátó rendszert átkapcsolják a romániaira és a bulgáriaira. Létezik alternatíva. - A Magyarországgal való gazdasági kapcsolatról elmondta, hogy a moldovai tőke jelentős része legálisan vagy illegálisan a magyar bankokban fekszik. Sok moldovai üzletembernek bejegyzett magyarországi lakhelye van. - Elmondta, hogy az utóbbi időben a Független Államok Közösségéhez való tartozásuk, teljesen formálissá vált. Megkezdték a kihátrálást különböző egyezményekből. /A példa: Magyarország Interjú Ion Sturzával, Moldova Köztársaság miniszterelnökével. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

1999. december 15.

Dec. 14-én Busteni-ban megkezdődött a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködési Szervezet (CEMN) tudomány- és technológiaügyi munkacsoportjának sorrendben ötödik értekezlete. Az értekezletre meghívták Románia mellett azon országokat, melyek 1992-ben alapító tagjai voltak a CEMN-nek: Törökország, FÁK, Ukrajna, Örményország, Moldávia, Grúzia, Görögország, Albánia, Azerbajdzsán és Bulgária. A dec. 16-áig tartó értekezlet várhatóan keretprogramot fogad el a tudomány- és technológiaügyi együttműködésről. Ezek között van Románia ajánlata egy elektronikus kereskedelmi hálózat megteremtésére. /Tudomány a Fekete-tenger melletti együttműködésért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

2000. november 30.

Az Országgyűlés nov. 28-i ülésén Németh Zsolt külügyi államtitkár kifejezte reményét, hogy a romániai választások után a jószomszédi viszony, a jogállamiság alapelvei és az euroatlanti integráció tekintetében nem következnek be alapvető változások. "Valóban nagy mértékben megerősödött egy szélsőséges, antiszemita, magyarellenes politikai erő Romániában "- értékelte. Emellett az is aggodalomra ad okot, hogy a demokratikus erők "földcsuszamlásszerű" vereséget szenvedtek. Az RMDSZ és a magyar kormány ugyanakkor továbbra is Erdélyben szeretne a romániai magyarságnak jövőt látni - szögezte le Németh Zsolt. - Csurka István, a MIÉP elnöke úgy vélte, Romániában az történt, mint 1994-ben Magyarországon, csak eredeti román változatban. 1994-ben Magyarországon az MSZP főlényes győzelmet aratott, és az SZDSZ-szel koalícióra lépett. Csurka István nov. 29-én különben sajtótájékoztatón részletezte pártja állásfoglalását. Eszerint Magyarországnak véget kell vetnie annak az állandó visszavonuló politikának, amit a kisebbségi magyarsággal kapcsolatban folytat. Románia hátat fordított minden európai csatlakozásnak, a magyar kormánynak nincs miről tárgyalnia a lehetséges romániai elnökök közül sem Ion Iliescuval, se Vadim Tudorral. "Ha európai segítséggel nem vívja ki a magyarság az autonómiáját, vagy azt, hogy bizonyos határkiigazítások történjenek, akkor nagyon nehéz lesz" - fogalmazott. Kérdésre válaszolva közölte: a határkiigazítás ügyét csak lehetőségként vetette fel, jelezve, hogy "ide is el lehet jutni", bár - mint hozzátette - jelenleg nincs olyan helyzet, amelyben érvényesen lehetne foglalkozni ezzel a problémával. Véleménye szerint Románia a Kelethez - Ukrajnához, Oroszországhoz, a FÁK keleti tagállamaihoz - csatlakozott, azokhoz az országokhoz, amelyek annak a szovjet uralkodórétegnek a birtokában vannak, ami állítólag már nincs. Nov. 29-i, szerda reggeli, szokásos rádióinterjújában Orbán Viktor magyar miniszterelnök kijelentette: nem kívánja a magyar-román viszonyt elkapkodott előzetes nyilatkozatokkal rontani és a kormány a romániai magyarság pártja értékelésének ismerete nélkül sem kíván véleményt alkotni. Szerinte a most megbukott koalíció európai kormány volt, amelyikkel meg tudták találni a hangot, annak ellenére, hogy a magyar kormány nem tartotta kielégítőnek a kisebbségi kérdés kezelését. /További magyar visszhangok a romániai választásokról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./

2001. február 27.

A kommunista erők megnyerték a parlamenti választásokat Moldva Köztársaságban. Az összeszámolt 97,26% szavazatból, a Kommunista Pártnak 50,2%-ot sikerült megnyernie. Így abszolút többséggel fognak szerepelni az országgyűlésben, lehetőséget kapva az államelnök választására. /A moldvai választások . = RMDSZ Sajtófigyelő, febr. 26. - 38. sz./ Moldovában a kommunisták visszaszerezték a hatalmat, tízévi demokrata kormányzás után - ez derült ki a szavazókerületek több mint kétharmadából beérkezett, előzetes adatokból. A Vlagyimir Voronyin vezette kommunisták több mint hatvan helyhez juthatnak a 101 tagú parlamentben. Így ők alakíthatnak kormányt, és megválaszthatják az elnököt, valamint a parlamenti elnököt. A centrista miniszterelnök, Dumitru Braghis tömörülése a vártnál kisebb támogatást kapott, 14 százalék körüli voksaránnyal. A Romániával való egyesülésért fellépő kereszténydemokrata párt 8 százalékra számíthat. A kommunisták népszerű választási ígéreteiknek köszönhetik sikerüket (a korrupció, bűnözés és munkanélküliség felszámolása, az Oroszországhoz és a Független Államok Közösségéhez, vagyis Moldova fő piacaihoz fűződő kapcsolatok erősítése, csatlakozás az orosz-fehérorosz unióhoz). A Független Államok Közösségének országai közül Moldova az első, ahol a kommunisták visszatértek a hatalomba. /Kommunista visszatérés Moldovában. Erősíteni kívánják a kapcsolatot Moszkvával. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./ A román politikai vezetők - Adrian Nastase miniszterelnök, Adrian Severin, Andrei Chiliman, Ilie Neacsu - úgy vélik, hogy a kommunisták Moldova Köztársaságban elért győzelmét az ország nehéz gazdasági és társadalmi helyzete, valamint a többi politikai erő szereplése idézte elő, és reményüket fejezik ki aziránt, hogy az ország tovább halad a reformok útján és tovább fejlődnek majd a Romániával fenntartott kapcsolatok - írja az Adevarul és a Curierul National. /RMDSZ Sajtófigyelő, febr. 27. - 39. sz./

2001. december 8.

Nov. 30. és dec. 2. között az Európai Népcsoportok Föderációja (FUEV), a Kisebbségi Kérdések Európai Központjával (ECMI) és az Európai Akadémiával (UA), együttműködve nemzetközi konferenciát szervezett a kisebbségi jogokról megalkotott nemzetközi normák alkalmazásáról. A szervezők meghívták az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ), az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), az Európai Unió (EU) és más intézmények szakértőit, akik bemutatták a kisebbségi jogokról megalkotott nemzetközi normák alkalmazásának mai helyzetét. A napirendi pontok között, a magyar státustörvény többször is terítékre került, tájékoztatott Pécsi Ferenc RMDSZ-képviselő. Pécsi, felszólalásában kifejtette: a romániai magyar kisebbség nagyon pozitívan fogadta a jogszabályt, hiszen 80 éve először történt meg, hogy a mindenkori magyar kormány egy összefüggő kedvezményrendszert dolgozott ki a szomszédos országokban élő magyar kisebbségek számára. A képviselő ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a 12 EU-tagságra készülő kelet-európai ország számára évente készülnek országjelentések, amelyek azonban nem foglalkoznak behatóan az illető ország nemzeti kisebbségeinek sérelmeivel. A román országjelentés például egyetlen szóban sem említi a magyar kisebbség jogos követeléseit és sérelmeit. Dr. Asbjorn Eide, a Norvég Emberjogi intézet volt igazgatója annak a véleményének adott hangot, hogy a területen kívüliség miatt a törvény egyes cikkelyeit módosítani kellene Ugyanakkor Eide tart attól, hogy a kedvezménytörvény modellként szolgálhat az orosz federáció (FÁK), számára, ami óriási feszültségekhez vezethetne az övezetben, mivel több mint 25 millió orosz él nemzeti kisebbségként idegen országban. /Princz Csaba: Minden európai ország kíváncsi, mi lesz a státustörvénnyel. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 8./


lapozás: 1-28




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998