udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 82 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-82
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Fuggetlen Kisgazda-, Foldmunkas es Polgari Part /FKGP/ (Magyarorszag)

1990. január 31.

A napokban jegyezték be a Romániai Magyar Független Pártot. Dudás László, a párt főtitkára elmondta, hogy a Független Kisgazda Párt, a Magyar Demokrata Párt és Romániai Magyar Független Párt közös megegyezése alapján dolgozták ki pártjuk politikai programját és hozták létre a pártot. A magyarság és minden nemzeti kisebbség érdekében lépnek fel. A privatizálás hívei, faluhelyen javasolják a gazdakörök megalakítását. Mindannyian az RMDSZ tagjai, támogatják az RMDSZ-t. A pár napja megalakult Demokrata Blokkhoz tartoznak, ez a csoportosulás pártját is felkéste a belépésre. A Romániai Magyar Független Párt egyelőre Székelyföldet és Kolozsvár környékét öleli fel. Ideiglenes székhelyük Marosvásárhelyen van. /DBM: A Romániai Magyar Független Párt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./

1990. március 20.

Budapesten márc. 20-án a Hősök terén több tízezres tömeg tiltakozó nagygyűlésen ítélte el a marosvásárhelyi véres eseményeket. Lezsák Sándor, a nagygyűlést megnyitva, hangoztatta: az aggodalom gyűjtötte össze az embereket, hogy felemeljék szavukat a marosvásárhelyi magyarokat ért véres atrocitások ellen. Hetek óta baljós hírek érkeznek Romániából. Legyünk higgadtak, ugyanakkor a világ közvéleményének szánt üzenetünk legyen erőteljes, mondta. Sinkovits Imre színművész felolvasta a Sütő András által aláírt nyilatkozatot, melyet a Maros megyei RMDSZ szervezet intézett a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsához. Kányádi Sándor beszélt, majd Göncz Árpád, a Magyar Írók Szövetségének nevében felolvasta azt a levelet, amelyet a Román Írószövetséghez intéztek. Csurka István, az MDF elnökségi tagja méltatta a marosvásárhelyi események során súlyosan megsérült Sütő András életútját. Romániában a diktátor már halott, de a diktatúrát még nem szüntették meg teljesen. Tamás Gáspár Miklós, a szabaddemokraták képviselője hangoztatta, hogy Iliescu elnöknek lépéseket kell tenni a magyarság jogainak garantálásáért. Keresztes Sándor, a Kereszténydemokrata Néppárt, Sebestyén László a Magyar Néppárt, Németh Zsolt Fidesz, Prepeliczay István a Független Kisgazdapárt, Csepella Imre az Erdélyi Szövetség nevében, Kónya Imre a Független Jogász Fórum nevében beszélt. Bejelentették, hogy a súlyos állapotban levő Sütő Andrást Budapestre hozták, kórházban ápolják. /Nagyszabású demonstráció a Hősök terén. = Népszabadság, márc. 21./

1990. április 8.

Magyarországon márc. 25-én volt a parlamenti választások első fordulója, ápr. 8-án a második forduló. A választásokat az MDF /Magyar Demokrata Fórum/ nyerte. A választás eredménye: 164 mandátum MDF, 92 mandátum SZDSZ, 44 mandátum FKgP, 33 mandátum MSZP, 21 mandátum FIDESZ, 21 mandátum KDNP.

1992. július 25.

Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés szervezésében az RMDSZ egyes platformjai, valamint a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt, a Romániai Magyar Független Kisgazdapárt, a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt és a Szabadelvű Kör egyeztető tanácskozásán a következő állásfoglalás született: a parlamenti választáson az RMDSZ a régi nomenklatúra tagjait ne jelölje /kivétel, ellenálló múltja miatt Király Károly és Sütő András/, az RMDSZ tisztségviselői politikai önéletrajzukkal igazolják, hogy nem működtek együtt az elnyomó hatalommal. Az RMDSZ-en belül létrehozták a Keresztény és Liberális Egységkeretet. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 25./

1994. július 19.

Az új magyar kormány határon túli magyarokkal kapcsolatos elképzeléseit értékelték az ellenzéki pártok. Csóti György /MDF/ szerint irreálisak azok a nyilatkozatok, hogy gyorsan megköthetők az alapszerződések, mert Romániában és Szlovákiában az uralkodó politikai körök az ott élő magyarság politikai követeléseit nem kívánják kielégíteni. Rossz üzenet a határon túli magyarság részére az, hogy Horn Gyula tíz és fél millió magyar miniszterelnöke akar lenni. "Figyelembe kell vennünk szomszédaink sérelmeit, de nem lehet saját érdekeinket föladni." Csépe Béla /KDNP/ hozzátette, hogy amennyiben Horn Gyula valóban felelősséget érez a határon túli magyarokért, azt a gyakorlatban be is kell majd bizonyítania. Úgy véli, hogy az Antall-féle kisebbségi elképzelésekhez képest ez a mostani visszalépés. Torgyán József /FKGP/ a hatpárti konszenzust sürgette. Kövér László /Fidesz/ úgy látja, hogy a koalíció pártjainak álláspontja habozó, ő is a hatpárti konszenzust tartja szükségesnek. /Új Magyarország, júl. 19./

1994. augusztus 18.

A Független Kisgazdapárt kezdeményezésére ülnek tárgyalóasztalhoz aug. 18-19-én Budapesten a határon túli magyarok képviselői, melyre a pártvezetők, politikusok, a magyar emigráció jeles tagjai, kisebbségi és emberi jogi szakértők kaptak meghívást. A Szent István 1994 nevű konferencián először Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke szólalt fel, aki szerint olyan multilaterális szerződéseket kell kötni, amelyekben a nagyhatalmak garantálják a dokumentumok betartását. A magyar kormánynak nem szabad túlzásba vinni az engedékenységét, jelentette ki Popély Gyula, a szlovákiai Magyar Néppárt elnöke. Marácz László, a Hollandiai Magyar Szövetség elnöke szerint a magyar kormány nincs felhatalmazva arra, hogy a magyarság nevében beszéljen. Mester Zsolt erdélyi professzor Tőkés László levelét olvasta fel, eszerint az alapszerződések kérdése az összmagyarság ügye. Nemzetpolitikai stratégiát kell kidolgozni. Ágoston András, a VMDK /Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke szerint a magyar politikai színtéren nincsenek olyan erők, amelyek az autonómiakoncepciók alálicitálnának. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18., 20./ A Szent István 1994 című budapesti tanácskozás végén a jelenlevők létrehoztak egy nemzetstratégiai bizottságot, amely a magyarság számára sorsdöntő kérdésekben foglal majd állást. /Magyar Nemzet, aug. 22./

1995. január 7.

Az RMDSZ megalakulásának ötödik évfordulójának ünnepi rendezvényét Kolozsvárott tartották, jan. 7-én, amely A közösségi érdekvédelem és önkormányzat című tudományos tanácskozással kezdődött. Jelen voltak a szomszédos országokban élő magyarság érdekvédelmi szervezetei és az anyaországi kormányszervek képviselői is. Dr. Christoph Pan professzor, a FUEV elnöke A FUEV és a kisebbségi autonómia címen tartott előadást. Rámutatott arra, hogy a kisebbségvédelem már régen nem az illető ország belügye, viszont idő kell az erre vonatkozó nemzetközi alapelvek életbe ültetéséhez. A kisebbségvédelem alapvető eszköze az önkormányzat és autonómia. Markó Béla az RMDSZ autonómia-programjának kialakulását részletezte. Tartalmas eszmecsere következett, amelyen mód nyílt a vajdasági, kárpátaljai és szlovákiai magyarság álláspontjának ismertetésére. Este az Állami Magyar Színházban ünnepelték az RMDSZ fennállásának ötödik évfordulóját. Ünnepi beszédet mondott Markó Béla, Domokos Géza, Tőkés László és Takács Csaba. A beszédek értékelték az RMDSZ létrejöttét, munkáját, harcát, céljait, de szó volt az ellentétekről is. Felolvasták Göncz Árpád köztársasági elnök üdvözletét is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./ Megjelentek a magyarországi parlamenti pártok küldöttségei /MDF: Für Lajos elnök, Kelemen András, Herényi Károly, Fidesz: Orbán Viktor elnök, Várhegyi Attila, Németh Zsolt, SZDSZ: Mács Imre, Hajdú Zoltán, FKGP: István József, Tóth Mátyás László, KDMP: Semjén Zsolt, MSZP: Szűrös Mátyás. /Új Magyarország, jan. 7./ Markó Béla a tudományos tanácskozáson arról beszélt, hogy a második világháború után megszakadt egy megoldáskeresési folyamat, 1989 után először ezeket az elszakadt szálakat kellett újból összekötni. Ugyanakkor egy másfajta kapcsolatot is meg kellett teremteni a múlttal, felidézni azt a történelmi hagyományt, amely a hajdani Erdélyt a tolerancia földjévé tette. Föl kellett eleveníteni a székely és a száz autonómia egykori rendszerét. - Az RMDSZ 1992. októberi Kolozsvári Nyilatkozatában a belső önrendelkezés fogalmát használta. A szervezet 1993. januári brassói kongresszusa kimondta, hogy a kisebbségi társadalom önszervezését autonómiák teszik lehetővé, a helyi és regionális, személyi és kulturális autonómia. A kisebbségi törvénytervezetében az RMDSZ az autonóm közösség meghatározást fogadta el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

1995. január 16.

A Független Kisgazdapárt népszavazást kezdeményez annak érdekében, hogy ne az Országgyűlés, hanem az ország polgárai válasszák meg a köztársasági elnököt. Torgyán József pártelnök úgy nyilatkozott, hogy elképzelhetőnek tartják: ne magyar állampolgárságú magyar legyen a legfőbb közjogi méltóság viselője, azonban nem kívánta megnevezni pártja jelöltjét. A Népszava úgy értesült, hogy a kisgazdák Tőkés Lászlót szeretnék köztársasági elnöknek /Népszava, jan. 16.,/ ezt a hírt Torgyán József elutasította. /Magyar Hírlap, jan. 18./

1995. február 22.

Febr. 22-én külpolitikai vitanap volt a magyar parlamentben. Kovács László külügyminiszter kifejtette, hogy a kormány külön figyelmet szentel a magyar-román és a magyar-szlovák kapcsolatoknak és az alapszerződéseket nem célként, hanem eszközként kezeli. A szerződésekről folyamatosan konzultálnak a határon túli magyarság képviselőivel is, a döntést azonban a kormány hozza meg. /Népszabadság, febr. 23./ "Elégedettek vagyunk a kormány külpolitikájával" - szögezte le Eörsi Mátyás, az SZDSZ külpolitikai ügyvivője. /Magyar Hírlap, febr. 23./ Für Lajos, az MDF elnöke a holocausttal egy sorban emlegette a magyarság hetvenéves fogyását, amelynek következtében 3,5 millió magyar hiányzik a Duna-tájról. A "helyzet valóban drámai." Antall József "tett is valamit a 15 millió magyarért." Ha viszont az európai integráció érdekében feladják a magyarság érdekeit, az "több mint hárommillió magyar feláldozását" jelentené. A független kisgazdák szónokaként G. Nagyné Maczó Ágnes kijelentette: "a magyar külpolitikával tulajdonképpen csak annyi probléma van, hogy sokszor olyan, mintha román lenne." Szerezzenek annyi jogot a kisebbségeknek, mint amennyit a dél-tiroli és belgiumi németek, a finnországi svédek élveznek. Németh Zsolt /Fidesz/ új külpolitikát hirdetett, bírálta a külügyminisztert, főleg Horn Gyulát, károsnak minősített lépéseiért, a "mosolydiplomáciáért", a "proletár nemzetköziségre rímelő" történelmi kibékülés gondolatáért. Szerinte az SZDSZ, majd az MSZP már május előtt fölmondta a külpolitikai konszenzust. Horn Gyula miniszterelnök arról beszélt, hogy az Európai Unióba és a NATO-ba való felvételnél a partnerek igénylik, hogy Magyarország rendezze viszonyát szomszédaival. Csapody Miklós /MDF/ úgy fogalmazott, hogy 1957 óta nem tapasztalható olyan drámai mértékű romlás Magyarország külföldi megítélésében, mint most. Tabajdi Csaba, a kisebbségeket felügyelő államtitkár határozott kiállást ígért a határon túli magyarság ügyei mellett. Kovács László külügyminiszter vitazárójában hangsúlyozta, hogy megvan az esély a konszenzusra az alapvető külpolitikai kérdésekben. /Népszabadság, febr. 23./ /A külpolitikai vitanapról összefoglaló: Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./ Kereskényi Sándor Van-e nemzetpolitikája a magyar kormánynak? címmel számolt be a külpolitikai vitanapról. Németh Zsolt "nem egészen alaptalanul -a kormány "mosolydiplomáciája" mögött meghúzódó személyes és csoportérdekek némileg hívságos voltára figyelmeztetett." Horn Gyula miniszterelnök kifejtette, hogy a "kormány külpolitikája nem bizonytalan, nem kapkodó, hanem rugalmas és szakmailag megbízható..." "Az európai megoldás 15 millió magyar egyszeri esélye a régóta várt találkozásra, és ezt az esélyt hiúságból vagy figyelmetlenségből elszalasztani nem szabad." Tabajdi Csaba államtitkár figyelmeztetett: a kisebbségpolitika nemcsak külpolitikai kérdés, hanem "a nemzet történelmi sorsvállalásának kérdése" is. Kádár Béla a nemzetpolitika globális kereteinek határozottabb kijelölését sürgette. A magyar kormánynak kell előállni a megoldás gazdasági-politikai forgatókönyvével. "Ehhez azonban a kormánynak nem titkolnia, hanem végre körvonalaznia kellene nemzetpolitikai stratégiáját." - ezzel a megállapítással fejeződik be a tudósítás. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 1./

1995. május 29.

A máj. 29-i romániai lapok beszámoltak az RMDSZ kongresszusáról. Az Adevarul szerint irredenta megnyilvánulások hangzottak el, az újságok elítélték Torgyán József kisgazdapárti elnök beszédét. A lapok a mérsékeltek radikalizálódását érzékelték. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./

1995. július 25.

Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke júl. 25-i sajtótájékoztatóján javasolta, hogy a magyarságot hátrányosan érintő oktatási törvény miatt rendeljék haza a nagykövetet Romániából és szakítsák meg a diplomáciai kapcsolatot. Ugyanezen a sajtótájékoztatón Pősze Lajos kifejtette, hogy egy amerikai érdekeltségű médiacég a magyarországi regionális és kábeltévé-hálózat teljes bekebelezésére törekszik. A társaság nevében eljáró 2002 Kft., amelyet Baló György képvisel, majd alacsonyabb áron jut műsoridőhöz, és nem zárható ki a politikai befolyásolás lehetősége sem. /Új Magyarország, júl. 26., Népszabadság, júl. 26./

1996. február 2.

A választásokra készülő Romániában a belpolitikai helyzet az idén nem kényszeríti ki a megállapodást Magyarországgal szemben, a román tárgyaló fél nem elég rugalmas a kisebbségi kérdésben, állapította meg Szent-Iványi István külügyi államtitkár febr. 2-án, a kisebbségi televíziózásról szóló, Visegrádon megrendezett tanácskozáson. Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára úgy látta. hogy a szlovákiai és a romániai magyar kisebbségi kérdés mögött a szomszédos országok belső demokráciájának gondjai húzódnak meg. Tabajdi Csaba vitába keveredett a kerekasztalon részt vevő ellenzéki képviselőkkel. Csapody Miklós /MDF/, Rockenbauer Zoltán /Fidesz/, Lányi Zsolt /FKGP/ és Keresztes Sándor /KDNP/ bírálta a koalíciós kormányt, mert az euroatlanti integrációért cserében elhanyagolja a határon túli magyar kisebbség képviseletét. A kisebbségi magyarság helyzete ma rosszabb, mint a korábbi években, állapították meg. Tabajdi Csaba visszautasította azt, hogy a jelenlegi helyzet rosszabbodása összefüggésben lenne a megkötött alapszerződésekkel. /Népszabadság, febr. 3./

1996. február 7.

Lányi Zsolt, a Független Kisgazdapárt parlamenti frakciójának szóvivője tévesen tájékoztatta az MTI-t febr. 6-án, amikor beszámolt az FKGP és az RMDSZ vezetőinek találkozójáról, illetve arról, hogy a kisgazda képviselők személyenként 10-10 ezer forintot ajánlottak fel az RMDSZ-nek. Valójában az FKGP vezetői a romániai magyar kisgazdák képviselőivel találkoztak, és a felajánlott összegből a kisgazdáknak vesznek majd technikai eszközöket. - K. Bodor András, az RMDSZ elnöki hivatala sajtóirodájának vezetője cáfolta, hogy Markó Béla bármilyen megbeszélést folytatott volna a kisgazda vezetőkkel. /Magyar Nemzet, febr. 7./

1996. február 7.

Lányi Zsolt, a Független Kisgazdapárt parlamenti frakciójának szóvivője tévesen tájékoztatta az MTI-t febr. 6-án, amikor beszámolt az FKGP és az RMDSZ vezetőinek találkozójáról, illetve arról, hogy a kisgazda képviselők személyenként 10-10 ezer forintot ajánlottak fel az RMDSZ-nek. Valójában az FKGP vezetői a romániai magyar kisgazdák képviselőivel találkoztak, és a felajánlott összegből a kisgazdáknak vesznek majd technikai eszközöket. - K. Bodor András, az RMDSZ elnöki hivatala sajtóirodájának vezetője cáfolta, hogy Markó Béla bármilyen megbeszélést folytatott volna a kisgazda vezetőkkel. /Magyar Nemzet, febr. 7./

1996. február 8.

A kisgazdapárt országgyűlési képviselőcsoportja politikai vitanapot kezdeményezett a határon túli magyarok autonómiájának kérdésében. Az ehhez szükséges 76 aláírást össze is gyűjtötték, azonban febr. 8-án házbizottsági ülésen Gál Zoltán házelnök váratlan bejelentést tett: az MSZP-s aláírók zöme visszavonta aláírását. Az FKGP képviselői megdöbbenéssel fogadták a döntést. Lányi Zsolt frakcióvezető-helyettes szerint összeegyeztethetetlen a képviselői magatartással, hogy a nemzeti kérdésben tett támogató aláírást frakciófegyelemből visszavonják. Kósa Ferenc MSZP-s képviselő nem vonta vissza aláírását. /Új Magyarország, febr. 9./ Szekeres Imre, az MSZP képviselőcsoportjának vezetője elmondta, hogy a vitanappal kapcsolatban jogos problémák merültek fel. Szerinte a vita nem szolgálná a határon túli magyarság érdekeit, hanem hátrányosan érintené őket. /Népszabadság, febr. 9./

1996. március 2.

A Trianonnal elveszett magyar területek "békés visszakebelezéséről" kezdeményez tárgyalásokat Kávássy Sándor FKGP-képviselő. Módosító indítványával azokat a területi veszteségeket tette szóvá, ahol a békeszerződéssel megvont határ egy-egy településbe hasított bele. Kárpátalja esetében ide sorolta Barabást, Beregdarócot, Beregsurányt, Lónát, Tiszakerecsenyt és Milottát. Eörsi Mátyás, az Országgyűlés külügyi bizottságának SZDSZ-es elnöke "szörnyűségesnek" nevezte ezt az indítványt, kifejtve, hogy Magyarország nem a határmódosításban, hanem a határok átjárhatóságában érdekelt. /Népszabadság, márc. 2./

1996. március 19.

Sokan lesújtó véleménnyel vannak az RMDSZ-ről. Ez helytelen, ebben az RMDSZ-ben kell a magyarságért harcolni - jelentette ki Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a vele készített terjedelmes interjúban. A szervezet mennél jobb működéséért harcol, mondta. Csodálkozik azon, hogy hatáskörének túllépésével vádolják. Mondvacsináltnak érzi azt a felvetést, hogy az egyház politizáljon-e vagy ne. Az egyház puszta létével is politizál. Az egyház és az RMDSZ "két olyan legitim intézmény, amely legfőbb letéteményese a romániai magyarság jövője alakításának, politikai, társadalmi, gazdasági emancipációjának, valamint a jogaiért való küzdelemnek." Szíve szerint már évekkel ezelőtt lemondott volna az RMDSZ-en belüli szerepéről, de úgy érzi, szükség van rá. - A politika és erkölcs nem olyan idegenek egymástól. Nem tartja megfelelőnek, hogy az RMDSZ-ben úgy akarnak egységet egyesek, hogy szőnyeg alá söprik az ellentéteket. Az RMDSZ parlamenti csoportjának álláspontja jelentős mértékben eltér a romániai magyar tömegek elvárásaitól, a tagságétól is. Meglepő számára az SZKT minimális konfliktustűrő képessége is. Csak részben ért egyet Markó Béla elnökkel a kötelező távolságtartással kapcsolatban: "közelebb kell állnunk az EDU-tag magyarországi pártokhoz, mint az MSZP-hez vagy a Torgyán-féle Kisgazdapárthoz.." Nem szabad letagadni, hogy jelen pillanatban a Fideszhez sokkal közelebb állnak, mint más magyarországi párthoz. A közeledő helyhatósági választásokkal kapcsolatban kifejtette, hogy Funar a hatalom bábfigurája. Amennyiben szüksége van a hatalomnak Funarra, akkor meg fogják választani. - Markó Bélát jó politikusnak tartja, nem történt Markó Béla megbuktatására irányuló összeesküvés. - Szőcs Gézában nem egy irányzat képviselőjét kell látni, hanem egy megbuktatott, és az RMDSZ perifériájára szorított politikust. Ennek a politikusnak helye van a romániai magyar politika élvonalában. A püspök elmondta, hogy őt is ki akarták szorítani, püspökként is meg akarták buktatni. - A szövetségi elnök megnövekedett döntéshozói szerepe mellett az SZKT elsúlytalanodott, az RMDSZ parlamenti csoportjával szemben az SZKT háttérbe szorult. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 19./

1996. május 2.

Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke máj. 2-án bejelentette, hogy személységi jogainak védelmében bepereli Teodor Melescanu külügyminisztert, továbbá a Magyar Távirati Irodát /MTI-t/ és az Új Magyarországot. Torgyán azt kifogásolja, hogy Melescanu a nagyváradi Erdélyi Napló ápr. 24-i számában nyilatkozva a magyarországi szélsőséges pártokra vonatkozva így fogalmazott: "Gondolom, figyelemmel kíséri a televízióban Turdeanu barátunk megnyilatkozását, akit Önök Torgyánnak hívnak, és aki miatt, feltételezem, Önök sokkal felháborodottak, mint mi." A kisgazda pártelnök a bukaresti bíróságon kér jogorvoslatot, személyesen jelen kíván lenni a tárgyaláson, ezzel mintegy üzenve az erdélyi magyarságnak: magyar politikus ügye nem választható el a magyarság ügyétől. Az MTI-t és az Új Magyarországot azért akarja perelni, mert nyilvánosságra hozta az Erdélyi Naplóban megjelent interjút. Torgyán József levelet küldött Ioan Doncának, a budapesti román nagykövetnek, bejelentve, hogy pert akar indítani, egyben feltette a kérdést, hogy anyanyelvén fordulhat-e román bírósághoz. /Új Magyarország, máj. 3./

1996. május 6.

Ion Donca budapesti román nagykövet megerősítette, hogy Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke levélben közölte: be akarja perelni Teodor Melescanu külügyminisztert, állítása szerint ugyanis Melescanu megsértette személyiségi jogait, amikor azt állította, hogy Torgyán valószínűleg román származású. Donca továbbította a levelet kormányának, Bukarestbe, de véleménye szerint ez az ügy nem árthat a két ország közötti viszonynak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./

1996. augusztus 14.

A magyarországi ellenzéki pártok aggodalommal fogadták annak hírét, hogy elkészült az alapszerződés végleges szövege. Isépy Tamás, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője - aki az elmúlt hetet Erdélyben töltötte - személyes tapasztalataira hivatkozva elmondta: az erdélyi magyarok félnek attól, hogy, hogy az alapszerződés növelni fogja problémáikat. G. Nagyné Maczó Ágnes, a kisgazdapárt alelnöke szerint mindaddig, amíg európai garanciákkal egybekötve fel nem számolják a magyarság elleni faji megkülönböztetést, az alapszerződés megkötése hazaárulásnak és magyarellenes cinkosságnak minősül. Jeszenszky Géza /Magyar Demokrata Néppárt/ kifejtette: az alapszerződés szövegét nem ismeri, nem akar elhamarkodottan ítélkezni. Rockenbauer Zoltán /Fidesz/ szkeptikusan fogadta a megegyezés hírét. A Fidesz szerint az 1201-es ajánlásnak csorbítatlanul kell szerepelnie az alapszerződésben. Meg kell akadályozni, hogy Horn Gyula miniszterelnök aláírja az alapszerződést, jelentette ki Csurka István, a MIÉP elnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16., Népszava, aug. 15., Népszabadság, aug. 15./

1996. augusztus 14.

A magyarországi ellenzéki pártok aggodalommal fogadták annak hírét, hogy elkészült az alapszerződés végleges szövege. Isépy Tamás, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője - aki az elmúlt hetet Erdélyben töltötte - személyes tapasztalataira hivatkozva elmondta: az erdélyi magyarok félnek attól, hogy, hogy az alapszerződés növelni fogja problémáikat. G. Nagyné Maczó Ágnes, a kisgazdapárt alelnöke szerint mindaddig, amíg európai garanciákkal egybekötve fel nem számolják a magyarság elleni faji megkülönböztetést, az alapszerződés megkötése hazaárulásnak és magyarellenes cinkosságnak minősül. Jeszenszky Géza /Magyar Demokrata Néppárt/ kifejtette: az alapszerződés szövegét nem ismeri, nem akar elhamarkodottan ítélkezni. Rockenbauer Zoltán /Fidesz/ szkeptikusan fogadta a megegyezés hírét. A Fidesz szerint az 1201-es ajánlásnak csorbítatlanul kell szerepelnie az alapszerződésben. Meg kell akadályozni, hogy Horn Gyula miniszterelnök aláírja az alapszerződést, jelentette ki Csurka István, a MIÉP elnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16., Népszava, aug. 15., Népszabadság, aug. 15./

1996. augusztus 21.

A Fidesz elnöksége üdvözli az RMDSZ-nek a magyar-magyar csúcstalálkozó összehívására vonatkozó kezdeményezését és támogatja a külügyi bizottság rendkívüli ülésének összehívását, hangzott el a Fidesz-Magyar Polgári Párt Budapesten, aug. 21-én tartott sajtóértekezletén. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke ismertette pártja elnökségének aug. 21-én elfogadott tízpontos állásfoglalását, amely a román-magyar alapszerződéssel kapcsolatos ellenvetéseket és javaslatokat tartalmazza. "Annak eldöntése, hogy a román-magyar alapszerződés készülő szövege előnyös-e az ott élő magyarság számára, kizárólag az RMDSZ illetékes" - emelte ki Orbán Viktor. A Fidesz elfogadhatatlannak tartja, hogy a készülő alapszerződésben nem esik szó a kollektív jogokról, a szerződésben ki kell térni az egyházi ingatlanokra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./ Orbán Viktor javasolta, hogy az alapszerződés hatálya tíz esztendőről kettőre csökkenjen. Erőteljesen kifogásolta, hogy a magyar kormány egy mindössze két hónapig hatalmon levő kormánnyal köt ilyen súlyú megállapodást. Horn Gyula e lépésével valószínűleg Iliescu kampányát próbálja segíteni. /Udvardy Zoltán: Horn Iliescu kampányembere. = Új Magyarország, aug. 22./ A Fidesz támogatja az FKGP és a KDNP javaslatát a parlament rendkívüli összehívására. Orbán Viktor szerint egy dél-tiroli típusú autonómia megilleti Székelyföldet. /Népszabadság, aug. 22./

1996. augusztus 21.

A Fidesz elnöksége üdvözli az RMDSZ-nek a magyar-magyar csúcstalálkozó összehívására vonatkozó kezdeményezését és támogatja a külügyi bizottság rendkívüli ülésének összehívását, hangzott el a Fidesz-Magyar Polgári Párt Budapesten, aug. 21-én tartott sajtóértekezletén. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke ismertette pártja elnökségének aug. 21-én elfogadott tízpontos állásfoglalását, amely a román-magyar alapszerződéssel kapcsolatos ellenvetéseket és javaslatokat tartalmazza. "Annak eldöntése, hogy a román-magyar alapszerződés készülő szövege előnyös-e az ott élő magyarság számára, kizárólag az RMDSZ illetékes" - emelte ki Orbán Viktor. A Fidesz elfogadhatatlannak tartja, hogy a készülő alapszerződésben nem esik szó a kollektív jogokról, a szerződésben ki kell térni az egyházi ingatlanokra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./ Orbán Viktor javasolta, hogy az alapszerződés hatálya tíz esztendőről kettőre csökkenjen. Erőteljesen kifogásolta, hogy a magyar kormány egy mindössze két hónapig hatalmon levő kormánnyal köt ilyen súlyú megállapodást. Horn Gyula e lépésével valószínűleg Iliescu kampányát próbálja segíteni. /Udvardy Zoltán: Horn Iliescu kampányembere. = Új Magyarország, aug. 22./ A Fidesz támogatja az FKGP és a KDNP javaslatát a parlament rendkívüli összehívására. Orbán Viktor szerint egy dél-tiroli típusú autonómia megilleti Székelyföldet. /Népszabadság, aug. 22./

1996. augusztus 28.

Isépy Tamás, a KDNP frakcióvezetője aug. 27-én átadta Gál Zoltán házelnöknek a 89 képviselő aláírását tartalmazó íveket. Ezek a képviselők kezdeményezték a rendkívüli ülés összehívását az alapszerződés ügyében, ezzel egyidőben beterjesztette a KDNP, az FKGP, az MDF és a Fidesz frakcióvezetői által jegyzett országgyűlési határozati javaslatot. Gál Zoltán elmondta, hogy aug. 28-ra összehívja a házbizottság ülését, ezen döntenek a rendkívüli ülés összehívásának időpontjáról. A rendkívüli ülés szept. 3-án lesz. Gál Zoltán szerint fontos lenne, hogy a televízió közvetítse az ülést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./ Németh Zsolt, a Fidesz-frakció helyettes vezetője, a párt alelnöke javaslatot tesz arra, hogy az ülésen szót kapjon az RMDSZ elnöke, Markó Béla, arra számít, hogy a többi ellenzéki párt támogatja ezt a kezdeményezést. /Magyar Hírlap, aug. 28./

1996. augusztus 29.

Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke bírálta az RMDSZ-t, szerinte az RMDSZ vezetői átgondolatlanul és szerencsétlenül döntöttek akkor, amikor a román-magyar alapszerződésről tárgyalni kezdtek Horn Gyula miniszterelnökkel. Az RMDSZ ezzel a megbeszéléssel rontotta az újabb magyar-magyar csúcs összehívásának esélyeit, jelentette ki pártjának aug. 28-i sajtótájékoztatóján. A kisgazdák szükségesnek tartják az Ukrajnával, illetve Romániával kötött alapszerződést. /Népszabadság, aug. 29./

1996. augusztus 29.

Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke bírálta az RMDSZ-t, szerinte az RMDSZ vezetői átgondolatlanul és szerencsétlenül döntöttek akkor, amikor a román-magyar alapszerződésről tárgyalni kezdtek Horn Gyula miniszterelnökkel. Az RMDSZ ezzel a megbeszéléssel rontotta az újabb magyar-magyar csúcs összehívásának esélyeit, jelentette ki pártjának aug. 28-i sajtótájékoztatóján. A kisgazdák szükségesnek tartják az Ukrajnával, illetve Romániával kötött alapszerződést. /Népszabadság, aug. 29./

1996. szeptember 5.

A Bocskai Szövetség szervezésében szept. 5-én az Országház előtti Kossuth téren megtartott nagygyűlésre több mint húszezren jöttek el. A gyűlés szónokai egyetértettek abban, hogy a határon túli magyarság véleményének figyelembe vétele nélkül nem szabad dönteni az alapszerződésről. A rendezvényt végigkísérte a Horn Gyula miniszterelnököt és Göncz Árpád köztársasági elnököt elítélő jelszavak skandálása. Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök szorgalmazta, hogy az alapszerződésbe rögzítsék az erdélyi magyar kisebbség kollektív jogainak gyakorlását, az államosított egyházi vagyon visszaadását és a történelmi egyházak iskolái működési feltételeinek garanciáit. Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés elnöke köszönetet mondott a magyar ellenzéki pártoknak, hogy "kierőszakolták" az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását az alapszerződés ügyében. Úgy véltem hogy az alapszerződés nem a béke, nem az együttélés dokumentum lesz. Ifj. Hegedüs Lóránt református lelkész hangoztatta, hogy területi autonómia nélkül szűkítő jellege van az alapszerződésnek. Zétényi Zsolt, a Nemzeti Társaskör elnöke olyan legitim összmagyar fórum létrehozását kezdeményezte, amely magyar rendezési javaslatot terjesztene elő a térség problémáinak megoldására. Lányi Zsolt, a Független Kisgazdapárt szónoka szerint azt a kormányt nem lehet magyarnak nevezni, amely nem küzd az elszakított nemzettestekért. Hangsúlyozta: Horn Gyula nem mondott igazat, amikor kijelentette, hogy az alapszerződés aláírásával a magyar társadalom többsége egyetért. Giczy György, a KDNP elnöke, aki arról beszélt, hogy Meciar és Iliescu legalább saját nemzetével szemben elkötelezett, míg Horn Gyulánál ennek nyomait sem lehet felfedezni. Gáspár Miklós KDNP-alelnök szerint a hazaáruló kormány Kun Béláék méltó utóda. Csapody Miklós, az MDF alelnöke az alapszerződést igazságtalan megállapodásnak nevezte, amelyet nem befolyásolt a nemzet egyetlen ellenérve sem. Csurka István, a Magyar Igazság és Élet Párta /MIÉP/ elnöke bejelentette, hogy - a Magyarok Világszövetségével összhangban - aláírásgyűjtést kezdeményez annak érdekében, hogy népszavazás döntsön arról: ha a kormány aláírja az alapszerződést, akkor az Országgyűlés ne ratifikálja azt. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./ A tömeg ütemesen zúgta: Vesszen Horn!. /Új Magyarország, szept. 7./

1996. szeptember 16.

Az öt magyar ellenzéki párt közös nyilatkozatban ítélte el az alapszerződést. Az Országgyűlésben szept. 16-án napirend előtti felszólalásként elhangzott nyilatkozat hangoztatja: a kormány az ellenzék és a határon túli magyarság fenntartásai ellenére írta alá a magyar-román alapszerződést. A szerződést támogató MSZP és SZDSZ eltért a magyar-magyar csúcs nyilatkozatának szellemétől. Nagy a kockázata annak, hogy az alapszerződés a magyar-román viszony romlásához vezet. Az ellenzéki frakciók javasolják az újabb magyar-magyar csúcs összehívását. - A magyar ellenzéki pártok és szervezetek szept. 16-án a Magyarok Világszövetségének székházában aláírt közös állásfoglalásukban tiltakoztak az alapszerződés aláírása ellen. "A Magyarok Világszövetsége elnöke és az alulírott pártok, társadalmi szervezetek vezetői szükségesnek tartják, hogy nyilatkozatban foglalják össze álláspontjukat." "Egyetlen kormány sem kapott azonban felhatalmazást arra, hogy a magyarság érdekeinek rovására - külső befolyás alatt vagy saját szándékából - a jogokról való egyoldalú lemondással szerződéseket kössön. A magyar kormány nem kapott felhatalmazást arra, hogy a magyar-magyar csúcstalálkozón vállalt kötelezettségeitől két hónap múlva egyoldalúan elálljon." "A nyilatkozat aláírói felszólítják a magyar kormányt, hogy enyhítse a hibás döntésből eredő hátrányokat." Érvényesítse az autonómiákkal kapcsolatos jogos magyar igényeket. A nyilatkozat aláírói: Magyarok Világszövetsége - Csoóri Sándor, Bocskai Szövetség - dr. Balás István, Erdélyi Szövetség - Halász Péter, Kárpátaljai Szövetség - Báthory Katalin, Rákóczi Szövetség - Halzl József, Független Kisgazda Párt - Győriványi Sándor, Fidesz-Magyar Polgári Párt - Orbán Viktor, Kereszténydemokrata Néppárt - Giczy György, Magyar Demokrata Fórum -. Boross Péter, Magyar Demokrata Néppárt - Jeszenszky Géza. /Magyar Nemzet, szept. 17., Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 19./ Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének /MVSZ/ elnöke bejelentette, hogy az MVSZ külföldi magyar szervezetek segítségével irodát nyit Budapesten, hogy a határon túli magyar szervezetek panaszt tehessenek, ha az eddig megkötött alapszerződések megszegését tapasztalják. A panaszokat eljuttatják nemzetközi szervezeteknek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

1996. szeptember 21.

Önálló képviselői indítványt terjesztett be Szűrös Mátyás /MSZP/ és az öt ellenzéki párt egy-egy képviselője: Rockenbauer Zoltán /Fidesz/, Győriványi Sándor /FKGP/, Csóti György /MDF/, Isépy Tamás /KDNP/, Jeszenszky Géza /MDNP/. A szomszédsági kapcsolatokban és a magyarság összetartozásában bekövetkezett újabb fejlemények szükségessé teszik az anyaország és a határon túli magyarság közötti minél tejesebb nemzeti és politikai összhang kialakítását - áll az indítványban. A javaslat 12 pontba foglalja össze a magyar külpolitikának a célok elérése érdekében követendő "viselkedési normáit", köztük a magyar Országgyűlés a tárgykörben elfoglalt álláspontját. /Népszabadság, szept. 21./

1996. október 9.

Az Országgyűlés külügyi bizottsága okt. 9-i ülésén megvitatta Szűrös Mátyás szocialista képviselő és több ellenzéki képviselő a "Határon túli magyarság iránti felelősség dolgában" címmel benyújtott határozati javaslatát. Szűrös Mátyás azzal indokolta javaslatát, hogy megbomlott a magyar külpolitika egyensúlya, az integrációnak alárendelődött a határon túli magyarság ügye. A képviselő szerint az Országgyűlés szintjére kellene emelni a magyar-magyar csúcs zárónyilatkozatában foglaltakat. Az előterjesztést támogatta a Fidesz, az MDF, az MDNP és a FKGP frakciója. A külügyi bizottság azonban elvetette az indítványt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-82




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998