udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Fuggetlen Magyar Part

2004. augusztus 17.

A Romániai Székelyek Szövetsége (RSZSZ) részt akar venni az általános választásokon, jelentette ki Kiss Kálmán, a szövetség elnöke. Elmondta: az RSZSZ törvényesen működő szövetség, amelyet idén áprilisban jegyeztek be. – Az RSZSZ a székelyeknek a magyar "bárókkal" szembeni autonómiájáért küzd. Azt kívánjuk, hogy a székelység függetlenné váljon, és vége legyen az évszázados elnyomásnak. A székelyeknek mindig is konfliktusaik voltak a magyarsággal, most pedig az RMDSZ "kiskirályai" ismét rájuk telepedtek – fejtette ki Kiss. – Kiss Kálmán korábban a Romániai Magyarok Szabad Demokrata Szövetségét vezette, amelynek mindeddig egyéb szerepe nem volt a román politikában, mint hogy megossza a magyarságot. /Szabad demokratából szabad székely? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./ A Kiss Kálmán nevével fémjelzett csoport 1990-ben Független Magyar Pártként próbált tekintélyt szerezni az erdélyi magyar politikai életben. 1992-ben Romániai Magyar Szabaddemokrata Pártra változtatták az alakulat nevét. Az 1996-os választások előtt a párt sikeresen jegyeztette be magát az akkori párttörvény megszigorított kritériumai szerint. A zsebpárt a 2000-es helyhatósági választásokon Marosvásárhelyen éppen annyi szavazatot vont el Fodor Imrétől, amennyi az akkori RMDSZ-es polgármesterjelölt elsőkörös győzelméhez kellett volna. Az őszi parlamenti választások előtt az RMDSZ a párt valamennyi jelöltlistáját megóvta – sikerrel. Tavaly a csoport Romániai Magyar Szabadelvű Szövetséggé, és ezáltal magyar kisebbségi szervezetté alakult át, hogy így kerülje meg az időközben tovább szigorított párttörvény feltételeit. /Gazda Árpád: Kiss Kálmán, a „székely”. = Krónika (Kolozsvár), aug. 17./

2007. augusztus 8.

Az erdélyi magyar médiában, amióta az RMDSZ-en kívül megjelentek komoly, nemzetileg elhivatott szerveződések is, a korábbi, köztudottan román ihletésre létrehozott álszervezetek mellett (Független Magyar Párt, majd az ebből létrejövő Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt – Kiss Kálmánék különböző alakváltozásai) a közélet egyik kulcskérdése a párbeszéd lett. A nemzeti oldal Erdélyben is kényes helyzetben van. Az RMDSZ csak a nevében magyar szervezet, választói bázisa nem fogadja el, írta Borbély Zsolt Attila. A nemzeti oldal radikálisai legszívesebben elzárkóznának mindenféle tárgyalás elől, mint ahogy 2002-ben Szász Jenő vezetésével kikényszerítették azt a döntést a Reform Tömörülés kongresszusán, hogy a platform ne vegyen részt a 2003-as RMDSZ-kongresszuson. Elvszerű döntés volt, de ez az ellenfeleiknek használt. A sértődött távolmaradás és a tárgyalástól való elzárkózás önsorsrontó magatartás, szögezte le a cikkíró. A helyes út az, amit Tőkés László és a mögötte állók tesznek: a megegyezést kemény feltételekhez kötni. /Borbély Zsolt Attila: Párbeszéd. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 8./

2008. január 30.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke kijelentette: „Az RMDSZ önmaga vetélytársa. Mi akkor érünk el eredményeket a választásokon, ha képesek vagyunk megújulni, megoldásokat kínálni a saját közösségünknek. ” Az RMDSZ-szel szemben magyar ellenpárt indult már 1990-ben is, akkor úgy hívták, hogy Független Magyar Párt, aztán rá néhány évre megváltoztatta a nevét. Markó hangsúlyozta: „minden választáson szembesülünk a próbálkozással, hogy azok, akik az RMDSZ-ben nem tudtak boldogulni, megpróbáltak egy alternatívát létrehozni. ” Hozzátette, Tőkés László támogatottsága és az MPSZ támogatottsága között óriási különbség van. Tőkés László hiteles személyiség, akkor is, ha Markó vele számos kérdésben nem ért egyet. /S. M. L. : Markó Béla: az RMDSZ önmaga vetélytársa. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./

2008. február 4.

Az erdélyi magyar sajtóorgánumok (írott sajtó, rádió, televízió, on-line) vezetőivel tartott hagyományos sajtóbeszélgetésen Markó Béla, az RMDSZ elnöke mellett megjelentek Sógor Csaba és Winkler Gyula európai parlamenti képviselők is. Utóbbiak pár hetes munkájukról számoltak be. Markó Béla szövetségi elnök szerint az utóbbi hónapok történései veszélybe sodorhatják a romániai demokratikus berendezkedést. Bírálta azt, hogy Traian Basescu államfő állandóan megkérdőjelezi a parlament, a kormány munkáját, hitelét és tekintélyét. Szerinte a kormánynak mihamarabb rendelkeznie kell a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) működésének folytatásáról. A Magyar Polgári Párt (MPP) bejegyzésével kapcsolatban emlékeztetett: nem az első eset, amikor az RMDSZ más magyar alakulattal száll versenybe. Szólt arról, hogy 1990-ben három törvényesen bejegyzett párttal mérkőzött meg az érdekvédelmi szövetség: a Kereszténydemokrata Párttal, a Kisgazda Párttal és a Független Magyar Párttal. Elismerte viszont, hogy a közel húsz évvel ezelőtti helyzet más volt. Figyelmeztetett: az MPP létrehozása Traian Basescu államfőnek az erdélyi magyar közösség megosztása érdekében tett újabb lépése. Sógor Csaba kifejtette, tevékenységében kiemelten figyel majd a Kárpátokon túli magyarság helyzetére is, ezért Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Kolozsvár és Szatmárnémeti mellett Bákóban is nyitott képviselői irodát, tervben van ugyanakkor egy kárpátaljai képviselet megnyitása is. /Kiss Olivér: Markó: nem hiszem, hogy sikerül tárgyalni az MPP-vel. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998