udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Falvak Dolgozo Nepe

1999. július 30.

Az elmúlt napokban szülőfalujában elhunyt Imreh Lajos. Sepsiköröspatakon született 1917. április 18-án. Magyar-történelem szakos tanári oklevelet 1948-ban szerzett a Bolyai Tudományegyetemen. 1948 és 1973 között magyar szakos tanár, kevés ideig iskolaigazgató. Szervezte, vezette a Jósika Miklós Művelődési Kört /Torda/, tudósításait, írásait a Művelődés, a Falvak Dolgozó Népe, az Igazság közölte. 1985-ben jelent meg a Kriterion Könyvkiadó gondozásában a Sáska sógor című, székely tréfákat tartalmazó gyűjteménye. /Keszeg Vilmos: Meghalt Imreh Lajos. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./

2001. április 24.

Ápr. 20-22-e között Szilágysomlyón, a Mezőgazdasági Iskolában borversenyt és agrárújságírói szakmai konferenciát rendeztek. A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének és a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének közös rendezvénye rangos szakmai találkozó volt, Erdélyből és Magyarországról rangos agrárszakemberek, újságírók és politikusok érkeztek. Csép Sándor, a MÚRE elnöke, Dr. Csávossy György, az RMGE tiszteletbeli elnöke, valamint Sebestyén Csaba, az RMGE elnöke köszöntötte a megjelenteket. Az előadók egyike dr. Cseke Péter volt, aki a faluval és a mezőgazdasággal foglalkozó hazai magyar újságírás utóbbi négy évtizedes múltját foglalta össze a Falvak Dolgozó Népe, majd a Falvak Népe pászmáján keresztül. /Szilágysomlyói hétvége. Borban és sajtóban az igazság? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./

2002. január 30.

Jan. 28-án, hetvenedik életévében elhunyt Bálint Tibor kolozsvári író, a magyar irodalom kiemelkedő alkotója. Az írót, akit néhány nappal ezelőtt, a magyar kultúra napján Budapesten életművéért Márai Sándor-díjban részesítettek, kolozsvári otthonában érte a halál. /Elhunyt Bálint Tibor. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./ Tragikus hirtelenséggel elhunyt Bálint Tibor író. Bálint Tibor Kolozsváron született 1932. jún. 12-én, pályafutását újságíróként kezdte. 1953 és 1959 között az Igazság szerkesztőségének volt tagja, majd a Falvak Dolgozó Népe és az Ifjúmunkás belső munkatársa lett. 1967-től a Napsugár gyermeklap szerkesztője. Íróként az ötvenes évek második felében tűnt fel sajátos nyelvi erejű karcolatokkal, novellákkal. Első megjelent kötete, az 1963-ban kiadott Csendes utca ezeket gyűjtötte össze. Korai novelláinak szereplői minden hősiességet nélkülöző kisemberek. Az akkori dogmatikus irodalomkritika talán vele szemben volt a legtürelmetlenebb, novelláit periferikusnak bélyegezte. 1969-ben jelent meg korszakos nagy regénye, a Zokogó majom, alcíme szerint az Egy élhetetlen család története, amely a XX. század egyik mérföldköve immár a magyar prózatörténetben. A regény kirobbanó könyvsiker lett, és hasonlóan nagy sikert aratott a mű folytatásának is tekinthető regény, az 1978-ben megjelent Zarándoklás a panaszfalhoz. A két nagy regény hipotetikus trilógiává bővült az 1998-ban kiadott Bábel toronyháza című művel. Életének utolsó éveiben Bálint Tibor a kolozsvári Szabadság című lapban publikált rendszeresen karcolatokat és novellákat. A kritikusok szerint műfajt teremtett a Jegyzetek a köröm hátán sorozatával. Teljesítménye figyelemre méltó volt a gyermekirodalomban is, emellett olyan jeles műfordítóként tartották számon, aki többkötetnyi regényt, novellát fordított magyarra a román irodalom legnevesebb szerzőinek munkáiból. Több műve megjelent román, német és lengyel fordításban. Magyarországon a kilencvenes évek első fele hozta meg számára a hivatalos elismerést a Déry Tibor és a Krúdy Alapítvány díjával. Bálint Tibort a hét végén helyezik örök nyugalomra a kolozsvári Házsongárdi temetőben. /B. A. M.: Elhunyt Bálint Tibor. = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./ Bálint Tibor a XX. század egyik legnagyobb magyar prózaírója volt, szögezte le Fodor Sándor. Több kötetnyi kiváló novellája is külön életművel ér fel, akárcsak négy, legjobbnak tartott regénye, az Önkéntes rózsák Szodomában (1967), a Zokogó majom (1969), a Zarándoklás a Panaszfalhoz (1979), valamint a Bábel Toronyháza (1996). Kolozsvárhoz tartozik immár mindörökre, haláláig hűséges maradt Kincses Városához. /Fodor Sándor: Bálint Tibor (1932. jún. 12. — 2002. jan. 27–28.) = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./

2009. november 6.

Veress István professzorra /Nagyenyed, 1909. nov. 5. – Kolozsvár, 2007. nov. 2./ emlékezett volt egyetemi tanítványa. Nagy hatással volt rá a professzornak a nyolckötetes Románia pomológiája elkészítésekor kifejtett munkája. Hozzájárulása a sorozathoz volt fő műve, de közben 22 olyan kötetnek volt még szerzője vagy társszerzője, amely a gyakorló agronómusok tankönyvének, kézikönyvének számított, és több mint 40 tudományos közleményt is megjelentetett. 1949-től a Falvak Dolgozó Népe, 1990-től a Kertbarátok Lapja, 1993-tól élete végéig az Erdélyi Gazda új sorozatának volt állandó és legtevékenyebb munkatársa. A professzor Farkas Zoltánt barátságával a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete 1989 utáni újraszerveződése idején tisztelte meg, ekkor láthatta Veress István sokoldalú szakmai felkészültségét nagy tudását. /Farkas Zoltán: A száz éve született Veress István professzorra emlékezünk. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998