udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 30 találat lapozás: 1-30
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Fekete-tengeri Orszagok Gazdasagi Egyuttmûkodesi Tanacsa/Fekete-tengeri Gazdasagi Egyuttmûkodes

1994. március 23.

Márc. 23-án háromnapos hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett Süleyman Demirel török államfő 150 fős küldöttség élén. Törökország minden területen fejleszteni kívánja kapcsolatait Romániával, amellyel a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködési Övezet keretében is aktívan együttműködik, hangsúlyozta a vendég. Több mint 2400 román-török vegyesvállalat van, harmincmillió dolláros török tőkebefektetéssel. A külföldi befektetők számát tekintve német, olasz és szír beruházók után a törökök 2644 vállalkozójukkal a negyedik helyen állnak /Magyarország 118 vállalkozójával a tizedik./. A látogatás alkalmával megnyitották a Török-Román Bankot. /MTI, Magyar Nemzet, márc. 24./

1995. április 24.

Ápr. 24-én Bukarestbe érkezett Georgi Pirinszki bolgár külügyminiszter és kollégájával, Melescanuval tartott munkatalálkozót. A gazdasági kapcsolatokról és a regionális együttműködésről tárgyaltak. Pirinszki a megbeszélés után azt nyilatkozta, hogy mindkét ország tagja a Fekete-tengeri Gazdasági Övezetnek, melynek júniusban lesz Bukarestben a magas szintű találkozója. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./

1995. június 8.

Leonyid Kucsma ukrán elnök lemondta romániai látogatását, amelynek keretében a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködési Szervezet jún. 30-i csúcstalálkozóra lett volna hivatalos, jelentette a Reuter Gennagyij Udovenko ukrán külügyminiszter közlése alapján. A külügyminiszter hangsúlyozta: ennek nincs köze a két ország közötti vitákhoz, hanem Kucsmát nagyon lekötik otthoni teendői. Sokan arra számítottak, hogy Kucsma és Iliescu a találkozó keretében aláírja a két ország közötti barátsági szerződést és a jelenlegi határok elismerését. Mindkét szerződés aláírása régóta húzódik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./

1995. július 1.

Jún. 30-án megkezdődött Bukarestben a Fekete-tengeri Országok Gazdasági Együttműködési Tanácsának második csúcsértekezlete. A 11 országot magában foglaló övezet első csúcsértekezlete 1992 júniusában volt Isztanbulban. A tanácskozáson nyolc államfő és két miniszterelnök vett részt, de a legnagyobb súlyú államot, Oroszországot csak miniszterelnök-helyettes képviselte. Traian Chebeleu elnöki szóvivő hangsúlyozta, hogy Albánia, Azerbajdzsán, Bulgária, Görögország, Grúzia, Moldávia, Oroszország, Örményország, Románia, Törökország és Ukrajna együttműködése bebizonyította életképességét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1-2./ A csúcsértekezleten elhatározták, hogy a külügyminiszterek értekezletén kidolgozzák e regionális együttműködési struktúra jogi kereteit. Mircea Snegur moldovai államfő szerint fel kell osztani az együttműködési kérdéseket, ezek között van az energetikai rendszerek összekapcsolása, út és vasúthálózat, távközlés integrálása az európai rendszerekbe, közös bankügyletek rendezése. Bulgária vállalta, hogy kidolgozza az európai struktúrák és a fekete-tengeri szervezet közötti együttműködés módszertanát. Egyetértettek a közös bank létrehozásának szükségességében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

1995. október 26.

Okt. 24-26-a között a Moldovai Köztársaság fővárosában, Chisinauban ülésezett a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés Parlamenti Közgyűlésének politikai és jogi kérdésekkel foglalkozó bizottsága. Megvizsgálták, hogy a tagországok kormányai milyen mértékben ültették át a gyakorlatba a Parlamenti Közgyűlés határozatait. A bizottság elnökének Kerekes Károlyt, a romániai delegáció tagját választották. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 30., 650. sz./

1996. március 7.

A Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés Parlamenti Közgyűlése febr. 14-16-a között Athénban tartotta gazdasági bizottsági ülését, melyen központi kérdésként szerepelt a szállítási hálózat fejlesztése, számolt be Kerekes Károly képviselő, aki részt vett a tanácskozáson. A tanácskozást nehezítette, de nem zavarta meg a görög-török viszály és az azeri-örmény konfliktus. A tengeri szorosok ügye heves politikai vitára adott okot, mert az orosz és török álláspont ellentétes, a Boszporusz és a Dardanellák ügye feszültségforrást képez. - A tagországok kormányaitól kapott információk alapján összeállított bizottsági jelentés ismertette a szállítási problémákat: eltérőek az egyes tagországok szállítási jogszabályai, gyakran változtatják a szállítási viteldíjakat, nem működik a tagországok között információcsere, fejletlen a szállítási infrastruktúra. A térség szállítási problémáinak megoldására tanulmányok születtek. A görög kormány átfogó szállítási hálózat kiépítését javasolta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./

1996. április 28.

Ápr. 26-28-a között Bukarestben rendezték meg a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés fórumát, melyen az RMDSZ-t Neményi József Nándor és Mátis Jenő képviselte. A fórum Nemzeti kisebbségek és gazdaságpolitika Romániában munkacsoportjában Neményi József Nándor az agrárpolitika nemzeti kisebbségeket érintő vonatkozásairól tartott előadást, Mátis Jenő pedig a magyar kisebbségnek gazdasági egységek vezetésében való részvételéről. Rámutatott a diszkriminációra: a részvényesek közgyűlésébe, illetve az igazgatótanácsokba kinevezett vezetők között a megyékben a lakosságon belüli számarányuknál kevesebb a magyar nemzetiségű: Hargita megyében a magyar lakosság 85 %-os, a kinevezett vezetők között viszont 44 %-os az arányuk, Kovászna megye 76 %-os magyar lakossága mellett 41 %, Maros megye 43 %-os magyar lakossága mellett mindössze 3 % /!/, Kolozs megyében a 20 %-os részarányhoz viszonyítva csupán 2 %, Brassó megyében a 12 %-hoz viszonyítva 1 %, és Biharban is csak 8 %-os a képviselet a megye 28 %-os magyarságához képest. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 2., 771. sz./

1996. május 4.

Az április 26-28. között Bukarestben lezajlott Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés fórumának munkálatain az RMDSZ-t Neményi József Nándor és Mátis Jenő képviselte. A fórum Nemzeti kisebbségek és gazdaságpolitika Romániában nevű munkacsoportjában Mátis Jenő "A magyar kisebbség részvétele a gazdasági egységek vezetésében" címmel tartott előadást. Rámutatott a romániai magyar közösséget érintő gazdasági diszkrimináció konkrét megnyilatkozási formáira, nevezetesen arra, hogy az ÁVA (FPS) által a részvényesek közgyűlésébe, illetve az igazgatótanácsokba kinevezett vezetők között az egyes megyék összlakosságában betöltött számarányukhoz viszonyítva sokkal kevesebb magyar nemzetiségű van. A Hargita megyei 85%-os magyar lakossághoz viszonyítva mindössze 44%, Kovászna 76%-os magyar lakosságához viszonyítva 41%, Maros megye 43%-os magyar lakosságához képest csupán 3% (!), Kolozs megyében a 20%-os részarányhoz viszonyítva mindössze 2%-os a képviselet, Brassó megyében a 12%-hoz viszonyítva csak 1%, és Biharban is csak 8%-os a képviselet a 28%-os magyar lakossághoz képest. /Aránytalan a kisebbség részvétele a gazdasági egységek vezetésében. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

1996. július 10.

Júl. 10-12-én tartják Isztambulban a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés Parlamenti Közgyűlése és az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése közös szervezésében az első interparlamentáris konferenciát, amelynek témája a Fekete-tenger térségének környezetvédelme. A román delegáció tagja Kerekes Károly RMDSZ-képviselő. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 10., 820. sz./

1996. szeptember 20.

Kerekes Károly képviselő, a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködési Parlamenti Közgyűlés tagja, a munkálatokban részt vevő román parlamenti küldöttség elnöke összefoglalta a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködési Szervezet múltját és jelentőségét. A szervezetnek geopolitikai és geostratégiai jelentősége van. Törökország és Görögország részvétele tölti ki a volt Szovjetunió déli részén kialakult geostratégiai űrt, ellensúlyozva az esetleges orosz, illetve iráni befolyást. A szervezet születése az 1992. jún. 25-i Isztambuli Nyilatkozathoz köthető, amelyet 11 ország /Törökország, Oroszország, Románia, Ukrajna. Bulgária, Örményország, Grúzia, Azerbajdzsán, Moldova, Görögország és Albánia/ államfője írt alá. A kezdeményező Törökország volt. 1993 februárjában megalakult a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködési Parlamenti Közgyűlése. Ennek a tevékenységnek az összehangolását végző főtitkárságnak Isztambulban van a székhelye. Az Isztambuli Nyilatkozatot aláíró országok közül Görögország és Bulgária távolmaradt a parlamenti együttműködéstől, végül Görögország - orosz nyomásra - 1995 júniusában mégis tagjává vált ennek a szervezetnek. Törökország az első három évben nem kis erőfeszítéseket tett, a Parlamenti Közgyűlés kiadásait egymaga fedezte 1995 végéig. Románia támogatta Törökország erőfeszítéseit. /A Hét (Bukarest), szept. 20./

1996. december 12.

Dec. 10-12-e között ülésezett a grúz fővárosban a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés Parlamenti Közgyűlése, amelyen Kerekes Károly Maros megyei képviselő vezette a román küldöttséget. A Parlamenti Közgyűlés ajánlásokat fogadott el a kereskedelmi együttműködés fejlesztésére, a szervezett bűnözés elleni egyezmény alapelveire, valamint a térség kulturális értékeinek védelmét célzó program főbb irányvonalaira vonatkozóan. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 16., 931. sz./

1996. december 18.

Dec. 18-án este együttes ülést tartott az RMDSZ szenátusi és képviselőházi csoportja. Az ülésen Markó Béla szenátor, szövetségi elnök beszámolt a kormánykoalíciós tárgyalások eredményeiről, majd megválasztották az RMDSZ képviselőit a parlament állandó küldöttségeiben, illetve a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) ellenőrző állandó bizottságban. A választások eredménye a következő: Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében a román delegáció tagja: Frunda György szenátor; póttag: dr. Kelemen Attila képviselő; Nyugat-Európai Unió: Szabó Károly szenátor; Európai Integrációs Bizottság: dr. Bárányi Ferenc képviselő; Interparlamentáris Unió Román Csoportja: Pécsi Ferenc és Kovács Csaba Tibor képviselők; A Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés Parlamenti Közgyűlése: Kerekes Károly képviselő; A Román Hírszerző Szolgálatot Ellenőrző Bizottság tagja: Verestóy Attila szenátor. December 19-én, csütörtök délelőtt a Szenátus és a Képviselőház együttes ülésen megszavazta az állandó delegációk és bizottságok összetételét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 19., 934. sz./

1997. február 4.

Adrian Severin részt vett febr. 7-én Isztambulban a Fekete-tengeri Országok Együttműködési Tanácsa külügyminiszteri értekezletén és rendkívüli jelentőségűnek nevezte azt. Szándéknyilatkozat született a térség szabad kereskedelmi övezetté alakításáról. Románia részvétele ebben ugyanakkor nem alternatívája az európai integrálódásnak, jelentette ki Severin. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

1997. március 7.

Márc. 5-6. között Moszkvában ülésezett a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés Parlamenti Közgyűlésének jogi és politikai kérdésekkel foglalkozó bizottsága. A román parlamenti küldöttség tagjaiként részt vettek a tanácskozáson Valeriu Glodeanu szenátor és Kerekes Károly képviselő. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 11., 984. sz./

1997. április 28.

Ápr. 28-án Isztambulban tartották a Fekete-tengeri Országok Gazdasági Együttműködési Tanácsának ülését, a román küldöttséget Emil Constantinescu államelnök vezette. Az ülésen a tagországok szakminiszterei az energiaiparról, a távközlésről és a közlekedésről tanácskoznak. A Fekete-tengeri Országok Gazdasági Együttműködési Tanácsa Turgut Özal elnök javaslatára 1992. jún. 15-én alakult meg Isztambulban, célja a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése. A szervezetnek 11 ország - Albánia, Azerbajdzsán, Bulgária, Görögország, Grúzia, Moldávia, Oroszország, Örményország, Románia, Törökország és Ukrajna - a tagja, megfigyelő minőségben további országok /köztük Izrael, Olaszország és Szlovákia/ képviseltetik magukat. A tagállamok külügyminiszterei félévente ülnek össze, emellett működik az állandó nemzetközi titkárság Isztambulban, továbbá 16 munkacsoport. A Fekete-tengeri Kereskedelmi és Fejlesztési Bank székhelye Szalonikiben van. Az együttműködő országok sok tervet dolgoztak ki, de ezek megvalósítása még nem kezdődött el, hiszen a tagországok eltérő fejlettsége miatt erre csak hosszú távon lehet számítani. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 1./ Emil Constantinescu államelnök elutazása előtt adott nyilatkozatában fontosnak ítélte körútját - isztambuli, majd ankarai látogatását, amit a harmadik napon szófiai látogatása követ. Az elnök kijelentette, hogy az isztambuli csúcstalálkozón alkalma lesz találkozni a grúz és örmény vezetőkkel, akikkel elsősorban kőolajkereskedelemről tárgyal, továbbá találkozik Petru Lucinschi moldáviai elnökkel is. /MTI/ Emil Constantinescu elnök Isztambulban tárgyalni fog Leonyid Kucsma ukrán elnökkel. /Magyar Nemzet, ápr. 25./

1997. május 5.

A román-ukrán alapszerződésről 1993-ban kezdődtek el a tárgyalások, de többször elakadtak, mert Iliescu mereven ragaszkodott a román földnek tartott Besszarábia és Bukovina egy részét, a Herta tartományt és a Kígyó-szigetet a Szovjetuniónak juttatott Molotov-Ribbentrop paktum elítéléséhez. A másik gondot az Ukrajnában élő román kisebbség helyzete jelentette. Bukarest szerint elnyomják, megfosztják anyanyelvétől a román kisebbséget. Végül a Fekete-tengeri Országok Együttműködési Tanácsának isztambuli csúcsértekezletén Emil Constantinescu államelnök és Leonyid Kucsma ukrán elnök megállapodott abban, hogy két eurorégiót hoznak létre, amit az alapszerződés szentesít. - A román félnek nem sikerült elérni azt sem, hogy Kijev egységes nemzeti kisebbségnek tekintse az Ukrajnában élő román kisebbséget, az ukrán felfogás szerint román nyelvet beszélő, három különálló kisebbségről van szó. /Magyar Hírlap, máj. 5./

1997. június 17.

Jún. 17-19. között Athénban kerül sor a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés Parlamenti Közgyűlésének 9. ülésszakára. Napirenden szerepel: 1/ A tagállamok Vámszabályzatának javítását célzó ajánlás elfogadása; 2/ A regionális szervezet Kereskedelmi és Fejlesztési Bankjával kapcsolatos problémák megvitatása; 3/ A regionális szervezet parlamenti és kormányszervei közötti együttműködési mechanizmus tökéletesítését célzó ajánlás elfogadása; 4/ A térség országaiban fokozott problémát okozó menekültkérdés megoldását célzó ajánlás elfogadása; 5/ Pénzügyi kérdések. -

1997. október 22.

A 11 országot tömörítő Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködési Együttműködés /BSEC/ tagjainak külügyminiszterei okt. 22-én Kijevben elfogadták a szervezet alapszabályzatát. /A BSEC tagjai között van Románia./ Leonyid Kucsma ukrán elnök újabb kijevi csúcstalálkozóra hívta meg a tagországokat abból a célból, hogy a parlamenti ratifikáció után aláírják a dokumentumot. Az aláírás után az új nemzetközi szervezetet be lehet jegyeztetni az ENSZ-nél. A BSEC nem új szerveződés, 1923 júniusában Turgut Özal török elnök kezdeményezésére hozták létre, szervezeti felépítésében helyet kapott a parlamenti közgyűlés, a titkárság, a magánvállalkozói tanács és a gazdasági vállalkozói központ. A tagországok külügyminiszteri félévente tanácskoznak. Az utóbbi fél év legfontosabb eredménye az 1997 végén létrejövő Fekete-tengeri Kereskedelmi és Fejlesztési Bank. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./

1998. június 5.

A Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés /BSEC/ tizenegy tagországának állam- és kormányfői jún. 5-én Jaltában aláírták a szervezet alapszabályát és közös nyilatkozatot fogadtak el a BSEC céljairól, melynek vezető szerve a külügyminiszteri tanács lesz. A szervezetet a soros elnök irányítja, akinek személye félévenként változik. Az elnöknek alárendelt állandó titkárság Isztambulban fog működni. A szervezet pénzügyi intézménye a hamarosan Tesszalonikiben létrehozandó Fekete-tengeri Kereskedelmi és Fejlesztési Bank lesz. Leonyid Kucsma ukrán elnök történelmi jelentőségűnek nevezte a jaltai csúcsot, mert egy új nemzetközi szervezet született meg. - Az 1992-ben létrehozott BSEC már a negyedik államfői találkozóját tartja, azonban mindeddig nem volt alapszabályzata. Emil Constantinescu elnök a jaltai összejövetelen romániai látogatásra hívta meg Szergej Kirijenko orosz miniszterelnököt. /Új nemzetközi szervezet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./ A tizenegy tagország: Albánia. Azerbajdzsán, Bulgária, Görögország, Grúzia, Moldávia, Oroszország, Örményország, Románia, Törökország és Ukrajna.

1999. december 15.

Dec. 14-én Busteni-ban megkezdődött a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködési Szervezet (CEMN) tudomány- és technológiaügyi munkacsoportjának sorrendben ötödik értekezlete. Az értekezletre meghívták Románia mellett azon országokat, melyek 1992-ben alapító tagjai voltak a CEMN-nek: Törökország, FÁK, Ukrajna, Örményország, Moldávia, Grúzia, Görögország, Albánia, Azerbajdzsán és Bulgária. A dec. 16-áig tartó értekezlet várhatóan keretprogramot fogad el a tudomány- és technológiaügyi együttműködésről. Ezek között van Románia ajánlata egy elektronikus kereskedelmi hálózat megteremtésére. /Tudomány a Fekete-tenger melletti együttműködésért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

2000. szeptember 21.

Kerekes Károly parlamenti képviselő, az RMDSZ Maros megyei szervezetének jelöltje a szociális gondok enyhítésével, munkaügyi kérdésekkel, a nyugdíjasok sorsával foglalkozik, ezt szinte minden erdélyi magyar ember tudja. Több törvénykezdeményezése volt. 1998-ban kezdeményezte az utódlási nyugdíj jogosultságával kapcsolatos törvény módosítását. Kerekes Károly a napirend előtti felszólalások során többször válaszolt például Lazar Ladariu egységpárti képviselő nacionalista indíttatású interpellációira. Ő kezdeményezte a nyugdíjasok kedvezményes utazására vonatkozó rendeletet, amelyet elfogadtak. Javasolta a törvény módosítását olyan módon, hogy Romániában lehetőség nyíljon az anyanyelven történő esketésre. Ennek jóváhagyását eddig akadályozták. Elvetették Kerekes Károlynak azt a javaslatát is, hogy az 1949-1962 között munkaszolgálatot teljesített személyek kárpótlást kapjanak. Ez a javaslata törvénytervezet formájában a szakbizottságnál van. Legnagyobb eredményének azt tartja, hogy sikerült elfogadtatnia a román törvénykezésben annak a ténynek az elismerését, hogy 1944 őszén az erdélyi magyarságot komoly atrocitások érték, és ezért kárpótlást kapjon. Az ügy rendezése inkább történelmi-politikai jellegű, hiszen a kárpótlásra jogosultak közül már nagyon kevesen vannak életben. E javaslatomat a parlament mindkét háza elfogadta, és szeptemberben közzéteszik a törvényt. Napirend előtti felszólalásai között említette: tiltakozott amiatt, hogy különleges csendőralakulatokat hoznak létre a magyar lakta erdélyi vidékeken, továbbá sürgette a Bolyai Farkas Líceum magyar jellegének visszaállítását. Kerekes tagja a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés Parlamenti Közgyűlésének és a nemzetközi szervezet jogi bizottságának. A képviselő közbejárt azért, hogy a víz alá került bözödi templomok helyett Erdőszentgyörgyön templomok épüljenek. Hozzájárult a nyárádszeredai Bocskai István szobor felállításához szükséges minisztériumi engedély megszerzéséhez. - Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ egyik táborához sem tartozik. /Máthé Éva: "Egyik táborhoz sem tartozom!" Beszélgetés Kerekes Károly parlamenti képviselővel, az RMDSZ Maros megyei szervezetének jelöltjével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./

2001. november 16.

Elégedetlenségének adott hangot a bukaresti ukrán külképviselet - és magyarázattételre szólította fel a román Külügyminisztériumot - amiatt, hogy egyes román hivatali személyek nyilatkozataikban, valamint a román sajtó leközölt anyagaiban megkérdőjelezik az 1997-ben megkötött kétoldalú szerződés kiegészítő dokumentumának szükségességét. Ez a kiegészítés a román-ukrán szárazföldi és tengeri határvonalak rendezésére vonatkozik. Az ukrán nagykövetség ez idáig két alkalommal sikertelenül próbálkozott a magyarázatkéréssel, ugyanis a román hatóságok semmilyen választ nem adtak - nyilatkozta Anton Buteiko ukrán nagykövet. Az ukrán külügyminisztérium ugyanakkor határozott üzenetet intézett Romániához, amelyben közli, hogy ha a szárazföldi határvonal, valamint a fekete-tengeri gazdasági övezetek újraosztásának kérdésében nem adódik lehetőség a kiegyezésre a román féllel, a hágai Nemzetközi Törvényszékhez fordulnak a problémával. /I. F.: Ukrajna Hágához fordul. Rendezni kell a határkérdést. = Krónika (Kolozsvár), nov. 16./

2002. június 27.

A "Három tenger" isztambuli találkozóján megtárgyalták az energiahordozók Kaszpi-tengertől a Fekete-tengerig és a Földközi-tengerig történő szállítására vonatkozó projekt stratégiai jelentőségét – közölte Ion Iliescu államfő azt követően, hogy hazaérkezett a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés Kezdeményezésének Isztambulban megrendezett csúcstalálkozójáról. Iliescu elnök hozzátette: a kérdésről a július 1-3-án sorra kerülő grúziai hivatalos látogatása alkalmával is szó esik. /Belföldi krónika. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 27./

2002. szeptember 19.

Ion Iliescu román és Leonyid Kucsma ukrán elnök szept. 17-én megállapodtak abban, hogy Románia és Ukrajna 2003. június 1-ig tisztázza a folyami határszakasz, a kontinentális talapzat és a fekete-tengeri gazdasági övezetek kérdését. A román és az ukrán államfő közös nyilatkozatot írt alá, amely szorgalmazza, hogy a két ország 2003. június elsejéig írja alá a folyami és tengeri határszakaszról szóló kétoldalú politikai egyezmény kiegészítő dokumentumát. Leonyid Kucsma szerint a tárgyalásokról nem mondható el, hogy könnyedén zajlottak volna, azonban mindkét fél részéről létezik politikai szándék és nyitottság a problémák rendezésére. /Tisztázódnak a vitás kérdések. /Iliescu Leonyid Kucsmával tárgyalt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

2003. december 10.

Ion Iliescu elnök a közelmúltban tett törökországi látogatásán javasolta Necdet Sezer török államfőnek egy terroristaellenes szövetség létrehozását a balkáni és fekete-tengeri államok részvételével. Iliescu dec. 8-án, a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés Parlamenti Közgyűlésének megnyitóján kijelentette, hogy a térségbeli államok terroristaellenes szövetsége elsősorban politikai projekt, ugyanakkor szoros együttműködést feltételez az államok és intézményeik között. A Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés két államában, Törökországban és az Orosz Föderációban véres merényletek történtek az utóbbi napokban és hetekben - emlékeztetett Iliescu. /Iliescu terroristaellenes balkáni szövetséget javasol. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 10./

2003. december 13.

Dec. 9-10-én került sor Bukarestben a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködési Parlamenti Közgyűlés 22. ülésszakára. A román szenátus elnöke, Nicolae Vacaroiu elnökletével folyó munkálatokon egy sor ajánlást és nyilatkozatot fogadtak el. A szociális együttműködés terén jóváhagytak egy ajánlást, amely a szegénység leküzdését célozza. Ezzel kapcsolatosan Kerekes Károly RMDSZ-képviselő ismertette a román küldöttség álláspontját. A közgyűlés nyilatkozatban ítélte el a legutóbbi törökországi és oroszországi terrorcselekményeket és a terrorizmus leküzdésére irányuló térségbeli együttműködést szorgalmazta. /Elítélték a terrorizmust. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

2005. május 25.

Kerekes Károly RMDSZ-képviselő, a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés Parlamenti Közgyűlésének tagja május 16–17-én részt vett a törökországi Izmirben megtartott szakbizottsági ülésen, amelyen a kulturális turizmus terén való együttműködésről volt szó. /Kulturális turizmus – etikai kódexszel. Közös erővel kell fellépni a szexturizmus ellen. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./

2006. április 27.

Oroszország kezdeményezései között szerepel egy olyan útvonalgyűrű kialakítása, amely elősegítené a kereskedelmi tevékenységet és a szállítást a Fekete-tenger térségében – fejtette ki Alekszandr Jakovenko orosz külügyminiszter-helyettes, miután Oroszország átvette Romániától a Fekete-tenger Gazdasági Együttműködési Szervezetének /OCEMN/ soros elnökségét. A OCEMN tizenkét tagállama külügyminisztereinek tanácsa Bukarestben megtartott találkozóján részt vett Traian Basescu román államfő, beszédében rámutatott, eljött az ideje az OCEMN átszervezésének és a saját döntések meghozatalának a térség ügyeiben. /Gujdár Gabriella: Új lendületet remélnek Oroszországtól. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./

2006. június 12.

Basescu államfőnek el kellett viselnie a Fekete-tengeri Fórum kudarcát, nem sikerült az a terve, hogy a Fórum amolyan békéltető helyi hatalomként ismerje el Romániát. A térség két legfontosabb állama, Oroszország és Törökország csak nagyköveti, illetve kormányfő-helyettesi szinten volt jelen. Moszkva korábban túlburjánzónak nevezte a helyi kezdeményezéseket, Konstancán nem írta alá a régiós együttműködési értekezlet nyilatkozatát, majd a már meglévő Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködési Szervezet megkettőzésének, azaz fölöslegesnek mondotta magát a Fekete-tengeri Fórumot is. Basescunak be kellett látnia: Oroszország nélkül semmiről sem lehet határozni a térségben. Nem esett szó a találkozón Transznisztriáról, a Kászpi-tengeri földgázt Nyugat-Európába szállító Nabucco-vezetékről. /Bogdán Tibor: Cotroceni-i hajótörött. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

2006. október 19.

Moszkvában a Fekete-tengeri Országok Gazdasági Együttműködési Tanácsának találkozóján az Információs Társadalomért elnevezésű találkozó eredményeiről tárgyalnak illetve a tagországok közti együttműködésen alapuló akciótervet dolgoznak ki. – Ez jelentős lépés lehet a térség fejlődése szempontjából és ezt Románia is teljes mértékben szorgalmazza – nyilatkozta Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszter október 17-én Moszkvában, ahol a térség távközlési minisztereivel találkozott. /Moszkvában a fekete-tengeri országok távközlési miniszterei. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 19./


lapozás: 1-30




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998