udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 21 találat lapozás: 1-21
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Felsõoktatas Minõseget Biztosito Romaniai Ugynokseg /ARACIS/

2007. április 2.

Sürgősségi eljárást kezdeményez a parlamentben a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) vezetősége az intézmény akkreditálása ügyében – jelentették be a testület képviselői Nagyváradon. A PKE vezetősége nehezményezi, hogy Bukarest késlelteti a 16 éve működő, magyarországi finanszírozású egyetem akkreditálását. Tolnai István, az egyetemet működtető Sapientia Alapítvány kuratóriumának tagja szerint egyetlen olyan egyetem sincs az országban, amelynek akkreditálása ennyire elhúzódott volna. Az Országos Akkreditációs Tanács 2005-ben javasolta a parlamentnek, hogy törvényben ismerje el az egyetemet. Az akkreditáció azonban késett, időközben a tanács megszűnt, helyét tavaly a Romániai Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökség vette át. Az ügynökség eddig érdemben nem foglalkozott az üggyel, az átalakulásra hivatkozva halogatta az egyetem elismerését. Az ügy parlament elé terjesztését fél évvel ezelőttre ígérte az Oktatási és Kutatási Minisztérium, és annak előmozdítására Markó Béla miniszterelnök-helyettes is ígéretet tett, előrelépés azonban nem történt. Egy héttel ezelőtt Bukarestben senki sem tudta, hol akadt el a nagyváradi egyetem akkreditációs dossziéja. Sóki Béla képviselő, a parlament tanügyi bizottságának tagja szerint megmagyarázhatatlan, miért húzódott el ennyire a PKE elismerése. „Az Országos Akkreditációs Tanács megszűntével az akkreditációs folyamatok nem álltak le, azóta kilenc egyetemet ismertünk el. A nagyváradi egyetem dossziéját magam is kerestem, ám az nem jutott el a parlamentbe” – magyarázta Sóki. A múlt hét elején még Pásztor Gabriella tanügyi államtitkár sem tudott a dosszié hollétéről, majd kiderítette, hol akadtak el az iratok. „A Partiumi Keresztény Egyetemet öt másik egyetemmel egy csomagban javasolta akkreditálásra az Oktatási és Kutatási Minisztérium. Kiderült, a több száz oldalas dokumentumcsomagot már korábban átküldték az Igazságügyi Minisztériumba, onnan azonban visszajött kiegészítés végett. Ez megtörtént, a dosszié most Monica Macovei igazságügyi miniszter asztalán vár aláírásra” – közölte Pásztor. Az államtitkár hozzátette, az aláírás után az akkreditációs iratcsomó a kormány elé kerül, illetve a parlament tanügyi bizottsága ellenőrzi azt, majd az akkreditációt kimondó törvényjavaslat előterjesztése következik. A PKE vezetősége szerint valamelyest megnyugtató, hogy a dosszié hosszas nyomozómunka eredményeként előkerült, de nem mondtak le arról, hogy a kolozsvári Avram Iancu Egyetemmel közösen sürgősségi eljárást kérjenek. A PKE vezetői elrendelték, hogy a filozófia, menedzsment és zene tanszék vezetői is lássanak hozzá az akkreditációhoz szükséges dosszié összeállításához. Tőkés László püspök, a nagyváradi egyetem vezetőtanácsának elnöke közölte, ha a következő kormányülésen napirendre tűzik a PKE ügyét, akkor még ebben a tanévben megtörténhet a tanintézet akkreditálása. „Erre nagy szükség van, mert akkreditáció hiányában nem államvizsgáztathatunk, és európai uniós támogatásokra sem pályázhatunk” – magyarázta Tőkés. A 13 szak végzőseinek államvizsgáztatása korábban jórészt a Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) történt, de ezt az egyezményt a kolozsvári tanintézet egyoldalúan felbontotta. „Andrei Marga, a BBTE akadémiai tanácsának elnöke azt állítja, az egyetem azért nem vállalja a nagyváradi végzősök államvizsgáztatását, mert azok konkurenciát jelentenek a BBTE-nek” – fejtette ki Tőkés. Az elmúlt napokban a református püspök Geréb Zsolttal, a PKE rektorával együtt felkereste a kolozsvári egyetem vezetőségét, és sikerült megállapodniuk abban, hogy a református didaktikai teológia-szakos hallgatókat Kolozsváron államvizsgáztatják. A többi szak végzősei Temesváron, illetve Bukarestben államvizsgázhatnak majd. Nagyváradon tavaly tették le az alapkövét annak a hatszintes épületszárnynak, amelynek építését idén be szerették volna fejezni, de a munkálatok elkezdésére nincs anyagi fedezet. Tolnai István bejelentette, április 9-én Budapesten, a Miniszterelnöki Hivatalban ismertetik a nagyváradi egyetem fejlesztési tervét, ekkor derül ki, hogy megkapják-e az elkövetkezendőkben is a magyar kormány támogatását. /Gergely Gizella: Tévutas akkreditáció. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 2./

2007. május 30.

Végleges akkreditáció hiányában a Sapientia–EMTE most ballagó hallgatói más egyetemen kénytelenek államvizsgázni, és a felsőoktatási intézmény egyik dékánja szerint előfordulhat, hogy a jövőben sem lesz másként. Rostás Zoltán – aki tagja a Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökségnek (ARACIS) – úgy véli: a Sapientán csorbul az egyetemi autonómia azáltal, hogy az intézményt a kuratórium irányítja. „Az új akkreditációs előírások között nincsen olyan rendelkezés, amely tiltaná egy romániai magánegyetem általunk gyakorolt szerkezeti felépítését és döntéshozatali mechanizmusait, a tanügyi törvény módosítása pedig a magánegyetemek hatáskörébe utalja az egyetemi vezetés szervezeti keretének és a döntéshozatali kompetenciák megállapítását” – reagált erre Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora. Rostás Zoltán kifejtette: ha akkreditációs szakértőként nézi a helyzetet, szinte megmagyarázhatatlan jelenségeket lát. Ideiglenes működési engedéllyel rendelkező intézményként a Sapientiát kuratórium irányítja. Rostás szerint azáltal csorbul az egyetemi autonómia, hogy a kuratórium nevezi ki az egyetem rektorát, a dékánokat. Gond az is, hogy késlekednek az egyetemi hatáskörben szervezendő vezetőválasztások, várat magára a funkcióhalmozások felszámolása, az akkreditációhoz szükséges szervezeti keretek – például a homogén összetételű karok – kialakítása. Elfogadhatatlannak tartja azt, hogy továbbra is vegyes karok működnek az egyetemen, ilyen például a Műszaki és Társadalomtudományi Kar Csíkszeredában. A legfontosabb akkreditációs feltételek közé tartozik, hogy az akkreditálni kívánt szakon magas százalékban legyenek főállású oktatók, ezek egynegyede rendelkezzék docensi vagy professzori fokozattal, a karnak és a tanszéknek saját főállású, docensi vagy professzori fokozattal rendelkező vezetője legyen. Dávid László nem lát kifogásolni valót abban, hogy a rektort és a dékánokat a kuratórium választja és nevezi ki. A rektorokon és a dékánokon kívül minden más vezetőt az adott szintnek megfelelő vezetői testület szavaz meg, és a szenátus, illetve a kuratórium hagyja jóvá a kinevezést. Dávid László jogosnak tartja azt a kifogást, hogy a Sapientián „hibrid karok” működnek. Szerinte is a homogén fakultások biztosítanak megfelelő keretet a minőségi oktatáshoz, azonban hangsúlyozta, egyelőre nem találtak jobb megoldást erre a helyzetre. A rektor tájékoztatása szerint a Sapientia a megváltozott törvényes előírásoknak megfelelően, 2007. őszén nyújtja be a Román Minőségbiztosítási Ügynökséghez (ARACIS) az első szakok akkreditációs kérelmét, és ezek sikeres akkreditációja esetén kérheti az intézmény végleges intézményi akkreditációját. /Cs. P. T. : Akkreditációs buktatók a Sapientia egyetemen? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./

2007. október 30.

Az idei tanévben három újabb szak akkreditációjának megszerzését tervezi a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) vezetősége. Jelenleg elkészült a Menedzsment szak dossziéja, és várhatóan egy hónapon belül benyújtják a Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökséghez (ARACIS). A PKE teljes körű akkreditálásának folyamata az elmúlt időszakban előbbre jutott, októberben a szenátus elfogadta a kérelmet, és jelenleg a képviselőház bizottsága tanulmányozza a dokumentációt. /Haladás a PKE ügyében. = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./

2007. október 30.

A Sapientián működő szakok elismeréséhez a címzetes tanárok szerződtetése a legnehezebb. Még a héten benyújtja négy szakának akkreditációs kérelmét a romániai Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökséghez (ARACIS) a csíkszeredai Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Az év végéig pedig a marosvásárhelyi karon működő pedagógia és informatika szak elismerését is kérvényezi az intézmény vezetősége. A magánegyetemeken működő szakok elismeréséhez számos követelménynek kell eleget tennie az intézménynek. Így elsősorban a felsőoktatási intézményben legalább 70 százalékban főállású tanároknak kell tanítaniuk, amelyből minimum 25 százalék professzor és docens. A Gazdaság és Humántudományok Karon öt szak működik, ebből három – az agrár- és élelmiszeripari gazdaság, a könyvelés és a román–angol nyelv és irodalom – szak akkreditálását kérvényezik – közölte dr. Bakacsi Gyula csíkszeredai dékán. „A végzősök 50 százalékának kellett sikeresen államvizsgáznia, és ezt a feltételt teljesítettük is: a három végzett évfolyam diákjainak 75–90 százaléka diplomázott, mégpedig román élvonalbeli egyetemeken Bukarestben és Temesváron” – fejtette ki Bakacsi. A Műszaki és Társadalomtudományok Karon a szociológia–vidékfejlesztés szak akkreditálási dossziéja már összeállt. Bíró A. Zoltán, a kar dékánja elmondta, a karon működő tanszékeket intézetekké alakították át. Ezzel a lépéssel létrehozták a Műszaki Tudományok Intézetét, amelynek Szép Sándor rektor-helyettes a vezetője, és Bíró A. Zoltán vezeti a Társadalomtudományi Intézetet. A Sapientia-EMTE Marosvásárhelyre kihelyezett Műszaki és Humántudományok Karon működő pedagógia és informatika szakát szeretné akkreditáltatni az egyetem vezetősége. Dr. Hollanda Dénes dékán szerint mindkét szak immár az összes feltételt teljesíti. Szélsőséges politikusok bármikor megpróbálhatnak keresztbe tenni a magyar egyetemnek. A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem akkreditálása ellen a Nagy-Románia Párt főtitkára, Gheorghe Funar emelt szót a szenátusban. Kolozsváron a Sapientia Természettudományi és Művészeti Kar környezetföldrajz–környezettudomány szakát szeretné elsőként akkreditáltatni az egyetem vezetősége. Dr. Tonk Márton dékán a Krónika érdeklődésére elmondta, a szak akkreditációs kérelmét csak 2008 őszén nyújtja be. /Prioritás az akkreditálás. = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./

2007. december 21.

Benyújtotta két szak végleges akkreditációs kérelmét a Marosvásárhelyen a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Most már a Romániai Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökségen (ARACIS) múlik a pedagógia és az informatika szak elismerése. „Az ARACIS-nak át kell vizsgálnia az akkreditációs dossziét, majd háromtagú bizottságot küld le hozzánk, amely ellenőrzi, hogy az adatok megfelelnek-e a valóságnak, és azt, hogy az intézmény eleget tesz-e az akkreditációs feltételeknek. A törvény azt írja elő, hogy néhány hónapon belül kell hogy kiszálljon a bizottság, de mi fel vagyunk készülve arra, hogy bármelyik pillanatban jöhetnek” – nyilatkozta a Vásárhelyi Hírlapnak az egyetem dékánja, Hollanda Dénes. „Ha politikai okokból nem akadályozzák a folyamatot, akkor a jövő évi felvételin már két akkreditált szak várja a tanulókat. ” – mondta Hollanda. Az idén két marosvásárhelyi és négy csíkszeredai szak akkreditálását kérvényezi az egyetem. Az EMTE-n három városban összesen tizenkilenc szak működik, vagyis további 13 szakot kell akkreditálni. 2008-ban várhatóan tíz-tizenegy újabb szak jóváhagyását kérvényezi a Sapientia. /Szász Cs. Emese: Várólistán a Sapientia. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 21./

2008. február 14.

Telekonferencia-rendszert szerelnek fel a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) gyergyószentmiklósi kihelyezett tagozatának amfiteátrumában. Az új felszerelés lehetővé teszi, hogy a gyergyói egyetemisták hallgassák a kolozsvári központban zajló előadásokat, kérdéseket tegyenek fel, közölte Szamosközi István rektor-helyettes. A BBTE programot indított útjára, melynek célja, hogy a kihelyezett tagozatok felszereltsége olyan szintű legyen, mint az egyetemi központé. Most Gyergyószentmiklóson szerelik fel a videokonferencia-rendszert. Gyergyószentmiklóson felújítják és bővítik az egyetem számítógéprendszerét, korszerűsítenek négy előadótermet, minden teremben lesz videokivetítő, számítógép, kibővítik a könyvtárat is. Az egyetem kihelyezett tagozatán ősztől kell indulnia egy újabb szaknak, a topográfiának, és annak jóváhagyásához szükség van az országos minőségbiztosítási rendszer (ARACIS) jóváhagyására. /Balázs Katalin: Gyergyószentmiklós. Fejlesztések az egyetemen. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 14./

2008. február 21.

Remélhetőleg idén tavasszal lezárul a több évszázados múltra tekintő Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet akkreditációs folyamata. Ez nem csak az intézmény jogi státusát helyezné biztos alapokra, hanem a végzősök helyzetét is jelentősen javítaná. Eddig a teológia végzősei előtt akadályok voltak, amennyiben más egyetemen – például a BBTE-n – kívántak magiszteri képzést folytatni. Rezi Elek, a teológia rektora bizakodó a helyzetet illetően. Két fiatal lelkész – mindketten a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet végzettjei – a Babes-Bolyai Tudományegyetem mesteri tagozatán szerették volna folytatni tanulmányaikat. Azt a választ kapták, hogy a teológia nem tartozik az akkreditált felsőoktatási intézmények közé, s a törvényes előírások értelmében, amennyiben tényleg ott kívánják megszerezni a mesteri fokozatot, újból kell államvizsgázniuk, amihez elég tetemes vizsgadíjat kell kifizetniük. Magyari Tivadar, a BBTE rektor-helyettese megerősítette ezt: ő is az államvizsga újbóli letételét javasolta. Ugyanakkor kifejtette: „A Gyulafehérvári Római-katolikus Hittudományi Főiskola az akkreditáció azon formáját választotta, hogy egy már akkreditált felsőoktatási intézménybe lépett be tavaly májusban úgy, hogy megőrizte hagyományos struktúráját és önállóságát, így az első évesek már hozzánk tartoznak”. Rezi Elek, a teológia rektora kifejtette, a felsőoktatási intézmények minőségét ellenőrző testület (ARACIS) honlapján akkreditált intézményként szerepelnek. Ezt azzal indokolják, hogy ez a tanintézet 1989 előtt is létezett. Ezzel ellentétben egy 2005-ös kormányhatározat szerint a teológia csak ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik. Ugyanakkor megtarthatták a doktori képzés lefolytatásához szükséges jogot. A helyzet tisztázása céljából a teológia 2007-ben elindította az akkreditálás folyamatát. /Nagy-Hintós Diana: Idén befejeződik a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet akkreditálása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

2008. március 12.

Akkreditálta a felsőoktatási Minőségellenőrző Hivatal (ARACIS) a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) egyik szakát – közölte Dávid László, a magánegyetem rektora. Az intézmény marosvásárhelyi informatikai szaka nyerte el elsőként a jóváhagyást. A hivatal döntését kormányrendelettel is meg kell erősíteni, és csak ezt követően válik hivatalosan is teljes mértékben véglegessé a szak akkreditációja. Az intézmény három szak végleges akkreditációja után kérvényezheti az egész egyetem hivatalos állami elismerését, ami lehetővé teszi majd, hogy a román állam is hozzájáruljon a felsőoktatási intézmény finanszírozásához. /Elsőként a Sapientia marosvásárhelyi informatika szakát akkreditálták. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 12./

2008. március 21.

E hétről a jövő hónapra halasztotta a döntést a Román Felsőoktatási Minőségellenőrző Ügynökség (ARACIS) a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai agrár- és élelmiszeripari gazdaság szakának akkreditációjáról. Az ARACIS korábban már akkreditálta az egyetem marosvásárhelyi informatikai szakát, és a csíkszeredai román és angol nyelv és irodalom szak akkreditációja is egyenesbe került, problémák csak az agrár- és élelmiszeripari gazdaság szakon merültek fel. Az ARACIS szakértői csoportja a múlt héten járt a csíkszeredai Sapientán. Az agrár- és élelmiszeripari gazdaság szakon tapasztaltakról jegyzőkönyv készült. A tantestület bővítésével a szakon a főállású tanárok aránya eléri a 70, a professzorok és docensek aránya pedig a 25 százalékot, ami az akkreditáció egyik fontos feltétele. /Cs. P. T. : Akkreditációhalasztást kért a csíkszeredai Sapientia. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./

2008. április 18.

Megnyílt az út a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem számára az intézményi akkreditációhoz, miután április 17-én Bukarestben a felsőoktatás minőségét ellenőrző ügynökség (ARACIS) jóváhagyta a csíkszeredai szociológiai szak akkreditációját is, erősítette meg Rostás Zoltán professzor, a szak oktatója. A teljes körű akkreditálást három szak akkreditálását követően kérvényezheti az egyetem vezetősége, két szak korábban pozitív választ kapott. Az ARACIS februárban akkreditálta a Marosvásárhelyen működő informatika szakot, egy hónapja pedig a csíkszeredai román–angol nyelv és irodalom szak is elnyerte a hatóság végleges jóváhagyását. Az ARACIS-bizottság április 17-én a csíkszeredai szociológiai szak mellett a szintén csíkszeredai könyvelés és gazdálkodási informatika szak akkreditációs kérelmét vizsgálta meg. A testület a szociológia szakot akkreditálta, a másik kérelmet visszaküldte az illetékes szakbizottsághoz. A Sapientia rektora, Dávid László a szociológia esetében pozitív válaszra számított. Az akkreditáció elnyerése lehetővé tenné, hogy a Sapientia is szervezzen államvizsgát, illetve azt, hogy a román állam is támogassa anyagilag az intézményt. /Cseke Péter Tamás: Sapientia–EMTE: közel már az akkreditáció. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./ A román állami támogatást sürgeti a magyar kormány. Törzsök Erika, a magyarországi Miniszterelnöki Hivatal főosztályvezetője élesen bírálta a román felet, amiért az előzetes megállapodásokkal ellentétben nem támogatta a Sapientiát. Törzsök Erika a leszögezte, az egyetem létrehozásakor lefektetett támogatási elvekből csak a magyar állami támogatás valósult meg, holott az alapító okiratban az szerepel, hogy a történelmi magyar egyházak és a helyi önkormányzatok is az egyetem finanszírozóivá válnak. 2000 és 2007 között a magyar költségvetés 13 milliárd forintot folyósított az egyetemnek, míg más forrásból gyakorlatilag semmit nem tudott szerezni a Sapientia. Törzsök Erika elmondta: az erdélyi magyar intézményrendszer támogatása elsősorban a román állam feladata. /Akkreditációs remények. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 18./

2008. július 1.

Idén ballagott az első olyan végzős évfolyam, amelynek hallgatói már a bolognai rendszer bevezetése után nyertek felvételt, tájékoztatott Csíkszeredán dr. Biró A. Zoltán, a Sapientia–EMTE Műszaki és Társadalomtudományi Karának dékánja. A bolognai rendszer gyors bevezetése sok szakmai gondot okozott. A Sapientia szerencséje, hogy fiatal és rugalmas egyetem, nincsenek több évtizedes megrögzött szokások. A bolognai rendszerű képzés gyakorlatiasabb oktatást követel. A Sapientia körül elég sok félreértés, például, hogy minden helyszín egy önálló „kiskirályság". A Sapientia valójában rendkívüli módon centralizált intézmény a szó formális és informális értelmében, az itteni vezetők jogköre minimális. Az akkreditációnak nevezett minőségi átvilágításon minden szaknak át kell esnie, amint az adott szakon 3 évfolyam sikeresen diplomázott. Minden szakot külön mérlegelnek. Ebben a tanévben egyetemi szinten a 19-ből 6 szak került terítékre (ebből 4 Csíkszeredából), három átment (ebből kettő Csíkszeredából), hárommal szemben szakmai kifogásokat emeltek. Az Akkreditációs Ügynökség gyakran utasít vissza akkreditációs kérelmeket a legkülönbözőbb egyetemeken. Az egyetem finanszírozási rendszeréről: a támogató minden forint támogatás előtt tárgyal és minden elköltött forintot ellenőriz. A csíkszeredai Műszaki és Társadalomtudományi Kar az egész egyetemen belül a legjelentősebb önálló forrásbevonásra képes. Kutatási pénzekből jelentős beruházás, laborépítés is zajlik. Ötéves tudományos EU-programban vannak benne. Az önkormányzatoknak felkérés alapján fejlesztési stratégiákat készítenek. /Sarány István: Az akkreditáció fontos, de nem minden… = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 1./

2008. július 1.

– Jó minőségű, távlatokban gondolkodó intézményt működtetünk, amely előbb-utóbb román állami támogatásra is jogosult lesz, hiszen erre adófizető állampolgárokként joga van az erdélyi magyarságnak – nyilatkozta Dávid László, az Orbán-kormány idején alapított Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora. A professzor szerint növelni kell a folyamatosan csökkenő magyar állami finanszírozást. A Sapientia az elmúlt években elfogadott lett a román akadémiai körökben. Amikor a bukaresti akkreditációs ellenőrző bizottság tagjait arra kérték, a román nyelvet anyanyelvi szinten nem beszélő kollégákra tekintettel beszéljenek angolul, akkor odavágták: Romániában élünk, csak románul állnak szóba velük. Az alapítás óta eltelt nyolc év az építkezés évei voltak, tartalmi építkezés folyt. A Sapientia nemcsak a klasszikusnak vett, jól bevált tudományterületeket vállalta fel, hanem többet tett ennél: olyan területek felé nyitott, amelyek jobb megélhetést és kitörést nyújtanak az erdélyi fiataloknak. Például a biotechnológia, informatika felé, amelyek nagyon keresett ágazatok, és ösztönzik a fiatalok szülőföldön maradását, sőt hazatérését. A magyar nyelven tanuló erdélyi hallgatók negyedével büszkélkedő nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemnek és a Sapientiának már csak azért is helye van a felsőoktatási piacon, mert ha ezt a két intézményt most kivennénk a jelenlegi erdélyi felsőoktatási rendszerből, akkor kiderülne, hogy a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar hallgatói számarányának növekedésén kívül az elmúlt 18 évben semmit nem léptek előre. Sokszor azzal vádolják a Sapientiát, hogy szegregált oktatást nyújt, nem biztosítanak kellő felkészültséget a többségi nyelven, ami kivándorlásra ösztönzi a fiatalokat. Ezzel szemben eddigi három végzős évfolyamuk 773 diákja közül 750-en államvizsgázott sikeresen, és pár kivételtől eltekintve valamennyien itthon maradtak. Külföldi cégek romániai fiókintézetei előszeretettel alkalmazzák a Sapientia végzőseit, egy marosvásárhelyi társaság alkalmazottainak mintegy nyolcvan százaléka például sapientiás hallgató volt. Az idei év mérföldkő a magyar állami költségvetésből fenntartott EMTE életében, mert három szakát akkreditálták, ami megnyitotta az utat a román állami támogatás igénylésére is feljogosító intézményi akkreditáció előtt. A Sapientia Románia legfiatalabb egyeteme: 178 főállású oktatójuk 67 százaléka, 120 tanár életkora negyven év alatti. Mutasson valaki a Sapientiához hasonló intézményt, ahol az elmúlt években 23 kolléga szerezte meg professzori vagy docensi kinevezését. Elsőként sikerült főállású oktatókat alkalmazni az Európai Unióból, amikor a romániai egyetemi modell sokáig nem ismerte a vendégprofesszori státust, és tiltotta, hogy nem román állampolgár főállású oktatóként taníthasson az országban. Oxfordban kutató fiatalok vállalták, hogy főállású oktatóként hazatérnek Erdélybe. A magyar kormány részéről számtalan vád érte az egyetemet, Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára például rossz szocialista nagyüzemnek nevezte az EMTE-t, amelyet szerinte elhibázott menedzseri koncepció irányít, emlékeztetett a Krónika. Az a megalapozott véleményük, fejtette ki a rektor, hogy a kritikák mögött hátsó szándék is lapult, a diákoknak azt sugallva: nem érdemes a Sapientián tanulni. Ezek a vélemények éppen a sikeres akkreditáció közben hangzottak el, amikor nemzetközi versenyeken az egyetem diákjai nagy sikereket érnek el, amikor tudományos eredmények tekintetében a 142 romániai egyetem között tavaly bekerültek a mezőny első negyedébe. Ha a Sapientia a romániai állami egyetemi finanszírozási rendszer alapján kapna támogatást, akkor ez a beiskolázott hallgatók alapján meghaladná a 2007-ben kapott 1,28 milliárd forintos budapesti támogatást, és 1,7–1,9 milliárd forintot jelentene. Az évről évre csökkenő támogatást meg kell fordítani, hozzá kell igazítani akár a magyar vagy román állami támogatási rendszerhez. /Nem diplomagyár az egyetem. = Krónika (Kolozsvár), júl. 1./

2008. július 26.

A sepsiszentgyörgyi kihelyezett egyetemi tagozat életében, amely idén a tizenkettedik évébe lép, óriási lépést jelent az akkreditált posztgraduális képzés beindítása ősztől a gazdasági szakon. Ez a harmadik siker a fiatal egyetemi intézet életében a tavaly indult környezetmérnöki, valamint az idén kezdődő ipari biotechnológiai képzés után. Dr. Fazakas József egyetemi tanár, a tagozat főigazgatója kifejtette, náluk járt a bukaresti akkreditációs-engedélyeztetési bizottság, felmérte a feltételeket, s határozatot hozott, miszerint minden feltétel biztosított a sepsiszentgyörgyi gazdasági mesteri képzésre, melynek a pontos megnevezése: üzleti tudományok menedzsmentjének fejlesztése. A képzés román nyelvű. A feltételhez egyetemi végzettséget igazoló oklevél szükséges. /Czompó János: Mesteri képzés Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 26./

2008. október 1.

A képviselőház jóváhagyta a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem akkreditálására vonatkozó törvényt. A Romániai Akkreditációs Tanács már 2004 júniusában elismerte a Partiumi Keresztény Egyetemen folyó oktatás jó minőségét, és akkreditálásra méltónak értékelte az intézményt. Az egyetem akkreditációjának parlamenti elfogadását személyes elégtételnek tekinti Markó Béla szövetségi elnök, ugyanis álláspontja szerint ezáltal bebizonyosodott, hogy közös céljaink érdekében lehet együtt munkálkodni – közölte az RMDSZ tájékoztatója. „A Partiumi Keresztény Egyetem akkreditálása egy rendkívül fontos döntés, mert egy újabb magyar oktatási nyelvű intézményünk ezáltal véglegesen beilleszkedett az erdélyi magyar anyanyelvű intézményhálózatba”. Ez az első magyar nyelvű alapítványi magánegyetem, amely most már végleges engedéllyel bír, ugyanakkor Markó reményét fejezte ki, hogy ez a Sapientia – Erdélyi Magyar Egyetem esetében is hamarosan bekövetkezik. „Tőkés László többször is kérte tőlem, hogy tegyünk meg mindent, a PKE akkreditálásáért, amire természetes módon igennel válaszoltam, és az RMDSZ szenátorai és képviselői rendkívül sokat dolgoztak azért, hogy ez a döntés megszülessen, hiszen menetközben többen is próbáltak akadályt gördíteni a román ultranacionalisták részéről” – fogalmazott Markó Béla. /Jóváhagyták a PKE akkreditálását. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./ A több hónapig tartó parlamenti bojkott után Márton Árpád frakcióvezetőnek sikerült előrehozatni a tervezet vitáját. János-Szatmári Szabolcs, a PKE kancellárja szerint rég várt döntés született meg, melynek köszönhetően a négy akkreditált szakra járó végzősöknek az egyetem adhat diplomát. „Már 2004-ben eleget tett az egyetem a minőségi elvárásoknak, az akkreditálás politikai síkon késett” – mondta el a kancellár. A PKE akkreditációjának törvénytervezete fél évvel ezelőtt került a szenátus oktatási bizottságának asztalára. Az első bizottsági ülésen román pártok képviselői az egyetem megnevezését kifogásolták, véleményük szerint a Partium kifejezés „sérti, megalázza a román nemzeti érzületet”. A következő ülésen a Nagy-Románia párti képviselők kifogásolták azt a cikkelyt, mely kimondja: az egyetem nyelve magyar. /Oborocea Mónika: Akkreditáció fondorlattal. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./ „Rendkívüli öröm számomra személyesen is, hogy végre betetőződik az akkreditáció megszerzését célzó, immár négyéves folyamat” – nyilatkozta Tolnay István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tanügyi előadó-tanácsosa, a PKE vezetőtanácsának megbízott elnöke. /(-fia): Akkreditálták a PKE-t. = Reggeli Újság (Nagyvárad), okt. 1./ Asztalos Ferenc RMDSZ-es képviselő, az alsóház oktatási szakbizottságának alelnöke szerint a részleges állami finanszírozás megszerzéséhez további politikai lobbi szükséges. Az oktatási törvény szerint az állam ugyan támogathat akkreditált magánegyetemeket, de a jogszabály nem kötelezi erre. /Akkreditálták a PKE-t. = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./

2008. október 2.

„Az akkreditálás egy nehéz út vége, és egy nehéz út kezdete is, az új lehetőségek új feladatokat is jelentenek. Rövid időn belül kérvényezhetjük a mesterképzés akkreditálását, és idénre tervezzük a menedzsment és az angol nyelv és irodalom szakok akkreditálását is” – közölte az intézmény akkreditációja kapcsán Horváth Gizella, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) rektora. Mint mondta, a PKE immár megszervezheti az államvizsgát. Tőkés László, az intézményt alapító Pro Universitate Partium Alapítvány elnöke köszönetet mondott mindazoknak, akik segítették az elmúlt négy évben az akkreditálás elérését, név szerint említve Markó Béla RMDSZ-elnököt, illetve Asztalos Ferenc és Toró T. Tibor képviselőket, de hozzátette: nem engedik, hogy bárki is kampánycélokra használja fel az akkreditálást. „Nem kételkedünk abban, hogy az RMDSZ is tett lépéseket, de ezzel a négy évvel nem lehet dicsekedni. Szili Katalin az elmúlt héten többször is közbenjárt Bogdan Olteanunál, és én magam hívtam fel Victor Hrebenciucot, aki a napirendi bizottság elnöke” – árulta el Tőkés. Elmondta, hogy a magyar kormánnyal még folynak a tárgyalások a Sapientia-EMTE–PKE hálózatnak nyújtandó támogatásról, és a román kormánytól is kérnek támogatást, például az új székház felépítésére. Arra is kérik a magyar felet, hogy a román–magyar közös kormányülésen járjon közben annak érdekében, hogy a román fél tartsa be ígéretét, amely szerint az akkreditáció elnyerése után anyagi támogatásban részesítik a PKE-t. /Fried Noémi Lujza, Pap Melinda: A Sapientián a sor. = Krónika (Kolozsvár), okt. 2./ További szakok akkreditálását, új szakok indítását, a mesterképzés elkezdését, a teljes körű bolognai rendszer kiépítését, új anyagi források felkutatását, európai pályázatok benyújtását és az egyetem infrastrukturális fejlesztését sürgeti a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE), élve a parlament által elfogadott akkreditáció lehetőségeivel. Tőkés László, a Pro Universitate Partium Alapítvány elnöke, Tolnay István, az alapítvány ügyvezető elnöke, valamint Horváth Gizella, a PKE rektora Nagyváradon sajtóértekezleten beszéltek a végleges akkreditációról. Felidézték, hogy a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület 1990-ben megalapította a Sulyok István Református Főiskolát (SIRF), majd közel egy évtizedig tartó, eredménytelen küzdelem után létrejött a Pro Universitate Partium Alapítvány, amely 1999-ben a SIRF jogutódjaként hívta életre a Partiumi Keresztény Egyetemet. Az ennek nyomán megalakult Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel egyazon magánegyetemi hálózatban működő PKE létrejöttében és fenntartásában meghatározó szerepet játszott és vállal Magyarország, amelynek a folyamatos költségvetési támogatása biztosítja ennek az egyetemi rendszernek a létét és fejlődését – olvasható a dokumentumban. Az aláírók emlékeztettek: a PKE felsorolt három szakja 2004 júniusában nyerte el az Országos Akkreditációs Tanács szakmai elismertetését, ami lehetővé tette az intézmény törvény általi akkreditációját. Ez azonban több mint négy évet váratott magára.,,Joggal feltételezzük, hogy az akkreditáció előzmény nélküli késleltetésének nem szakmai és nem csupán »ügyrendi«, hanem elsősorban politikai okai voltak” – állapították meg a nyilatkozók, akik szerint annak ellenére, hogy az RMDSZ az akkreditáció egész időszakában (2004–2008) a kormány tagja volt, a szövetség elnöke pedig mintegy két esztendeig (2004–2006) az oktatásért is felelős miniszterelnök-helyettesi tisztséget töltötte be, a PKE természetes határidőn belüli törvényes elismertetését nem voltak képesek elősegíteni. Az elért eredmények tehát az egyház, illetve az egyetem közösségi, emberi és szakmai erőfeszítéseinek gyümölcsei. /Élni a lehetőségekkel. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 2./

2008. november 12.

Egy romániai vállalat érdekeit képviselni az állam nyelvének ismerete nélkül nem lehet. A sapientiás diákok jelentős része – többségében reál szakosok, de néhány kommunikációs diák is – úgy gondolja: idő- és energiapazarlás lenne románórával terhelni az amúgy is zsúfolt órarendet. Az érintett pedagógusok tiszteletben tartják a hallgatók óhaját. A Sapientia EMTE Műszaki és Humán Tudományok Karának kínálata a romániai magyar felsőoktatásban hiánypótlónak számító fordító-tolmács szakkal bővült az idén. Az eredeti elképzelés szerint három csoport indult volna – angol, német, illetve román nyelv szerepelt a magyarral kombinálható opciók között –, érdeklődés hiányában azonban mindössze angol-magyar csoportot lehetett létrehozni. Ugyanakkor a bolognai rendszer szerint háromévesre szűkült alapképzésből kiszorultak a fakultatív tantárgyak – többek között a heti egy román óra. A fordítóképzést illetően – dr. Murvai Olga tanszékvezető tanár szerint – azért nem teltek be a román-magyar és német-magyar csoport számára fenntartott helyek, mivel a szak indítását jóváhagyó kormányrendeletre augusztusig várni kellett, és addig a legtöbb fiatal már felvételt nyert valamilyen más képzésre. A három nyelvkombinációban indított képzés nem felelt volna meg a Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökség – ARACIS – előírásainak, ezért nem hozhattak létre például angol–román–magyar fordítói csoportokat. Az egyetem a román szaknyelv elsajátításához kellene segítséget nyújtson – mondta dr. Gagyi József, a Sapientia egyik tanára. /Nagy Székely Ildikó: Mint hal a vízben… A sapientiások nem "románoznának". = Népújság (Marosvásárhely), nov. 12./

2009. január 22.

A körülbelül 260 ezer egyetemi végzős közül sokan duzzaszthatják idén a munkanélküliek számát, mivel a gazdasági válság mélyülésével csökkennek a munkalehetőségek is. Romániában a legfrissebb adatok szerint a fiatalok aránya a munkanélküliek körében egyike a legmagasabbaknak az Európai Unióban – 18,9 százalék. Hivatalos adatok szerint a frissen végzett egyetemi hallgatók több mint 21 százaléka nem tud elhelyezkedni a munkaerőpiacon az egyetem befejezte után számított első 12-18 hónapban, mutattak rá a Romániai Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökség (ARACIS) projektbemutatóján Bukarestben. A PHARE-támogatásból finanszírozott projekt keretében az ügynökség egyetemekkel, valamint tanácsadói cégekkel közösen méri fel 20 egyetem oktatási kínálatát. /Hideg Bernadette, Varga Melinda: Egyetemistákból munkanélküliek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./

2009. április 7.

Hantz Péter, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) volt oktatója április 6-án sajtótájékoztatón ismertette azokat az iratokat, amelyek bizonyítékként szolgálhatnak arra vonatkozólag, hogy Szamosközi Istvánnak, a BBTE egyik jelenlegi rektor-helyettesének a doktori disszertációjában három olyan oldal található – a forrás megnevezése és a szerzőktől a közlésre vonatkozó engedély kérése nélkül –, amelyeket eredetileg egy svájci kutató tett közzé évekkel ezelőtt. Fredi Büchel, a Svájcban megjelent könyv szerkesztője, a genfi egyetem tiszteletbeli professzora a Hantz Péternek küldött levélben azt írja: hasonló esetért hazájában a plágiumot elkövető személyt megfosztják doktori címétől és megbüntetik. „Akkor, amikor Bodó Barna felvetette a plágium eshetőségét, az egyetemen bizottság vizsgálta ki az ügyet – amelynek egyik tagja maga Szamosközi volt. Szamosközi akkor azt nyilatkozta, hogy a svájci szerzők könyvét soha nem látta. A bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem történt plágium. A BBTE tehát igyekezett eltussolni az ügyet. Ezt követően pedig Szamosközi a felsőoktatás minőségét vizsgáló szakbizottság, az ARACIS tagja lett, s ugyanakkor Andrei Marga kinevezte rektor-helyettesnek, habár Szamosközi nem élvezte a magyar kollégák bizalmát. Szamosközi István rektor-helyettes kijelentette: „Nagyon sajnálom, hogy félreértés miatt a dolgozat szerkesztésekor eltűnt a J. L. Paour dolgozatára való hivatkozás. Ugyanakkor felelősséget vállalok a kialakult helyzetért, erre pedig az interneten található könyvészet a bizonyíték. A kétségek eloszlatása végett már elkezdtem könyvem új kiadásának munkálatait, ezt ugyanis már rég kérték diákjaim, mesteri tagozatos hallgatóim, a doktorandusok, pszichológusok. A nemzetközi kritériumok életbe léptetésére vonatkozó magyarázatadásra készen állok. Elítélem viszont egyes személyek azon erőfeszítését, hogy eltorzítsák a dolgokat, s azokat önkényesen értelmezzék egy olyan műszaki hiányosság miatt, amelyekért vállalom a felelősséget” – zárta közleményét a rektor-helyettes. /Nagy-Hintós Diana: Fordulat a Szamosközi nevéhez fűződő plágium botrányban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./ „Őrület, bosszúállás, rosszakarat” – reagált a vádakra Szamosközi István rektor-helyettes, azt állítva, Hantz Péter őt okolja azért, amiért kirúgták az egyetemről, emiatt folytat bosszúhadjáratot ellene. Szamosközi szerint a doktori disszertációjában kifogásolt három oldal olyan, „kétszer kettő, az négy” jellegű alapparadigmákat tartalmaz, amelyek forrását nem kell megjelölni. „Ki fogom adni még egyszer a dolgozatomat, és forrásként fel fogom tüntetni Paour professzort, hogy legyen boldog Hantz” – ígérte Szamosközi. /Pengő Zoltán: Svájci állásfoglalás Szamosközi István plágiumügyében. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 7./ Emlékezetes, amikor 2007-ben először nyilvánosságot kapott a plágiumügy, Szamosközi István, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese tagadta, hogy felhasználta volna a szóban forgó munkát, sőt kijelentette, soha nem látta a francia kötetet, nem vett át abból semmit, és nem is vehetett, mert nem olvas franciául. /Szamosközi István: technikai hiba történt. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./

2009. július 27.

A magyarországi jelentkezők számának ugrásszerű növekedése a következő egyetemi tanév nagy újdonsága – tájékoztatott a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatának idei felvételijéről Magyari Tivadar rektor-helyettes A magyarországi diákok áthallgatásáról számolt be Gáspárik Attila, a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem rektora is. Összesen 71 magyar tannyelvű szakon hirdetett felvételit a BBTE, a legnépszerűbb még mindig az informatika, de túljelentkezés van testnevelés és mozgásterápia szakon is. Jogon ötven magyar diák tanul a következő tanévben Kolozsváron, húsz hallgató pedig államilag támogatott helyet mondhat magáénak. Divatszakma még mindig az újságírás, a kommunikáció és a politológia – ezeken a szakokon sok a jelentkező. Egyetemi rangot kaptak az erdélyi magyar tanítóképzők, a BBTE fiókintézetei Szatmárnémetiben, Székelyudvarhelyen, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen és Kolozsváron működnek. Ezeken a szakokon nagyon nagy a túljelentkezés: a meghirdetett 63 támogatott helyre 303-an jelentkeztek. A BBTE égisze alatt működik a gyulafehérvári római katolikus papképző, a mostani beiratkozáskor 14 tandíjmentes helyet töltöttek itt be. Nagy volt az érdeklődés a szociológia karon indított társadalommarketing szak iránt is, a tandíjmentes helyek egyelőre beteltek, az őszi felvételin azonban még hirdetnek meg új, térítésmentes helyeket. Csökkent a gazdasági szakok iránti kereslet: idén csupán 223 felvételiző nyújtott be kérelmet a magyar közgazdasági szakok valamelyikére a Babes-Bolyain. A Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi karain a kommunikáció és közkapcsolatok szak bizonyult a legnépszerűbbnek, de sokan jelentkeztek a reál szakok közül a kertészmérnökire is. Hollanda Dénes dékán elmondta, az újnak mondható angol–német–magyar fordítói szakon is túljelentkezés volt. Kevesen jelentkeztek viszont Marosvásárhelyen a műszaki szakokra. A Spiru Haret magánegyetemen kirobbant botrány következményeként a Felsőoktatás Minőségbiztosítását felügyelő Ügynökség (ARACIS) weboldalán tette közzé az összes olyan egyetemi szak nevét, amelynek a működése jogilag kifogásolható. Érintett a Babes-Bolyai Tudomány Egyetemen működő tizennégy, illetve a Sapientián működő 6 szak is. Az illetékesek feltüntették azokat a képzési formákat, amelyeknek az engedélyeztetését egyáltalán nem kérték az egyetemek és azokat is, amelyeken még nem zárult le az akkreditációs folyamat. /P. B. : Lezárult a beiratkozás. Magyarországi áthallgatások javítanak az erdélyi magyar szakok helyzetén. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./

2009. július 27.

A romániai egyetemek több mint hatszáz tanulmányi programjával vannak különféle gondok, ezek között nemcsak magán-, hanem az állami egyetemek képzései is vannak. A Felsőoktatási Minőségbiztosító és Akkreditációs Ügynökség (ARACIS) szerint sok állami egyetem sem teljesíti az általuk felállított minőségi feltételeket. Egyesek mindössze engedéllyel rendelkeznek, de évek óta nincsenek akkreditálva, mások pedig nem nyújtották be a törvény által megszabott öt éves periódusonként a minőségi felméréshez szükséges dokumentumokat. Az ARACIS három kategóriába sorolta a romániai felsőoktatási intézmények tanulmányi programjainak gondjait. Első kategóriába azok az intézmények tartoznak, egyes képzései engedélyezve vannak, de nincs akkreditálva. Ezek az egyetemek nem nyújtották be az akkreditációs dossziét az ügynökséghez miután a működési engedély odaítélését követően már három évfolyam is befejezte tanulmányait az adott szakon. Országszerte 67 egyetem összesen 250 tanulmányi programja van ebben a helyzetben, közöttük a Nagyváradi Egyetem húsz, a Babes-Bolyai Tudományegyetem 14 képzése. Az ARACIS szerint ezek mellett ötven felsőoktatási intézmény indította távoktatási vagy látogatás nélküli képzései nincsenek akkreditálva. Ezek közé tartozik a Bukaresti Egyetem is. A harmadik kategóriában azok az akkreditálással rendelkező egyetemek vannak, melyek nem állították össze a minőségi ellenőrzéshez szükséges dokumentációt. /Egyetemi képzések százait kifogásolja az akkreditációs ügynökség. = Krónika (Kolozsvár), júl. 27./

2009. július 30.

„Az Erdélyi Magyar Tudományegyetemen nem működik egyetlen jogilag kifogásolható szak sem” – szögezte közleményében Dávid László, az egyetem rektora. A rektor az Új Magyar Szóban megjelent cikket kifogásolja, miszerint a Spiru Haret magánegyetem körül kirobbant akkreditációs botrány begyűrűzött az erdélyi magyar egyetemekre is. A Felsőoktatás Minőségbiztosítását Felügyelő Ügynökség (ARACIS) nyilvánosságra hozta azoknak az egyetemeknek a listáját, ahol az akkreditációs eljárás még nincs lezárva, vagy ahol az engedélyeztetés problémákba ütközött. A listán a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem, illetve a Babes-Bolyai Tudományegyetem több szakja is szerepelt. A Sapientia rektora ezzel kapcsolatban rámutatott arra, hogy a Sapientia szakjainak akkreditációja az előírt ütemben és módon folyik. Jelenleg 9 olyan szak van, amely rendelkezik a működéshez szükséges engedélyekkel, a további szakok vagy akkreditálás alatt állnak, vagy a következő tanév lezárását követően lehet kérni az engedélyeztetésüket. Dávid felhívta a figyelmet arra, hogy Romániában a felsőoktatási intézmények akkreditációs folyamata kétlépcsős: a tanítás beindítása az ideiglenes működési engedély megszerzéséhez kötött, egy adott szak végleges akkreditálását pedig a harmadik kifutó évfolyam végzése után kell kezdeményezni. Ezzel magyarázható az a tény, hogy jelenleg nem rendelkezik mindegyik szak végleges működési engedéllyel. A 2008/2009-es tanév végén újabb hat szak teljesítette a törvényes előírásokat, ezek akkreditációs kérvényezése folyik. Magyari Tivadar, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettes azzal kapcsolatban, hogy fogadja-e az egyetem mesteri képzésre a Spiru Haret végzőseit, elmondta, elsősorban a felkészültségre és a tudásra kíváncsi az egyetem. Ha a Tanügyminisztérium kifejezetten nem tiltja az áthallgatást, és nem nyilvánítja érvénytelennek a magánegyetem által kibocsátott diplomákat, akkor a BBTE nem támaszt akadályt a hallgatók elé. /Sapientia: mi tiszták vagyunk! = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./


lapozás: 1-21




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998