udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Fiatal Forum

1990. november 11.

Nov. 9-11-e között Temesváron rendezték meg a MISZSZ /Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége/ második kongresszusát. Több szervezet képviseltette magát, így a FIDESZ és az Ifjúsági Demokrata Fórum Magyarországról, de megjelent a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szervezet képviselője is. Következik a profizmus a MISZSZ életében, fogalmazott Toró T. Tibor, MISZSZ elnöke. Hat szakcsoportban folyt a tanácskozás. Legnagyobb érdeklődés a politikai szakosztály munkáját követte. A Fiatal Fórum hetilap elvállalta a MISZSZ jövőbeli nyilatkozatainak közlését. Felmerült egy számítógépes MISZSZ-hálózat kiépítése. A megjelentek egyetértettek egy Információs Iroda felállításával. A küldöttek megszavazták a módosított alapszabály-tervezetet. /Gazda Árpád: MISZSZ-kongresszus a Bega-parton. = Romániai Magyar Szó, nov. 15./

1991. június 8.

Tavaly a zűrzavaros helyzetben több ezer erdélyi fiatal jelentkezett felvételire különböző magyarországi egyetemekre és főiskolákra, közülük 1125 be is jutott. Ezzel olyan kérdések vetődtek fel, amelyek az elkövetkezendő 4-5 évre behatárolják a további magyarországi teljes képzést. Ösztöndíjat ugyanis csupán 100 hallgatónak irányoztak elő. A bonyodalom az ún. c kategóriából adódott, amely szerint azon határon túli hallgatók, akik gondoskodnak saját ellátásukról és ezt igazolják, szintén felvételizhetnek. Nagyon sokan szereztek papírt, hogy egy magyarországi család vállalja eltartásukat és több mint háromezren felvételiztek. A vizsgák után kiderült, hogy valójában nagyon kevesen vannak, akiket ténylegesen befogadott egy család, ezért többszáz kérvény futott be Kemény Zsigmond Alapítványhoz, a Művelődési Minisztériumba, hogy segítsenek a parkokban, metróállomásokon alvó, pénz nélkül nyomorgó erdélyi magyar hallgatókon. Politikai ügy is lett belőle, az ellenzéki pártok támadtál a kormányt, miért csábított át ennyi diákot. Végül, nagy erőfeszítések árán, sikerült a Márton Áron Kollégiumba elhelyezni a budapesti egyetemekre bejutott erdélyi hallgatók jó részét. Ennek két negatív vetülete van. Az egyik: aránylag kevesen tanulnak olyan szakon, amely Erdélyben hiányszakmának számít, másrészt az anyagi megterhelés annyira kimerítette a segély-alapítványokat, hogy egyéb fontos oktatási kiadásokra nem futja. Így például beszűkült a részképzés és a posztgraduális képzés lehetősége. Mindezek miatt korlátozni kell a jövőben a magyarországi telkes képzést, elsősorban a hiányszakmákra kell helyezni a hangsúlyt. /Bíró István: Magyarországra felvételizők figyelmébe. = Fiatal Fórum (Bukarest), jún. 8./

1991. június 22.

Székelyudvarhely sajtó-tavasza címen sorolta fel Pintér D. István a fordulat óta a városban született lapokat. Első a Katona Ádám-vezette Szabadság volt, a rövid életű hetilap, majd a Hídfő indult. A Tövissi Antal Áron és Tövissi Ildikó által irányított lap folyamatosan hígult, majd amikor a Tövissi házaspár az RTV magyar adásához szerződött, a hetilap megszűnt. Székelyudvarhelyen 1990 tavaszán létrejött az Infopress nyomdai kisvállalkozás, ez már a terjedelmesebb kiadványokat is lehetővé tette. Elindulhatott a Székely Útkereső folyóirat, Béke Sándor szerkesztésében. A Haáz Rezső Múzeum gondozásában látott napvilágot a Székelység és a Múzeumi Füzetek sorozat. A legszínvonalasabb kiadvány az Ablak, alcíme: Nemzeti kisebbségek magyar nyelvű lapja/. Majla Sándor főszerkesztő minden igyekezete ellenére eddig két száma jelent meg, egy litvániai és egy kárpátaljai összeállítás. Elindult az Udvarhelyi Híradó hetilap és Koszta István szerkesztésében a Székely Közélet. /Pintér D. István: Székelyudvarhely sajtó-tavasza. = Fiatal Fórum (Bukarest), jún. 22./ Megjegyzés: a felsorolt székelyudvarhelyi lapok megjelenési időpontjai a következők. Szabadság: 1989. dec. 23-tól 1991. márc. 15-ig, Hídfő: 1990. jan. 19.-1990. okt. 25., Székely Útkereső: 1990. áprilisától, Székelység: 1990. júliusától, Múzeumi Füzetek: 1990. júliusától, Udvarhelyi Híradó: 1990. augusztusától, Székely Közélet: 1991. ápr. 29-től júl. 1-ig (összesen kilenc szám). A felsorolás kiegészíthető még egy hetilappal: Udvarhelyi Sporthét /1990. máj. - szept. 25./

1992. április 18.

A Fiatal Fórum mostantól Ifi Fórum címen lát napvilágot. /Ifi Fórum (Ifjúsági hetilap, Csíkszereda), ápr. 18./

1993. február 11.

Egymás után szűntek meg Bukarestben a magyar lapok /Falvak Népe, Változó Valóság, Cimbora/, ez a sors fenyegette a Fiatal Fórumot is. Csíkszeredán indult újra Ifi Fórum néven, egy magánkiadó, a Novos jóvoltából, 1992. áprilisától. 1992. júniusától Ferenczes István a főszerkesztője. Nem jelentkezik az utánpótlás, hiába hirdettek riporteri pályázatot. Nincsenek külön ifjúsági réteglapok, így mindenkihez kell szólniuk. /Mihálka Zoltán: Intrejú Ferenczes Istvánnal, az Ifi Fórum főszerkesztőjével. = Média (Nagyvárad), febr. 11./

2008. december 23.

Már csomagolnak az RMDSZ kormányzati tisztségviselői. „Napokon belül bekövetkezik a váltás” – mondta Kovács Péter, az Országos Ifjúsági Hatóság (ANT) elnöke. Ő egyike annak a mintegy ezer RMDSZ-es tisztségviselőnek, akinek a szövetség ellenzékbe vonulásával meg kell válnia munkahelyétől. Egy részük a miniszteri, illetve államtitkári kabinetekben dolgozik, és az RMDSZ javaslatára került a posztjára, más részük versenyvizsgával jutott tisztségébe. „Az utóbbiak szerződése tulajdonképpen meghatározatlan időre szól, és törvényesen nehéz őket elmozdítani, de nem lehetetlen” – magyarázta Kovács. Az RMDSZ szerint a szakértői gárda sorsának nem kellene kormányoktól függnie, és figyelembe kellene venni az etnikai arányokat. A kormányváltás által érintett ezer személyből körülbelül százhetvenen dolgoznak Bukarestben, a többiek megyei intézményeknél tevékenykednek. /Benedek Sándor: RMDSZ-telenítés Bukarestben. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./ Tárcavezetőket, államtitkárokat és helyettes államtitkárokat, illetve a miniszteri és államtitkári kabinetek szakértőit is beleszámítva közel százhetven munkatársat foglalkoztatott a központi kormányhivatalokban az RMDSZ. Közülük egyelőre mintegy húsznak a tisztségét érinti a kormányváltás. A távozó tisztségviselők egy része visszatér korábbi munkahelyére, mások új foglalkozás után néznek. Kovács Péter is érintett, az általa vezetett intézmény beleolvad a leendő ifjúsági és sportminisztériumba, 2009. januárjában tehát a Kovács Péter ANT-elnöki mandátuma megszűnik. „Az RMDSZ országos ügyvezető elnökségén betöltött, területi szervezetekért felelős alelnöki tisztségemet a központi megbízatás idejére sem adtam fel, úgyhogy Kolozsvárra visszatérve azt a munkát folytatom tovább” – mondta Kovács Péter. Horváth Anna, a Középítkezési, Területfejlesztési és Lakásügyi Minisztérium államtitkára a családdal szembeni adósságainak törlesztését tartja az elkövetkező hetek legfontosabb teendőinek. Horváth Anna december 22-én nyújtotta be tisztségéről való lemondását, ezzel egyidejűleg viszont aktiválódott a kormány főtitkársága keretén belül működő kisebbségvédelmi hivatalban tíz éve versenyvizsgával elnyert állása. A közlekedési minisztérium leköszönt államtitkára, Tánczos Barna közgazdászként magánvállalkozóként fog dolgozni. Pásztor Gabriella oktatási államtitkár eredeti munkahelyére tér vissza. A magyar nyelv és irodalom szakos tanár a magyar, illetve roma oktatásért felelős tanfelügyelőként a Bihar megyei tanfelügyelőségen fog újra dolgozni. Székely Ervin egészségügyi államtitkár újságíróként folytatná. A Bihar megyei politikus az 1989-es rendszerváltozás az Ifjúmunkás című hetilap rovatvezetője, majd ennek jogutódja, a Fiatal Fórum, illetve az Ifi Fórum főszerkesztő-helyettese volt. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke szerint a most hazatérők teljes mértékben számíthatnak a szövetség támogatására. Borbély László szerint küzdeni kell az RMDSZ-tisztségviselőkért, mivel nagy többségük a román közvélemény előtt is bebizonyította szakmai hozzáértését. „Paktumot kell kötni a románsággal, hogy a többségiek is értsék meg: ezeknek az embereknek nem azért kell funkcióban maradniuk, mert az RMDSZ tette oda őket, hanem azért, mert valóban jók” – hangsúlyozta. Frunda György kifejtette, hogy a cél eléréséért mindent be kell vetni a parlamenti felszólalásoktól, a lobbimunkán keresztül egészen a személyes kapcsolatok kiaknázásáig. Verestóy Attila megígérte: mindenütt, ahol csak lehet, szavát emeli a magyar tisztségviselők érdekében. Eltérő Eckstein-Kovács Péter álláspontja, kijelentette, hogy „nem hullat könnyeket azokért, akik havi három órás tevékenységért annyit kerestek, mint más egy egész hónapos munkájáért”. Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester, a Liberális Demokrata Párt országos vezetőségi tagja egyetért azzal, hogy a magyaroknak helye van a megyei intézmények vezetőségében. Megjegyezte ugyanakkor, hogy nem feltétlenül „az RMDSZ által odatett” személyekre gondol. Marosvásárhelyen ki fog nevezni tisztségekbe magyarokat, de olyanokat, akiket ő tart megfelelőnek, szögezte le Florea. /Szucher Ervin, Benkő Levente: Csomagol az RMDSZ-es tisztségviselők egy része. = Krónika (Kolozsvár), dec. 23./

2009. november 12.

November 11-én mutatták be Nagybányán a Teleki Magyar Házban Simon Ilona Meselélektani párhuzamok című kötetét, amelyik a kolozsvári Világhírnév Kiadó újságíró-sorozatának (Fehér Holló) harmadik „gyermekeként” látott napvilágot. A szerző a Fiatal Fórum és a Kalotaszeg című lapok szerkesztőjeként, illetve munkatársaként vált ismertté. /Muszka-Pál Anna óvónő: Meselélektani párhuzamok. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), nov. 12./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998