udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 1658 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 1651-1658
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Fidesz – Magyar Polgari Part

1990. március 20.

Budapesten márc. 20-án a Hősök terén több tízezres tömeg tiltakozó nagygyűlésen ítélte el a marosvásárhelyi véres eseményeket. Lezsák Sándor, a nagygyűlést megnyitva, hangoztatta: az aggodalom gyűjtötte össze az embereket, hogy felemeljék szavukat a marosvásárhelyi magyarokat ért véres atrocitások ellen. Hetek óta baljós hírek érkeznek Romániából. Legyünk higgadtak, ugyanakkor a világ közvéleményének szánt üzenetünk legyen erőteljes, mondta. Sinkovits Imre színművész felolvasta a Sütő András által aláírt nyilatkozatot, melyet a Maros megyei RMDSZ szervezet intézett a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsához. Kányádi Sándor beszélt, majd Göncz Árpád, a Magyar Írók Szövetségének nevében felolvasta azt a levelet, amelyet a Román Írószövetséghez intéztek. Csurka István, az MDF elnökségi tagja méltatta a marosvásárhelyi események során súlyosan megsérült Sütő András életútját. Romániában a diktátor már halott, de a diktatúrát még nem szüntették meg teljesen. Tamás Gáspár Miklós, a szabaddemokraták képviselője hangoztatta, hogy Iliescu elnöknek lépéseket kell tenni a magyarság jogainak garantálásáért. Keresztes Sándor, a Kereszténydemokrata Néppárt, Sebestyén László a Magyar Néppárt, Németh Zsolt Fidesz, Prepeliczay István a Független Kisgazdapárt, Csepella Imre az Erdélyi Szövetség nevében, Kónya Imre a Független Jogász Fórum nevében beszélt. Bejelentették, hogy a súlyos állapotban levő Sütő Andrást Budapestre hozták, kórházban ápolják. /Nagyszabású demonstráció a Hősök terén. = Népszabadság, márc. 21./

1990. április 8.

Magyarországon márc. 25-én volt a parlamenti választások első fordulója, ápr. 8-án a második forduló. A választásokat az MDF /Magyar Demokrata Fórum/ nyerte. A választás eredménye: 164 mandátum MDF, 92 mandátum SZDSZ, 44 mandátum FKgP, 33 mandátum MSZP, 21 mandátum FIDESZ, 21 mandátum KDNP.

1990. július 21.

Nemzetközi tudományos konferencia és tábor /júl. 21-29./ kezdődött Bálványosfürdőn Átmenet a diktatúrából a demokráciába címmel, a kézdivásárhelyi magyar ifjúsági szervezet és a FIDESZ szervezésében. /MTI/

1990. július 27.

Székelyudvarhelyen a KMDSZ és a MISZSZ júl. 27-30-a között megrendezte az Erdélyi Diáktalálkozót. A programból: Vofkori László helytörténeti előadása, dr. Magyari András a kuruc mozgalomról, Dáné Tibor a romániai magyarság esélyeiről, dr. Egyed Ákos a segesvári csatáról, Balázs Sándor a transszilvanizmusról beszélt, Németh Zsolt /Budapest/ Fidesz-képviselő kisebbségi stratégiákról tartott előadást. /Erdélyi diáktalálkozó, Székelyudvarhely. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25.; aug. 1./

1990. augusztus 13.

Székelyudvarhelyen a KMDSZ és a SZISZ /Székelyudvarhelyi Ifjúsági Szövetség/ júl. 27-30-a között megrendezte az I. Erdélyi Diáktalálkozót. A tervezett 300 helyett 500 fiatal gyűlt össze, még Kárpátaljáról, Prágából, Brünnből, Nyitráról és Budapestről is jöttek. Az előadók között volt Dáné Tibor, Balázs Sándor, Egyed Ákos, Tőkés László püspök és Németh Zsolt, a Fidesz képviselője. A résztvevők a találkozó végén, júl. 31-én nyilatkozatban ítélték el a bukaresti jún. 13-15-e közötti események miatti igazságtalan letartóztatásokat, szolidaritást vállalnak Marian Munteanuval és a többi jogtalanul letartóztatottal. A demokrácia alapelveinek súlyos megsértését látják a helyi etnikai viszonyok mellőzésével történő kinevezéseket. /Ferenczy Judit: Az I. Erdélyi Diáktalálkozó. = Hídfő (Székelyudvarhely), aug. 13./

1990. augusztus 31.

Balázs Sándor professzor szerint kiváló, színvonalas konferencia volt Bálványosfürdőn júl. 21-30-a között, magyar, román és angol előadók tartottak előadásokat, jelen voltak a Fidesz képviselői is. A konferencián újra együtt volt a Limes Kör: Molnár Gusztáv, Fábián Ernő, Bíró Béla, Lőrincz Csaba és ő, Balázs Sándor. /Szamosközi István: Ez a vicc nem vicc? = Valóság (Bukarest), aug. 31./

1990. november 11.

Nov. 9-11-e között Temesváron rendezték meg a MISZSZ /Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége/ második kongresszusát. Több szervezet képviseltette magát, így a FIDESZ és az Ifjúsági Demokrata Fórum Magyarországról, de megjelent a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szervezet képviselője is. Következik a profizmus a MISZSZ életében, fogalmazott Toró T. Tibor, MISZSZ elnöke. Hat szakcsoportban folyt a tanácskozás. Legnagyobb érdeklődés a politikai szakosztály munkáját követte. A Fiatal Fórum hetilap elvállalta a MISZSZ jövőbeli nyilatkozatainak közlését. Felmerült egy számítógépes MISZSZ-hálózat kiépítése. A megjelentek egyetértettek egy Információs Iroda felállításával. A küldöttek megszavazták a módosított alapszabály-tervezetet. /Gazda Árpád: MISZSZ-kongresszus a Bega-parton. = Romániai Magyar Szó, nov. 15./

1991. január 22.

Orbán Viktor vezetésével a FIDESZ küldöttsége jan. 22-én négynapos látogatásra Bukarestbe érkezett. Céljuk: kapcsolatteremtés a parlamenti és parlamenten kívüli pártokkal és szervezetekkel. Találkoztak Victor Stanculescu védelmi miniszterrel és Teodor Melescanu helyettes külügyi államtitkárral is. Látogatásuk végén sajtótájékoztatót tartottak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

1991. február 14.

Román-magyar kerekasztal megbeszélés volt Temesváron dec. 13-14-én a református templomban Tőkés László püspök kezdeményezésére és részvételével, melyre az egyházakat, a sajtót, a román-magyar baráti társaságokat hívták meg mindkét országból, továbbá neves közéleti személyiségeket. Az egybegyűltek elhatározták, hogy folyamatossá teszik ezeket a megbeszéléseket. A kerekasztal társelnökei: Dávid Gyula és Ioan Paun Otiman. Nicolae Corneanu bánsági ortodox metropolita bűnbocsánatra szólított fel és a nemzetiségi minisztérium felállítása mellett foglalt állást. A megbeszélésen megjelent - többek között Neumann Ernő temesvári főrabbi, Smaranda Enache /Pro Európa Liga/, a Fidesz, az SZDSZ képviselője is. A résztvevők felhívást fogadtak el, amelyben hangsúlyozzák: "ma, amikor sok a fájdalom és az etnikai indíttatású gyűlölet, azért gyűltünk össze, románok és magyarok", "hogy keressük a megértést, a megbékélés módozatait." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17.; Szabadság (Kolozsvár), dec. 17., Részletek az elhangzott előadásokból: Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1992. jan. 25-26., Közlöny (Nagyvárad, Királyhágómelléki Református Egyházkerület tájékoztatója), 1992. jan./

1991. július 28.

Ifjúsági szabadegyetemet szervezett a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége /MISZSZ/, a Pro Európa Liga, a Polgári Szövetség és a Fidesz Bálványosfürdőn július 21-28-a között. Az előadók között voltak nyugat-európaiak, romániaiak /többek között Smaranda Enache, Radu Popa, Domokos Géza, Cs. Gyimesi Éva, Fábián Ernő/, magyarországiak, köztük Bíró Gáspár, Molnár Gusztáv és Németh Zsolt. /Pro Minoritate (Budapest), 2-3. sz., (ábrám): Nyári szabadegyetem. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 31./

1991. augusztus 1.

Bálványoson Napforduló után címmel egyhetes szabadegyetemet szervezett a FIDESZ Közép- és Kelet-Európa Csoportja, a Polgári Szövetség, a Pro Europa Liga és a MISZSZ /Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége/. A rendezvényre a hagyományteremtés szándékával másodszor került sor. Számos nyugati országból is érkeztek résztvevők. Az előadók a poszkommunista változásokról, valamint a kisebbségek problémáiról értekeztek. Schöpflin György londoni professzor a gazdasági kérdésekről, Tom Gallagher professzor /Breadford/ az interetnikus konfliktusokról. Smaranda Enache elmondotta, hogy az interetnikus konfliktusok megoldásához a mentalitás megváltoztatására, valamint az egyéni szabadság megvalósítására van szükség. Cs. Gyimesi Éva az etnikumok közötti párbeszéd lehetőségeit taglalta, Lőrincz Csaba /Dunatáj Intézet, Budapest/ a kisebbségi önkormányzatok szükségességéről szólt. Bíró Gáspár A diktatúra esélyei Közép-és Kelet-Európában címmel tartott előadást. Vitát váltott ki Molnár Gusztáv Integrációs és dezintegrációs folyamatok Kelet-Európában című előadása, melyben a társadalom elsődlegességt hangsúlyozta a kormánnyal szemben. A trilateriális együttműködésről szólt Németh Zsolt, a FIDESZ parlamenti frakcióvezetője. Magyar Nándor az erdélyi sajtó tanulmányozásáról volt le következtetéseket. Mivel az RMDSZ országos vezetősége Bálványoson tartotta ülését, Domokos Géza is üdvözölte a tábor előadóit és résztvevőit. Végül a Fiatalok Ligájának képviselője felolvasta a résztvevők közös nyilatkozatát a tábor hasznosságáról, amely nyílt lehetőséget teremtett a vitákra, beszélgetésekre a térséget érintő kérdésekben. Viszontlátásra 1992-ben, hangzott mindenütt. /Simon Judit: Napforduló után. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 1./

1991. augusztus 3.

Székelyudvarhelyen júl. 31-én megkezdődött és aug. 6-ig tart a II. Erdélyi Diáktalálkozó. Idén Magyarországról, Kárpátaljáról, Felvidékről és a Vajdaságból is érkeztek vendégek. Szőcs Géza tartott előadást, a Fidesz küldöttei, Németh Zsolt és Orbán Viktor, a Fidesz elnöke politikai tapasztalataikról számoltak be. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./

1991. december 14.

Román-magyar kerekasztal megbeszélés volt Temesváron dec. 13-14-én a református templomban Tőkés László püspök kezdeményezésére és részvételével, melyre az egyházakat, a sajtót, a román-magyar baráti társaságokat hívták meg mindkét országból, továbbá neves közéleti személyiségeket. Az egybegyűltek elhatározták, hogy folyamatossá teszik ezeket a megbeszéléseket. A kerekasztal társelnökei: Dávid Gyula és Ioan Paun Otiman. Nicolae Corneanu bánsági ortodox metropolita bűnbocsánatra szólított fel és a nemzetiségi minisztérium felállítása mellett foglalt állást. A megbeszélésen megjelent - többek között Neumann Ernő temesvári főrabbi, Smaranda Enache /Pro Európa Liga/, a Fidesz, az SZDSZ képviselője is. A résztvevők felhívást fogadtak el, amelyben hangsúlyozzák: "ma, amikor sok a fájdalom és az etnikai indíttatású gyűlölet, azért gyűltünk össze, románok és magyarok", "hogy keressük a megértést, a megbékélés módozatait." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17.; Szabadság (Kolozsvár), dec. 17., Részletek az elhangzott előadásokból: Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1992. jan. 25-26., Közlöny (Nagyvárad, Királyhágómelléki Református Egyházkerület tájékoztatója), 1992. jan./

1992. április 4.

Cs. Gyimesi Éva kiállt a platformok mellett, nem értett egyet az RMDSZ-képviselők egy részének /a huszonöt aláírónak/ egységre való felhívásával. Azok, "akik - mint legutóbb Sütő András - pusztulást emlegetnek, mintha elszakadtak volna a realitástól". "A helyzet dramatizálása talán személyes motivációkkal magyarázható". "Feltehetőleg saját becsapottságukért vagy bűntudatukért akarják magukat kompenzálni." Úgy látja, hogy "az anyaországiak Erdély-képe eléggé egyoldalú, nincsenek tisztában a jelenlegi valósággal és az ebből eredő, a jövőt determináló tényezőkkel. Inkább a múltra figyelnek, holott a politika a jövőben gondolkodás művészete." "Barátaim vannak az SZDSZ Kisebbségi Titkárságán és a Fidesz Külügyi Osztályán is." "... azokkal az ellenzéki pártokkal értek egyet, akik a kisebbségi törvénytervezet ügyében a Kisebbségi Kerekasztalt támogatják." /Beszélgetés Cs. Gyímesi Évával. = Beszélő, ápr. 4./

1992. április 26.

Kolozsváron ápr. 25-26-ára terveztek egy nemzetközi tanácskozást, a helységek önkormányzati konferenciáját, amelyet többek között a Fidesz, a kolozsvári MADISZ, a holland Deitmoijerstichting Alapítvány és az RMDSZ liberális platformja rendezett, azonban Kolozsvár polgármestere a konferenciát ápr. 24-én betiltotta, arra hivatkozva, hogy az közrendellenes. /Rendelkezés. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./ Előzőleg Gheorghe Funar polgármester sajtóértekezletet tartott, ahol kijelentette, hogy a konferenciát magyarok szervezik, biztosan magyarul fogják megtartani és aki nem tud magyarul, be sem engedik. Ezért betiltja ezt a rendezvényt. /U. I.: Tevékenységéről tájékoztat a polgármester. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

1992. május 10.

Máj. 8-a és 10-e között Marosfőn tartották meg a MISZSZ /Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége/ III. kongresszusát. 115 küldöttet vártak, közülük az első napon 70-en jelentek meg. A FIDESZ is képviseltette magát. Márton András számolt be a MISZSZ parlamenti képviselőinek tevékenységéről. /Temesvári rádió magyar adása, MTI/. Toró Tibor elnökségi beszámolója szerint több tagszervezet nem működik megfelelően, sőt egyesek megszűntek /Beszterce, Bukarest/. A jövőben a MISZSZ országos választmánya szakcsoportokból fog felépülni. A MISZSZ részt akar venni az RMDSZ politikai tevékenységében is, az RMDSZ társszervezeteként, de csak akkor, ha a gyakorlatban is érvényesül a politikai sokszínűség, a platformosodás elve. Ellenkező esetben a MISZSZ önálló lesz. A kongresszus résztvevői csatlakoztak a jogtipró eljárások elleni eddigi tiltakozásokhoz /az 1990-es márciusi események után Maros megyében számos magyar és cigány nemzetiségű személyt ítéltek el az eseményekben való részvételük miatt, anélkül, hogy a román nemzetiségű résztvevők hasonló elbánásban részesültek volna. Hasonló a helyzet az 1989. decemberi események során elkövetett tettekért elítélt oroszhegyi lakosok esetében is. Az amnesztiarendelet hatálya alá esnek, az elítéltek többsége mégis börtönben van./ Megválasztották a MISZSZ új elnökségét: Kis Konrád /elnök/, Veres Valér /főtitkár/, Füstös István, Nagy István, Szabó Botond, Ungureanu László és Ungvári Imre /elnökségi tagok/. /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 12., Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

1992. július 19.

Ifjúsági tábort, nyári szabadegyetemet szervez Bálványosfürdőn júl. 19-e és 26-a között a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége /MISZSZ/, a Polgári Szövetség Pártja, a Friedrich Neumann Alapítvány és a Fidesz. A fő témák: demokrácia, jogállamiság, kisebbségvédelem. /MTI/ A tábor, a III. Erdélyi Diáktalálkozó idején tábori lapot adtak ki. /Campus (Homoródfürdő), júl. 19-26. - 1-7. sz./ Bálványosfürdőn előadást tartott - többek között- Smaranda Enache, aki felhívta a figyelmet arra, hogy ki kell dolgozni egy modellt az együttélésre, hogy a kisebbségek otthon érezzék magukat. Jelenleg a helyzet megoldatlan. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 14./ Júl. 25-én a szentmisét megzavarták a Fidesz itt táborozó, szabadegyetemet szervező tagjai, hangoskodtak, tapsoltak, kiabáltak, mondta el a miséző pap. /Lélekmérgezők. = Magyar Fórum (Budapest), aug. 6./

1992. november 25.

A költségvetési törvény tervezetének tárgyalásához a Fidesz olyan módosító indítványt nyújtott be, amely egy sor államigazgatási intézmény megszüntetését, illetve karcsúsítását indítványozta. Varga Mihály /Fidesz/ képviselő elmondta, hogy a Fidesz fölöslegesnek tartja a Határon Túli Magyarok Hivatalát, amelynek munkáját más intézmény is elvégezheti. /J. K. S.: Fidesz: fölösleges államigazgatási intézmények. = Magyar Hírlap, nov. 25./

1992. november 25.

Szilágyi N. Sándor először a budapesti Köztársaság hetilapban /1992/25. sz./ adta közre írását, ezt vette át a Romániai Magyar Szó. A szerző elítélte egyes Erdélyből áttelepült közéleti személyiségek magatartását, akiknek egzisztenciát biztosít üldözöttségük, ezért a romániai helyzetet a valóságosnál sötétebbre festik. Aggasztja az, hogy nemzetféltő jelszavakkal csak a választók számát akarják növelni: az MDF így édesgeti be a választópolgárokat táborába - Szilágyi ezt látja Csurka István tanulmányában. - Sokatmondó, hogy a szerző a bukaresti napilapban utóiratot mellékelt, mondván, nem SZDSZ vagy Fidesz-szimpatizáns. /Szilágyi N. Sándor: Csöndes töprengés - fogyó reménységgel /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./ Bodor Pál sietve üdvözölte Szilágyi N. Sándor dolgozatát: "félelmetes ítéletet mond", "Irgalmatlan, halk szókimondással bebizonyítja: némely fűtött, szemrevaló nemzeti ágálásnál olykor nincs nemzetellenesebb." /Bodor Pál: Az alsóház kutyája. = Népszabadság, nov. 21./

1992. december 15.

A Fidesz és az RMDSZ képviselői a kapcsolatok elmélyítésében állapodtak meg dec. 14-én, az RMDSZ-t Tokay György frakcióvezető és Borbély László frakcióvezető-helyettes képviselte. /Magyar Hírlap, dec. 15./

1993. január 14.

Az RMDSZ kongresszusán a magyar parlament pártok képviseltetik magukat. A kongresszura utazó magyar politikusokkal beszélgetett az újságíró. Entz Géza, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke nem vár nagy áttörést - például az RMDSZ-en belüli megosztottság megszűnését -, de reméli, hogy az álláspontok egyértelműbbé válnak a brassói kongresszus után. Tabajdi Csaba /MSZP/ szerint sorsdöntő lesz a kongresszus abban, hogy sikerül-e egységet teremteni a vezetésben belüli platformok között. A kérdés az, hogy képes-e a magyar kisebbség jogainak hatékony képviseletére az RMDSZ - mondta Orbán Viktor, a Fidesz frakcióvezetője. /Dési András: Az RMDSZ előtt még hosszú az út. = Népszabadság, okt. 14./

1993. január 20.

Az RMDSZ kongresszusa alkalmából az Orbán Viktor vezette Fidesz-delegáció megbeszélést folytatott Tőkés Lászlóval. A Fidesz képviselői kifejtették, hogy az RMDSZ vezetőinek a magyarországi belpolitikai életről szóló megnyilatkozásai a magyar pártok csatározásainak eszközévé válhatnak. Ugyanilyen veszélyes, amikor magyarországi pártok próbálnak beavatkozni az RMDSZ belső ügyeibe. /F. A.: Fidesz-vezetők Tőkés Lászlónál. = Magyar Hírlap, jan. 20./

1993. január 23.

Entz Géza, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője, államtitkár a Beszélő hetilap kérdésére, hogy bizonyos pártok sok kifogást emelnek a Határon Túli Magyarok Hivatalával szemben, kifejezetten pénzügyi kifogásokat, elmondta, hogy a költségvetési vita során egy Magyar Szocialista Párt és egy Fidesz-javaslat alapján fölvetődött, hogy más intézményekkel együtt meg kell szüntetni a Határon Túli Magyarok Hivatalát, vagy legalábbis radikálisan csökkenteni kell a költségvetését. Entz Géza nem tudja, hogy ez pusztán fiskális elképzelés volt, vagy az illető pártoknak alternatív elképzelése van arról, hogyan kell a határon túli magyarok kérdésével kormányzati szinten foglalkozni. Ő még nem hallott alternatív elképzelésről. /Entz Géza, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője, államtitkár: "...pénznyerés céljából meg kell szüntetni". = Beszélő, jan. 23./

1993. március 26.

Németh Zsolt, a Fidesz országgyűlési képviselője visszautasította Bauer Tamás, az SZDSZ kül- és kisebbségpolitikai szakértője Békés határmódosítás? címmel, a Magyar Hírlapban /márc. 10./megjelent írását. Bauer Tamás azt állította, hogy a magyar kormány és az MDF határmódosításra törekszik, továbbá a magyar kormánypolitika ellentétes a határon túli magyarok törekvéseivel. Németh Zsolt leszögezet, hogy a hivatalos magyar külpolitika számos alkalommal kinyilvánította, hogy semmilyen határmódosítást nem kezdeményez. A határok sérthetetlensége helyet kapott a magyar-ukrán alapszerződésben. Németh Zsolt nem ért egyet Bauer Tamással, aki szerint a magyar külpolitika konfrontációra törekszik. A határon túli magyarok túlnyomó többsége támogatja a magyar kormány hivatalos álláspontját a határkérdésben. /Németh Zsolt: A liberálisok és a határkérdés. = Magyar Hírlap, márc. 26./

1993. június 4.

Szőcs Géza emlékeztetett: évek óta készült visszavonulni a parlamenti politizálástól. Miután "részt vettem az erdélyi magyar közösség politikai önfelépítésében", úgy ítélte meg, hogy fontosabb "az erdélyi magyarság gazdasági és szellemi önfelépítése", Szőcs Géza ezekben kívánt részt vállalni. Ez rendkívül komplex feladatkör, elég arra gondolni, "milyen megoldatlan gondok vannak a független magyar médiumokkal vagy az egyetemi képzéssel, az elitképzéssel, egyházi iskoláinkkal kapcsolatban." Emellett továbbra is részt vesz a politikai folyamatrendszerben. - Egyesek feltették a kérdést, miért Szőcs Géza képviselte az RMDSZ-t az MDF hatodik országos gyűlésén és a FIDESZ kongresszusán. "Pusztán arról van szó, hogy mind az MDF-ben, mind a FIDESZ-ben úgy tekintenek rám, mint aki - aktuális funkcióktól függetlenül - az erdélyi magyarságot reprezentálja" - felelte erre Szőcs Géza. Szőcs Géza jelezte, hogy megjelenésre készen áll az új országos magyar napilap, az Új Ezred. Megindulásához egy Erdélyen belül felszerelt rotációs lapnyomda szükséges. /Kállai László: Én az erdélyi magyarságot képviselem. Vendégünk: Szőcs Géza. = Orient Expressz (Bukarest), júl. 4./

1993. június 14.

Az RMDSZ meghívására Romániába látogatott az Orbán Viktor vezette Fidesz-delegáció, jún. 14-én Nagyváradon Tőkés László püspökkel tárgyaltak. Szó volt a magyar-román alapszerződésről és a romániai magyar egyházi tulajdonról. /Fidesz-küldöttség tárgyalt Tőkés Lászlóval. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./ Jún. 15-én az Orbán Viktor elnök vezette Fidesz küldöttsége Bukarestben megbeszélést tartott az RMDSZ vezetőivel. Kölcsönös tájékoztatásra került sor. A Fidesz küldöttsége találkozott a Polgári Szövetség Pártja elnökével, Nicolae Manolescuval, valamint a Liberális Párt vezetőjével, Horia Rusuval. /Fidesz-látogatás Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./ Az áprilisban újraválasztott Orbán Viktor hangoztatta, hogy személyes kapcsolatot akart kialakítani. Az újságírók kérdéseire válaszolva Orbán Viktor kifejtette, a nacionalizmusnak egyetlen gyógyszere van, az egészséges nemzeti öntudat kialakítása. A nemzeti elkötelezettségű, mérsékelt és liberális Fidesz támogatja az RMDSZ autonómia-törekvéseit, és úgy véli, a magyarországi pártoknak nincs joguk megfogalmazni az itteni magyarok igényeit. Ez a romániai magyarok kizárólagos joga. /Nemzeti elkötelezettségű, mérsékelt és liberális. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

1993. június 17.

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke sajtótájékoztatóján összegezte romániai látogatásának tapasztalatait. A magyar-román alapszerződést csak akkor érdemes megkötni, h kielégíti mindkét fél érdekeit ? hangsúlyozta. Az alapszerződést meg kell kötni, de nem mindenáron, csak abban az esetben, ha garanciákat tartalmaz a kisebbség védelmére. /F. A.: "Alapszerződést, de nem mindenáron!" = Magyar Hírlap, jún. 17./

1993. július 15.

A Fidesz által szervezett erdélyi nyári szabadegyetemet Bálványosfürdőn rendezik meg júl. 20-24-e között, ahol neves magyar, román, német, szlovén, horvát és lengyel közéleti személyiségek és politikusok szólnak a közép-kelet-európai társadalmak helyzetéről. /Fidesz-táborok Erdélyben. = Magyar Nemzet, júl. 15./

1993. július 20.

Lassan hagyománnyá válik, hogy a Fidesz és a romániai Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége közös nyári szabadegyetemet rendez Bálványosfürdőn. A szervezeésbe idén is bekapcsolódik egy román szervezet, a Polgári Szövetség Pártja. A negyedik alkalommal megrendezett tábor fő célja az aktuális politikai kérdések megvitatása. A meghívott előadók között van Emil Constantinescu, Nicolae Manolescu és Corneliu Coposu, a román ellenzék vezetői, Orbán Viktor, Fidesz elnöke, az RMDSZ képviseletében Markó Béla és Tőkés László. Neves magyar, román, német, szlovén, horvát és lengyel közéleti személyiségek és szakemberek lesznek jelen. /Szabadelvű tábor Bálványosfürdőn. = Magyar Nemzet, júl. 20./

1993. július 21.

A Fidesz részéről Németh Zsolt, a romániai Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége részéről Toró Tibor nyitotta meg jún. 20-án a IV: Bálványosi Nyári Ifjúsági Tábort és Szabadegyetemet Bálványosfürdőn, a Kovászna megyei fürdőhelyen. Többszáz fiatal gyűlt össze. Horia Rusu, a Liberális Párt 93 ügyvezető elnöke és Octavian Buracu, a kolozsvári Interetnikai Párbeszéd csoport elnöke tartott bevezető előadást. Buracu rámutatott, a Funar-jelenség a nacionalista szólamok és az ellenzék gyengeségének az eredménye. /Nyári szabadegyetem Kovásznán. = Pesti Hírlap, júl. 21./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 1651-1658




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998