udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 21 találat lapozás: 1-21
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Financial Times

1992. szeptember 12.

A privatizálási program keretében a román állampolgárok ingyenesen megkapják a vállalatok tőkéjének harminc százalékát. Ezt a vagyonrészt öt Magántulajdoni Alap fogja kezelni. A fennmaradó, külföldi és magánberuházók számára fenntartott hetven százalékot pedig az Állami Tulajdoni Alap tartja kézben. - A politikailag ingatag Románia kevés külföldi tőkét vonz: 1990 januárja óta a külföldi beruházások értéke 350 millió dollár volt. /Financial Times cikkét közölte fordításban: Heti Világgazdaság (Budapest), szept. 12./

1993. július 2.

A bukaresti sajtó hetek óta újabb korrupciós botrányról ír: a csőd szélén álló Petromin kőolajszállító vállalat részvényeinek 51 százalékát megvette egy görög cég. A Petromin rendelkezik a román kereskedelmi flotta nagy részével. A megállapodást a román közlekedésügyi miniszter aláírta. A közgazdasági szaktekintélyek figyelmeztettek: a görög Forume Maritime cég tőkeszegény. A sajtó szerint az üzletkötés korrupciós ügylet. Az Adevarul az államelnököt és a kormányfőt fogta vallatóra, de nem ért el eredményt. Az ellenzék is interpellált, a közlekedési miniszter nem adott megnyugtató választ. A Financial Times szerint Iliescu elnök támogatta ezt az ügyletet. /Ferencz L. Imre: Korrupcióról korrupcióra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./ Vacaroiu miniszterelnök sajtóértekezletén alaptalannak nevezte a vádakat, szerinte az üzletkötés célszerű volt. A kormányfő a júl. elsejétől bevezetendő értéknövekedési adó fontosságát említette. /Ferencz L. Imre: A kormányfő nem félti székét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3-4./

1993. november 25.

Becslések szerint több mint 500 ezer román vándorolt ki a Ceausescu-rezsim 1989-es megdöntése óta. Az USA, Kanada és Németország az emigránsjelöltek legnépszerűbb úticélja. 1992-ben 104 ezer román kért menedékjogot Németországban. /Financial Times, okt. 13. ? Virginai Marsh cikkének fordítása: Cikkek a nemzetközi sajtóban (Budapest), nov. 25./

1994. május 3.

A Financial Times máj. 3-i száma négy oldalt szentelt Románia gazdasági-társadalmi változásainak. Az országot a reformok elodázása jellemzi. Az elmúlt négy évben Romániába csak 800 millió dollárnyi külföldi tőke áramlott, a jóval kisebb Magyarországra viszont több mint ötmilliárd. Corneliu Coposu szerint az ország élén álló, kommunista szellemben formálódott politikusok csupán szónokolnak a nemzeti érdekről és saját zsebükre játszanak. /Magyar Nemzet, máj. 4./

1995. augusztus 17.

Románia a térség egyik legdurvábban eltorzult gazdasága, az egyik legzártabb társadalma volt az indulás előtt, írja Financial Times. A román munkaképes korú lakosság 35 %-a mezőgazdaságból él, az ágazat 21 %-kal részesedik a GDP-ből. Románia 1200 dolláros egy főre eső nemzeti jövedelmet ért el 1994-ben, szemben Magyarország 4000 dolláros mutatójával. Az előbbre tartó országok ezért nem örülnek annak, hogy az Európai Unió uniformizált feltételrendszert szab a térség országainak. Diplomáciai vélemények szerint jobb lenne a többsebességű bővítés gondolata. /Financial Times (London), aug. 15., ismerteti: Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./

1995. augusztus 17.

Románia a térség egyik legdurvábban eltorzult gazdasága, az egyik legzártabb társadalma volt az indulás előtt, írja Financial Times. A román munkaképes korú lakosság 35 %-a mezőgazdaságból él, az ágazat 21 %-kal részesedik a GDP-ből. Románia 1200 dolláros egy főre eső nemzeti jövedelmet ért el 1994-ben, szemben Magyarország 4000 dolláros mutatójával. Az előbbre tartó országok ezért nem örülnek annak, hogy az Európai Unió uniformizált feltételrendszert szab a térség országainak. Diplomáciai vélemények szerint jobb lenne a többsebességű bővítés gondolata. /Financial Times (London), aug. 15., ismerteti: Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./

1997. június 26.

A Financial Times jún. 25-i mellékletében Romániáról írt. A román diplomácia azzal érvelt a NATO-ba első körben való bejutás mellett, hogy Románia erősítő tényezője a térségbeli stabilitásnak. Románia sokat tett 200 ezres hadserege korszerűsítéséért, Nyugaton már román túlköltekezéstől tartanak. Bukarest nemrégiben 1,5 milliárd dollár ellenében együttműködési szerződést kötött az amerikai Bell konszernnel 95 támadó helikopter beszerzéséről, amikor kormányzati takarékoskodásról beszélnek. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

2000. december 6.

A kolozsvári magyar konzulátus telefonja egyfolytában cseng, amióta a szélsőségesen nacionalista Vadim Tudor bejutott az elnökválasztások második fordulójába. "Tízszeresére növekedett a telefonhívások száma, az emberek tudni akarják, hogyan távozhatnak innen, mit kell ennek érdekében tenniük″ - idézte Financial Times dec. 5-i számának kolozsvári riportja Nagy Zsoltot, az RMDSZ ügyvezető alelnökét. Vadim Tudor ugyanis vitriolos támadásokat intézett a kisebbségek, köztük a magyarok ellen. Funar polgármester, a Nagy-Románia Párt főtitkára kijelentette, hogy ha Tudor nyeri a választásokat, feloszlatja a magyar pártot. Funar kijelentette az angol lap munkatársának, hogy "a magyar párt vezetése szélsőséges és románellenes... Románia egyik városában élünk, lehetséges, hogy a magyarok ezt nem tudják. Hihetetlen, hogy román állampolgárok ilyen magatartást tanúsítanak a nemzeti zászlóval szemben, az ilyen embereknek mentális problémáik vannak″. Nem véletlen, hogy sok befektető más térségekre vetette szemét a viszonylag gazdag Erdélyi térségben, és Temesvár vagy Arad manapság gyarapodik - írta a brit üzleti körök lapja. /A Financial Times kolozsvári riportja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./ Alföldi László, Magyarország kolozsvári főkonzulja cáfolta a Financial Times értesülését. Semmilyen érzékelhető változás nincs sem a vízumforgalomban, sem a letelepedési kérelmeket illetően, se az érdeklődők között - jelentette ki a magyar főkonzul. Ebben az évben mintegy 250 ember adta be kérelmét, ezeknek a 80 százaléka olyan nyugdíjas, aki a gyermekeihez megy Magyarországra. A főkonzul felhívta a figyelmet arra, hogy a kép nem ilyen rózsás, mert Magyarországon a közigazgatási hivatalokban körülbelül ennek a tízszeresét nyújtják be a romániai magyarok. /Alföldi László cáfol: Nem ostromolják a főkonzulátust. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

2001. június 1.

Veszélybe került Románia csatlakozása az Európai Unióhoz, mert az ország nem tartja tiszteletben a felzárkózás politikai kritériumait - jelentették román hírforrások. A román sajtó nagy teret szentelt Emma Nicholson bárónő jelentésének, amelyet az Európai Parlament /EP/ Románia-felelőseként készített a testület külpolitikai bizottsága számára. A Financial Times kidomborította: az állami gondozásban levő gyermekek helyzete Romániában sérti az emberi jogokat, így tehát az ország nem tesz eleget a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez szükséges politikai követelményeknek. Adrian Nastase miniszterelnök cáfolta, hogy az EP külügyi bizottságának jelentése javasolná Románia EU-csatlakozási tárgyalásainak felfüggesztését. Ghiorghi Prisacaru, a szenátus külpolitikai bizottságának elnöke azt mondta a Nine OClock című angol nyelvű román gazdasági napilapnak, hogy az "EU-nak nagyobb szüksége van Romániára, mint Romániának az EU-hoz való csatlakozásra". Ion Iliescu államfő elmondta: Nicholson személyes véleményének adott hangot, aminek nincs jelentősége. /Csökkennek Románia csatlakozási esélyei? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./

2001. augusztus 23.

A státustörvénnyel foglalkozott aug. 22-i számában a Financial Times. A tekintélyes londoni lap szerint Magyarország szomszédai zokon vették az ott élő magyaroknak kilátásba helyezett különféle jóléti juttatásokat. Romániával és Szlovákiával feszültté váltak a kapcsolatok, a viszony hőfoka évek óta nem volt olyan alacsony, mint most. "Az EU-tagjelölt Magyarországot rászorították arra, hogy tárgyalásokat kezdjen." A lap idézi az Európai Bizottság egyik illetékesét, aki szerint "olyan panaszok érkeztek hozzánk (Romániából és Szlovákiából), amelyeket nem tudunk figyelmen kívül hagyni. Arra ösztökéljük a magyar kormányt, hogy valóban üljön tárgyalóasztalhoz, és konzultáljon (a szomszédos országok) hatóságaival. Ők azt állítják, hogy megtették ezt. Mi tudjuk, hogy ez nem igaz." A Financial Times szerkesztőségi cikke szerint Orbán Viktor magyar kormányfő veszélyes játékba kezdett a státustörvénnyel, amelyet a külvilág előtt a kisebbségben élő közösségek felkarolásaként, Magyarországon viszont nemzeti diadalként mutatnak be. A lap azt tanácsolja az EU-nak, hogy "kísérje élénk figyelemmel Orbán kijelentéseit, mialatt a jövő évi választások közeledtével fokozatosan emelkedik a politikai hőmérséklet" Magyarországon. Az ország az EU-csatlakozásra készülő államok élvonalában halad, irigylésreméltó eredményeket ért el a gazdasági és közigazgatási reformok terén - állapítja meg. "Brüsszel azonban nem hagyhatja, hogy ezek a vívmányok eltakarják a szeme elől Orbánnak a nacionalista politizálásra való hajlamát. Nem lesz jó EU-tagország azokból, amelyeknek feszült a viszonya a szomszédaival." Az írás helyénvalónak tartja, hogy Magyarország törődik a határain túl élő magyarokkal, akik gyakran voltak hátrányos megkülönböztetések és esetenként erőszak áldozatai. Azt is elismeri, hogy az Európai Bizottság nem emelt kifogást a törvény rendelkezéseivel szemben, amelyek értékelése szerint Magyarország majdani schengeni kötelezettségeinek sem mondanak ellent. A lap szerint azonban a törvénynek van egy másik, kevésbé vonzó jelentősége is, amennyiben Magyarországon sokan úgy vélik, hogy az első világháború után igazságtalanul csatolták el az országtól a magyar kisebbségek által lakott területeket. Orbán tisztában van azzal, hogy a határok átrajzolása szóba se jöhet, "ennélfogva jobban kellene ügyelnie retorikájára, és gondosan külön kellene választania a történelmet a mai realitásoktól" - írja a Financial Times. /Veszélyes játékba kezdett a magyar kormány a státustörvénnyel? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./

2001. november 5.

Immár hagyományos módon november 3-án az Erdélyi Múzeum-Egyesület Műszaki Tudományos Szakosztálya tudományos ülésszakkal ünnepelte meg a Magyar Tudomány Napját. Dr. Gyenge Csaba szakosztályelnök megnyitó beszéde után dr. Tonk Sándor, az EME alelnöke, elmondta: az EME az önazonosság ápolását választotta tevékenysége alapjául. Az EME jelenleg válságban, az útkeresés időszakában van. Tonk Sándor az összefogás szükségességét hangsúlyozta. Az ülésszak szakelőadásokkal folytatódott. Az egyik előadó idézte a Financial Times tájékoztatóját: egy felmérés alapján Magyarország a tudásalapú iparágak legsikeresebb országai között a 6. helyet foglalja el. Dr. Gyenge Csaba (Kolozsvár, Műszaki Egyetem) az 1996-ban beindult Fiatal Műszakiak Tudományos Ülésszakát vette számba, amely az anyaországi és a határon túli magyar fiatal kutatók közös kapcsolatteremtésre és információcserére alkalmat biztosító fóruma. /Ördög I. Béla: A Magyar Tudomány Napján. Műszaki Tudományos Ülésszak az EME-nél. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

2003. április 10.

Újabb szigorításokat vezetett be a szenátus a külföldi befektetőkkel szemben: minimum 70 ezer euróval kell rendelkezniük, hogy vállalkozást nyissanak. Ez korlátozza az országban befektetni kívánó külföldiek szabadságát. Eredetileg százezer euróról volt szó, ezt az összeget most 70 ezerre mérsékelték. Aki csak társtulajdonosként akar részt venni valamely vállalkozásban, annak 50 ezer euróra van szüksége. Nem változott a jogszabály ama része, amely szerint letelepedési engedélyt azok kaphatnak az országban, akik legalább 3 éve itt vannak, s román állampolgárral házasodtak. Akik a házassági kitételt nem teljesítik, azok akár 6 évet is várhatnak. Más szabályok érvényesek a tanulni érkezőkre. Nekik havi 250 euróval kell garantálniuk, hogy megélhetésük van az országban. A jogszabálytervezetet a képviselőháznak küldik tovább megtárgyalásra. A Financial Times szerint a bukaresti intézkedés újabb akadály a külföldi befektetők előtt, s rontja az állam presztízsét is. /Szigorítások külföldi befektetőknek. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 10./

2004. február 6.

Az Európai Unió kifogásolja a kormány és a Bechtel közötti szerződést A Financial Times szerint személyesen Günter Verheugen EU-bővítési biztos vizsgálja szerződést. Az amerikai Eximbank 800 millió dollárt ad a Bechtel-féle beruházáshoz, de a román közlekedési minisztérium közölte, hogy a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az EU tulajdonában lévő Európai Beruházási Bankkal (EIB) is tárgyal a további finanszírozásról. Bírálta a Bechtellel kötött szerződést a Demokrata Párt (PD) elnöke is. Traian Basescu volt szállításügyi miniszteri minőségében nyilatkozott. Mint mondta, hiba lenne felépíteni a Brassó–Nagyvárad sztrádát, mert ez az útvonal nem esik egybe egyetlen jelentősebb európai korridorral sem.. A kormány szóvivője kijelentette: a Bechtellel kötött szerződés a Nastase-kabinet és az amerikai adminisztráció egyezménye alapján született meg, „teljes mértékben” törvényes körülmények között. Az Észak-Erdélyt átszelő sztráda hossza 415 kilométer, a munkálatok pedig hozzávetőlegesen 2,5 milliárd dollárba kerülnek. /Cseke Péter Tamás: Bántja az EU-t a sztráda? = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./

2004. február 26.

Közismertek Kolozsvár politikai és gazdasági előnyei, a polgármester "bohóckodásai" miatt a város fejlődése megrekedhet – figyelmeztet a Financial Times Romániáról szóló 2003-as jelentésében. Kolozsvár az etnikumközi feszültségek középpontjában címmel az összeállítás külön fejezetet szentelt a városnak. A városnak, amely a nacionalista polgármester és a helyi magyar kisebbség összetűzéseinek folyamatos színtere, egyáltalán nem sikerült értékesítenie gazdasági lehetőségeit. Kolozsvár nem egyéb érdemeiért, hanem Gheorghe Funar nevetséges megnyilvánulásai révén kerül be a köztudatba. Az EU-csatlakozás közeledtével pedig egyre nagyobb a külföldi befektetők érdeklődése Románia iránt, Kolozsvárra azonban a város rossz hírneve miatt kevesen kíváncsiak. A cikk írója beszámolt arról, hogy a római katolikus templomot és Mátyás-szobrát román zászlók veszik körül, a Főtéren a polgármester ásatásokat kezdett a dák-római kontinuitás bizonyítására, a magyar konzulátus előtt pedig táblát helyezett el, amelyben kémszolgálatnak bélyegezte meg az intézményt. A lap idézte Funart, aki szerint a várost domináló piros-sárga-kék szín csak a bolondokat zavarja, illetve azokat, akik nem lojálisak a román állam iránt. Kolozsvár egyetemi városként – 300 000 lakosból 60 000 egyetemista – jól képzett munkaerőt biztosíthat a befektetők számára. /Kolozsvár nem használja ki gazdasági lehetőségeit. Financial Times: a lemaradás oka a polgármester bohóckodásai. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./

2005. április 20.

Traian Basescu elnök a Financial Timesnak adott interjúban azt ajánlotta Franciaországnak, hagyja abba Románia kioktatását. Az államfő hitet tett a Bukarest–London-Washington kapcsolatok szorosabbra fűzésének fontossága mellett. Basescu megállapításai felháborodást keltett Párizsban. Az elnöki hivatal szóvivője cáfolta, hogy Basescu azt állította volna, ami a Financial Timesban megjelent. /Elegünk van a kioktatásból! – nyilatkozta Basescu a Financial Timesnak. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./

2006. április 11.

„A szoros választási eredmény jó, ez azt jelenti, hogy Magyarországon működik a demokrácia” – nyilatkozta az ÚMSZ-nek Markó Béla RMDSZ-elnök. Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke az ÚMSZ megkeresésére üdvözölte az MDF parlamentbe jutását. „El kell fogadnunk a magyar állampolgárok döntését, és együtt kell működnünk a mindenkori magyar kormánnyal – értékelte Gajdos. Kovács Miklós, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke azt szeretné, ha a határon túli magyar kisebbségek számára Magyarország valóban hátországként létezne. „Azt szeretnénk, hogy a parlament összetételétől függetlenül megkapjuk a kezdeményezéseinkhez szükséges támogatást, amit sokszor a pártpolitikai elfogultság akadályoz” – nyilatkozta. Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnöke szerint meg kell próbálni együttműködni a mindenkori magyar kormánnyal. Bugár bízik benne, hogy az MSZP és a következő magyar kormány kész lesz „tisztességesebben együttműködni” a határon túli magyarokkal. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetsége (VMSZ) szerint semmiféle meglepetést nem hozott az első forduló. „Örülök, hogy az MDF komoly szerephez jut majd a parlamentben. A VMSZ mind a négy politikai párttal egyformán jól együtt akar működni, hiszen a határon túli magyar kisebbségek képviselőinek nem lehetnek preferenciáik” – magyarázta Kasza. A londoni Financial Times szerint éles fordulatnak kellene bekövetkeznie ahhoz, hogy ne váljék kérdésessé Orbán Viktor Fidesz-elnök politikai jövője. /Gujdár Gabriella: A határon túli kisebbségi szervezetek örülnek a négypártnak. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

2006. június 19.

Az amerikai kongresszusból az Európai Parlamentbe költözött a rendkívül erőteljes lobbi, amely a román árvák külföldre történő örökbeadásáért küzd. A Financial Times június 12-én egész oldalas reklámcikket közölt A romániai gyermekvédelmi rendszer rejtett válsága címmel. Az írás megjelenését harminchárom, az örökbefogadásokban közvetlenül érintett szervezet finanszírozta mintegy százezer euróval. Az alapítványok kezdeményezésére aláírásgyűjtés kezdődött az Európai Parlamentben. A kezdeményezők indoklása szerint a család nélküli árvákkal rosszul bánnak a romániai intézmények. A román hatóságok egy jelentés kiszivárogtatásával válaszoltak. Ebből kiderül, hogy ezerháromszáz, 1997-2005 közötti időszakban külföldre örökbeadott romániai árvának nyoma veszett. A bukaresti hatóságok semmiféle visszajelzést nem kaptak a gyerekekről annak ellenére, hogy az örökbefogadásban közvetítő szervezetek szerződésben vállalták, hogy negyedévenként jelentést készítenek a kiskorúak állapotáról a Hágai Egyezménynek megfelelően. Teodora Bertzi államtitkár, a Román Örökbefogadási Hivatal (ORA) elnöke szerint a legtöbb árva az Egyesült Államokban „tűnt el”, majd a feketelistán Olaszország és Görögország következik. Az államtitkár szerint az is sűrűn előfordul, hogy a bukaresti hatóságok „hazug” jelentéseket kapnak, majd később kiderül, hogy az árvák helyzete messze nem olyan rózsás, ahogyan azt lefestették. /Sz. L.: Nyoma veszett 1300 árvának. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

2006. október 25.

A tüntetők nem térhetnek vissza Budapesten a Kossuth térre. Budapesten körülbelül 130 sérültet láttak el a tüntetések során kapott lőtt és zúzott sérülésekkel. A beszállítottak között 3 továbbra is életveszélyes. Egyes információk szerint az utcai zavargásokban 19 rendőr sérült meg, körülbelül 100 embert vettek őrizetbe. Október 23-re helyreállt a tömegközlekedés, de a Kossuth téren továbbra sem áll meg a metró. Az egyik fővárosi Fidesz-irodának az ajtaját emberi ürülékkel kenték be, az MSZP XI. kerületi irodájába pedig Molotov-koktélt dobtak. Az SZDSZ XII. kerületi irodájába is éghető anyaggal teli üveget dobtak. – A lőfegyver alkalmazásán kívül minden kényszerítő eszköz bevetésére engedélyt kaptak a rendőrök – közölte Gergényi Péter budapesti főkapitány, aki visszautasított minden vádat az október 23-i zavargások rendőrségi kezelésével kapcsolatban. Azt sem tartja elhibázott lépésnek, hogy a Kossuth teret kiürítették. A budapesti zavargások csak tovább erősítik a közép-európai politikai fejleményekkel kapcsolatos EU-aggodalmakat, az Uniónak ugyanakkor vannak hathatós válaszeszközei arra az esetre, ha ezekben az országokban veszélybe kerülne a demokrácia – írta a Financial Times. „A második magyar forradalom”, „Gyurcsány fejedelem és Nagy Imre forradalmának országa – Megemlékezés cirkusszal”, „Polgárháborúra készül Magyarország?” – ilyen címekkel számolt be az október 24-i romániai sajtó a Budapesten zajló eseményekről. A Ziarul Financiar szerint a kormánnyal szemben elégedetlen magyarok kihasználták az 1956-os forradalom emlékünnepségeit, hogy az utcán követeljék Gyurcsány lemondását. A Romania Libera újságírója megjegyezte, hogy a magyar államfő nemzeti egységre szólított fel, de ezt nehezebb megvalósítani egy olyan kormányfővel, aki beismerte, hogy hazudott. A Hotnews.ro című internetes hírportál szerint Gyurcsány „hataloméhsége”, és a miniszterelnök MSZP-s politikusok általi támogatottsága miatt Magyarországon polgárháború törhet ki. /Aggasztják az EU-t a budapesti fejlemények. Egyre sötétebb a Közép-Európáról alkotott kép alpolgármester. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

2007. április 28.

Angol és francia javaslatra Brüsszelnek szigorúbb álláspontra kellene helyezkednie a román és bolgár korrupcióellenes harc megítélésekor, közölte április 27-i számában a brit Financial Times. Svédország és Hollandia szintén megfogalmazta aggodalmait, miszerint az Európai Bizottság (EB) nem gyakorolt kellő nyomást a két új tagállamra, hogy azok folytassák az elkezdett reformokat, ezzel a magatartással pedig aláaknázták az EU-bővítés hitelességét. Anglia, Franciaország, Svédország és Hollandia arra kérte Catherin Dayt, az EB főtitkárát, látogasson el a két új tagállamba, elemezze a helyzetet. /Brüsszelnek szigorúbban kellene fellépnie. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 28./

2007. május 2.

A bukaresti politikai érdekcsoportok bosszúhadjárata az államfő ellen az uniós politika csődjének tükre, ugyanakkor magát az Európai Uniót is destabilizálhatja – írta Tom Gallagher neves brit történész, a romániai viszonyok kiváló ismerője a Financial Times-ban megjelent cikkében. Románia az első olyan EU-tagállam, amelyben a gyakorló elnököt felfüggesztik tisztségéből. Románia uniós csatlakozásának pillanata a keményvonalas kommunizmusból való átmenet végét kellett volna hogy jelentse. Hosszú évek után, amelyek alatt az igazságszolgáltatás a mindenkori hatalom kiszolgálója volt, most több olyan jelentős politikai személyiség ellen is bűnvádi eljárás indult, akik nem tudtak megnyugtató magyarázatot adni vagyonuk eredetéről. Azonban a román oligarchiák ellentámadásba lendültek. A reformokat beindító igazságügyi miniszter, Monica Macovei, a politikai elit által gyűlölt egykori emberjogi aktivista ma már nem tagja a kormánynak. A kormány az EU csatlakozás óta leállt a reformokkal. Amikor az EU-hivatalosságok ezt szóvá tették, a román kormány ingerülten reagált: már nem jelöltország, hanem teljes jogkörrel rendelkező, független tagállam. Brüsszel csak nagyon keveset tehet azért, hogy Romániát kötelezze a vállaltak tiszteletben tartására. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök dúsgazdag autókereskedő, számos más üzleti érdekeltséggel, amelyek szorosan kötik őt a kőolaj-privatizációt lefölöző Dinu Patriciuhoz, akinek cége, a Rompetrol a legnagyobb befizető az állami költségvetésbe. A Szociáldemokrata Párt (PSD) kitartóan fékezte az EU követelésére beindított reformfolyamatot, 2007 elején pedig szövetkezett Tariceanu liberálisaival Basescu ellen. Időközben a Basescu-ellenes koalíció támogatást nyert az Európai Parlament szocialista, illetve liberális frakcióitól. Tariceanu amerikai tanácsadókat bérelt segítségül az államfő elleni harcban. A bukaresti érdekcsoportok nem fognak tétovázni, ha gazdasági érdekeik úgy kívánják meg, hogy szövetkezzenek az oroszokkal – elsősorban az energia szektorban. Románia így Oroszország meghosszabbított keze lehet az EU-ban. /Románia: a reform halála. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 2./

2007. december 10.

Oroszország üzenetének minősítette Vasile Puscas, a képviselőház külügyi bizottságának szociáldemokrata titkára Vladimir Voronin, a Moldovai Köztársaság elnöke Romániát vádoló kijelentéseit, amelyeket Voronin, brüsszeli látogatása során, illetve a Financial Times című brit napilapnak adott interjújában tett. Puscas szerint az elhangzottak mögött Moszkva azon álláspontja érzékelhető, amely szerint Moldovában Koszovóhoz hasonló helyzet alakulhat ki a szakadár Transznisztria miatt. /Nagy B. István: Oroszország hangja? = Krónika (Kolozsvár), dec. 10./


lapozás: 1-21




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998