udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Foaia Transilvana

2007. október 22.

A parlamenti ellenzék képviselőitől érkezett pozitív visszajelzés az RMDSZ régióátszervezési tervezetére a pártok helyi képviselőinek október 20-án tartott egyeztetésén, Kolozsváron. Az RMDSZ képviselőin kívül a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelent meg a Foaia Transilvana lap által kezdeményezett vitanapon, a Demokrata Párt (PD) bojkottálta a rendezvényt. „Jelenleg hat-hét megyéből áll össze egy régió, ehhez képest hármat-négyet javasoltunk” – mondta el Csutak István. A kolozsvári beszélgetésen a PNL képviselői az RMDSZ kampányfogásának minősítették az elképzelést, és a tanulmányban szereplő statisztikai adatok, számítások hitelességét is megkérdőjelezték. Még mielőtt az RMDSZ válaszolhatott volna, a PNL-s delegáció távozott a teremből. A szociáldemokrata képviselő, Vasile Puscas reményét fejezte ki, hogy komoly közvita alakul az RMDSZ elképzeléséről. /S. B. : Parázs régióügyi közvita indult. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./

2009. augusztus 17.

A Foaia Transilvana című román lap a magyar autonómia-törekvések veszélyességét jelezte, bírálva a román politikát, hogy ezt a veszélyt nem veszi komolyan. Selyem Zsuzsa most megjelent könyvében, az Erdei politikában pontos látleletet készített Hajdu Győzőről, a Ceausescu-korszak híres-hírhedett főszerkesztőjéről, irodalompolitikusáról. /Kántor Lajos: Kolozsvári néző – 2009. augusztus (3). = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./

2009. november 2.

A kolozsvári Sétatéren felavatott emlékmű, „In memoriam 1956”, összeköthet magyarokat, itt élő románokat. Ennek ellenére Gheorghe Funar nyilatkozatát közölte a Foaia Transilvana egyik száma, miszerint csak Emil Boc idejében lehetett ilyesmit engedélyezni, merthogy ez az emlékmű a román hatóságok újabb árulásának a jele, a diabolikus magyar irredentáknak tett engedmény. Ugyanitt olvasható a Vasgárda örökségét vállaló Noua Dreapta (az Új Jobboldal) állásfoglalása „a történelem meghamisításáról” és arról, hogy ez az esemény negatív következményekkel fog járni mind a román, mind a magyar fél számára. Melléfogásokban, diverziókban nincs hiány a Kárpát-medencében. Nem kell visszamenni a Malina Hedvig-ügyig, az elmaradt révkomáromi Sólyom László-látogatásig, a kárpátaljai vagy pozsonyi műemlékrongálásokig, a vajdasági diákverésekig. Magyarázat mindig van, most a battonyai ablakbetörés, az idegennek szóló veszélyes fenyegetés. A Battonyán letelepedett aradi román üzletember, a rendőrséghez fordult. A Veszprémben gyilkosság áldozatává lett kézilabdázó, Marian Cozma sajátos módon a magyar–román megbékélés szimbóluma lett, a battonyai-aradi Marin Crisan körül kavarodó hírek az ellenkező hatást váltják ki. A romániai magyar lapok, az Új Magyar Szó, a Krónika Kreszta Trajántól, Battonya alpolgármesterétől azt idézték, hogy „Nem retteg itt senki senkitől. Elszigetelt esetről van szó, én csak erről a fenyegető levélről tudok”, a bukaresti Adevarul, többször visszatérve az esetre, azt adta tudtul a román olvasóknak, hogy ezek a problémák a románok és a magyarok közt mindig is léteztek, mármint az irigység, a gyűlölet mindkét részről. Az Adevarul cikkének a címe: „A magyar szélsőségesek nem akarnak minket az országukban”. Az új kolozsvári hetilap, a Mesagerul de Cluj első száma a változóban lévő Kolozsvárról szól, a lap a magyar konyha receptjeit ajánlja az olvasóknak. /Kántor Lajos: Kolozsvári néző – 2009. november (1). = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./

2009. november 9.

Kántor Lajos rovatában sokat idéz, most például a Mesagerul de Cluj új hetilapból. A lap észreveszi a magyar históriára emlékeztető táblákat vagy a Kálvária templom közel ezeréves előtörténetét és mai állását. (Kádár István vikárius a lapban elmondta: amikor az ortodoxok használták a templomot, a magyar eredetet bizonyító elemeket igyekeztek eltüntetni az épületről. A Foaia Transilvana napilap arról tudósított, hogy „A magyarok nem akarnak úgy táncolni, ahogy Apostu húzza”, utalva a felújított Főtérre, ahol illene a magyaroknak is szót adni. Jó, hogy van két országos napilapunk, a Krónika és az Új Magyar Szó, állapította meg Kántor Lajos. Ha olyan gazdagok volnának, mint az Adevarul című bukaresti napilap, akkor lehetne új, nagyobb igényeket megfogalmazni velük szemben, írta. /Kántor Lajos: Kolozsvári néző – 2009. november (2). = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998