udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 12 találat lapozás: 1-12
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Forras Neptancscsoport (Akosfalva)

2001. július 18.

Júl. 15-én kezdődött Nyárádszeredában a III. Vándorcsizma néptánctalálkozó. Jelen voltak a medgyesi Nefelejcs, az ákosfalvi Forrás és a helybéli Bekecs néptáncosok és a magyarországi Örkényből érkezett diákok is. /Vándorcsizma néptánctalálkozó. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 18./

2001. október 23.

Okt. 21-én, vasárnap szüreti Gyöngykoszorú Találkozót szerveztek Nyárádszeredában. A rendezvény megálmodói - Szabó Éva néprajz szakos pedagógus és férje, Szabó György Pál, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Maros megyei elnöke - kifejtették, a fesztivál nem versenyjellegű. A felvonulással kezdődött ünnepi rendezvényen hat néptáncegyüttes, valamint a Bocskai Dalkör lépett színpadra a község művelődési otthonában. 1991 márciusában tartották az első Gyöngykoszorú Találkozót. Szabó Éva minden találkozót lefilmezett. Mára 54 darab háromórás kazetta gyűlt össze, amelyből rövidesen CD készül. Ezelőtt tíz évvel Nyárádszeredából indult a Gyöngykoszorú-mozgalom, amely azóta nem lankadt. Szabó György Pál rámutatott: "Amikor elkezdtük, Maros megyében mindössze két-három műkedvelő néptánccsoport létezett. Ma több mint 120 tánccsoport működik, hetente találkoznak, és jól érzik magukat a néptánc- és népviselet világában. Újra visszafoglaljuk édes anyanyelvünket dalban, táncban, viseletben." Többek között a nyárádszeredai Bocskai Dalkörnek és a Bekecs Tánccsoportnak, az ákosfalvi Forrás Együttesnek, a nyárádmagyarósi, hármasfalui, makfalvi és szentgericei hagyományőrző néptánccsoportoknak tapsoltak a jelenlevők. /Antal Erika: Szüreti Gyöngykoszorú Találkozót tartottak Nyárádszeredában. = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./

2002. január 4.

A nyolcszáz lelkes Szentháromság faluban bemutatkozott a helyi Tüzes táncegyüttes. A lakosság nagy része római katolikus, az unitáriusok száma százhetven körül mozog, a reformátusok éppen lelkész nélkül vannak, beszolgáló pap látja el a teendőket, Bede felől görög katolikus templom áll, és van ortodox templom is. Az iskolát Marton Anna igazgató vezeti, a gyermekek száma hatvan körül jár. A lakosság elöregedése itt is gond. A kicsikkel újrakezdték a néptáncot is. Veress Kálmánt kérték fel az oktatásra, aki már több gyermek- és ifjúsági együttes indításánál bábáskodott, ő a keresztapja például a Borókának, a szászmedgyesi Nefelejcsnek, a nyárádszeredai Bekecsnek és az ákosfalvi Forrásnak. Mindezeket maga indította. /Bölöni Domokos: Szentháromság. Mitől lesz tüzes a Tüzes? = Népújság (Marosvásárhely), jan. 4./

2002. augusztus 19.

Az Ákosfalvi Napokon a Vándorcsizma találkozó aug. 17-én kezdődött, a résztvevők felvonulásával. Az Ákosfalváért Egyesületnek köszönhető a helyi Forrás néptánccsoport fenntartása. Másnap bemutatkoztak Bandi Dezső tanítványai, majd Blaskovics László következett, a népi hangszerek megismertetésével. /(kilyén): Ákosfalvi Napok 2002. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 19./

2003. március 31.

A Nyárád mentén feléledő néptánchagyomány kulcsembere Veress Kálmán táncoktató. Kezdődik az Ezüstcsizma nevű verseny elődöntője, a döntő májusban lesz Marosvásárhelyen. Ez a tizedik Vándorcsizma Találkozó. Backamadarasi gyermekek versengenek, majd az ákosfalvi Forrás, a szentbenedeki Reménység tánccsoport után Kiss Mihály medgyesi táncosai és a szentháromsági Tüzes csoport léptett fel. /Bölöni Domokos: Backamadarasi Vándorcsizma. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 31./

2004. szeptember 20.

Befejeződött Barót első írásos említése emlékére rendezett háromnapos ünnepség. Fellépett a nagybaconi fúvószenekar, a vallásos beatzenét játszó Baki csoport (tagjai a baróti katolikus egyház ifjai), a Csipike bábcsoport, majd a Mozaik moderntánc-csoport. Bemutatták Veszely Károly A baróti plébánia, valamint Benkő József Filius Posthumus című, nemrég hasonmás kiadásban megjelentetett kötetét. A Kájoni Consort régizene-együttes hangulatos előadást tartott, volt utcabál is.  Az ünnepség utolsó napja a néptáncosoké volt, fellépett az olaszteleki ifjúsági néptánccsoport, a Pásztortűz (Nagybacon), a Tulipán (baróti Tanulók Klubja), a Forrás (Bölön), az Erdővidék és Bene Erika, az Őrkő (sepsiszentgyörgyi romák) és a Csudálókő (Vargyas). Ezután a Háromszék Táncegyüttes egyórás előadása következett. /Hecser László: Sikeres Barót Napok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./ Demeter László baróti történész Veszely több mint 130 éve megírt könyvét a legteljesebb Barót-monográfiaként jellemezte, mely demográfiai és családtörténeti szempontból is fontos. Benkő József Filius Posthumus 1771-ben írt, de nyomtatásban még meg nem jelent munkáját Buzogány Dezső, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet egyetemi tanára, az Erdélyi Református Egyháztörténeti Füzetek szerkesztője és Csáki Árpád sepsiszentgyörgyi történész az első korszerű egyháztörténeti munkák közé sorolta. /(hecser): Szép könyvek szép szavai. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 21./

2005. július 25.

Július 23-án felvonulással kezdődött a Sokadalom Gyilkostón. A gyergyóalfalvi Domokos Pál Péter Hagyományőrző Egyesület, illetve az alfalvi Helikon fúvószenekar tagjai tették meg a Napsugár villától az utat a tó partján felszerelt színpadig. Gazdag műsor várta az érdeklődőket. Fellépett a marosfői Forrás Népi Együttes, a gyergyószentmiklósi Hóvirág Együttes, a Romavirág tánccsoport és a kolozsvári Ördögtérgye Együttes is. A Portéka Egyesület asszonyai népi mesterségek fogásaiban igazították el a kíváncsiakat. /Bajna György: Népművészeti sokadalom Gyilkostón. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 25./

2005. augusztus 23.

Ákosfalva lakossága több éve háromnapos rendezvény keretében üli meg augusztus 20-át, Szent István király emlékét. A községbeliek történelmi értekezést és a helyi Forrás néptánccsoport előadását kísérhették végig. Spielmann Mihály történész Szent István királyról tartott előadást. Felavatták a polgármesteri hivatal új székházát. A régi székházban a tervek szerint az iskola információs központja nyílna meg, ide kerülne a tanintézmény könyvtára, a tanulni és informálódni vágyó fiatalok rendelkezésére pedig számítógépek állnának. /Mészely Réka: Szent István-napi ünepségsorozat Ákosfalván. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./

2005. október 5.

Kovásznán az Ignácz Rózsa Irodalmi Klub október 1-jén tartotta évadnyitó rendezvényét, amelyen a Háromszék munkatársai, Farkas Árpád, Bogdán László, Magyari Lajos és Sylvester Lajos találkoztak az olvasókkal. A Tanulók Klubjának Forrás együttese bemutatta a Kádár Kata ballada háromszéki változatát, majd a napilap munkatársai írásaikból olvastak fel. Farkas Árpád főszerkesztő elmondta, hogy a Háromszék igyekszik az olvasói igényeknek megfelelni. Cseh Béla tanár szerint többet kellene foglalkozni a tanügyi kérdésekkel. A kolozsvári Európai Egyetemre például kétszáz helyet hirdettek meg, azonban a bejutók közül egy sem erdélyi. Gödri Márta arra kérte a szerkesztőséget, hogy álljon ki határozottabban az anyanyelv használatának követelése mellett, néhány éve már az egyházi papírokat, hivatalos egyházi iratokat sem lehet magyarul kiállítani. /Bodor János: A Háromszék Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 5./

2006. január 26.

A vidéki civil szervezetek, alapítványok működését kívánta megismerni a lap munkatársa. Ákosfalván a polgármesteri hivatalban közölték: a községhez tartozó mindegyik faluban működik ilyen szervezet vagy alapítvány. Osváth Csaba polgármester leszögezte, jó a kapcsolat a civil szervezetekkel, segítik őket. A 2006-os költségvetésből elkülönítettek számukra egy százmillió lejes összeget. Ezt a pénzt megpályázhatják. Harasztkeréken a frissen bejegyeztetett Villa Nostra Harasztkerék Egyesület célja a falufejlesztés, szeretnék csökkenteni az elvándorlást. A Székelyvajáért Egyesület elnöke, Keresztúri Árpád is a falu fejlesztését tartja a szervezet elsődleges céljának. Egyesületük két éve alakult. A helyi iskolának nyújtottak eddig támogatást. Göcsön az Aqua Via Alapítvány elsősorban a fiatalságot fogja össze, támogatják a Borzás tánccsoportot. Az alapítvány elnöke Majtényi Wass Csaba tiszteletes segítségével színvonalas falunapi programot állítottak össze. Cserefalván a Romániai Keresztény Nők Ökumenikus Fóruma működik. Soós Noémi tiszteletes asszony elmondta: 1998-ban jegyeztették be az egyesületet, amelyet már 1991-ben elindítottak. Nyolc felekezet lányai, asszonyai vesznek részt a munkában. 1995-től szerveztek Keresztény felnőttképzés címszó alatt tanfolyamokat. Mindez pénzkeresési lehetőséggel nem jár, még Ausztriában sem, ahonnan az egész mozgalom elindult. Az Együtt Nyárádszentbenedekért Egyesület is tevékenykedik. A községközpontban 1999-ben alakult meg a Pro Acatari – Ákosfalváért Alapítvány. Évenként kosaras bált szerveznek, ugyanígy segítenek az Ákosfalvi Napok megrendezésében is. Legutóbb a Médiabefutón óriási sikerrel szerepelt a helyi Forrás néptánc-csoport, őket is támogatták. /Nagy Botond: Útkeresőben, visszhangtalanul. Vidéken működő alapítványok, civil szervezetek. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 26./

2006. május 8.

Ifjúsági néptáncegyüttesek mutatkoztak be május 7-én Gyergyóremetén, a II. Gyergyó Vidéki Ifjúsági Néptáncos Találkozó alkalmával. Fellépett a csíkszeredai Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Harmat tánccsoportja, a marosfői Forrás, a csomafalvi tánccsoport, az alfalvi Domokos Pál Péter Hagyományőrző Egyesület, a gyergyószentmiklósi Hóvirág Néptáncegyüttes, a ditrói Aranyeső táncegyüttes és a helyi tánccsoport. A kétórás seregszemlét követően táncházzal búcsúztak egymástól a hagyományápolók. /Bajna György: II. Gyergyó Vidéki Ifjúsági Néptáncos Találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 8./

2006. augusztus 23.

Ákosfalván a Szent István-napi ünnepséggel egybekötött falunapokat tartottak. Augusztus 19-én istentisztelettel kezdődött, majd a katolikus plébánia oldalán lévő Szent István emléktáblát koszorúzták meg. Osváth Csaba polgármester szólt az ünneplő gyülekezethez. A kultúrotthonban címerkiállítást nyitottak meg, amelynek keretében felavatták és bemutatták a közösségnek Ákosfalva címerét is. A címert Novák József marosvásárhelyi képzőművész készítette. Az etnikumközi néptáncfesztiválon magyar, román, roma és szász tánccsoportok léptek fel, a házigazda az ákosfalvi Forrás együttes volt. A szervező az Ákosfalváért Alapítvány volt, a polgármesteri hivatal támogatásával. Lokodi Edit, a Maros megyei tanács elnöke szerint Ákosfalva tizenöt év múlva része lesz Marosvásárhelynek. /Menyhárt Borbála: Ünnepelt Ákosfalva. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./


lapozás: 1-12




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998