udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Francia Finnugor Tarsasag

1996. december 3.

Megjelent a Nagyenyedtől a Himalájáig Kőrösi Csoma Sándorral című könyv. Szerzője, Bernard le Calloc'h elmondta, hogy a Francia Földrajzi Társaság választmányi tagjává, a Francia Finnugor Társaság alelnökévé választotta. Magyarországon vendégtanár volt 1947-től 1953-ig, megtanult magyarul, de más nyelveket is, oroszul, szerb-horvátul, finnül. Kőrösi Csoma Sándor élete fontos részévé vált, vallja, eddig 282 cikket és két könyvet írt róla. Összeállított egy 4000 szócikket és portrékat tartalmazó Kőrösi Csoma-lexikont. Előadásokat is tartott a Magyar Tudományos Akadémián. Bernard le Calloc'h foglalkozott Ujfalvy Károly életével is, aki Franciaországba költözött a múlt században, jelenleg pedig a franciaországi magyar vonatkozású emlékeket, épületeket, szobrokat, emléktáblákat térképezi fel. /Gervai András: Egy francia Csoma-kutató. = Magyar Hírlap, dec. 3./

2000. május 5.

Egy Csoma Sándor-rajongó "idegen", a Nagyenyedtől a Himalájáig Kőrösi Csoma Sándorral című könyv /Bethlen Gábor Kiadó, Sopron/ francia szerzője Bernard Le Calloc'h. A Sorbonne-on jogot végzett és a közép-európai népek történelmét tanulmányozta, ezért kérte 1947-ben a francia külügyminisztériumot, hogy Magyarországra helyezzék. Diplomáciai pályáját Budapesten kezdte, de ezt megelőzően, míg meg nem szüntették, a gödöllői premontreiek francia nyelvű gimnáziumában tanított. Mint nyugati követségi titkárt, az ötvenes évek kommunistái nem nézték jó szemmel. "Gyanús" magyarbarátként ellenségnek számított. Figyelték, követték, zaklatták. 1949-ben, a Rákosi-korszakban idegennek magyar nőt venni feleségül kész kálvária volt. Öt év magyarországi tartózkodás után, 1953-ban, éppen Sztálin halála napján tért haza Párizsba magyar családjával. Rövid diplomáciai karrierje során megtanult magyarul, oroszul, szerb-horvátul, s részben finnül is. Tudományos munkássága eredményeként számtalan történelmi és földrajzi vonatkozású cikket, tanulmányt írt. Hat könyve jelent meg a témában. Kőrösi Csoma sorsa, tudós magatartása, példája élete fontos részévé vált. Eddig közel 300 cikket közölt és két könyvet írt róla magyar nyelven. A Francia Földrajzi Társaság választmányi tagja, a Francia Finnugor Társaság alelnöke és a Magyar Földrajzi Társaság tiszteletbeli tagja. Le Calloc'h minden írást, könyvet, dokumentumot áttanulmányozott, ami Kőrösi Csoma Sándorról szólt. Szerkesztett is egy 4000 szócikket és fotókat tartalmazó Kőrösi Csoma-lexikont és összegyűjtött minden rá vonatkozó, vele kapcsolatos cikket, tanulmányt, relikviát. A Magyar Tudományos Akadémián is többször tartott előadást. Két földrajzi kutató expedíciót szervezett Közép-Ázsiában, járt a Himalájában és Ladakhban is. Élményeit, tapasztalatait nagy sikerű útikönyvben írta le. Újabban a magyarbarát kutatót más magyar nagyságok - Ujfalvy Károly finnugor szakértő, Munkácsy Mihály festőművész, gróf Pállfy Mária, Kinsky herceg feleségének az élete és múltja is foglalkoztatja. Idén a Kőrösi Csoma Sándor-napok előadó vendége volt. /Kicsoda Ön, Bernard Le Calloc'h? = Brassói Lapok (Brassó), 2000. máj. 5./

2009. december 21.

„Bűvészmutatványok helyett biztos, szilárd jövőkép” Ez volt a címe annak a határozattervezetnek, amelynek elfogadását a Székely Nemzeti Tanács december 19-én tartott tanácskozása elnapolta. Az ülés napirendjén Izsák Balázs, az SZNT elnökének politikai beszámolója, a 2009. év Gábor Áron-díjainak kiosztása és az önrendelkezési nyilatkozat elfogadása szerepelt. Izsák Balázs rámutatott: a katalánok hét végi népszavazásának két figyelemre méltó tanulsága van. Az egyik, hogy Európában a kisebbségi sorba kényszerült nemzeti közösségek helyzete még mindig megoldatlan, a másik, hogy a hatóságok akaratától és szándékától függetlenül megszervezett népszavazás hiteles kifejezője a közösségi akaratnak. Véleménye szerint „nem a német miniszterelnök vagy a magyar miniszterelnök-helyettes a megoldás a Székelyföld számára, hanem az önrendelkezés intézményei, úgy, ahogy a Székely Nemzeti Tanács autonómiastatútuma leírja”. A tanácskozáson kiosztották a 2009. év Gábor Áron-díjait. Díjazottak: a Székelyföld folyóirat, Bernard Le Calloc’h francia földrajztudós, a Francia Finnugor Társaság elnöke, a Francia Írószövetség tagja, Szakács Gábor és Friedrich Klára rováskutató és -oktató, akiknek a neve összekapcsolódik a tatárlaki éremmel, a tordosi lelettel, a tászoktetői rovásos kövekkel, a dálnoki emlékkel, a székelyderzsi rovásos téglával és a boszniai piramissal, valamint Tulit Zsombor hegymászó, aki a Székelyek a magasban expedíciósorozat révén „egy egész közösséget állított a figyelem középpontjába”. /Mózes Edith: A székely népnek joga van az önrendelkezéshez! = Népújság (Marosvásárhely), dec. 21./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998