udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Free Press Romania Alapitvany (Nagyvarad)

2004. július 19.

Nagyváradon került sor a Free Press Alapítvány szemináriumára, amelynek témája „A romániai magyar média szerepvállalása a választásokban” volt. A szeminárium háromrészes: szeptemberben és októberben folytatódik neves előadók bevonásával. Nagyváradon Stanik István, a Free Press Alapítvány igazgatótanácsának elnöke, az Erdélyi Riport főszerkesztője nyitotta meg a szemináriumot. Az alapítványt 1996-ban néhány újságíró hozta létre. A Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) támogatásával másokat is bevonhattak a mostani képzésbe. Gáspárik Attila szerint a felméréseket nem vette figyelembe az RMDSZ kampánystábja. Székedi Ferenc, a Csíki Tv főszerkesztője beszélt a csíkszeredai helyhatósági választásokról, az RMDSZ szerepléséről, s azt is kifejtette, hogy szerinte csak látszatra demokratikus az előválasztás. Magyari Nándor szociológus szerint a média a politikai folyamatok foglya. /Nagyálmos Ildikó: A magyar média szerepvállalása a választásokban. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 19./

2004. július 21.

A romániai magyar sajtónak a helyhatósági választásokban betöltött szerepét és a médiumok helyzetét vizsgálták Nagyváradon, a Free Press Romania Alapítvány szervezte kétnapos szemináriumon. A tízesztendős múltra visszatekintő alapítvány a külső sajtómunkatársak támogatására született, általa jött létre előbb az erdélyi Krónika, majd az Erdélyi Riport, sommázta tevékenységüket Stanik István lapkiadó, a Free Press vezetője. Ezúttal Gáspárik Attila médiaszakértő az Audiovizuális Tanács tagjaként, Székedi Ferenc televíziósként, Magyari Nándor szociológusként, Székely Ervin politikusként fejtette ki véleményét az idei helyhatósági választásokról. „Romániában ma elsöprő manipulálási lehetőség van a televíziózásban" – mondotta Gáspárik Attila. Médiaszakemberek szerint az RMDSZ részvétele a romániai politikai kampányműsorokban csekély volt, a magyar közszolgálati média pedig ugyanazon a szinten kampányolt az illegitim MPSZ-nek, mint az erdélyi magyar érdekképviseleti szövetségnek, így nem is csoda, ha a romániai magyarok nem szívesen mentek el szavazni. A médiaszakemberek szempontjai szerint gyenge minősítést kapott az RMDSZ kampánya. /Balla Tünde: Ősszel csatatér lesz a média. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

2007. június 29.

Közzétették a Szülőföld Alap sajtótámogatásait. „Nem kell csodálkozni, Magyarországon és Romániában is ugyanaz a kör osztja a pénzt az erdélyi magyar közösségnek, ennek a körnek pedig a klientúraépítés a legfontosabb célja” – jelentette ki Makkay József a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének alelnöke, az Erdélyi Napló című hetilap főszerkesztője a Szülőföld Alap pályázati értesítője alapján. Az alap honlapján közzétették a kulturális és egyházi kollégium nyertes pályázatait és a pályázóknak megítélt támogatásokat. Az RMDSZ-szel szemben kritikusan megnyilvánuló erdélyi sajtó ezúttal sem találtatott támogatandónak. Sem az Erdélyi Napló hetilap, sem a Krónika napilap pályázatai nem szerepelnek a nyertesek között. A Krónika értesülései szerint az RMDSZ-szel szemben kritikusan megnyilvánuló lapok pályázatait Bukarestben utasították el. A Szülőföld Alap kuratóriuma csak rábólintott az RMDSZ-irodából átküldött javaslatokra. A részrehajló elbírálást sérelmezte Sándor Krisztina is, a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke. A kollégiumban erdélyi részről jelen levő Székely István, az RMDSZ ügyvezető elnökségének alkalmazottja nem kívánta megindokolni, hogy miért nem kapott támogatást a kritikus sajtó. A legjelentősebb kulturális folyóiratok általában 2–2,7 millió forintos támogatásban részesültek, a kolozsvári Szabadság és az RMDSZ szócsöveként ismert marosvásárhelyi Népújság egymillió forintos támogatást kapott. 2,5 milliós összeggel támogatta az alap a Free Press Romania Alapítványt is, mely „a korszerű magyar nyelvű média piaci szerepének erősítésére” pályázott. Székely István a Krónikának elmondta, voltaképpen az Erdélyi Riport pályázatáról volt szó. A hetilapot a Verestóy Attila szenátor tulajdonában levő Scripta Kiadó adja ki. Székely elmondta, a kollégium a 285,5 millió forintos keretéből csak 161,4 milliót osztott ki. A fennmaradó részre ősszel pályázhatnak az érdeklődők. Ezzel az alap az év eleji rendezvények, események számára próbál támogatást biztosítani. A kiosztható keretösszeg tizedrészét a korábbi megegyezés szerint a pályáztatást lebonyolító szervezetek oszthatják szét a kispályázók között. Erre a lebonyolítói szerepre Erdélyből csupán az Euro Trans Alapítvány pályázott. /Gazda Árpád: Támogatás – politikai alapon? = Krónika (Kolozsvár), jún. 29./

2007. július 12.

Indoklás nélkül vonják meg a támogatást a magyar kormányt és határon túli szócsöveit bíráló kisebbségi médiumoktól. Nem adnak magyarázatot a kormányzati nemzetpolitika képviselői arra a kérdésre, miért csak a jelenlegi magyar kormány politikájához idomuló szervezeteknek jut pénz. Az Erdélyben és Kárpátalján is széles körű visszatetszéssel kísért gyakorlat szerint a magyar közösségek túlélése szempontjából kulcsfontosságú területekre nem írnak ki pályázatot. Erdélyi civil szervezetek és lapkiadók az elmúlt években rendszeresen bírálták a Szülőföld Alap (SZA) pályázati politikáját, részrehajló pénzosztogatással vádolva a magyar kormánynak alárendelt intézményt. Álláspontjuk nem változott azután sem, hogy az alap nemrég közzétette a kulturális és egyházi kollégium nyertes pályázatait, valamint a pályázóknak megítélt támogatásokat. Makkay József, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének alelnöke, az Erdélyi Napló című hetilap főszerkesztője a kolozsvári Krónika napilapnak úgy nyilatkozott: Magyarországon és Romániában ugyanaz a kör osztja a pénzt az erdélyi magyar közösségnek, ennek a körnek pedig a klientúraépítés a legfontosabb célja. Makkay sérelmezte, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel szemben kritikusan megnyilvánuló erdélyi sajtó rendszeresen kimarad a támogatottak köréből. Ennek megfelelően az idén sem az Erdélyi Napló hetilap, sem a Krónika napilap pályázatai nem szerepeltek a nyertesek között, miközben ezeket a kiadókat az SZA kuratóriuma nem tájékoztatta a döntés indokolásáról. Sérelmezi a részrehajló elbírálást Sándor Krisztina, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) elnöke is, ismertetve: a MIT-hez tartozó szervezetek alig jutottak támogatáshoz. A Szülőföld Alap kollégiumában Erdélyt képviselő Székely István – történetesen az RMDSZ ügyvezető elnökségének alkalmazottja – újságírói kérdésre nem kívánta megindokolni, miért nem kapott támogatást a kritikus sajtó. A kolozsvári Szabadság és az RMDSZ szócsöveként ismert marosvásárhelyi Népújság egymillió forintos támogatást kapott. Két és fél milliós összeggel támogatta az alap a Free Press Romania Alapítványt is, amely „a korszerű magyar nyelvű média piaci szerepének erősítésére” pályázott; az alapítvány mögött a Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor tulajdonában levő Scripta Kiadó húzódik meg, amely kiadja az Erdélyi Riport hetilapot. Bőkezűnek bizonyult a Szülőföld Alap a Kelemen Hunor RMDSZ-es ügyvezető elnöke tulajdonában lévő Transindex hírportállal is, amelynek két pályázata hétmillió forintot kapott. A több mint száz civil szervezetet tömörítő Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége hiányolja, hogy a kisebbségi sorban élő magyar közösségek számára létfontosságú területekre nincs kiírás és pályázati lehetőség az alap programjai között: az ifjúsági, nem szak-könyvkiadási pályázatokat egyáltalán nem, tudományos és szociális területre vonatkozókat pedig csak bizonyos szűk sávban támogatnak. Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikai ügyek főosztályának főigazgatója az észrevételekre akkoriban úgy válaszolt: azok számára idegen a magyar kormány új, kétpillérű nemzetpolitikája, akik etnobizniszben gondolkodnak, és nem képesek szakmapolitikaként közelíteni egy-egy kérdéshez. Hasonló gyakorlatot követ a Szülőföld Alap Kárpátalján is. Az áttörés még nem következett be a kárpátaljai magyarság és az anyaország kapcsolatában – szögezte le Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke. Kovács szerint ugyanis a korábbi évek gyakorlatához képest, amikor is az UMDSZ kapta a Kárpátaljára irányuló támogatások döntő többségét, igen csekély az elmozdulás. A tények önmagukért beszélnek. A határon túli magyarság támogatására létrehozott Szülőföld Alap Kulturális és Egyházi Kollégiuma legutóbbi ülésén 80 millió forint elosztásáról döntött a kárpátaljai pályázatok vonatkozásában. A kulturális célra fordítható keretösszeg – 33,2 millió forint – közel kétharmadát, konkrétan 19 millió forintot az 50 tagot számláló, Horváth Sándorné nevével fémjelzett Kárpátaljai Magyar Könyvtárosok Egyesülete kapta. A kuratóriumban szavazati joggal Kárpátalját történetesen az UMDSZ által delegált Horváth Sándor képviselte. A könyvkiadásra szánt pénz 80 százalékát az Intermix Kiadó (vezetője Dupka György UMDSZ-alelnök), valamint az UMDSZ tagszervezete, a Lembergi Magyarok Kulturális Egyesülete érdemelte ki. A KMPSZ pályázatait – egy kivételével – szintén elutasították, mivel azok oktatási célt szolgálnak, addig a Kárpátaljai Magyar Oktatásért Szülők és Pedagógusok Tanácsa a kulturális keretből is támogatásban részesült, és ezzel együtt megkapta a továbbpályáztatásra kiírt, 8,5 millió forintra rúgó keret teljes egészét. A Szülőföld Alap ukrajnai támogatásainak aránytalanul nagyobb részét továbbra is az UMDSZ holdudvarába tartozó szervezetek kapják. A magyar kormány állítólag azért alakította át a határon túli magyarok támogatásának rendszerét, hogy igazságosabbá tegye az elosztást. /Rostás-Székely: Leplezetlenül részrehajló a Szülőföld Alap. = Magyar Nemzet, júl. 12./

2009. május 21.

A Krónika információi szerint új tulajdonosa lesz a Verestóy Attila RMDSZ-szenátor tulajdonában levő Scripta Kiadó gondozásában megjelenő Új Magyar Szónak. A Krónika úgy tudja, az Új Magyar Szó napilapot és a Scripta Kiadót a többek között Stanik István által alapított nagyváradi Free Press Romania Alapítvány készül átvenni. A kiadó az Új Magyar Szó mellett korábban a Nagyváradon szerkesztett Erdélyi Riport hetilapot is megjelentette, amely azonban néhány hete a lap újságíróinak tulajdonába került át. /Lázár Lehel: Új tulajdonosa lesz az Új Magyar Szónak? = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./

2009. május 22.

A Free Press Románia Alapítvány vette át Verestóy Attila tulajdonrészét az Új Magyar Szót kiadó Scripta Kiadó Rt. -ben. A 99,89%-os tulajdonrész szimbolikus áron cserélt gazdát, Verestóy Attila kezdeményezésére A további tulajdonosok: Horváth Andor, Kántor Lajos és Ágoston Hugó, akik megtartják jelképes értékű részvénycsomagjukat, és a továbbiakban is a lap támogatói maradnak. Az Új Magyar Szó létrejötte után, 2005 óta Verestóy Attila tulajdonosként inkább a lap mecénása volt, ezekben az években több mint egymillió euróval támogatta a Scripta Kiadót. „A központi magyar napilap megmaradása, a bukaresti magyar sajtóintézmény folytonossága közügy, amelyet anyagilag szinte egyedül finanszíroztam. Sokan bíráltak amiatt, hogy ezt politikusként tettem. Úgy vélem, az új jogi helyzetben sokan mások is az Új Magyar Szó, a közszolgálati írott sajtó támogatóivá lépnek elő, hiszen amíg kizárólag magáncég volt, érthető, hogy nem tették. Én a továbbiakban is minden tőlem telhetőt megteszek, immár a tulajdonosi kereten kívül, ennek a közösségi ügynek a támogatásáért, különösen azért, mert úgy vélem, hogy így példát mutathatunk más tehetős embereknek ennek a nemes ügynek a támogatásában” – mondta. A nagyváradi újságírók által létrehozott Free Press Románia Alapítvány az elnyert támogatások révén eddig is támogatta a Scripta Kiadó lapjait, az Új Magyar Szót és az Erdélyi Riport hetilapot. Ezentúl többségi tulajdonosa lesz a Scripta Kiadónak, egyben támogatója az Új Magyar Szó és a közben új magáncéggé alakult Erdélyi Riport megjelenésének. A Free Press Románia Alapítvány kuratóriumának elnöke Varga Gábor, civilben író és közíró. Szándéka szerint tulajdonosként az alapítvány nem kíván beleszólni az Új Magyar Szó szerkesztésébe, meggyőződése, hogy a szerkesztőség lehetőségeihez képest korrekt módon látja el a munkáját, viszont segíteni kíván egy finanszírozási keret kidolgozásában. A Free Press Románia Alapítvány kuratóriuma többségi tulajdonosként nem kíván személyi változásokat a Scripta Kiadóban, elfogadta a korábbi évekhez képest jelentősen csökkentett költségvetési tervet. /Többségi tulajdonost váltott az Új Magyar Szó. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

2009. június 11.

/ Ki fogja állni az Új Magyar Szó (ÚMSZ) napilap kiadási és terjesztési költségeit, miután Verestóy Attila kiszállt? 2005-ben optimistán nyilatkozott Stanik István: a 16 oldalas főlaptesttel és különféle mellékletekkel megspékelt lapot 30 ezer példányban tervezte eladni Erdély-szerte. 2005-ben az egész 40 fős szerkesztőséget, korrektortól tördelőig Bukarestbe költöztették. Amennyiben nem jött össze a szükséges havi 40-50 ezer euró, akkor Verestóy Attila, a lapot kiadó Scripta Kiadó Rt. 99,89%-os tulajdonosa utalta a hiányzó összeget. Azonban a példányszám elmaradt 30 ezres tervtől: a legjobb időszakban sem ment 9 ezer fölé, azóta folyamatosan csökken. Tavasszal maga Verestóy Attila bejelentette, nem hajlandó havonta több tízezer euróval beszállni a napilap kiadásába. Verestóy részvénycsomagját a nagyváradi újságírók által létrehozott Free Press Románia Alapítvány vásárolta meg, az erről szóló sajtóközlemény szerint szimbolikus összegért. A lényegi kérdésre – hogy ezentúl milyen forrásokból állják a példányszámonként 4-5 ezer lejbe kerülő lap kiadását – senki nem tudja. Az újság internetes jelenléte is zavaros, mióta a lap on-line verziója manna.ro néven “önállósult”. /Sipos Zoltán: A betűk mögött. Az Új Magyar Szó és a lét elviselhetetlen könnyűsége. = Transindex. ro, jún. 11./

2009. július 24.

Megdöbbentően rosszindulatú, uszító hangvételű, rasszista, fajgyűlölő cikk jelent meg július 13-án a Manna.ro honlapon, a Nesze neked csabakirályfizás című írás szerzője Parászka Boróka. A Manna.ro honlapot a Scripta Kiadó adja ki, mely a közelmúltig Verestóy Attila szenátor tulajdona volt. A Scripta Kiadóban jelenleg a Free Press Románia Alapítvány a többségi tulajdonos, fő kiadványai az Új Magyar Szó és az Erdélyi Riport – melyek köztudottan az RMDSZ szócsövei. Ebben a cikkben Parászka a Csíkszentmártonban és Csíkszentkirályon kirobbant, magyar–roma ellentétek kapcsán írt, leszögezve: „Hogy Székelyföld sötét, indulatos, szegény, tanácstalan és igazságtalan, az csak most vált egyértelművé. ” Parászka Boróka írása az elhallgatás és a nyílt hazugság technikáit váltogatja, szerinte a konfliktus azért tört ki, mert pár ló máshol legelt, s az anyák „csökött répát loptak a híg levesbe”. Parászka tudatosan elhallgatja, hogy mindkét községben a romák sorozatos erőszakos tettei miatt fogyott el a lakosság türelme. Parászka Boróka bátran kérdez és válaszol: „Miféle szerencsétlen, nyomorult ember a csíki magyar? Nyomorultak között is a legnyomorultabb. ” S még itt sem áll meg, rasszista, magyarellenes dühvel kimondja a szentenciát: „A legnagyobb szégyen azonban nem a csíki cigányügyekbe belebukott intézményeké, hanem az ott lakóké, és mindazoké, akik hallgatnak. Előbbiek csak mulasztottak. Utóbbiak cinkosai a bűntettnek, aktív vagy passzív elkövetők. Állatok. ” Ezek vagyunk tehát mi, csíki magyarok, székelyek Parászka Boróka és a manna.ro honlap szerkesztői szerint: szerencsétlen nyomorultak, állatok, vonta le a következtetést Szondy Zoltán. Parászka cikke ellen nem tiltakoztak. Pár hónapja közéleti személyiségek aláírásgyűjtést indítottak tiltakozásul a Hargita Népében megjelent György Attila-írás nyomán, pedig abban sem fajt, sem vallást nem sértett a szerző, csupán egy magyarországi liberális pártot érintett meg. Ha azonban Parászka Boróka nem saját népét, hanem az udvarhelyi zsidókat vagy a gyergyói örményeket nevezte szerencsétlen, nyomorult állatoknak, akkor már gyűlnének az aláírások... Magyarellenes, uszító hangvételű, gyűlöletkeltésre alkalmas cikk jelent meg a manna.ro honlapon, szerzője Parászka Boróka. Szondy Zoltán várja a MÚRE, a Diszkriminációellenes Tanács s más, erre hivatott szervek lépéseit. /Szondy Zoltán, Hargita Népe: Szabad gyalázni a csíki magyarokat? = Erdély. Ma, júl. 23./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998