udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Fribourgi/Freiburgi Egyetem

2005. május 27.

A világháló közvetítésével tartották május 26-án a nemzeti kisebbségek nyelvén zajló felsőoktatás első európai konferenciáját. A virtuális konferencia szervezői az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Bolyai Társaság és a KMDSZ, támogatója a Pro Europa Liga és a Mercator Európai Hálózat. A konferencia honlapján (www.conf.bolyai-u.ro) olvasható, a kezdeményezést neves személyiségek köszöntötték levélben, köztük Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök, George Pataki, New York kormányzója, európai parlamenti képviselők (Gál Kinga, Schöpflin György, Bauer Edit, Tabajdi Csaba, Schmitt Pál, Dobolyi Alexandra stb.), a magyar országgyűlés több képviselője (Németh Zsolt, Gedei Mihály, Pokorni Zoltán), valamint neves romániai közéleti személyiségek: Smaranda Enache, Gabriel Andreescu, Tőkés László, Markó Béla, Kötő József, Szilágyi Zsolt. Levélben köszöntötte a kezdeményezést Andreas Gross svájci ET-képviselő, valamint Christoph Pan dél-tiroli kisebbségjogi szakértő. A virtuális konferencia a következő kisebbségi nyelven oktató egyetemek képviselői vettek részt: Abo Akademi és Helsinki Egyetem (Finnország), a Bozen/Bolzanói Szabadegyetem, az Írországi Nemzeti Egyetem (Galway), a Tetovoi Egyetem (Macedónia, albán nyelvű), a Cardiffi Egyetem (welsh nyelvű), a Fribourgi Egyetem (Svájc), két baszk, egy galego és négy katalán nyelvű egyetem Spanyolországból. A magyar kisebbségek felsőoktatása a BBTE, a Partiumi Keresztény Egyetem, a komáromi Selye János Egyetem, az Újvidéki Egyetem és a beregszászi főiskola révén volt jelen. A konferencia fő célja: kisebbségi felsőoktatási charta kidolgozása, melyet a részvevők javaslatként eljuttatnának az európai oktatási minisztereknek és az Európai Parlamentnek. A konferenciára több hónapos előkészítés eredményeképp került sor, a szervezőbizottság elnöke, Bodó Barna adjunktus és alelnöke, Hantz Péter adjunktus. /Virtuális konferencia. = Krónika (Kolozsvár), máj. 27./

2006. március 4.

Életének 76. évében elhunyt Major-Zala Lajos költő /sz. Kislakos, 1930/, 1949 óta élt Svájcban. Tanulmányait a Fribourgi Egyetemen, illetve a párizsi Sorbonne-on folytatta francia és német irodalom, valamint gyógypedagógia szakokon. Nevéhez fűződik a hévízi Csokonai-napok megalapítása és szervezése, alapító tagja az Asztaltársaságból egyesületté alakult Csokonai Vitéz Mihály Művészeti Társaságnak. Magyar nyelven először „Ötödik síp” című verseskötete jelent meg 1967-ben, utolsó Magyarországon megjelent kötetei 1999-ben az „Elveszett győzelem” című naplóregény, illetve 2000-ben a „Hogy hívnak, ember?” című verseskötete volt. /Elhunyt Major-Zala Lajos költő. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 4./

2007. szeptember 7.

A nemzeti kisebbségek ügyének említését hiányolta Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti küldöttségének vezetője abból a jelentésből, amelyet szeptember 6-án fogadott el Strasbourgban az Európai Parlament (EP) „az emberi jogi párbeszéd” témakörében. /Tabajdi a kisebbségi jogok védelmében. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./ Teljesen jogos igény Erdélyben az önálló Bolyai Egyetem megteremtése – hangsúlyozta Tabajdi Csaba Magyar Szocialista Párt európai parlamenti (EP) küldöttségének vezetője, egyben az EP-ben működő Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup elnöke Strasbourgban. Felhívta a figyelmet arra, hogy Európában az erdélyi magyar közösségnél nagyságrenddel kisebb lélekszámú kisebbségi közösségeknek, mint a dél-tiroli németeknek, a macedóniai albánoknak, a svédországi finneknek, a katalánoknak, a norvégiai számiknak is biztosított az önálló, államilag finanszírozott anyanyelvi felsőoktatás. Az ülésen Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke, aki jelenleg egy rangos németországi kutatóintézet munkatársa, előadásában elmondta: a BBTE-n az ismeretlen személyek által kihelyezett „Dohányozni tilos!” és „Rauchen verboten!” magyar és német nyelvű táblákat az egyetem vezetése ismét eltávolíttatta, holott a román oktatókat és diákokat nem zavarják a magyar és német feliratok. Hantz kérte az Intergroup segítségét az önálló Bolyai Egyetem megteremtéséről szóló írásbeli EP-nyilatkozat elfogadtatásához. Elmondta, hogy a BBTE magyar oktatói mellett a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem oktatói is szorgalmazzák az intézmény magyar karainak beindítását. Tabajdi Csaba az Intergroup támogatásáról biztosította a törekvést, és leszögezte: a magyar feliratok magától értetődő szükségességén túl „abszolút legitim igény az önálló Bolyai Egyetem megteremtése is”. Henrik Lax, a svéd ajkú finnek EP-képviselője, az Intergroup alelnöke felajánlotta, hogy mindenben segíti a Bolyai Egyetem ügyét. Schöpflin György magyar néppárti EP-képviselő megjegyezte, hogy a különböző nyelven oktató felsőoktatási intézmények sehol sem működnek jól: például a svájci fribourgi/freiburgi egyetemen a németek és franciák között állandóak a súrlódások. /Segítséget ígérnek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 7./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998