udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Fulgur Kiado

1997. július 9.

Brassóban új, kreatív szellemű irodalmi lap indult a Fulgur Kiadó jóvoltából, a Szemfog. Szerkesztői: Daradics Csaba, Orbán János és Szente Levente, első száma júniusban látott napvilágot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

1998. május 1.

A napokban megjelent a brassói Fulgur Kiadó gondozásában a szINFónia nevet viselő matek-infó folyóirat. A Csinguru /Marosvásárhely/, a MAKOSZ lapja bemutatta a különböző erdélyi iskolák diáktanácsait és közölte, hogy júl. 3-31-e között Népi mesterségek tábort szerveznek Homoródalmáson. A Güze-Müze, a dicsőszentmártoni MADISZ információs folyóiratának a negyedik száma napvilágot látott. /Szász Attila: szINFónia - és nem szimfónia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 1./

1999. június 16.

A brassói magyar líceum tánccsoportjának /Búzavirág Népi Együttes/ történetét írta meg Reiff István Kék a búzavirág /Fulgur Kiadó, Szecseleváros/ című könyvében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./

2002. február 12.

Az Erdélyi Matematikai Lapoknak története önmagában is bibliográfiai kuriózum. Gamma című elődjét a sokoldalú Bencze Mihály (matematikus, költő, pedagógus, lap- és könyvkiadó, közösségszervező, népművelő) alapította 1977-ben s adta ki 1989-ig, néhány évnyi szünet után 1996-ban szINFonia néven jutottak hozzá a szerencsések, 2000-től pedig az említett címen jelenik meg, szórványosan. A kiadványt a Wildt József Tudományos Társaság és a Bencze vezette Fulgur Kiadó jelentette meg Brassóban, Borzási Dávid szerkesztésében. A szerzők egy része a brassói Áprily Lajos Középiskola diákja. Ugyacsak Brassóban jelent meg tavaly novemberben az Erdélyi Bumeráng, Bencze Nimród szerkesztésében, ez egy viccgyűjtemény, de még inkább humorturmix. Kilencedikes diákok egy csoportja hozta össze. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 12./

2004. július 29.

Zajzoni Rab István (1832–1862), a Brassó környéki csángóság bálványa, az önkényuralom éveiben súlyos börtönbüntetést szenvedett, ezért többen e népcsoport mártírjának tekintik. Zaklatott élete, állandó barangolása máig nehezíti szétszóródott műveinek összegyűjtését. Bencze Mihály, Négyfaluban élő matematikatanár huszonöt éven át Zajzoni Rab István műveinek összegyűjtésével, népszerűsítésével foglalkozott. Felkutatta a bécsi, budapesti és az itthoni archívumokat. Mára készen áll a hiánypótló mű: három kötetben Zajzoni Rab István versei, prózai munkái, naplójegyzetei és levelei, valamint a róla szóló tanulmányok gyűjteménye, 900 oldalon: Összegyűjtött írások (Fulgur Kiadó, Brassó, 2004). /Gál István, Brassó: Zajzoni Rab István életművéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./

2008. szeptember 27.

Mina László: Úton /Fulgur Kiadó, Brassó–Négyfalu, 2008/ című könyve családregény, életrajzi visszaemlékezés, melyet kordokumentumok szőnek át, s már nemcsak a Minák jelennek meg, hanem az egész Brassó megyei magyarság. Brassóban az 1989-es változások után Mina László többedmagával össze kívánta fogni a megye magyarságát, megalapította az RMDSZ Brassó megyei szervezetét, amelynek előbb alelnöke, majd 1990 nyarától 1996 végéig elnöke volt. Az RMDSZ ekkor még az erdélyi magyarság egységes és átfogó érdekvédelmi szövetsége volt. Tevékenységének egyik csúcspontja 1993-ban az RMDSZ III. kongresszusának megszervezése volt Brassóban. 1996 után az RMDSZ fokozatosan letért arról az útról, amelyet a brassói III. kongresszus előírt számára: az önrendelkezésről, valamint a szervezeti belső választások megszervezésének útjáról, amely az erdélyi magyarság kataszterrendszerén alapult volna. A könyvben közzétett kordokumentumok fontosak, a könyvhöz tartozó DVD 106 mellékletet tartalmaz összesen 610 oldalon, valamint négy filmet. /Dr. Kovács Lehel István: Mina László: Úton. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 27./

2009. június 12.

Az emlékiratoknak Erdélyben négyszáz éves múltjuk, hagyományuk van, memoárok mostanában is szép számmal jelennek meg. Mina László nyugdíjas brassói mérnök, egykori részlegvezető emlékezése ritkaságnak számít. A szerző Úton /Fulgur Kiadó, Brassó, 2008/ című vaskos kötete megjelent, ebben szerepet játszhatott a fordulat utáni években vállalt közéleti szerepe is. Mina László l990 és 1996 között az RMDSZ Brassó megyei elnöke volt, az indulás és alapozás hőskorában terepjárásban, bázismunkában kamatoztatta az informatika és rendszerkezelés terén felhalmozott szakmai tapasztalatait. Alaposságát a 442 oldalas könyv 106 dokumentumot tartalmazó DVD-melléklete is mutatja. A kötet terjedelmi súlypontja a megyei RMDSZ-elnök számadása. Az indulás optimizmusától a kiábrándulásig, a megkeseredettségig, végül pedig a félreállásig. A központi vezetés centralizációja ütközött össze a megyeiek önállósági igényeivel. A könyv hátsó borítójáról egy mondat: „Brassó megye magyar kisebbsége történetének a megírása még várat magára. ” Az előmunkálatok ideje elérkezett. /Krajnik-Nagy Károly: Brassói családtörténet – közéleti számvetéssel. = Krónika (Kolozsvár), jún. 12./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998