udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 16 találat lapozás: 1-16
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Gabor Aron Alapitvany (Bereck)

1996. november 28.

A Gábor Áron Alapítvány és a helyi RMDSZ közös szervezésében emlékeztek meg Berecken Gábor Áron 182. születésnapjáról, majd felavatták a Gábor Áron-emlékházat és az előtte emelt millecentenáriumi impozáns székelykaput, Bodó Csaba helyi fafaragó munkáját. Khell Ödön beszámolt az általa irányított alapítvány eredményeiről. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 30./

2003. április 9.

Bereckben a római katolikus egyházközösség, a Gábor Áron Alapítvány és a Művelődési Központ őrzi az önazonosság-tudatot is. Bereckben templomuk alapkő-letételének 200. évfordulójára készülnek /az előzőt az 1802-es földrengés pusztította el./ A templom históriájának megírására Tibád Sándor nyugalmazott történelemtanár vállalkozott, aki Bereck és Háromszék históriájának egyik legjobb ismerője. A Gábor Áron Alapítvány tevékenységének 12. esztendejébe lépett. Khell Ödön tanár és az alapítvány kuratóriuma jó munkát végzett, ennek eredménye az emlékház megteremtése és a Gábor Áron szobrának felállítása. A helyi Művelődési Központ vezetője Balogh András, értékes helyi történelmi, irodalmi és közművelődési kiadványok szerkesztője és írója. A művelődési centrum rendezvényeinek jellege messze túlmutat Berecken, a kisrégió határán. Balogh András a Berecki Harangszó című helyi kiadvány legújabb számán végezte az utolsó simításokat. /Kisgyörgy Zoltán: Tavasz Bereckben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 9./

2004. április 7.

Berecken folyik a tavaszi takarítás, a faluszépítés, tájékoztatott Garai Lajos polgármester. A településen   jelenleg 108 olyan személy van, akinek szociális segélye fejében igazolnia kell elvégzett munkáját. Az iskola udvarán most épülő sportteremhez anyagi támogatást kell biztosítani. Berecken az ivóvíz-, szennyvíz- és villanyhálózat már készen megvan, most szerelik a gázvezetékeket. Garai polgármester függetlenként újra megpályázza Bereck község vezetői posztját, Dimény Zoltán jelenlegi alpolgármester az RMDSZ színeiben indul majd a helyhatósági választásokon.  A Bereckhez tartozó Kézdimartonosban már öntik az új óvodaépület betonalapját. Berecken az iskolában van informatikai felszerelés, központi fűtés, könyvtár és olvasóterem. Ferentzi László, az iskola igazgatója beszámolt arról, hogy honismereti vetélkedőt szervezetek. A településen alapították meg a Gábor Áron Kulturális Alapítványt és itt működik a Művelődési Központ. A Gábor Áron Kulturális Alapítvány kuratóriuma újra az Illyés Közalapítványhoz fordult, segítséget kérve, hogy be tudják fejezni az Ifjúsági Fogadó épületét. Tavaly növekedett a Gábor Áron-emlékház területe, melyet a hódmezővásárhelyi önkormányzat anyagi támogatásával vásároltak, tájékoztatott Khell Ödön alapítványi elnök.   Havonta megjelenik a Berecki Harangszó független művelődési és közéleti lap. A kiadvány dokumentuma lesz majdan a település életének. Nyáron festőtábort szerveznek, ősszel pedig megnyitja kapuit a III. Nemzetközi Fotóművészeti Alkotótábor. /Kisgyörgy Zoltán: A honfoglalás kapujában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 7./

2005. január 19.

Hódmezővásárhely tizenöt fős hivatalos küldöttsége erdélyi körútjának utolsó állomására, Felső-Háromszékre érkezett. A berecki Gábor Áron Alapítvány kuratóriuma részéről Khell Ödön elnök, Handra Kelemen alelnök, Tibád Sándor és Handra Levente fogadta a dr. Lázár ­János polgármester, országgyűlési képviselő által vezetett delegációt. A hódmezővásárhelyiek nem jöttek üres kézzel, kétmillió forintot adományoznak a berecki alapítványnak az emlékház mellett épülő mikroturisztikai központ befejezésére. A kapcsolat több éve tart, s amikor elkészül az ifjúsági szálláshely a Gábor Áron-em­lékház udvarán, a hódmező­vásárhelyi iskolásokat ott in­gyen fogják elszállásolni. /(Iochom): Kétmillió forintot hoztak (Hódmezővásárhelyiek Bereckben). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 19./

2005. március 22.

Sem a megyei sajtó, sem a Berecki Harangszó művelődési és közéleti lap nem biztosíthat annyi teret, hogy a maga teljességében helyet kaphasson minden, ami történik Berecken, Kézdimartonoson vagy Ojtozon. A hó elején beindult heti két helyi tévéadás pótolhatja az elvárásokat. A 79. életévét taposó Dimény György, a ,,berecki katolikus megyebíró” elmondta, a lelkiekkel nincsen baj, kevéssel több a gond az anya­giakkal. Tavaly új kerítéssel vették körbe a temetőt, megjavították a plébánia telkén álló melléképületeket. Berecken jelentős erdővagyont, községi erdőt kell visszaszerezniük Bákótól, továbbá Vrancea megyétől is. Tibád Sándor nyugalmazott történelemtanár bemutatta már mondhatni nyomdakész kéziratát az értékes hely- és művelődéstörténeti, néprajzi adatokkal, melyek Bereckhez, annak egyházához, nemkülönben a Gábor Áron Alapítvány kuratóriumának közel tízesztendős tevékenységéhez kötődnek. Tibád Sándor dolgozik egy egyházi jellegű kéziraton, a székely plébániákról. Khell Ödön, a Gábor Áron Alapítvány elnöke beszámolt arról, hogy használható állapotba akarják hozni az épületet. A kultúrotthonban Balogh András fiával a Berecki Harangszó helyi kiadvány február–márciusi összevont számának szerkesztésén dolgozott, készítik a Berecki Harangszó évkönyvet is. /Kisgyörgy Zoltán: Emberek a végeken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 22./

2005. november 18.

Ojtozban a Végvár-Vámház Vendégfogadó fogadta a lelkes hagyományőrzőket, akik Gelencéről, Bélafalváról, Kézdivásárhelyről, Zaboláról, Sepsiszentgyörgyről és Szegedről érkeztek. Beszédek hangzottak el, melyeket Kelemen Botond, a 15. Székelyhatárőr Gyalogezred főhadnagya, az est szervezője nyitott meg, majd Vitéz Rózsa József ismertette az Ojtozi-szoros több katonai eseményének szájhagyomány és kordokumentumok alapján összeállított leírását. Dr. Szőts Dániel, a sepsiszentgyörgyi 11. m. kir. honvéd székely határőr zászlóalj egykori frontharcosa a Történelmi átjáró című és a Hitvallás 1938-as leírását ajándékozta a jelenlévőknek, majd a bál fővédnöke, Tamás Sándor képviselő, Khell Ödön, a berecki Gábor Áron Alapítvány elnöke és Dimény Zoltán, Bereck község polgármestere mondott köszöntőt. Többen javasolták a találkozók rendszeresítését. /Dr. Szőts Dániel: Hagyományőrzők első bálja Ojtozban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 18./

2006. január 30.

A múlt hét végén dr. Grezsa István vezetésével hódmezővásárhelyi küldöttség kereste fel a berecki Gábor Áron Alapítványt és a polgármesteri hivatalt. A delegáció tagjai ez alkalommal sem érkeztek üres kézzel: a berecki Gábor Áron Ifjúsági Fogadó befejezésére 4000 eurós támogatást ajánlottak fel, hogy az ifjúsági szálláshely 2006. július 1-jétől uniós szintű feltételekkel tudja fogadni a berecki táborozásra érkező hódmezővásárhelyi fiatalokat. Berecken a Gábor Áron Ifjúsági Fogadó felépítését évek óta Hódmezővásárhely önkormányzata és a város civil szervezetei támogatják. Dr. Grezsa István arról is tájékoztatott, hogy Hódmezővásárhelyen erre a tavaszra készítik elő a tiszteletbeli polgárok világtalálkozóját, ez év március 15-ig kiadnak egy, a tiszteletbeli polgárok leveleiből összeállított, fotókkal illusztrált kötetet, most dolgozzák ki az orbaiteleki Horváth–Deák-kúria rekonstrukciójának és hasznosításának tervét. /Sylvester Lajos: Befejezés előtt az Ifjúsági Fogadó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 30./

2008. január 19.

Bereck, jelen esetben a Gábor Áron Kulturális Alapítvány újabb helyismereti kiadvánnyal rukkolt elő, címe: A székely őrnagy szülőföldjén. A Tibád Sándor szerkesztette összeállítás Gábor Áron köré szerveződött. Bereck Gábor Áron szülőfaluja. Vargha Mihály Gábor Áron főtéri szobrának színes képe uralja a címoldalt. A kötet a továbbiakban Bereck, Ojtoz és Sósmező történelmi kronológiáját tárta az olvasó elé. A kiadvány mintegy leltározza az eseményeket megörökítő emlékjelek, emlékművek, az épített örökség és a helyszínek, történelmi kegyhelyek sokaságát. A kiadványban szerepel Bereck, Ojtoz és Kézdimartonos minden vallásfelekezetének egyháztörténete is. A kötet felelős kiadója Khell Ödön, a Gábor Áron Alapítvány elnöke. /Sylvester Lajos: A székely őrnagy szülőföldjén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 19./

2008. április 12.

A Tibád Sándor tollából született, A székely őrnagy szülőföldjén című kiadvány, idén jelent meg Berecken, a felső-háromszéki kisvárosban. A kötet bemutatja Bereck történetét a kezdetektől napjainkig, kiemelve a település híres szülöttje, Gábor Áron emlékét őrző épületekkel, a szoborállítás történetévelt. A Gábor Áron Kulturális Alapítvány Kuratóriuma által kiadott könyv figyelemfelkeltő is: kedvet teremt a látogató számára a település megismerésére. /Farcádi Botond: A székely őrnagy szülőföldjén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 12./

2008. augusztus 30.

Tamás Sándor megyei tanácselnök fogadta a Kovászna megyében hivatalos látogatáson lévő magyar nagykövetet, Füzes Oszkárt. A beszélgetések egyik témája az Ojtoz a hadak útján hadtörténeti kiállítás épületének felújítása és a gyűjtemény elhelyezése volt. A nagykövet véleménye szerint a hódmezővásárhelyi támogatás mellett a magyar Honvédelmi Minisztériumnak a budapesti Hadtörténeti Múzeum révén kell segítenie az ojtozi állandó kiállítás létrejöttét. A jelenlévők elhatározták, hogy a leendő múzeum gyűjteményének anyagát átmenetileg a berecki Gábor Áron Alapítvány székházánál helyezik el. /(sylvester): Fogadás a magyar nagykövet tiszteletére. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 30./

2008. október 8.

Gábor Áron szülőfalujában, Berecken 1991 márciusában alapítványt hoztak létre, melynek fő célkitűzése az ágyúöntő hős emlékének ápolása. Szükség is van erre. 1941-ben Nagyváradon a hadapródiskola Gábor Áron nevét vette fel. 1942-ben a hadapródiskola parancsnoksága nagyvarjasi Oláh Sándor szobrászművésztől megrendelte az iskola névadója szobrának elkészítését. Így került a szobor az iskola előkertjébe és ünnepi felavatása 1943. június 27-én volt. Kézdivásárhelyen 1943 júniusában a város központi terén, szabadtéri színpadon, ahol ma a nagyváradi szobor áll, az avatás napján Földi István kézdivásárhelyi polgár, iskolaalapító és oktató, Gábor Áron első életrajzírója Gábor Áron című színdarabját adták elő műkedvelő színjátszók. Időközben a hadapródiskola kadétjei – ma már nyugalmazott tüzérségi tisztek – az 1991 májusában tartott érettségi találkozón létrehozták és bejegyezték a M. Kir. Gábor Áron Honvéd Tüzérségi Hadapródiskola Bajtársi Körét. Képviseletük a berecki Gábor Áron Alapítvány elnökével, Khell Ödönnel az 1971-ben a város főterén elhelyezett szobrot ünnepélyes keretek között ismét felavatták. 1945 után Nagyváradon Gábor Áron szobrát eltávolították, a nagyváradi múzeum udvarán a szemétdomb közepébe állították. Innen féltő kezek hazamenekítették Kézdivásárhelyre. Itt, a főtéren felállították, és 1971-ben felavatták. /Tibád Sándor: Elnémultak a harangok Háromszéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 8./

2009. március 20.

Fodor Gábor SZDSZ-es képviselő napirend előtti parlamenti felszólalásában az 1848–49-es forradalomra és szabadságharcra emlékezve Kállai Ernő és Daróczi Gábor után megismételte, hogy Gábor Áron cigány származású volt. Ennek hatására Székelyföldön többen felháborodtak, ugyanis Kállai Ernő és Daróczi Gábor állítása után a múlt évben többen kimutatták, hogy ez nem igaz, de a hazugságok és hamisítások makacs természetűek. Kállai Ernő megfogalmazása szerint a ,,Gábor cigányközösséghez tartozó ágyúkészítő...” Gábor Áron. Néhai Incze László, a kézdivásárhelyi Céhmúzeum volt igazgatóját írta (Székely Hírmondó, 2006. február 22.): ,,Egyszerűen felháborítónak tartom Daróczi Gábor kijelentését, aki magas fokú tudatlanságáról, a történelem nem ismeréséről tett ezúttal is tanúbizonyságot. Ennek a politikusnak – aki ráadásul még oktatásügyi minisztériumban is dolgozik – fogalma sincs arról, hogy kik a székelyek, vagy hogy egyáltalán hol élnek a Gábor cigányok Erdélyben. Daróczi egyszer már felháborított egy nyilatkozatával, akkor sem hagytam válasz nélkül, és úgy gondolom, hogy ezt követően is levelet fogok írni neki.” Khell Ödön, a berecki Gábor Áron Alapítvány elnöke ugyanabban a lapszámban: ,,Nemrégiben elkészítettük Gábor Áron családfáját is, akinek ősei tulajdonképpen Lemhényből származnak. Gábor Áron egyébként köztudottan székely ezermester volt, aki leginkább asztalossággal foglalkozott, semmiképpen sem a cigányokra jellemző kézműves-mesterségekkel. Kíváncsi vagyok, hogy Daróczi úr mivel tudná alátámasztani kijelentéseit.” Néhai Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum volt igazgatója: ,,Egyáltalán azt kellene megvizsgálni, hogy a XIX. században léteztek-e Gábor cigányok Felső-Háromszéken, mert tudomásom szerint Maros és Hargita megyében telepedtek meg annak idején. Olvastam már olyant is, hogy Gábor Áront egy román mesterember tanította meg ágyút önteni, úgyhogy én már semmin sem csodálkozom. Szólásszabadság van, mondani bármit lehet. Az MSZP-SZDSZ irányította (sokak szerint inkább elzüllesztett) magyar oktatásban az illetékes szerint az a legfontosabb cél, hogy Gábor Áron cigány volta ki ne maradjon a tankönyvekből. /Sylvester Lajos: Gábor (egyszer) elszáll, s a hazugság marad? (Újra elcsórták Áron nevét). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 20./

2009. július 4.

Egynapos emlékidéző túrára hívta az érdeklődőket a Kovászna Megyei Művelődési Központ Gábor Áron halálának 160. évfordulója alkalmából. Bereck és Kökös közötti emlékhelyeken idézte a közel negyvenfős zarándokcsapat az 1849. július 2-án elesett tüzérőrnagy személyével és életével kapcsolatos eseményeket. Az egykori ezeréves országhatárt jelölő Csernika-patak hídjánál csatlakozott hozzájuk egy szegedi és háromszéki hagyományőrzőkből verbuvált csapat. A szülőfaluban, Bereckben Khell Ödön nyugalmazott tanár, a Gábor Áron Alapítvány elnöke bemutatta a Gábor Áron-emlékházat, beszélt az őrnagy életéről, az alapítvány jelenlegi tevékenységéről, kiadványairól. Az őrnagy hazaérkezett című kiadvány a szobor viszontagságos Kézdivásárhelyre szállításának történetét őrzi. A tartalmas zarándoklat olyan rendhagyó történelemórával végződött, melyen Cserey Zoltán muzeológus a forradalmi eseményekről, Demeter Lajos helytörténész pedig az őrnagy életútjáról beszélt a hallgatóságnak. /Kisgyörgy Zoltán: Gábor Áron – történelmi emléktúra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 4./

2009. július 4.

A napokban Bereck Gábor Áron halálának 160. évfordulójára tervezett ünnepségre készültek. Khell Ödön, a Gábor Áron Alapítvány elnöke elmondta, hogy hódmezővásárhelyi segítséggel épített és berendezett, a berecki hős nevét viselő Ifjúsági Fogadó udvarán Gábor Áron rekonstruált ágyúja mellett kopjafák vannak, ezeket az emlékház és a fogadó udvarán lévő diófa alá állítják emlékeztetőül azokra, akik Gábor Áron kultuszán munkálkodtak. Az egyik Földes Istvánnak állít emléket, aki az első Gábor Áron-színművet írta, a másik kopja Gyárfás Jenő emlékét idézi, aki Gábor Áron halálának megörökítője A kökösi csata című, egész falat elfoglaló híres festményével, amely a Székely Nemzeti Múzeum egyik ereklyéje, a harmadik Salamon Sándort sorolja, akinek színpadi műve, a Gábor Áron különféle koncepciók szerint történő megjelenítésben ma is elevenen él a hivatásos és amatőr színházak repertoárjában. Három kopjafa Bereckben – kettőt a Haszmann-fivérek faragtak, egyet Bodó Csaba berecki faragómester – irányt szab a honismereti turizmus kedvelőinek is, írta Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: A honismereti turizmus berecki petrencéi. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 4./

2009. július 7.

A berecki Gábor Áron Kulturális Alapítvány kuratóriuma az ágyúöntő őrnagy halálának 160. évfordulója alkalmából július 5-én, vasárnap ünnepi megemlékezést szervezett. A tömeg a főtéren álló Gábor Áron-szoborhoz vonult, ahol gidófalvi és gelencei hagyományőrzők álltak díszőrséget. A Kelemen Antal karnagy által vezényelt harmincéves rétyi fúvószenekar akkordjaira elsőként Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet és Dimény Zoltán polgármester koszorúzott. Ezután a Gábor Áron-emlékháznál vitéz Khell Ödön, az alapítvány elnöke köszöntötte a határon innen és túlról érkezett vendégeket. Füzes Oszkár nagykövet hangsúlyozta: Amit a székelyek adtak a magyar nemzetnek, az felsorolhatatlan, végeláthatatlan, legyőzhetetlen és halhatatlan, s habár ezek nagy szavaknak hangzanak, de a székelység történetében ez maga a valóság. S ennek a valóságnak egyik bizonyítéka az az életút és az a hősi halál, melyet Gábor Áron felmutatott. Felmutatta, hogy a nemzet a legreménytelenebbnek látszó helyzetben is tudott hitet menteni magának, másoknak, képes volt ellenállni a sokkal nagyobb túlerőnek, és képes volt a vereséget is túlélni. A székelyeket a tisztelet és szeretet veszi körül a nem székelymagyarok részéről. Dr. Gőgh Gábor budapesti hadtörténész felidézte Háromszék önvédelmi harcát, az ágyúöntést és Gábor Áron alakját, majd az 1992. július 4-i szoboravatásról szólt, amikor – mint mondta – a berecki forradalmár szobrát egy másik forradalmár, Tőkés László püspök leplezte le. A hadtörténész beszéde végén bocsánatot kért a székelységtől a 2004. évi gyalázatos december ötödikéért. /Iochom István: Gábor Áron emlékezete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 7./

2009. december 23.

79 éves korában, december 21-én elhunyt Khell Ödön (1931-2009), Bereck és környékének szellemi mindenese. Végezte nemzeti közösséget építő munkáját. Élete végéig vezette az általa kezdeményezett és segítőtársai által működtetett Gábor Áron Alapítványt. A semmiből teremtett új világot: a székely ezermester emlékének ápolására berecki múzeumot rendezett be, ahová összegyűjtötte a Kárpát-medence egészéből a számára elérhető muzeális értékű anyagot, a berecki Gábor Áron-szobor egyik kezdeményezője volt, honismereti túráinak híresek voltak. /Sylvester Lajos: Egy néma ágyú díszlövése (Khell Ödön halálára). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 23./


lapozás: 1-16




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998