udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 19 találat lapozás: 1-19
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Gabor Denes Fõiskola

2000. január 13.

Múlt év decemberében vehették át oklevelüket Kolozsváron a Gábor Dénes Főiskola erdélyi tagozatain végzett hallgatók. Dr. Selinger Sándor, a kolozsvári konzultációs központ igazgatója tájékoztatójában kifejtette, hogy a Gábor Dénes Főiskola Erdélyi Konzultációs Központját és annak hét tagozatát működtető Gábor Dénes Alapítvány alapvető célja és feladata az erdélyi magyar nyelvű távoktatásos rendszerű informatikusmérnök-képzés. Az alapítvány az 1994-1995-ös tanévben kezdte el tevékenységét, megteremtve ezzel a lehetőséget arra, hogy hét erdélyi városban, így Kolozsváron, Nagyváradon, Szatmárnémetiben, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön versenyképes és keresett szakmát adjon az érdeklődők kezébe. Az 1999-2000-es tanévben 550 hallgató iratkozott be a főiskolára. Az elmúlt két évben 67 informatikus mérnök végzett, 1998-ban 27-en, míg 1999-ben a júniusi és októberi záróvizsgán már 40 hallgató védte meg sikeresen a diplomamunkáját. A végzősök 4-5 kivétellel Erdélyben helyezkedtek el. A Gábor Dénes Főiskola informatikusmérnök-oklevelét a román Nevelésügyi Minisztérium vizsga nélkül almérnöki diplomának ismeri el. Amennyiben a hallgatók leteszik az igényelt nyolc különbözeti vizsgát, akkor tanulmányaikat okleveles mérnöki végzettségnek tekintik. A marosvásárhelyi tagozat az 1995-1996-os tanévben kezdte meg az oktatást, egy évvel a kolozsvári, nagyváradi, székelyudvarhelyi és sepsiszentgyörgyi tagozatok beindulása után. A tanárok egyetemi oktatók, tudományos kutatók, az információtechnológia, valamint az alap- és gazdasági tárgyak elismert szakemberei. - Az oktatás költségtérítéses. Az évi tandíj 800 dollár. /Informatikus mérnököket képez a Gábor Dénes. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 13./

2000. július 1.

A Gábor Dénes Főiskola (GDF) 1992-ben kormányhatározattal jött létre Magyarországon, elsősorban távoktatás céljából. 1994 őszétől beindult a GDF kolozsvári konzultációs központja, amelyet a nagyváradi, székelyudvarhelyi, sepsiszentgyörgyi, majd 1995-ben a marosvásárhelyi, 1997-ben a szatmárnémeti, 1999-ben pedig a csíkszeredai központ létrehozása követett. Hét végén - pénteken és szombaton - folynak a konzultációk. Dr. Selinger Sándor, a GDF erdélyi konzultációs központjának igazgatója elmondta, a sok olyan tantárgyuk is van, amelyeket a romániai állami műszaki oktatási intézményekben nem tanítanak. A GDF budapesti központja által kibocsátott oklevelet 1999 novembere óta a román Oktatásügyi Minisztérium minden különbözeti vizsga nélkül almérnöki diplomaként ismeri el, nyolc különbözeti vizsga letétele pedig mérnöki minősítésre jogosít. A kolozsvári központ által nyilvántartott hallgatók száma megközelíti az ezret, a konzulens órákat is látogató hallgatók száma körülbelül 550. Eddig 68 hallgató szerzett oklevelet, 95 százalékuk a szakmában dolgozik, a fennmaradó öt százalék Magyarországra vagy Németországba távozott, a Nyugat kezdi elszívni végzőseinket, mert nagy informatikushiány van - mondotta Selinger Sándor. Erdélyben eddig csak számítástechnika-alkalmazási szak működött, ősztől gazdasági informatika szak is indul, amennyiben lesznek megfelelő számban jelentkezők. /Salamon Márton-László: Hatéves a Gábor Dénes Főiskola kolozsvári központja. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

2000. november 13.

Kolozsváron nov. 11-én a Gábor Dénes Főiskola erdélyi konzultációs központjában ünnepélyesen átnyújtották a főiskola idén végzett 42 hallgatójának a magyar címerrel ellátott mérnöki okleveleket. Dr. Zárda Sarolta főigazgató hangsúlyozta, kimutatások szerint a mai világban átlagban háromszor kell valakinek szakmát váltania, a gyors információáramlás és a váltakozó társadalmi igények miatt. A főigazgató szerint a magyarországi magánfőiskolák, államilag elismert felsőoktatási intézmények rendszere merőben különbözik a romániai rendszertől, mivel ugyanazok a jogok és megszorítások érvényesek a magán tanintézmények számára, akár az állami egyetemekre. - A magyar akkreditációs bizottság szigorúan ellenőrzi a felsőoktatási intézményeket, így az első három, hivatalosan is elismert magán felsőfokú tanintézmény megalapítására 1992-ben került sor; azóta is csupán további két intézményt akkreditáltak, és a jövő hónapra várható három újabb egyetem elismerése. Dr. Kötő József oktatásügyi államtitkár kiemelte, Erdély hagyományosan tudásközpontú társadalmában az oklevélkiosztó ünnepség egyet jelent a hely szellemének megünneplésével. Az államtitkár szerint a Gábor Dénes Főiskola erdélyi konzultációs központja csírája az erdélyi magyar műszaki képzésnek, ami - a hamarosan létrehozandó magyar magánegyetemmel együttműködve - egyetemi szintű oktatást eredményezhet. Dr. Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány elnöke kijelentette, a megálmodott magyar magánegyetem partnere akar lenni minden olyan kezdeményezésnek, amely az erdélyi, magyar nyelvű felsőoktatás terén már létezik, és reményét fejezte ki, hogy a főiskola jelen levő végzősei majdan a magánegyetemen folytatják tanulmányaikat, pályájukat. Dr. Selinger Sándort a főiskola idén szeptemberben "az erdélyi hálózat megszervezéséért, magas színvonalú szakmai munkájáért" nívódíjával tüntette ki. /Salamon Márton László: Kiosztották a Gábor Dénes Főiskola végzőseinek okleveleit. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

2000. december 20.

Dr. Zárda Sarolta, a Gábor Dénes Főiskola főigazgatója a kolozsvári oklevélkiosztó ünnepség után elmondta, hogy sikereket értek el a diploma ekvivalenciájával. Folyamatosan növekszik a főiskolájukra jelentkezők létszáma. A főiskola nyolc éve létezik, és most már meghaladja a százmillió forintot az az összeg, amelyet kizárólag a tananyag fejlesztésére fordítottak. Nyolc évvel ezelőtt más volt a programozás módszertana. Jövőre bevezetjük a JAWA programozási nyelvet. /Csomafáy Ferenc: Töretlen a fejlődés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./

2001. február 6.

Febr. 1-jén Birtalan Ákos képviselő, a Sapientia Alapítvány kurátora, valamint a Kovászna Megyei Tanács és Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala szervezésében tartották meg A háromszéki felsőoktatás jövője az Erdélyi Magyar Tudományegyetem keretében c. tanácskozást. Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő a háromszéki közoktatás helyzetéről számolt be, ebből kiderült, hogy 2000-ben Háromszéken végzettek 39,7 százaléka állami egyetemeken tanul tovább, 8,41 százaléka magánegyetemekre, 12,9 százaléka technikumokba iratkozott, 18, 23 százaléka dolgozni kezdett, és 12 százalék körüli azoknak a száma, akik valószínűleg beilleszkedési segélyben részesülnek a munkaügytől vagy fekete munkát vállaltak. A nagyszebeni Lucian Blaga egyetem Kézdivásárhelyen indított ősztől néhány szakot távoktatással, ide kb. hatszáz fiatal iratkozott be, nagyrészük Háromszékről, a hallgatóknak csupán elenyésző hányada román nemzetiségű. Az oktatás román nyelven folyik. "Miközben a magyar egyetem létrehozásán munkálkodunk, elveszítettünk ezer fiatalt" - mondotta a főtanfelügyelő. Dr. Domokos Ernő, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Sepsiszentgyörgyre kihelyezett főiskolájának igazgatója vázolta az elmúlt tíz év helyzetét a felsőoktatás terén. A 91-ben Sepsiszentgyörgyön is beindított Hyperion magánegyetemtől, amely később posztliceális képzésre tért át, a Gábor Dénes főiskola kihelyezett szakán át, el egészen a Babes-Bolyai kihelyezett főiskoláig, egyértelműen pozitívnak nevezhető a folyamat Domokos Ernő szerint, mert a háromszéki fiatalok fogékonyak a (tovább)tanulásra. Birtalan Ákos képviselő, a Sapientia Alapítvány egyéves működéséről számolt be. Kezd körvonalazódni a magyar egyetem. Az egyik rész Marosvásárhelyen lenne műszaki szakokkal, egy másik Csíkszeredában (itt is már elkezdődött több szak ideiglenes akkreditációja), s Kolozsváron lenne az egyetem adminisztrációs és információs központja, könyvtára, s talán különböző szakok is. E több lábon megélni kívánó egyetem egyik pillére Háromszéken lehetne. Birtalan Ákos azt is elmondta, hogy Háromszék, pontosabban a Székely Nemzeti Múzeum melletti Dél-Kelet Intézet, mindössze egyetlen kutatási pályázattal jelentkezett, melyet elfogadott ugyan a Sapientia Alapítvány, de kiegészítések szükségesek. Jó lett volna, ha Székelyföldnek lett volna közös koncepciója, különben mindenki kéri a maga kis szeletét. - Az Erdélyi Magyar Műszaki Társaság, az EMTE sepsiszentgyörgyi fiókjának szándékában áll műszaki karok létrehozására pályázni. A másik terv a Megyei Tanácsé, mely egy turisztikai főiskola vagy egyetem létrehozását szorgalmazza. /Éltes Enikő: A háromszéki fiatalok akarnak tanulni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./

2001. június 30.

A Gábor Dénes Főiskola és az Erdélyi Magyar Tudományegyetem közötti együttműködési lehetőségeket vizsgálja a magyar oktatási szaktárca delegátusa a főiskola csíksomlyói értekezletén. Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem programirodájának vezetője, Székely István elmondta, az egyetem létrehozásával megbízott Sapientia Alapítvány olyan működési keretet alakított ki, amelyben a felsőoktatási intézmény saját maga indítja el a különböző szakokat. Nem akarnak más tanintézmények számára feladatokat és pénzösszegeket kihelyezni. /Együttműködési lehetőség? A Sapientia szerint a GDF-fel csak tapasztalatcseréről lehet szó. = Krónika (Kolozsvár), jún. 30./

2001. július 2.

Dr. Selinger Sándor, a Gábor Dénes Főiskola erdélyi konzultációs központjának igazgatója az oktatási intézmény 45 konzultációs központja hétvégi csíksomlyói tanácskozásáról szólva elmondta, hogy a 35 magyarországi és a 10, Magyarország határain túl lévő konzultációs központ vezetői első ízben találkoznak a határokon túl. Az utóbbi 10 központból 7 Erdélyben, 2 a Felvidéken és egy Szabadkán, a Délvidéken működik. A főiskolának Erdélyben 550 hallgatója van, hét városban - köztük Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen - működő konzultációs központban tanul a félezer diák. A főiskola műszaki informatikus mérnököket képez. Eddig 132 hallgató szerzett oklevelet. /Határok nélküli főiskola. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 2./

2001. július 18.

Az RMDSZ ügyvezető elnökségének gondozásában Toborzó címmel felsőoktatási tájékoztató jelent meg. Egyrészt a magyar nyelven való hazai továbbtanulás lehetőségeit mutatja be részletesen, a történeti háttértől egészen napjainkig, másrészt ismerteti a konkrét eredményeket nemcsak az állami, hanem a magyar nyelvű magán felsőoktatásban is. Részletes információkkal szolgál a magyar tannyelvű képzést biztosító felsőoktatási intézményekről, ezeken belül a karok és szakok történetéről, az infrastrukturális felszereltségről, a részletes tantervről, megnevezve a magyar tisztségviselőket is. A Toborzó megtalálható az RMDSZ honlapján is (www.rmdsz.ro). /Toborzó. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./ Nagy F. István ügyvezető alelnök, aki irányította a kötet összeállítását, megállapíthatta, hogy az elmúlt évek során számottevően növekedett a romániai magyar felsőoktatási képzés kínálata. Az állami képzésben legalább 2000 első éves hely várja a magyarul tanulni vágyókat. A magánszféra - Sapientia Egyetem, Gábor Dénes Főiskola - e mellett mintegy további 700 diák továbbtanulását biztosítja. 1995-ben még csak 350 elsőéves helyre lehetett jelentkezni. Nem jó hír viszont, hogy az elmúlt években érettségizettek száma erősen csökkent, az idén már csak 5500 magyarul végzett maturandusról beszélhetünk. Az európai uniós államokban egy korosztály felsőfokú továbbtanulási lehetősége 52 %, a mi esetünkben pedig megközelíti a 40 %-ot, ami nem rossz eredmény. Azonban nem biztos, hogy e számszerű növekedés a minőségi növekedést is maga után vonta. Az idén képességvizsgázók rossz képet nyújtottak. Közben a bőség zavara uralja a középfokú továbbtanulási lehetőségeket: 133 középiskolai intézmény áll a magyarul tovább tanulni óhajtó diákok rendelkezésére, közülük 56 önálló, 77 tagozat. /CSEKE GÁBOR: Közelítés az uniós kínálathoz? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./

2001. szeptember 11.

Okt. 5-től Csíkszeredának egyeteme lesz. A kolozsvári székhelyű Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem legtöbb kara Csíkszeredában fog működni, és legtöbb diákja is ebben a városban kezdi tanulmányait. A felvételi vizsga választ adott arra, hogy kell-e a Székelyföldön egyetem: a jelentkezők - és a felvételt nyert hallgatók - majdnem mind a Székelyföldről, Kovászna, Hargita és Maros megyékből származnak. Tehát van rá igény. Még akkor is, ha a városban működik felsőfokú oktatási intézmény: Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány szervezésében, tíz éve zajlik távoktatás különböző magyarországi egyetemek kihelyezett tagozatai révén. E távoktatási formákban eleddig 730-an szereztek egyetemi, illetve posztgraduális diplomát. Emellett a Babes-Bolyai Tudományegyetem csíkszeredai informatikai főiskolája idén indította harmadik első évfolyamát, továbbá ott van a Gábor Dénes Főiskola csíkszeredai konzultációs központja. Lányi Szabolcs dékánnak vesszőparipája az egyetemi szellem meghonosítása Csíkszeredában. /Sarány István: Szellemhonosítás. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 11./

2001. november 19.

Nov. 17-én került negyedszerre sor a Gábor Dénes Főiskola erdélyi kirendeltségeinek diplomakiosztó ünnepségére. Öt városból, Kolozsvárról, Marosvásárhelyről, Nagyváradról, Sepsiszentgyörgyről és Székelyudvarhelyről érkeztek hallgatók okleveleiket átvenni. Dr. Selinger Sándor, a főiskola erdélyi konzultációs központjának elnöke elmondta, hogy az Erdélyben végzettek közül ez már a negyedik évfolyam, eddig 157, idén 46 hallgató kapott diplomát. A végzett diákok nyolcvan százaléka Erdélyben, a szakmában dolgozik, három éve pedig a román oktatási minisztérium elismeri a Gábor Dénes Főiskola budapesti központja által kiadott diplomát. A Vajdaságban és Felvidéken is léteznek kirendeltségei a főiskolának, szerte a Kárpát-medencének mindeddig 2000 oktatója és 3000 végzettje van. Jelenleg pedig a frissen megnyílt Sapientia jelenthet konkurenciát: "semmilyen tartalmi kapcsolat a két főiskola között nincs. Annak ellenére, hogy a Gábor Dénes Főiskola vezetősége mindennemű szakmai és egyéb együttműködést felajánlott, erre a mai napig semmilyen választ nem kaptunk." - mondta Selinger Sándor. /Jakab-Benke Nándor: Diplomakiosztás a Gábor Dénes Főiskolán. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./

2002. november 11.

November 9-én Kolozsváron, a Brassai Sámuel Gimnáziumban a Gábor Dénes Főiskola kolozsvári tagozatának végzettjeit ünnepelték. A tízéves múltra visszatekintő magyar nyelvű magánoktatási intézmény idén 51 informatikussal gazdagította a romániai magyar értelmiség sorait. Dr. Zárda Sarolta elnök asszony köszöntötte elsőként a frissen végzetteket. Dr. Selinger Sándor, az intézmény rektora számokban ismertette a hét erdélyi városban tagozattal rendelkező Gábor Dénes Főiskola tevékenységét. /Balázsi-Pál Előd: Diplomaosztás a Gábor Dénes Főiskolán. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

2003. április 14.

A fennállásának tizedik évét ünneplő Szórvány Alapítvány ápr. 12-én előadásokkal fejezte be háromnapos rendezvényét Buziásfürdőn. Két jelentős kutatáson alapuló dolgozat hangzott el az utolsó napon. Dr. Selinger Sándor, a Gábor Dénes Főiskola igazgatója Távoktatás a világhálón címmel tartott előadást. Fazakas Melinda, a Babes-Bolyai Egyetem kutatója a tankönyvszerkesztés új útjairól értekezett. Bodó Barna, a Szórvány Alapítvány irányítója zárszavában jelezte, hogy az elhangzott előadásokat kötetben kiadják. /(Szekernyés): Tízéves a Szórvány Alapítvány. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 14./

2003. május 19.

A Gábor Dénes Főiskola (GDF) erdélyi tagozatának tízéves évfordulójára szerveztek jubileumi emlékülést május 17-én Kolozsváron, amelyen fővédnökként jelen volt Szabó Vilmos államtitkár. A rendezvényen köszöntőt mondott Szabó Vilmos, Havass Miklós, a SZÁMALK Rendszerház Rt. elnöke, a GDF egyik létrehozója, dr. Selinger Sándor, a GDF Erdélyi Konzultációs Központjának (EKK) igazgatója, dr. Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) elnöke, Kerekes Sándor, a Megyei Tanács alelnöke és Boros János alpolgármester. Dr. Zárda Sarolta, a GDF kuratóriumának elnöke emlékérmeket és emléklapokat nyújtott át a több személyiségeknek, köztük dr. Selinger Sándornak, Végh Miklósnak, a GDF székelyudvarhelyi tagozata vezetőjének, Nagy Zoltánnak, a nagyváradi tagozat vezetőjének és Balló Árpádnak, a sepsiszentgyörgyi tagozat vezetőjének. /(köllő): Tízéves a Gábor Dénes Főiskola. Emlékérmeket és emléklapokat adtak át. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./

2003. május 31.

A Gábor Dénes Főiskola öt évvel ezelőtt indult be Szatmárnémetiben, idén kerül ki a második végzős évfolyam, tájékoztatott Varga György, a szatmárnémeti tagozat vezetője. A szatmárnémeti tagozaton évfolyamonként egy-egy csoport működik, jelenleg összesen hetven hallgatóval, akik a számítástechnika, az informatika elméleti és gyakorlati területein kívánnak dolgozni. A főiskolát elvégző hallgatók üzemmérnöki diplomát kapnak, amit különbözeti vizsgával mérnöki diplomaként is el lehet ismertetni. A főiskola előnye az, hogy itt hétvégén folyik a tanítás; magánoktatási formáról lévén szó, évi 600 dollár a tandíj, melyet két részletben kell befizetni. Jövőre a főiskola áttér az E-learning oktatási rendszerre, ami Romániában egyedülálló módszer - Magyarországon kísérleti formában működik -, a konzultációkra internet segítségével, chattelés formájában kerül sor. A következő iskolai évben 25 hellyel indul az évfolyam, felvételi nincs, kritérium viszont az érettségi vizsga. /(anikó): Korszerű informatika-oktatás a Gábor Dénes Főiskolán. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 31./

2003. november 22.

A régiókutatás elméletének és módszerének kérdésköréről szóló kétnapos konferenciát szervez az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Kolozsváron. A nov. 21-én kezdődött rendezvény a Magyar Tudomány Napjához kötődik. Egyed Ákos, az EME elnöke elmondta: az erdélyi magyar tudományos társaság elnöksége elhatározta, hogy ezentúl a szervezet alapítónapja körül minden évben megszervezi a most második alkalommal megrendezett konferenciát. A tavalyi rendezvényhez viszonyítva változást jelent, hogy a konferenciát ezúttal kétnaposra tervezték. A tudományos ülésszak fővédnöke Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.A konferencián átadták az MTA által alapított Arany János-díjat is, amelyet a határon túli magyar kutatóknak ítélnek oda. Idén tudományos munkásságáért dr. Uray Zoltán kolozsvári biológust, rákkutatót tüntették ki az elismeréssel. Berényi Dénes, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának elnöke a tudomány európai vonatkozású távlatait vázolta. Egyed Ákos Erdély történeti régióinak kutatásáról, Horváth Gyula, az MTA-Regionális Kutatások Központjának főigazgatója a magyarországi regionális tudományról értekezett. Benedek József, a Babes-Bolyai Tudományegyetem docense a regionális kutatási paradigmákról és régiósításról, Kolumbán Gábor, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem adjunktusa a régiókutatás módszeréről, Selinger Sándor, a Gábor Dénes Főiskola Erdélyi Konzultációs Központ igazgatója a térinformatikáról mint a régiófejlesztés nélkülözhetetlen eszközéről, Pozsony Ferenc, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke a népi kultúra táji tagoltságának kutatásáról Erdélyben és Moldovában, Balla Árpád főorvos az 1970-2002 közötti Hargita megye népmozgalmi adatairól, Csávossy György pedig az erdélyi borok tájiságáról értekezett. /Borbély Tamás: A Magyar Tudomány Napja Erdélyben. Konferencia a régiókutatás időszerűségéről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./

2003. november 24.

Nov. 22-én kiosztották a Gábor Dénes Főiskola erdélyi végzőseinek oklevelét Kolozsváron A magyarországi székhelyű tanintézet hét erdélyi távoktatási helyszínének eredményeit értékelve Kerekes Sándor, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke hangsúlyozta, bár a Gábor Dénes Főiskola által nyújtott informatikai képzés lehetővé teszi a végzősök számára, hogy a világon bárhol elhelyezkedjenek a szakmájukban, a fiatal erdélyi magyar informatikusoknak itthon kellene érvényesíteniük tudásukat, hiszen ez "előbb vagy utóbb megtérül". "A Gábor Dénes Főiskola nagyon nehéz körülmények között, ellenséges hangulatban kezdett működni Erdélyben. Az RMDSZ akkor csak az állami magyar egyetem ügyét támogatta, a magyar magánegyetem tabutéma volt" - fogalmazott Boros János kolozsvári alpolgármester. Zárda Sarolta, a főiskolát működtető Gábor Dénes Alapítvány kuratóriumi elnöke beszédében kifejtette, Selinger Sándornak, a főiskola romániai vezetőjének érdeme, hogy a román oktatási minisztérium főiskolai oklevélként és mindössze nyolc különbözeti vizsgával egyetemi oklevélként ismeri el a Gábor Dénes végzőseinek diplomáját. Az ünnepségen kiosztották a főiskola kolozsvári, nagyváradi, szatmárnémeti, marosvásárhelyi, székelyudvarhelyi, csíkszeredai és sepsiszentgyörgyi végzőseinek oklevelét. /Salamon Márton László: Tabutémából eredményes tanintézet. = Krónika (Kolozsvár), nov. 24./

2004. november 22.

„A szakmérnöki oktatás a mai napig hiányzik a magyar nyelvű romániai egyetemi és főiskolai képzés palettájáról. Ezt a hiányt hivatott pótolni a Gábor Dénes Főiskola (GDF) Erdélyi Konzultációs Központja, amelynek végzettjeit egyre inkább keresik az erdélyi és európai munkahelyeken” – fejtette ki dr. Selinger Sándor. A magyarországi főiskola erdélyi központjának igazgatója a tanintézet hétvégi kolozsvári diplomakiosztó ünnepségén elmondta, az idei végzettekkel együtt a GDF hét erdélyi oktatási helyszínén végzett okleveles mérnökeinek száma 325-re emelkedett. /Benkő Levente: Diplomakiosztó ünnepség a Gábor Dénes Főiskolán. = Krónika (Kolozsvár), nov. 22./

2005. június 21.

Juhos Szabolcs 2004-ben végezte a sepsiszentgyörgyi Gábor Dénes Főiskola műszaki informatikai szakát anyanyelvén. A diplomákat még akkor melegében összeszedték, s felvitték Kolozsvárra az RMDSZ-alapítványhoz, hogy honosítsák a főiskolai okleveleket a minisztériumban. Közel esztendeje várják a fiatalok ennek valóra váltását, ezt még mindig nem tették meg. Az RMDSZ meg csodálkozik, hogy az vékonyodik a tömegalapja, s a fiatalok külföldön keresik a jobb megélhetést. Mikor lesz már hivatalosan is elismert főiskolai oklevelük? /Ferenczy L. Tibor: Van diploma, nincs diploma?! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 21./

2006. május 27.

Elhunyt dr. Kerekes Jenő /Kolozsvár, 1919. júl. 13. – Kolozsvár, 2006. máj. 24./ professzor. Jogtudományi doktori címet szerzett. A Magyar Népi Szövetség jogi irodájának vezetője volt Bukarestben, majd 1949-től a Bolyai és a Babes–Bolyai Tudományegyetem tanára, tanszékvezetője. Nyugdíjba vonulása után konzulens tanárként működött a Sulyok István Protestáns Főiskolán és a Gábor Dénes Műszaki Informatikai Főiskola kihelyezett tanulmányi központjában. Megjelent egyetemi tankönyvei is széles látókörről tanúskodnak, foglakozott a munkajoggal, az iparvállalatok szervezésével, munkagazdaságtannal és ergonómiával. A Romániai Magyar Közgazdász Társaság alapító elnökeként nagy munkát végzett. Az erdélyi magyar közgazdasági kutatás beindításában is döntő szerepe volt. A Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság örökös tiszteletbeli elnöke, alapító és elnökségi tagja volt az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek. /Farkasné Imreh Mária: Búcsú dr. Kerekes Jenőtől (1919–2006). = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./


lapozás: 1-19




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998