udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Gardonyi Geza Szinhaz (Eger)

1992. január 22.

Reményik Sándor halálának ötvenedik évfordulója alkalmából Kolozsvárott megkoszorúzták a költő sírját a Házsongárdi temetőben, majd az Állami Magyar Színházban a költő tiszteletére összeállított műsorát mutatta be a vendégszereplő egri Gárdonyi Géza Színház együttese. Az előadást Sütő András és Tőkés László nyitotta meg. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21., Sütő András beszéde: Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./

1998. február 26.

A fennállásának ötvenedik évfordulóját idén ünneplő sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház márciusban magyarországi turnén adja elő száz esztendeje született névadójának "Vitéz lélek" című művét. A társulat hét városban mutatkozik be: Budapesten a Nemzeti Színházban március 18-án, a székesfehérvári Vörösmarty Színházban 19-én, a veszprémi Petőfi Színházban 20-án, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban 22-én, az egri Gárdonyi Géza Színházban 23-án, a kecskeméti Katona József Színházban 24-én, a turné befejezésként pedig Békéscsabán a Békés Megyei Jókai Színházban március 25-én lép közönség elé. A Tamási-mű rendezéséért (és a Tamási Centenárium szervezéséért) Bocsárdi László tavaly Kolozsvárt elnyerte az EMKE Kádár Imre-díját. (A rendező egyébként tavaly Witkiewicz "Vízityúk" című művének a színreviteléért Kisvárdán, a határon túli magyar színházak fesztiválján a legjobb rendezés díját kapta meg.) /MTI/

1999. december 7.

A Magyarországon élő Mérő Béla vállalkozott rá, hogy Székelyudvarhelyen, a székely anyavárosban létrehozza a színházat. A színházalapítás sikerült, a Tomcsa Sándor Színház az első hivatásos színiévadot 1998. nov. 6-án a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című darabbal nyitották. Mérő kifejtette: nagyszerű szakembereket sikerült megnyerniük az ország minden tájáról, de az egykori Népszínház tagjairól sem feledkeztek meg. Jelenleg már tizenegy színészünk van és egy rendezőjük, Szabó K. István, aki most végez Marosvásárhelyen. Magyarországról két színháztól kaptak komoly támogatást, a Békés Megyei Jókai Színháztól és az egri Gárdonyi Géza Színháztól. - Vannak problémáik is, hiszen az irodalmi titkárt menesztették, a közönségszervezőknek fel kellett mondani, rossz munkát végeztek. Mérő Béla emlékeztetett: ő magyarországi, és "csak a fél életemet tudom itt élni." - A mentalitással van itt némi baj, jellemezte a viszonyokat, ha ő nincs itt, megbénul a munka. - Udvarhely olyan végvár, ahonnan nincs hová visszamenni. Ráadásul Mérőt feljelentették a magyar minisztériumban, hogy miért akar Udvarhelyen színházat vezetni? Azért, mert rajta kívül más nem vállalta. /Nagyálmos Ildikó: Csak a fél életemet tudom itt élni. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 7./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998