udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 13 találat lapozás: 1-13
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Gallup Kozvelemenykutato Intezet

1993. augusztus 24.

Az aug. 24-i román sajtó közölte a Gallup Közvéleménykutató Intézet felmérésének eredményét. A megkérdezettek jelentős hányada lát fenyegetést a szomszédos országokban, Magyarországot 57 százalékuk tartotta veszélyesnek, Ukrajnát 13, Szerbiát 9, Moldovát 5, Bulgáriát 4 százalékuk. A megkérdezettek 89 százaléka ért egyet azzal, hogy a kisebbségeknek a románokkal egyenlő jogokat kell biztosítani, az ellenzők 7 százalékot képviselnek, 4 százalék határozatlan. /Egy Gallup-felmérés tanulságai. = Új Magyarország, aug. 25./

1994. november 21.

A Gallup Intézet felmérése szerint Erdélyben a magyarlakta terület lakosságának 95 %-át érdekli a Duna TV. Meglepő adat, hogy a román nézők között is ugyanannyi állandó nézője van a Duna TV-nek. /Mai Nap, nov. 21./

1996. március 30.

A román CSOP Gallup február végén készült közvélemény-kutatása szerint az ellenzéki Román Demokratikus Konvencióra szavazna a választók 26,5 %-a, ezzel először került a lista élére, megelőzve a hatalmon levő vezető kormánypártot, amely 18,8 %-ot kapna. A szélsőséges pártok is előretörtek, a Gallup szerint a Nagy-Románia Párt 6,7, a Szocialista Munkapárt 7,3 2%-ot kapna, viszont az RMDSZ tartja a 7,2 %-ot, tudósított Bukarestből Gyarmath János. /Magyar Nemzet, márc. 30./ Arra a kérdésre, hogy vannak-e szélsőséges pártok Romániában, a megkérdezettek 37,5 százaléka felelt igennel, s közülük 39,1 százalék az RMDSZ-t nevezte meg ilyen értelemben, 32,6 százalék a Corneliu Vadim Tudor vezette Nagy-Románia Pártot, 12,2 százalék a Gheorghe Funar nevével fémjelzett RNEP-et, 8 százalék a Szocialista Munkapártot említette. /Felmérés: élen a Konvenció. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

1997. július 13.

Victor Ciorbea miniszterelnök júl. 14-én kelt rendeletével kinevezte Niculescu Antalt a kormány főtitkárának helyettesévé, államtitkári rangban. Niculescu Antal hatáskörébe tartozik a Remus Opris által vezetett kormányfőtitkárságon, illetve a helyi közigazgatási szerveket koordináló kormányhivatalon belül három igazgatóság: a minisztériumok főtitkárainak munkáját irányító igazgatóság, a protokoll-igazgatóság és a jogszabályok alkalmazását felügyelő igazgatóság. Niculescu Antal kinevezésével az RMDSZ megkapta az 1996. novemberi választási eredmények alapján kialakult algoritmus, illetve a koalíciós egyeztetés szerint a szövetséget megillető nyolcadik államtitkári tisztséget. Niculescu Antal 1964. május 6-án született Marosvásárhelyen. A bukaresti Ady Endre Matematika-Fizika Líceumban érettségizett 1982-ben, majd vegyészmérnöki diplomát szerzett Bukarestben, a Műszaki Egyetem ipari vegyészeti karán, 1991-ben. Szerkesztőként /Valóság, Bukarest, 1990-1991/, majd 1991-1993 között a Friedrich Naumann Stiftung /német liberális alapítvány/ politikai tanácsosaként dolgozott, 1993-tól pedig az RMDSZ Szövetségi Elnöki Hivatalának politikai tanácsosa, Markó Béla kabinetfőnöke volt 1996. májusáig. Közben Frunda György államelnökjelölt szóvivőjeként és választási kampányfőnökeként, 1996. májusától pedig mostani kinevezéséig a Ciorbea-kormány szakértőjeként dolgozott. Alapító tagja és első elnöke volt a bukaresti MADISZ-nak /1989-1990/, tagja a MISZSZ elnökségének /1990-1992/, illetve SZKT-képviselő /1993. január ? 1995. májusa között/. A berlini Berghof Válságkezelő Központ kutatási ösztöndíjasaként etnikumközi válságkezelő tanfolyamot végzett 1994. júniusa és augusztusa között, illetve 1992-1995 között a KSZE Consult /Németország/ szervezésében etnikumközi válságkezelési tanfolyamot vezetett. Több belföldi és külföldi nemzetközi rendezvényen, értekezleten (ENSZ, EBESZ) képviselte az RMDSZ-t Budapesten, Genfben, Varsóban, részt vett a PHARE Democracy Program keretében szervezett politikai tanulmányutakon Nagy-Britanniában, Belgiumban, Németországban, továbbá az EU meghívására Dániában és Spanyolországban, illetve az amerikai kormány meghívására egyhónapos politikai tanulmányúton az Egyesült Államokban. Nős, felesége: Niculescu (Dezső) Olga, a Gallup bukaresti fiókintézetének vezetője. A magyar és román nyelv anyanyelvi szintű ismerete mellett angolul felsőfokon, németül középfokon ír és beszél, franciául alapfokon beszél. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 14., 1070. sz./

2001. szeptember 21.

A románok többsége nem ért egyet azzal, hogy Románia részt vegyen az Amerikai Egyesült Államokkal a terrorizmus elleni harcban, derül ki a Köz- és Piackutatási Központi Intézet (CSOP) által szept. 15. és 17. között végzett felmérésből, amelynek során mintegy 508 személyt kérdeztek meg. A CSOP felmérése része annak a közvélemény-kutatásnak, amelyet a Gallup International Association készített a világ több országában a szeptember 11-i amerikai terrorakciók után. A felmérésből kiderül: a románok (52 százaléka), a bolgárok (66 százaléka), a bosnyákok (47 százaléka), az észtek (53 százaléka) és a pakisztániak (62 százaléka) nem értenek egyet azzal, hogy országuk részt vegyen a terrorizmus elleni harcban. A közvélemény-kutatásból az is megtudható, hogy a franciák, a spanyolok, de mindenekelőtt a hinduk szerint az Amerikai Egyesült Államok külpolitikája negatív hatást gyakorolt országukra. /A románok többsége nem támogatja Románia részvételét a terrorizmus elleni harcban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./

2001. november 23.

Magyarországon a kormányellenes sajtókommandók újból összfrontos támadást intéztek a jobboldal hadállásai ellen, miután Dávid Ibolya nem volt hajlandó egyértelműen elítélni a baloldali politikusokat november 4-én kifütyülő tömeg viselkedését. Az eset fodrozódása elérte az ATV-t is, Bayer Zsolt a Sajtóklub c. műsor egyik résztvevője, miután keresetlen szavakkal minősítette azokat, akik 1956 november 4-én, a magyar forradalom leverésekor a szovjet oldalon álltak (mint például Horn Gyula), szilenciumot kapott az ORTT-től. Mindeközben az egyik legjelentősebb közvélemény-kutató cég, a Gallup felmérése szerint a jobboldal vezető pártszövetsége (FIDESZ-MDF) kilenc százalékponttal növelte előnyét az MSZP-vel szemben, kimutatva azt is, hogy mára a magyarországi társadalom nagyobb része a jobboldal győzelmére számít. Az SZDSZ megkapaszkodott a bejutási küszöb fölött, a nemrégiben kitört székházbotrány dacára is. (Horváth Béla kisgazda képviselő egy vaskos dokumentumcsomagot adott át a legfőbb ügyésznek azt igazolandó, hogy az SZDSZ súlyos pénzügyi visszaéléseket követett el a választási kampányban.). Az MSZP miniszterelnök-jelöltjének minap nyilvánosságot kapott lobbi-akciója pedig nem tudni milyen hatással lesz a szavazókra (Medgyessy Péter cége olyan lobbi-tevékenységért kapott 30 millió forintot, amely teljességgel szükségtelen volt: az illető döntést a Medgyessy által befolyásolható szavazatok nélkül is meghozták volna.) A baloldali pártokat hiteltelenítő gazdasági ügyek napvilágra kerülése nyilván szoros összefüggésben van a javában dúló "választási előkampánnyal". /Borbély Zsolt Attila: Anyaországi figyelő. Erőátcsoportosulás. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), nov. 23./

2002. január 23.

A Magyar Gallup Intézet felmérést készített a kedvezménytörvény támogatottságával kapcsolatban a magyarországi választópolgárok körében. A felmérésből kiderül, a véleményt kifejtők 53%-a helyeselte a kedvezménytörvényt. Ezen belül 15% kifejezetten helyesli és egyetért a határon túl élő magyarok számára nyújtott kedvezményekkel, míg 38%-a inkább csak helyesli és egyetért azokkal. A másik oldalon a megkérdezettek 27%-a ellenzi a státustörvényt, valamint 20% kifejezetten ellenzi, egyáltalán nem ért egyet a támogatásokkal. A magyar–román miniszterelnöki megállapodással kapcsolatban a megkérdezettek 18%-a úgy vélte, hogy az Orbán-kormány súlyos hibát követett el, a memorandum aláírása a magyar érdekek elárulását jelentette. A válaszadók 32%-a szerint hibás lépés volt a kormány gesztusa, de ez nem jelent különösebb veszélyt Magyarország érdekeit tekintve. Hozzávetőlegesen ugyanennyien, a megkérdezettek 30%-a úgy vélte, hogy a román–magyar megállapodás ésszerű kompromisszum volt, amely lehetővé tette a kedvezménytörvény január elsejével kezdődő életbelépését. Az alanyok 6%-a a megállapodást a magyar külpolitika egyértelmű sikereként értékelte, míg 14%-nak nem volt véleménye. - A megkérdezettek 47%-a aggódik amiatt, hogy a külföldiek tömegesen fognak hivatalosan munkához jutni Magyarországon. Az alanyok 31%-a különösebben nem tart a kisebbségi magyar munkavállalóktól, és 15%-a egyáltalán nem fél a munkaerőpiacon jelentkező esetleges versenyhelyzettől. Az aggódók aránya pártpreferencia szerint változik. Az MSZP-re vagy az SZDSZ-re szavazók 67%-a mondja, hogy aggódik. A még tanácstalan voksolók 51%-a, a FIDESZ-MDF lista támogatóinak viszont csak 27%-a aggódik a tömeges munkaerő-bevándorlástól. Hasonló megosztottság mutatható ki a mintán a miniszterelnöki megállapodás megítélése esetében is. Az SZDSZ támogatóinak 37%-a, az MSZP szavazóinak 31%-a súlyos hibának, a magyar érdekek elárulásának tartja az egyetértési nyilatkozatot. A bizonytalanok közül csupán 15%, míg a FIDESZ-MDF támogatóinak 7%-a osztja ezt a nézetet. A kormánytábor fele (49%) és a bizonytalanok 25%-a ésszerű kompromisszumnak tartja a megegyezést. Minden más szavazó-táborban azok vannak relatív többségben, akik úgy ítélik meg, hogy az aláírás hibás lépés, de nem veszélyezteti komolyan Magyarország érdekeit. A Magyar Gallup Intézet felmérésének a következtetése az, hogy a vélemények egyértelműen a pártszimpatiák szerint oszlanak meg. /Borbély Tamás: Pártpreferenciák szerint változik az Orbán–Nastase megállapodás megítélése. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

2002. március 8.

Minden hatodik román állampolgár külföldre szeretne menni, többségük dolgozni akar - derül ki egy friss Gallup-felmérésből. A megkérdezettek 17 százaléka az idén szeretne elmenni, többségük (77 százalék) azonban nem ezt az utat választaná. A legvonzóbb helyek az Európai Unió tagállamai. A felmérés szerint az emberek 9 százaléka választaná Magyarországot, 4 százalék pedig az Amerikai Egyesült Államokat, 2 százalék pedig bárhová elmenne dolgozni. Az országot elhagyni kívánók több mint fele akar dolgozni külföldön. /Vonz a külföld. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

2002. május 22.

Románia lakosságának csaknem 30 százaléka, mintegy 6,6 millió ember szegénységben él, közülük 2,3 millió a létminimum szintjén tengődik - közölte a szegénység elleni küzdelemre egy évvel ezelőtt létrehozott országos bizottság, amely szerint ugyanakkor kedvező jel, hogy ez a szám alacsonyabb, mint a tavalyi. A kormányfő, Adrian Nastase elnökletével működő bizottság szerint kedvező jel ugyanakkor, hogy a hivatalos statisztikákban tavaly 3,3 százalékkal csökkent a szegények száma. A jelentés azt hangsúlyozta, hogy megállt a román társadalom elszegényedésének folyamata és a trend pozitív irányba fordult. A román sajtó nem osztotta ezt a kormányzati optimizmust. A lapok arra hívták fel a figyelmet, hogy jelentős eltérések mutatkoznak a kormánybizottság és más — független — intézetek felméréseinek adatai között. A Gallup közvélemény-kutató intézet szerint a romániai szegények száma csaknem kétszerese annak, mint amit a kormányzati adatok mutatnak. A Gallup azt mutatta ki, hogy a szegénység 2000 decemberében mért 51 százalékos lakossági aránya ez év januárjában már elérte az 57 százalékos szintet, s 41 százalékról 49-re növekedett azoknak a száma, akik jövedelmi forrásaik elégtelenségére panaszkodnak. /Alaptalan a kormány optimizmusa. Kétszer annyi a romániai szegény, mint Nastaséék statisztikájában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

2003. október 18.

A román lakosság nagy hányada úgy véli, hogy a magyaroknak románul kellene beszélniük a romániai hivatalokban, de sokak szerint szükség van a magyar anyanyelvű oktatásra -derül ki abból a felmérésből, amelyet a román Közpolitikai Intézet (IPP) felkérésére a Gallup közvélemény-kutató cég végzett. Az Intolerancia, disszkrimináció és önkényeskedés című kutatás, egy nagyobb projekt részét képezi, amely az első ilyen jellegű felmérés Romániában. A felmérés eredményei általános elégedetlenségről tanúskodnak: a lakosság 51%-a úgy érzi, hogy az utóbbi öt évben romlott az anyagi helyzete. A nemzetiségek által élvezett jogokat Romániában, a megkérdezettek 18,7%-a "túl soknak" tartja, 44,7%-uk szerint "annyi joguk van, amennyire szükség van", 22,9%-uknak viszont nem tudnak válaszolni. A megkérdezettek 76%-a biztos abban, hogy a magyarok többsége tud románul, csak vonakodik használni a nyelvet, ugyanakkor 78%-uk ellenzi, hogy nagyobb autonómiát élvezzenek a zömében magyarlakta megyék. A felmérésbe bevont személyek több mint felének (57%) meggyőződése, hogy a magyarok soha nem hajlandók lemondani Erdély Magyarországhoz való visszacsatolásáról. Ennek ellenére a románság 54%-a szerint szükség van a magyar anyanyelvű oktatásra. A megkérdezettek 27%-a szerint a zsidóság eltúlozza a második világháborúban elszenvedett üldöztetésének mértékét, 23% úgy vélekedik, hogy ők irányítják a nemzetközi politikát és a pénzintézeteket, 15% szerint a zsidók hozzájárultak a kommunizmus hatalomra jutásához Romániában. Mintegy 14% azoknak az aránya, akik azt állítják, hogy a zsidóknak túlságosan nagy a befolyásuk Romániában, egynegyede pedig nem hisz abban, hogy a román hatóságok részt vettek a holokausztban. A román lakosság 31,5%-a szükségesnek látná, hogy katonai rezsim legyen hatalmon Romániában, és alig több mint öt százalék tartja "jónak" a demokratikus berendezkedést. /P. M.: Erős intolerancia a kisebbségekkel szemben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./

2003. november 22.

A tolerancia és a kisebbségekkel szembeni diszkrimináció volt a fő témája a Közpolitikák Intézete szervezte nov. 21-i kolozsvári vitafórumnak. Az intézet munkatársai a Gallup közvélemény-kutató intézettel közösen készített, Intolerancia, diszkrimináció és autoritarizmus Romániában című szeptemberi felmérés eredményeit ismertették. A Közpolitikák Intézete az év elején indította az Extrémizmus Romániában elnevezésű projektjét, amelynek célja elemezni a romániai közéletben megnyilvánuló intoleráns és diszkriminatív viselkedést. A projekt vezetői szembesíteni kívánják a politikai osztály, a sajtó és a civil szervezetek tagjait a jelenlegi romániai közvéleménnyel, hogy együtt dolgozzanak ki olyan programokat, amelyek hozzájárulhatnak a változtatáshoz. A román társadalomban több mint tíz évvel a forradalom után is nagy az intolerancia az etnikai, vallási és szexuális kisebbségekkel szemben. A jelentés szerint a lakosság majdnem fele úgy gondolja, hogy a romák szaporodását hatósági úton kellene megfékezni, 36 százalék szerint pedig a romáknak a társadalom többi részétől külön kellene élniük. A megkérdezettek 82 százaléka vallja azt, hogy a romák megszegik az ország törvényeit, és tíz megkérdezettből három úgy gondolja, hogy a közösség tagjait asszimilálni kellene. Az intolerancia a magyar nemzetiséggel szemben is megmutatkozik: a lakosság 81 százaléka nem ért egyet azzal, hogy a tömbben élő magyarok használhassák anyanyelvüket a közigazgatásban, és 88 százalékuk ellenzi a Székelyföld autonómiájának gondolatát. A román lakosság 46 százaléka hiszi azt, hogy az államnak nem kellene támogatnia a magyar nyelvű oktatást, és 57 százalékuk szerint a magyarok soha nem mondanak le arról a vágyukról, hogy Erdélyt visszacsatolják Magyarországhoz. A vizában egy nyugalmazott főtisztként bemutatkozó kijelentette: az ország törvényei szerint Romániában nincsenek sem magyarok, sem romák, csak román állampolgárok vannak. /Pap Melinda: Az intolerancia veszélyezteti a demokráciát. Nagy az etnikai, vallási és szexuális diszkrimináció. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./

2006. július 7.

Nem történt jogsértés – szögezte le Teodor Atanasiu védelmi miniszter, miután elemezte Constantin Croitoru tábornoknak, a Katonai Hírszerző Igazgatóság (DGIA) vezetőjének részletes beszámolóját arról, milyen következményekkel járt az igazgatóság azon rendelete, amelyben kémelhárító tiszteket bízott meg: lobbizzanak parlamenti képviselőknél, közigazgatási vezetőknél és a médiánál a minisztérium projektjeinek támogatásáért. A botrány a liberálisok által tett csapatkivonási javaslat bejelentését követően robbant ki egy újságcikk kapcsán, amely éppen a DGIA azon szigorúan titkosított dokumentumából idézett, amelyben a kémelhárító tiszteket utasították a lobbizásra. A román állampolgárok 60 százaléka úgy gondolja, hogy Romániának legkésőbb 2007 végéig ki kellene vonnia csapatait Irakból – derül ki a Gallup által a Civil Társadalomért Alapítvány megrendelésére készített felmérésből. /Gujdár Gabriella: Ki akarják lőni a hadügyminisztert. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./

2007. március 5.

Újabb mélypontra került Magyarországon a kormányfő és a kormánypártok támogatottsága. A február végén készült közvélemény-kutatás szerint Magyar Szocialista Párt (MSZP) támogatottsága 14 százalékra csökkent, míg a Fidesz 33, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) és a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) pedig 2-2 százalékon áll a Gallup szerint. Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki munkájának megítélése ismét negatív rekordot döntött: még soha ennyien nem voltak elégedetlenek a kormányfő munkájával (67 százalék), és soha nem volt ennyire alacsony a támogatottsága (20 százalék). /Mélyponton Gyurcsány Ferenc népszerűsége. = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./


lapozás: 1-13




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998