udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 68 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-68
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Gaudeamus Mûveszeti Konyvesbolt (Kolozsvar)

1999. február 4.

A múlt évben Kolozsváron, a Főtér közelében, a Szentegyház utcában megnyílt a Gaudeamus könyvesbolt. Magyari Eszter üzletvezető elmondta, hogy magyar és román nyelvű és könyveket árulnak. Magyarországi könyvek mindig kaphatók náluk. A cég alapítója és vezetője a székelyudvarhelyi Art-Impex, András Veronika vezetésével. /Kisgyörgy Réka. Örvendjünk együtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./

1999. július 14.

Júl. 12-én Kolozsváron, a Gaudeamus könyvesboltban bemutatták Málnási Ferenc, a Brassai Sámuel Líceum magyartanára Irodalmi bölcsőink Romániában című kötetét. Amint azt a szerző elmondta, a könyv - amelyben neves literátoraink szülőhelyeit sorolja fel megyék szerint - már a forradalom előtt elkészült, de kiadására csak most került sor. A Szegeden kiadott több mint 300 oldalas, a tudománynépszerűsítést és az irodalomtörténetet szerencsésen ötvöző kötet kapcsán a szerző megjegyezte: jó lenne, ha iskoláinkban felhasználható videofilm is készülhetne a könyv alapján. /Vasvári-Szabó Márta: Bemutatták Málnási Ferenc könyvét. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./

1999. szeptember 3.

Egy éve nyílt meg Kolozsváron a Gaudeamus könyvesbolt, amely kulturális intézménnyé szeretne válni, mondta András Veronka, a könyvesbolt tulajdonosa. A polcokon magyar, angol és román nyelvű kötetek sorakoznak. A vásárlók betérhetnek naponta két meghallgatni néhány klasszikus művet. Kéthetente fiatal festők és szobrászok munkáinak kiállítására is sor kerül. Havonta könyvbemutatót is tartanak, amelyek során a város híres, művészeivel is találkozhatnak majd az odalátogatók. /Majláth Orsolya: Egyéves a Gaudeamus könyvesbolt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./

1999. október 11.

Marosvásárhelyen, város központjában, a Kultúrpalota tőszomszédságában, egy kocsmából könyvesüzlet lett. Okt. 11-én András Veronika és férje, Jenő Székelyudvarhelyről Gaudeamus Könyvesbolt-hálózatuk harmadik láncszemeként, Udvarhely és Kolozsvár után, Marosvásárhelyen nyitották meg Gaudeamus libáriumukat. A boltnak hangulata van, a könyvkínálat kiegyensúlyozottsága, színvonala, változatossága szemmel látható. /Bögözi Attila: Vivát librárium! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./

2000. január 24.

Kolozsváron ünnepélyes keretek között megnyitották a Malom utcában azt a Gaudeamus könyvesboltot, amely bérgondok miatt kényszerült kiköltözni a Szentegyház utcai "otthonából". /Újra itt van a Gaudeamus könyvesbolt! = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

2000. május 4.

Kolozsváron a Gaudeamus Könyvesház bérgondok miatt költözött ki a Szentegyház utcai egyházi tulajdonban levő üzlethelyiségből. A könyvesház nemsokára visszaköltözik a Szentegyház utcába. A székelyudvarhelyi Artimpex Kft. Gaudeamus Könyvesháza tehát nemsokára újra a belvárosba költözik. Új könyvüzlet, Phoenix könyvesbolt is nyílt a városban, szintén a Szentegyház utcában, az üzlet a Promod Kft. tulajdonában van, üzletvezetője pedig Magyary Eszter. Kolozsvár több magyar könyvesboltot is el tud tartani, indokolta a nyitást az üzletvezető. /Szabó Csaba: Megnyílik a könyvesboltok utcája. Szárnyait próbálgatja a Phoenix. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

2000. augusztus 14.

Megjelent a Romániai Magyar Évkönyv 2000 /Polis Könyvkiadó, Kolozsvár/. Szerkesztette: Bodó Barna. ″Évkönyvet indítunk útjára. Ilyenként az elsőt. 1989 történelmi fordulója óta kísérlet még nem történt a romániai magyarság helyzetének általános felmérésére és bemutatására. A hangsúly az általánosságon, a teljes körűségre való törekvésen van″ - olvasható az előszóban. Az öt fejezetre osztott évkönyv (I. A demokrácia útján; II. Adatok és folyamatok; III. Magyar nyelvű oktatás és művelődés; IV. Tanulmányok; V. Kronológia, dokumentumok.) rendhagyónak mondható. A temesvári Szórvány Alapítvány által kigondolt munka tényeket, adatokat, elemzéseket közöl. Hasonló útkereső munkák a múltban is megjelentek. Bodó Barna előszavában megemlíti Sulyok István és Fritz László 1930-as, Győri Illés István 1936-os évkönyvét, illetve a Kacsó Sándor által 1937-ben szerkesztett Erdélyi Magyar Évkönyvet. Mindezek a kísérletek tiszavirágéletűnek bizonyultak. A mostani évkönyv szerkesztőinek eltökélt szándéka, hogy a megkezdett munka, a 2000-es évkönyv, elindítója legyen egy olyan hagyománynak, amely szükségszerű és egyúttal hézagpótló a romániai magyar évkönyvek kiadásában. - Az évkönyv szerzői: Bodó Barna, Szilágyi Zsolt, Bakk Miklós, Egyed Péter, Veres Valér, Ráduly Róbert, Farkasné Imreh Mária, Somai József, Kötő József, Murvai László, Szatmári Bajkó Ildikó, Dáné Tibor Kálmán, Dávid Gyula, Gál Mária, Csép Sándor, Hadházy Zsuzsa, Matekovits Mihály, Szász Jenő, Sorbán Angella, Tonk Sándor, Vetési László, Toró T. Tibor, Csűry István. A Kronológia, dokumentumok fejezetet K. Bodor András, Papp Gy. Attila, Udvardy Frigyes, Benedek Ildikó és Bodó Barna válogatták. /Nánó Csaba: Rendhagyó évkönyv. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./ Aug. 18-án Kolozsváron, a Gaudeamus könyvesboltban bemutatták a Romániai Magyar Évkönyv - 2000 című kiadványt. Benkő Samu EME-elnök az új könyv huszonnyolc szerzőjének véleményére utalva kijelentette: nem biztos, hogy az a maga teljességében tükrözi a mai magyarság helyzetét, de ismerteti a kisebbségi ember egyetlen menekülési lehetőségét: engedelmeskedni a cselekvési kényszernek. Bodó Barna, a temesvári Szórvány Alapítvány által kezdeményezett kiadvány szerkesztője, arra hívta fel a figyelmet, hogy ezt az összefoglaló adatokat tartalmazó műfajt a román kultúrában még nem fedezték fel, de a következő években ott is bizonyára nagy jövő előtt áll. Dávid Gyula, a Polis Könyvkiadó igazgatója arról beszélt, hogy az erdélyi magyarság az utóbbi tíz év alatt vágyait összetévesztette a valósággal. Sőt, sokan közülünk ma is így látják helyzetünket. Pedig ismernünk kell a jelen realitásait, szembe kell néznünk azokkal. Ez a kiadvány ilyen célból készült és ezeknek a helyzettanulmányoknak, nem publicisztikai jellegű adatismertetőknek a következő évkönyvekben is lesz folytatásuk. /Szembenézni önmagunkkal, évkönyvből. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./ Nagyváradon aug. 22-én mutatja be Bodó Barna politológus a Romániai magyar évkönyv 2000 című kötetet. Az Évkönyv öt részből áll. Az elsőben - melynek címe A demokrácia útján - Bodó Barna, Szilágyi Zsolt, Bakk Miklós és Egyed Péter értekezik a jelenlegi politikai helyzetről, a hazai politikai rendszer törésvonalairól, az RMDSZ első tíz évéről, illetve a magyar nemzet mai körvonalairól. A második rész - Adatok és folyamatok - a hazai magyarság demográfiáját és belső vándorlását taglalja, illetve gazdasági és civil kérdésköröket. A Magyar nyelvű oktatás és művelődés című harmadik rész megnevezése önmagáért beszél. A negyedik részben általánosabb, illetve szűken tematikus tanulmányok sorjáznak, majd a kötet végén szerepel egy másik nagyon hasznos gyűjtemény, az elmúlt év kisebbségpolitikai szempontból fontos eseményeinek kronológiája, 1999 közéleti krónikája, az RMDSZ-dokumentumok tára, illetve az Európai Unió országjelentése Romániáról. /Romániai magyar politikai évkönyv bemutatója a Lorántffy Központban. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 22./

2000. szeptember 4.

Reményik Sándor születésének 110. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségek záróakkordjára szept. 1-jén Kolozsváron, a Gaudeamus könyvesboltban került sor. A kiállításon Reményik-ereklyék, -kéziratok, 1918-1941 között megjelent művei, kiállított fényképek és levelezésének egy része várta az érdeklődőket. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője Reményik Sándor életéről és munkásságáról beszélt. - Az eltűnt Kolozsvárt visszahozni csak úgy lehet, ha a múltat minél teljesebben birtokba vesszük. Ahhoz, hogy egy ilyen gazdag életművet meg lehessen őrizni, egy irodalmi múzeumra lenne szükség, ahol az ilyenszerű dokumentumok biztonságban lennének - mondta többek között. /Vasvári Szabó Márta: A visszanyert fény jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

2001. január 6.

Kolozsváron a Gaudeamus könyvesbolt jan. 8-tól Bánffy Miklós-emlékkiállításnak nyújt otthont. Az érdeklődők ízelítőt kapnak gróf Bánffy Miklós sokoldalú írói, képzőművészeti és közéleti tevékenységéből. Jan. 10-én Bánffy Miklós életéről és munkásságáról Dávid Gyula irodalomtörténész tart előadást. /Bánffy Miklós-emlékkiállítás. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./

2001. január 29.

A Korunk Holnap-honlap című idei első számát a folyóirat főszerkesztője, Kántor Lajos jan. 26-án mutatta be Kolozsváron, a Gaudeamus könyvesboltban. Ugyanitt tekinthető meg a Korunk 1990-2000 közötti számaiból rendezett, vásárlással egybekötött kiállítás is. Készítette Tettamanti Béla. /Korunk: Holnap-honlap. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

2001. február 3.

Kolozsváron, a Gaudeamus könyvesboltban ingyenes bábszínházi előadást tartanak, a Puck Bábszínházzal kötött egyezség alapján fellépnek a György László vezette magyar tagozat bábosai. /(németh): Bábszínház a Gaudeamus könyvesboltban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

2001. március 16.

Márc. 14-én Kolozsváron, a Gaudeamus könyvesboltban megnyílt Takács Gábor ex libris kiállítása. Takács Gábor mintegy húsz kisgrafikai munkáját mutatta be. Az egyik legismertebb ex libris gyűjtő, Gábor Dénes méltatta a Gy. Szabó Béla nyomdokain haladó Takács Gábor érdemeit. /Takács Gábor ex libris kiállítása a Gaudeamus könyvesboltban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

2001. május 14.

Május 12-én Kolozsváron,a Gaudeamus könyvesboltban Dúl Antal teológus, filozófus Hamvas Béla munkásságáról tartott előadást. Hamvas tanítványként, kortársként és életmű-szerkesztőként beavatotthoz mért lényegi vonatkozásokat ragadott meg, aki professzorát kiváló szellemi tanítónak nevezte. - Hamvas Béla Kerényi Károllyal, Németh Lászlóval és még néhány értelmiségivel együtt eszmei kört alapított a görög szépségideál jegyében. Vallásfilozófiájában központi helyet foglalt el a kereszténység és a nagy múltú keleti vallások hitvilágának az összevetése. /Borbély Tamás: A változó vallásosság Hamvas Béla nyomán. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

2001. május 17.

Kudor István /Bánffyhunyad/ népi ihletésű művészi fafaragásaiból nyílik kiállítás máj. 21-én Kolozsváron, a Gaudeamus Könyvesboltban. A tárlat anyagát Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője mutatja be. A művész a kolozsvári Műegyetem Építészeti Karának végzettje. Faszobrászatot a családban és a kolozsvári szabadegyetemen tanult. Kiállításai, többek között, Nagyváradon, Bánffyhunyadon, Budapesten, Augsburgban, Berlinben voltak. /Művészi fafaragások a Gaudeamus könyvesboltban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

2001. május 23.

Kolozsváron, a Gaudeamus könyvesboltban Kántor Lajos mutatta be Kudor Istvánt, a bánffyhunyadi építészmérnök-fafaragót, kiállítása megnyitóján. Munkái révén Kalotaszeg népművészete még inkább bekerült a nemzetközi körforgásba, akárcsak saját, a népművészetből és a magyar történelemből ihletődött művészi fafaragásai. /Németh Júlia: Könyvek és fafaragványok. Megnyílt Kudor István kiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

2001. szeptember 29.

Kolozsváron a Gaudeamus könyvesház vendége volt Bulányi György /Budapest/ piarista tanár szept. 27-én. A kereszténység a 21. században címmel tartott előadás. Bulányi a magyarországi Bokor keresztény szövetségről beszélt. A gyülekezet az eseményeket követően levélben fordult az amerikai elnökhöz, hogy felhívja a figyelmét a béke fontosságára az erőszakos visszavágással szemben, hiszen "Isten akarata a megbocsátás". Jézus tanítványainak követniük kell a jézusi példát: háború helyett a békét hirdetni, annak megvalósításán munkálkodni, alázattal szolgálni, és megetetni az éhezőket. A továbbiakban szó esett a történelmi egyházak szerepéről, a múltbeli igazságtalanságokról, végül az atya felvázolta azokat a feltételeket, amelyek teljesítésével a keresztény ember megvalósíthatja Jézus országát itt, a Földön. - Bulányi könyvei megtalálhatók a Gaudeamus könyvesházban. /Sándor Boglárka Ágnes: A kiátkozott békekövet. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

2002. június 15.

Jún. 13-án Kolozsváron, a Gaudeamus könyvesboltban a Koinónia Kiadó /Kolozsvár/ mutatta be legfrissebb köteteit. Kecskeméthy István /1864 és 1938/ fordításában megjelent a Biblia. Visky András, a Koinónia Könyvkiadó igazgatója közölte, hogy a kézirattal való foglalkozás öt éve komoly folyamat volt. A könyvvel kapcsolatos beszélgetéseket, szakmai reflexiókat a kiadó külön kötetben jelenteti meg. További bemutatott könyvek: Visky Ferenc Fogoly vagyok című kötete, amelynek alcíme 70 történet a börtönről és a barátságról, írója pedig a szamosújvári börtönben töltött éveiről beszél, Visky András Írni és (nem) rendezni, valamint a Transylvania Anno Domini MMI című kiadványok. Az utóbbi szép kötet, egy fotóművész lefényképezte a "táj sebeit", a kastély-, templom- és várromokat. Még nem készült el Hervay Gizella Kobak könyve, valamint Berszán István A válogatott útibatyu című munkája. /Köllő Katalin: Könyvek szépsége és szomorúsága. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15/

2002. október 9.

Okt. 7-én Kolozsváron, a Gaudeamus Könyvesházban Bajor Andor 75. születésnapján emlékeztek az íróra. A szervező Koós Ferenc Kulturális Alapítvány nevében Varduca György köszöntötte Bajor Andor özvegyét, valamint az érdeklődőket. Az író életművét a pályatárs és legjobb barát, Fodor Sándor méltatta, akinek távollétében sorait Jancsó Miklós színművész tolmácsolta. Szatírái, stílusparódiái által lett a legnépszerűbb írók egyike. A cenzúra fokozott érdeklődésének köszönhetően néhány évig nem is közölhetett, majd 1951-55 között a Napsugár szerkesztőségében fejtette ki tevékenységét, ebben az időben meséket, gyermekregényeket írt, többek között az Egy bátor egér viszontagságait. /Sándor Boglárka Ágnes: A próféta-író emlékezete. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

2002. december 5.

Dec. 3-án Kolozsváron, a Gaudeamus könyvesboltban Lászlóffy Aladár mutatta be a Bolyai /Polis Kiadó, Kolozsvár/ című kötetet, amely Székely János, Farkas Árpád, Magyari Lajos, Páskándi Géza, Szilágyi Domokos, Lászlóffy Aladár, Mandics György és M. Veress Zsuzsanna a két Bolyai, apa és fiú emlékének szentelt verseit gyűjtötte össze. /Ö. I. B.: Bolyai-est, irodalommal és zenével. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./

2002. december 13.

Karácsonyi könyvvásárt rendezett a Koinónia Kiadó Kolozsváron, a Gaudeamus könyvesboltban. Visky András, a Koinónia Kiadó vezetője öt gyermekkönyvet /Hervay Gizella: Kobak könyve, Szilágyi Domokos-Vermesy Péter: Pimpimpáré, Egyed Emese: Levélajándék, Szűcs Teréz: CsodÁllatos könyvecske, Berszán István: Válogatott útibatyu / hozott a vásárra. A Kobak könyve a Gaudeamus könyvesbolt sikerlistája szerint novemberben a harmadik legjobban vásárolt kiadvány volt. /G. A. T.: Gyerekkönyvek szépen, okosan. = Krónika (Kolozsvár), dec. 13./

2003. január 25.

Jan. 24-én Kolozsváron, a Gaudeamus könyvesboltban Dávid Gyula bemutatta a politikus és irodalmár gróf Bánffy Miklós 1944 és 1952 között írt leveleit és naplóját tartalmazó Bánffy Miklós estéje /Polis Könyvkiadó, Kolozsvár/ című kötetet. A kötet egy szétszakadt család tükörképe. Az öreg férj itt maradt, Bánffy Miklósné Váradi Aranka színésznő a budapesti Nemzeti Színház tagjaként élt a fővárosban, Katalin lányuk amerikai diplomata katonatiszt férjét követte Marokkóba, ahol fordítói-írói kvalitásai révén világirodalmi elismertségre tett szert. /Ördög I. Béla: Bánffy Miklós estéje. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./ Részben Katalin fordította angolra a Bánffy-trilógiát, melyet nemrég ültettek át francia nyelvre is. A Megszámláltattál - És híjával találtattál - Darabokra szaggattatol történelmi regényciklust az ötvenéves tiltás után a Polis Kiadó egy éve jelentette újra meg. /Gál Andrea: Levelek Bánffy Miklós estéjéről. = Krónika (Kolozsvár), jan. 25./

2003. május 26.

Márton Zoltán Kolozsvárról elszármazott fotóművész 1994 és 2000 között hat alkalommal vett részt a csíksomlyói búcsún, ahol felvételeken örökítette meg a búcsú minden mozzanatát: a napfelkeltét a helyszínen, a kegytemplomi várakozást és áhítatot, a felvonulást a keresztúton, a szentmisét, a levonulást, a passiójátékot. Gyűjteménye megjelent A búcsú - Pünkösd Csíksomlyón /Idea DesignPrint Kiadó/ címmel. A kiadvány bevezetőjében a csíksomlyói ferences testvérek nevében P. Márk József OFM méltatja a közel ötszáz esztendős hagyományra visszatekintő, minden pünkösdkor százezreket mozgósító magyar keresztény ünnepi esemény jelentését és jelentőségét. Márton Zoltán fotókötete a budapesti ünnepi könyvhéten jelenik meg. Kolozsvári bemutatója máj. 27-én lesz a Gaudeamus könyvesboltban. A kötetet Jakab Gábor plébános, a Keresztény Szó főszerkesztője és Feleki Károly, a Képzőművészeti Egyetem fotótagozatának tanszékvezető tanára mutatja be. /Ö. I. B.: A csíksomlyói búcsú - képekben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26/

2003. május 29.

Máj. 27-én Kolozsváron a Gaudeamus Könyvesbolt adott otthont Márton Zoltán A búcsú - Pünkösd képekben című fotókötete bemutatójának. Márton Zoltán egy évtizede Svédországban él, hat évnyi rendszerességgel jár a csíksomlyói búcsúra, ott készült fényképeből állt össze a könyv. Jakab Gábor plébános, a Keresztény Szó főszerkesztője kifejtette, a búcsúra elzarándokolók nem pusztán kíváncsi turisták, hanem életünk értelmét és ehhez energiaforrást keresők százezrei. /Ö. I. B.: Békés, hasznos agresszivitás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

2003. június 6.

A Koinónia Kiadó legújabb könyveiből tartottak bemutatót jún. 4-én Kolozsváron a Gaudeamus Könyvesboltban. Hat verseskötet látott napvilágot, amelyek közül többel megismerkedhet majd a Budapesten június 12-én kezdődő könyvhét közönsége is - jelentette be Visky András. Kovács András Ferenc Vásárhelyi vásár című művét Deák Ferenc illusztrálta. Bogárdi Szabó István budapesti teológus (és néhány hete püspök) munkája Közelítések és közeledések címmel jelent meg a kolozsvári piacon. Kecskeméthy István, a Beszéljünk nyíltan kötet szerzője nemcsak teológus, de kiváló, szellemes, sokoldalú publicista hírében is áll. Visky Ferenc könyve a Méz a sziklából címet viseli. /Ö. I. B.: Költőseregszemle a Gaudeamusban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./

2003. június 28.

Jún. 26-án Kolozsváron, a Gaudeamus könyvesboltban bemutatták Banner Zoltán köteteit. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője beszélt az Erdős I. Pálról szóló monográfiáról és a Szó, eszme, látvány című szöveggyűjteményről. /Sándor Boglárka Ágnes: A művészeté volt a főszerep a Gaudeamusban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./

2003. július 5.

A Kriterion Könyvkiadó nyolcvan év elmúltával jelentette meg a Tizenegyek című antológiát, az eredeti kötet hasonmásában, illetve külön kötetben foglalkozott annak jelentőségével, Egy antológia elő- és utóélete (1923-2003) címmel. A kettős kiadvány szerkesztője Cseke Péter, akinek Paradigmaváltó erdélyi törekvések című tanulmánykötetét (amelyet szintén a Kriterion adott ki, Gordiusz sorozatában) a Tizenegyekkel egy időben mutatták be júl. 3-án Kolozsváron a Gaudeamus könyvesboltban. A csoport rövid életűnek bizonyult ugyan, ám tagjai annál jelentősebbek. A legismertebb nevek: Tamási Áron, Kacsó Sándor, Maksay Albert, Balázs Ferenc, Jancsó Béla, Kemény János. De nem szabad megfeledkezni a többiekről sem: Dobay István, Finta Zoltán, Jakab Géza, Mihály László és Szentiványi Sándor nevével teljes a lista. A méltató külön kiemelte: Cseke Péternek ez a harmadik ilyen jellegű munkája, hiszen korábban már földolgozta az Erdélyi Fiatalok irodalmi csoportosulás történetét, illetve Makkai Sándor Nem lehet! című vitairatát. /Sándor Boglárka Ágnes: Bemutatták a Tizenegyek hasonmáskötetét. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./

2003. július 11.

Júl. 9-én Kolozsváron, a Gaudeamus Könyvesboltban bemutatták Sepsi Dezső Helyettem című verskötetét. A szerző huszonöt évvel ezelőtt a hazai és a kolozsvári táncházmozgalom egyik alapembere volt, aki az Ördögszekér együttesben muzsikált. /Ördög I. Béla: Muzsikusból költő. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./

2003. október 22.

Két új kötettel gazdagodott a Komp-Press kiadó Ariadné Könyvek sorozata: Bodó Barna Talpalatnyi régiónk és Egyed Péter Szabadság és szubjektivitás című kötetét okt. 20-án mutatták be Kolozsváron, a Gaudeamus könyvesboltban. Bodó Barna kötete a 90-es évek folyamán született írásokat, konferenciákon megtartott előadásokat tartalmaz. Központi témája Közép-Kelet-Európa térségeinek politikai folyamatai a 89-es változások sodrában. Mindezt a szerző két alaptendencia tükrében ábrázolja: a modernitás hagyományainak erőteljes fennállása, illetve a posztmodernitás folyamatának beindulása. Egyed Péter gyűjteményes esszékötete műfajilag igen változatos. Az írások nagyrésze a kisebbségi kérdéssel foglalkozik. /S. B. Á.: Új Ariadné-könyvek kisebbségről, regionalizmusról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

2003. december 8.

Háromnapos könyvvásárt tart a Kriterion Könyvkiadó dec. 11-13. között Kolozsváron. H. Szabó Gyula, a kiadó igazgatója elmondta, 2000-ben elkezdett Kriterion-napokat szeretnék folytatni. Megígérte részvételét az Erdélyi Múzeum Egyesület, az Erdélyi Híradó, a Glória, a Koinónia, a Komp-Press és a Korunk, a Művelődés, a Kalota, a Tinivár és a Helikon, természetesen a Kriterion is, és a Gaudeamus könyvesbolt. /S. B. Á.: Adventi könyvvásár. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./

2003. december 18.

A budapesti Noran Könyvkiadó Erdéllyel kapcsolatos sorozatának harmadik kötete, Sas Péter Mesélő képeslapok - Kolozsvár 1867-1919 című, a hajdani kincses várost bemutató könyve a napokban jelent meg. A sorozat előző két kötete, a Nagyváradról mesélő képeslapok és az Ady Erdélyben című is kapható. /A Noran Kiadó Erdély-sorozata a Gaudeamus Könyvesboltban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-68




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998