udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 18 találat lapozás: 1-18
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Geml Jozsef Tarsaskor

2004. április 14.

Temesváron a Geml József Társaskör húsvéti bált szervezett. A nagy sikerű bál bevételét a józsefvárosi RMDSZ-ház, a Geml József Társaskör székhelyének javítására fordítják. /(Sz. I.): Bál a székház javítására. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 14./

2004. június 1.

Együttműködési szerződést írt alá Temesváron a helyi Geml József Társaskör és a Zákányszéki Gazdálkodók-Vállalkozók Egyesülete. A két civil szervezet együttműködése információcserére, közös pályázatok benyújtására, kiállítások, kulturális műsorok cseréjére és gazdasági jellegű kapcsolatok kiépítésére terjed ki. A Szegedtől 20 km-re fekvő Zákányszék zöldség- és gyümölcstermesztéséről híres, az újdonsült temesvári partnereket máris meghívták a Szent István napján Zákányszéken tartandó hagyományos paprika- fesztiválra. /(Pataki Zoltán): Határon átnyúló civil együttműködés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./

2004. július 27.

A tevékenységek összehangolására és az RMDSZ-szel való jobb együttműködés érdekében egy évvel ezelőtt 54 temesvári és Temes megyei civil szervezet Civil Tanácsot hozott létre. A 24 tagú választott testület öt szakbizottságban fejti ki tevékenységét. Erdei Ildikó, a Temes megyei Civil Tanács elnöke elmondta, hogy a régebbi közművelődési egyesületek (Ormós Zsigmond Társaság, Bartók Béla Dalárda, lugosi irodalmi kör) mellett 1990-ben újak alakultak, a Bartók Béla Alapítvány, a Temesvári Magyar Nőszövetség és a Szórvány Alapítvány. Velük egy időben kezdte meg működését a Máltai Segélyszolgálat, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, valamint két ifjúsági szervezet, a TEMISZ és a TMD (Temesvári Magyar Diákszervezet). 1998–1999-ben az RMDSZ képzési programot kezdeményezett olyan személyeknek, akik civil szervezetek létrehozására vállalkoztak. Ennek eredménye, például, a jól működő Végvárért Alapítvány, valamint a Geml József Társaskör. A Civil Tanácsot megválasztó fórumra a történelmi egyházak képviselőit is meghívták. A civil vezetőtestület megalakulásával kétkamarás lett a Temes megyei magyar közösség vezetése. A civilek véleményezhetik az RMDSZ vezetősége, a TKT határozatait, egyszeri újratárgyalását is kérhetik, maguk is nyújthatnak be javaslatokat. A jobb kapcsolattartás érdekében kialakítottak egy közös adatbázist. /Szekernyés Irén: Új helyzetben a civil szervezetek. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 27./

2004. július 30.

A budapesti Magyar–Román Baráti Társaság elnöke, Tóth János újabb kapcsolatépítési szándékkal járt Temesváron. Tagságuk keresi a magyar és a román nép múltjában és jelenében a barátság kinyilvánítására lehetőséget nyújtó érintkezési pontokat. Temesváron Eftimiu Murgu születése 200. évfordulójának megünneplésére (2005. december) keresett partnereket. Vaslui mellett szeretne a budapesti Magyar–Román Baráti Társaság egy olyan obeliszket felállítani, amelynek kétnyelvű feliratában azt is megörökítenék, hogy Stefan cel Mare ottani győztes csatájában ötezer székely és ezernyolcszáz erdélyi katona vett részt. Tervük megvalósításában számítanak az ottani Román–Magyar Baráti Társaság támogató együttműködésére. Tóth János elnök a baráti társaság temesvári partnerszervezetével, a Geml József Társaskör vezetőivel is tanácskozott, meghívta őket a szeptemberben megrendezésre kerülő budapesti Civiliáde rendezvényre. /(Sz. I.): Civil kapcsolatok a magyar–román barátságért. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 30./

2004. augusztus 6.

Temesváron a Geml József Társaskör alelnöke, Pelcz Rozália népdalcsoportot alakított a tagság jó hangú lányaiból, asszonyaiból. Felkérték Gáspár Mária zenetanárnőt, hogy irányítsa közös éneklésüket. Gáspár Mária, a Bartók Béla Dalárda karnagya tanárként a Bartók Líceumban is vezet népdalcsoportot. /(Sz. I.): Új népdalcsoport alakult. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 6./

2005. január 31.

Temesváron a Geml József Társaskör január 29-én rendezett farsangi mulatságán, sok temesvári magyar is részt vett, a jelenlévők gratuláltak a társaskör elnökének, Marossy Zoltánnak alprefektusi kinevezéséhez. Pelcz Rozália alelnök mondott beszédet. /(Sz. I.): A gemlesek bálon ünnepelték az alprefektust. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 31./

2005. március 21.

Temesváron a Geml József Társaskör összejövetelt szervezett a hét végén a Bartók Béla Elméleti Líceum nagytermében. A rendezvényen Marossy Zoltán alprefektus, a társaskör elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Elmondta, hogy a városrészben kapott RMDSZ-székház még nincs abban az állapotban, hogy összejöveteleket lehetne szervezni benne. Megemlékeztek névadójuk, Geml József (1858–1929) névnapjáról. Koszorúzásra nem kerülhetett sor, mert az egykori polgármesternek kijáró örökös sírhelyet a kommunista diktatúra idején a városvezetők kiárusították, földi maradványait eltüntették. A társaskör lányai, asszonyai hímes tojást, húsvéti díszeket és kézimunkát állítottak ki, végül a társaskör Nefelejcs népdalcsoportja Gáspár Mária zenetanárnő vezényletével tavaszköszöntő népdalokat adott elő. /(Sz. I.): A névadó ünneplése és kiállítás a Geml Társaskörben. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 21./

2005. április 20.

A tíz éves Budapesti Magyar-Román Baráti Társaság a Kárpát-medencében élő népek közötti együttműködés, a jószomszédi viszony támogatását tűzte ki célul, hangsúlyozta Tóth János, a társaság elnöke. Együttműködési megállapodást kötöttek a Budapesti Román Egyesülettel, a csíkszeredai, temesvári és aradi Román–Magyar Baráti Társasággal, eredményes kapcsolat alakult ki a temesvári Geml József Társaskörrel, továbbá a kaposvári és békéscsabai Magyar–Román Baráti Társasággal, illetve több más Magyarországon és Romániában működő hasonló társasággal. Az Aradi Román–Magyar Baráti Társasággal eddig három alkalommal rendeztek közös fórumot, történelmi témákban, illetve Budapesten tavaly bemutatták – a szerző részvételével – Péterszabó Ilona újságíró 1956-57-es temesvári perekről szóló könyvét. /’56 után 57-en … a temesvári perben(Arad, 2002)/ Részt vettek 1997-ben a Csíkszereda–Sepsiszentgyörgy vasútvonal megépítésének századik évfordulóján rendezett ünnepségen. Idén többek között kerekasztal beszélgetést szerveznek Budapesten Eftimie Murgu születésének 200 éves évfordulója tiszteletére. Részt vesznek továbbá azon a minden évben sorra kerülő szegedi rendezvényen, amelyen Kossuth és Balcescu 1849. július 4-i találkozójára emlékeznek. /Guther M. Ilona: A Budapesti Magyar–Román Baráti Társaságról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./

2005. május 24.

Hatodik alkalommal rendezték meg Újszentesen a kétnapos pünkösdi népdalvetélkedőt. Részt vettek az énekversenyen a szentesi és sándorfalvi (Magyarország), valamint a muzslai (Szerbia-Montenegró) gyermekek is. A DKMT régió e három településével Újszentes testvér-települési kapcsolatot tart fenn. Lugosról, Végvárról és Temesvárról is érkeztek népdalénekesek. /Temesvárról a Bartók Béla Elméleti Líceumból és a Gerhardinum Római Katolikus Líceumból/. Guttman Mihály kolozsvári zenetanár, a Romániai Dalszövetség tiszteletbeli elnöke a díjkiosztáson elismeréssel szólt a versenyzők felkészültségéről. Végül a gálaműsorban fellépett a dettai Búzavirág, a végvári Csűrdöngölő, a muzslai Margaréta, a Geml József Társaskör Nefelejcs csoportja, valamint a Bartók Líceum citera-együttese. /Szekernyés Irén: A zenei anyanyelv ünnepe Újszentesen. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 24./

2005. augusztus 15.

Az idei Majláthfalvi hétvége egyszerre volt a hagyományok megőrzésének és új hagyományok teremtésének a színtere. A hagyományosan az augusztus 15-i templombúcsúhoz kötődő népművészeti seregszemle továbbéltetése ugyanis a megőrzés szándékát jelzi, míg az immár második alkalommal megszervezett bográcsos verseny egy új hagyomány megszületését bizonyítja. A helybeli római katolikus templomban tartott szentmise után kezdődött a bográcsos verseny, a rendező a Pro Majláth Egyesület volt. Az Aradi Művészeti Líceum fúvószenekara a főutcán végighaladva köszöntötte a falunapok résztvevőit. Matekovits Mihály műsorvezető sorra jelentette be a fellépő együtteseket: simonyifalvi Pitypang, pécskai Búzavirág, temesvári Geml József Társaskör Nefelejcs hagyományőrző népdalcsoportja, majláthfalvi Nefelejcs, kisiratosi Gyöngyvirág, kisperegi Peregi Rózsás népi táncegyüttes stb. /Kiss Károly: 34. Majláthfalvi hétvége. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 15./

2006. január 21.

Temes megyében az egyszázalékos adófelajánlásból 195 588 új (majdnem kétmilliárd régi) lej gyűlt össze tavaly a civil szervezeteknek. A múlt évtől kezdve minden romániai adófizető polgár rendelkezhetett arról, hogy a 2004-es személyi jövedelemadójának (szja) egy százalékát az általa kiválasztott egyesület, alapítvány, nonprofit szervezet támogatására ajánlja fel, vagy meghagyja az államkasszának. Arról, hogy ez a 195 588 lej hány Temes megyei szervezet között oszlik meg, nem adtak felvilágosítást. A szórványoktatás támogatására hivatott Bartók Alapítvány elnöke, Halász Ferenc elmondta, hogy számlájukra körülbelül húszmillió régi lej érkezett. Körülbelül ugyanennyit kapott az Erdélyi Kárpát Egyesület bánsági osztálya is. A többek között tudományos kutatással foglalkozó Szórvány Alapítványnak eddig hozzávetőlegesen 1,5 millió régi lejt utalt át a kincstár, de Kása Zsolt munkatárs szerint ennél többre számítottak. A START Tanácsadó és Továbbképző Iroda sem kapott ennél többet; Magyari Sára elnök elmondta, hogy ezt az összeget kipótolják és a magyar tannyelvű iskolák vagy tagozatok könyvtár-támogatására fordítják, pályázati kiírással. A Geml József Társaskör alig egymillió régi lejnyi támogatásban részesült, mint Marossy Zoltán elnök elmondta. /Pataky Lehel Zsolt: Egyszázalékos adófelajánlás. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 21./

2006. január 30.

A Geml József Társaskör /Temesvár/ farsangi bálja nagy érdeklődésnek örvendett. A zenekar “pihenőibe” a szervezők Mátray László színművész Borban az igazság versműsorát iktatták be. Az előadás a Csiky Gergely Színház ajándéka volt. A társaskör ugyanis hűséges közönsége a helyi színháznak. Marossy Zoltán alprefektus, a társaskör elnöke közölte, jelentős lépések történtek a székház ügyében. A helyi RMDSZ a napokban vásárolt székházat abban a városrészben, ahol a Geml Társaskör működik, s mivel nem szándékozik a Magyar Házból kiköltözni, szerződéssel átengedte azt a civileknek. /(Sz. I.): Székházuk felújításáért báloztak. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 30./

2006. május 15.

A hét végén tartotta tisztújító közgyűlését Temesváron a helyi Geml József Társaskör. A baráti társaság évente új vezetőséget választ. – Szükség van erre, hogy a tagságot megmozgassuk – fejtette ki Marossy Zoltán alprefektus, a társaskör elnöke. Marossy Zoltán hivatali elfoglaltsága miatt fontolgatta, hogy átadja másnak a vezetést, a tagság kérésére azonban továbbra is vállalta civil szervezet irányítását, amelynek létrejöttében döntő szerepet töltött be. A kör tagjai kedvelik a tavasztól őszig havonta megrendezett kirándulásokat, a kéthetente tartott teadélutánokat, a hobbi klubot, a Nefelejcs népdalcsoportban való éneklést, a közös bálozásokat és a névadójuk, Geml József polgármester emlékét idéző Geml-napokat. /(Sz. I.): Tisztújítás a Geml Társaskörben. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 15./

2006. augusztus 14.

Augusztus 12-én, szombaton kezdődött a 37. Majláthfalvi hétvége. A főszervező most nem Sipos György volt, hanem Matekovits Mihály. Az Arad megyei magyar népi táncegyüttesek seregszemléje korábban a Majláthi Vasárnap elnevezést viselte. A szabadtéri színpadon sorra lépett fel a pécskai Búzavirág, a temesvári Bokréta együttes citerazenekara, a kisperegi Peregi Rózsás, a temesvári Geml József Társaskör kórusa, a simonyifalvi Leveles, a vingai bolgár tánccsoport, a kisiratosi Gyöngyvirág, a majláthfalvi Nefelejcs és a kisiratosi férfikórus. /Kiss Károly: 37. Majláthfalvi hétvége. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 14./

2008. január 21.

Új vezetőséggel kezdi a 2008-as évet Temesváron a Geml József Társaskör. Az elmúlt hét végén tartotta éves beszámoló közgyűlését a Sági úti negyed és részben a Józsefváros magyarságát összefogó civilszervezet. Marossy Zoltán alprefektus, a Társaskör elnöke beszámolt az előző év rendezvényeiről, az RMDSZ-szel közösen használandó székház felújításában elért eredményekről, de a problémákról is. A felújított épületben könyvtárat és klubhelyiséget is szeretne működtetni a tagság. Marossy Zoltán sokrétű elfoglaltsága miatt nem tudja vállalni az elnöki tisztséget, a tagság Kiss Ferenc tanfelügyelőt választotta elnöknek. /(Sz. I.): Tisztújítás a Geml József Társaskörben. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 21./

2008. május 31.

Temesváron a városhoz kötődő két jeles személyiség születésének évfordulója kapcsán rendeztek művelődéstörténeti vetélkedőt május 30-án az általános iskolásoknak: Kós Károly műépítész, grafikus, író és politikus 125 éve született Temesváron, Geml József, a város első világháború alatti polgármestere pedig 150 éve született Temesrékáson. A vetélkedőt a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet és a Geml József Társaskör szervezte. A tanulókat a Kiss Ferenc tanfelügyelő (a társaskör elnöke), Bíró Anita rajztanár, Szekernyés Irén, a magyar színház irodalmi titkára és Marossy Lóránt (a TEMISZ részéről) alkotta zsűri pontozta. /Pataky Lehel Zsolt: Kós Károlyból és Geml Józsefből „vizsgáztak”. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 31./

2009. április 27.

Temesváron éves beszámoló és tisztújító közgyűlését tartotta a Geml József Társaskör most, a józsefvárosi RMDSZ Házban, amely Geml székházként is működik. Kiss Ferenc elnök, tanfelügyelő megtartotta az előző évre vonatkozó beszámolót. A tisztújítás nem hozott lényeges változást: a régi vezetőséget (Marossy Zoltán, Kiss Ferenc, Szekernyés Irén, Venczel Hajnal, Welebny Erzsébet) erősítette meg tisztségében a tagság. Az elnöki teendők visszakerültek Marossy Zoltánhoz, aki alprefektusi elfoglaltsága miatt mondott le ezekről időlegesen. /Pataki Zoltán: A Geml Társaskör közgyűlése. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 27./

2009. november 2.

A lap munkatársai beszámoltak arról, hogy a régióban az RMDSZ és a magyar civilszervezeteknek az elmúlt húsz év alatt hol sikerült saját ingatlanhoz jutniuk. Arad megyében az RMDSZ székházát később az egykori tulajdonos örököse(i) visszakérték. Az RMDSZ és az alakuló magyar civil szervezeteket, köztük az AMISZ, a Kölcsey, egy évtizedig voltak a székházban, majd jelentkeztek az örökösök. Az RMDSZ és a civilszervezetek 2006. március 15-én költözhettek a Püspökség utcai épületbe, jelenleg is itt vannak. Most lehetőségük van méltányos áron megvásárolni a székházat. Ez fontos lenne, mert a Jelen Ház mellett az aradi magyarság kapna még egy saját házat. Az Arad megye más településein működő civil szervezetek nem rendelkeznek saját ingatlannal. Jelenleg Arad megyében körülbelül 25 magyar civilszervezet létezik. Nem sikerült Pankotán megvásárolni Csiky Gergely szülőházát, s abból magyar közösségi házat kialakítani. Hunyad megyében 16 magyar RMDSZ-szervezet van, közülük egyedül petrillai székház saját tulajdonú: 2001–2002 táján vásároltak egy tömbházlakást, amelyben az RMDSZ székháza működik. A megye többi településén bérlik a székházakat, mivel a pártok törvénye nem teszi lehetővé a székházak megvásárlását, ismertette a helyzetet Széll Lőrinc, a szövetség megyei ügyvezető elnöke. A civil szervezetek nagyobb ingatlanvagyonnal rendelkeznek. A megyeszékhely, Déva magyarsága 2003-ban kapta vissza a csángótelepen lévő Magyar Házat. Pontosabban az önkormányzat 49 évre koncesszióba adta a Petőfi Egyesületnek, illetve a Segesvári Miklós Pál Egyesületnek a telep hagyományos közösségi központját. Azóta a telepi Magyar Ház a dévai magyarság egyik „erődje”: bálokat, előadásokat, kulturális rendezvényeket szerveznek benne. Hasonló a helyzet a vajdahunyadi Magyar Házzal, mely a Hunyadi János Humanitárius Társaság tulajdona. Orvosi rendelő és internetklub, valamint nyugdíjasklub működik benne, de kicsi a befogadóképessége. Ezért a régi ház tőszomszédságában, ugyanazon a telken a Corvin-Savaria Társaság egy újabb, lényegesen nagyobb, emeletes házat épített az utóbbi években, részben Vas megyei anyagi támogatással. 2007 óta szinte valamennyi rendezvény ott zajlik, és néha az is szűknek bizonyul. Ez is eltörpül a dévai Téglás Gábor Iskola mellett. Hunyad megye egyetlen magyar nyelvű középiskolája állami intézmény, az épület azonban, amelyben működik, a Geszthy Ferenc Társaság tulajdonát képezi. A 2002 őszén alakult társaság eleve így vélte megóvhatónak a magyar oktatást az esetleges állami önkénytől. Szintén az oktatáshoz köthető a Zsil-völgyi kezdeményezés. Még a kilencvenes évek végén az Iskola Alapítvány kétszobás tanári lakást vásárolt Vulkánban, hogy a Székelyföldről, vagy Erdély más vidékeiről a helyi magyar iskolába kerülő tanerőknek. Miután több mint 10 évig használták, a lakást nemrég adták el, s a szomszédos Lupényban szándékoznak egy hasonlót vásárolni, ismertette a helyzetet Széll Lőrinc. A vulkáni magyar oktatás megmentését ugyanis a jobb erőnlétű szomszédos lupényi iskola magyar tagozatának egyesítésével képzelik el. Mivel a súlypont áttevődött, természetes, hogy a tanári lakást is oda képzelik. Temes megyében az öt Magyar Házból négy RMDSZ-tulajdonban van. A bánsági magyarok számára a Székely László temesvári főépítész tervezte, a közösség tagjainak adományaiból a két világégés közötti időszakban felépült Temesváron a Magyar Ház, melyet a diktatúra éveiben elkoboztak, majd 1989 után a benne működő (párt)lapkiadó vállalat magánosítása során az új tulajdonosoknak sikerült az épületet is bekebelezniük. A magyar érdekképviselet húsz éve próbálja peres úton visszaszerezni a Magyar Házat, bírósági perek zajlanak ez ügyben Temesvártól Strasbourgig, mindeddig eredménytelenül, számolt be Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnök. Az ingatlan első emeletén albérlőként megmaradhatott a helyi magyar újság /Heti Új Szó/ szerkesztősége, ugyanott működik az RMDSZ-iroda, a civilszervezetek rendelkezésére álló Bolyai-terem és TEMISZ ifjúsági szervezet irodája. Magyar tulajdonban van két temesvári ingatlan: a Kós Károly Közösségi Központ és a nemrég felavatott Geml József Magyar Központ. A Kós Károly Közösségi Központot éppen a temesvári Magyar Ház bizonytalan jövőjére való tekintettel vásárolta meg a státusirodákat működtető Progress Alapítvány. Az épületet sikerült felújítani, a státusiroda mellett az alagsorban működik a Szórvány Alapítvány, amely sikeres pályázatokból elnyert támogatásokból tette lakhatóvá a pincehelyiségeket, a Romániai Magyar Üzleti Egyesület és az ITD Hungary temesvári irodája is. A Közösségi Központban kismamaklubtól a borklubig élénk közösségi élet zajlik. A Geml József Társaskör által működtetett Magyar Központ épülete a Temes megyei RMDSZ-szervezet tulajdona. Az RMDSZ szerződést kötött a kerületben működő magyar civilszervezettel, a Geml József Társaskörrel az ingatlan ingyenes használatáról és adminisztrálásáról. Az RMDSZ birtokában van a zsombolyai és a lugosi Magyar Ház is, mindkettőt a polgármesteri hivatal utalta ki a helyi RMDSZ-szervezeteknek és 2005-ben, illetve 2007-ben sikerült ezeket megvásárolni, majd felújítani. Lugoson a székház felújítására és működtetésére két civilszervezet, az Arató Andor Egyesület és a Putnoki Miklós Alapítvány pályázott. A lugosi Magyar Házban több mint 4000 kötettel rendelkező könyvtár működik. /Magyar Házak a régióban. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 2./


lapozás: 1-18




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998